Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
* • PETŐFI NÉPE • 1986. február 85. A bér és környéke A keresetek alakulása mindenkor a legnagyobb érdeklődésre tartott számot a lakosság körében. Az utóbbi időben a figyelmet tovább fokozta, hogy a személyes jövedelmek egyre differenciáltabb változásában bizonyos új bérezési lehetőségek is szerepet játszottak, a gazdasági munkaközösségek és a vállalkozások szerveződésével. Az új típusú gazdálkodási formák létrejöttével lehetővé vált a többletmunka vállalása és a nagyobb jövedelmek elérése. A keresőknek azonban csak egy része jut több bevételhez, mivel a kiegészítő tevékenység nem áll mindenütt rendelkezésre. A kiugró leértékeli a kicsit A fogyasztói piac árainak- kialakulásában a magas jövedelmek a vásárlóerőt nagyobb összegűnek tüntetik fel, mint amennyire az általánosan jellemző. A szabadpiaci árak területén így árfelhajtó tendencia érvényesül, amelynek előnytelen hatásait az alacsony pénzűek érzik elsősorban. A kiugró keresetek növekedésével arányosan értékelődik le az egyébként is alacsony színvonalú bér. Az árakon keresztül tehát a fogyasztói piac eladói a kispénzűektől olyan vásárlóerőt szednek vissza, amelyet nem is ők kaptak meg, hanem a jobb jövedelműek. Mindezekből a megélhetési viszonyok területén rétegproblémák alakulnak ki. A népgazdasági terv 1986-ra ötszázalékos bérnövekedést irányoz elő. Megyénk vállalatainál a bérek szintén öt százalékkal bővülnek, az összkép tehát kedvezőnek mondható. Ide tartozik azonban, hogy a gazdálkodó- szervek 30—35 százaléka az átlagos mértékű béremelést nem tudja kifizetni, mert az elérhető nyereség nagysága, vagy a gyenge gazdálkodás ezt nem teszi lehetővé. A legkedvezőbb béremelési lehetőségek a könnyűiparban vannak a megyében. Érdekességként említhető meg, hogy az idei béremelések legmagasabb értéke is egy ilyen vállalatnál alakul ki: 9 százalékos növekedést terveznek. A béremelések szélső értéket jól mutatják, hogy a gazdálkodószervek között lényeges eltérések mutatkoznak a fizetésemelési lehetőségekben. A differenciálódás a ínyereségalakuláshoz kapcsolódik, tehát magasabb jövedelemhez ott jutnak, ahol azokat meg is termelik. Különös fontossága van tehát annak, hogy a vállalat össztevé- kenysége mennyire hasznos. Szabálytalan előzés A bérek a gazdálkodástól függenek, az alacsony keresetek változtatást sürgetnek. Nagy jelentőséggel bírhatnak ezek a felismerések most, egy olyan időszakban, amikor vállalati tanácsok irányítása alá került (kerül) sok megyei vállalat és ezzel a dolgozók jobban részeseivé válhatnak azoknak a folyamatoknak, amelyek eredményeként — egyebek között — ilyen vagy olyan béremelési lehetőség alakul ki. Külön figyelmet érdemel egyébként, hogy a szövetkezetek átlagbérei a vállalatok öt százalékával szemben nyolc százalékkal növekednek, mivel itt éhhez a feltételek is megteremtődnek, egy kollektívabb arculatú irányítás mellett. Pozitív még e területen az is, hogy a népgazdasági tervben meghatározott öt százalék alatt mindössze egy-két esetben irányoztak elő béremelést. A megyei helyzetet értékelve tehát megál- lapíthaltió, hogy a bérezés az utóbbi időben differenciáltabbá vált, egyoldalról az eltérő munkavégzés és eredményesség alapján, más oldalról az újtípusú gazdálkodási formák lehetőségeinek felhasználásával. Problémát jelent, hogy több vállalatnál nem a gazdálkodási feltételeket erősítik, hogy így megalapozzák a munkaidőn belüli megfelelő keresetek kialakulását, hanem a kisvállalkozásoknak nyitnak egyre szélesebb teret. Hosz- szabb távú gazdasági magatartásként ez nem fogadható ©1- A vállalati bérezési helyzet — esetleges többéves — romlására nem lehet megoldás a gazdasági munkaközösségek tevékenységének bővítése. A teljesítmény differenciáljon A műszaki értelmiség, a magasan képzett középvezetői, vezetői réteg fizetésének elhanyagolása, azaz a tudás, a képzettség nem kellő megbecsülésének negatív tapasztalatai a megyében is fellelhetők. Feltétlen meg kell akadályozni, hogy az említett dolgozók a fizetések vállalati rangsorában egyre lentebb csússzanak, mert már arra is van példa, hogy a dolgozók 20—30 százaléka „szabálytalan előzésiben” van velük szemben. A problémák természetesen nem kizárólag megyei jellegzetességek, így általános előrelépés szükséges ahhoz, hogy a bérfeszültségek feloldódjanak. Egyáltalán a bérezés egész terültén erősödni kellene a munka szerinti díjazásnak, és az iitt szóban, forgó munka nem lehet a jövő szempontjából más, mint a munkaidő alatti teljesítés. A keresetnek vissza kell nyerni azt az arculatát, hogy a főmunkaidőből származik, így egyenlő feltételek mellett juthat hozzá mindenki, és a munka teljesítményekben megmutatkozó tudáson és képességeken kívül nem differenciál más tényező. Herczeg Kis Béla közgazdász KATONAÉLET Osztályba sorolt szerelők A Magyar Néphadsereg központi kiképzőbázisán a napokban fejeződött be az a magas színvonalú tanfolyam, amelyen a múlt évben bevonult fiatal katonák tanulták meg a harcjármű- vek szerelését. Nagyon sok .szakmában” szereztek képesítést, hogy csak néhányat említsünk: harckocsiszerelő, elektromosszerelő, inf rakész lilék -szerelő és sorolhatnánk tovább. Az osztályba 6oral ás a szakmai tanulmányi eredményeken kívül a katonai tudományok elsajátítását is minősítette. A megyéből bevonult fiatalokkal beszélgettünk a katonaélet gondjairól, örömeiről. Pelyhesedő bajszú, zömök fiatalember Kecskeméti István honvéd. A múlt év augusztusában vonult be Kecskemétről, ahol egy kisiparosnál dolgozott autóvillamossági szerelőként. — Jól érzem itt magam, jobban, mint amire számítottam. A polgári életben telebeszélik az emberek fejét mindennel; jó a kellemes csalódás, de jobb lenne, ha a leszerelek az igazat mondanák. Én majd ezt teszem. Harckocsi elektromos szerelést tanultam, a záróvizsgán kiváló eredményt értem el, s megkaptam a másodosztályú szerelő címet. A katonaélet kötöttségeit nem túl nehezen viseli, hiszen a napi foglalkozások után bőséges lehetőség kínálkozik a szórakozásra. Hetente színház, mozi, s természetesen naponta a televízió. S ami még ennél is többet ér, havonta egy-egy alkalommal a két- háromnapos otthoniét. — Sok mindent tanultam itt, • Farkas Gábor honvéd: A szakmát nagyon kell „vágni”... számomra új típusú elektromos gépekkel, berendezésekkel Ismerkedtem meg. Fejlődik itt az ember szakmailag, fizikailag is. Farkas Gábor honvéd a Kiskőrösi Állami Gazdaságban autóvillamossági műszerészként dolgozott, s a Volán Vállalatnál ismerkedett meg polgári szakmájának rejtelmeivel: — Szerencsénk volt, hogy idekerültünk, mert olyan ez, mintha iskolába járnánk. Délelőtt tanulás, délután szabadfoglalkozás. A szakmát nagyon kell „vágná”, ugyanis nekünk már — mert megszereztem a harmadosztályú szerelői minősítést — önállóan keE dolgoznunk. Nagy a felelősség, mert a harckocsiban mim• Zámborl Miklós honvéd: As ember csinálja végig becsületesen, amire kötelezték. dent az elektromosság irányít, még a tűzoltókészüléket is. Ahogy mondani szokták, észnél kell lenni, mert a harckocsiban ülők élete a kezünkben van. — A parancsnokokról csak jót mondhatok, mert ha gondunk támadt a tanulásban vagy a magánéletben, szívesen, jóindulatúan segítettek. Farkas Gábor honvéd Kalocsára került, kicsit távol lakóhelyétől. Páhitól, ahol a menyasszonya várja, de két-három .hetenként onnan is hazalátogathat. Zámbori Miklós honvéd a legidősebb a „csapatban”. Huszonhárom éves, főiskolát végzett. Budapesten, a Posta rádió-televízió műszaki igazgatóságán dolgozott. — Csupán két napig — mondta nevetve —, elektronikai műszerészként. Bajára vonultam be, egy kicsit távol kerültem a szakmámtól, ugyanis folyamirányító számítógépekkel foglalkoztam, de itt teljesen új ismereteket szereztem... Mi a véleményem? A kiváló, s ezzel a másodosztályú címet megszerezni nem volt köny- nyű. Akadnak itt is furcsaságok, olykor viták, nézeteltérések. Én azt tartom: ne vegyen fel az ember rossz szokásokat, csinálja végig becsületesen, amire kötelezték. Nem szabad kétségbeesni, mert valójában nincs is máért... Gémes Gábor • Kecskeméti István honvéd: Jobb, mint Műire számítottam ... HÁROM KILÓ APRÍTÉK — EGY LITER OLAJ Akáckutatások Érdeklődés a Duna-Tisza közén üS£!g Az Erdészeti Tudományos Intézet kecskeméti székhelyű Duna—Tisza közi Kísérleti Állomása csaknem két évtizedes tevékenysége óta jelentős szerepet tölt be a megye országosan is kiemelkedő erdősítési munkájának tudományos megalapozásában. Dr. Walter Ferenc kandidátus, az állomás igazgatója elmondja, hogy a kutatók termőhelyvizsgálatok alapján meghatározták az alapvető fafajtelepítési irányelveket, a korszerű szaporítóanyagtermesztési eljárásokat, kidolgozták a homoki fenyötermesztés nagyüzemi módszereit, meghonosították a gyorsan növő ne- mesnyár-fajtákat, termesztési technológiákat vezettek he, kutatják a fenyvesek károsítóit, és az ellenük való védekezés lehetőségét, az erdők légköri szennyeződésének tényezőit. A legfontosabb témáik egyike a sok hasznosítású akác termesztésével kapcsolatos kutatások kiterjesztése. Az e témával foglalkozó kutatócsoport egyik tagjával, dr. Rédei Károly tudományos munkatárssal eddigi munkájukról beszélgetünk. Elmondja, hogy hazánkban az akác a legelterjedtebb honosított fafajunk, az ország erdőterületének több mint 18 százalékát alkotja, a megye erdőinek pedig 32 százalékát foglalja el. Ha ehhez Pest megyének az erdőgazdasági tájhoz tartozó déli részét is hozzászámítjuk, 24 százalékos akácarányával joggal tekinthetjük a Duna—Tisza közét e fafaj termesztése szempontjából az egyik legfontosabb hazai területnek. — Termesztési jelentősége ismételten előtérbe került — tájékoztat a kutató. — Az iparifa-ellátás- ban a hagyományos felhasználása — szőlőtám-, karó- és oszlopanyag — mellett egyre fokozódik az építőiparban és egyéb iparágakban történő alkalmazása is. Idetartoznak a rétegelt, ragasztott faszerkezetek, különböző építőszerkezet-családok. Fontos alapanyaga a donga- és hordógyártásnak, valamint a bútoriparnak. A szakemberek most dolgozzák ki az energia- termeléssel kapcsolatos tennivalókat. Az akácnak más tüzelőanyagokkal szemben számos előnye van. Környezetkímélő hatású, mivel kéntartalma minimális, füstgáza nem tartalmaz kénsavas vegyüle- teket. Nagy — 44—45 százalékos — oxigéntartalma miatt kevés az égéshez szükséges levegőigénye, minimális a füstgáza. Apríték formájában alkalmas a tüzelőolaj helyettesítésére, 3 kilogramm apríték 1 liter olaj energiájával egyenlő. — Mindezeken túlmenően jelentős a méztermelésben betöltött szerepe Is. Értékes exportcikkünk az akácméz. A világpiacon magasabb árat adnak érte, mint a vegyes virágmézért — teszi hozzá dr. Rédei Károly. A termesztés fejlesztésével kapcsolatos kutatások központja a kecskeméti intézet. A szaporítóanyag- termesztési technológiák kidolgozásától a kivágásra érett állományok leggazdaságosabb kitermelésére vonatkozó javaslatokig, az akáctermesztés szinte valamennyi részkérdésével foglalkoznak az itteni kutatók. — Az elmúlt években újjászerkesztettük a fafaj erdőnevelési, illetve termesztési modelljét, amelyet ma már széles körben alkalmaz a gyakorlat a tervezőmunkában. Szükséges megemlíteni, hogy 1981—82-ben indultak meg a Duna—Tisza közén kutatóállomásunkon Keresztesi Béla akadémikus irányításával a nemesített akácfajtákkal történő kísérleti és üzemi erdősítések, a Kiskunsági Erdészeti és Fafeldolgozó Gazdasággal együttműködve. Egyebek között P irt ón, Jánoshalmán, Kéleshalmán találhatók kísérleti telepeink — folytatja dr. Rédei Károly. Az említettek elősegítik egyes fajták termesztési technológiájának mind tökéletesebb kidolgozását. Meg (tudják határozni a végleges helyi fajtaválasztékot. A kutatómunka eredményeit folyamatosan publikálják. Az akác címmel kismonográfia jelent meg és szakkönyvet adtak ki a fafaj termesztéséről és hasznosításáról, mind a kettőt Keresztesi Béla akadémikus szerkesztette, dr. Ráfiéi Károly pedig társszerző volt. Az akáctermesztésben és -kutatásban hazánk — a sajátos termesztési és természeti adottságoknak köszönhetően — monopolhelyzetet élvez. Ezit bizonyítja az intézet kutatómunkája iránt megnyilvánuló egyre fokozódó nemzetközi érdeklődés is. Dr. Rédei Károly arról informál, hogy Bulgáriától Üj-Zélamdig sok ország kutatója ismerkedik a hazai eredményekkel. Egy új-zélanidi erdőmérnök azért jött Kecskemétre, hogy megismerje az akáctelepítés lehetőségeit, mert mint gyorsan növő fafajt honosítani szeretnék. Kereskedő Sándor MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Kemping A z elmúlt évtizedekben ** Magyarországom is egyre terjed a kempingezés. Jelenlegi igényeinket a csaknem száz hazai kemping nem tudja kielégíteni, szükséges az újabbak létesítése. Hová kerüljenek, mekkorák és milyenek legyenek az új táborazó- helyeink? Kempinggel, kempingezéssel, a kempingszálláshelyekkel, létesítményekkel, berendezésekkel, kereskedelmi vonatkozásaival, rendeletéivel kapcsolatos első hazai szakkönyvet nyújtja ált most olvasóinak a Mezőgazdasági Könyvkiadó Kemping (Tervezés, építés, üzemeltetés) címmel. A kötet külön értéke, hogy bemutatja a Magyar Camping és Caravanning Clubot, megadja központi és helyi szervezeteinek címlistáját, alapszabályát, a magyarországi kempingek címeit. A kötet összeállítói ügyeltek arra is, hogy a kempingekben szállást kereső turisták számára is hasznos kézikönyv lehessen kötetük: gyakorlati tudnivalóival (sátorve- rési tanácsokkal, a fontosabb felszerelési cikkék bemutatásával, a kempingtáblák magyarázatával stb.) segítse az olvasót. K. M. Makói hagyma Szabadszállásról szovjet exportra A szabadszállási Lénán Termelőszövetkezet a 70-es éveik közepétől foglalkozik intenzíven szántóföldi kertészeti kultúrák megh onosí fásával. Az előzetes piaci prognózis alapján tavaly úgy döntöttek, hogy 40 hektáron az eddig Itt nem honos növényt, a vöröshagymát termesztik. Helybevetóses módszerrel Aroma és Makói bronz fajtákat termeltek a közös és az integrált háztáji területeken. Hektáronként 27,9 tonna termett, ösz- 6 zesen töhb mint 1100 tonnát —, szerződés alapján részben nyers, részben szárítóüzemi feldolgozás után —, akartak értékesíteni. A gyorsan változó piaci körülmények azonban számításaikat keresztülhúzták, és túlkínálat következtében a termésnek több mint a fele a raktáraikban maradt. A bizonytalan piaci helyzet miatt szárításra sem Vállalkozhat• A megrakott autók a tuzséri átrakó-pályaudvarra indulnak. tak, mert ez több mint egymillió forint veszteséget okozott volna. Az év kezdetén ezért újabb értékesítési lehetőségeket keresték, mégpedig sikerrel: a HUNGARO- FRUCT Vállalat 400 tonna exportját tette lehetővé. A még megmaradó mennyiséget kisebb- nagyobb tételekben él tudják adni a belföldi piacon. A hagyma válogatását a kecskeméti Zöldért Vállalat segítségével, a tőlük kapott géppel végezték. A hónap közepéig 300 tonna szovjet exportmegrendelést teljesítettek valamint más országokba is küld tek a hagymából, mintegy 80—81 tonnát. B. M.
