Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

2 • PETŐFI NÉPE ® 1986. február 7. Mihail Gorbacsov és Edward Kennedy találkozója A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozót követően létrejöt­tek az előfeltételek az országaink közötti kapcsolatok rendezéséhez, és az Egyesült Államok több ve­zető politikusa ki is áll e rende­zés megvalósítása mellett. Ma azonban már nem elég csak sza­vakban utalni a jelenlegi helyzet veszélyességére — jelentette ki MihaU Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Edward Kennedy ame­rikai szenátorral folytatott meg­beszélésén. A szovjet vezető hangsúlyozta, hogy az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozónak gyakorlati ered­ményeket kell hoznia, azon ko­moly előrehaladásit kell elérni a béke ügye szempontjából legfon­tosabb kérdésekben. Ellenkező esetben a találkozó elveszítené ér­telmét. A Szovjetunió mindent megtesz az eredményesség érdeké­ben. Bizonyíték erre az is, hogy események sorokban MOSZKVA ________________ A Szovjetunióban tartózkodó Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter csütörtö­kön Moszkvában felkereste a Malinovszkij marsall nevét vise­lő harckocsiző-akadémiát. Kárpáti Ferenc ugyanaznap meglátogatta a szovjet légierő kubintkai helyőrségét is. MOSZKVA Csütörtökön Kijevben meg­kezdte munkáját az Ukrán Kom­munista Párt kongresszusa. Vla­gyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a köztársasági párt- szervezet erőfeszítései mindenek­előtt az SZKP gazdasági politi­kájának megvalósítására, a szer­vezeti munka stílusának és mód­szereinek tökéletesítésére irá­nyultak. Ezeknek a fáradozások­nak köszönhetően szovjet-Ukraj- na gazdasága, a Szovjetunió egységes gazdasága alkotóeleme­ként,' hatalmas lépést tétit előre. Az ipari termékkibocsátás 18,5 sázailétókal nőtt, ' az élelmiszer-gazdaság teljesít­ménye is. BUKAREST Romániában csütörtökig min­denütt helyreállt a vasúti köz­lekedés, de az állomásokon és rendező-pályaudvarokon jtovább folyik a hó eltakarítása. A köz­utakon még mindig nehéz a köz­lekedés. Muinteniában vasitag hó­takaró borítja az utakat, s több helyütt a közlekedés egy sávra korlátozódik. A dunai kikötők­ben és Constantában a vasárnapi és hétfői hóviharok után hely­reállít a forgalom. A portai és távközlési vonaliak megfelelően működnék, előterjesztettük a nukleáris fegy­verzet teljes megsemmisítésének programját a 2000. esztendőig szó­ló időszakra, beleértve a csapás- mérő űrfegyverzet betiltását is. A program valamennyi területen konkrét és reális megfogalmazá­sokat tartalmaz a megálla.Dodások kialakítását illetően, felöleli a nukleáris, vegyi- és hagyományos fegyverzetet, s mindamellett meg­bízható és szigorú ellenőrzést ír elő. A szovjet program lehetővé ten­né az emberiség számára, hogy megmeneküljön azoktól az órási veszélyektől, amelyek a nemzet­közi közösségre leselkednek, ha újabb kalandokba hagyja belerán- ga.tni magát. Mi azt javasoliuk, hogy a 15 esztendő alatt — ennyi időt szánnak az amerikai ,,csil­lagháborús" program készítői a kísérletekre, amelyek állítólag ar­ra hivatottak, hogy a „nukleáris leszerelést” az űrfegyverekkel „bebiztosítsák" . — szabadítsuk meg a Földet a nukleáris fegy­vertől. Habár az Egyesült Államokban —, s nemcsak ott — változatlanul és rendeltetésszerűen használják a nukleáris kísérleti terepeket, a Szovjetunió további három hó­napra meghoszabbította a nuk­leáris robbantásokkal kapcsolatos egyoldalú moratóriumát. Mi, rendkívül lényegesnek ítéljük e kísérleték teljes beszüntetését — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A megbeszélésen részletesen megvitatták azt a Szovjetunió ál­tal előterjesztett javaslatot, amely valamennyi, az európai övezetiben levő szovjet és ameri­kai közép-hatótávoflságú rakéta megsemmisítésére vonatkozik. Kennedy szenátor kérdéseire vá­laszolva, Mihail Gorbacsov rávi­lágított, hogy ezt a kezdemé­nyezést — akárcsak a nukleáris kísérletek beszüntetését célzó ja­vaslatot — nem kötik semmilyen más előfeltételhez, csakis ahhoz, hogy Nagy-Britanniia és Francia- ország mondjon ile közép-fhaltótá- volságú nukleáris fegyverzetének növeléséről, és hogy az Egyesült Államok ne adjon át ilyen fegy­vert más országoknak. A nukleáris leszerelés szovjet programja megismételhetetlen lehetőséget teremt: nemcsak ar­ra, hogy gyökeresen megjavítsák a szovjet—amerikai kapcsolato­kat, hanem arra is, hogy a gya­korlatban biztosítsák a szilárd békét, a népek legnagyobb ál­mát Ezt az esélyt nem szabad elszalasztani — mutatott rá Gor­bacsov. Edward Kennedy szenátor ki­fejtett néhány elképzelést, ame­lyek véleménye szerint elősegít­hetnék az előrelépést a fegyver­zetcsökkentés útján. Véleményt cseréltek más 'kérdésekről is, melyek azzal állnak kapcsolat­ban. hogy szükség van a jobb megértésre: ennek előfeltétele az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének elismerése. Edward Kennedy köszönetét fe­jezte ki az SZKP KB főtitkárá­nak, amiért lehetőséget adott er­re az őszinte és tartalmas be­szélgetésre. Jegor Ligacsov felszólalása a kubai pártkongresszuson A Szovjetunió mindig teljesí­tette és vteljesíteni is fogja a Ku­bával szemben vállait kötelezett­ségéit — mondotta Jegor Liga­csov, az SZKP küldöttségének vezetője a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán. Az SZKP KB PB itaigjla, a KB titká­ra a tanácskozás második, szer­dai napján elhangzott beszédé­ben sík rászállt a szovjet—kubai együttműködés további fejleszté­séért. Ligacsov elítélte az Egyesült Államokat és máj nyugati orszá­gokat, amiért gazdaságilag ki­fosztják a fejlődő államok át, s egyszersmind sürgette, hölgy a nemzetközi gazdasági kapcsola­tokat igazságos alapokon rendez­zék újjá. A szovjet pártküldöttség veze­tője szólt arról, hogy a Szovjet­unió szerint az államközi kap­csolatoknak a békés egymás mel­lett élés elvén és valamennyi állam biztonságának tiszteletben aoeasGunguvc .. : iso Ufa Jinn!# VU-V ....‘‘-l-'1 “• I T -m-l - iim t artásán kell alapulnia. A fegy­verkezési hajsza csökkentését szolgáló intézkedések újabb le­hetőségeket teremtenének az ázsiai, afrikai és 'latim-amerikai országok gazdasági elmaradott- ságánik felszámolásához — szö­gezte le Ligacsov. A továbbiakban arról beszélt, hogy a Szovjetunióban miiképp készülnek a párt közelgő XXVII. kongresszusára. A legutóbbi öt­éves tervidőszakban — folytatta Ligacsov — jelentősen nőtt a szovjet társadalom gazdasági, tudományos és szellemi teljesí­tőképessége. A szónok kitért a hibákra is. Lassú volt a terme­lés Intenzifiiké'lásának folyamata — mondta, s több megoldandó kérdésben nem született döntés. Ligacsov ezzel kapcsolatban em­lékeztetett: az SZKP KB tavaly áprilisi ülésén éppen arról hatá­roztak, hogy szembe kell szállni ezekkel a negatív folyama tokival.,., HAZÁNKBA ÉRKEZETT FERDINAND LACINA Lázár György fogadta az osztrák minisztert Pekingi üzenet Tajvanhoz „őszintén reméljük, hogy a kuomintangista hatóságiik meg­értik a történelem szavát, félre­teszik kétségeiket, és az új év­ben határozott lépést tesznek a kínai haza újraegyesítésének nagyszerű útján” — hangoztatja az Üj Kína hírügynökség csütör­tökön közzétett kommentárja, amelynek teljes szövegét felolvas­ták a pekingi televízióban is. A kommentár valójában üzenet Tajvanhoz a kínai holdújév, a tavaszünnep alkalmából. Egye­bek között rámutat, hogy a most eltelt évben jelentősen fejlődtek a személyi és a kereskedélmi kap­csolatok Kína és Tajvan között. Az év folyamán számos meg­beszélést tartottak az újraegyesí­tés témájáról. Mind erőteljeseb­ben kap hangot &z az igény, hogy Kína és Tajvan egyesítését békés úton és mielőbb meg kell olda­ni. „Ezt a történelmi irányzatot nem hagyhatják figyelmen kívül azok, akik ma még makacsul el­lenzik az újraegyesítést. Elérke­zett tehát az ideje, hogy meggyor­sítsuk ezt a folyamatot. Biztató jelenség, hogy befolyásos koumin- tangista polgári és katonai körök­ben is elégedetlenek a tajvani legfelső vezetés merev álláspont­jával, amely a kommunistaelle- nesség alapján utasít el minden javaslatot a tárgyalásra, és a bé­kés egyesítésre” — hangoztatja az üzenet. A kommentár felhívja Tajvan la­kosságát, segítse elő, hogy 1986 a békés újraegyesítés előmozdí­tásának éve legyen. Ferdinand Lacina, az Osztrák Köztársaság szövetségi közleke­dési és államosított iparügyeinek minisztere Marjai József mi­niszterelnök-helyettes meghívá­sára csütörtökön Budapestre ér­kezett. Ferdinand Lacina talál­kozik a magyar kormány több tagjával és az osztrák tagozat el­nőkéként részt vesz a magyar— osztrák területrendezési és terve­zési bizottság alakuló ülésén. Marjai József és Ferdinand Lacina a nap folyamán a két or­szág 'kapcsolatainak átfogó kér­déseiről tprtott megbeszélést. Ferdinand Lacinát a Parlá- mentben fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A szí­vélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Arthur Agistner, Ausztria budapesti nagykövete. A kubai kommunisták útja Először 1925-ben alakult Kubában kommunista párt, s ez a mozgalom az illegalitás hosszú, kemény évei, s a le­galitás ritka pillanatai alatt állandó harcot folytatott a diktatúra ellen. A Fidel Castro vezette for­radalmi csoport 1956 decem­berétől 1959 januárjáig há­roméves harcban győzte le Batista nyílt diktatúráját, s ezt a harcot kezdetétől a kom­munisták is támogatták. A győztes forradalom meg­szilárdítása után három meg­határozó szervezet volt az. országban: a Népi Szocialista Párt (ez a régi kommunista párt), a Fidel Castro alapítot­ta Július 26. Mozgalom a (Moncada-laktanya elleni tá­madás napjáról elnevezett szervezet), valamint a Már­cius 13. Forradalmi Direktó­rium (főleg egyetemistákból álló szervezet, ez indított ro­hamot 1957. március 13-án Batista elnöki palotája ellen). A három haladó szervezet egyre inkább közeledett egy­máshoz, s 1961-ben — szocia­lista célok alapján — egye­sültek. Az egyesült párt neve Egyesült Forradalmi Szerveze­tek lett, 1965 októberében pe­dig a Kuba Kommunista Párt­ja nevet vette fel. 1975-ben tartották a párt I. kongresszusát, amely lezárta a kubai forradalom, a szocia­lista fejlődés első szakaszát. A kongresszuson elfogadták a párt szervezeti szabályzatát és programnyilatkozatát, az ország szocialista alkotmá­nyának tervezetét, jóváhagy­ták az első ötéves tervet. Ek­kor választották meg a köz­ponti bizottság első titkárá­nak Fidel Castrót. A párt ezen a kongresszuson számolta fel a korábbi években jelentke­zett hibákat a gazdaságpoliti­ka és az ideológia terén. A hetvenes évek eleje óta egy­re szorosubb lett Kuba és a többi szocialista ország kap­csolata. Legutóbb 1980 decemberé­ben, a KfUbai párt 11. kong­resszusán a központi bizott­ság a nagy sikerek értékelése mellett beszámolt arról is, hogy az I. kongresszus által jóváhagyott gazdasági tervet nem sikerült teljesíteni. „En­nek oka a cukor árának drasz­tikus visszaesése, az infláció, a cserearányok romlása és a nemzetközi gazdasági válság elmélyülése volt” — hangzott a beszámoló. A kongresszus elfogadta az 1981—1985-ös öt­éves terv irányelveit: ebben előtérbe állították a szocia­lista iparosítást, a mezőgazda- sági szövetkezetek fejleszté­sét, az export . növelését, a munka termelékenységének emelését, a nép szükségletei­nek kielégítését, az ország vé­delmi képességének erősíté­sét. 1980-ban a párt taglétszá­ma meghaladta a 430 ezret. A kubai párt a proletár in­ternacionalizmus szellemében irányítja az ország külpoliti­káját, s mint az el nem köte­lezettek mozgalmának tagja, következetes antilmperiallsta politikát folytat, aktívan tá­mogatja a haladó mozgalma­kat. például Angolában vagy Etiópiában. A kubai kommunisták most zajló III. kongresszusukon ad­nak számot az elmúlt öt év eredményeiről, s jelölik ki a közeljövő feladatait. Merénylet Madridban Ismeretlen merénylők csütör­tökön lelőtték a spainyoil hadi­tengerészet egyik főitisztjét és gépkocsivezetőjét, súlyosan meg­sebesítettek egy harmadik ten­gerésztisztet. Az áldozat: Cris­tobal Colon de C'arvaijail ellen­tengernagy, Kolumbusz Kristóf egyik leszármazottja. A terroris­ták száguldó gépkocsiból nyitot­tak gépfegyventüzet a tiszteik ko­csijára Madrid egyik eilőkeLő ne­gyedében, majd kézigránátot is hajítottak rá. A spanyol főváros rendőrit erőii különleges osztagok/kial, helikop­terekkel kutatnák a csütörtök délelőtti merénylet tettesei után. Madridban megerősített géppisz- tolyos járőrök láthatók, s a gép­kocsikat szúrópróbaszerűen meg­állítják, ellenőrzik. A feltétele­zések szeriint egy Talbot márká­jú autón menekültek el Cristobal Colon de Carvajiál éllenitenger- nagy támadói. A haditengeré­szetben parancsnoki tisztet be­töltő Cairvajal a halála előtti hónapokban rákbetegségben szen­vedett. A csütörtöki merénylet indo­káról, Carvajal pontos beosztá­sáról, korábbi szolgálati felada­tairól nincsenek j©lenités,ek. SZOVJETUNIÓ Halálbüntetés csalásért, sikkasztásért Megvesztegetés elfogadásáért, csalásért, sikkasztásért a rosztovi területi bíróság golyó általi ha­lálbüntetésre ítélte Bobrovot, a rosztovi városi tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi igazga­tóságának volt vezetőjét — jelen­tette az Izvesztyija. Bobrov a nyomozás megállapí­tása szerint 220 ezer 343 rubelnyi összegű vesztegetési pénzt foga­dott el, maga pedig 140 ezer 470 rubelt adott ki más emberek meg­vesztegetésére. 15 éves börtönbüntetéssel súj­tották Budnyickijt, a rosztovi te­rületi itanács vb kereskedelmi igazgatóságának volt vezetőjét, s ugyancsak 15 évi börtönre ítél­ték helyettesét, Velicskót. Halálra ítélték az egyik bolt ve­zetőjét is. A többi vádlottat, köz­tük az Oroszországi Föderáció ke­reskedelmi minisztériumának ve­zető tisztségviselőit 9—10 évi szabadságvesztésre ítélték. A bűnszövetkezet Moszkvában és a Don-parti Rosztovban műkö­dött, üzelmeiben 76-an vettek részt. Bűncselekményeik következmé­nyeként például a legjobb minő­ségű vaj helyett a legsilányabb jutott el a kórházakba, szülőott­honokba, óvodákba. A dolgo­zók a munkahelyi rendelésekben feltüntetett hús helyett csontot és zsírt kaptak, A bűncselekményeik elköve­tésében közrejátszott — állapítja meg az Izvesztyija —, hogy né­mely cikkekből hiány mutatko­zott, de a fő ok a csalók, sikkasz- tók erkölcstelensége volt. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK NAPIRENDJÉN Egyetemes jelentőségű a szovjet leszerelési program Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága csütörtökön Szűrös Má­tyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Vdr- konyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A testület megvitatta a Mihail Gorbacsov- nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának január 15-i nyilat­kozatában ismertetett, átfogó szovjet nukleáris leszerelési programot, és állást foglalt a javaslattal kapcsolatban, A külügyi bizottság a nem­zetközi helyzet alakulása szem­pontjából kiemelkedő jelentősé­gűnek minősítette, hogy a leg­újabb szovjet javaslatok az év­század végéig terjedő konkrét menetrendet irányoznak elő a világ nukleáris fegyverektől va­ló teljes megszabadítása, a vi­lágűr militarízálásána'k megaka­dályozása, valamint a vegyifegy- verek teljes és általános meg­semmisítése érdekében. A kül­ügyi bizottság hangsúlyozta an­nak fontosságát, hogy a szovjet kezdeményezés síkraszáll a ha­gyományos haderők és fegyver­zetek csökkentése mellett is — mindenekelőtt az európai térség­ben —, és szorgalmazza a fegy­verkezési verseny megfékezése során felszabaduló anyagi esz­közöknek a fejlődés meggyorsí­tása, a világ égető problémáinak megoldása érdekében történő felhasználását. A külügyi bizottság rámuta­tott, hogy a javaslatok messze­menően figyelembe veszik vala­mennyi érintett fél jogos biz­tonsági igényét, az egész embe­riség érdekeit. Rugalmasságuk lehetőséget kínál a problémák fokozatos, ésszerű megoldására, az előrehaladást segítő kompro­misszumok kimunkálására va­lamennyi leszerelési fórumon. A külügyi bizottság kívánatos­nak tartja, hogy az egyetemes jelentőségű szovjet javaslatokat valamennyi érdekelt fél — min­denekelőtt az Egyesült Államok — gondosan, jelentőségüknek megfelelően tanulmányozza, és azokra mielőbb érdemi, építő jellegű, a két nagyhatalom ve­zetőinek genfi csúcstalálkozó­ján közösen elfogadott elveknek megfelelő választ adjon. Ez ked­vező fordulatot eredményezhet­ne a nemzetközi helyzetben, megnyithatná az utat a nukleáris fenyegetés végleges elhárításához a nemzetközi biztonság tartós szavatolásához, s a bizalom épí­tésével előmozdítaná az enyhü­lés újabb szakaszának kibonta­kozását, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tu­dományos és kulturális kapcso­latainak fejlődését is. Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága üdvözli és támogatásá­ról biztosítja a nagy horderejű szovjet leszerelési programot. Reményét fejezi ki, hogy a kü­lönböző két- és többoldalú fó­rumokon mielőbb hatékony meg­állapodások születnek a nukleá­ris és egyéb fegyverzetek korlá­tozására, majd fokozatos fel­számolására, a háborús veszély csökkentésére és kiküszöbölésé­re. Meggyőződése, hogy e cél eléréséhez szükség van az em­beriség jövőjéért felelősséget ér­ző valamennyi politikai tényező, a kormányok, a pártok, a társa­dalmi szervezetek és mozgalmak, minden békeszerető ember te­vékeny hozzájárulására — feje­ződik be a külügyi bizottság ál­lásfoglalása. A testület megvitatta és jóvá­hagyta 1986. évre szóló munka­tervét is. A két napirendi pont feletti vitában felszólalt Várko- nyi Péter, Péter János, Jakab Róbertné, a külügyi bizottság titkára, valamint Morvay László (Bp.), Réger Antal (országos lis­ta), Szentágothai János (orszá­gos lista), Barcs Sándor (orszá­gos lista), Kállai Gyula (országos ' lista) és Sebesi Lászlóné (Békés megye) képviselők. Hosszú távú közlekedésfejlesztés Az Országgyűlés építési és köz- ' léftedési'bizertteága Stadinger Ist­ván 'elnökletével csütörtökön ülést ; tartott á Parlamentben. A testü­let a Közlekedési Minisztérium tájékoztatóját vitatta meg a te­rület- és településfejlesztés hosz- szú távú feladataihoz kapcsolódó közlekedésfejlesztés irányairól. Ál­talános közlekedésfejlesztési cél a települések funkcionális különbö­zőségéből fakadó közlekedési kap­csolatok olyan irányú továbbfej­lesztése, hogy azok nem kívána­tos különbségei kiegyenlítődjenek. A városokban belül előnyben kell részesíteni a gyalogos- és a tö­megközlekedést, valamint a ke­reskedelmi áruszállítást. Szóbeli kiegészítőjében Urbán Lajos közlekedési miniszter hang­súlyozta: ma még nincs megfele­lő kapcsolat a terület- és telepü­lésfejlesztés és a közlekedés ter­vezése között. Az új városrészek kialakításakor az esetek többsé­gében nem veszik figyelembe a közlekedési szempontokat, s az utólagos beruházások — aluljárók, felüljárók — több milliárd forin­tot emésztenek fel. Az ipartele­pítésnél is hasonlóak a gondok. A vitában felszólaló, képviselők közül Csipkó Sándor ‘(gScs-'lCis- kun megye) arról szólt, hogy a falvak népességmegtartó képessé­gét jelentősen befolyásolják a közlekedési lehetőségek, s figyel­meztetett arra: a 'kistelepülések saját erejükből nem képesek az úthálózat bővítésére. A kérdésekre adott válaszában Urbán Lajos kiemelte: a VII. öt­éves tervben a személyszállítás­ban nem terveznek tarifaemelést, az áruszállításnál 20—25 százalé­kos viteldíj-emelkedésre kell szá­mítani. A jövőben tovább növek­szik a személygépkocsik száma, s ez szükségessé teszi a mellékút- vonalak hálózatának bővítését. A közlekedésfejlesztés távlati tervei között szerepel az országot kelet —nyugati irányban - átszelő utak építése. Ezekre azért is nagy szük­ség lenne, mert ma átlagosan 80 kilométeres kerülőt kell tenniük azoknak, akiknek úticáljuk eléré­séhez valamelyik a Duna-hídon kell áthaladniuk. Tíz NAP, SZÁZ HELYSZÍN, EZER RENDEZVÉNY Gazdag kínálat a Budapesti Tavaszi Fesztiválon — és a hírős városban Tegnap délelőtt Budapesten, a Vigadóban sajtótájékoztatót tar­tottak az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeiről. A programsorozat — amely március 14-én kezdődik, s 23-ig tart — mintegy ezer kulturális és ide­genforgalmi eseményt foglal magába, valamennyi művészeti ágat felölelve a magyar kultúra keresztmetszetét tárja az érdek­lődők elé. A mottó: 10 nap, 100 színhely, 1000 esemény. E számok ezúttal Kecskemétre is utalnak, ugyanis az idén először a Kecs­keméti Tavaszi Napokkal a me­gyeszékhely is szorosan kapcsoló­dik a nagyszabású fesztiválhoz. (Ezekről már beszámoltunk ol­vasóinknak lapunk hasábjain.) Tegnap bejelentették egyebek között, hogy nemzetközi hírű kül­földi és külföldön élő ma’gyar elő­adóművészek egész sorát sikerült szerződtetni. Cziffra György pél­dául Kecskeméten is ad zongora­estet. A fesztiválhoz kapcsolódik a Soproni és a Szentendrei Napok eseménysorozata is. A fesztivál központi témája Liszt Ferenc művészete, az új utakat nyitó nagy zeneszerzőé. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon több mint fálszáz komolyzenei hangverseny, tíznél több színhá­zi, dalszínházi és táncbemutató, mintegy 50 kiállítás kap helyet. A tavaszi kulturális seregszemle rangját emelik olyan országos és nemzetközi rendezvények, mint a-Liszt Ferenc Társaságok Nem­zetközi Találkozója, a Nemzetkö­zi Zeneszerzői Verseny, a Nem­zetközi Képző- és Iparművészeti Találkozó, a Filmglóbusz. A Budapesti Tavaszi Fesztivál programja sok mindent megőrzött ötéves hagyományaiból, de új, ak­tuális elemeket is tartalmaz. így a Győri Balett és a zalaegersze­gi Hevesi Sándor Színház jelent­kezik új, a Liszt-évfordulóra al­kotott produkciókkal. Premiert tart ebben az időszak­ban a Magyar Allamj Operaház, magyar szerzők műveit mutatja be a Madáoh Színház, a Radnóti Miklós Színpad, a Vidám Szín­pad. a Mikroszkóp Színpad; új produkcióval jelentkezik Bu­dapesten a Nemzeti Színház, a Pesti Színház és a Fővárosi Ope­rettszínház is. A képző-, az ipar- és a fotómű­vészet magas színvonalú és vál­tozatos bemutatása mellett arra is törekedtek a rendező szervek, hogy a teljes kiállítótermi háló­zatot bevonják az eseménysoro­zatba, s a magyar művészet érté­kein, eredményein túl a külföl­dön élő. világszerte ismert mes­terek munkásságával is megis­mertetik a közönséget. A video- programcktól a gyermektánc­házig számos változatos esemény várja a fiatalabb korosztályokat, elsősorban a Ligetben.

Next

/
Thumbnails
Contents