Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1986. február I. Kornyijenko Teheránban Azerbajdzsáni és észt kongresszus Amint az eddigi köztársasági pártkongresszusok, a hibákat kí­méletlenül feltáró bírálatok je­gyében zajlott le az Azerbajdzsá­ni KP kongresszusa is, amely a napokban fejeződött be. Erről, va­lamint az Észt KP kongresszusá­ról a moszkvai Pravda számolt be hétfőn. Bagirov, az azerbajdzsáni első titkár beszámolójában arra hívta fel a küldöttek figyelmét, hogy az eredmények mellett a hiányos­ságok megvilágítására, kiküszöbö­lésük módjára is irányítsák fi­gyelmüket. A Pravda idézi egy baromfitelep brigádvezetőjének epés kifakadását: — „Egyes ve­zetők az éves termeléshövekedés csekélyke adataival dicsekszenek. Mit kell itt örvendezni? A nö­vekmény alacsony szintről indult. Ne hagyjuk már becsapni ma­gunkat a szépenhangzó számok­kal!” A küldöttek aggodalommal szól­tak a gyakori megvesztegetések­ről is, és bírálták a köztársaság belügyminisztériumát bürokra­tikus munkája miatt. A Pravda az Észt KP kong­resszusáról adott beszámolójá­ból már gördülékenyebben műkö­dő gazdaság képe bontakozott ki. Problémaként a párttagok pasz- szivitását említették: az elmúlt két évben a tallinni városi párt- szervezet tanácskozásain a ta­gok 75 százaléka nem szólt hoz­zá a vitákhoz. TEHERÁN Háromnapos hivatalos látoga­tásra Teheránba érkezett vasár­nap este Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első he­lyettese — jelentette az ÍRNA irá­ni hírszolgálati iroda. Kornyijenko, akinek személyé­ben hét év óta a legmagasabb rangú szovjet politikus látogat Iránba, Ali Mohammed Besrati iráni külügyminiszter-helyettes meghívásának tesz eleget. A látogatással kapcsolatban Besrati azt hangsúlyozta, hogy a két országot nem csupán a hosz- szú közös határ, de az egymás mellett élés történelmi hagyomá­nyai is összekapcsolják. Kife­jezte reményét, hogy a mostani tárgyalások hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak bővítésé­hez. A szovjet diplomata megérkez­tével a teheráni repülőtéren adott nyilatkozatában kifejezte meg­győződését, hogy a Szovjetunió és Irán közötti politikai kapcso­latok szélesítése mindkét ország érdekeit szolgálja. Németh Károly fogadta Romes Csandrát Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese tegnap dél­előtt a Központi Bizottság szék­házában fogadta Romes Csand- rát, a Béke-világtanács elnökét. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón eszmecserét folytattak a nemzetközi békemozgalom előtt álló feladatokról. A Béke-világ­tanács elnöke tájékoztatta Né­meth Károlyt a BVT-nek a Nem­zetközi Békeévben megrendezen­dő akcióiról. A vegyifegyverek tilalmáról BRÜSSZEL Brüsszeli NATO-körökben bi­zonyos derűlátással tekintenek a vegyifegyverekről kedden Géni­ben kezdődő sokoldalú tárgyalá­sok újrakezdése elé. Űgv ítélik meg, hogy a Gorbacsov—Reagan találkozó és a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatok utáni eny- hültebb légkör talán megfelelő feltételeket teremt a megállapo­dáshoz a felhalmozott vegyi­fegyverek kölcsönös megsemmi­sítésére, valamint arra, hogy — miután a Szovjetunió ebben haj­lékonyságot mutat — a vegyi­fegyverek gyártásának tilalmát, a helyszínen ellenőrizzék. Belpolitikai patthelyzet Haitin NAPI KOMMENTÁR Butha aratása " - '• »■ v>i .. >i RSHRft Haitin a pénteken kihirdetett rendkívüli állapot, valamint a fő­városban és két vidéki városban életbe léptetett kijárási tilalom ellenére is tovább folytatódnak a Duvalier távozását követelő meg­mozdulások, ■ amelyek során az utóbbi 48 órában 50 személy vesz­tette életét. A Haitival szomszédos Domini­kai Köztársaság fővárosából szár­mazó értesülések szerint a szín­falak mögött folytatódnak a tár­gyalások a három napja tartó bel­politikai patthelyzet feloldása ér­dekében. A tárgyalások közép­pontjában az áll, milyen összeté­telű legyen, és milyen irányvo­nalat kövessen az a kormányzat, amely az összeomlás szélén álló, ám még hatalmon lévő Duvalier- rezsimet váltaná fel. Egy nyugat-európai diplomata, aki nevének elhallgatását kérve nyilatkozott, úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok egy ideigle­nes kormány elismerésének felté­teléül szabja meg egy általa meg­bízhatónak tartott főtiszt részvé­telét a kabinetben. Washington ennek révén kívánja elejét ven­ni annak, hogy Duvalier bukásá­nak bejelentését követően számá­ra kedvezőtlen irányban fejlődje­nek a dolgok a szigeten. Paul Latourtue, haiti polgárjo­gi mozgalmának egyik vezetője Santo Domingóban azt mondta, hogy a politikai kiútkeresésből nem zárható ki az ország hadse- “rege. Ugyanakkor leszögezte: a ka­tonai és polgári személyekből ál­ló majdani kormányban csakis olyan tisztek kaphatnak helyet, akik nem mocskolták be kezüket a Duvalier-rezsim elnyomó intéz­kedéseinek végrehajtásával. A haiti kommunisták Egyesült Párt­jának főtitkára vasárnap Havan­nában úgy nyilatkozott, hogy nem zárható ki egy amerikai inter­venció lehetősége Haiti ellen. Re­né Theodore, aki a HKEP képvi­seletében vesz részt a Kubai Kom­munista Párt ma kezdődő III. kongresszusán, kijelentette: tudo­mására jutott, hogy az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke Amerika-közi haderő fel­állítását javasolta az AÁSZ-nak. E haderő feladata az lenne, hogy beavatkozzon Haitin, és véget ves­sen a jelenlegi politikai válságok­nak. „A haiti kommunisták és az ország demokratikus erői ellen­zik, hogy az Egyesült Államok — az amerikai államok szervezeté­nek leple alatt — katonai inter­venciót hajtson végre Haiti ellen” — hangoztatta René Theodore. Pieter tíotha, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke a hét végén olyan beszédet mondott, amelyet 6 maga szerényen „történelmi je­lentőségűnek" szánt. A jelek sze­rint komoly baj van az apartheid­államfő politikai antennáival, talán mindenekelőtt időérzéké­vel. Lehet, hogy három esztende­je egy ilyen beszéd még otthon és világviszonylatban is kiváltott volna némi elemző érdeklődést. Most azonban a Botha-beszégy régi mondásra emlékezteti ki sze­let vet, vihart arat. 1986 januárjában, ilyen előz­mények után. ezzel a beszéddel Botha valóban szelet vetett, és valóban vihart aratott. Az otthon illegalitásban működő ellenzéki szervezettől, az Afrikai Nemzeti Kongresszustól (ANC) kezdve An­golán át a nyugat-európai Közös Piac brüsszeli központjáig min­denütt felháborodással vegyes megvetéssel nyugtázták ezt az el­nöki szózatot. A hét első napjá­nak hírügynökségi jelentései te­kintélyes csokrot nyújtottak az ilyen reagálásokból. Komoly esély van rá, hogy a mindig friss szegfűvel megjelenő Botha ezt a csokrot nem teszi a gomblyuká­ba. Mi volt e beszéd lényege? A belpolitikában az az ígéret, hogy eltörlik majd a feketék mozgá­sát megbénító, úgynevezett bel­ső útlevél használatát, megadják az állampolgárságot a törzsi re­zervátumok foglyainak, taná­csot hoznak,féltre a törzsek és fe­kete közösségekq képviselőiből. Amikpr rn^gk^rpíé-Zíék az állam­főt, milyen joga lesz annak' az ál­tala említett, a feketék képvise­lőit is bevonó tanácsnak, Botha felhúzta a szemöldökét (nem sze­reti az ilyen kérdéseket), és azt mondta: „természetesen csak ta­nácsadási joga". Külpolitikailag a beszéd lénye­ge egy furcsa felhívás a frontor­szágoknak: alakítsanak Preto­riával valamiféle közös tanácsot (megint egy tanács) „a rendbon­tások” megelőzésére. Mivel érvelt Botha? Amivel szokott: ha az érintett országok — mondta — nem így cselekszenek, „lesújtunk rájuk". „Nem lépek be a Botha által tervezett tanácsba — mondta Des­mond Tutu Nobel-békedijas ang­likán püspök — és nem látok új elemet az elnök beszédében”. Nincs is. Ez a beszéd kizárólag annak a fenntartását kísérelte meg, ami — fenntarthatatlan. H. E. Costa Rica-i elnökválasztás Az első részeredmények szerint Oscar Arias Sanchez, a kormány­zó Nemzeti Liberális Párt (PLN) elnökjelöltje nyerte meg a vasár­napi Costa Ricád elnökválasztást. Arias Sanchez vasárnap este már győztesnek nyilvánította ma­gát. A szavazatok 22 százalékának összeszámlálása után Oscar Arias, a szociáldemokrata szíhezetú PLN jelöltje a voksok 54 száza­lékát szerezte meg. A szavazat- számlálás még tart, de az ered­mény valószínűleg már nem vál­tozik lényegesen. Szovjet diplomaták kiutasítása Párizsból A francia kormány hétfőn be­jelentette, hogy kiutasított az országból négy szovjet diploma­tát. A francia hatóságok kémke­déssel vádolták őket. A négy szovjet diplomata a hétvégén el­hagyta Párizst. A párizsi szovjet nagykövetség nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban. Ebben egyebeik kö­zött megállapította: „Ez a min­den bizonyítékot nélkülöző vá- dákra támaszkodó lépés kifeje­zetten barátságtalan és provoka­tív jellegű. A francia fél Ilyen lépései nem felelnek meg ama nyilatkozatainak, hogy jó 'kap­csolatokat akar fenntartani és fejleszteni a Szovjetunióval. A lépés következményeiért minden felelősség a francia felet terhe­li.” „NEMCSAK RÁGALMAZÓ ANONY1MKÁK VANNAK ’ A NÉPSZERŰ moszkvai hetilap, a Lityeratur­naja Gazeta munkatársát is meglepte, hogy az , újságnak egy múlt óv őszi, a névtelen levelek­kel foglalkozó cikke után mintha zsilipet nyitot­tak volna fel: a szerkesztőségbe rövid idő alatt csaknem ötszáz olvasói levél érkezett. A téma, bár meglehetősen újkeletű, ma a leg­népszerűbbek közé tartozik a szovjet sajtóban. A tömegtájékoztatás különböző fórumain gyak­ran esik szó a névtelen levelekről, mint tarsa- dalmilag káros jelenségről, amelyről viszont már senki sem meri állítani, hogy csak szórvá­nyosan előforduló, elszigetelt esetekből tevődik össze. A megjelent cikkek mindmáig lényegében sommásan, mint a gonoszság, becstelenség meg­nyilvánulását ítélték el a tömör orosz szóval anonyimkáknak nevezett névtelen levelek írá­sát. Mint január végi írásában a Lityeraturnaja Gazeta megállapítja, a közélet fórumain mind­máig csak bújócskáztak a névtelen levelekkel. Módszerként határozottan elítélték őket, ám ha hivatalos fórumokhoz íródtak, a bennük szerep­lő állításokat mint névtelen, de mégiscsak ál­lampolgári bejelentést, alaposan kivizsgálták. Nemigen esett azonban szó arról, hogy mennyi­re összetett, a közéleti tisztaság, a szocialista erkölcs, a demokratizmus, a törvényesség kér­déseit érintő jelenség ez, s hogy a névtelenül levelet író kezébe nem feltétlenül az ártó szán­dék ad tollat, hanem a tapasztalt visszaélések miatt érzett felháborodás és a megtorlástól va­ló indokolt félelem együttesen. AZ OLVASÓITÓL kapott levelekből közölt vá­logatással e sokak számára még ma is kényes témának számító jelenségnek a természetrajzát próbálta leírni e Lityeraturnaja Gazeta. A cikk egyértelmű állásfoglalása, hogy a szocialista er­kölcstől idegen, elítélendő jelenséget alkotnak a névtelen levelek. Űjra és újra megszületnek azonban mindaddig, amíg az őket kiváltó okok — a hatalommal való visszaélés, a jogos bírála­tot kimondók, a visszaéléseket leleplezők üldö- _>zése, a kritika megbosszulása — meg nem szűn­nek. Ezek pedig a közélet tisztaságáért, a szocialis­ta erkölcs és törvényesség teljesebb érvényesü­léséért indított határozott harc, az őt szolgáló törvények ellenére is meglehetősen szilárdan tartják még magukat, ami sokakban a kiútta­lanság csüggesztő érzetét kelti. Ez csendül ki annak az olvasónak a leveléből is, aki így írt a szerkesztőségnek: „Nemes, de naiv a névtelen levelek elleni küzdelem jelszava. Az önök tudó­sítója álorrwi'lágban él. Maguk sem hisznek a nyílt hárc hatékonyságában, hát legalább ne ködösítsenek”. S hogy a levélíró szavaiban mennyi az igaz­ság, azt a szerkesztőség szerint példák sokasága tanúsítja. Ezek bizonysága szerint a bírálatot mondó „jó előre kiépíti magának és közelállói­nak a pokolba vezető utat”. Ezt támasztják alá a szovjet napi sajtóban gyakran megjelenő be­számolók is, leírva, hogyan büntetnek, aláznak meg hatalmukkal visszaélő vezetők ellenük jo­gos bírálatot mondó, visszaéléseiket nyíltan fel­táró embereket. E ZSÁKUTCÁNAK tűnő helyzetből a Lityera­turnaja Gazeta szerint mégsem kiút az, ha elfo­gadjuk megoldásnak az „anonyimkát”. A lap egyik olvasója szerint, a jogos bírálat és a rágalom szinte kibogozhatatlanul egymásba fo­nódott. „Ha csak rágalmazó anonyimkák lenné­nek, akkor a jelenség ellen könnyű volna har­colni. A rágalom azonban túszul ejtette az igaz­ságot. A rágalmazó az igazság bajnokának adja ki magát, s könnyű a dolga. Az üldözéstől való félelmében névtelenül levelet író becsületes em­ber viszont azt kockáztatja, hogy rágalmazónak tűnik, s ezért nehéz neki". E gordiusl csomót a levélírók jó részének vé­leménye szerint csak a közélet tisztaságának, nyitottságának megszilárdításával lehet elvágni. Egy Alma Ata-i olvasó szerint a gyors gazdasá­gi változások korában élünk, de e változások to­vábbi gyorsítása elképzelhetetlen a társadalmi tu­dat megrögzött káros elemeinek kiirtása nélkül. Ez viszont csak kérlelhetetlen őszinteséggel ér­hető el. EZ NEM VA&.HAT egyik napról a másikra ál­talánosan elfogadott normává: S hogy ezt sokan így érzik, azt a Lityeraturnaja Gazeta egyik nov- gorodi levelezője fejezte ki, megállapítva; „ha­tékony lépések történnek a nyilvánosság kiszé­lesítése érdekében. A felső szinten tett erőfeszí­tések azonban mindaddig nem hozzák meg a várt eredményt, amíg alul nem reagálnak rájuk, nem fogadják el őket mindenhol”. Fazekas László • Hétfő délután fotókiállítás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A tárlatot m Szovjetunió budapesti nagykövetsége, a TASZSZ, és a Szovjet Baráti Társaságok magyarországi képviselete rendezte az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére. A megnyitón Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője és B. I. Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete mondott beszédet. A képen: a nagykövet megnyitja a kiállítást. Túlteljesítették januári tervüket a szénbányászok Jól zárták az év első hónapját a mélyművelésű szénbányák dol­gozói: a tervezettnél 3000 tonná­val több szenet küldtek a külszín­re. Lakossági felhasználásra a szerződésben vállalt 426 000 ton­na helyett 480 000 tonna szenet szállítottak. A brikettgyárak 12 000 tonnával teljesítették túl januári tervüket. Az év első hónapjában minden szombaton szerveztek termelő­műszakot a bányavállalatok, sőt több helyen vasárnap is dolgoz­tak. A sikeres évkezdéshez az Is hozzájárult, hogy javultak a za­vartalan munka feltételei. Ele­gendő munkahelyet tudtak a bri­gádok rendelkezésére bocsáta­ni, a termelést nem akadályozták geológiai természetű nehézsé­gek. Ebből a szempontból külö­nösen örvendetes, hogy a borsodi bányászok is túlteljesítették ja­nuári tervüket. Ennél a vállalatnál ugyanis tavaly hosszú időn át számos geológiai probléma nehe­zítette a munkát, akadályozta a tervteljesitést. A bányászok erőfeszítéseinek köszönhetően most már megfele­lő a lakosság szénellátása. A tü- zép-telepek akkora készlettel ren­delkeznek, mint utoljára 1983 te­lén. A bányavállalatok továbbra is egyenletesen szállítanak sze­net és brikettet a lakosság részé­re. Ugyanakkor az eddiginél több szenet kell küldeniük az erőmű­veknek. mert az elmúlt hónapok­ban azok rovására növelték a la­kosságnak szánt szén termelését. E kettős igény kielégítésére a bá­nyászok március végéig változat­lanul dolgoznak a hét végi napo­kon is. Még mindig vannak tartalékok j (Folytatás az.l. oldalról.) visszahatott a termelőkre. Az aszályos évjáratok nehezítették a takarmányellátást. A múlt tél rendkívüli módon megnövelte a költségeket és a fiatal állatok veszteségét. Az ipari takarmá­nyok forgalmazóinak árversenye, a minél olcsóbb takarmány gyár­tására való törekvés jelentősen rontotta a beltartaimi értéket. A" szemléletben is jelentkeztek gon­dok: a nagyüzemeknek kényel­mesebb könnyebben előállítható termékekkel jelentkezni — észre­vételezte drf Villányi Miklós. A VII. ötéves tervben mérsé­kelj ütemű termelésnövelés mel­lett a minőség, a hatékonyság és a termelékenység javítását tűz­ték ki célul. G. E. Téli ruházati vásár (Folytatás az 1. oldalról.) tében és áruházában összesen 11 millió forint értékű, az eredeti ár­nál 30—40 százalékkal olcsóbban kínált cikk vár vevőre. Jelentős a Kéttemplom közben levő cipő­bolt engedményes készlete — csaknem 1 millió forintos —, a Szivárvány Áruházban pedig a lakástextilt, méterárut kínálják olcsóbban. A forgalom — ezt Schaffer József kirendeltségve­zetőtől hallottuk — nagyobb a vártnál. Különösen nagy a Hor- nyik János utcai gyermekcipő- boltban, ahol a csizmák választé­ka nagy, valamint a Pajtás Áru­házban, ahol főként a felsőkon- fekcíé és a kötöttáru iránt nyil­vánult meg érdeklődés a vevők részéről. Jelentős a bőrdíszmű­áruk kínálata is: a teljes készlet felét 30, a másik felét pedig 40 százalékos engedménnyel árusít­ják. S. K. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Magyar—lengyel ülésszak Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Józef Koziolnak, a lengyel minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn megkezdődött a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottság 22. ülésszaka. A tárgyalások közép­pontjában az elmúlt ötéves időszak együttműködésének értékelése, a tapasztalatok hasznosítása, valamint az 1980—90-re létrejött megálla­podások végrehajtásának megalapozása és megszervezése áll. Ki­dolgozzák azokat a módszereket, amelyek elősegítik, hogy a megálla­podások teljesítésében az együttműködés az előirányzottakon felül továbbra is folyamatosan bővüljön, és biztosítsák a kétoldalú, vala­mint a szocialista integrációban létrejött megállapodások összhangját. Marjai József a nap folyamán találkozott Roman Malinowskival, a lengyel parlament elnöikével, az egyesült néppárt elnökével. TALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1986. febr. 4-töt 10-lg Péatnam Vételi EUdáel érfolyam 100 egységre, forintban Angol font Auaztrál dollár » 6240.70 3173,22 (1626,72 336«,»0 Belga frank 92,24 »7,94 Dán korona 511,88 143,54 Finn márka 840,11 »92,67 Francia frank 615,52 653,60 Odriig drachma a) 26,83 ■28,48 Hollandi forint 1869,90 1773,20 Japán yen OOOO) 235,60 256.1* Jugoszláv dinár 14.07 14.95 Kanada1 dollár 3148,77 3343,53 Kuvaiti dinár 15731.72 16704,82 Norvég koron* 603,50 640,82 NSZK márka 1886,33 2003,01 Olasz Ura (íoooi 27.71 20.43 Osztrák schilling 268,29 384.89 Portugál escudo 29,09 30.89 Snanvol peseta 29,92 31,7« Svától frank 2227.78 2365.38 «Vért korona 697,48 634,44 hsa dollár 4494,55 4772,57 Ecu (Knzrts Piac» 4077,07 4329,2» ai vátárolnaló legmAgouibb bankjegyei/, : Hl-W Névtelenül az igazat?

Next

/
Thumbnails
Contents