Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

2 • PETŐFI NÉPE « 1986. február 11, Kádár János távirata Fidel Castróhoz Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára táviratban köszöntötte Fidel Castrót, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárává történt újraválasztása alkalmából. (MTI) események sorokban TEHERAN __________________ A vasárnap este támadásba Lendült iráni erők elfoglaltak egy iraki területen fekvő, hadászati fontosságú szigetet — jelentették be Teheránban. Um-ul-Razasz szigetét azért tartják hadászati jelentőségűnek, mert fontos olaj­ipari létesítmények találhatók 'rajta. Irak elismerte, hogy Irán hídfőállást létesített a Satt-el- Arab (Arvand) folyó már iraki területen levő nyugati partján, de Bagdadban hozzáfűzik ehhez, hogy megkezdődött a támadók utánpótlási vonalainak elvágá- sa és megsemmisítése. BUKAREST Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke va­sárnap délelőtt megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével, akivel előző este már eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzetről. A meg­beszélésen Nicolae Ceausescu is­mét állást foglalt egy olyan nem­zetközi Közel-Kelet-konferencia mellett, amelyen a PFSZ-t is be­leértve részt venne minden érin­tett fél, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Biz­tonsági Tanács más állandó tag­jai, s olyan államok, amelyek hozzá tudnak járulni a rendezés­hez. (Folytatás az 1. oldalról.) nálta fel arra, hogy leszámoljon rendszerének ellenzékével. Egye­lőre nincsenek hivatalos adatok arról, hányán estek áldozaitull a diktátor távozásét követő bosz- szúnak. Kónházi jelentések 60— 80 személynek, többségükben a Tomtons Macoutes tagjainak ha­láláról számolnak be. Más forrá­sok az áldozatok számát legalább háromszázra teszik. A hírhedt titkosrendőrség tag- jaivai való leszámolásnak mind­két oldalon vannak áldozatai — közölte a New Yorkban élő Ra­phael Bazin, a február 2_án szám­űzetésben megalakított haiti el­lenzéki kormány vezetője. • Ürümünnep Haiti fővárosá­ban. A népharag tombolásával egy- időben a hadsereg vasárnap is folytatta a Tontons Macoutes tag­jainak lefegyverzését. A kormány mérsékletre szólította fel a lakos­ságot és a harmadik napra is meghosszabbította a fővárosban kihirdetett kijárási tilalmat. A távozó „Duvalier-klán” sú­lyos örökséget hagyott a kis ka- rib-tengeri szigetországra. Az ABC amerikai tévétársaság leg­utóbbi riportjában az Egyesült Államokénál tízszer nagyobb •gyer­mekhalandóságról, 45 éves vár­ható élettartamról, 80 százalékos írástudatlanságról és 50 százalé­kos munkanélküliségről számolt be. CHALLENGER — VIZSGÁLAT ] Már korábban jelezték a veszélyt? Haladéktalanul bekérte vasár­nap a Challenger űrrepülőgép katasztrófájának vizsgálatára alakult különbizottság azokat a jegyzőkönyveket, amelyek még korábban készültek a szilárd haj­tóanyagú rakéták esetleges hi­báiról. A The New York Times vasárnap adott hírt arról, hogy az űrhajózási és űrkutatási ügy­nökség, a NASA már tavaly tu­domást szerzett — saját szakem­berei figyelmeztetése alapján — arról, hogy a rakéták egyes ele­meinek összeillesztésénél a szi­getelés ereszthet, lehetővé tehe­ti, hogy a forró gázok kilövell­jenek a rakéta oldalán. Mint is­meretes, a különböző felvételek, amelyék a robbanás előtt ké­szültek, valószínűsítik azt a gya­nút, hogy pontosan ez történt: a rakéta oldalából előtörő tűzcsó- va robbantotta fel a folyékony üzemanyag hatalmas tartályát. A lap azt írta, hogy a NASA egyik szakértője még a múlt év júliusában jelezte a veszélyt, sőt azt is megírta, hogy a rajt idő­szakában történő ilyen hiba ka­tasztrófát idézhet elő — sőt más szakértők már 1982-iben felhív­ták a figyelmet erre a veszély- forrásra. A lap egy másik — bel­ső használatra készült — jelen­tést is idéz, amely megállapítja: az addigi — 1985 nyaráig történt — indítások után 12 esetben ész­lelték a tömítő szigetelés hibáját. A lap nem fűz következtetése­ket vádjaihoz, több amerikai te­levíziós állomás azonban, a The New York Times cikkét ismer­tetve azt hangoztatta, hogy a fi­gyelmeztetések nyomán meg kellett volna tenni az intézkedé­seket a hibaforrás kiküszöbölé­sére. Az elnök által kinevezett vizs­gálóbizottság zárit ülésen kívánja megvizsgálni a cikkben említett „belső feljegyzéseket”. Hazánkba látogat a bolgár külügyminiszter Vaökonyi Péter külügyminiszter meghívására Pertar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere február 11-én hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba érkezik. Petar Mladenov bolgár kül­ügyminiszter 1936. augusztus 22-én született a Vidin megyei Tosevci faluban. Felsőfokú iskolai tanulmányait a szófiai Klinient Ohridszki Tu- mányegyetem filozófiai szakán kezdte meg, majd — 1963-ban — Moszkvában, a Nemzetközi Kap­csolatok Intézetében fejezte be. Ezt követően az ifjúsági moz­galomban töltött be különböző funkciókat: a Dimitrovi Kom­munista Ifjúsági Szövetség Vidin megyei titkára, majd első titkára volt. 1966-tól a DKISZ Központi Bizottsága Nemzetközi Kapcso­latok Osztályának vezetője, ké­sőbb az ifjúsági szövetség köz­ponti bizottságának titkára lett. Petar Mladenovat 1969-ben a Bolgár Kommunista Párt Vidin megyei Bizottságának első tit­kárává választották; e funkciót két évig töltötte be; 1911-ben külügyminiszterré nevezték ki. Hosszú évek óta élvezi a bol- gár kommunisták bizalmát: a BKP X. kongresszusán a Köz­ponti Bizottság tagjává válasz­tották, 1974-től a BKP KB Po­litikai Bizottságának póttagja, s 1977 decemberétől a Politikai Bi­zottság tagja. Petar Mladenov a Bolgár Nem­zetgyűlés képviselője. (MTI) Carrington Spanyolország NATO-tagságáról Spanyolország kiválása a NA­TO-,biól politikai csapást ménné az Atlanti Szövetségre. Egyebek kö­zött ezt hangsúlyozta Lord Car­rington, a NATO főtitkára a madridi El Pads dmű napiláöftak adott nyilatkozatában. .. A NATO vezetője kifejtette, hogy Spanyolország közös piaci és NATO-tagsága között szoros az összefüggés. Mindkettő az ibériai állam és Nyugat-Európa kapcso­latainak szorosabbra fűzését, in­tézményesítését szolgálja. Lord Carrington kijelentette: „ha Spa­•nyólország megválna a NATO-tól, kapcsolatai az Egyesült Államok­kal, a hadügyekben és más terü­leteken a kétoldalú kapcsolatok­az. AtláWtd. Szövetségen, belül. A kilépés politikai csapást jelenítene az Atlanti Szövetségre nézve”. Carrington — ha még oly udva­rias és óvatos formában is — úgy fogalmazott, a spanyol féltől függ a részvétel a katonai szervezetek­ben, ha NATO-tag marad. IRAK—IRÁN Hadműveletek a háború hatodik évében Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint az iráni csapa­tok vasárnap a késő esti órákban nagyszabású offenzívát indítottak az Iraki csapatoki ellen. Az ellen­ségnek nagy veszteségeket okoz­tak és „sikeresen elérték az előre kijelölt célpontokat” — hangzik a jelentés. Az iráni katonai tájékoztatási hivatal vasárnap „kategórikusam visszautasította” azt az iraki állí­tást, amely szerint Irak szomba­ton két iráni repülőgépet lelőtt — adta hírül az ország hivatalos hírügynöksége. Ha reng a föld Valamikor napi két doboz cigarettát szív­tam — meséli mexikói egyetemista barátom. Másfél évvel ezelőtt a kínai akupunktúra egyik mestere néhány tűszúrással leszokta­tott róla. Aztán jött a feszültséggel, félelem­mel, borzongással teli 1985-ös esztendő. Gáz­robbanás, várostűz, földrengés: nem bírtam tovább, ismét rágyújtottam. A szeptemberi földrengés leírhatatlanul szörnyű volt. Ti­zennégy emeletes házunk jobbra dőlt, aztán balra, megindult előre, aztán hátra. A vas­beton szerkezet félelmetes hanggal csikorgott- vicsorgott, míg én a szoba' egyik feléből a másikba rohantam. Ügy tűnt, mintha a Föld elemi erővel megnyílt volna és többé nem akarna kegyelmezni senkinek és semminek, mindent be akart magába harapni. A bődü- letes morajjal kísért háromperces földmoz­gás örökkévalóságnak tűnt. Másnap az újsá­gok azt írták, hogy nem lesz több földrengés, mindenki nyugodjon meg. De két nap múl­va ugyanez megismétlődött még egyszer és még kegyetlenebből. Aki pedig mindezt túl­élte, annak az idegei mentek tönkre — mond­ja Juan. Valóban, a feszültség, a nyugtalanság ér­zése még sokáig kíséri az embereket. Éjsza­kánként ma Is sokan fölriadnak rémálmuk­ból, reszketve, hogy Ismét mozog a föld. Az idegesség mindenhol meglátszik. Azelőtt alig lehetett az utcán autódudálóst hallani, most mindenki idegesen, türelmetlenül tülköl. Nagy a lökdösődés a metrón is, az utasok ug­rásra készen várják a megállókat. A mexikó­városi emberek — ösztönösen vagy tudato­san — keresik a feszültségek föloldásának lehetőségét, és vannak, akik a hétvégi ki­rándulásokban, mások a fiestákban, megint mások a vallás transzcendens világában vé­lik megtalálni. Történelem és madárcsicsergés A főváros egyik nagy bázisa a híres Cha- pultepec Park. Évezredes fáival, egzotikus virágaival talán a világ legrégibb parkja. Négyszázötven évvel ezelőtt Itt sétált kétsé­gek közt hánykolódva a mayák nagy törzs­főnöke, Moctezuma, amikor hirét vette Cor­tez partraszállásának, és azon töprengett, hogy földreszálit isten, vagy kegyetlen ellen­ség közeleg-e birodalma felé. A múlt század közepén Itt épített kastély-rezidenciát Habs­burg Miksa császár, virágot szerető felesége pedig európai növényeket telepített ide. A parkot a köznép előtt csak a mexikói forra­dalom győzelme után, századunk harmincas éveiben nyitották meg. Ma a kormos-füstös fővárosnak ez az egyetlen része, ahol madár- csicsergést léhelt hallani. Dús lombú fák, pi­ros csőrű fekete hattyúkkal teli tavak, a tró­pus élénk színeiben pompázó vörös és sárga virágok... Vannak, akik máshová menekülnek. A mexikóiak nagyon vallásosak, s a földrengést Is isten haragjának tekintik. A guadalupei kegyhelyen, az ez évi zarándoklaton soha nem látott tömeg — kétmillió hivő — gyűlt össze. Több száz métert térden csúszva tettek meg, hogy bűnbocsánatot nyerjenek. A feszültségek oldásának leggyakoribb módja az ünneplés, a fiesita. Az óv 365 nap­jából közel egy hónapot tesz ki az ünnep­napok száma. A födvonulás, a karnevál, a táncmulatság és persze az ilyenkor elma­radhatatlan kaktuszpálinka, a tequila mo­solyt fakaszt az arcokon. „•Ennek a népnek 1985 fekete esztendő volt, 1986 ennél csak jobb lehet. A válto­zás és a változtatás a ml felelősségünk, a jövőnk a mi kezünkben van” — mondta Mi­guel de la Madrid köztársasági elnök újévi üzenetében. Ennek az országnak felejtenie kell, hogy önbizalommal és új erővel új éle­tet tudjon kezdeni, ebben segíthet az 1986-os Labdarúgó Világbajnokság is. „Gracias Amlgosl” Köszönet Barátaink! — olvasható a felirat a sugárutak mentén. A köszönet a világ sportszerető közönségének szól, mert a földrengés után is bizalmat sza­vazott Mexikónak. A szerencsétlen évnek még a legvége is tartogatott kellemetlen meglepetést. Kará­csony másnapján, míg a íiestát szerető mexi­kóiak petárdáikat robbantgaitták, kukorica- lisztből készült tacosaikat majszolgatták, ad­dig mindmáig ismeretlen tettesek betörtek a főváros ékességébe, az Antropológiai Múze­umba, és világhírű azték és maya szobrokat, kincseket raboltak el. „Merénylet a nemzet ellen!” — írták fölháborodottan az újságok. A hatalmas apparátussal megkezdett nyomo­zás mindeddig eredménytelen maradt. Az It­teni karácsonyi műkincslopás nagyon emlé­keztet valamire..sőt egyesek már tudni vélik, hogy a mexikói hatóságok a nyomo­záshoz a már tapasztalt magyar szakértők segítségét kérték... Simon János Hóviharok, hótorlaszok a Dunántúlon A vasárnap este kezdődött ha­vazás és az ezt kísérő erős szél hatására tegnap délre valósággal megbénult a közlekedés a Dunán­túlon, sok helyen fennakadások voltak az ellátásban is. Zalában már reggel 35—40 centiméteres volt a hó, délután tovább erősödött a havazás és vele együtt a szél is; a hótakaró vastagsága elérte a 60—70 centi­métert. A viharos szél hófúváso­kat okozott, járhatatlanná tette a megye 1400 kilométernyi útjának jelentős részét. A 7-es számú fő­útvonalon is csupán egy nyom­sávon tudják a forgalmat fenn­tartani. A helyi erők megerősí­tésére gépeket — összesen 12 hó­marót, illetve hóekét — küldtek Zalába Békéscsabáról, Szolnok­ról és Budapestről!. Délután csak­nem a teljes megyében leállt az autóbuszközlekedés, csupán a városokban közlekednek a bu­szok. A megye középfokú oktatá­si intézményeibe a, diákságnak csupán mintegy negyven száza­léka érkezett meg. Miivel lénye­ges javulás nem várható a köz­lekedésben, a megyei tanács mű­velődési osztálya február 11—12- re tanítási szünetet rendelt el a megye valamennyi középfokú ok­tatási intézményében. A legköze­lebbi tanítási nap csütörtökön lesz. A Győrből érkezett jelentés sze­rint hétfőn az itteni közúti igaz­gatóságnak valamennyi, összesen 31 gépe dolgozott a Kisalföld fő­útvonalain, de az erőfeszítések ellenére sem javult a helyzet: a viharos szél újabb és újabb hó- torlaszokat emelt. A Kapuvár— Beled vonaltól nyugatra csaknem minden út, a Rábaköz déli felé­ben az alsóbbrendű utak többsé­ge járhatatlanná vált. Jelentős késéssel közlekedtek a vonatok és a távolsági autóbuszok, sőt egyes, a hóvihar által leginkább érin­tett falvakból reggel az autóbu­szok el sem Indultaik. Sopron térségében — ahol az utakon elhagyott kamionok is akadályozták a forgalmat -— és a Hanság vidékén a délutáni órák­ban is tombolt a hóvihar. Ekkor­ra már Komárom megyéből is érkeztek gépek az utak tisztítá­sára, s a Jjözúti igazgatóság a termelőszövetkezetektől Is kölcsön vett minden nélkülözhető gépet. A rendkívüli időjárás komoly gondokat okoz Vas megyében is, a hóesés és az erős szél nehezíti a hóeltakarítási munkákat. A megye főútjain folyamatosan dol­goznak á közúti igazgatóság nagy­teljesítményű gépei, ennek elle­nére az utak egyes szakaszai csak nehezen, illetve csupán egy nyom­szélességben járhatók. Az alsó- rendű és a bekötőutak jelentős részén nem közlekedhetnek a járművek. Járhatatlanok a Kő­szeg, Vasvár, Celldömölk térsé­gében levő, s a nyugati határszé- li településeket összekötő alsóbb­rendű utak. Rendkívüli erőfeszí­téseket igényel a hófúvás a Szom­bathelyi MÁV Igazgatóság terü­letén is. A vonatok 30—40 perces késéssel közlekednek. A váltók tisztításán több mint ötszázan dolgoznak. A hófúvások mintegy harmincöt településen akadályoz­zák a lakosság ellátását. Az ille­tékesek intézkedtek, hogy ezekbe a községekbe is eljusson az élel­miszer: sok helyen a termelőszö­vetkezetek nagyteljesítményű erőgépeivel — amelyekkel a szán­tóföldeken. is tudnak közlekedni — elébe mennek a tej-, kenyér- szállító járműveknek, átveszik az árut. Egyházi és nemzetiségi vezetők találkozói a Népfrontban Hagyományos év eleji baráti találkozóra került sor a magyar- országi egyházak és a Hazafias Népfront vezetői között hétfőn délelőtt a mozgalom székházá­ban. Pozsgay Imre főtitkár — aki a napirend előtt köszöntötte dr. Lékai László bíborost, aki tíz éve esztergomi érsek, majd tá­jékoztatást adott a nemzeti egy­ség erősítése szolgálatában elért eredményekről, a VII. ötéves terv céljairól. Megnyilatkozásaikban az egy­házak vezetői hangsúlyozták: nemcsak elfogadják azt a válto­zást, amely a magyar társada­lomban és az emberek szivében meggyökerezett, hanem ezeket a gyökereket erősíteni is igyeksze­nek. Pozsgay Imre főtitkár délután a magyarországi nemzetiségi szö­vetségek elnökeivel és főtitkárai­val találkozott. Sikert aratott a telefonkötvény (Folytatás az 1. oldalról.) láron. Az adatfeldolgozással együtt a műszaki előkészítés is folyik, az új tervben már hatez­res kapacitással számolnak az elő­zetes elképzelésekben szereplő 5400 helyett. A dokumentációt a Magyar Posta elnöksége hagyja jóvá februárban, s várhatóan márciustól — a kötvényeik befi­zetésével együtt — megkezdődik a munka Is. A kötvényjegyzés sikere — az igazgatóhelyettes véleménye sze­rint — két okra vezethető visz­sza. Egyik, hogy a települések vezetői, ismerve a korszerű táv­közlési hálózat jelentőségét, nem akarták elszalasztani ezt a lehe­tőséget, s ehhez meg tudták nyer­ni a lakosságot is. Másik ok, hogy január ‘közepén a posita újabb tá­jékoztató szórólapokat jelentetett meg, amelyekben nemcsak az addigi eredményeket értékelte, hanem választ adott az időköz­ben felmerült kérdésekre is. Ez pedig észrevehetően fellendítette ismét a kötvényjegyzési kedvet. V. T. Jobb munkával sikerült előbbre lépni (Folytatás az 1. oldalról.) lajokon gazdálkodó szövetkezet szinte minden paraméterével túl­teljesítette a tervet. A kollektíva és Vágó György elnök méltán lehet büszke arra, hogy minden ágazatuk nyereséges volt. Idén a jelenleginél nagyabb árbevé­telt adó növények kerülnék elő­térbe, így száz hektáron vetnek kendert, ugyanekkora területen napraforgót, nyolcvan hektáron paradicsomot, de bővítik^ ezer négyzetméterrel a meglevő 'ba­romi lólakat is. A három ipari szolgáltató tevékenység mellé egy újabb felzárkóztatását tervezik. A kunbajai Béke Csillaga Ter­melőszövetkezet azon kevés Bács- Kiskun megyei gazdaságok közé tartozik, amelyik szinte csak az alaptevékenységből él. Ezért itt a többieknél is jobban megérzik a mostoha időjárást. Kunbaján is a tartalékokhoz kellett nyúlni, sikerült előrelépni az ésszerűbb költségtakarékos gazdálkodásíban. valamint annak tudatosításában, hogy minden területen jobb munkavégzés szükséges az ered­mény eléréséhez. Ennek Is kö­szönhető, hogy a 64 millió nyolc- százezer forintos árbevételnek pontosan a 10 százaléka lett a nyereség. Az idén a 25., az egyesülés óta a 10. zárszámadásukat tartják az izsáki Sárfehér Termelőszövetke­zetben. A kettős jubileumot az elmúlt évek egyik legjobb ered­ményével ünnepük. A termelési értékük elérte a 232 millió fo­rintot, meghaladva a tavalyit és a tervezettet Is. Csak almából 470 vagon termett és 114 vagont szál­lítottak exportra. A nyereségük jelentős hányada a melléküzem­ágak — a felsőrészkészítés, szál­lítás — és a borozóik jövedelmé­ből származik. VALUTA- (BANKJEGY- *8 CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYŰJÉN: 1980. FEBRUAR U-TÖL 17-10 Viteti Eladási árfolyam 1M esyzágrs. forintban «716,76 3016,18 tr/M . 844,89 894,98 681,81 28.35 1770JBB 833,88 13.48 3308,78 16696.80 646,06 3000,46 29,40 264.49 80,90 KJU 2366,38 836,04 *776,98 4330,62 a) vásárolhat« lagmagaaabb bsnkjsgyoímlst: Mf-aa Angol font 6328,49 Ausztrál dollár 3123,00 Belga frank 92,11 Dán korona 612,69 Finn márka 842,84 Francia frank 614,79 Oörög drachma a) 26,69 Hollandi forint 1867,86 Japán yen (1000) 238.89 Jugoslav dinár 12,67 Kanadai dollár 3201,68 Kuvaiti dinár 10734,16 Norvég korona 607,48 NSZK márka 1883,88 Olasz Ura (1000) 37,88 Osztrák schilling 367,91 Portugál escudo 29,12 Spanyol peseta 99.93 Sváici frank 2230,3« Svéd korona 896.96 USA dollár 4498,69 Ccu (Közös Piac) 4661,16 Tájkép — diktátor után Egyhavi fiesta MEXIKÓ Izgalmas órák, nyugalmas percek

Next

/
Thumbnails
Contents