Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

1986. február 12. • PETŐFI NÉPE • 3 FELSŐ-KISKUNSÁG: Egészséges ivóvízre szomjaznak Ez azitáin a felháborító! — do­hogtam, amikor néhány perccel a tanácskozás megkezdése után le­ülteim a Kunszentmiklósá Város- környéki Bizottság tárgyalóaszta­lához. Hogy min háborogtam? A látványon. A Felső-Kiskunság szomszédos településeinek tanács­elnökei — és néhány meghívott — ülték körül a vendéglátó du- navecsei tanács asztalát. Ezen miért botránkoztam volna meg? Hát mert töltött boroskoncsók so­rakoztak előttük! Vezetők, akik bort isznak és vizet prédikálnak. Nohiszen ! Aztán jobban szemügv- re vettem a kancsók tartalmát. Szégyenkezhetnek a vendéglátók — vélekedtem. Ha már megsze­gik a reprezentációs előírásokat, legalább adnának a vendégeknek rendes italt. Mert a kanosokban vöröses, sárga lötty volt, az edény alján sűrű lerakódással. Bor ez? Lőrének sem jó! A vita során azrtán kiderült: ez a felkínált „lé” errefelé: a víz. Időnként ilyen — nem kimondottan víztiszta — fo­lyadék áramlik a vezetékekben. A bizottság tehát „vízügyben” találkozott. Egyeztetni szerették volna elképzeléseiket — a kör­nyéken ugyanis hasonló a helyzet, mint Dunavecsén. Húszezer ember „szomjazik” errefelé egészséges vízre, de saj­nos nem jut sokkal jobb a po­hárba, vagy a főzőedénybe, mint amit a vecsei tanácskozáson bor­nak véltem. A vízügyi szakembe­rek, akik készségesen segítenének új és jobb mlinőségű nedűt adó források föltárásában, beruházási megbízás nélkül csak vigasztal­ják az egyre ingerültebb illetéke­seket: örüljenek, hogy vasas, s nem náitrátos vagy cián-kloridos a forrás. i(A megyei tanács illeté­kes osztálya érthető módon első­sorban azokra a helyekre jutta­tott a központi pénzalapokból, ahol kimutathatóan igen nagy a fentőzöittség, és gyors segítségre van szükség.) A „vízlkónban” szenvedő Kun- szemtmii'klós környéki község ve­zetői nem tétlenkednek. Az Észak-Bács-Kiskum megyei Vízmű Vállalattal közösen felkérték a Földmérő és Talajvizsgáló Válla­latot vízszerzési terv készítésére. Az FTV mérnökei messzetekinitő, hosszabb időszakra megnyugtató megoldást nyújtó elképzeléssel álltak elő. Dunái, parti szűrésű kutak építését javasolták a Szalk- s zent marton melletti Gudmon- foknál. Ebből a térségből kellő mennyiségű vizet nyerhet Kun- szentmiklós, valamint a környék. Ehhez a korszerű kistérségi víz­műhöz tartozna két, egyenként ezer-ezer köbméteres víztorony és — kelet és dél felé — csak­nem tíz kilométeres főnyomóve­zeték. Ha valaki a jövőre, az unokák életére is gondol a fej­lesztéseknél, biztosan erre a meg­oldásra voksol. Sajnos, a beruhá­zás megvalósításához több száz millió forintra (!) lenne szükség, aminek jelenleg csak a töredéke van meg. Nem könnyű a tanácsi testüle­teknek a helyzete. Ha már az első százmillió együtt lenne is és a rendszer parti egysége elkészült volina már, onnét akkor se vár­hatnának, csak évek múlva vizet, hiszen a vezetékek építése továb­bi tízmilliókba kerülne s még évekig elhúzódna. A választók —■ és néhol már a Köjál is — ennél gyorsabb meg­oldást követelnek. Mit tehetnek a tanácsok vezetői? Ismét lemon­danak — mint már annyiszor a kommunális fejlesztések tervezé­se során — a hosszabb távra is érvényes terv kivitelezéséről, és helyi, kiskapaciitású kutak fúrá­sára használják födi az eddig fél­retett, a százmillióhoz viszonyítva elenyészően kevés pénzt. Ez pe­dig kockáztatja az egész térség közös vízkiivi’teli művének meg­valósulási esélyeit. iMi lehetne a megoldás? Nehéz erre válaszolni. A megyei tanács­nak nincs elég pénze, tehát nem ígérhet. Az illetékes vízműfönn- itantó és működtető vállalat sem akar felelőtlen vállalkozásba fog­ni. A nagyberuházás költségei pedig csak emelkednek ... Nem könnyű döntetni, de azért nem szabadna elhamarkodottan, csak egyéni és kisközösségi célokat szem előtt tartva egyedi fejlesz­tésekbe fogni. Várni kellene még! ... de nem tétlenül! A tanácsülé­sektől a koordinációs bizottságig, s tovább akár az Országgyűlésig — újra és újra tárgyalni kellene a Felső-Kiskunság településednek gondját. Az érdekegyeztetés, a ra­cionálisabb tervezési, a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok együtt­működése, reméljük, meghozza a megfelelő megoldást. F. P. J. T aurus-márkaboltok Országszerte -már­kaboltokat nyit a Taurus Gumiipari Vállalat a lakossá? és a vállalatok ellá­tásának javítására. Ezekben a boltokban az autógumik mellett háztartási és műsza­ki gumiárukat is vá­sárolhatnak az érdek­lődők. A tervek sze­rint az év végéig a Taurusnak minden megyében lesz leg­alább egy márkabolt­ja, amelyet valame­lyik kereskedelmi vállalattal vagy szö­vetkezettel közösen üzemeltet. A boltok a náluk vásárolt au­tógumik felszerelésé­re. az elhasználódott gumik átvételére szerződést kötnek az Autóklub helybeli szervezeteivel, vagy az ottani szövetkeze­tekkel, kisiparosok­kal. Eddig 11 megye- székhelyen, illetve nagyobb városban nyitottak márkabol­tot. A márkaboltok­ban a Taurus árul mellett kaphatók a különféle szövetkeze­tek, melléküzemágak háztartási és műsza­ki gumitermékei is. amelyekért korábban a vevőknek sorra kelletf járniuk az üz­leteket, míg valahol megtalálták. A kíná­lat további bővítésére a márkaboltok a kör­nyező országok ha­sonló boltjaival Igye­keznek megszervezni a különféle árucik­kek cseréjét. A Taurus első márkaboltjai tavaly csaknem 400 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, 1986-ra pedig már mintegy 900 millió forintra számítanak. Az Országos Színházi Találkozó előkészületei Immár ötödik alkalommal rendezik meg május 15. és 31. között az Országos Színházi Találkozót. A Magyar Színházművészeti Szövetségben és a színházaknál a találkozó előkészítésén dolgoznak: szakemberek nézik meg az előadásokat, hogy ki­válasszák, melyek kerülnek be a májusi program­ba, s javaslatot tegyenek a szakmai díjak odaíté­lésére. A Magyar Színházművészeti Szövetségben az MTI munkatársának elmondták: a találkozó prog­ramját új elvek szerint szervezik meg. A találkozó rangos színházművészeti eseménnyé emelése érdekében szakmai előzsűri állítja össze a programot a fővárosi és a vidéki színházak elő­zetes ajánlata alapján; ezeket az ajánlatokat a tár­sulatok vezetői április 1-ig küldhetik meg a szö­vetségnek. Ugyancsak a színházak vezetői tesznek javaslatot az évad során folyamatosan arra is, hogy kit vagy kiket tartanak legméltóbbnak a szakmai díjakra (legjobb rendezés, legjobb női és férfi- alakítás, legjobb női és férfi epizódszerep, legjobb díszlet, jelmez, dramaturgia). A szakmai díjakat az előzsűri ajánlásai alapján a 9 tagú szakmai zsűri ítéli oda. Az idén lehetségessé válik, hogy nem minden színház vesz részt a találkozón, s az is elképzelhe­tő, hogy egy társulat több előadással szerepel majd. MÁS EZ A TÉL Az ország Dunától nyugatra fekvő ré­szében valóságos hadat üzent Tél tábor­nok: a hó falvakat, vág el a külvilágtól, az utak egy része járhatatlan. Bács-Kiskun- ban — eddig — inkább csak esegetett a hó. Szükség van rá — a talajból egy egész évnyi nedvesség hiányzik, de persze a hó­viharnak, a hóháborúnak itt sem örül­nénk. Képeink azt mutatják: a mi — ha­vas — telünk nem akadályozza az életet, a munkát. • Kinyílott a — hóvirág. • Csúszott az út... • Irány a szánkó- domb — a kerítés sem akadály. (Tóth Sándor képriport­ja. • Ha esik, hat fúj, Ró­zsa Mátyás napi penzu­ma 57 kilo* méter. • A havazás közben az építkezés — zavartala­nul folyik. Tragédia a kiskunmajsai határban A hírt február 1-én közölte a Petőfi Népe. Da*czi Sándor 41 éves virágkertész (Kiskunhalas, Szász Károly utca 21. szám alatti lakos) Kiskunmajsa határában, az Ágasegyháza dűlőben több késszúrással megölte 5 éves kislányát, majd ugyanezzel a késsel önmagával is vég­zett. A történtek okának, a körülményeknek a) kiderítésére a Bács- Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya folytat nyo­mozást. Így találták meg őket a Ladában. (A rendőrség fotói) (A TÉNYEK) Daczi Sándor 1976-ban házas­ságot köt Börcsök Máriával. Egyikük sem először mondja ki az igent; Daczi az asszony első házasságából származó fiának, Szikora Péternek is nevelőapja lesz. 1981. január 14-én megszü­letik közös gyermekük, Mária, akinek még egy nevet adnak, a Mónikát. A házasfelek között fokozatosan romlik a viszony, a férfi a szomszédokkal is haragba kerül (ekkor Kecskeméten, a Máriahegy 148. szám alatt lak­nak). Sokan fellélegeznek, ami­kor Dacziék 1985 októberében Halasra költöznek. Egymillió forintért a Szász Károly utcában vesznek meg lakottan egy há­zat — 800 ezret készpénzben fizetnek ki érte — de mert la­kott, nem itt, hanem a nevelt ■fiú, az otthonról már korábban elköltözött Szikora Péter tanyá­ján élnek, a Partiszőlőkben. A tanúk szerint Daczi örökö­sen piszkálja nevelt fiát, ve­szekszik feleségével; egyre dur­vább, rákap az ivásra is. 1986 januárjának első hetében rend­őrök intézkednek a tanyában: Dacziné a határőrök útján érte­síti őket, hogy férje összeverte. Ezt Daczi előbb tagadja, pár perc múlva azonban beismeri („pofán vertem”). A kiskunhalasi bíróság 1986. január 13-án B.13/1986. számú jogerős ítéletével bűnösnek ta­lálja Daczi Sándort, és súlyos testi sértésért (feleségének a töb­bi között eltört az orrcsontja) 6 hónapi szabadságvesztésre és 3000 forint pénzbüntetésre íté­li, kötelezi a bűnügyi költségek megfizetésére — ám' a szabad­ságvesztés letöltését három évi próbaidőre felfüggeszti. A bírósági tárgyalás másnap­ján Daczi „ideggyengeségre” pa­naszkodva befekszik a Semmel­weis Kórház pszichiátriai osztá­lyára, ahol január 23-ig kezelik; ékkor „tiszta, ép elmével” tá­vozik. Ezalatt Dacziné a férje elől a kislánnyal Kömpöcre, a gye­rek keresztszüleihez költözik. A férfi a kórházi ápolás után kö­veti ide őket, néhányszor ott is alszik, de január 29-én az asz- szony közli vele: nem bírja to­vább, elválik. Daczi — nevelt fia tudta nél­kül — a Partiszőlőkben levő ta­nyába megy, magához veszi a kenyérvágó kést és egy üveg Unitron nevű rovarölő szert. Az éjjelt Kömpöcön, a szabadban, a ház körül tölti, ahol felesége és lánya alszik, A tragédia napján, január 30- án Dacziné a szokottnál később kel, minden oldalról kiles a ház­ból, majd kislányát biciklire ül­teti és elindul vele az óvodába. A sarkon elébük toppan Daczi, Mónikát bevágja az 1500-as La­da hátsó ülésére, az ajtót rá­zárja. Szó szót követ, majd a férfi Kiskunmajsa felé indul. Az asszony ekkor látja utoljá­ra életben kislányát. Daczi Majsán át a határban •levő Ágasegyháza dűlőbe vezeti az autót, itt megáll, az ajtókat belülről bezárja. A kocsi egy helybelinek először 8—9 óra kö­rül tűnik fel, majd egy tanyai látogató déltájban fedezi fel a Ladában a holttesteket. A helyszíni szemlebizottság megállapítása szerint a kislányon két késszúrás van. Egyik a bal mellbimbó alatt 2 centiméterre, a másik a hónaljvonal fölött. Alapos a gyanú, hogy a kocsiban talált Unitron nevű szerből is ivott a gyerek. A férfin hét kés­szúrás — több közöttük életfon­tosságú szervet sértett — és egy mély vágás a bal csuklóján. Ö is ivott a méregből. A kocsi jobb első ülésén, rossz helyesírással egy fcartonlapon rövid búcsúlevél: „Egy más melé temesenek Mert nagyon szere­tem Ha Ki békült Volna akkor nem csinálom”. (APA ÉS LÁNYA) „Embert nem láttam így ké­nyeztetni a gyermekét. Elhal­mozta minden jóval, mintha csak külföldi útról jött volna. Mintha csak ketten lettek volna a földön: ők ketten, egy lakat­lan szigeten: Egyébként? Daczi suik-sükölt, szívta az orrát. A koránál jóval öregebbnek lát­szott, talán a szemüvege miatt”. (Boda Ilona, aki 1984 tavaszától fél évig Dacziék kecskeméti ker­tészetében dolgozott.) „Mónikát január 16-án íratták be az óvodánkba. Csak hét napig járt. Nagyon aranyos kislány volt, mindenkivel hamar meg­barátkozott a középső csoport­ban; leginkább babásat játszott.” (Szikora Eva, a kömpöci óvoda vezetője.) „(Daczi) amikor ital volt ben­ne, még veszettebb volt, anyám­ra állandóan féltékenykedett. Megfélemlítésére több esetben a konyhakést a szekrény tetejé­re tette. A kislány, Mónika, any- nyira rettegett, hogy amikor csengettek, a sarokba bújt, és mondogatta: védjetek meg, véd­jetek meg.” (Szikora Péter rend­őrségi tanúvallomásából.) „A Mónika, amikor az apja betette a kocsiba, nagyon sírt, mondta, hogy nem akarok el­menni. Megjegyzem, az apja az utóbbi időben drasztikusan vi­selkedett a gyerekkel.” (Daczi Sándorné rendőrségi tanúvallo­másából.) (KÉRDŐJELEK — AKTA NÉLKÜL) A rendőrségi vizsgálat sók, ma még nyitott kérdésre precíz választ ad. A nyomozás azonban már csak puszta formalitás: a tettes megvan, ráadásul halott. Valójában az is mindegy, hogy az első, vagy a második szúrás volt-e a halálos — s bár he­lyénvaló, hogy ezt is lelkiisme­retesen megállapítják, ezzel csak arra a kérdésre válaszodnak, hogy az 5 éves és 15 napos Mó­nika miért halt meg. De hogy az apja miért ölte meg a lányát, azt épeszű ember fel nem fog­hatja, ki nem derítheti: nem fel­fogható dolog. A tények — utólagos — sor­rendbe állításával elég világo­san látszik, hogy gyűltek a fel­hők a Daczi család feje fölött. És az is látszik, hogy ez senki­nek sem volt igazán feltűnő. Rossz családi élet ezernyi van, a válások számát tekintve lassan világelsők leszünk — Dacziék körülményei pedig nem kirívób­bak az átlagosnál. Sőt, anyagi­lag éppenhogy jobban álltak sok másnál (a halott férfi zsebében 76 ezer forintot találtak). (SZÉP CSENDBEN) 1986. február 4-én 11 órakor eltemették Daczi Sándort. Két óra múlva a lányát. A férfit a kiskunhalasi református, a kis­lányt a katolikus temetőben — mindkettőjüket első osztályú szer­tartás keretében, a költségeket Dacziné fedezte, — egymástól J6 néhány kilométer távolságra bú­csúztatták el, szép csendben. Az apa kérését, — hogy egy­más mellett nyugodjanak — ta­lán teljesítették volna. A gyilko­sét nem. Ballai József • A gyilkosság eszköze. Mielőtt szúrt, a kislánnyal mérget itatott. • Hó ide, hó oda — a tilos­ban parkolni: tilos! .. de együtt könnyebb.

Next

/
Thumbnails
Contents