Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

1986. február 8. • PETŐFI NÉPE • S %<<' Íí> ^ £- ■>//'■:* wv <#*&$&'■. ,>4?^sysi$3Í8p&s&.s&>$$£8 Pártnapok Bács-Kiskunban Vs ' '\^<% ?S$§§^ , M ' ■■ '''■ 0% ■■'’’ jjt^íi H$ V, "• <y$' '■ '■ , A' ''/Sai 1986. február 10-től február 28-ig Február 2Í. Február 10. 15 óra: Bács-Kiskun Megyei Ta­nács nagyterme. Előadó: PÓCS ERVIN, az MSZMP KB alosz­tályvezetője. Február 11. 14 óra: Kalocsai Városi Tanács. Előadó: KÖTÖRÖ MIKLÓS, a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetője. Február 12. 14 óra: Kiskunfélegyháza, MSZMP városi bizottsága. Elő­adó: DR. KEMENES ERNŐ, az Országos Tervhivatal Tervgaz­dálkodási Intézete igazgatója. Izsák, MSZMP nagyközségi bi­zottsága. Előadó: TISZA LÁSZ­LÓ, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója. Kunszentmiklós, Általános Mű­velődési Központ. Előadó: HOR­VÁTH IGNÁC, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja, a me­gyei tanács apparátusi pb-titká- ra. Február 13. 14 óra: Kalocsa, kórház és ren­delőintézet. Előadó: KISNÉ DR. CSÁNYI ANIKÓ, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak osztályvezetője. Február 14. 13 óra: Kalocsa, KAGE papri­kagyára. Előadó: MEDGGYESSY PÉTER pénzügyminiszter-helyet­tes. Február 17. "í 1 is, ■ íS rí- , : : ís-í-iiíiífiíí-íiíi . 12 óra 30: Kalocsa, BUDAMO- BIL. Előadó: MISKOLCZI JÁ­NOS, az MSZMP Kalocsai Városi Bizottságának első titkára. 14 óra: Kecskemét, MÁV Kör­zeti Üzemfőnökség. Előadó: TÖTH FERENC, az MSZMP Bács-Kis- ikun Megyei Bizottságának osz­tályvezetője. Kecskemét, megyei moziüzemi vállalat. Előadó: TOHAI LÁSZ­LÓ, a Bács-Kiskun Megyei Tanács általános elnökhelyettese. 15 óra: Kiskőrös, MSZMP vá­rosi bizottsága. Előadó: SZA- KOLCZAI PÁL, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának tit­kára. Kunszentmiklós, Általános Mű­velődési Központ. Előadó: FAR­KAS JÓZSEF, a Hazafias Nép­front megyei titkára. 17 óra: megyei rendőr-főkapi­tányság. Előadó: DR. FEHÉR GÉ­ZA, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a megyei rendőr- főkapitányság vezetője. Harta, MSZMP nagyközségi bi­zottsága. Előadó: HEGEDŰS LA­JOS, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a Hartai Erdei Fe­renc Tsz elnöke. Február 18. 14 óra: Kecskemét, Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Ka­ra. Előadó: NYERS REZSŐ, az MSZMP KB tagja, országgyűlési képviselő. Kecskemét, Erdei Ferenc Mű­velődési Központ. Előadó: MEIS- SEL SÁNDOR, az MSZMP KB alosztályvezetője. Bácsalmás, MSZMP városi bi­zottsága. Előadó: SZVORÉNY JÁ­NOS, a megyei NEB elnöke. 15 óra: Kiskunhalas, MSZMP városi bizottsága. Előadó: SZE- RENCZI JÓZSEF, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának főosz­tályvezetője. Február 19. 14 óra: Bácsalmás, MSZMP vá­rosi bizottsága. Előadó: KONFÁR SÁNDOR, a TIT megyei titkára. Február 20. 14 óra: Bácsalmási Állami Gaz­daság. Előadó: DR. GAJDÓCSI ISTVÁN, a megyei tanács elnö­ke. Lajosmizse, MSZMP nagyközsé­gi bizottsága. Előadó: DR. KÖ­RÖS GÁSPÁR, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára. Kalocsa, büntetésvégrehajtási intézet. Előadó: HEGEDŰS IST­VÁN, az SZMT titkára. 15 óra: Solt, MSZMP nagyköz­ségi bizottsága. Előadó: PET- ROVSZKY ISTVÁN, az MSZMP KB osztályvezetője. 14 óra: Csólyospálos, művelő­dési ház. Előadó: NAGY ISTVÁN, az MSZMP Kiskunmajsai Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára. 15 óra: Kecskemét, Petőfi Né­pe szerkesztősége. Előadó: BER­CSÉNYI BOTOND, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Kiskunfélegyháza, MSZMP vá­rosi bizottsága. Előadó: ROMÁNY PÁL, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára. Február 24. 15 óra: Kiskunmajsa, MSZMP nagyközségi bizottsága. Előadó: BUDAI JÓZSEF, az MHSZ me­gyei titkára. 17 óra: Szánk, MS^MP községi bizottsága: Előadó: PRINCZ LÁSZLÓ, az SZMT titkára. Február 25. 10 óra: Kiskunhalas, Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kis­kunsági Üzeme. Előadó: KAPO- LYI LÁSZLÓ ipari miniszter. Február 26. 14 óra: Kiskunfélegyháza, Áp­rilis 4. Gépipari Művek. Előadó: IFJ. MAROSÁN GYÖRGY, az MSZMP KB munkatársa. Február 27. 14 óra: Kiskörös, áíész. Előadó: ERDÉLYI IGNÁC, a MÉSZÖV elnöke. 15 óra: Soltvadkert, MSZMP nagyközségi bizottsága. Előadó: TERBE DEZSŐ, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának tit­kára. 15 óra: Jakabszállás, Népfront Szakszövetkezet. Előadó: BO- DÓCZKY LÁSZLÓ, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára. Február 28. 14 óra: Baja, Eötvös József Ta­nítóképző Főiskola. Előadó: HO- DOSSI SÁNDOR, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak titkára. JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK EGYSÉGE ■ M ííí'í: Szakszervezeti állásfoglalás a megye gazdasági feladatairól A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának legutóbbi ülésén megtárgyalták az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának 1985. december 18-i, a megye gazdasági építömunkájának feladatairól szóló állásfog­lalását. Az SZMT szüksé­gesnek érzi, hogy az ab­ban meghatározott tenni­valókról egyetértő felhí­vást tegyen közzé. A tanácsülés a fejleszté­si célokkal, a feladatokkal egyetért, mert azok végre­hajtása révén tovább nö­vekszik és erősödik a me­gye gazdasága, javulnak a lakosság élet- és munka- körülményei. A szakszer­vezetek termelést, gazdál­kodást segítő tevékenysé­gét e célok elérésére kell összpontosítani, nagy fi­gyelmet fordítva a tagság érdekképviseletére, érde­keinek védelmére. A szakszervezeti szervek segítsék a vállalati terve­zést. Fontos feladat, hogy a tervek biztosítsák a nép- gazdasági és megyei célok elérését. Ezt fejezze ki a vállalati középtávú és az 1986. évi terv. A tervek jobb megalapozottsága, a realitás és aktivitás növe­lése érdekében tovább kell szélesíteni a tervezés de­mokratizmusát. Javasoljuk, hogy a szak- szervezeti szervek felelős­ségteljesen, kritikusan gyakorolják a tervezésben biztosított jogkörüket. Gondoskodjanak a válla­lati középtávú és az ez évi szociális tervek elkészíté­sénél a gazdasági és szo­ciális elképzelések össz­hangjáról. A szociális cé­lokat a rendelkezésre álló forrásokkal összhangban kell megtervezni, gondos­kodva az alapvető ellátási formákban már elért szín­vonal megőrzéséről. Keres­ni kell azokat a lehetősé­geket, amelyekkel a fel­adatok — a helyi taná­csokkal vagy más munkál­tatókkal együttesen — op­timális ráfordításokkal megoldhatók. A munkál­tatók elsősorban a lakás­építéshez, a településfej­lesztéshez — kölcsönös elő­nyök alapján — nyújtsa­nak támogatást a taná­csoknak. A munkabiztonsági cé­lok elérésének fontos esz­köze a gazdálkodó szerve­zet középtávú és éves ter­ve. A VII. ötéves terv kez­detével önálló — a szociá­lisból kiemelt — munka- védelmi fejlesztési terv készül. A középtávúban főleg azokra a feltételekre, körülményekre indokolt figyelmet fordítani, ame­lyeken a gazdálkodó szer­vezet céltudatosan, több éves munkával változtat­ni tud, és ahol kellő elő­relátás nélkül nem, vagy nem a kívánatos mérték­ben történne előrehaladás. Szakszervezeti szerveze­teink fontos feladata a szo­cialista munkaverseny- mozgalom fejlesztése, az új követelményekhez való igazítása. Szükséges, hogy a versenyben tovább erő­södjék az önkéntesség, a munkahelyi jelleg. A részt­vevők, a szocialista brigád­mozgalom téliesített vál­lalásai még inkább szol­gálják gazdasági céljaink elérését. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa segít­se, hogy a munkaverseny résztvevői a jövőben mél­tányos erkölcsi elismerés mellett részesüljenek az eredményekkel arányos díjazásban is. Szükséges, hogy növekedjen önállósá­guk, szerepük a munká­val összefüggő döntések­ben. Igényeljük és segítjük a munkaerő-gazdálkodás színvonalának emelését. Szorgalmazzuk, hogy a szükségessé váló munka­erő-átcsoportosítások az érdekek kellő egyeztetésé­vel történjenek meg. A dolgozók munkahelyi képzését, továbbképzését továbbra is fontos feladat­nak tartjuk. A munkaerő-gazdálko­dás színvonalának emelé­se is segítse elő a munka- fegyelem javítását. Annak hatásos eszköze: a műszaki színvonal emelése, a szer­vezettség jelentős javítása, a folyamatos munka fel­­tételeinek biztosítása, a reális követelményszint megállapítása, az anyagi ösztönzés, a fő munkaidő­ben végzett munka mél­tóbb elismerése, csak valós teljesítmény megfizetése. Szakszervezeti szerveze­teinktől kérjük, hogy se­gítsék elő a munka szerin­ti elosztás elvének foko­zottabb érvényesülését. A vállalati bérpolitika ki­alakításában, elfogadásá­ban, alkalmazásában biz­tosított jogaikkal is sze­rezzenek érvényt annak, hogy a bérezésben erő­södjön a teljesítmények és a munka eredményessége alapján történő differen­ciálás. A fogyasztói árszínvo­nal 5 százalékkal — a ko­rábbi éveknél kisebb mér­tékben — növekedhet. Az árnövekedés korábbi üte­mének mérséklése talál­kozik a szakszervezeti mozgalom által is han­goztatott és képviselt dol­gozói érdekkel és igény­nyel. A fogyasztói árak emelkedésének tervezett mérséklése főként a ter­melés szerkezetének, gaz­daságosságának, a költsé­gek csökkentésének, a termelékenység növelésé­nek útján valósítható meg. Emellett szakszervezeti igény ás, hogy a fogyasz­tói árak állami ellenőrzése legyen hatékonyabb. Saját ellenőrzési tevékenysé­günk javításával elő kell segíteni a cél elérését. Nagy figyelmet kell for­dítani a VI. ötéves tervre megkötött kollektív szer­ződések végrehajtásának beszámolóira, az 1986—90- re szóló szerződések ala­pos előkészítésére és meg­kötésére úgy, hogy azok jobban szolgálják elkép­zeléseink megvalósítását, a jogok, kötelességek egy­ségét. Szakszervezeti szerveink segítsék elő, hogy ez év­ben a vállalatok új irá­nyítási rendszerre való át­állása befejeződjék, gondos előkészítéssel biztosítsák az átállás zavartalanságát. Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa Wmm SZÉK- ÉS KÁRPITOSIPARI VÁLLALAT: Közelebb a vásárlói igényekhez A hazai bútorgyártók már hozzászokhattak, hogy a külföldi piaco­kon csak rugalmas kereskedelempolitikával, egyre javuló minőségű, no és persze gazdaságos termékekkel lehet versenyben maradni. Azok a gyártók nehéz helyzetbe kerültek, amelyek nem, vagy ésak későn reagáltak a megváltozott keresletre. Az elmúlt évben számtalan bú­toripari vállalat és szövetkezet raktárában halmozódott fel jelentős, a pénzügyi helyzetüket rontó készlet. Gyors intézkedés A Szók- és Kárpitosipari Vál­lalat kecskeméti gyára 1985-ben is jelesre vizsgázott a vásárlók előtt. — Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a múlt esztendő nyarán ki­csit mi is megéreztük az itthoni bútorpiac telítődését — emlék­szik Kiss Imre igazgató. — Jól jött, hogy dolgozóink akkor vet­ték ki legtöbben szabadságukat. Tudtuk, hogy egy percnyi időt sem veszíthetünk: a piaci igé­nyeknek megfelelően megváltoz­tattuk a termékösszetételünket, a keresettebbek javára. Alapvetően ez a gyors intézkedés tette végül sikeressé az évet. Papírokat tesz az asztalra. A múlt évben 345 millió forint ter­melési érték elérését tervezték. Ezt húszmillióval sikerült túltel­jesíteni. Külön elismerésre méltó, hogy a szigorú tőkés piacokra is 12 százalékkal többet tudtak szál­lítani az előirányzottnál. Itthon került forgalomba termelésük nyolcban százaléka. Ez 15 millió forinttal több a tervezettnél. — Az eredmény a gazdálkodás­ban is éreztette hatását: az ere­deti elképzeléseinknél hétmillió forinttal nagyobb nyereséget könyvelhettünk el. Ez nyújtott fe­dezetet ahhoz, hogy a múlt év­ben 9,5 százalékos keresetnöveke­dést értünk el. Így sikerült meg­állítanunk az előző években meg­indult létszámcsökkenést — mond­ja Kiss Imre, majd hív, kísérjem el szokásos napi üzemi körsétá­jára. Első utunk a gyár bemuta­tótermébe vezet. Itt Csajbók Fe- rencné üzletvezető fogad bennün­ket. Körbevezet a tágas terem­ben, minden egyes darabot be­mutat. — Már tizennégy éve dolgozom itt — mondja lelkesen. — jó, hogy van ez a bemutatóüzlet, mert így közvetlen információkat adhatunk a gyárnak, melyik bú­tort mennyire keresik a vevők. Néha, ha elutazom más városba, mindig benézek a bútorboltokba. Örülök, ha találkozom gyárunk termékeivel. — Én nem — szól közbe az igazgató —, ha sok van belőlük az üzletekben, akkor nem kelen­dőek . .. Átlag Elemér töltött káposztát' vacsorázott dagadóval, ami ala­posan megfeküdte a gyomrát. Azt álmodta, hogy munkahelyén kiosztották a félévi bizonyít­ványt. — Elemér, Elemér — csóválta fejét az (osztály)főnöke — nem vagyok 'veled megelégedve. Az adottságaid alapján sokkal több­re lennél képes. A magatartásod tűrhetetlen. A gyengébbeket (a gyengébb nem tagjait) állandóan csiklandozod és egerekkel ijeszt­geted. A szorgalmad váltakozó, és csak akkor javul ugrásszerű­en, ha legalább egy ötös varr be­ígérve prémiumként. Testneve­lésből viszont jó vagy. Rendszere­sen sportolsz . . . sportot űzöl a főnökeid átveréséből. Reggelen­te gyorsan és kitartóan futsz hogy beérj a munkakezdésre. Gréti és Fanny A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat kecskeméti gyárának bú­toraiból nem lehet sokat látni a boltokban, mert hamar gazdára találnak. A tavalyi nehézségeken nem sokat rágódtak. Felgyorsí­tották gyártmányfejlesztésüket. A Gréti kárpitos ülőgarnitúrával a BNV-n mutatkoztak be. Ezt egyelőre magasabb ára miatt viszonylag szűkebb réteg keresi. Ugyancsak a vásáron debütált a Fanny bútorcsalád, amely mind a kereskedők, mind pedig a vá­sárlók tetszését megnyerte. Ezt a vállalat szakemberei a szegényes kiegészítő kisbútor-kínálat miatt fejlesztették ki. Az elképzelés si­kerét fényesen igazolja, hogy idén már havonta 4—500 darabot gyártanak a dohányzó-, a lera­kó-, a telefonasztalból és a vi­rágtartóból. Oszol is ... nyakig az adósságok­ban. Fizikai ismereteid hiányo­sak. Képtelen vagy belátni: egy fő-, kettő másod- és három mel­lékállást fizikailag lehetetlenség becsületesen ellátni. — Biológiából érdeklődésed az öltöző falára kiragasztott mez­telen női fotók tanulmányozásá­ra korlátozódik. Környezetisme­retből a tudásod az átlagot meg­haladja: munkahelyeden ismersz minden zugot, ahová egy kis ló­gásra elrejtőzhetsz. — A jó fotelágy szintén hiány­cikk — tájékoztat az igazgató. — Ezt vettük figyelembe, ami­kor kialakítottuk a Vénusz fo­telágyat, mely rövid idő alatt igen népszerű lett. Idén már 1200 darabot készítünk. Rövid időre elhallgat, majd elgondolkodva folytatja: — Persze, csak látszatra ilyen felhőtlen az életünk. Sok eset­ben termelésünk folyamatossá­gét veszélyezteti már, hogy part­nereink nem tartják be szállítá­si vállalásaik határidejét. Így aztán kénytelenek vagyunk ma­gas anyagkészletet felhalmoz­ni. Legtöbb iparvállalatunk ha­sonló gondokkal küzd, de egy­szerűen nem tudom elfogadni ezt a gyakorlatot. Világos, kisebb terembe lé­pünk. Ez az asztalos protomű- hely. Nyúlánk szakmunkás ap­rólékosan csiszolgat a gyalupad — Magyar nyelvből fejlődsz, a folyékony káromkodást illetően. A számtan a fizetést megelőző héten esik főleg a nehezedre. Ekkor a kiadás és bevétel elne­vezésű többismeretlenes szöveges példa megoldásában gyakran hibázol. Az ének elég jól megy ■ ■ ■ tíz korsó sör után a sarki kocs­mában. A közösségi munkád vi­szont nem megfelelő. Ez alól csak a gazdasági munkaközös­ségben végzett tevékenységed a kivétel. A (brigád)naplót össze­* Bizonyítvány tetején egy széket. Percekig ott állunk a közelében, mikorra ész­revesz. — Rendkívül pontos munkát igényel a minta elkészítése — magyarázza Szőke János a be­mutatkozást követően. — A gyár­táshoz szükséges sablonokat is mi alakítjuk ki. Mikor mindez elkészül, megérkezik az NSZK megrendelő és alaposan átvizs­gálja: megfelel-e neki a minő­ség? Csak utána indulhat az üzemben a székek sorozatgyártá­sa. Fejlesztés nélkül nehéz A szomszédos, nagy asztalos­műhelyben zajosabb, mozgal­masabb kép fogad. Egy újszerű gép mellett állunk meg néhány percre. A pneumatikus anyag­rögzítő lefogja a sablon mellé a fceményfát, majd éles visítással megszületik a maró-csiszológépen a székek háttámlájának felső ré­sze. A berendezés gyorsan, pre­cízen dolgozik. A zaj igen erős. Ezért a beszélgetést már az iro­dában folytatjuk. — A modern bútorok öltözte­téséhez más anyagok, más tech­nológia. és új gépek kellenének — mondja Kiss Imre. — De ma­radjunk a realitásoknál! Nem. kis gondot okoz ugyanis, hogy a jelenlegi berendezéseink terme­lőképességét megtartsuk. A het­venes évek közepén gyárunkban néhány termelékeny gépet sike­rült üzembe állítanunk, de ezek már elhasználódtak. Űjak beszer­zésére pedig nincs elegendő pén­zünk. Ezért a nagyjavításra szo­rulókat gyártóművi felújítással próbáljuk rendbehozatni. Ta­valy öt kulcsfontosságú gép fel­újítására kértünk ajánlatot, de csak egyet vállalt el egy osztrák cég. A többire már nem vállal­koztak gyártóik sem. Viszont a munkának menni kell. Az elhasználódott gépeket jelen­tős ráfordításokkal, gyakori javításokkal kényszerülnek üzemeltetni. Az újakra a hiányzó pénzt elő kell teremteniük. Ez pedig csak nye­reséges gazdálkodással lehetséges, »mihez továbbra is keresett termé­keket kell gyártaniuk. Gaál Béla firkálod, és színházjegyek helyett zálogcédulákat ragasztasz bele. — Száz szónak is egy a vége: ha így folytatod, nem léphetsz felsőbb osztályba. Küldd be hol­nap a fiadat, beszélni akarok ve­le! Mossa meg a fejed, és térít­sen jobb belátásra, amíg nem késő! Másnap reggel Átlag Elemér kialvatlan, karikás szemmel né­zett a tükörbe. Borotválkozás közben az éjszakai álma járt az eszében. Belátta, a saját érdeké­ben változtatni kell eddigi életr módján, mert nem lesz ennek jó vége, a vesztébe rohan. Elhatá­rozta, új életet kezd, ezentúl mindent másképp fog csinálni. Ünnepélyesen megfogadta: soha többet nem eszik vacsorára töl­tött káposztát... — amik — AZ INTEGRÁL ÁFÉSZ TÜZÉP-TELEPEI BUGACON, JÁSZSZENTLÁSZLÓN, PÁLMONOSTORÁN, PETÖFISZÁLLÁSON és TISZAALPÁRON választékos szénkészlettel várják vásárlóikat 308

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents