Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1986. február 18. KGST Közös program 2000-ig A KGST-tagországok hosszú távú tudományos-műszaki együttműködési programjá­nak céljai rrtegíebelnek a tíz szocialista ország közös, va­lamint az egyes tagországok nemzeti érdekeinek egyaránt. Így példáid az a célkitűzés, hogy a munkatermelékenység megkétszereződjön, az anyag- és energiaráfordítás ezzel pár­huzamoson csökkenjen, min­den országnak fontos elő­irányzata. Magyarország, az előzetes tervek szerint, a programok mintegy három­negyed részébe kapcsolódik be. Számítástechnika A kijelölt Öt terület közül a népgazdaság elektronizálá­sán a szakemberek azt értik, hogy széle« körben be kell vezetni a számítógépéket. A tudományos kutatások auto­matizálásától azt várják, hogy a tervezés időszaka ily módon a felére-harmadá ra csök­ken, a felhasznált ainvag- mennyiség 5—15 százalékkal mérséklődik. s a munka ter- me'ékenvsége legalább 50 szárai ék kai emelkedik. A szá­mi tőiének széles körű fel­használáséra vannak kedvező példák Az NDK-ban a szer­számgépgyártásban a beren­dezéséknek több mint a fele számítógép-vezérlésű. Más or- crs><jnk a néngazdasá«* egyéb területein szereztek ió ta­pasztalatokat. Magyarországon a mező­gazdaságban a szövetkezetek, állami gazdaságok negyven százaléka alkalmaz számítógé­pet. Több minit 330 'kórház­ban, orvosi rendelőben hasz­nálnak számítástechnikai be­rendezést a gyógyítás, a be­tegség megelőzése érdekében. Nem feledkezhettünk meg to­vábbá arról sem. hOgv ma már minden középiskolában és Igen sok általános Iskolá­ban Is van számítógép s en­nek alapián az oktatásban is megkülönböztetett helyet foglal el. Széles körben al­kalmazzuk laz orvosi műcwr- gvártásban a számítástechni­kát. E területeken felhalmo­zódott tapasztalataink, isme- ro+etnk lallapián kivárnunk részt venni a komplex prog­ram e fejezetének megvaló­sításában. Automatizálás A másik kiemelt: fejlesztési irány az úgynevezett komp­lex termelési automatizálás. Ennek keretében az üzeme­ket automatizált irányító és tervező rendszerekkel kíván­jáik felszerelni. Ezenkívül a vállalatoknál nagy számban robotokat, automatizált szál­lítási sorokat, automata mé­rőműszereket számíitőgép-ve- zérlésű szerszámgépeket kí­vánnak alkalmazni. A KGST (tudományos-műszaki együtt­működési bizottságánál!! szá­mításai szerint az auttomaibi- zállt termelési rendszerek beállításával a munka ter­melékenysége másfél-négy- szereséne nőhet, az új termé­kek gyártására fordított idő negyven százalékkal csökken­het, s megtevő gépi kapaci­tásokat legalább 30 százalék­kal jobban ki tudják hasz­nálni. További előnyük: a berendezések energiafelhasz­nálása 3—5, anyag- és nyers­anyag-felhasználása 2—5 szá­zalékkal csökkenhet. E terü­leten Magyarország elsősor­ban az üzemen belüli szállí­tási sorok tervezésében, fel­szerelésében, a szerszámgépek számítógépes vezérlésében szerzett jó tapasztalatokat. Atomenergetika A harmadik kutatási-fej­lesztési Irány az atomenerge­tika. A program megállapítja, hogy az évezred végéig ezzel a környezetet legkevésbé szennyező energiatermelővel kell helyettesíteni a kőolajat és a későbbiek során a föld­gázt is. Ennek megfelelően a következő tíz évben a KGST- országok atomerőművi kapa­citása 100 ezer megawattra nő. A számítások szerint ezer megawattnyi kapacitásnöve­kedéssel több mint kétmillió tonnányi tüzelőainyag-elgyen- érték takarítható meg. Bul­gáriában a tervek szerint az évtized végére a villlamos- energiaHtermelés 40 százalé­kát. az ezredfordulón pedig már legalább 60 százalékát termelik majd az atomerő­művek. Csehszlovákiában 30 százalékát, a Szovjetunióban a megtermelt villamos energia egyötödét ad iák az évtized végére a különböző kapaci­tású atomerőművek. Az atomenergetika fejlesz­tésében Magyarország — mint energiahordozóban szegény ország — különösen érdekelt. Országunkban az elmúlt öt­éves tervidőszakban helyezték üzembe az első két altomerő- műblokkot. Ezek folyamato­san. jól működnek, megbíz­hatóan üzemelnek. További célunk, báty energiamérle­günkben csökkentsük a szén­hidrogének részarányát, a viil­Tamosenergia-igények növe­kedését pedig alapvetően atomerőművek építésével elé­gítsük ki. Bnniek keretében született haláment a paksi atomerőmű további négy 440 megawattos blokkal valló ki­bővítésére. Haizánk is részt vesz az atomerőművi berendezések, gyártásában; a nagyszabású programba eddig mintegy 40 vállaltat kapcsolódott be. A gyárttásszakosíitás keretében megoldották az átrakotíógé- pek és speciális karbantartó gépek gyártását. Az erre lét­rehozott gyártó s k apaoitásai n - kart; oly módon tudjuk meg­felelően kihasználni, hogy még jobban bekapcsolódunk a többi KGST-onszág latom- erőmű-’építési programjába. Új anyagok, biotechnológia A negyedik fő fejlesztési irány az új anyagok felkuta­tása és termelésbe állítása. A cél: rendkívül korrózióálló, ■tűzálló anyagok, kerámiák, műanyagok kifejlesztése, a porkohászat módszereinek al­kalmazása, a hegesztésnél, a •hőkezelésnél a lézertechnika és -technológia elterjesztése. Szó van továbbá olyan új anyagok kidolgozásáról, ame­lyeknek alkalmazásával szá­mottevően növelhető a gépek­be rendezések .tartóssága, csökkenthető az anyagfel­használás, az önköltség, s ta­karékoskodni lehet az értékes és ritka anyagokkal. E témá­ban Magyarországnak külö­nösen a kerámia- és alumí­niumiparban vannak tapasz­talatai. Jó eredményeket ér­tünk el a nagytlsztaságű alu­mínium kifejlesztésében. A kutatás-fejlesztés fontos irányának tektattik a hossizú távú programban a biotech­nológia _ alkalmazását. Min­denekelőtt Olyan új gyógy­szerkészítmények kidolgozását várják, amelyek segítenék a daganatos betegségek, a sziv­es keringési zavarok gyógyí­tásában. A gén- és sejtisebé- szet elősegítheti az állatte­nyésztésben a takarmányozás javítását, a növénytermesz­tésben a hozamok növelését. Fontos szerepét szánnak az úgynevezett biochipekmek is a számítástechnikában. A mikrobiológia mlagy hatást gyakorolhat a magyar me­zőgazdaság és gyógyszeripar fejlődésére is. Egyes növény- termesztő és állattenyésztő gazdaságokban már most is vannak sikeres kísérletek, jól bevált tapasztalaitok a bio­technológiai módszerek alkal­mazásra. Jó tudományos eredményekét tudunk fölmu­tatni például a fermentációs folyamatokban. Faragó András (Következik: III. Elérhető célok.) TERVEK — PÁLYAÍVEK „Mit tennének a konstruktőrök az én helyemben?” Ormándi Márton tv-szerelő Eszes, ügyes kezű embernek ismerték már évti­zedekkel ezelőtt is Ormándi Mártont. A Tömör­kényből való, akkortájt még fiatal ember 1957-ben, 17 évesen vált keresővé a budapesti Orionban. Az ötezerfős vállalatnál eltöltött idő jó iskola volt szá­mára. Csomagoló, betanított munkás lett, majd ja­vító műszerészként részt vett a Néprádió egyik, to­vábbfejlesztett típusának gyártáséiban. Érdekelték az ötletes műszaki megoldások. Többet maga dol­gozott ki — sikerrel. Hat, elfogadott újításával bi­zonyította találékonyságát; ezek közül a Pacsirta rádió középfrekvenciás földpontjának megerősíté­se és kapacitásának megváltoztatása javította e ké­szüléket. Az Orion első ifjúsági brigádjának is ő volt a vezetője. Társadalmi munkában télen havat lapá­toltak, nyáron meg utat építettek Kőbányán. Egy brigád-, s három, Ormándi Mártonnak szóló ki­tüntetés tanúsítja ebből az időből, hogy tenni kész fiatalok kerültek együvé az alig több mint húszfős közösségben. Ilyen előzménnyel és felkészültséggel nem volt szükség ajánlólevélre, hogy a tömörkényi születé­sű Ormándi Mártont Budapest után Kiskunfélegy­házán is szívesen fogadják. 1964->től az Elektroszer elődje, a Gelka műszerésze. Mint házhoz járó tv­szerelő, eleinte kerékpárral rótta a város akkoriban még jobbára poros utcáit. Azóta sok minden megváltozott. Az utakat por- tatanították, nőtt a város. Egyre többen vásárol­tak tévét, színeset is. S míg korábban elég volt ke­rékpárra ülnie, manapság kismotorral indul javi- tóútjára a műszerész, hogy naponta 20—30 megren­delőhöz elmenjen. Havonta 300—400 készüléket ja­vít. És már nem 2—3 féle típussal van dolga, mint annak előtte. Sok új tévét bocsátottak forgalom­ba az utóbbi években. Onmándi Márton hív, nézzek körül náluk: meny­nyire más a mai Elektroszer-műhely és -raktár. Az embernek vigyázni kell, nehogy óvatlanul készü­lékbe botoljon a túlzsúfolt helyiségben. A múlt esztendőben 14 ezer javítást végeztek, nem számítva az átalánydíjas munkákat. Az 1983. évi 250 ezerrel szemben az idei raktárkészlet már 800 ezer forint értékű alkatrész. Még így is hetente 2—3-«zor ül au­tóba egy-egy anyagbeszerzőjük, hogy néhány „ap­róságot" — félvezetőket, színestévé- és antenna- alkatrészeket — megvegyen. Föltéve, ha kap. — S ha nem? — kérdezem Ormándi Mártontól. — Akkor törjük a fejünket, milyen megoldást válasszunk, hogy egy 'tv újra üzemképes legyen. Ebből a szempontból nekem az Orion tényleg jó iskola volt. Ott tanultam meg szakszerűen és gyor­san dolgozni; ott újítottam először. Ennek, azaz szakmai érdeklődésemnek köszönhetem, hogy nem­csak szerelőként vizsgálom a lakásokban a hibás készülékeket, hanem tervezőik és gyártóik gondo­latmenetét is próbálom megérteni közben. Mit ten­nének a konstruktőrök az én helyemben? — S aztán? — Megnézem, én mit tehetek. A Videoton egyik Szuper Sztár tv-je BU—806-os tranzisztorának hű­tésén úgy javítottam, hogy egy lemezzel növeltem a hűtőfelületet. Duna tv-ben stabilabb működést ered ményezeitt, hogy a toépíblooki ngot multi vibrátor­ral helyettesítettem. Változtattam több AT—961-es Modul tévében is. Panelkivágással megakadályoz­tam, hogy a BU—406-os tranzisztor zárlatossá vál­jon. Kevésbé jelent gondot, amikor valamilyen hi­ányzó, specifikus alkatrészt kell mással pótolni. Így megoldom a legtöbb, javítás közbeni problémát, hiszen nem mindegy: valaki 10 hétig, kettőig. 1—2 napig, vagy még addig sem vár, hogy ismét tv-t nézhessen. A műszerész egyéni életében is sikeres ember. A Közelszőlóben, lakótársaival közösen egy 4 laká­sos itársasházait épirtett. Felesége a bankfalui iskola igazgatóhelyettese. Két gyermeke van. Hobbija nincs. Azaz, dehogyis nincs! Az állandó önképzés, amely nélkül nem haladhatna tovább pályáján. Hét­végeken szakkönyveket olvas. Ha valami jó meg­oldásra bukkan, a gyakorlatban kipróbálja. Azt vallja, a szolgáltatásban sem szabad megtorpanni, fejlődni kell. Az idén infracolor- és teletex-tanfo- folyamon bővíti tudását. Nem véletlenül. A félegy­házi szervizben 1986-tól felkészülnek a műholdas tv-vételre, s az ezzel kapcsolatos szolgáltatói fel­adatokra. Az Orion egykori betanított munkása, javító mű­szerésze, jelenleg pedig a félegyházi elektromos- karbantartóműhely városszerte népszerű dolgozója tavaly Maczák Tamással, a Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalat szervizvezetőjével együtt, Ki­váló Munkáért ipari miniszteri kitüntetésben része­sült. Kohl Antal MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Bogyósgyümölcsűek védelme a házikertben A kiskerttulajdonosak között különösen kedvelt Kertünk — há­zunk — otthonunk sorozatban jelent meg a Mezőgazdasági Könyv- hótnapra Cserháti Zoltánná—Soósné Nácsády Erzsébet: Bogyósgyü- mölcsűek védelme a házikertben. A családi házak, üdülőik, hétvégi házak kertjében nagy népszerűség­nek örvendő málna, szamóca, ribitszke, tüskéden szeder és köszméte termesztésével kapcsolatos növényvédelmi munkákról kaphatnak hasznos tanácsokat, a gazdag illusztrációval megjelent könyv olvasói. Megismerhetjük a bogyósok gomba- és vírusbetegségeit, kártevőiket, az élettani 'betegségeket, károsodásokat, növényvédelmük sajátossá­gait, a kántevőkkel, kórokozókkal szembeni védekezés lehetőségeit. Külön fejezet tárgyalja a bogyósaknál alkalmazható gyomirtási mó­dokat. Mérgező növények, növényi mérgezések Melyek a növények mérgező anya­gai, a növényi mérgezéseket kiváltó tQnetek, a leggyakrabban előforduló mérgező növények? Hogyan lehet fel­ismerni a mérgezések okait, tüneteit? Ehhez kivin segítséget nyújtani Ha­raszti Ede: Mérgező növények, növé­nyi mérgezések című könyve, a növé­nyek rendszertani leírásával, küUemi bemutatásával, előfordulási helyük Is­mertetésével, majd a mérgező ható­anyagok, a megbetegedések fontosabb tüneteinek bemutatásával, végül a mérgezések megelőzésének, kiküszö­bölésének Ismertetésével. K. M. FODRÁSZ A SZÉKBEN • A fodrászok munkáját könnyíti meg az itt bemutatott „Ági" forgó­szék. Az elmés ötlet segítségével a fárasztó állómunkát e speciális bútoron ülve végezhetik el a frizurák mesterei. A különleges széket a Servitas Szövetkezet bemutatta a brüsszeli, és a párizsi fodrászver­senyen, illetve kiállításon. A hazai üzletekben eddig már mintegy 100 forgószék segíti a fodrászok munkáját. A TÁRGYALÓI KRÉMBŐL: Rúzs és sörösüveg Pusztán a véletlen műve, hogy az alábbi két történet főszerep­lői nők. Egyik sem véres dráma, hanem csak apró furcsaság az életből — természetesen nem tanulság nélkül. Aranyos, ne kenjen annyit! Meglehetősen ritkán kerül a bíróságok elé olyan büntetőügy, amelyben a sértett — egy bíró. Tavaly tavasszal a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökhelyettesé­nél elfogultságra alapított kizá­rási okot jelentett be egy 53 éves asszony, mert szerinte az ügyéiben eljáró bírónővel egy évvel ko­rábban volt egy kis piaci affér­ja. Igaz, akkor számára még tel­jesen Ismeretlen volt az elegáns hölgy, s csak a mostani hagya­tékkal kapcsolatos per során vél­te felfedezni az azonosságot. Az asszony állítása szerint ba- romfiárulás közben jelentkezett nála vevőként egy hölgy, aki sokallta a jércepár árát, ezért öt forint elengedését kérte. Ám a hajthatatlan eladó miatt ledob­ta a csirkéket a földre, s közben gúnyosan megjegyezte: „Ideadná még öt forint híjával is". Erre az idősödő asszonyt elfutotta a pulykaméreg, s epésen így szólt: „Aranyos, ne kenjen annyi rúzst a szájára, s mindjárt meg bírja adni azt az öt forintot!” Most viszont, amikor a kitűzött tárgyalás előtt a bíróság épületé­ben a lépcsőn összetalálkoztak, állítólag a bírónő az egy évvel korábbi vásárlásra célozva meg­jegyezte: „Ugye most adna nem öt, hanem ötszáz forintot is . ..” Miután a bírónő hivatalból tu­domást szerzett az ellene .be­nyújtott elfogultsági okról, kér­te, hogy vizsgálják ki a felhozott indokok valódiságát. Saját állítá­sa szerint ugyanis soha nem járt a kérdéses piacon és élő állatot sem vásárolt még, így nem Is ta­lálkozhatott a kofaasszonnyal. A vizsgálat során az asszony még azt Is kijelentette, hogy a bírónő a hagyatéki tárgyalás alatt sér­tőn viselkedett vele szemben, s elhunyt férjével kapcsolatosan gúnyosan megjegyezte: „Nem olyan maga, akinek egy emfoer elég.” Az özvegy kofaastszaniy állításai közül egyedien egy sem bizo­nyult valóságosnak. Ezért az Igazságügyi Minisztérium Bíró­sági Főosztálya — jogszabályban megjelölt kötelezettségének ele­get téve — feljelentést tett, amely alapján megindult a büntetőel­járás. Egy másik bíróság az is­mételten lefolytatott bizonyítá­si eljárás eredményeként az 53 éves asszony bűnösségét hivata­los személy megsértésének vétsé­gében állapította meg. A vádlott szavai, a valóságnak meg nem fe­lelő kijelentései alaptalan rossz- indulatra utaltak, s rombolták a bíróság tekintélyét. Ezért őt négy­hónapi szabadságvesztésre ítél­ték, amelynek végrehajtását egy­évi próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. Cserepek a pulton Részegen garázdálkodó, máso­kat megbotránkoztató férfiak­ról gyakran szól tudósítás. Az ugyanígy viselkedő nőkről már alig, vagy egyáltalán nem. Nos, most lássunk egy Ilyet is. A k-i N. Gy.-né takarítónőként dolgozik a helyi gyárban. Mun­kája ellen ritkán merült fel ki­fogás, a viselkedése miatt annál többször. Az üzemben szinte mindenki tudta róla, hogy szereti az alkoholt. Legtöbben ezt per­sze magánügyének tartották, s azzal magyarázták, hogy a hét éve megözvegyült asszonyt egye­dülléte miatt emészti a bánat. Nem szóltál? neki, sőt talán ml«, örültek is annak, hogy minden­honnan összeszedi az eldobált üres üvegeket. Annak azonban már nem, hogy még a kukákban is turkál utánuk, s az értük ka­pott pénzből többnyire leissza magát. Tavaly, szeptember közepén az egyik este ittasan látogatott el a helyi vendéglőbe. Ám állapota miatt nem szolgálták kl, sőt a csapos felszólította, hogy távoz­zon. N. Gy.-né el is hagyta a kocs­mát, de pór perc elteltével visz- szatért és a személyzet hangos szidalmazásába kezdett. Erre két felszolgáló karonfogta a magá­ról megfeledkezett asszonyt, s megpróbálta kivezetni a helyi­ségből. Közben a nő az egyik asztalról felkapott egy üres sö­rösüveget, és hozzávágta az el­adótérbe visszatérd csaposhoz. Szerencsére a palack már a pul­ton landolt és ott tört darabok­ra. A 48 éves asszonyt a k-i bíró­ság garázdaság vétségében ta­lálta bűnösnek, erőszakos, kö­zösségellenes magatartása miatt, amely alkalmas volt arra, hogy a jelenlevő vendégeikben meg­botránkozást, riadalmat kelt­sen. Ezért őt jogerősen öithónapi szabadságvesztésre — melynek végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette — és ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Tusa Béla II. Hazánk szerepe

Next

/
Thumbnails
Contents