Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xli. évi. 29. szám Ára: 1,80 Ft 1986. február 4. kedd KÉSZENLÉTBEN ÁLLNAK A GÉPEK Nem okozott gondot a havazás a közlekedésben • Ilyen volt tegnap az E5-ös. A megye közlekedésében a hét végén hullott hó nem okozott kü­lönösebb nehézséget — tudtuk meg Kiss. Gézától, a KM Közúti Igazgatóság hofelelősétől. — Az állami közúthálózaton hétfőn aka­dály nem volt. A főutak burko­lata a sózás hatására vizes, az alsóbbrendű utak helyenként hó­kásásak, latyakosak, s ezért csú­szósak voltak. A havazás vasár­nap délután kezdődött Bács-Kis- kun északkeleti részén, majd az esti órákban átterjedt az egész megyére. Vasárnap éjszaka 32 szórógép dolgozott a főutakon, majd a hajnali órákban helyen­ként az alsóbb rendű utakon — kereszteződésekben, közút—vasút­kereszteződésekben, kanyarokban — is végeztek szórást. A felhasz­nált só mennyisége 138 tonna. Hétfőn egész nap borult volt az ég, s Baja kivételével a me­gye egész területén gyengén ha­vazott. A hó olvadásának kedve­zett az enyhe délkeleti szél és a 0 fokos hőmérséklet. Hétfőn csu­pán 5 szórógép dolgozott a mel­lékútvonalakon, a többi szóró- és hótológép készenlétben állt. A MÁV információja szerint a havazás nem okozott fennaka­dást a megye vasútállomásainál. Az állomások dolgozói már ko­rán reggel megkezdték a váltók, biztonsági berendezések tisztítá­sát, illetve az utasközlekedők, pe­ronok söprését. A vonatok csu­pán 5—10 percet késtek. A Kun­ság Volán járatai — tájékoztatott Balogh Imre menetirányító — általában 10—15 perccel később érkeztek meg rendeltetési helyük­re. A legtöbbet a Tiszakécske— Kecskemét (28 perc) és az Izsák —»Kecskemét járat (25 perc) ké­sett. A távolsági autóbuszok 5— 10 perccel később érkeztek, il­letve indultak. A megyeszékhe­lyen a helyi járatok közül csu­pán a 3-as jelzésű késett 7 per­cet, a kora reggeli órákban. Megyénk városaiban a kom­munális üzemek dolgozói hétfőn kora hajnalban keltek. A gé­pek az autóbusz-útvonalakat szórták, a középületek előtti jár­dákat kézi erővel tisztították meg. Ezt a munkát Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason, Kalocsán és Kiskunfélegyházán is időben befejezték. G. G. TÉLI RUHÁZATI VÁSÁR Sokmilliós kínálat, közepes kereslet Az elmúlt hét végén már jelezték az áruházaik elfüggönyözött kira­katai: megkezdődik a febr. 15-ig tartó téli vásár. Vasárnap reggel sokan nézegették a már láthatóvá tett kínálatot, családok mérlegelték, hogy ezen a héten mit érdemes megvenni, szükség szerint akár elrakni a következő télre. A Centrum Áruház kecskemé­ti és kiskunfélegyházi üzletében összesen 19 millió forint értékű árut kínálnak engedménnyel. Amint azt dr. Adorján Mihályné áruforgalmi osztályvezetőtől meg­tudtuk, tegnap a szokásosnál két órával hamarabb nyitottak, hogy a konfekcióárut, lakástextilt, csiz­mát, jersey, szövet és selyem mé­terárut mihamarabb megvásá­rolhassák a vevők. Érdeklődés fő­ként a női télikabátok iránt nyil­vánult meg, de hamar elkeltek a kisméretű női irhabundák, nut- riakabátok is. A kiskunmajsai áfésznél Palkó Gézáné tájékoztatott: négy üzle­tükben 1,5 millió forint értékű engedményes áru vár vevőre. Az első napon a vásárlók főként a konfekció- és kötöttárut keresték. Tiszakécskén a helyi áfész ugyancsak négy üzletben tart téli vásárt. (A négy üzlet közül kettő Kerekdoimbon, illetve Tiszabögön van.) Csaknem egymillió forint értékű ruházati cikket, cipőt ad­nak olcsóbban. A vásárlók érdek­lődését Kun András áruforgalmi osztályvezető tegnap közepes­nek ítélte. A kecskeméti Alföld Áruház­ban az idén 3,6 millió forint ér­tékű ruhaneműt, és a szokásosnál több gyermekcsizmát, cipőt kínál­tak engedménnyel. A téli vásár első napi slágere náluk a bár­sonypantalló és a női ruha volt. Kádár János és Lázár György fogadta Viktor Kuiikovot Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára és Le­zár György, a Minisztertanács el­nöke hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta a hazánkban hivatalos, baráti látogatáson tar­tózkodó Viktor Kuiikovot, a Szov­jetunió marsallját. a Varsái Szer­ződés tagállamai Egyesített Fegy­veres Erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt éett Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Pacsek József al­tábornagy, vezérkari főnök. Jelen volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szer­ződés Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnöke, Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a főparancs­nok magyarországi képviselője. * Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter hétfőn a Honvédelmi Minisztériumban tárgyalásokat folytatott Viktor Kutikovval, a Szovjetunió mar- salljával, a VSZ tagállamai Egye­sített Fegyveres Erőinek főpa­rancsnokával. Tárgyalóküldött­ségek bevonásával értékelték a Magyar Néphadsereg részvéte­lét a közös védelmi szerződés munkájában, és megtárgyalták az elkövetkező időszak együtt­működésének legfontosabb fel­adatait a szövetség védelmi ké­pességének fokozása, korszerű­sítése, a tagállamok hadseregei­nek összefogása érdekében. Kárpáti Ferenc vezérezredes ebédet adott a főparancsnok tisz­teletére. amelyen részt vett Hor­váth István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának'titkára, Czinege Ijijos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, és a két tárgyalóküldött­ség. Viiktor Kulikov hétfőn elutazott hazánkból. SOLTVADKERT, MEDICOR Export már az év első napjaitól 3. oldal Milliárdos ipari szövetkezet Jánoshalmán 4. oldal Magyar—argentin külügyminiszteri tárgyalások A hivatálos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Dante Caputo ar­gentin külügyminiszter hétfő dél­előtt © Hősök terén megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezután Dante Caputo és vendég­látója, dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter tárgyalásit folytatott a Külügyminisztériumban. A szívélyes légkörű, a kölcsö­nös megértés szellemében folyta­tott megbeszélésen a külügymi­niszterek tájékoztatták egymást országaik külpolitikai törekvései­ről. Véleményt cseréltek időszerű világpolitikán kérdésekről, külö­nös figyelmet fordítva az enyhü­lés és a leszerelés, a békés egy­más mellett élés és békés együtt­működés ügyére, a párbeszéd erő­sítésének lehetőségeire, valamint a közép-amerikai válság békés rendezésére. Áttekintették az ál­lamközi kapcsolatokat és a két ország közötti együttműködés fej­lesztésének módozatait. Megállapították, hogy a legfon­tosabb nemzetközi kérdésekben Magyarország és Argentína ^zo­nes vagy hasonló álláspontot kép­visel. A külügyminiszterek hang­súlyozták, hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs elfogadható alternatívája. Nagy­ra értékelték a Mihail Gorbacsov január 15-i nyilatkozatában fog­lalt békejavaslatokat. A magyar—argentin kapcsola­tokat a külügyminiszterek fejlő­dőnek értékelték, s hangsúlyoz­ták, hogy azok erősítésére még számos, eddig kiaknázatlan lehe­tőség kínálkozik. Megerősítették: mindkét fél érdekelt az együtt­működés fejlesztésében az egyen­lőség, a kölcsönös tisztelet és elő­nyök alapján, s erre kölcsönösen erőfeszítéseket tesznek. Dante Caputo délután a Külke­reskedelmi Minisztériumban Ve­ress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel tárgyalt a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen kifejezték szán. déku'katakót ország közötti gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítésére. Este dr. Várkonyi Péter dísz­vacsorát adott Dante Caputo tisz­teletére. TANÁCSKOZÁS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSRŐL Még mindig vannak tartalékok — Országosan és Bács-Kiskun- bam egyaránt kedvezőtlenné vált az állattenyésztés helyzete — ál­lapította meg dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese tegnap Kecskeméten *izpn az ér­tekezleten, amelyet az állatte­nyésztő gazdaságok vezetőivel és főállattenyésztőivel tartottak. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője vitaindító­jában tBács-Kiskun megye állat­tenyésztésének helyzetéről, gond­jairól, feladatairól szólt. Megyénk állattenyésztésének termelési ér­téke 2,4 százalékkal haladta'meg a VI. ötéves terv célkitűzéseit, annak ellenére, hogy az utóbbi évben valamennyi áliatfaj állo­mánya csökkent. Ennek oka több, kedvezőtlen külső és belső té­nyező együttes hatása. Az ága­zatra legnagyobb mértékben az exportárak esése és a szállítás ütemtelensége hatott. Ezt súlyos­bította az állati termékek előállí­tási költségeinek évről évre va­ló növekedése. így a jövedelme­zőség jelentősen romlott. Az amúgy is szerényebb fejlesztési lehetőségek mellett a beruházá­sok még inkább háttéribe szorul­tak. A műszaki, teohnikai felté­telek is csak néhány helyen ja­vultak. Ezeken a nehézségeken túl nö­velte az állattenyésztés gondjait a megyében a három >éve tartó aszály, amely j3lentősen emelte a takarmányozási költségeket, ugyanakkor rontotta a takarmá­nyok minőségét. A .takarmány- gazdálkodás tárolási és technikai színvonala az elmúlt öt érvben nem változott kellő mértékben, így a minőségi gondok még jóid­ban kiéleződtek. Az állattenyésztés valamennyi ágazatára kitérő elemzés után hozzászólások következték. Szc- kolczai Pál, a megyei pártbizott­ság titkára a piac minősítő sze­repéről, a pontos szállítások fon­tosságáról 'beszélt. Jelentősnek Tegnapi hír: A pénzügymi­niszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter együttes rendelettel mó­dosította a tejtermelő tehe­nészeti telepek építésének és rekonstrukciójának pénzügyi feltételeit. 1986. január 1-tőS nemcsak az építéshez adható 50 százalékos állami támoga­tás, hanem a fejes és a tejke­zelés gépeihez, berendezései­hez is. A rendelet nagyobb érdekeltséget teremt a szarvasmarha-ágazatban, anc új tejtermelő tehenészeti tele­pek építéséhez és korszerűsí­téséhez egyaránt. mondta az emberi tényező szere­pét, hiszen a hatékonyabb mun­ka mindenképpen óriási tartalé­kot jelent. Pvészint á kérdésekre válaszolt, •részint a magyar állattenyésztés helyzetéről, feladatairól adott tájékoztatást dr. Villányi Mik­lós mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztériumi államtit­kár. Elmondta, hogy a tervidő­szak első három évében egyen­letesen, 1984-ben dinamikusan nőtt a hazai hústermelés. Tavaly azonban mintegy százezer ton­nával visszaesett. A mai állat- szám- és termeléscsökkenés mel­lett azonban látni kell azt is, 'hogy a termelés majdnem kétszerese a tizenöt évvel ezelőttinek, az egy főre jutó hústermelés megközelí­ti a 150 kilogrammot, ezt pedig mindenképpen jó eredménynek könyvelhetjük el. Az állati termékek ilyen ma­gas szintjét 1985-ben állandósí­tani kellett volna, de ennek fel­tételei csak részben voltak meg. A 'termelésvisszaesés egyik fő oka-: a költségnövekedés ellensú­lyozását az elmúlt két évbebqt több állatfajnál nem támasztot­ták alá árintézkedések. A költ­ségek növekedése, a piaci köve­telmények szigorúbbá válása, az erőteljes világpiaci áresés mind (Folytatás a 2. oldalon.) A mezőgazdasági könyvhónap megnyitója Bácsalmáson mmmmammmmmmmmMmmmm Negyvenhárom új kiadvány ~~ A bácsalmási városi közös irodaházban tegnap már reg­gel óta pezsgett az élet, ugyanis a 29. Mezőgazdasági Könyvhónap — délutáni — megyei megnyitó ünnepsége előtt az érdeklődők válogat­hattak, vásárolhattak a most megjelent 43_ szakkönyv és a korábban kiadottak közül is. A rendezvény szervezői az ün­nepségnek jó helyet választottak, hiszen Bácsalmás és környéke ag­rártörténete, valamint napjaink nagyüzemi és házkörüli mező- gazdasági termelésének fejlődé­se, gycxrs előrelépése nemcsak az itt lakók, Bács-Kiskun megye, hanem az egész ország ágazati törekvéseit példázzák. Az egybegyűlteket dr. Király László, a TIT megyei szervezeté­nek elnöke köszöntötte, feleleve­nítve az elmúlt négy évtized je­lentősebb mezőgazdasági vonat­A keresletet kiegyensúlyozott­nak látta az áruház igazgatóhe­lyettese, Szabó Báláz;:. A Bácska Kereskedelmi Válla­lat tizennégy jcecskeméti üzle- (Folytatás a 2. oldalon.) * Csizmavásár at Hornyik János utcai gyennékclpőboltban. kozású állomásait. Majd az idei könyvhónapra megjelent újdon­ságokról szólott. Nagy változást figyelhetünk meg — mondotta — ugyanis minden korábbi időszak­kal szemben a most kiadott mű­veknek több mint egyharmada közvetlenül vagy közvetve a kör­nyezet védelmével, a biológiai egyensúly helyreállításával és fenntartásának lehetőségeivel foglalkozik. Tehát ‘ felgyorsult a folyamat: a magasabb szintű mezőgazdasági termelést a ter­mészettel harmóniában kell foly­tatni. i A meghívottak és az érdeklő­dők szakmai előadást is hallhat­tak. Dr. Molnár Mihály, a MAE megyei állattenyésztési szakosz­tályának elnöke a térségben so­kakat érintő kistermelői sertés- tartásról beszélt. (Bácsalmás von­záskörzetében évente 110—120 ezer sertést hizlailmajk meg, ebből 20— 30 ezer a háztájiban gyarapszik.) Szóba került a fehérsertés takar­mányozása, értékesítése, átvéte­léneik gondjai, valamint a terme­lés fellendülését szolgáló árvál­tozás is. r«. p.

Next

/
Thumbnails
Contents