Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

2 • PETŐFI NÉPE e 1986. február 12. Mihail Gorbacsov válaszlevele a svéd békeszervezeteknek Magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások Vár konya Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Budaipestre ér­kezett Petar Mladenov bolgár külügyminiszter. IA bolgár diplo­mácia vezetőjét a Ferihegyi re­pülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Gyovaii Gyula, hazánk szófiai, valamint Boncso Mlitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügyminisztérium­ban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások. Várkonyii Péter és Petar Mladenov áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és megvitatta a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. Este a magyar külügyminiszter díszvacsorát adott vendége tiszte­letére. (MTI) STOCKHOLM A kísérleti nukleáris robban­tások beszüntetése kulcskérdés a leszerelés szempontjából, mivel robbantások nélkül a nukleáris fegyverek sem tökéletesítheitők — állapította meg Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára abban a válaszlevélben, amelyet svéd békeszervezefoetonek és cso­portoknak küldött. A svéd békeszervezetek leve­lükben a kísérteti aitomrobtoan- látso'k teljes és általános betiltá­sáról szóló megállapodás megkö­tését sürgették. Mihail Gorba­csov válaszát kedden adta át a svéd szervezetek képviselőinek a Szovjetunió stockholmi nagykö­vete. Az SZKP KB főtitkára emlé­keztetett arra, hogy a Szovjet­unió már több mint fél éve egy­oldalúan felfüggesztette a kísér­leti robbantásokat. Ha az Egye­sült Államok csatlakozna a szov­jet kezdeményezéshez, az a genfi szovjet—amerikai csúcstalálko­zón született megállapodások gyakorlatba ültetését jelentené. A jelenlegi helyzet azt követeli, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britaninia újít­sa fel a kísérleti robbantások teljes és általános betiltásáról megkezdett tárgyalásokat. A Szovjetunió kész arra, hogy a Washington által megszakított tárgyalásokat a genfi leszerelési konferencia keretében, mind az öt nukleáris hatalom részvételé­vel folytassák. A Szovjetunió osztja a svéd békeszervezeteknek azt a véle­ményét. hogy már most megbíz­ható eszközök állnak rendelkezés­re a kisérleti robbantások be­szüntetéséről kötendő megállapo­dás betartásának ellenőrzésére. A Szovjetunió kész arra is, hogy az ellenőrzésben az egyes országok saját eszközeinek alkalmazásán kívül nemzetközi eljárásokat is •használjanak, illetve szükség ese­tén helyszíni ellenőrzéssel is élje­nek. Szovjet részről már koráb­ban elfogadták azt az indítványt is, hogy hat ország — köztük Svédország — a saját területén külön megfigyelőállomásokat hoz­zon létre a megállapodás betartá­sának ellenőrzésére — hangsú­lyozta levelében Mihail Gorba­csov. események sorokban BUDAPEST Kedden hazaérkezett Kubából az MSZMP küldöttsége, amely Sarlós Istvánnal, a Politikai Bi­zottság tagjával, az Országgyűlés elnökével az élen részt vett a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán. BERLIN Az Egyesült Államok és az NSZK, valamint a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK közötti megállapodások alapján kedden olyan személyek cseréjére került sor, akiket ezek­ben az országokban tartóztattak le. Több hírszerző is volt közöt­tük. RONALD REAGAN INTERJÚJA A WASHINGTON POSTBAN A szovjet—amerikai kapcsolatokról WASHINGTON Nagyon bízom abban, hogy sikerül valamiféle megállapodást kötni a közepes hatótávolságú ra­kétákról — jelentette ki Ronald Reagan amerikai elnök a The Washington Post című lapnak adott interjújában. Az interjút a lap keddi száma közli. Reagan utalt azokra a megállapításokra, amelye­ket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tett Edward Kennedy amerikai szenátorral folytatott megbeszélésén és más nyilatkozataiban arról, hogy a közepes hatótávolságú eszközök kérdése bizonyos mértékben különválasztható a szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalások napirendjén szereplő egyéb kérdésektől. „Ügy gondoljuk, hogy ez biztató jel" — mondotta az amerikai elnök, aki úgy értelmez­te a szovjet vezető állásfoglalását, hogy a közepes hatótávolságú eszközökről szóló ideiglenes megál­lapodás megkötése nem függ az űrfegyverkezési kérdéseik rendezésétől sem. Reagan ugyanakkor kifogásolta a szovjet javas­lat egyes pontjait, így például a brit és a francia nukleáris erő befagyasztására vonatkozó elképzelé­seket, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok „nem tárgyalhat mások helyett”. Ugyancsak jelez­te, hogy amerikai részről a Szovjetunió ázsiai te­rületén levő közepes hatótávolságú rakéták számá­nak korlátozását Is el akarják érni, de erről nem közölt részleteket. Amerikai sajtójelentések szerint Washington már nem ragaszkodik ezek teljes le­szereléséhez, csupán ötvenszázalékos csökkenté­séhez, de ennek fejében meg akarja tartani saját rakétáinak egy jelentős részét. A csúcstalálkozó lehetőségeiről szólva az ameri­kai elnök kijelentette: változatlanul azt szeretné, hogy arra júniusban, vagy júliusban kerüljön sor, mert a későbbi időpont már túl közel esne az idén esedékes időközi választásokhoz. Arra vonatkozó­an, hogy Kennedy szerint Gorbacsov a találkozó lehetőségét attól tette függővé, sikerül-e addig megfelelő előrehaladást elemi a leszerelés egyes kérdéseiben, s így lesz-e érdemi megállapodás a két vezető találkozóján, Reagan csak annyit mon­dott: reméli, hogy „az előrehaladással nem kell várni a legközelebbi csúcstalálkozóig”. Az ameri­kai elnök interjújában változatlanul kitartott amel­lett, hogy az Egyesült Államoknak katonai segélyt kell nyújtania a nicaraguai ellen-forradalmároknak. Ugyancsak kijelentette, hogy az amerikai katonai költségvetés további csökkentését nem tartja lehet­ségesnek. SIKERJELENTÉSEK — CÁFOLATOK Kiújultak a harcok Irak és Irán között SAJTÓKON FERENCI A A szovjet szakszervezetek a szociális problémákról Irán kedden bejelentette, hogy csapatai elfoglalták biz iraki Fao kikötővárost, Irak azonban negy­ven perc múlva cáfolta a hírt. Az ÍRNA iráni hírügynökség rövid jelentésben számolt -be az olajkikötő elfoglalásáról, úgy fo­galmazva, hogy „Iráni iszíLám erők felszabadították” a városit. A hint Lotlf Naszií Dzsaszem, iraki kulturális és tájékoztatási minisz­ter cáfolta, és kijelentette, hogy a város elfoglalásáról szóló jelen­tés „megalapozatlan, és teljes képtelenség”. Tárik Aziz iraki miniszterel­nök-helyettes és külügyminisz­ter üzenetet intézett Javier Pé­rez de Cuellarhoz, azzal vádolva Iránt, hogy Irak déli területei­nek elfoglalására készül. Az INA Iraki hírügynökség által ismerte­teti üzenetben Aziz megállapít­ja. hogy az iráni támadás nem csupán Irak, hanem az egész tér­ség békéjét és biztonságát fenye­geti. Irán figyelmeztette Kuva.lrt.ot: fegyveresen beavatkozik, ha Irak hadicélokra használja fel az öbölbeli, Kuvaithoz tartozó Bo- bian szigetelt. Ali Hamenei iráni államfő a kuvaiti uralkodóhoz intézett üzenetében fenyegető­zött fegyveres erő alkalmazásá­val, amennyiben Kuvait „nem védi meg” a szigetet Irakitól, Kuvait — amely előzőleg el­ítélte az iráni offenzívát — az ultimátumot követően kérte az arab államokat, hogy alkalmaz­zák az Arab Liga keretében lét­rejött védelmi megállapodást, valamint az iraki—.iráni hábo­rúval kapcsolatban hozott fezi határozatokat. Nyugtalanságát fejezte ki a kiújult harci cselekményekkel kapcsolatban és a konfliktus bé­kés megoldását sürgette felhívá­sában a marokkói kormány és az egyiptomi külügyminisztérium is, A szovjet szakszervezetek ak­tívan támogatják a pártnak a társadalom és a gazdaság gyor­sított ütemű fejlődésére vonat­kozó koncepcióját, mivel a szo­ciális problémákat csak gazda­sági alapon lehet sikeresen meg­oldani — mondotta Vitalij Pro- votorov, a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának (SZSZKT) titkára kedden Moszk­vában azon a sajtókonferencián, amelyet a szovjet szakszerveze­tek két pártkongresszus (a XXVI. és a küszöbönálló XXVII.) kö­zötti munkájáról tartottak. A szakszervezetek részt vesz­nek a vállalatok, a köztársaságok, ágazatok és az egész ország gaz­dasági és társadalomfejlesztési terveinek kidolgozáséiban; az éves népgazdasági tervet előzetesen megvizsgálja az SZSZKT elnök­sége. A szovjet szakszervezetek is tevőlegesen részt vesznek az SZKP XXVII kongresszusának előkészítésében, s feladatuknak tekintik munkájuk további töké­letesítését. A kommunista párt vezető szerepének elismerése alapján szorosan együttműköd­nek a szovjet állammal, mert mind a párt, mind pedig az ál­lam a munkásosztály és minden dolgozó alapvető érdekelt, fejezi ki. Mint hangsúlyozta, a szak- szervezetek négy fő funkciója: a részvétel a termelés irányításá­ban, a termelési-gazdasági kér­dések megoldásában, a szociális­érdekvédelmi és a kulturális-ne­velési funkció, valamint a szoli­daritás más országok dolgozóival, harc a békéért és a népek közöt­ti barátságért. Az SZSZKT szeretné elérni, hogy a szakszervezeti bizottsá­gok a jelenleginél aktívabban használják ki a dolgozó kollek­tívákról alkotott törvényadta le­hetőségeket a vállalatok, üzemek és szervezetek irányításában; ezekben a kollektívákban felve­tődik ugyanis minden fontos kérdés, ott valósulnak meg a ter­vek, ott próbálják ki az új el­képzeléseket, ott nevelik az új vezetőket. Kötéltánc BEJRUT A libanoni belpolitika rövid itávú alakulása szempontjából Bejrutban döntőnek tartják a most kezdődött hetet: a ké­nyes politikai és katonai egyensúly sokáig nem tartható, és ha nem születik kompro­misszum, akkor — legalábbis libanoni normák szerint — el­kerülhetetlen, hogy a szemben álló felek ne a fegyverekkel kíséreljék meg maguk felé billentem a mérleg nyelvért. A bejrúti lapok régóta emleget­nek egy határidőt, a jobboldal szerint „ultimátumot”: Szíria állítólag február 15-ig marad tétlen — eddig kell a libano­ni feleknek. Damaszkusz szá­mára is elfogadható módon, megállapodni valamiféle kompromisszumtoan. A bejrúti rádióállomások és lapok eköz­ben sorra arról adnak hírt, hogy a muzulmán táborban a széthúzás jelel mutatkoznak. JUGOSZLÁVIA Vihar a bor körül Jugoszlávia a napokban 400 ezer hektoliter bort vásárolt Spanyolországtól. Ez a hír a köz­véleményben legalább olyan vihart kavart, mintha Magyarországon 1 millió tonna kanadai búza importjáról Írnának az újságok. Az üzle­tet azonban megkötötték, a termelők hiába til­takoznak. Sőt, még megérhetik algériai és por­tugál borok behozatalát is. _Mi történt tulajdonképpen? A válasz megle­pő, de egyszerű: déli szomszédunk nem akar lemondani borkiviteléről, négy-öt évtizedes kül­földi vásárlóiról, azokról a piacokról, amelye­ket rendkívül nehéz lenne ismét visszaszerez­ni... Jugoszlávia bortermése hosszú távon eddig so­hasem volt kevesebb évi 6 millió hektoliternél. Tavaly azonban a mostoha időjárás, a szokatla­nul kemény tél és az aszály megfelezte a szőlő­termést, s legfeljebb 3 millió hektoliter must került a pincékbe. Ez pedig nagyon kevés. A jó bornak — mondják — nem kell cégér. Így van ez a jugoszláv borokkal is. Jugoszlá­via az utóbbi másfél évtizedben több mint 30 millió hektoliter bort exportált — egymllliárd dollár értékben. S az idén sem akarnak a borki­vitelről lemondani: összesen legalább 1,5 millió hektolitert szánnak az amerikai, nyugatnémet, brit, japán, svájci piacra és még néhány tenge­rentúli országba. Ezt a célt a megtermett 3 millió hektoliterből nem tudják teljesíteni. Mert a hazai fogyasztókra is gondolni kell, még ak­kor is, ha slivovicóból és borból elegendő meny- nyiség áll a rendelkezésükre. Az egy főre jutó borfogyasztás Jugoszláviá­ban két évtizede nem változott: évi 30 liter kö­rül mozog. Ha az idén is ennyit szeretnének meginni, akkor a hazai termés nem elegendő. Jugoszláviában hosszú éveken át olcsón árul­ták az „istenek italát”. Tavaly azonban négy­szer emelték az árat, s összességében a közel 80 százalékos Inflációt meghaladva, 120 százalék­kal drágult meg, ez év eleje óta pedig újabb 30 százalékkal kerül többe. A borsos árak kétségkívül hatnak a fogyasz­tókra. Jugoszlávia egyébként a szőlőtermelésben a 10. helyet foglalja el a világranglistán. Tucat­nyi híres borvidéke van, kezdve Szlovéniától, Horvátországon és Szerbián át, egészen Makedó­niáig. A legtöbb szőlő Horvátországban terem, de a legtöibb bort Szlovénia exportálja. A szlo­vén pincegazdaságok kiváló minőségű palacko­zott borokat szállítanak Nyugat-Európába, fő­ként az NSZK-ba. „Belső fogyasztásra” pedig gyakran Horvátországtól vagy Boszniától vesz­nek gyengébbet... Az alacsony felvásárlási árak az elmúlt évti­zedekben nem kedveztek a szőlőművelésnek. Sok magángazda felhagyott ezzel a nehéz mun­kával. Csupán Horvátországban évente átlag közel 600 hektár szőlőt vágtak ki. Napjainkban a felvásárlási árak emelésével, hitelekkel és egyéb kedvezményekkel igyekeznek megállítani ezt a folyamatot, új telepítésekre, korszerű mű­velésre ösztönözni, hogy ismét lendületet adja­nak a szőlő- és bortermelésnek, amely az or­szág külkereskedelme szempontjából is jelentős. M. Gy. Export—import-tervek 1986-ra Veress Péter külkereskedelmi miniszter az ágazat múlt évi tel­jesítményéről és idei terveiről sajtótájékoztatót tartott tegnap a Parlamentben. Elmondta, hogy a külkereskedelem a múlt évben mindkét főirányban aktívummal zárt. Hitelképességünk nemzet­közi megítélése változatlanul jó, devizatartalékaink növekedtek. A magyar külkereskedelem a kon­vertibilis elszámolású forgalom­ban 1981 óta minden évben ak­tív mérleget ért el, ennek össze­sített egyenlege öt esztendő alatt elérte a 2,2 milliárd dollárt. A rubelelszámolású export 1985-ben 8 százalékkal bővült, meghaladta a tervezettet. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi forgalomban gon­dot okoz, hogy a termelési és exportszerkezet nem javult a kí­vánt mértékben, a tervezett 6 százalék helyett csak 3 százalék­kal bővült a konvertibilis valu­táért lebonyolított export meny- nyisége. Mivel az árak tovább csökkentek, az export értékben számítva gyakorlatilag stagnált. A konvertibilis elszámolású im­port a tervezettnél nagyobb volt. Ez azért vált szükségessé, mert a kemény tél miatt csak többi et- energlahordozó-vásárlással lehe­tett biztosítani az ország ener­giaellátását. Emellett a többlet­behozatalból javították az anyag­és alkatrészellátást, ami a terme­lők idei felkészülését szolgálta. összességében 1985-ben a tel­jes konvertibilis elszámolású for­galom aktívuma — a tényleges fuvarfizetéseket is beleszámítva — 303 millió dollár volt, ami ki­sebb a tervezettnél. A miniszter elmondotta, hogy a szocialista országokkal lebo­nyolított árucsere a múlt évben is több mint a felét tette ki az ország külkereskedelmi forgal­mának. Az államközi megállapo­dások előirányzatait szinte vala­mennyi KGST_országgal sikerült túlteljesíteni. A külkereskedelem idei tervei­ről szólva elmondotta: egyik leg­fontosabb feladat az, hogy a ki­vitel a behozatalnál erőteljeseb­ben növekedjék, a népgazdaság adósságállománya tovább csök­kenjen. 1986-ban a rubelelszá­molású piacokon a külkereske­delem szerény kiviteli többlettel számol. Az államközi kötelezett­ségek alapján az export és az import növekedése az előző évek­hez képest összességében mér­sékeltebbé válik, de a forgalom kiegyensúlyozottabb lesz. Bizo­nyos mértékig módosul az export szerkezete; elsősorban az agrár­termékek kivitele gyorsul, a gép­ipar viszont csak a korábbinál mérsékeltebb ütemben tudja nö­velni exportját. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ UTAS Vámhivatalok parancsnokainak tanácskozása Kedden Kecskeméten, a Hely­őrségi Művelődési Központban rendezett tanácskozást a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun és Szolnok megyei Parancsnoksága az irányítása alá tartozó vámhi­vatalok parancsnokai részére. A megbeszélésen megjelent és fel­szólalt Gercsák Imre pénzügyőr ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokának he- lyetese, Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Bódog An­tal pénzügyőr őrnagy, megyei pa­rancsnok elsőként a múlt évi munkát értékelte. Elmondta, hogy az előző évhez képest jelentősen növekedtek a szállítással összefüggő feladatok, ugyanis a tranzittal együtt nem kevesebb, mint 225 ezer kocsit — vasúti vagont és kamiont — vámkezeltek. A külkereskedelmi áruforgalom az elmúlt évben mintegy 5 százalékkal növeke­dett, ugyanakkor a vámáruk ér­téke 8 százalékkal volt maga­sabb. Az utasforgalom a megye három határátkelőhelyén — Ke- lebián, Tompán, Hercegszántón — 18 százalékkal volt több az 1984. évinél, s meghaladta a két­milliót. Tompánál például több mint egymillióén keltek át a ha­táron. Az utóbbi időben a magánfor­galomban is több vámárut kezel­tetnek. Érdekes, hogy a határál­lomásokon az összes vám 42, míg a megyeszékhelyen 58 százalé­kát szedték be. Ennek az az oka, hogy a különböző műszaki áru­cikkek vámtételeinek megálla­pításához nagyobb szakértelem szükséges. A vám- és devizabűn­tettek, szabálysértések felderí­tése 17 százalékkal, azok értéke pedig 28 százalékkal volt több, s meghaladta a 18 millió forintot. Sok munkát adott a tilos pálin­kafőzők leleplezése. Az 1984. év­hez képest három és félszeresére növekedett az esetek száma, s nyolcszorosára nőtt a veszélyez­tetett érték, amely meghaladta a 3,5 millió forintot. Az elmúlt év­ben 70 pálinkafőző berendezést •koboztak el a pénzügyőrök. A továbbiakban az ez évi. fel­adatokról szólt a megyei pa­rancsnok, hangsúlyozva, hogy legfontosabb az utasok kulturált kiszolgálása, az export gyors le­bonyolítása. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a vám- és pénzügyi rendeletek betartatá­sára, a vám- és devizabűncselek- mények, szabálysértések felde­rítésére. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára elöljáróban a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, majd az exporttevé­kenységet értékelte. Elmondta: ennek fokozása a cél, s a legki­sebb exportszállítás Is nagyon fontos a megye, a népgazdaság számára. Kérte a vámhivatalok vezetőit és dolgozóit, hogy gyor­san, kulturáltan, a szabályok be­tartásával végezzék munkájúkat, ezzel is segítve az ország érde­keit. G. G. MÁRCIUSBAN: Kecskeméti Tavaszi Napok Megkezdték a jegyek árusítását Hamarosan megjelennek a plakátok a megyeszékhely hirde­tőtábláin: március 13-tól 23-ig tartanak a Kecskeméti Tavaszi Napok. Mint köztudott, az idén a vidéki városok közül Kecske­mét is bekapcsolódik a már vi­lágszerte ismert Budapesti Ta­vaszi Fesztivál programjába. Né­hány „csemege” az ígért kíná­latból: Cziffra György zongora­estje március 23-án, vasárnap es­te nyolckor a városi sportcsar­nokban; Lehotka Gábor orgona­hangversenye a Kodály-iskolá- ban, március 14-én, pénteken es­te hétkor; Péczeli Sarolta dal­estje ugyancsak a Kodály-lsko- lá'ban, március 15-én, szombaton este hétkor. A képzőművészet barátai ugyancsak színvonalas (bemutatókat láthatnak a többi között Szervátiusz Tibor szob­rászművész, Bozsó János festő­művész, Törőcsik Jolán intarzia­művész alkotásait. A szervezők­től megtudtuk, hogy minden bi­zonnyal André Kertész fotóit is közszemlére tárják majd a me­gyei művelődési központban. Vál­tozatos a folklórprogram: szö­vetkezeti néptáncotok, népmű­vészek, népi iparművészek mu­tatkoznak be. A gyerekek, a fia­talok szintén találnak elfoglalt­ságot: például a Ciróka Báb­együttes előadásaira, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermé­nek vetítéseire válthatnak belé­pőt. Mindezek mellett szakmai találkozók tarkítják a Kecske­méti Tavaszi Napokat. ■ Ifjabb Vécsy György, a Bács- Kiskun Megyei Rendező Iroda vezetője elmondta, hogy tegnap megkezdték a jegyek árusítását, összesen 3350 belépőt bocsátot­tak ki. A legdrágább program a Cziffra-koncert lesz, kétszáz fo­rintos belépőjeggyel. Legkeve­sebbet a diákoknak kell fizetni­ük, nekik húsz forintért adnak jegyet négy eseményre: a Pé- czeli-dalestre, a Régi Zene együt­tes fellépésére, a kórushangver­senyre, a Cziffra-alapítvány tag­jainak műsorára. Eljutnak a plakátok, a meg­rendelők a vállalatok, üzemek szervezőihez is, ötszáz külde­ményt adtak postára a rendezők. A megyehatáron túlra is külde­nek meghívókat. Az érdeklődés máris nagy, Bács-Kiskun több városából igényeltek jegyeket a programokra. S egy fontos kö­zölnivaló: a jegyeket személye­sen is megvásárolhatják az ér­deklődők Kecskeméten, a Pusz- tatourist irodájában reggel nyolc­tól délután ötig, s az Erdei Fe­renc Művelődési Központ jegy­pénztárában délelőtt tizenegytől egyig, s délután négytől hétig. A Kecskemétre utazóknak a vasút 33 százalékos kedvezményt ad. — k —r

Next

/
Thumbnails
Contents