Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

4 • PETŐFI Népe • 1986. február 24. TÁJÉKOZTATÓ MÁRCIUSBAN SAJTÖPOSTA Hullámvölgyben a gyógynövénytermelés • Tataháza—Mátételkén sok kis­gazdaságban, háztájiban kezdet­leges szerszámmal, fáradságos munkával takarítják be a majo­ránnát. (Archív felvétel) Ha grafikonnal ábrázolnánk e megyénkben termelt gvőgy- és fűszernövény mennyiségét, az 1982—85-ös évekkel határolt szakaszban meredeken emelke­dő, felfelé ívélő egyenest húz­hatnánk. Hasonló ívű grafikon­nal az e növények termeltetését, gyűjtését szervező (a termést ér­tékesítő) Herbária Vállalat — bajai székhelyű — Bács-Kiskun megyei üzeme árbevételének, termelési értékének változását is érzékeltethetnénk, azzal a meg­jegyzéssel. hogy ez utóbbi nem kevesebb, miint duplája az 1984. évinek. Ha viszont — tekintet nélkül arra, hogy még csak az elején járunk az idei évnek — tovább rajzolnánk a grafikont, az értékesítési lehetőségek isme­retében — az üzem áribevételét lefelé tartó, a g.vógv- és fűszer­növény-termelést pedig valóság­gal zuhanó egyenessel lehetne ábrázolni. A két szár ilyen erő­teljes szétválásának hátterében az üzem eladatlan terméskészle- tevel tetézett értékesítési gond ' áll. Gyorsan növekedett népszerűsége Egyáltalán nem példa nélküli, sőt gyakran visszatérő jelenség a gyógy- és fűszernövény érté­kesítésének hullámzása, mivel a termés csaknem teljes egészében tőkés exportra kerül. Nem is annyira a konkurrenciaharcnak, sokkal inkább a tőkés partner­cégek pénzügyi lehetőségeinek függvénye, hogy mennyit tudnak eladni e növényféleségekből. Bács-Kiskun hagyományos gyógynövénytermesztő körzetei­ben — Balján, Bácsalmáson, Kiskunhalason, illetve e váro­sok környékén — résziben a ter­melői kedv növekedésének kö­szönhetően, de nem utolsósorban a zöldség rovására — terjesz­kedett a gyógy- és fűsaernö- vónytérmő terület. Nagyüzemi síinten ugyanis az utóbbi idő­ben egyértelműen gazdaságta­lannak 'bizonyult a zöldségter­melés,- a háztájiban, kertekben termélitnék pedig az értékesíté­se vált bizonytalanná. így me­gyénk hagyományos zöldségter­melő területein — nemcsak a Bácskában, hanem a Homok­hátságon is — foganaitja volt a váltás ésszerűségét-szülkiségés- ségét hangsúlyozó szónak: so­kan áttértek az országnak ils értékes valutát jelentő gyógy- és fűszernövény-termesztésre. Hogy ez milyen lehetősége­ket kínált a kistermelőiknek? Elsősorban az értékesítés bizton­ságát, amiit a Herbárila vállalat szavatolt. A termeltetésre, ter­melésre vállalkozó áfészekkel, gazdasági szövetkezetekkel kö­tött szerződésben rögzítette az átvételi árat: ért alkikor is kifi­zette, ha a termést nem, vagy a kívánatosnál alacsonyabb áron sikerült eladnia. Azaz a kockázatot egyedül vállalta. Igaz, ezzel szemben a több­lethasznot sem osztotta meg teljes egészében gazdasági part­nereivel, de azért a termelő is megtalálta anyagi számítását. Hiszen éppen ennek köszönhe­tően növekedett népszerűsége olyan gyorsan, nagymérték­ben. Bár valamivel több, és sok­kal gondosabb, pontosabb mun­kát igényel, mint a zöldség, ennél azonban jobban is „fteet" a gyógy- és fűszernövény-ter­melés. Áz utóbbi néhány évben ez volt az egyik legbőségeseb­ben (és tegyük hozzá: legegyen­letesebben) buzgó többletjöve­delem-forrás a kistermelőknek. Kevesebbre szerződhetnek Ellentétben más megyékkel. Bács- K iskuroba n kevés, mind­össze tíz-tizenötféle gyógy- és f őszei növényt termelnek. Ezek közül is — a tőkés megrende­lők igényeinek megfelelően — főlég a ligetszépe és a hagyo­mányos fűszernövények — a bazsalikom, majöránna, borsi- kaifű stb. — mennyiségét nö­velték. Kölcsönösen elégedettek voltak az ügyletben részit vevő felek az e növények vetőmag- várnak termelésével: a minősé" ge megbízható, jövedelmező; sége átlagon felüli volt. Hogy a Herbáriia vállalat ba­jai üzeme a múlt évii felvásár" lási tervét tizenhét százalékkal túlteljesítette, azt példázza: a szerződöttön felüli mennyiség sem marad a termelő „nyakán”, megveszik tőle az utolsó szálig. Az értékesítés biztonságának ez a fajtája is hozzájárult a ter­melési kedv növekedéséhez, kü­lönösen azok körében, akik „zöldségtermelő korukban” el­adhatatlan, vagy áron alul el­vesztegetett portékájuk révén szereztek kiábrándító tapaszta­latokat. A gyógy- és fűszernö­vény-termelőnek nem kellett félnie a bőséges termés áldásá­tól: ha a Herbária szakemberei által szolgáltatott technológia tízparancsolatát betartotta, s emellett még a természet is se­gítőtársául szegődött a kedvező időjárással, akkor teljes biz­tonsággal többletbevételhez ju­tott. Még 1985-ben is, amikor pe­dig • a felvásárolt termés na­gyobb része: hatvan százaléka (!) a bajai üzem raktárában maradt. Bár úgy tűnik, ez év első felében sikerül értékesíteni ezt a mennyiséget, 1986-ban azon­ban a tavalyinál jóval keve­sebb termésre szerződhetnek. Ez már biztos, meg az, hogy a majoránna értékesítési lehető­ségei továbbra is kedvezőtle­nek: ezért sajnos, a felvásárlá­si ára is kevesebb lesz. Hogy a többi gyógy- és fűszernövényé hogyan alakúi, s hogy egyálta­lán, miből mennyire lesz szük­ség, arról a Herbária képvise­lői még a márciusi vetés meg­kezdése előtt tájékoztatják ter­peltehetően némi irigyke- 1 déssel olvasták az izsá- ki Gedeon-dűlő lakosai nemrégen megjelent egyik írásunkat ar­ról, hogy Kiskunfélegyháza XI. kerületében — a nagy kiterjedésű tanyavilágban — összefogással és külső segítséggel közlekedésre alkalmassá vált a kiépítetlen dűlőút. Azért az irigy- kedés, mert érintett olvasóink régóta küszködnek hasonló gondokkal, melyek megszüntetésére egye­lőre semmi kilátásuk. A részletekről így panasz­kodnak: ,,A helyi Sárfehér Tsz egyik telepétől, a Bek-t$- nyától mintegy három kilométeres dűlő vezet az 52-es műútig. Sok errefelé a tanya, ahol nemcsak idősek élnek, hanem kisgyermekes családok is. Most a kemény, jeges téli időjárásban használhat­juk az utat, de mi 'történik, ha olvad a hó, esik az eső? A környékbeli mezőgazdasági nagyüzemek ne­hézgépei után a kátyúk megtelnek vízzel, sárral, ami szinte megbénítja a közlekedést. Az igen rossz állapotú úton tavaly, sokszor el­akadtak az autóink, sőt a kerékpárjaink js. Nem merünk rágondolni, mi lett volna, ha a legkritiku­sabb útviszonyok idején kell mentőt hívnunk, vagy éppen tűzoltóságot. Erős a gyanúnk, hogy a segít­séget nem kaphatta volna meg idejében a rászoruló. Dehogyis az ellen van kifogásunk, hogy a tsz, vagy a szintén helyi állami gazdaság igénybe veszi ezt az utat, hiszen a gépeiknek is el kell jutniuk a rendeltetési helyükre! A baj ott kezdődik, hogy a tönkretett dűlő helyrehozására senki sem vállal­kozik. Ideje lenne már valamit tenni. Szívesen vál­lalnánk társadalmi munkát, sőt hajlandóak vagyunk anyagiakat is áldozni a jobb közlekedési feltételek kialakítására. De szükségünk van segítőkre, hatá­rozott intézkedésre.” Ez ügyben felvilágosítást kértünk a megyei ta­nács közlekedési , osztályéitól, ahol elmondták, hogy a külterületi utakra is érvényes az általános Járható lesz a Gedeon-dűlő szabály, miszerint a tönkretett út kezelője követel­heti a kár okozójától a kártérítést, esetleg a hely­rehozatalt. A dűlőút a helyi szakigazgatási szerv kezelésében van. Megkerestük a panasszal az Izsáki Nagyközségi Tanácsot is. Ott biztató választ kaptunk, melynek lényege: Sok-sok kilométernyi, nagyon forgalmas belterü­leti út vár portalanításra. Izsákon. A sürgető fel­adatok megoldásához viszont kevés a pénz. Ameny- nyiben megszavazza a lakosság a településfejlesz­tési hozzájárulást, az enyhíti a legégetőbb gondo­kat. Ezek sorába tartozik a Gedeon-dűlő ügye is, ahol a legfontosabb teendő a gödrök feltöltése, va­lamint a felszín egyengetése, a gréderezés. Töltési anyagot a tanács ad, munkagép pedig a gazdasá­goktól remélhető. Ehhez jól jön a társadalmi mun­ka is. Feljegyzik a vonaton talált tárgy adatait • A Herbária Vállalat által ter­meltetett, feldolgozott, csomagolt gyógy- és fűszernövény túlnyomó része tőkés exportra kerül. meitető, termelő partnereit: az áfészekét és az érdekelt me­zőgazdaságii szövetkezeteket. Mit sugall a tapasztalat? Lehangoló a hír, ezer! A ,té-rr'>r ren a közeljövő kilátásai sem biztatóak. A „közeljövőt” most még be sem lehet határolni, mindenesetre hosszú évtizedek tapasztalata alapján meg lehet kockáztatni azt a kijélentósit, hogy a válság nem tiart tovább egy-két évnél. Tapasztalaton alapuló föltevés az is, hogy a kereslet jelenlegi hullámvöl­gyét ismét fellendülés kdveti) Azok a termelők tehát, akik önszántukból vagy kényszerből az idén tavasszal szögre akaszt- , ják a gyógy- és fűszernövény- termeléshez szükséges — egyéb­ként igen egyszerű — szerszá­mokat, lehetőleg ne verjék azt a szöget eldugoítt helyre. Talán már jövőre elő kell venni is­mét a szerszámokat. Almási Márta Január 20- án e hasábo­kon tettük közzé, hogy az egyik tiszaal- pári olvasónk séhol sem ta­lálja a vona­ton felejtett 'Szemüvegét, pedig azt fa­lubeli utasok adták át a jegyvizsgáló- nak. Cikkünkre az alábbiakat vá- szolita- a MÁV kiskunfélegy­házi állomásá­nak főnöke. Szabó István: Jegykezelőnktől a szolgálatot teljesítő kapushoz került a szemüveg', s ő azt ' gondosain 'óVizjte; majd. megmutatta a pa­naszosnak, aki közölte, nem az 'övéT Miútárt" valódi gazdája sem jelentkezett érte, továbbítottuk Szegedre, az úgynevezett gyűj* főállomásra. Tájékoztatásuk eilmondom, hogy a vonaton, valamint az ál­lomás területén talált tárgyakat — tavaly csaknem 100 darabot — két hétig megőrizzük, s utána ÜZENJÜK Szegedre, az említett helyre küldjük, s onnan három hónap elteltével viszik tovább a Bizo­mányi Áruházba, értékesítés cél­jából. A kellemetlen esetről még annyit: hasonlók megelőzése ér­dekében utasítottam a kapus­ként dolgozó személyzetet, hogy ezentúl készítsenek feljegyzést minden talált tárgyról, jellemző adatáról, ismentetőjeléről. (Csu­pán a talált személyi igazol­ványt adjuk, át haladéktalanul a rendőrségnek.) Pótolták a hiányzó fákat Rendkívüli juttatások szén bán y ászoknak ! — OTP-LAKAS 6 HÓNAP ALATT Komlón, készpénzbefizetés nélkül ! Az ideiglenes letelepedéshez fcrfimunkásszállót, nősöknek albérleti hozzájárulást biztosítunk. — Három évre szóló MUNKAVÁLLALÁSI JUTTATÁS: Vájároknak, segédvájároknak más földalattiaknak 50 000 Ft 30 000 Ft. — Földalatti munkakörbe felveszünk 18—40 éves, törekvő férfiakat csapatcsillés (betanított m.) 8 000—12 000 Ft, vájár (szakmunkás) 10 000—16 000 Ft, bányalakatos (szakm.) 7 000—11 000 Ft pótmüszakkal elérhető havi keresettel, amely — vgmk-ban 20n,n-kai növelhető. Felvételi követelmény: hosszabb folyamatos, munkaviszony, nálunk végzett alkalmassági vizsgálat. Címünk: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK, Bér- és Munkaerő-gazdálkodási öá. osztály, 7629 PéCs. Kpmját A. u. 5. Tel.: 72/24-863. 1985 au­gusztus 12-ii lapszámunk­ban hoztuk nyilvános­ságra kiskun­halasi lako­sok közös sé­relmét amiatt, ment a helyi városháza előtti lebeto- irtozott téren egyre több fa elszárad. Kö­zöltük ‘az okot is, nevezete­sen, hogy a tö­vüknél mind­össze 1 mé­ternyi sugarú a szabadon hagyott, kör alakú 'földterület, s ez kevés a létfenntartásukhoz. Fölvetet­tük, hogy erdészeti szakembe­rek segítségével falán lehetne keresni fafaj tát, amely ilyen körülményék között is életké­pes, s ha e szándék nem jár si­kerrel. akkor azokat a bizonyos kör alakú mezőket bővíteni kel­lene. Röviddél ezelőtt arról értesí­tette lapunkat Harmos Jenő le­velezőnk, hogy jelenleg .a tér több részén díszes virágtartók CIKKÜNK NYOMÁN találhatók a fák helyén, másutt pedig főidben vannak a kipusz­tultakat pótló fák. Ezek még csemeték, s a kommunáiiis üzem dolgozói védőkerettel látták el őket megóvásuk, fejlődésük ér­dekében. Mindezekhez legfeljebb any- nytit tehetünk hozza: az éló környezet szebbé, rendezetteb­bé tételéért a halasiak nevében, is 'köszönetét mondunk a köz­reműködőknek, a munkát szak­szerűen, gondosan elvégzőknek. Farkas Antalnak, Tiszaalpárra: A Syermektartásdíj-fizetés alapja a kötelezett személy munkabére, egyéb járandósága. Ezt a jövedelmet a bí­róság vizsgálja, s a hivatalos adatok birtokában dönt a fizetendő összeg mértékéről. Érdeklődésére külön megemlítjük, hogy a másodállás­ból származó bérjellegű juttatás után visszamenőleg is megállapítható a tar­tasd íj-kötelezettség. G. J.-nek, Felsőszentivánra: A törzsgárdatagság feltételei a ter­melőszövetkezet helyi szabályza­tában megtalálhatók. A részletek­ről ott tájékozódjék. Ami a rok­kantsági nyugállományt illeti, az munkaviszonyon kívüli állapot, s nem vehető figyelembe a jubileu­mi jutalomhoz szükséges szolgá­lati évek elszámolásánál. Konk­rétabb 'kérdéseire ia tsz-ért — Ba­ján levő — területi szövetségének, jogászaitól kérjen felvilágosítást. Hegedűs Lászlónak, Kecskemétre: ön azt írja mások nevében is, hogy a Csokonai utcában lakók nyugalmát rendszeresen elűzik kora reggel az út­tisztításban részt vevő munkagépek. Ha mindez bizonyítható, ráadásul az úttisztítók hibája okozza a zajt, ak* kor csendháborításról van szó, amely szabálysértési eljárást vonhat maga után. Javasoljuk, keressék meg ez ügyben a kerületi tanácstagot, aki in­dokolt esetben bizonyára gyorsan megteszi a szükséges intézkedést. K. M.-nének, Tompára: Ha a kismama a 24 hétig tartó szülési szabadságának lejárta előtt igény­li munkáltatójánál a fizetés nél­küli szabadságot, egyidejűleg a gyed-et, akkor ez utóbbi ellátást a terhességi-gyermekágyi segély megszűnése után közvetlenül fo­lyósítják részére. Leveléből arra következtetünk, ön elmulasztotta az ilyen tartalmú kérelme idejé­ben való benyújtását, s emiatt kapta kézhez késedelmesen a gyed-et. Ha annak összegét nem találja helyesnek, kérje a kiszá­mításának felülvizsgálatát, szintén a munkaadónál. „Térdig sárban” jeligére: önök sé­relmezik, hogy kifizették ugyan hiány­talanul a telkenként kirótt 8600 forint útfejlesztés! hozzájárulást, mégis sár­ban járnak, ha esős az idő, mert a széles utcájuknak csak az egyik ré­szére került szilárd burkolat. Nos, az úgynevezett osztottsávos útvonalak sorsa ez, mármint a két-, vagy több ütemben történő kiépítés, melyet dön­tően befolyásolnak a pénzügyi lehe­tőségek. Feltételezzük, a helyi telepü­lésfejlesztési program tartalmazza az úttest másik sávjának a mielőbbi bur­kolását is, mely munkához azonban már nem kötelező hozzájárulniuk az utcabelieknek. Vizsgálat és intézkedés tejátvételi ügyben 310 y T avaly december 23-án * megírtuk Sajtóposta m- - vauinkban, hogy Lujosmiz.se Bene külterületén több itehén- Itaijtó panaszkodik, mert nem zökkenőmentes a tej átvétel, s a zsírfokolásisal is problémák van- naik a begyűjtőhelyen. Soraink nyomán vizsgálatot folytattak a lajosmizsei Nép­front Termelőszövetkezetben, melynek elnöke, Czira György tájékoztatott a megállapításokról és intézkedésekről: KÖZÖ3 gazdaságunk betartja a tej begyűjtésével kapcsolatos előírásokat, s csiak ritkán fordul elő, hogy egy-két esetben minő­ségi okból kelt megtagadni affel- kínált mennyiség elszállítását. Tavaly augusztus 19-én például tajsúly-elégtelenség miatt nem vettünk át 6—7 liternyit. Meg­történt azonban már, hogy a jár­mű hibájából meghiúsult a tej helyszíni átvétele, amiért ezúton is elnézést kérünk az érintettek­től. Ami a minősítéssel kapcsola­tos kifogást illeti, tény, thogy az utóbbi években 5 százalékos zsírtartalmú 'tej nem volt a fel" vevőterületünkön. Tejbegyűjtőniket megbíztuk, hogy a jövőben jegyzőkönyveit készítsen az át nem vett tejről, a panaszok érdemi kivizsgálá­sára. Megjegyezzük: Az átvett tej minősítését iis sé­relmesnek tarthatja a kisterme­lő, akinek ilyenkor az a dolga, hogy a tejátvevővel mintáit vetet — az erre vonatkozó kérésnek köteles eleget tenni a tejbegyűj­tő —, s art eljuttatja az élelmi" szer-ellenőrző és vegyvizsgáló in­tézet megyei központjába. Ha a vizsgálati eredmény a kisterme­lő igazát bizonyítja, kérheti ká% megtérítését. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 /

Next

/
Thumbnails
Contents