Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-12 / 36. szám
1986. február 12. • PETŐFI NÉPE • 3 FELSŐ-KISKUNSÁG: Egészséges ivóvízre szomjaznak Ez azitáin a felháborító! — dohogtam, amikor néhány perccel a tanácskozás megkezdése után leülteim a Kunszentmiklósá Város- környéki Bizottság tárgyalóasztalához. Hogy min háborogtam? A látványon. A Felső-Kiskunság szomszédos településeinek tanácselnökei — és néhány meghívott — ülték körül a vendéglátó du- navecsei tanács asztalát. Ezen miért botránkoztam volna meg? Hát mert töltött boroskoncsók sorakoztak előttük! Vezetők, akik bort isznak és vizet prédikálnak. Nohiszen ! Aztán jobban szemügv- re vettem a kancsók tartalmát. Szégyenkezhetnek a vendéglátók — vélekedtem. Ha már megszegik a reprezentációs előírásokat, legalább adnának a vendégeknek rendes italt. Mert a kanosokban vöröses, sárga lötty volt, az edény alján sűrű lerakódással. Bor ez? Lőrének sem jó! A vita során azrtán kiderült: ez a felkínált „lé” errefelé: a víz. Időnként ilyen — nem kimondottan víztiszta — folyadék áramlik a vezetékekben. A bizottság tehát „vízügyben” találkozott. Egyeztetni szerették volna elképzeléseiket — a környéken ugyanis hasonló a helyzet, mint Dunavecsén. Húszezer ember „szomjazik” errefelé egészséges vízre, de sajnos nem jut sokkal jobb a pohárba, vagy a főzőedénybe, mint amit a vecsei tanácskozáson bornak véltem. A vízügyi szakemberek, akik készségesen segítenének új és jobb mlinőségű nedűt adó források föltárásában, beruházási megbízás nélkül csak vigasztalják az egyre ingerültebb illetékeseket: örüljenek, hogy vasas, s nem náitrátos vagy cián-kloridos a forrás. i(A megyei tanács illetékes osztálya érthető módon elsősorban azokra a helyekre juttatott a központi pénzalapokból, ahol kimutathatóan igen nagy a fentőzöittség, és gyors segítségre van szükség.) A „vízlkónban” szenvedő Kun- szemtmii'klós környéki község vezetői nem tétlenkednek. Az Észak-Bács-Kiskum megyei Vízmű Vállalattal közösen felkérték a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot vízszerzési terv készítésére. Az FTV mérnökei messzetekinitő, hosszabb időszakra megnyugtató megoldást nyújtó elképzeléssel álltak elő. Dunái, parti szűrésű kutak építését javasolták a Szalk- s zent marton melletti Gudmon- foknál. Ebből a térségből kellő mennyiségű vizet nyerhet Kun- szentmiklós, valamint a környék. Ehhez a korszerű kistérségi vízműhöz tartozna két, egyenként ezer-ezer köbméteres víztorony és — kelet és dél felé — csaknem tíz kilométeres főnyomóvezeték. Ha valaki a jövőre, az unokák életére is gondol a fejlesztéseknél, biztosan erre a megoldásra voksol. Sajnos, a beruházás megvalósításához több száz millió forintra (!) lenne szükség, aminek jelenleg csak a töredéke van meg. Nem könnyű a tanácsi testületeknek a helyzete. Ha már az első százmillió együtt lenne is és a rendszer parti egysége elkészült volina már, onnét akkor se várhatnának, csak évek múlva vizet, hiszen a vezetékek építése további tízmilliókba kerülne s még évekig elhúzódna. A választók —■ és néhol már a Köjál is — ennél gyorsabb megoldást követelnek. Mit tehetnek a tanácsok vezetői? Ismét lemondanak — mint már annyiszor a kommunális fejlesztések tervezése során — a hosszabb távra is érvényes terv kivitelezéséről, és helyi, kiskapaciitású kutak fúrására használják födi az eddig félretett, a százmillióhoz viszonyítva elenyészően kevés pénzt. Ez pedig kockáztatja az egész térség közös vízkiivi’teli művének megvalósulási esélyeit. iMi lehetne a megoldás? Nehéz erre válaszolni. A megyei tanácsnak nincs elég pénze, tehát nem ígérhet. Az illetékes vízműfönn- itantó és működtető vállalat sem akar felelőtlen vállalkozásba fogni. A nagyberuházás költségei pedig csak emelkednek ... Nem könnyű döntetni, de azért nem szabadna elhamarkodottan, csak egyéni és kisközösségi célokat szem előtt tartva egyedi fejlesztésekbe fogni. Várni kellene még! ... de nem tétlenül! A tanácsülésektől a koordinációs bizottságig, s tovább akár az Országgyűlésig — újra és újra tárgyalni kellene a Felső-Kiskunság településednek gondját. Az érdekegyeztetés, a racionálisabb tervezési, a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok együttműködése, reméljük, meghozza a megfelelő megoldást. F. P. J. T aurus-márkaboltok Országszerte -márkaboltokat nyit a Taurus Gumiipari Vállalat a lakossá? és a vállalatok ellátásának javítására. Ezekben a boltokban az autógumik mellett háztartási és műszaki gumiárukat is vásárolhatnak az érdeklődők. A tervek szerint az év végéig a Taurusnak minden megyében lesz legalább egy márkaboltja, amelyet valamelyik kereskedelmi vállalattal vagy szövetkezettel közösen üzemeltet. A boltok a náluk vásárolt autógumik felszerelésére. az elhasználódott gumik átvételére szerződést kötnek az Autóklub helybeli szervezeteivel, vagy az ottani szövetkezetekkel, kisiparosokkal. Eddig 11 megye- székhelyen, illetve nagyobb városban nyitottak márkaboltot. A márkaboltokban a Taurus árul mellett kaphatók a különféle szövetkezetek, melléküzemágak háztartási és műszaki gumitermékei is. amelyekért korábban a vevőknek sorra kelletf járniuk az üzleteket, míg valahol megtalálták. A kínálat további bővítésére a márkaboltok a környező országok hasonló boltjaival Igyekeznek megszervezni a különféle árucikkek cseréjét. A Taurus első márkaboltjai tavaly csaknem 400 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, 1986-ra pedig már mintegy 900 millió forintra számítanak. Az Országos Színházi Találkozó előkészületei Immár ötödik alkalommal rendezik meg május 15. és 31. között az Országos Színházi Találkozót. A Magyar Színházművészeti Szövetségben és a színházaknál a találkozó előkészítésén dolgoznak: szakemberek nézik meg az előadásokat, hogy kiválasszák, melyek kerülnek be a májusi programba, s javaslatot tegyenek a szakmai díjak odaítélésére. A Magyar Színházművészeti Szövetségben az MTI munkatársának elmondták: a találkozó programját új elvek szerint szervezik meg. A találkozó rangos színházművészeti eseménnyé emelése érdekében szakmai előzsűri állítja össze a programot a fővárosi és a vidéki színházak előzetes ajánlata alapján; ezeket az ajánlatokat a társulatok vezetői április 1-ig küldhetik meg a szövetségnek. Ugyancsak a színházak vezetői tesznek javaslatot az évad során folyamatosan arra is, hogy kit vagy kiket tartanak legméltóbbnak a szakmai díjakra (legjobb rendezés, legjobb női és férfi- alakítás, legjobb női és férfi epizódszerep, legjobb díszlet, jelmez, dramaturgia). A szakmai díjakat az előzsűri ajánlásai alapján a 9 tagú szakmai zsűri ítéli oda. Az idén lehetségessé válik, hogy nem minden színház vesz részt a találkozón, s az is elképzelhető, hogy egy társulat több előadással szerepel majd. MÁS EZ A TÉL Az ország Dunától nyugatra fekvő részében valóságos hadat üzent Tél tábornok: a hó falvakat, vág el a külvilágtól, az utak egy része járhatatlan. Bács-Kiskun- ban — eddig — inkább csak esegetett a hó. Szükség van rá — a talajból egy egész évnyi nedvesség hiányzik, de persze a hóviharnak, a hóháborúnak itt sem örülnénk. Képeink azt mutatják: a mi — havas — telünk nem akadályozza az életet, a munkát. • Kinyílott a — hóvirág. • Csúszott az út... • Irány a szánkó- domb — a kerítés sem akadály. (Tóth Sándor képriportja. • Ha esik, hat fúj, Rózsa Mátyás napi penzuma 57 kilo* méter. • A havazás közben az építkezés — zavartalanul folyik. Tragédia a kiskunmajsai határban A hírt február 1-én közölte a Petőfi Népe. Da*czi Sándor 41 éves virágkertész (Kiskunhalas, Szász Károly utca 21. szám alatti lakos) Kiskunmajsa határában, az Ágasegyháza dűlőben több késszúrással megölte 5 éves kislányát, majd ugyanezzel a késsel önmagával is végzett. A történtek okának, a körülményeknek a) kiderítésére a Bács- Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya folytat nyomozást. Így találták meg őket a Ladában. (A rendőrség fotói) (A TÉNYEK) Daczi Sándor 1976-ban házasságot köt Börcsök Máriával. Egyikük sem először mondja ki az igent; Daczi az asszony első házasságából származó fiának, Szikora Péternek is nevelőapja lesz. 1981. január 14-én megszületik közös gyermekük, Mária, akinek még egy nevet adnak, a Mónikát. A házasfelek között fokozatosan romlik a viszony, a férfi a szomszédokkal is haragba kerül (ekkor Kecskeméten, a Máriahegy 148. szám alatt laknak). Sokan fellélegeznek, amikor Dacziék 1985 októberében Halasra költöznek. Egymillió forintért a Szász Károly utcában vesznek meg lakottan egy házat — 800 ezret készpénzben fizetnek ki érte — de mert lakott, nem itt, hanem a nevelt ■fiú, az otthonról már korábban elköltözött Szikora Péter tanyáján élnek, a Partiszőlőkben. A tanúk szerint Daczi örökösen piszkálja nevelt fiát, veszekszik feleségével; egyre durvább, rákap az ivásra is. 1986 januárjának első hetében rendőrök intézkednek a tanyában: Dacziné a határőrök útján értesíti őket, hogy férje összeverte. Ezt Daczi előbb tagadja, pár perc múlva azonban beismeri („pofán vertem”). A kiskunhalasi bíróság 1986. január 13-án B.13/1986. számú jogerős ítéletével bűnösnek találja Daczi Sándort, és súlyos testi sértésért (feleségének a többi között eltört az orrcsontja) 6 hónapi szabadságvesztésre és 3000 forint pénzbüntetésre ítéli, kötelezi a bűnügyi költségek megfizetésére — ám' a szabadságvesztés letöltését három évi próbaidőre felfüggeszti. A bírósági tárgyalás másnapján Daczi „ideggyengeségre” panaszkodva befekszik a Semmelweis Kórház pszichiátriai osztályára, ahol január 23-ig kezelik; ékkor „tiszta, ép elmével” távozik. Ezalatt Dacziné a férje elől a kislánnyal Kömpöcre, a gyerek keresztszüleihez költözik. A férfi a kórházi ápolás után követi ide őket, néhányszor ott is alszik, de január 29-én az asz- szony közli vele: nem bírja tovább, elválik. Daczi — nevelt fia tudta nélkül — a Partiszőlőkben levő tanyába megy, magához veszi a kenyérvágó kést és egy üveg Unitron nevű rovarölő szert. Az éjjelt Kömpöcön, a szabadban, a ház körül tölti, ahol felesége és lánya alszik, A tragédia napján, január 30- án Dacziné a szokottnál később kel, minden oldalról kiles a házból, majd kislányát biciklire ülteti és elindul vele az óvodába. A sarkon elébük toppan Daczi, Mónikát bevágja az 1500-as Lada hátsó ülésére, az ajtót rázárja. Szó szót követ, majd a férfi Kiskunmajsa felé indul. Az asszony ekkor látja utoljára életben kislányát. Daczi Majsán át a határban •levő Ágasegyháza dűlőbe vezeti az autót, itt megáll, az ajtókat belülről bezárja. A kocsi egy helybelinek először 8—9 óra körül tűnik fel, majd egy tanyai látogató déltájban fedezi fel a Ladában a holttesteket. A helyszíni szemlebizottság megállapítása szerint a kislányon két késszúrás van. Egyik a bal mellbimbó alatt 2 centiméterre, a másik a hónaljvonal fölött. Alapos a gyanú, hogy a kocsiban talált Unitron nevű szerből is ivott a gyerek. A férfin hét késszúrás — több közöttük életfontosságú szervet sértett — és egy mély vágás a bal csuklóján. Ö is ivott a méregből. A kocsi jobb első ülésén, rossz helyesírással egy fcartonlapon rövid búcsúlevél: „Egy más melé temesenek Mert nagyon szeretem Ha Ki békült Volna akkor nem csinálom”. (APA ÉS LÁNYA) „Embert nem láttam így kényeztetni a gyermekét. Elhalmozta minden jóval, mintha csak külföldi útról jött volna. Mintha csak ketten lettek volna a földön: ők ketten, egy lakatlan szigeten: Egyébként? Daczi suik-sükölt, szívta az orrát. A koránál jóval öregebbnek látszott, talán a szemüvege miatt”. (Boda Ilona, aki 1984 tavaszától fél évig Dacziék kecskeméti kertészetében dolgozott.) „Mónikát január 16-án íratták be az óvodánkba. Csak hét napig járt. Nagyon aranyos kislány volt, mindenkivel hamar megbarátkozott a középső csoportban; leginkább babásat játszott.” (Szikora Eva, a kömpöci óvoda vezetője.) „(Daczi) amikor ital volt benne, még veszettebb volt, anyámra állandóan féltékenykedett. Megfélemlítésére több esetben a konyhakést a szekrény tetejére tette. A kislány, Mónika, any- nyira rettegett, hogy amikor csengettek, a sarokba bújt, és mondogatta: védjetek meg, védjetek meg.” (Szikora Péter rendőrségi tanúvallomásából.) „A Mónika, amikor az apja betette a kocsiba, nagyon sírt, mondta, hogy nem akarok elmenni. Megjegyzem, az apja az utóbbi időben drasztikusan viselkedett a gyerekkel.” (Daczi Sándorné rendőrségi tanúvallomásából.) (KÉRDŐJELEK — AKTA NÉLKÜL) A rendőrségi vizsgálat sók, ma még nyitott kérdésre precíz választ ad. A nyomozás azonban már csak puszta formalitás: a tettes megvan, ráadásul halott. Valójában az is mindegy, hogy az első, vagy a második szúrás volt-e a halálos — s bár helyénvaló, hogy ezt is lelkiismeretesen megállapítják, ezzel csak arra a kérdésre válaszodnak, hogy az 5 éves és 15 napos Mónika miért halt meg. De hogy az apja miért ölte meg a lányát, azt épeszű ember fel nem foghatja, ki nem derítheti: nem felfogható dolog. A tények — utólagos — sorrendbe állításával elég világosan látszik, hogy gyűltek a felhők a Daczi család feje fölött. És az is látszik, hogy ez senkinek sem volt igazán feltűnő. Rossz családi élet ezernyi van, a válások számát tekintve lassan világelsők leszünk — Dacziék körülményei pedig nem kirívóbbak az átlagosnál. Sőt, anyagilag éppenhogy jobban álltak sok másnál (a halott férfi zsebében 76 ezer forintot találtak). (SZÉP CSENDBEN) 1986. február 4-én 11 órakor eltemették Daczi Sándort. Két óra múlva a lányát. A férfit a kiskunhalasi református, a kislányt a katolikus temetőben — mindkettőjüket első osztályú szertartás keretében, a költségeket Dacziné fedezte, — egymástól J6 néhány kilométer távolságra búcsúztatták el, szép csendben. Az apa kérését, — hogy egymás mellett nyugodjanak — talán teljesítették volna. A gyilkosét nem. Ballai József • A gyilkosság eszköze. Mielőtt szúrt, a kislánnyal mérget itatott. • Hó ide, hó oda — a tilosban parkolni: tilos! .. de együtt könnyebb.
