Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-05 / 30. szám

2 # PETŐFI NÉPE © 1986. február 5. Losonczi Pál és Lázár György fogadta az argentin külügyminisztert Edward Kennedy Moszkvában Moszkvába érkezett kedden Ed­ward Kennedy amerikai szenátor. A politikust az Interparlamentá­ris Unió szovjet parlamenti cso­portja hívta meg. események sorokban HAVANNA Az üzletek kilencven százaléka zárva maradt hétfőn Port-au-Prin- ce-ben, miközben az amerikai flotta egységei tovább nyomultak előre a Karib-tengeren Haiti part­jai felé. A rendőrség túlkapásai következtében tovább nőtt, a za­vargások halálos áldozatainak száma. Külföldi újságírók hétfőn hetven halottat számoltak össze a főváros különböző.kórházaiban. A Duvalier-rezsim végnapjaiban életüket vesztett személyek szá­ma még ennél is magasabb. A se­besültek száma több száz. Saint Maréban több mint ezren vonul­tak az utcára, követelték a dik­tatúra felszámolását; a rendőr­ség erőszakkal szétoszlatta a tö­meget. WASHINGTON A Pentagon bejelentése szerint az Egyesült Államok már a jö­vő héten újrakezdi hadgyakor­latait a Líbiával határos körze­tekben a Földközi-tengeren. A 6. amerikai flotta a múlt hét pén­tekén fejezte be előző, Líbia „meg­félemlítését” célzó gyakorlatait, amelyekben több mint 20 hadi­hajó, köztük két repülőgéphor­dozó vett részt. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden fogadta a hivata­los látogatáson hazánkban tar­tózkodó Dante Caputo argentin külügyminisztert. A szívélyes lég­körű találkozón érintették a nem­zetközi élet és a magyar—argen­tin kapcsolatok fontosabb kér­déseit. Hangsúlyozták a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok közötti párbeszéd fontossá­gát. s kifejezték a két ország ér­dekeltségét az együttműködés bő­vítésében. Az argentin diplomá­cia vezetője átadta Losonczi Pál­nak Raul Alfonsín köztársasági elnök levelét, amelyben hivata­los látogatásra hívta meg az El­nöki Tanács elnökét. Losonczi Pál Az amerikai kormány még nem alakította ki válaszát a Szovjetunió legújabb, Mihail Gorbacsov által előterjesztett leszerelési javaslataira. A The New York Times keddi jelentése szerint az amerikai nemzetbiztonsági tanács most tárgyalta meg a válasszal, illet­ve a tárgyalóküldöttségnek adan­dó utasításokkal kapcsolatos terveket. A lap úgy értesült, hogy a tanács elé három javaslat ke­rült. Weinberger hadügyminisz­ter semmiféle érdemi választ nem tart szükségesnek. A fegy­verzetellenőrzési és leszerelési hivatal tervezete viszont azt ja­vasolja, hogy az Egyesült Álla­mok mindenekelőtt a középtávú európai atomeszközök felszámo­lására vonatkozó szovjet javas­latról ajánljon tárgyalást. A harmadik tervezetet a kül­a meghívást köszönettel elfogad­ta. Ugyancsak kedden fogadta az argentin külügyminisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A találkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet legfon­tosabb időszerű kérdéseiről, és áttekintették a két ország po­litikai, gazdasági és kereske­delmi kapcsolatait,_ és ezek to­vábbi fejlesztésének lehetőségeit. Mindkét találkozón jelen volt dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter és Oscar Keliler Sarmien- to, az Argentin Köztársaság bu­dapesti nagykövete. ügyminisztérium terjesztette elő. Ez a középtávú atomeszközöket illetően azonos a fegyverzetellen­őrzési és leszerelési hivatal ter­vezetével, de azt is javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat a hadászati fegyverek kérdéséről, s egyúttal biztosítsák a Szovjetu­niót, az Egyesült Államok tisz­teletben tartja majd a rakétael­hárító fegyverekről 1972-ben megkötött szerződést. VÁLASZ A FRANCIA LÉPÉSRE Szovjet tiltakozó­jegyzék Moszkvában kedden bejelen­tették, hogy a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma február 1-én határozott tiltakozást jelentett be Franciaország moszkvai nagy- követségénél. Erre az adott okot, hogy a fran­cia hatóságok barátságtalan lé­pést követtek el Párizsban dolgo­zó négy szovjet diplomata ellen; megalapozatlanul „meg nem en­gedett” tevékenységgel vádol­ták, s kiutasították őket az or­szágból. Ez a lépés — állapították meg a szovjet külügyminisztérium­ban — nem áll összhangban a francia félnek azzal a kijelenté­sével, hogy fenntartani és fejlesz­teni kívánja jó kapcsolatait a Szovjetunióval. A történtekért a francia hatóságokat terheli a felelősség. A tiltakozásban emlékeztet­tek; a moszkvai francia nagykö­vetség figyelmét már több ízben felhívták arra, hogy több Moszk­vában dolgozó francia munkatárs nem tartja be a Szovjetunióban működő külföldi képviseletekre érvényes viselkedési szabályo­kat, s meg nem engedett tevé­kenységgel foglalkozik. Több francia munkatársat ezért a Szov­jetunió elhagyására utasítottak. CHALLENGER: Bizottság vizsgálja a katasztrófa okát Reagan elnök független bizott­ságot nevezett ki annak a vizs­gálatnak folytatására, amely a Challenger űrrepülőgép kataszt­rófájának okát hivatott kideríte­ni. A bizottságnak 120 napon be­lül kell elkészítenie jelentését. A vizsgálatot William Rogers, Ni­xon elnök egykori külügyminisz­tere vezeti, helyettese Neil Armst­rong volt űrhajós..aki elsőnek lé­pett a Hold felszínére. A bizott­ság tagjai között vannak űrhajó­zási szakértők, de olyanok is, akik semmiféle kapcsolatban sincse­nek ezzel: jogi és műszaki szak- képzettségű szakértők. A független bizottság a NASA vizsgálátára támaszkodik, de et­től függetlenül is folytatja majd tevékenységét. Az USA fontolgatja a választ Merénylet Párizsban NAPI KOMMENTÁR Olajfrontok Párizs legforgalmasabb su­gárútjának, a Champs-Élysées- nek az egyik többszintes üzlethá­zában, a Claridge passzázsban robbantásos merénylet történt. A késő estig nyitva tartó boltok körül fél tízkor is szokás szerint nagy .Volt a forgáltím,;így-‘-’l'áie- rencsés véletlen, hogy a robba­nás nem követelt ""embéréMrét. Heten azonban megsebesültek, közülük öt járókelőt különböző fej- és lábsérülésekkel szállítot­tak kórházba. Egyikük sincs élet­veszélyben. A robbanószerkezetet a föld­szinten helyezték el, az alagsori boltokhoz vezető lépcső közelé­ben. A robbanást hatalmas csö­römpölés követte, tucatjával tprtek ki a kirakatok üvegei, majd fekete füst gomolygott elő. Az általános pánikot tetézte, hogy az önműködő tűzoltóberen­dezés a robbanástól működésbe hozva pillanatok alatt vízzel árasz­totta el a helyszínt. Egy orvos 'szerencsére megőrizte lélekje­lenlétét, a sebesültekhez sie- 'tetT ’és-a- legerősebben vérzőt egy szorítókötéssel ellátta, amíg a mentők a helyszínre nem érték. A rendőség utána lezárta az egész Claridge-passzázst. Párizsban utoljára karácsony előtt két héttel követtek el ha­sonló merényletet, akkor két nagy­körúti áruház ellen. A tetteseket azóta sem sikerült kézre keríte­ni. Ennek a merényletnek az el­követői sem jelentkeztek eddig névtelen telefonüzenettel. Üjabb árháború tört ki a tőkés olajpiacon. Még emlékezhetünk a hetvenes évek elején, ponto­sabban 1973 decemberében tör­tént olajárrobbanásra. Akkor hirtelen felszökött a fekete arany ára: előbb hordóként 2,89 dol­lárról 5,11-re, majd alig néhány héttel később 11,65-re. Minden­kit hátrányosan érintett a vál­tozás: a szocialista és a tőkés világban egyaránt bizonyos átér­tékelődés kezdődött, s voltak olyan országok, amelyek már az első áremelkedés következtében gazdasági fejlődésük hangsúlyai­nak megváltoztatására kénysze­rültek, aztán jött a második ár­robbanás. A hetvenes évek vé­gén, a nyolcvanas évek elején az olaj ára hordónként 13,34 dol­lárról 34-re nőtt. Időközben új lelőhelyekre bukkantak a régi exportáló országok. Ráadásul új államok is csatlakoztak a fölös­leggel rendelkezőkhöz. Az OPEC — a kőolajtermelő országok szervezete — eleinte azzal próbálta egyensúlyban tar­tani a világ olajpiacát, hogy megszabta tagállamainak az úgy­nevezett napi kvótát, vagyis a kitermelés felső szintjét. Csak­hogy hol ez. hol az a fejlődő or­szág — saját gazdasági egyen­súlyának védelmében — túllép­te az OPEC által megszabott ha­tárokat. Hasztalan döntöttek úgy. hogy például napi 17,5 mil­lió hordó, majd 16 millió hordó legyen a termelés, ha mondjuk Nigéria vagy Mexikó nem tartot­ta magát a kötöttségekhez. Az OPEC szakértői nem számoltak azzal, hogy a világgazdaságban mindenütt a takarékos techno­lógiák kerülnek előtérbe, igye­keznek csökkenteni az olajfel­használást, a piac tehát fokoza­tosan zsugorodik, az eladások tételei csökkennek. Most bekö­vetkezett a sokak által megjó­solt állapot: a kötelező kvóták semmibevételével hatalmas mennyiségű olajat kínáltak el­adásra, ami a piaci törvények szigorú szabályai értelmében árzuhanáshoz vezetett. Illúzió lenne azt hinni, hogy ez a jelenség egyértelműen po­zitív hatással lesz a világgazda­ságra. Igen sok állam kizárólag az olajexportjából fedezte nél­külözhetetlen beszerzéseit, mi­közben a technológiák, új gép­sorok, gyárberendezések ára szüntelenül emelkedik. Az ipa­rilag fejlett államokban viszont az okoz aggodalmat, hogy a ta­karékosabb technológiára szánt milliók és milliárdok elvesztik fontosságukat, netán értéküket is, ha az olajfronton tovább tart a kétes kimenetelű árháború. Gy. D. A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE Európai nukleáris leszerelés MOSZKVA A Szovjetunió reméli, hogy Wa­shingtonban tárgyilagosan mér­legelik majd a közepes hatótávol­ságú szovjet és amerikai nukleá­ris rakéták megsemmisítésére vo­natkozó szovjet javaslatot. Ennek megvalósítása lenne az első lépés Európa nukleáris fegyverektől mentessé tételéhez. Komoly és tárgyszerű válaszra van tehát szükség, hogy meg lehessen kez­deni a megállapodások kidolgozá­sát — hangsúlyozza keddi szer­kesztőségi cikkében a Pravda. Az eredménytelen vita helyett A cikk a január közepén tett átfogó szovjet leszerelési javasla­tok európai vonatkozásait tekin­ti át. Emlékeztet rá. hogy az euró­pai nukleáris fegyverzetekről már évek óta folyik az eredménytelen vita. s a kontinens biztonsága egy­re romlik. Ennek a helyzetnek ra­dikális megváltoztatását teszik most lehetővé a legújabb szovjet javaslatok. Ezek szerint az átfo­gó program megvalósításának el­ső, 5—8 évre tervezett szakaszá­ban maradéktalanul felszámolnák a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok Európában tartott közepes hatótávolságú ballisztikus raké­táit és robotrepülőgépeit. A szov­jet terv szerint nem egyszerű ki­vonásról, hanem teljes megsem­misítésről lenne szó, aminek ered­ményeként a rakéták száma több százzal, a hozzájuk tartozó atom­tölteteké pedig több mint ezerrel csökkenne. Ebben a kezdeti szakaszban az intézkedések csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok erőit érin­tenék, szó sem lenne tehát arról, hogy a francia és a brit nukleá­ris erőket szovjet—amerikai fenn­hatóság alá helyezzék — hangsú­lyozza a szerkesztőségi cikk. — Logikus követelmény azonban, hogy a közepes hatótávolságú ra­kéták megsemmisítésének ebben az első szakaszában Nagy-Britan- nia és Franciaország ne növelje atomfegyverzetét, az Egyesült Ál­lamok pedig kötelezze magát, hogy nem szállít hadászati és kö­zepes hatótávolságú rakétákat más országoknak. A második szakasz Nukleáris erőinek csökkentését a többi ország csak a második szakaszban kezdené meg, azután, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok felére csökkentette az egymás területének elérésére alkalmas atomfegyverzetét. Más országok esetében a csökkentés a harcászati nukleáris fegyverek fel­számolásával kezdődne, s az álta­luk hadászatinak minősített fegy­vereket csak a harmadik szakasz­ban semmisítenék meg, amikor befejeződik a szovjet és az ame­rikai atomfegyverzet felszámolá­sa. A szovjet tervezet tehát meg­valósításának egyetlen szakaszá­ban sem okozna kárt egyetlen or­szág biztonságának sem. Az út nyitva áll Az Európában tartott közepes hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták ’felszámolása az érintett felek kölcsönös akarata esetén könnyen megvalósítható. Ennek a tervnek semmi köze sincs az ame­rikai „nullamegoldáshoz”, senki­nek nem sérti biztonsági érde­keit, s figyelembe veszi a nyugat­európai országoknak azt a kíván­ságát, hogy egy esetleges meg­állapodás terjedjen ki valamennyi SS—20 kódjelű, nyugat-európai célpontok megsemmisítésére al­kalmas szovjet rakétára. A megállapodáshoz vezető út tehát nyitva áll. Most már csak a másik fél álláspontjától, politi­kai akaratától függ, hogy sike­rül-e megtenni az első lépést Európa nukleáris fegyverektől mentessé tétele felé — szögezi le a Pravda keddi szerkesztőségi cikke. 1986—1990 Magyar—szovjet gazdasági együttműködés MOSZKVA Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Konsztantyin Katu- sev, a külgazdasági kapcsolatok szovjet állami bizottságának el­nöke kedden aláírta az 1986— 1990 közötti időszakra szóló gaz­dasági és műszaki együttműkö­dési jegyzőkönyvet. A jegyző­könyv ipari berendezések szállí­tását és a magyarországi ipari létesítmények építésében való szovjet részvételt szabályozza egyebek között. Aláírásán jelen volt Rajnai Sándor, moszkvai nagykövet. Konsztantyin Katusev az ün­nepélyes aláíráskor hangsúlyoz­ta: az egyezmény előkészítésé­ben a KGST-tagországok gazda­sági integrációja fejlesztésének komplex programját, a Szov­jetunió és Magyarország között aláírt 2000-ig szóló tudományos­műszaki együttműködési prog­ramot és az 1986—1990-es idő­szakra szóló népgazdasági ter­vek összehangolásának ered­ményeit vették alapul. Az egyezmény értelmében eb­ben az ötéves tervidőszakban szovjet közreműködéssel meg­kezdődött a Paksi Atomerőmű bővítése további négy, egyenként 440 megawatt teljesítményű ener­giablokkal. Szovjet gazdasági szervek részt vesznek a Dunai Vasmű, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat, a Borsodi Vegyi Kombi­nát, az Északmagyarországi Ve­gyiművek egyes üzemrészeinek rekonstrukciójában. Az egyez­mény előirányozza továbbá tar­talékalkatrészek és csereberen­dezések szállítását a Magyaror­szágon korábban szovjet közre­működéssel épült energetikai, vas- és színesfémkohászati, szén- bányászati, építőanyag-ipari, hir- adástechnikai és egyéb létesít­ményekhez. Az egyezmény aláírásával egy­idejűleg a felek levélváltásban rögzítették, hogy milyen beren­dezéseket szállít Magyarország a Szovjetunióban és szovjet köz­reműködéssel más országokban épülő létesítményekhez. Ezek között a gyártásszakosítási és kooperációs többoldalú egyez­mény értelmében Magyarorszá­gon gyártott a to merőművi be­rendezések is szerepelnek. Ülést tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az Országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottsága — Cselőtei László elnökletével — kedden a MÉM- ben ülést tartott. A testület Van- csa Jepő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoz­tatója alapján elemezte a mező- gazdaság és a vízgazdálkodás helyzetét, megvitatta a mező- gazdasági termelésben és az ér­tékesítésben mutatkozó gondo­kat és megtárgyalta az agrárgaz-* daság fejlesztésével kapcsolatos előirányzatokat, elképzeléseket. A bizottság megvitatta az idei munkaprogramját is. A bizottság ülésén Biacs Péter (Budapest), Nagy László (Borsod megye), Sziráki András (Szolnok m.), Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m.), Hankó Mihály (Békés m.), Fodor István (Pest m.), Brez- niczky József (Baranya m.) és Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m.) képviselők szólaltak föl. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés al- elnöke. Tetanusz-védőoltás időseknek Tetanusz elleni védőoltást kap­nak az idős emberek is — jelen­tették be kedden az Egészségügyi Minisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón. Dr. Vass Adám és dr. Szatmári Marianna, az Egész­ségügyi Minisztérium osztály- vezetői, valamint az Országos Közegészségügyi Intézet osztály- vezetői, kórházi főorvosok, a Ma­gyar Általános Orvosok Tudomá­nyos Egyesületének képviselői elmondták: az egészségügyi mi­niszter rendelete szerint ebben az évben tetanusz elleni védőol­tást adnak az 1916. január 1. és 1925. december 31. között szüle­tetteknek. Megfelelő védett­ségük kialakítása érdekében há­rom oltás szükséges, egy vagy két oltás nem elegendő a teljes védettséghez. Az elsőt április 1- je és május 15., a másodikat május 1-je és június 15. között, míg a harmadikat — az úgynevezett em- . lékeztető oltást — 1987 tavaszán adják a körzeti orvosok. Az oltás időpontját névre szóló meghí­vóban közlik az érintettekkel. A szakemberek kérik: e korosztály­beliek közül azok, akikhez má­jus 7-ig valamilyen ok miatt nem jut el a meghívó, saját érdekük­ben keressék meg körzeti orvosu­kat. Hangsúlyozták: a védőoltás mellékhatást nem okoz. Fontos, hogy az oltási igazolványt mind­annyian megőrizzék, ennek meg­léte esetleges sérüléskor befolyá­solja az orvos tennivalóit. A kö­vetkező években ilyen védőol­tásban részesítik a 45—60 évese­ket. A későbbiekben döntenek a 70 évnél idősebbek védőoltásá­ról is. A 45 évnél fiatalabbak ré­szesültek mái' tetanusz elleni vé­dőoltásban. A tetanusz elleni szervezett, kötelező védőoltás kiterjesztése az idősebb lakosságra azért szük­séges, mert ők nem részesültek szervezetten ilyen védőoltásban. Emiatt elsősorban őket veszélyez­teti e betegség alattomos kóroko­zója, amely szennyezett sérülé­seken juthat az emberi szervezet­be. Emellett az időskorúak álta­lános ellenállóképessége általá­ban gyengébb, mint a fiataloké, a fertőző betegségek őket súlyo­sabban érintik. A tetanusz —■ me­revgörcs — igen veszélyes, gyak­ran halálos kimenetelű betegség. Emberről emberre és állatról em­berre közvetlenül nem terjed. Kórokozója — spórás baktérium — a sérülések helyén szaporodik, és a betegség tüneteit az általa termelt méreg okozza. Lappangá- si ideje nagyon rövid. A tetanusz­megbetegedés megelőzhető a sé­rülés alkalmával adott védőoltás­sal is, a sokévi tapasztalat szerint azonban az emberek nem fordul­nak orvoshoz jelentéktelen, sok­szor észre sem vett sérülésekkel, s a megbetegedetteket gyakran már a gyógykezeléssel sem lehet megmenteni. A megelőzés tehát csak a szervezett, kötelező védő­oltással lehetséges. Egyébként nemzetközi tapasztalatok szerint egy beteg kezelésének költségei­ből 25 ezer ember védőoltását fe­dezhetik, LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI * Izraeli légikalózkodás . Izraeli harci gépek kedden, nemzetközi légtérben, elfogtak, es a/ ország északi részéin levő katonai támaszpontra kényazeri-tette egy líbiai polgári utasszállító repülőgépet. A repülőgép Tripoliból Da­maszkuszba itartott. Az izraeli légikalózkodás kiterv,elől valószínűleg abban a hiszemben voltak, hogy a Ikis utasszállítón olyan palesztU vezetők tartózkodnak, akiknek közük lehetett a december veg^n v g- rehajtott merényletekhez. A jeruzsálemi radio arról tájékoztat, hogy az izraeliek a repülőgépen levő kilenc uitas között nem találtak rá az általuk keresett emberekre. A szíriai kormány este elíté lte a kalóz- cselekményt. A külügyminiszter közölte: a bűntettért kizárólag Izrael felelős. Országa a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének össze­hívását ikértte az eseit megtárgyalására. * Sport ................. M NK férfi kosárlabda-mérkőzés a 4 közé jutasert: Tömegpusztító fegyverek nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) gyifegy vérektől megszabadított világért küzdünk. Tiltakozunk a fegyveres beavatkozások, a hábo­rús konfliktusok szítása ellen. Ürháború helyett az űr békéjét akarjuk. Hiszünk abban, hogy bolygónk a béke világa lehet, tetteinkkel, szavainkkal, érzéseinkkel őrizzük a békét!”

Next

/
Thumbnails
Contents