Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
1986. február T. • PETŐFI NfiPE • S A gazdaság, helyzete, fejlődése kihat az élet minden területére, meghatározó a szociálpolitikában éppúgy, mint művelődésünk eszköz- és tárgyi rendszerében, feltételeiben. Az elmúlt öt esztendő megyei gazdasági, társadalmi fejlődéséről, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények helyzetéről november és december hónapokban Bács- Kiskunban 71 pártvezetőség összevont taggyűlésén, valamint csaknem kilencszáz alapszervezet taggyűlésén számoltak be és mondták el véleményüket, a következő időszakra szóló javaslataikat a kommunisták. December elején a Központi Bizottság határozatában is a gazdaságpolitikai értékelés és a tennivalók kaptak súlyponti helyet, majd az országgyűlés napirendjén szerepelt a téma, amikor is törvényerőre emelték a VII. ötéves tervet. A megye gazdaságvezetői részére novemberben Kecskeméten rendezett tanácskozáson éppúgy, mint január 27-én megtartott kom- ! munista aktíván az ország és megyénk gazj dasági eredményeit és feladatait elemezték az előadók. A felsorolt tanácskozások mind- ' egyikén a XIII. pártkongresszus határozatai, a kongresszuson elhangzottak adták meg az értékelések és elemzések alaphangját. Megismerni a feladatokat * i k, * : 1 A jövő héten megyénkben pártnapok kezdődnek, amelyek keretében lényegében minden munkahelyen tartanak aktuális gazdaságpolitikával foglalkozó értekezleteket. Az év eleji átfogó gazdaságpolitikai tanácskozások, megbeszélések záróakkordjaként is felfogható pártnapokon a résztvevőknek nemcsak alaposan ismertetni kell a legfontosabb és legfrissebb gazdaságpolitikai információkat és a gazdaság helyzetét, hanem meg kell beszélni azokat a teendőket is, amelyekkel a megye dolgozói saját területükön a legjobban hozzá tudnak járulni a VII. ötéves terv gazdasági, társadalmi fejlesztési elképzeléseinek valóraváltásához, saját feladataikat megismerve szóljanak hozzá, mondjanak véleményt a végrehajtás módjáról is. Mert azt világosan tudnunk és értenünk kell: az elkövetkező időszakban a gazdaság minden területén nagyobb erőfeszítésre, több, jobb, hatékonyabb munkára van szükség ahhoz, hogy a fejlettebb országok között ne maradjunk le, illetve viszonylagos elmaradásunk csökkenjen. Ugyanakkor egyértelműen le kell szögezni, csakis fejlődésünk függvényében és dinamikája szerint növekedhet életszínvonalunk is. Sikeres öt esztendőt zártunk A fenti mondaton csak azok lepődnek meg, akik megfeledkeznek, mit határoztunk el a VI. ötéves terv időszakára, vagy eredményeinket lebecsülik, valamint az európai és világhelyzettől (válságoktól) függetlennek tekintik a magyar gazdaságot és e szerint értékéinek. Mi volt a legfontosabb a tervidőszakban? Az ország fizetőképességének fenntartása, a külső pénzügyi egyensúlyi helyzet megőrzése, ennek következményeként a gazdasági és pénzügyi stabilitás folyamatossága. A konvertibilis adósságállomány csökkent. Az öt esztendő külkereskedelmi aktívuma 2,2 milliárd dollár, ennyi az áruforgalomban a kiviteli többletünk s hasonló aktívumot értünk el a rubelelszámolású kereskedelemben is. Az ország fizetőképessége megszilárdult, a hitelezők bíznak a magyar gazdaságban, amit újabb hitelfolyósításokkal is kifejezésre juttattak. Mindez csak egy mérsékelt fejlődési ütem árán volt elérhető. Vajon nem lehetett volna másként, más utat választva? Például a külföldi adósság visszafizetésének átütemezését kérni, vagy újabb hitelfelvétellel gyorsítani a növekedési ütemet? Az első felvetésre elegendő, ha a környezetünkben lévő európai országok ismert helyzetére tekintünk, amelyek adósság-átütemezésüket kérték. A világban összesen ötven ország választotta ezt a „megoldást”. Idézőjelbe téve, mert szó sincs megoldásról, csak a probléma elodázásáról lehet beszélni. Az adósságot ugyanis ki kell fizetni később is, az egyre növekvő kamataival együtt. És egy ilyen helyzet nekünk jobb lenne? A második, a mérsékelt növekedés indoka az, hogy a hazai termékszerkezet, a termékek versenyképessége, a termelési növekedés magas importigénye stb. nem tesz lehetővé — főként egy világválság helyzetben, amikpr zuíhan a fizetőképes kereslet — olyan export- növekedést, ami a gyorsabb fejlődéshez szükséges. Egyébként mind a három olajárrobbanásra még a legfejlettebb országokban is visszaeesett a termelés, bár ez rövid ideig tartott. Országunkban is az a legfontosabb feladat, hogy az 1986—87-es évek gazdasági megerősödésével, termelési szerkezet, a technikai és technológiai korszerűsítéssel egy dinamikus fejlesztési ütemet alapozzunk meg. Eredmények és veszteségek Melyek voltak tehát az elmúlt időszak eredményei és elmaradásai? Bács-Kiskun megyében (hasonlóan, egyes területeken érzékelhetőbben, mint az országban) jelentősebbek a változások, az élet is kellemesebbé vált. Felépült 20 ezer lakás, bővült a víz-, gáz-, villany- és úthálózat, avattunk iskolákat, szállodákat, művelődési házakat, új üzemrészeket és üzleteket. Az ipari termelés az országosnál nagyobb mértékben nőtt, a mezőgazdaság is teljesítette tervét, bővítette árutermelését. Kezdeményezéseik nyomán több piegyei gazdaság tudta növelni jövedelemtermelő képességét, hatékonyabbá vált gazdálkodása. Az élenjárók között említhető a Bácshús. ahol az egy főre jutó nyereség 118 ezer forint, az Izsáki Állami Gazdaság, A pártnapok elé ahol százezer, a Bácsalmási Állami Gazda- ra, azoknak Ságban 90 ezer, a Kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben pedig 88 ezer forint ugyanez az érték. Másfél évtizede már, hogy az ország élenjáró szövetkezetei sorába tartozik a fajszi Kék Duna Tsz előrelátó, jól tervezett magas hozamokat elérő és kettős termesztést is alkalmazó gazdálkodásával. A vaskúti Bácska és a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet termékeinek teljes feldolgozottságra való törekvése, a kialakult belső vertikumok ugyancsak példaadoak valamennyi közös gazdaság számára. Kiemelkedő munkát végzett a KAGE a paprikatermesztés integrálásában. Siker koronázta a Dunavecsed Fémipari Vállalat exporttörekvéseit, licencvásárlásokkal, termékszerkezet- vEltás’sal csaknem meghússzorozta 1984-hez képest tőkés exportját, amely tavaly elérte az 53 millió forintot. A kecskeméti MEZŐGÉP 200 millió forinttal növelte ugyanebben az időszakban tőkés exportját, a világbanki tendereken sikeresen szerepelt. Gépipari termékgyártással importigényt csökkentett a kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet. Kiemelkedő szolgáltató tevékenysége is, amelyet oly módon fejleszt, hogy leányvállalatot hoz étre. Az Április 4. Gépipari Művek leanyvalla- latok alapításával korszerű vezetési módszerek alkalmazásával kezdeményező es példamutató volt és olyan vállalati stratégiát dolgozott ki, amely hosszú távon biztosítja a dinamikus fejlődést. Kiemelkedik a Petőfi Nyomda technikai korszerusítesevel, valamint a csomagolóanyag-gyártásban végrehajtott fejlesztésekkel. ' __„„„ A Fémmunkás kecskeméti gyara kimagasló 25 százalékos eszközarányos nyereséget ért el az elmúlt évben, valamint olyan offenzív piackutatásba kezdett külföldi potenciális megrendelők körében, amelyeknek, reményeik szerint, az idén több mint százmillió márkás üzletkötés lesz a következménye. Bácsépszer 22 százalékkal növelte a múlt évben árbevételét, nyereségét is hasonló mértékben. , , ...... -Ti A nagykereskedelmi vállalatok közül a Tisza Füszért kezdeményezése is példamutató: üzletnyitással közvetlen kiskereskedelmi értékesítésbe kezdett. A kiskunfélegyházi Szig- ma Kereskedelmi Vállalat kereskedelempolitikája ugyancsak kiemelkedő, felújította es bővítette üzlethálózatát és olyan termekek értékesítéséhez is hozzálátott, amely korábban nem tartozott profiljába. A kiemelkedő eredmények ebenere is mondhatjuk, még többet szerettünk volna elérni és á* terveket minden területen maradéktalanul teljesíteni. Az elmaradások, az alacsony hatékonyságú termelés, a korszerűtlen gyártmányszerkezet, az ebből adódó eladhatatlan termékek sokasága ugyancsak jel- lemez egynéhány vállalatot a megyében. Az utóbbi különösen a Kecskeméti Zo- mánc- és Kádgyárban okoz gondot és veszteséget, amelyen sürgősen változtatni! kell. Ugyancsak a kedvezőtlen jelenségek köze^so- rolható, hogy nem javult a lakások minősege, határidőn túlra nyúlnak az átadások is. Hiányzik még a komplex szemlélet a beruházásoknál, az infrastruktúra kiépítésére kevés figyelmet fordítanak, amit például az uj kecskeméti rendelőintézet átadása után is tapasztalhatott a lakosság. Helytelen termelési politika is tapasztalható. Például a kistermelés ösztönzésére, az ÁHV külön összeget juttatott az állathizlalást integráló mezőgazdasági üzemeknek, amelyek közül többen ebből az összegből nem adták át egy fillért sem a kistermelőnek. Nincs megfelelő előrelépés a lépcsőzetes munkakezdés megszervezésében. Tapasztalható az is, hogy a vállalatok egy része a szabályozórendszer kritikájára összpontosította erejét, ahelyett, hogy megkereste volna azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyékkel úgy alakította volna termelési politikáját, hogy a szabályozórendszer kedvezőtlennek tartott hatásait ellensúlyozni tudta volna. Az elmondottakból is kitűnik, hogy felemás, nehéz évként említhetjük a tervidőszakban az 1985-ös esztendőt. Okkal bár, de azt is észre kell venni, hogy ebben az esztendőben már nem csökkent a reálbér és a beruházások visszaesése is megállt. Az országnak a legnagyobb gondot a külkereskedelmi mérleg csekélyebb aktívuma Okozza, amely negyede a tervezett 600 millió dollárnak. A tél és következményei, valamint az élelmiszerexport árbevételének csökkenése stb. (vagyis az úgynevezett külső okok) mellett a már említett hibák és hiányosságokon túl egyéb kedvezőtlen jelenségeket is feltártak a párt- és állami szervek, amelyek megszüntetése megkezdődött, ezzel kapcsolatban intézkedések történtek. _, ________ a lehetőségeknek kiaknázására, a melyek beruházás nélküli jövedelemtermelő képesség fokozásához hozzájárulnak (például szervezés, munka- és technológiai fegyelem stb.) Ezzel is, mint ahogyan a gazdasági teljesítőképességgel is összefügg az életszínvonal alakulása. Mindannyian a növekedést Óhajtjuk, de ennek érdekében többet is kell vállalnunk. A teljes foglalkoztatottság a szocializmus vívmánya, az ember megbecsülésének egyik mutatója. Ennek belső tartalma azonban vál- > tozott az utóbbi időben, mert nem jelenthet egyet a mindenáron való foglalkoztatással, azzal, hogy a lógósokat, a fegyelmezetlen dolgozókat nem lehet a vállalatoktól elküldeni, vagy egy termékszerkezet-váltás, technikai korszer rűsítés miatt munkásátcsoportosításra nem kerülhetne sor. A teljes foglalkoztatás ma azt jelenti, hogy a dolgozók azon a területen kapnak munkalehetőséget, ahol a leghasznosabban, a legnagyobb társadalmi értéket képesek előállítani. Jelenti tehát a hatékony munkaerő-foglalkoztatást is. amit a vállalatoknak kell megoldaniuk. Fegyelmezetten, hatékonyan A legfontosabb teendők Az eddig elmondottak bizonyságai annak, ogy nem alaptalan az elmúlt éveket sike- ssnek minősíteni, és azt állítani, hogy — ár nem az elhatározott ütemben — de elő- ílépés, nem pedig az egy helyben topogás olt a jellemző. A szerény fejlődéssel megfellő áruellátás, egyenletes és jó ólelmiszer- ínálat párosult, valamint a gazdaságirányí- isban, a demokratizmus kiszélesítésében Bdvező folyamatok kezdődtek. Nemzetközi íren pedig hazánk megerősítette tekintélyét, mi ugyancsak fontos jövőnk alakítása szem- ont jóból. A XIII. kongresszus határozatának megfe- slően — gazdaságpolitikai iránymutatásával - kidolgozott VII. ötéves tervben öt feladat sljesítése fogalmazódott meg: az egyensúly iegőrzése, a gazdaság fellendítése, az élet- tínvonal növelése, az inflációellenes prog- im végrehajtása és a teljes foglalkoztatottig fenntartása. Vagyis ebben az ötéves terven öt prioritás szerepel, tehát, elsődleges, lindennél fontosabb feladat. És most nem z a kérdés, hogy teljesíthetők-e, hanem az: ogyan, milyen módszerrel. A megoldást kell eresni, mert más út aligha lenne reális. Az ország nem adhatja fel pénzügyi egyénül yi politikáját a már említett következmé- yek miatt, de azért sem, mert ez a politika sztönzően hat a belső tartalékok feltárásáA VII. ötéves terv programja és a terv számok ismertek. Csupán néhány emlékeztetőül: mintegy 1200 milliárd forintot fordíthatunk beruházásokra, az ország lakásállománya 320 —340 ezerrel nő, az elektronizációra — minden forrást (beleértve — százmilliárd forint az előirányzott összeg, a távközlés fejlesztésére 30 milliárd forintot költünk és el akarjuk érni az évi 17—18 millió tonna gabona megtermelését. A reálbér öt év alatt 5, a fogyasztás 5—10, a társadalmi juttatás 10—15 százalékos növekedésével számol a terv. Fejlődésünk forrása a belső lehetőségek jobb kihasználásában rejlik. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás mérséklése a munkaidő- alap teljes kihasználása, a munkafegyelem erősítése, a jobb szervezés, mind-mind tízmil- liárdokat jelent a tervcélok eléréséhez. Az intenzív fejlesztési programokban a minőség javítása, és a nagyobb földolgozottság kapja a vezetőszerepet. Javulnia kell a hatékonyságnak, az élőmunka termelékenységének, az esz- köakihasználósnak. Sok függ attól is, miként alakulnak a külpiaci értékesítések. A felsorakoztatott népgazdasági tervek és érdekek Bács-Kiskun megyében is meghatározzák a további teendőket. A megye az elmaradottabb térségek közé tartozik, mégis — sőt éppen ezért — olyan ötéves tervprogram készült, amely az intenzív fejlődést szolgálja. Ehhez nagyobb társadalmi összefogásra, a helyi kezdeményezések felkarolására, az aktivitás növelésére van szükség. A fontosabb teendők között említendő, hogy szükséges a községek, felvak, tanyák népességeltartó képességének javítása, amelynek egyik lehetséges és legfontosabb módja az ipartelepítés. Jelentős munkaerő-tartalékok vannak egyebek között Kiskőrös térségében, Bácsalmástól délre lévő községekben, Kiskun- majsa környékén, valamint Kunszentmiklóstól a Dunáig terjedő területen. És a felsorolás még csak nem is mondható teljesnek. Olyan feltételeket kell teremteni a tanyákon is, hogy ott a jelenleginél kedvezőbb körülmények között folytatódhassék a mezőgazdasági termelés, aminek csak egy része a tanyavillamosítás. Ennek tempója a következő időszakban sem csökkenhet. Összekötő és bekötőutakra van szükség a megye igen sok térségében és területén, valamint arra is, hogy ahol csak földutak vannak, ezeket is folyamatosan rendben tartsák. Bővülnie és korszerűsödnie kell az á.fész-bolthálózatnak, és több mozgóboltra is szükség van. Meg kell vizsgálni azoknak a tanyai volt iskolaépületeknek a helyzetét, amelyek most elhagyatottak. Ezek alkalmasak lehetnek a szociális ellátó centrumok létrehozására, egyes térségekben pedig igények szerint a tanítás visszaállítását is érdemes fontolóra venni. Nagy lehetőség nyílik a térségi összefogások bővítésében, az együttműködések kiterjesztésében nemcsak azonos, hanem különböző szektorok között is. Követésre érdemes a BRG és a Császártöltési Vegyesipari Szövetkezet. Az Alföldi Cipőgyár és a hartai Erdei Ferenc Tsz kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése, vagy a Habselyem Kötöttárugyár igen széles körű kooperációja, munkahely létesítése a megye mezőgazdasági üzemeiben. Haszonnal és előnnyel jár a Bácshús és a csávolyi Egyesülés Tsz közötti kooperáció is. A kapacitáskihasználás, a hatékonyabb szállítás megszervezéséhez példa lehet a szövetkezetek kecskeméti közös irodája. Szükség van a külföldi aktív tőke bevonására is, amire ugyancsak voltak jó példák a megyében, akár a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság pyümölcsléüzemére, vagy a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát parafadugóüzemére gondolhatunk. Nyugati cégekkel hasonló vegyesvállalat alakítására készül a bajai BLÉVISZ, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz és a Városföldi Állami Gazdaság, a bugaci üdülőfalu fejlesztésére hoz létre külföldi tőkerészvénnyel hasonló együttműködést, és kialakulóban van egy svéd—magyar—NSZK közös vállalat szervezése a városföldi kompresszorállomás hulladékhőjének hasznosítására. Elindult tehát egy pezsgés a megye gazdaságaiban, a kívánatos azonban az, hogy gyarapodjon a kezdeményezők, az új lehetőségek után kutatók száma. Nagy tartalékok rejlenek a megye valamennyi gazdálkodó egységében, intézményében, a munkaidő teljes kihasználásában és a munkafegyelem javításában. A legnagyobb elmaradások és hibák eddig is emberi gyengeségekből, felelőtlenségekből adódtak. Nem engedhető meg a lazaság, és az, hogy a munkaidőalapnak alig csak kétharmadát használják termelésre a dolgozók. Egész éviben az egyenletes, intenzív munkavégzésre kell törekedni, nem pedig év végi hajrával pótolni (ha egyáltalán lehet) az elmaradásokat. A dolgozók felelősségtudatán — vezetőktől a fizikai munkásokig — múlik egyrészt az, hogy a megyei elképzelések teljesülnek-e, valamint azon, hogy a célok érdekében iképesek-e mozgósítani és ösztönözni a megye valamennyi lakóját. DUNAVECSÉN SZÜLETETT Szabó Pál internacionalista Hetvenöt évvel ezelőtt, Duna- vecsén született Szabó Pál, a magyar forradalmi munkásmozgalom mártírja. Nehéz körülmények között élő munkásszülők gyermekeként korán árvaságra jutott. Serdülő fiatalemberként egyedül tartotta fenn magát. Eleinte alkalmi munkákból élt. Tizenkilenc éves korában kalauzként a BSZKRT — a BKV elődje — szolgálatába lépett. Ebben az időben a szakszervezet csak illegálisan működhetett, s ő a társaival részt vett a legális szervezet létrehozásáért folytatott harcban. Ez sikerrel járt. 1926 elején tagja lett a Villamos- és Hév Alkalmazottak Országos Szövetségének. Ettől kezdve mintegy másfél évtizeden át választott titkára volt a zuglói helyi csoportnak, és kisebb megszakításokkal a központi vezetőségnek is. A harmincas évek elején belépett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja tagjainak sorába. A „Vörös Villamos” mozgalomnak aktív pártmunkása volt. Egyidejűleg tagja lett a Magyar Szociáldemokrata Pártnak is. Következetes internacionalista elveket vallott. Ezzel összefüggésben jelentős munkát végzett az eszperantórmozgalomban. 1933-ban letartóztatták, kommunista szervezkedés címén indítottak vádat ellene. Nem tudták megfélemlíteni. Bátor, határozott kiállásával elérte, hogy bírái felmentsék. Ezt követően még fokozottabban küzdött a kizsákmányolás, az elnyomás ellen. A szakszervezeti gyűléseken beszédeiben mind nagyobb hangsúlyt kapott a fasizmus, a német nácizmus elleni felkészülés, harc szükségessége. A második világháború kitörését követően, különösen a Szovjetuniót ért orvtámadás után, szavaival a háború ellen mozgósított. Részt vett az 1941—42. évi függetlenségi mozgalomban. Az elnyomottak érdekében fáradhatatlanul dolgozott. Még ugyanabban az évben, betegen büntetőszázadba vonultatták be, és a szovjet frontra vitték. A Don környéki harcok során fogságba került. Néhány hét után a Moszkvában élő magyar kommunisták csoportja felkutatta Szabó Pált, és az SZKP városi vezetőivel közösen kezdeményezték egy moszkvai kórházba való szállítását. Ezt a tervet azonban nem sikerült végrehajtani, mert mielőtt útnak indulhatott volna, a szíve felmondta a szolgálatot. Nevét szakszervezeti székházban emelt emlékművön örökítették meg. A BKV Thököly úti művelődési házát róla nevezték el. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál többszörösen kitüntetett szocialista brigád vette fel a nevét. Burger Péter HARMINC NAPON BELÜL FIZETNEK! Meggyorsul a nyugdíjak ügyintézése A SZOT szabályzata alapján megváltozott a vállalatoknál, a szövetkezeteknél a nyugdíjazások előkészítésének rendje: a munkáltatóknak ezentúl egy. évvel az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt össze kell gyűjteniük az érintett dolgozóktól addigi munkaviszonyaikat igazoló okmányaikat, adataikat, s ezeknek alapján kérik a társadalombiztosítási szervektől szolgálati idejük összeszámlálását. Az előzetes adatok birtokában a társadalombiztosítási szervek munkatársai nyilvántartásaikból összegyűjtik, a munkaviszonyban töltött időt, azt napra pontosan megállapítják, s arról határozatban értesítik a vállalatokat, a nyugdíj előtt álló dolgozókat. E határozat ellen fellebbezhetnek a dolgozók, amennyiben úgy vélik, hogy az nem egyezik saját számításaikkal. Az érintettek így kellő időben megtudják, hány hetet vagy hónapot szükséges ahhoz dolgozniuk, hogy kiteljék a kerek év, ami után nő a nyugdíjuk mértéke és számukra kedvezően tervezhetik nyug- díjbamenetelük időpontját. Ugyanakkor az időben megtett előkészületekkel meggyorsul a nyugdíjak ügyintézése. Mire elérkezik a nyugállományba vonulás tényleges ideje, a nyugdíj mértékének megállapításához szükséges legfontosabb adatok már együtt vannak a társadalombiztosítási szerveknél, s késedelem nélkül, az utolsó munkanaptól számított 3# napon belül folyósítják az else nyugdíjat. Az előkészületekre biztosított egy év várhatóan elegendő lesz ah/hoz, hogy a társadalombiztosítási szervek mindenkinek össze- gyűjtsék még nyugdíjazása előtt a munkaviszonyban töltött idejét, a amikor valaki nyugdíjba megy, késedelem nélkül hozzájuthasson az őt megillető pénzhez. Arra továbbra is lehetőség van, hogy a korkedvezményes munkakörben eltöltött munkaviszony idejének összeszámlálását a dolgozók nyugdíjazásuk időpontjától függetlenül, bármikor kérjék. A külföldön szerzett szolgálati idő elismertetését ezután is már két évvel az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt lehet kezdeményezni. Gál Farkas: BILINCSBEN HÉTFŐN KEZDŐDIK Folytatásos regény a Petőfi Népében Hétfői lapszámunkban kezdjülk meg Gál Farkas: Bilincsben című regényének folytatásos közlését. A történet, amelyet háromnapos bírósági tárgyalás keretébe foglalva mond el a szerző, még 1944-ben kezdődik, amikor egy lelencgyerek (a regény főszereplője) elkeveredik a kisvárosra rátörő háborúban. Sorsa ettől kezdve az üldöztetés, a kiszolgál tatotts4g, a cselédsors. Ennek a gyereknek az életét, a későbbi félnőltt ember nem mindennapi megpróbáltatásait, annak drámai fordulatokban bővelkedő napjait követi nyomon a szerző. Különös játéka a véletlennek, hogy a tárgyalást vezető bíró maga is lelencgyerekként nőtt fel a felszabadulás előtt egy árvaházban S most neki kell ítélkeznie a húsz évig megaláztatásban, nyomorban, testi-lellki kiszolgáltatottságban élt ember fölött, aki szándéka ellenére súlyos bűnt — gyilkosságot — követett el. De vajon szándéka ellenére-e? ... A regény címe nem csupán arra utal, hogy a vádlott bilincsben jelenik meg a tárgyaláson, hanem arra is, hogy a bíró ugyancsak szorításban. a lelkiismeret és a törvényesség — ez esetben nehezen egyensúlyba hozható kétségei — között vergődik, ezeknek kettős bilincsében érzi magát * A mindvégig izgalmas, feszültséggel teli regény természetesen a szerző fantáziájának szülötte. Ha valaki mégis önmagára ismerne benne, az csupán a véletlen műve lehet.
