Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1986. február 20. EZ ÍGY NEM MEGY Csökkentett munkaidő — régimódi tempó? Magyarországon 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendelte el a 48 órás munkahét általános bevezetését, és ez kisebb módosításokkal 1968-ig érvényben maradt. A gazdaságirányítási reform nyitásával egyidejűleg megkezdődött a 44 órás, kéthetenként 5 napos munkahét meghonosítása, 1981-től pedig fokozatosan áttértünk a 42 órás, 5 napos munkahétre, majd 1984 óta az iparban, az építőiparban és az államigazgatásban 40 órás a munkahét. Mindannyian örültünk ezeknek az intézkedéseknek, és egyetértettünk azzal, hogy a rövidebb munkaidőt jobban ki kell használnunk, és a termelékenység növelésével kell ellensúlyozni a munkaidő csökkenését. A professzor véleménye Ámde hazánk csak a munkaidő hossza tekintetében közelítette meg a fejlett tőkéso ns záigoka t, a gazdasági fejlettség szintjében fennálló korábbi különbségek kevéssé változtak. A viszonylag rövid idő alatt végrehajtott, egymást követő munkaidő- csökkentések nem jártak együtt az állóeszköz-kihasználás javulásával. A munkaidőn belüli veszteségidő, a belső tartalék változatlanul nagy, és a termelékenység növekedése sem pótolta teljesen a kieső munkaidőalapot — állapit ja meg Idő és munkaidő című tanulmányában (Közgazdasági Szemle, 1985. ( novemberi számában) Tímár János, a Marx Károly K özgazdaság- tudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. — Fontos tehát, hogy a kialakult munkaidő intenzívebb kihasználására törekedjünk, s — a lehetőségekhez és a szükségletekhez képest — az üzemidő ésszerű, növekedését, vagyis az állóeszközök jobb kihasználását is elérjük. Ezt sürgeti az is, hogy 1980 óta töibb mint 7 százalékkal csökkent a szocialista szektoriban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak által ledolgozott munkaórák száma, miivel a munkaidő-csökkenést már nem egyensúlyozza ki a dolgozók létszámának növekedése. (1980 óta mintegy 4 százalékkal csökkent a szocialista szektoriban foglalkoztatottak száma.) A gazdaságilag aktív népesség 96 százaléka dolgozik a szocialista szektorban. Ez a gazdaság azonban a társadalmi újratermelés teljes folyamatát átfogó munkatevékenységnek csupán egy részét foglalja magában. Bánmilyen fejlett is egy ország ipara, és társadalmi-gazdasági rendszere, tartósan fennmarad a háztartási munka, amelyet az aktív keresők és az eltartott családtagok együtt végeznek el. A háztartást a gazdasággal a közlekedés köti össze: az utazgatásra fordított idő nagyobb részét a munkába járás vesizi igénybe. Ezen túlmenően az /' első gazdaság, vagyis a szocialista szektor és a háztartás közé ékelődik .be a második gazdaság, amin a szocialista szektoron kívül végzett valamennyi jövedelemszerző, vagy kiadást megtakarító munkatevékenységet éntjük. Ide tartozik például a háztáji gazdaság, a magá n kisipar, az üzemi munka után végzett ipari, szolgáltatótevékenység köztük a „fusizás”, és több más. A konyha rabságában A felsoroltak közül természetesen az első gazdaságnak (a szocialista szektornak) van meghatározó szerepe és jelentősége a társadalmi- gazdaságii fejlődésben, mivel ide tartozik az ország állóeszköz-állományának túlnyomó része, méghozzá a legkorszerűbb, legtermelékenyebb gépek és berendezések —, hangsúlyozza tanulmányában Tímár János. Ebből megismerhetjük a társadalmi újratermelés időalapjának megoszlását is. Az adatok szerint a szocialista szektor munkaidő-alapja 1984-ben 9,1 milliárd óra volt. Ehhez kell hozzászámítani a közlekedésre fordított mintegy 3 milliárd órát, amelynek nagyobb részét a munkába járás veszi igénybe. A munkába járás a szorosan vett munkaidőt átlagosan mintegy 20 százalékkal hosszabbítja meg. Az átlagos utazási idő azért is olyan hosszú, mert Magyarországon a foglalkoztatottak egyötöde Ingázik. Rendkívül sok időt, évente mintegy 8 milliárd órát —, ami megközelíti a szocialista szektor időalapját —, fordítunk a háztartási munkára, melynek tértiéit ma is nagyobbrészt a nők viselik, miközben az ipari fejlődés, különösen a szocialista iparosodás, a nőket a férfiakhoz hasonló módon és mértékben vonta be a „gazdaságba”. A kettős műszak terhei viszont el- háríithatatlanul nyomot hagynak a nők munkahelyi tevékenységén, a háztartási munkán, és a családi életen. A megoldás egyrészt az lenne, hogy az iskolai neveléssel és a társadalmi ráhatással késztetnénk a férfiakat a háztartási munkában való fokozottabb részvételre. Másrészt széles körben el kellene terjeszteni a részmunkaidős foglalkoztatást, mert ez lehetővé tenné a munkahelyi és a háztartási munka jobb összeegyeztetését. A rész- munkaidős foglalkoztatásnak sok előnye van a vállalatok számára is. Ez a kölcsönös érdek magyarázza, hogy például Svédországban, ahol a nők foglalkoztatása még a magyarországinál is nagyobb arányú, a nőknek csaknem 50 százaléka dolgozik részmunka időben, míg nálunk csupán egy százalékuk. A társadalmi újratermelés sajátos és fontos szék. tora a második gazdaság, melynek időfelhasználása az első gazdaság időalapjának mintegy felét teszi ki, 4,6 milliárd órát 1984- ben. Ennek a tekintélyes mennyiségnek kétharmada a mezőgazdasági kistermelésre jut, 10—15 százaléka , egyéb jövedelemszerző munkákra), a többi a háztartásban végzett építő, javító, 'karbantartó tevékenységre megy el. A legfontosabb: az első gazdaság Elgondolkodtató, hogy amíg a hagyományos háztáji gazdaságok munkaidő-teljesítménye tartósan csökken az évek során, addig ezzel párhuzamosan jelentősen nő a nem mező- gazdasági dolgozók kisegítő gazdaságaiban végzett munka időtartama, és így növekszik a kettős státuszú dolgozók aránya. Ám minél kiterjedtebb és jövedelmezőbb e modem kétla- ki munka, annál nehezebb az indokolt teljesítménykövetelmények érvényesítése és anyagi ösztönzése az első gazdaságban. Az ellentét feloldására oly módon kell támogatni a második gazdaság társadalmilag hasznos tevékenységét, hogy előmozdítsák az intenzív árutermelők önállósodását, s ezzel a kettős státuszú munkavállalók arányának fokozatos csökkenését. Az Időkutatás fontos tanulsága: a társadalom síkkor gazdálkodik jól az idővel, ha mindenekelőtt a létalapját képező első gazdaságot készteti hatékonyabb és jövedelmezőbb munkára. Ez alapozná meg a munkaidő további csökkentését, és a tényleges szabadidő növekedését. I. E. KOSSUTH-DÍJAS ALAPÍTÓK Négy évtized az Integrál Áfésznél Mielőtt a kedves olvasó meg- hökkenne a feleimen, szükségesnek tortám megjegyezni, hogy a kiskunfélegyházi áfész négy alapító tagjáról, Simonyi H. Lászlóról, Jványi Jánosról, Mészáros Imréről és Gulyás Lajosról van szó, akik ek országban elsők között topták meg 1946. március 15-én a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében kifejtett munkájuk elismeréseképpen egyenlő megosztásban a Kossuth - díjat. A szövetkezet négy évtizede, 1946. január 26-án alakult 104 taggal — most 8675 tagjuk van — és felsorolni is sok lenne az azóta épült üzletek, ánuházák, valamint az új tevékenységek sorát. A már említett négy szövetkezetala - pító összeszedte a háború után még fellelhető cséplőgépeiket, alkatrészeket, megjavította a munkagépeket. Ezeket kölcsönadtál« a gazdáknak. Az ügyes szerelők által renötoehozott gépek alkották a későbbi gépállomás magvát. Sajnos, a négy alapító már nincs az élők sarában, a Kossiuth-díjat 'bizonyító oklevelet Simányi H. László felesége őrzi, mint a férje után marladt ereklyét. E beveztő után még annyit a múltról, hogy a környező szövetkezetek csatlakoztak a kiskunfélegyházihoz, amely néhány élve vette fel az Integrál nevet. Jelenleg 7 község lés a város lakói egyhammadánBk élelmiszerellátását igyekszik megoldani IMartus Gyulától, a szövetkezet elnökétől tudom, hogy a márciusi küldöttgyűlésien megemlékeznek az alapító tagokról. Egyébként az áfész központja ma is abban az épületben van, elhal a szövetkezét alakult. A rövid megemlékezés után az elmúlt érv eredményeire terelődik a szó. — A kiskereskedelmi áruforgalmunk a tervezett 666 millió helyett 720 millió forint volt. Tavaly január 1-jótől négy egységnél bevezettük a jövedelemérde- keltségű bérezési módszert. Ennek lényege hogy a itöbbletered- móny 20 százalékát szétosztják azok között, akik a szövetkezet vezetőivel megállapodást költöttek. A kétoldalú szerződésiben pontosan meghatározták a bevételeket és a kiadásokat. A megállapodás szerint amennyiben nem érik el a vállalkozók a tervezett eredményit, nem kapják meg a szerződésben rögzített járandóságukat. Ez a módszer az anyag takarék osságra serkent, az áruválaszték bővítésére ösztönöz, csökkenti, illetve megszünteti a leltárhiányt. Úgy tűnik, hogy a kereskedelemben a jövedelemiérdekeltségű módszer bevált. Az üdén újabb egységekben vezetjük be — hangoztatja az elnök. Az Integrál Áfész is részt vesz a kistelepülések és a ritkán lakott területek boltjainak rekonstrukciójában, amelyet a MÉSZÖV hirdetett meg. A Kunszállásihoz tartozó Pülöpjakaibom élelmiszer- ibolrt és vendéglő épül. Az áfész szakcsoportjaitól elsősorban baromfit vásárodnak fel. — Az átvett 165 ezer 700 hí- zottliibát elsősorban a májálért vásároltuk fel, nagyrészt nyugati exportra szállítottuk a feldolgozott árut. Az előző évhez képest két és félszer több tyúkot vásároltunk fel saját ellátásra és szocialista exportra. Sajnos, a libamáj eladása a nyugati piac telítettsége miatt sok gondot okozott. Nagy mennyiségű fagyasztott májat voltunk kénytelenek tárolni az év nagyobb részében. A piac csak decemberben nyílt meg, és ékkor a bammofi-vágóhídon 10—12 órás műszakban dolgoztunk, hogy az addig jelentkező 5 és félmillió forint veszteséget megszüntessük. A szorgos munka eredményeként 4 és félmillió forint nyereséggel zártuk a vágóhíd évi mérlegét. Elismerés illeti ezért az eredményért az itt dolgozó több mint száz embert — mondja az elnök. Az idén előbbre lépnek a szakcsoportok szervezésében. Sajnos tavaly csökkent a nyúl- és ga- lambfelvásárlás, ami export szempontból nem közömbös. Szeretnék fejleszteni viszont a zöldségtermesztést. Ezek közül különösen a spárga érdemel említést, amelyet Bugacon termesztenek és exportra szállítanak. Az Integrál Áfész tavaly 1 mll- l'árd forinton felüli árbevételt ért el, a szövetkezeti eredmény pedig 32 és félmillió forint, tízmillióval több az előző évinél. As idén 35 milliós nyereséget terveznek. Kereskedő Sándor BAJAI, TISZAALPÁRI PRÓBÁLKOZÁSOK Ráfizetéses-e a halászat? Meghökkentő adatokat tettek közzé az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése halászati szakbizottságának legutóbbi ülésén. Magyarországon 22 állami gazdaság foglalkozik halászattal, s közülük 18 veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt. Mindez persze, olyan véletlen is lehetne, amelyből nem szabadna közvéleményt forraló következtetéseket levonni, ám ezúttal éppen fordított a helyzet. Országos adtatok szerint az állami halászati gazdaságokban 1980-ban száz forint árbevételre 23 forint 70 fillér nyereség jutott. Folyamatos, évenkénti csökkenés után tavaly már 4 forint veszteséget számolhattak eút Érdeklődtünk két megyei halászati termelőszövetkezetinél, hogy milyen jövedelmezőséggel .^húzták a hálót” tavaly. JBaján 38,1 millió árbevétel mellett 1,3 millió nyereséggel zárták az esztendőt. Tiszaalpáran a halászat minden 100 forintos árbevételére már 20 fillért ráfizettek. A bajiad Űj Élteit Halászait! Tsz főkönyvelője, Laki László ennél többet is mondott. Beszélt arról, hogy a korábban tapasztalt mélypontról, úgy tűnik, kilábaltak. Persze nemcsak a halász szerencsében, s a halérié- kesíités piaci viszonyaiban bíztak. Melléktevékenységként vasipari munkát vállalnák, emellett gomb- ég műanyag csomagolóanyag-készítő üzemük is van. Ezek termeűésá értéke tavaly már meghaladta a 11,1 millió forintot. Így jutottak el oda, 'hogy hitel nélkül, szolid növekedéssel nézhetnek a jövő elé. Űj alapokra kívánják helyezni az értékesítési „láncukat”. Sőt, egy feldolgozó építését tervezik, s a Saját vizeikről kifogott, illetve felvásójölt növényevő halakat fagyasztás után szeretnék értékesíteni. Természetes vizeik területe 1200 hektár, a halastavaké pedig 150 hektár. Óvatos becslés szerint is ekkora „vízfieiüilie(ttel” évente háromszózötveni—négyszáz tonna halat lehetne felnevelni. Ennek különös jelentőségé van Baján, ahol az országos 3,6 kilogrammos átlagos halfogyasztás tízszerese kerül évente az itt élők asztalára. A itószaalpárá Virágzó Halászat! Termelőszövetkezet kereskedelmi ógazatvezeltőjle, Bakó Ferenc beszámolt arról, hogy náluk is jobban bíznak a biztosabb jövedelmet ígérő melléktevékenységben. A 28,9 millió forintos árbevételből 12 milliót a vasipari üzem hozott, 10 milliót pedig kis halfeüdalgo- zójuk és a kereskedelmi hálózat. A jövőről megtudtuk, hogy a hadászatot semmiképp nem akarják visszaszorítani, inkább az értékesítést kívánják jobban megszervezni. * A jelenlegi helyzet értékelésekor kissé a múltba kell visz- 6 za kanyarodni. Az ágazat válságát solfcan a növényevő — busa, amúr — halak iránti külföldi kereslet csökkenésével magyarázzák. Mindezt tapasztalva. a gazdaságok fékezték szaporításukat. A bajai itsz tavaly 2,5 millió forintot költött ivadékokra, ennék 80 százaléka ponty volt, ami jobban megfelel a magyar étrendben kedveltebb halászlé alapanyagának. TDszaalpáron 674 ezer forintot költöttek tavaly pantyivladékra. A növényevő állományt saját szaporításukból fedezték. Ciauner Péter Q SoUcn az amurt és az egyéb növényevő halab&t „teszük felelőssé” az ágazat jövedelmezőségének csökkenéséért. Álmaim valóra válnak... Éjszakad .bagoly lévén, szeretem a késői napszak hajnalba nyúló óráit, s miközben kopognak az írógépem betűi, hallgatom a rádió egyre népszerűbbé váló Hajnaltól reggelig című zenés műsorát. Így történt ez február 20-án hajnal egy óra előtt egy pár perccel is, amikor Antal Éva interjúját sugározta a Petőfi Rádió URH-adója. Föl füllel 'hallgattam a műsort, és tovább róttam a sorokat, mikor egyszereseik Tisizakécske nevét hallom az éter hullámain keresztül. Nyomban megszűnik az általam keltett zaj, és jobban odafigyelek, hallgatom az adásit, miszerint: TisZakóaskén, a Dohány utcában él Fazekas Ferenc nyugdíjas és családja. Az íciős ember a nyugdíjba vonulása óta fúr, farag, gépeket készít, átalakít, majd azokkal a saját ötletei alapján, különös dolgokat fabrikál. A pár perces beszélgetés után még aznap délelőtt fel- keresltem a lakásán, és éppen munka közben találtam az aranykezű nyugdíjasnak is nevethető bácsit. A gratulációm után szerényen mutogatta a saját tervéi állapján készített szalagfűrészt, a harckocsi, áramfejlesztőjéből átalakított he- gesztődinamót, faesztergagé- pét és a gyors d araboftÓt, ami nagyban megkönnyíti a fémfű" részelést. Különösein új szerzeményével büszkélkedett, amit állítólag sok álmatlan éjszaka után valósított meg, és ez volt a fazongylalu. Ez a glép egyszerre huszonöt darab díszke- rítéslécat tud kialakítani a feltett speciális szerszámok segítségével. Magam is elcsodállkoztam a találmányán, és tréfálkozva megkérdeztem: — Mit szokott csinálni éjszakánként? — Az igazait megvallva, rengeteget gondol ködöm. Mert tudja, az éjszaka egyharmaid része arra való. A többi idő alatt p>edig kipihenem a szellemi és fizilkad fáradalmaikat, miközben újabbnál újabb dolgok jutnak az eszembe, amit másnap leírok* Leírom, mert ebben a korban már feledékeny az ember, ihn szén túl vagyok a hatvanon. És mnndlez valami jó éB felemelő érzést ikölesönöA mivel az újításaimmal végzett munkával pótolom szerény nyugdíjamat, és mindezek segítségével álmaim Vallóra válnak. Kép és szöveg: V. Kerekes Ferenc. Helikopteres nyersanyagkutatás Ausztriáiban geotfizrikai méréseket végző műszereket építenek helikopterekbe. S általuk új állapokra helyezik az ország nyersanyag- előfordulásának • felkutatását. A módszert először Tirolban és Salzburgban próbálták ki. s azt tervezik, hogy a következő években az ország területének 30—40 százalékát ilyen módon térképezik fel Ez a program Ausztriában azért fontos különösen, ment az ország területének nagy részié nehézen megközelíthető hegyvidék. Az AiHacsony-Taiuem hegység területén végaJeradő kutatások helikopteré egy 10 méter hosszú mérőszomdát vontat majd, mintegy 80 méterrel a talajfelszín fölött. A szonda váltakozó elektromágneses mezőt, az pedig a Föld mélyében örvényáramot kelt. Az örvény áramok terét ugyancsak mérik e szondával. Így kimuitaithatővá válnak a nagyobb vezetőképességű, ércasedett övezetek A tervezett 200 waitítos adóenergiával a földfelszín körülbelül 150 méteres mélységig szondázható. Mintegy 100 négyzetkilométer terület átkutatásához a helikopternek 10—15 órát kell a levegőben töltenie. A helikoptereis szondázás alapkutatás, ám lehetővé teszi, hogy az általa remónyt- keltőnek talált területeket utóbb a íhagyamáhyos módszerekkel alaposan átkutassák. • Exportra csomagolják a libamájat. • Íme, a Kos- suth-díj átvételét igazoló oklevél — mutatja a családi ereklyét Slmo- nyi H. Lászlónk (Méhes! Éva felvételei.)
