Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
1986. február 6. 0 PETŐFI NÉPE • 3 Alapkutatástól a gyakorlatig AUTÓBUSZ-ALKÖZPONT A, VÁROS SZÍVÉBEN Huszonöt esztendeje alakult meg a Szegedi Akadémiai Bizottság A Szegedi Akadémiai Bizottság az idén emlékezik meg alapításának negyedszázados évfordulójáról. A bizottság az elmúlt esztendő végén tartotta újjáalakuló ülését. Ekkor választották meg egyik al- elnöknek Balázs Sándort, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főigazgatóját, az MTA levelező tagját. Vezetőségi tag lett Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a bizottság tagja Kapitány Sándor, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanára, a műszaki tudományok kandidátusa, Filius István, a Kertészeti Egyetem Kecskenjéti Főiskolai Karának igazgatója, a mezőgazdasági tudományok doktora. Balázs Sándorral a három dél-alföldi megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — tudományos kutatómunkáját elősegítő és összehangoló Szegedi Akadémiai Bizottság munkájáról beszélgetünk. — Milyen főbb célokkal alakult a bizottság? — Kezdeményező, aktív szerepe van a Dél-Alföld tudományos kutatóhelyeineik munkájában, fejlesztésében, beleértve a műszerpark és az információszolgáltatási rendszer kialakításit is. ösz- szehangoló szerepet tölt be a különböző főhatóságokhoz tartozó intézmények, kutatóhelyek között elsősorban azokban a témákban, amelyek a Dél-Alföld egészét érintik, s amelyek egyik fontos célja az alapkutatási eredmények gyakorlati hasznosításának előmozdítása. Figyelemmel kísérjük a tudományos minősítéseket, ösztönzést és támogatást adunk *a tehetséges fiataloknak. — A megyei kutatómunkára mi a jellemző? — Az egész ország zöldségtermesztési programjának megvalósítását segíti a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat. A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete, a Gyümölcs termesztési Fejlesztő Vállalat a megye- székhely határában létesített kutatóhelyet. Bekapcsolódott a tudományos munkába a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kara is. Jelentős tudományos munkát végez az ÉRTI Duna—Tisza közi Kísérleti Állomása az erdészeti kutatásban, az új fafajták nemesítésében. Az elmondottakból is kitűnik, hogy legjelentősebb bázisai a kertészeti kutatásnak vannak. Érthető, hiszen a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésnek nemcsak hagyományai vannak, hanem jelenleg is a lakosság jelentős részének a megélhetését biztosítják ezek az ágazatok. — Milyen műszerparkra gondolt 'az előbbi válaszában? — A VII. ötéves tervidőszakra, központi támogatással mintegy 3 millió forint értékű műszert kapnánk az elképzelések szerint. Ezek között szerepel nagy teljesítményű mikroszkóp, szerv- átültetéshez szükséges berendezés, gyógyszerkutatást segítő műszer. A mezőgazdasági kutatást érinti az aminosavak meghatározásához segítséget adó laboratórium, amellyel megkönnyítik a rezisztencia-nemesítést. — Ezenkívül hogyan segítik a tudományos munkát? — Üj kutatási feladatokra ösztönözzük főként a fiatalokat, e célból pályázatot írunk ki. Szorgalmazzuk például a kandidátusi védéseknek a szegedi területi központban történő megtartását. Középiskolások részére is írtunk ki pályázatokat, az elmúlt évben a megyei diákok elég rangosán szerepeltek. Többek között hely- történeti, pedagógiai és más témákban. Törekvésünk felkelteni az érdeklődést a területi bizottság munkája iránt, a székház fóruma legyen a szakmai vitaüléseknek, a szakágazatok közötti eszmecseréknek. — Értesüléseink szerint a területi bizottság székháza a feladatok megoldására még nem alkalmas. Így van-e? — Valóban szükséges tanácskozó- és előadótermek kialakítása. Olyam klubhelyiséget kell létrehozni, melynek vonzó hangulata előfeltétele annak, hogy szívesen térjenek be eszmecserére azok, akik különben ritkán találkoznak KECSKEMÉT, KALOCSA, KISKUNFÉLEGYHÁZA, BÁCSALMÁS Virágos elképzelések A februári hó még fehérre színezi a földet, de a dísznövénykertészek már a napsütötte, szín-pompás, méhektől körüldöngicsélt virágágyások készítésén gondolkodnak. KECSKEMÉTEN a Városgazdálkodási Vállalat és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet üvegházaiban már elvetették a begóniát, a sal- viát, a petúniát és a bársonykát, a többi, tavaszi kiültetésre váró virág magja folyamatosan kerül a szaporítóláda földjébe. A vá-, rosi tanács fő- kertésze , Hajnal Lajosné elmondta, hogy az idén a Vas- útkertet és a régi Centrum Áruház előtti részt paprika- virág fogja díszíteni, az OTP előtti virágládákba piros és fehér begónia kerül. Az Aranyhomok melletti füves teret cannatövekés egy különleges díszfű, Pen-isetum fogja díszíteni. KALOCSA 518 ezer négyzetméter parkfelületének több mint fele virágosított. A város területén 2500 tulipánhagyma várja a tavaszt a virágágyaik földjében. Az I. István úti vegyeságyak növényanyaga a tanács költségvetési üzemének üvegházában fejlődik. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN 14 ezer virágpalántát, 10 600 díszcserjét és díszfát ültetnek ki tavasz- szal. A gyepfelületeket is felújítják. A lakosság jelentős társadalmi munkát vállal a környezetalakításban. Külünösen élen jár• Pataki Petemé, a Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat dolgozója mindennap meglocsolja a begóniavetést. nak a Móra- és a Petőfiváros polgárai. BÁCSALMÁSON is sok díszfa és díszcserje telepítését tervezik. Ezek a fásszárú növények a nagyobb útkereszteződésekben (például a Marx és Lenin utca találkozásánál) kapnak állandó helyet. A művelődési központ parkjába tulipánfák kerülnek. A Városgazdálkodási Vállalat növényházaiban a ki ültetésre váró, csak egy nyáron át pompázó virágok napról napra nagyobbak lesznek. A tulipánt leveles állapotban, tőzegcserepekben ültetik majd ki a város területére, hogy minél előbb* szirmot bontson, ha beköszönt a jó idő. L. Sz. L. Gond vagy szerencse? Beszélgetés Balázs Sándor alelnökkel egymással. Az együttműködés megkívánja a gondolkodás azonosulását, a vélemények kötetlen formában való kicserélését is. Ezért határoztuk el azt az átalakítást, amelyet már tudomásom szerint el is fogadott a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége. — Hozzákezdtek már a munkákhoz? — A szegedi József Attila Tudományegyetem helyiségeket bocsát rendelkezésünkre, a Békés Megyei Tanács pedig ahhoz nyújtott segítségeit, hogy egy belső- építész megtervezze az átalakításokat. Az alapítás 25. évfordulójára rendezendő őszi ülésszakra ezek nagy részét elvégzik. Még hozzátenném, hogy az MTA elnöksége rövidesen dönt a bizottság nevének megváltoztatásáról. Eszerint a jövőben Dél-Alföldi Akadémiai Bizottság néven végeznénk munkánkat. Kereskedő Sándor ÁFÉSZEKNÉL IS Szövetkezeti átalányelszámolás A pénzügyminiszter módosította a szövetkezeti részlegek átalányelszámolásos üzemeltetéséről szóló rendeletet. Január 1-étől, más szövetkezetekhez hasonlóan, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek is alakíthatnak átalányelszámolá- sos részlegeiket. A kisszövetkezetek fogyasztási szolgáltatói tevékenységre hozhatnak létre átalányelszámolásos részleget. Ezek legfeljebb 15 fős létszámmal működhetnek, kivéve a fogyasztási szolgáltatást végző csoportokat, amelyekben harmincán is dolgozhatnak. Adózási szabályaik — az általános jövedelemadóról szóló rendelkezésekkel összhangban — szintén módosultak. Ennek alapján a részlegekben alkalmazott dolgozóknak a munkamegálla- podásban szereplő minden béren felüli személyes jövedelme után jövedelemadót kell fizetniük. A belső érdekeltség javítása céljából 1982 óta van lehetőség arra, hogy egyes részlegeiket a szövetkezetek átalányelszámolásos formában üzemeltessék. Ebben a rendszerben a többletnyereség elérésében, illetve a költségmegtakarításban a dolgozók közvetlenül is érdekelitek. Az átalány elszámolásos üzemeltetés szélesebb körű alkalmazásától a szövetkezeti szolgáltatások színvonalának emelkedését, a gazdálkodás jövedelmezőségének javulását várják. A módosításokat a Magyar Közlöny 1986/2. száma tartalmazza. A napokban a kecskeméti városi pártbizottság szűk körű — főleg szakembereikből álló — értekezletet hívott össze, ahol megvitatták a városközpont tömegközlekedésének helyzetét. Megvizsgálták: milyen tennivalókat kell elvégezni ahhoz, hogy a jelenlegi autóbusz-alközpont kielégítse az utazók igényeit, s megfeleljen az esztétikai, forgalombiztonsági és más követelményeknek. A megbeszélés nagyon tanulságos volt, okos érveket sorakoztattak fel pro és kontra, a Hock János utcai decentrum megmentése, illetve megszüntetése ügyében. Szeretnénk az ott kikristályosodott véleményekhez hozzátenni a saját gondolatunkat. A megyeszékhely központjának évtizedes gondja, de szerencséje is a Hoék János utcai autóbusz- alközpont léte. Gond, mert városképi szempontból kifogásolható, a környezetet zavaró, üzemviteli és irányítási szempontból nem kedvező az elhelyezkedése. Szerencse, mert az utasforgalom 60— 62 százalékát bocsátja át, s az utasok 60,8 százaléka átszállás nélkül jut el útioéljához. A Hock János utcai autóbusz-alközpont olyan örökség, amelyen, okos, megfontolt, alapos munkával javítani lehet, de megszüntetni — annak ellenére, hogy akadt néhány alternatív, de nagyon költséges javaslat — aligha szabad! A városi tanács nem is olyan régen megpróbált a helyzeten javítani. A Hock János utcát, amely térré szélesedett, a korábbi kiskörút nyomvonalát autóbuszmegálló-hellyé jelölte ki, s az átmenő forgalom számára a „tér” északi részén új utat építtetett. Ezzel azonban a tömegközlekedés színvonala lényegesen nem javult, az átszállási, gyaloglási távolság változatlan maradt — egyes esetekben növekedett —, ugyanakkor nem teremtette meg a helyi és a helyközi járatok kapcsolatát. Közlekedésbiztonsági szempontból sem sikerült a dolog, mert a járatok a Kiskörutat keresztezik, illetve alárendelt irányból kapcsolódnak be annak forgalmába. A megállók közötti átszállás csak a kiskörút gyalogos kereszteződésével oldható meg. Az üzemviteli és irányítási szempontokat, a piroson szabálytalanul áthaladó gyalogosokat nem is említjük. A városközpont autóbusz-de- centrumát a jelenlegi helyzetben véglegesnek kell tekinteni. A lakosság utazási igényeit ki kell elégíteni, ugyanakkor nem szabad kockáztatni az átszálló gyalogosok testi épségét. Mit lehet tenni? A ma még nem a Hack János utcában álló — a megállókat értve ez alatt — autóbuszokat be kellene .,terelni” a decent- rumba, a megállóhelyeket itt kellene kialakítani. Ehhez nyilvánvalóan ismét új nyomvonalat kellene építeni az átmenő forgalom, á nem tömegközlekedési eszközök számára, s a jelenlegi északi oldalon lévő úttesten alakíthatnák ki a Széchenyiváros irányába induló járatok megállóhelyeit. Az utasok kulturáltabb kiszolgálását tenné lehetővé a korábban már megálmodott, s talán még ebben az évben elkészülő váróhelyek befedése, s az Aranyilv»- mok hátsó traktusának rendezése. Nem ártana, sőt, a távlati fejlesztési tervek miatt nagyon is szükséges lenne a Kiskörút továbbépítésének lehetőségét alaposan megvizsgálni, s az új — a városközponthoz közeli — autóbusz-alközpontot kijelölni. A Hock János utcai autóbusz-alközpont továbbfejlesztéséhez, a Kiskörút továbbépítéséhez, s egy új decentrum kijelöléséhez — az ezzel járó szanálásokhoz — pénz, nagyon sok pénz kell! A döntés az illetékesek kezében van, de az együttgondolkodás, a megvalósítható javaslatok közül a legjobbak kiválasztásához nyújtott segítség hozzájárulhat a legcélravezetőbb megoldáshoz. Anélkül, hogy beleavatkoznánk a városépítők dolgába: a Kiskörút végleges helyének kijelölése olyan alap, amelyhez a közlekedésszervezők megtervezhetnék a város sugaras, körgyú- rűs tömegközlekedésének új alközpontját. Gémes Gábor * Munkatársunk cikke nem lezárása a Széchenyi tér rendezésével kapcsolatos általános vitának, melyre 1986. január 16-i lapszámunkban kértük fel olvasóinkat. Ezzel kapcsolatos véleményeiknek, javaslataiknak, továbbra is helyet adunk a 8. oldalon. Komputerek a textilruházati vállalatoknál A textilruházati vállalatok évente 140 millió négyzetméter kelmét dolgoznak fel, aminek több mint a fele importból származik: mivel a vállalatok termelési értékének majdnem háromnegyedét a felhasznált alapanyag teszi ki, az anyagmegtakarításnak különösen nagy a jelentősége. Ezt felismerve a vállalatok igyekeznek korszerűsíteni a gyártás előkészítését, mégpedig oly módon, hogy számítástechnikai eszközöket, berendezéseket állítanak üzembe. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A Zalaegerszegi Ruhagyárban — ahol elsőként alkalmazták a szabásminták sablonjának készítéséhez a lézersugarat, a méretsorozat előállításához pedig a számítógépet —, egy esztendő alatt másfél százalékos anyagmegtakarítást értek el. A számítógép alkalmazásával csökkent a belső hulladék, javult az anyag- kilhasználás, és pontosabb szabásmintákat készíthetnek. Mivel a kézi munka feleslegessé vált, 11 dolgozójukat más területre irányíthatták. A csökkent létszámmal is a korábbinál kevesebb idő szükséges ahhoz, hogy a korszerűsített előkészítő-tervező munka után megkezdhessék a sorozatgyártást. A nagyvállalatok mellett a ki- sébb cégek és az ipari szövetkezetek ugyancsak a jelenleginél korszerűbb és gazdaságosabb módszerek alkalmazására törekednek. A közép- és kisüzemeknek azonban nem fizetődik ki több millió forintot költeni számítógép vásárlására, emiatt gyártmányaik előkészítését eddig nem tudták fejleszteni. Ez a helyzet most megváltozik: a Hungarotex Textilkülkereske- delmi Vállalat és a svéd DATA- MÖNSTER cég vegyesvállalatot alapított, s ennek fő tevékenységi köré: díjazás ellenében — szolgáltatásként — számítógéppel elkészíti a szabásminták és a méretsorozatok rajzait. A vegyesvállalat a már meglévő programok, rendszerék karbantartására, továbbfejlesztésére is vállalkozik. MIT MOND AZ ORVOSMETEOROLÓGUS? Frontok és emberek Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időjárás szűnni nem akaró szeszélyessége korunk betegsége. Sokan tudni vélik, azért változékony az idő, mert a rakéták, az űrhajók, az űrben folytatott kísérletek megbontották a természetes egyensúlyt. Valóban így volna? Bártfai Erzsébet orvosmeteorológus feljegyzésekre, régi írásokra hivatkozik, amelyek bizonyítják: amióta a világ világ, bolond az időjárás. A legszélsőségesebb példa erre az 1800-as évek vége, amikor is januárban kivirágzott a cseresznye, júniusban viszont esett a hó. Aztán 1741-ben tél nem is volt. Az 1782-es hideg, kemény télen pedig több ember megfagyott. Idén január 24-én hajnalban Budapesten 6,4 °C-os hőmérsékletet regisztráltak, száz esztendeje nem mértek ilyen meleget. Egész hónapban á meleg napok voltak túlsúlyban, az időjárás szeszélyességét tekintve áprilisra emlékeztetett a január. Már az ókorban megfigyelték, hogy a gyakori időjárásváltozásra .rendkívül érzékenyen reagálnak az emberek. Csökken az ellenállóképességük, gyakrabban kapnak fertőzést, bizonyos betegségek az átlagosnál sűrűbben lépnek /fel. Ma azt mondjuk: frontérzékenyek vagyunk. Különösen az enyhébb, a melegebb időt szenvedjük meg, a szervezetet túlságosan megterheli a hirtelen átállás, felhasználja az összes energiatartalékát. Vannak, akik nehezebben viselik a gyakori és szélsőséges változásokat, különösen a nagyobb városokban élők. Rosszullétekre, görcsös fejfájásra, fáradtságra panaszkodnak az emberek. Megfigyelték: ilyen napokon gyakoribbak és súlyosabbak a balesetek. A kevésbé teherbírók azonnal gyógyszerhez nyúlnak, holott betegségről szó sincs. Arra viszont nem gondolnak az enyhülést remélők, hogy senki sem tudja pontosan, mi játszódik le a szervezetben az időjárásváltozáskor, tehát lehet, hogy éppen a gyógyszerrel árt magának az ember. Ezért valóban csak végső esetben, kizárólag orvosi tanácsra és utasítás szerint szabad gyógyszert szedni. Tapasztalatok szerint a levegő egyéb eredetű szeny- nyezése döntőbb, mint az űrkísérletek szennyező hatása. Két elmélet alakult ki. Az együk szerint, ha a levegő szennyezése így folytatódik, megszaporodik a felhőzet és nem engedi át a Nap sugárzását, következésképpen lehűlés várható. A másik felfogás szerinlt: az „üvegházhatás” érvényesül: azaz a megnövekedett felhőzet a magába szívott hőt nem sugározza visz- sza a légkörbe, emiatt felmelegedés várható, s a sarkakon olvadásnak indul a jég. Mielőtt bárki pánikba esne eme jóslatoktól, leszögezhetjük: mindkét elmélet támogatói nagyon távoli jövőre teszik az esetleges felmelegedést, avagy a lehűlést. Pontos, egyértelmű válasz még nincs, csupán teóriák vannak arra, hogy mi az a ma még kevéssé ismert mechanizmus, amely kiegyensúlyozza a levegőszennyezés hatását. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy az időjárásváltozások kellemetlen következményei kiegyensúlyozott, egészséges életmóddal jelentősen enyhíthetők. H. T. KÖZEPES FELVÁGOTTAK, NEM SZABVÁNYOS KONFEKCIÓ KERMI-vizsgálatok tapasztalatai A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet 1985 második felében országszerte összesen 670 boltban, raktárban, tüzép-telepen, kiskereskedőnél és vendéglátóhelyen ellenőrizte az áruk minőségét. , Megállapították, hogy az élelmiszereik zöme megfelel a szabványoknak, de továbbra sem egyenletes a húskészítmények és a tejtermékek minősége. Általában jó minőségű a téliszalámi, a szárazkolbász, valamint a hurka és a füsitölt-főtt áru. A felvágott- félék közepes minősítést kaptak, elsősorban a nyersanyagok egyenetlen aprítása, esetenként a túl- fűszerezés vagy a jellegtelen iz miatt. Az árusítás megtiltására vagy korlátozására okot adó súlyos hibát a húskészítmények 1 százalékánál állapítottak meg. A 48 üzletben és raktárban megvizsgált mintegy 7400 kilogramm kenyér 5 százaléka nem felelt meg a követelményeknek (1984 második félévében ez az arány még 9 százalék volt). Változatlanul sok a súlyhiányos, a szabványosnál kisebb, vagy rossz minőségű péksütemény. Nem tapasztaltak javulást az ellenőrök a vendéglátóipari szolgáltatások minőségében: a megvizsgált melegételek 31 százalékánál állapítottak meg eltérést az anyagnormától, a sörök felénél tapasztaltak mennyiségi hiányt, a fröccsöknek 38 százaléka tartalmazott kevesebb bort, s minden tizedik presszókávé kevesebb kávéőrleményt az előírtnál. A méteráruk és a konfekoió- hol/miik minősége kielégítő volt, az aísóruházati cikkek döntő többsége azonban csak „nem szabványos” megjelöléssel, csökkentett áron kerülhetett forgalomba. Az ellenőrzött boltokban, raktárakban az előző év azonos időszakához képest kevesebb volt a hibás háztartási gép, kályha, tűzhely, de sok a sérülés a gondatlan szállítás, árukezelés miatt. A híradástechnikai cikkek minősége nem változott, a vizsgált készülékek túlnyomó többsége kifogástalan volt. A kerékpárok, motorkerékpárok általában megfelelőnek bizonyultak, az importált kétkerekű járművek mintegy negyedrésze azonban az árukezelés hiányosságai miatt károsodott. A tapasztalatok szerint nem javult a bútorok minősége: a megvizsgált kárpitozott garnitúrák, szekrénysorok, konyhaszekrények csaknem egyharmada nem elégítette ki a követelményeket. A KERMI a félév folyamán 4736 új hazai és import gyártmányról adott szakvéleményt. A forgalombahozatal követelményeinek a hazai új gyártmányok 79, az import 81 százaléka fellelt meg. A hazai újdonságok körében javult az élelmiszerek és a ruházati termékek minősége, valamivel csökkent a'zonban az iparcikkeké. Az importminták minőségét valamennyi árucsoportban jobbnak ítélte a KERMI, mint korábban volt.
