Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
1986. február 5. • PETŐFI NÉPE • t TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁR ULÁS Kunadacson gondolnak a fiatalokra A kunadacsiak elmondhatják, hogy néhány év alatt nagyot léptek előre, konfor- tosabbá, otthonosabbá vált a falujuk. Igaz, tettek is érte: a belterületen élő családok 1983 óta tíz-tízezer forinttal járultak hozzá a vezetékes ivóvízhálózat, s ugyaneny- nyivel a gázvezeték kiépítéséhez. A lakossági társulásoknak fontos szerepet szánnak a most induló ötéves tervben is. Szeretnék tovább bővíteni a gázvezetéket, s útépítő, tanyavillamosító társulás szervezésébe is belefogtak az 1700 lakosú községben. Köztudomású, hogy az infrastruktúra fejlesése, a földbe . kerülő vezeték, a villanyhálózat kiépítése sokba kerül. A településfejlesztési hozzájárulás megszavazásának előkészítése során mégsem ezt állította a középpontba a helyi tanács, hanem egy régóta tervezett létesítményt: az általános iskolai tornatermet. * Két évtizede a művelődési ház nagytermébe járnak át tornázni az iskolásak. Ezt a félig-meddig (kényszerszülte megoldást szeretnék felváltani egy megfelelő feltételeket nyújtó, korszerű létesítménnyel. A sportélet hagyományosan eleven errefelé, a község fiataljai rendre jól szerepelnek az úttörőolimpiákon és a falusi spartakiádokon. Az öltözőt már az idén szeretnék felépíteni társadalmi munkában, a tornaterem pedig a VII. ötéves terv legnagyobb beruházása lesz. Építésébe a tervidőszak végén fognak. Ha minden jól megy, ekkorra gyűlik össze az induláshoz szükséges minimális összeg a tanács fejlesztési alapjából és a településfejlesztési hozzájárulásból. Amint Halcsik Antal tanácselnöktől megtudtuk, a község lakóinak 98 százaléka vállalta az évi ötszáz forintos hozzájárulás fizetését. Így a legutóbbi tanácsülés elfogadta a teho bevezetéséről szóló rendeletet. Kunadacson sajátos megoldást választottak. A közműfejlesztési társulásba belépőknek sem engedik el a hozzájárulást, viszont az összeget beszámítják a társulási díjba. Így senki sem marad ki a közösen elhatározott cél támogatásából. A tornaterem egy ideig még csak a tervezőasztalon formálódik, viszont az alsó- adacsi külterület villamosítása hamarosan megvalósul. Még az idén 35—49 tanyához építik ki a vezetéket. Az egy-egy családra eső félszázezer forintos költség egyharma- dát a községi tanács vállalta magára. S ha életkörülményeik javítására az eddig felsoroltak mellett is jut még pénzük a kunadacsiaknak, lesz hová befektetni. Megkezdődtek ugyanis a tárgyalások a telefonhálózat jelentős bővítéséről. Lovas Dániel • Aki új házat épít, hosszabb távra tervez, érdekelt a község fejlődésében. (1984-es felvétel) MIN DANNY IUNK KÖZÖS ÉRDEKE Óvjuk a föld, a víz, a levegő tisztaságát! A környezetvédelemről Baján Az elmúlt év őszén átfogó vizsgálatot végzett a Bajai Népi Ellenőrzési Bizottság a város és a környező községek környezetvédelmi helyzetéről. Az összefoglaló jelentés ez év január 7-én kelt, s a városi tanács a vizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve január 30-án alkotta meg a környezetvédelmi tanácsrendeletet. Környezetünk védelmében elsősorban az állampolgárok megértésére, együttműködésére számítanak, de a rongálok ellen a törvény szigorával lépnek fel. Ezért hozták létre Baján a hat főből álló közterületi felügyeletet is. Az előző tervidőszakban környezetvédelmi feladatként határozták meg Baján a parkosí- tást-fásítást, a tavaszi-őszi lomtalanítást, "az illegális szeméttelepek megszüntetését, a lakossági szemét hasznosításának megszervezését, a gázhálózat fejlesztését, a szennyvízcsatorna-hálózat bővítését. A zöldterület növelésében jelentős eredmények születtek. A város területén 1980- ban mindössze hat hektár zöldterület volt, 1985-ben pedig már 53,6 hektár. A nagyüzemileg nem művelhető területek hasznosítására alakították ki a hobbikerteket. Ezek területe együttesen 102 hektár, és ezer család birtokában van ilyen ingatlan. Szorgalmazzák a korábban művelésbe nem vont területek mezőgazdasági hasznosítását. Az Augusztus 20. Tsz például 13 hektárt tett alkalmassá növénytermesztésre. A város vízvédelmi tevékenységét — a csatornázás és a szennyvíztisztítás terén — megfelelőnek ítéli meg a NEB-jelen- tés. A szennyvíztisztító telepen kifejlesztett technológiával megoldották a szennyvíziszap ártalmatlanítását, sőt mezőgazdasági hasznosítását. A társulati úton megvalósuló csatornázás üteme kielégítő. A tervek szerint kétA L KALMASSÁGI VIZSGÁL A T, GONDOZÁS, REHABILITÁCIÓ Tízéves az üzemi orvosi szolgálat a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban harmad részben csatornázottá válik a város 1990-re. A jó ivóvizet adó vízkiemelő telep védelmére fokozott figyelmet fordítanak. Növelik a védőterületeket, és további kutak létesítésével mind minőségi, mind mennyiségi tekintetben az egyik legjobbá válik a megyében a bajai ivóvíz. Baját úgy ismerik szerte a hazában, mint a víz, a víziélet szerelmeseinek városát. Kiemelt környezetvédelmi feladat a belváros egy részét is körülölelő Sugovica természeti szépségeinek és vízminőségének védelme. A Sugovica tisztaságát csak kevéssé veszélyezteti a teljes partszakasz használata — fürdés, vízisport, hajózás, horgászat —, de annál inkább függ a víz tisztasága a dunai vízállástól, a Béke téri csapadékvíz-kifolyótól, valamint négy kisebb csapadékvíz- bevezetéstől. A gépesítést szorgalmazzák a közterületek tisztán tartására. Ehhez azonban javítani kell az útburkolatokat. Egy év alatt 418- cal nőtt a rendszeres szemétszállításba bekapcsolt lakások száma, így az elmúlt év végén 10 ezer 118 lakásból szállították el a hulladékot. Nem kielégítő a szeméttárolásra szolgáló kukák állapota. A műanyagból készültek könnyen összetörnek, a fémből valók pedig deformálódnak. Emiatt ürítéskor könnyen kihullik a szemét. Jó kezdeményezés a konténerek mosása, illetve fertőtlenítése: Kedvező hatást gyakorol a levegő tisztaságának javítására a Bajai Kukoricatermesztő Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat 1984 tavaszán üzembe helyezett diagnosztikai állomása, amely a legmodernebb mérőeszközökkel felszerelve vizsgálja a dízelüzemű erőgépek motorjának. üzemanyag-ellátó rendszerének állapotát. Gál Zoltán Egy évtizede szervezték meg az üzemorvosi szolgálatot — követve az izsáki és a bajai gazdaság példáját — a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. A kezdet nem volt könnyű, annak ellenére, hogy az induláshoz minden támogatást megadtak az üzem vezetői. Kiskunhalason és környékén akkor még nem volt mezőgazdasági üzemi orvos, ki kellett alakítani a gazdaság számára legoptimálisabb rendelési rendszert. A területi szétszórtság miatt az látszott célszerűnek, hogy ne a dolgozók utazzanak a rendelőhöz, hanem az üzemorvos vizsgálja a betegeket a kerületekben. Hat rendelőt létesítettek, a gazdaság és a városi kórház adta az orvosi felszerelést. Minden évben kaptak egy- egy új műszert. A doktor belgyógyászati szakvizsga mellé üzemorvosi képesítést szerzett, hasonlóképpen az üzemi ápolónő is letette a szükséges szakvizsgát. Míg 1977-ben összesen 1027, addig tavaly már 3111 dolgozót vizsgáltak, ugyanakkor 483 személy munkaköri alkalmasságát bírálták el. Időszakos alkalmassági vizsgálaton 1977-ben 205, tavaly már 480 dolgozó jelent meg. Évente szűrik a növényvédő szerekkel dolgozókat, az erdészeti munkásokat. Hasonlóképpen a gazdaság vezetőinek szűrővizsgálatát is rendszeressé tették. Évente vizsgálják a 18 évnél fiatalabbakat és az 50 évnél idősebbeket is. Az üzemorvosi hálózat egyik fő feladata az alkalmassági vizsgálat, hogy a megfelelő ember megfelelő munkakörülmények közé kerüljön, ezzel a betegségeket megelőzzék. Hasonlóképpen fontos tennivaló a gondozás és a rehabilitáció. A dolgozók gépjárművezetési alkalmasságát csak az üzemi orvos bírálhatja el. Foglalkoznak azzal, hogy központi rendelőt létesítenek a gazdaságban, ahol laboratórium, esetileg fogászat és fizikoterápia is lenne. K. S. Gyerekek — család nélkül Egy szomorú tényre utaló statisztikai adat mit sem változott az elmúlt három évtized során: a családjuk gondoskodása helyett az állam gondozásába vett gyerekeké. Évről évre szinte egyformák a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek kimutatásai: 32—33 ezer fiatalkorút tartanak nyilván, akiknek egy része intézetlakó, másik hányada nevelőszülőknél él. Elgondolkodtató: vajon miért termelődik szinte nemzedékről nemzedékre újra a többnyire szülői felelőtlenség okozta nyomorúság, miért nem javul megváltozott körülményeink között ez az arány? Hiszen történelmünk során soha nem kaptak eny- nyi anyagi és erkölcsi segítséget a családok. Hiányzó szeretet Ami alapvetően változott állami gondozott gyerekeink sorában: legnagyobbrészt élő szülők árvái a mai, családjuk vesztett gyerekek. Mindössze négy százalékuk igazi árva. A többiről nem képesek megfelelően gondoskodni az őket világraho- zok. Arról nincs pontos kimutatásunk: milyen arányban válnak állami gondozottakká volt állami gondozottak gyerekei, de példák sokaságát ismerik — követvén az intézetekben felnőtt fiatalok sorsát — a gyerekvédelemmel foglalkozók, hogyan alakul a családot nem ismerők, szülői jó példára nem emlé- kezhetők élete. Valamennyi állami intézetünkben levelek, fényképek, személyes találkozások tanúsítják: sok fiatal lány és fiú tér vissza házastársával, gyerekével, Ijiogy beszámoljon: más sorsot épít a családjának, mint amiben neki volt része gyerekkorában. Am arra is jócskán ismernek példát a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberek, hogy a fél- resiklott, kallódó, a törvénnyel összeütköző fiatalkorúak sorsában sok esetben a családi gondoskodás és szeretet hiánya a tragédia, a bűn, a botlás egyik fő oka. Hová az intézetből ? Már-már közhelyigazság, hogy a legkitűnőbb intézet sem helyettesítheti a családot. A kevéssé harmonikus család is szerencsésebb környezet, mint az intézeti nagyobb közösség, amelyben nem ismerhetik meg a szülők- testvérek együvétartozá- sának érzését, életreszó- ló élményét a gyerekek. Mind több sikeres próbálkozás jelzi, hogy csalá- diasabbá próbálják formálni az intézetek belső életét. Napjainkban már természetes és szinte kötelező, hogy a vérszerinti testvérek lehetőség szerint együvé kerüljenek, hogy a hálótermekben ne korosztályok szerint, hanem nagy családokban élő testvérekként lakjanak a gyerekek. Megtanulván így a nagyobbak a kicsikről való gondoskodást, segítséget, védelmet kaphassanak a velük különösképpen törődő nagyobbaktól a kicsik. A túlméretezett, harmincágyas lakótermeket is felváltják — ahol erre lehetőség adódik — a kisebb, családiasabb, a gyerekek kedve, ízlése szerint is berendezett lakószobák. Élő és talán legkeservesebb gondunk: mire jut majd az életben az intézeti védettségből kikerülő fiatal, aki számára a tá- gabb közösség élete alig- alig ismerős, akinek a mindennapok apróbb-nagyobb gondjaiban nincs kihez teljes bizalommal fordulnia, aki szinte teljesen egyedül marad éppen akkortájt, amikor a családban felnövő, önállósuló fiataloknak is legnehezebb az életben megtalálnia a helyét. A nevelőszülői hálózat fejlesztése, nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése tehát égetően fontos. Aki vérszerinti családjából kipottyanva újra családba kerülhetett, annak életreszóló kapcsolatot jelenthet a nevelőszülői család. Ám a nevelőszülői vállalkozást ma sem övezi kellő tisztelet, megbecsülés és többnyire idős, magányos emberek vállalják napjainkban ezt a hivatást. Értékes és követendő példa lehet az S. O. S. gyermekfalvaknak az elveszett család helyébe újra családot építő módszere is. Épül Magyarországon is az első ilyen intézmény, a battonyai gyermekfalu, amelyben családi házakban nevelkednék majd, őket vállaló anyákkal, testvérekként az elhagyott gyerekek. Ha van remény A gyámhatóságok mindennapi kötelessége, hogy megpróbálják rendezni a vérszerinti család és az intézetekben felnövő gyerekek kapcsolatát — ha erre van remény. A családokat segítő állami és társadalmi kísérletek pedig arra szolgálnak, hogy megelőzhető legyen a család széthullása, addig pedig kaphassanak a rászorulók érdemi jótanácsot, s a hatásos intézkedés se maradjon el, ha ez szükséges. Ha a felelőtlen anyát, alkoholista apát jókor_ figyelmezteti a környező közösség: az óvoda, iskola, a családgondozó, a lakóhelyen élő, egymást ismerő társadalmi , munkások együttese, tálán megnyugtatóbban rendeződik a gyerekek sorsa is, mintha a hivatal kényszerül arra, hogy kiemelje már széthullott családjából, már súlyos tapasztalatoktól sérült áhapotban a gyereket. Rab Nóra Hallásvizsgálat az üzemi orvosi rendelőben. (Straszer András felvétele) A KÖLTÉSZET HETÉNEK PROGRAMJÁBÓL A költészet, a versmondás népszerűsítése érdekében immár kilencedik alkalommal rendezi meg április fián és 9-én a Művelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Magyar Rádió az előadóművész-fesztivált. A költészet hetéhez kapcsolódva Budapesten, a József Attila Színházban József Attila-mű- sort mutatnak be, Győrött, a Kisfaludy Színházban pedig Tóth Árpád-estet, a költő születésének 100. évfordulója tiszteletére. A Magyar Színházművészeti Szövetségben és a Magyar Rádió irodalmi főosztályán elmondták, hogy a fesztiválra színészek és működési engedéllyel rendelkező előadóművészek jelentkezhettek. Üjdonság volt az idén, hogy nem a résztvevők hozták magukkal az estek anyagát, hanem szerkesztett programra jelentkezhettek. Az előző nyolc alkalommal a szerkesztőbizottság keze meg volt kötve, hiszen a Előadóművész-fesztivál hozott anyag eleve meghatározta a produkciók tartalmát, színvonalát. Az előre szerkesztett műsor lehetővé teszi, hogy — akárcsak a színházakban — rendezői elgondolás alapján szülessék színvonalas és újszerű előadás. A „hozott anyagban” ugyanis többnyire az irodalmi pódiumok közönsége, illetve a költészet iránt érdeklődők előtt jól ismert irodalmi alkotások szerepeltek, amelyeket a művészek gyakorta tűztek műsorukra. Az előre szerkesztett műsorban lehetővé vált, hogy a hagyományos József Attila-esten olyan művek is elhangozzanak, amelyek a XX. századi költészet e kimagasló alakjának kevésbé ismert verseivel, írásaival, illetve a róla szóló alkotásokkal is gazdagítják a programot. Ezzel a megoldással a második irodalmi est anyaga is egységesebbé válhat: a jövőben akár egy korszakot, akár egy alkotót mutathat be, vagy évfordulóhoz kapcsolódhat, mint az idén a Tóth Árpád- előadóest. A fesztiválra mintegy 60-an jelentkeztek, közülük választják majd ki a fellépő művészeket. Rajtuk kívül olyan élvonalbeli színművészeket, előadóművészeket is meghívnak, akiknek egyénisége, művészete mindenképpen erősíti, gazdagítja az irodalmi estek tartalmát, színvonalát. A korábbi fesztiválok programja többnyire kettéválasztva zajlott. Tavasszal a költészet napjához kapcsolódtak az előadások, s ősszel gálaesteket rendeztek. Ezen a megoldáson már tavaly módosítottak, s így az idén is április második hetében tartják a rendezvényeket. Így egységesebb mind a fesztivál, mind a költészet hetének programja. Kedvezőbb hitelfeltételek mellett a 3, 4, 5 szobás lakásigényét korlátozott számban 1 db 5 szobás 122 m1 db 4 szobás 104 m2 2 db 3 szobás 109 m2 a KUNÉP még ki tudja elégíteni, Kiskunhalason. Részletes felvilágosítás: KUNÉP-KÖZPONT. Tel.: 22-366 109. 206 • Akad még tennivaló bőven. (Pazár László felvétele)
