Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-14 / 11. szám

4 • PETŐFI NÉPE » 1986. január 14. A kecskeméti kísérleti állomástól az egyetemi katedráig • Az archív (elvételen dr. Szodfridt István Pólyák Ferenc tanyáján Weöres Sándorral és Károlyi Amyval. (Heltai Nándor (elvétele) 4605 KILOMÉTERES VEZETÉK ÉPÜL Mennyibe kerül a szibériai — Ma senki nem csodálkozik azon — mondja Vlagyimir Csirszkov, szovjet kőolaj- és gázipari vállalatépítési miniszter —, hogy a szibé- T I ÍTT T~m 9 riai gáz a moszkvai és a prágai háziasszonyokat szolgálja, osztrák 1 m J ||ff ajk g2 _ erőművek turbináit forgatja, bolgár és finn Qvegházakat melegít, len- * gyei kohászati üzemeket táplál energiával, magyar és NSZK-beli ve­gyi kombinátokban hasznosítják. De elegendő egy pillantást vetni a térképre, hogy lássuk, milyen hosszú a földgáz útja Szibériából Euró­pába. Beszélgetés dr. Szodfridt Istvánnal A z Erdészeti Tudomá- nyos Intézet Duna— Tisza Közi Állomását 1964-ben dr. Szodfridt István irányítá- sáv <1 alapították. Az eltelt két évtized alatt a jelenlegi kísérleti állomás külön „isko­lát” teremtett az alföldi erdő- gazdálkodásban. Dr. Szod­fridt István 1983 óta az Erdé­szeti és Faipari Egyetem ter­mőhelyismereti tanszékének vezetője. Oktató-nevelő mun­kája, valamint a Duna—Ti­sza közéhez való kötődése al­kalmanként visszahívja Kecs­kemétre. A közeli napokban is itt járt a megyeszékhelyen, ekkor elevenítettük fel ré­gebbi élményeit és faggattuk jelenlegi törekvéseiről. — Egyetemista koromban bo­tanikus évfolyamtársam. Csapódy István megszerettette velem a növényeik világát. Azóta is ez kedvenc időtöltéseim. Tagja va- KVök a Magyar Tudományos Aka­démia botanikai bizottságának. Jórészt ez a fajta érdeklődés ve­zetett el Kecskemét környékére. Erdészeti kutatóként dolgoztam az ÉRTI budapesti központjában, a kiváló homok kurta tó, erdész. Babos Imre irányításával. Vele járhattam az alföldi területeket. Itt kaptam kedvet annak alapo­sabb megismerésére. Bár az er­dészek ábhan az időben vona­kodtak az Alföldön munkálkodni — hogv úgy mondjam, ez nem tartozott a vonzó perspektívák közé. Mégis szívesen jöttem. Ked­venc íróm, Móra Ferenc művein keresztül már korábban megsze­rettem az itt élőket. A magam módján pedig mint erdészkutató, tenni akartam valamit az itteni erdőgazdálkodási körülmények javításáért. Ezért örültem, hogy Kecskemétre jöhetek. — Hogyan sikerült a beillesz­kedés? — Szeretettel és segítőkészség­gel találkoztam. A város akkori tanácselnöke, Reile Géza megkü­lönböztetett figyelemmel segített minden gondunkban. Telket kap­tunk lakásépítés céljára és a hi­vatal rövidesen elkészült. Ami egyéni beilleszkedésemet illeti, nem volt nehéz, mert mindig is szívesen foglalkoztam társada- lompolti'kaá kérdésekkel, és sze­rencsére ilyen típusú ember sok van Kecskeméten. Az akkori vá­rosi népművelési felügyelő segít­ségével hamar egymásra talál­tunk. Megismerkedhettem jeles művésziekkel, többek között Weö­res Sándorral, Fodor Andrással. Bekapcsolódhattam a nagyon di­namikusan fejlődő közművelődés áramlatába is. Több kecskeméti kiadvány társszerzője lehettem és ez engem is gyorsan afféle lokál­patriótává avatott. Német és an­gol nyelvtudásom lehetővé tette, hogy a tájat az idegen szemével is nézhessem, hiszen gyakran kel­lett külföldi vendégeket kalauzol­nom. Mindez érzelmileg a város­hoz és tágaibb környezetéhez kö­tött. Most is nagyon boldog va­gyok. ha újra megfordulhatok ezen a vendégszerető vidéken.­— Milyen, megfontolás vezette Jelenlegi munkahelyére, Sopron­ba? — Megvallom, a katedra adta rang soha nem csábított. Annál inkább a bennem felhalmozódott sokféle ismeretanyag átadásának kényszere. Az erdészeknek Sop­ron az egyetemi évék miatt az ifjúságot jelenti, azért ez is né­mileg vonzott. Jelenlegi beosztá­som örömmel jttílt el, mert ta­pasztalataimat megoszthatom lel­kes fiatalemberekkel, bennük fel­kelthetem a szakma iránti von­zalmat lelkesedést, és további hí­vedét' xóborÖSÍlVáitak éz alföldi er- d ^gazdái kod ás. s mára. — öt évig Bács-Kiskunbam a TIT szervezetének elnöke is volt. Milyen a kapcsolata jelenleg a TIT-tel? — A soproni szervezet tagja vagyok, rendszeresen tartok elő­adásokat különböző érdeklődési körű hallgatóság előtt. Néha út­törőnyakkendős gyermekeknek, máskor a szociális otthon idős gondozottjainak mutatom be dia­képek segítségével az erdő szép­ségét, külföldi élményeimet. Min­dig örülök, ha tudásomat, szép emlékeimet megoszthatom má­sokkal. Állandó előadója vagyok a kapuvári úttörőháznak és a sop­roni gimnáziumok tanulóinak is gyakran szervezek bemutatót, elő­adásit. — Kapcsolatban maradt-e Kecskeméttel, illetve Bács-KIs- kun megyével? — Igen. Önömmel mondom, hogy segítettem egy itteni fafa­ragótáborba csalogatni néhány jeles alföldi művészt. Közöttük Pólyák Ferencet és Tör öcsik Jo­lánt. Alkotásaik a soproni egye­tem gyűjteményét gazdagítják Sőt Törőcsdk Jolán azóta rend­szeresen gyakorlatokat tart faipa­ri mémökjelölteknek. Az intar­ziaművészet fortélyaival az anyagismeretet mutatja be a hallgatóknak. A tanszékem egyik kutatója gomba-oltóanyagát ké­szített a Kiskunhalasi Állami Gazdaság részére, ahol a napok­ban jártam egy bolgár kollégával, és megcsodálhattam azt a nagy­szerű munkát, amit ez a gazda­ság — mostoha adottságai ellen- súlyozása érdekében — végez. Az idén NDK- és NSZK-beli hallga­tókkal készülök Kecskemétre, és nagyon örülök, hogy újabb híve­ket toborozhatok ennek a szép és látványos vidéknek és Kecske­métnek, amely most már szak­mánk egyik fellegvárának is szá­mit. Dr. Szilágyi Attila Az ötvenéves miniszter ta­pasztalatból ismeri a zord hide­geket, a fagyos talaj szeszélyeit, mindazokat a problémákat, ame­lyeket Szibéria jtelent az építőik­nek. Csirszkov több mint húsz évig dolgozott a szibériai épít­kezéseken, s alaposan kiismerte a körülményeket. Gépészként kezdte, majd építésvezető volt. Húszmilliárd rubeles beruházás — Jelenleg a szovjet földgáiz- nak több mint a felét a nyugat­szibériai lelőhelyek adják. Az itteni termelés elérte a napi egy- millfiárd köbmétert. A fo­gyasztók viszont Európában és a Szovjetunió európai részén várják a „kék tüzelőanyagot." A szállítás megoldása tehát kez­dettől fogva döntő kérdés, fej­lesztése mindenkor időszerű fel­adat. A Szovjetunióban nemrég fe­jeződött be az egyetemes gáz­ipar tórténetének legnagyobb építkezése. Működésbe lépett az a gázvezeték, amely a szibériai Urengojból szállítja az értékes energiahordozót a Szovjetunió központi körzetéibe. Felépítése nem egészen öt esztendőt vett igénybe. — Egyedülálló program volt. amely lényegében semmi máshoz nem hasonlítható — vallja a mi­niszter. — Világviszonylatban a legnagyobb teljesítményű gáz­szállító rendszert hoztunk létre, amelyen évente akár 200 mil­liard köbméter gázt is átszivaty- tyúzhatunk. Az építés több mint 20 milliárd rubelt emésztett föl. Ez több, mint amennyit a két (legnagyobb gépkocsigyárunk, a Volgái és a Kémiai Autógyár, vaymrvmll az atomreaktorokat előáiltító Atommas, illetve a Saj­kái—Amur vasútvonal építésére együttvéve költöttek. De még­sem lehet pontot tenni az ügy Mestersége a szívügye „Ismerve a elpöjavító szak­mát sújtó gondokat, Tóth Pál kecskeméti cipész százezer fo­rintos alapítványt helyezett el az OTP-ben az effajta mester­séget eredményesen tanulók ösztönzésére. A pénz 11 szá­zalékos kamatából tanév vé­gén azok részesednek, akik legalább közepes tanulmányi eredményt érnek el, és gya­korlatilag Is megállják helyü­ket ebben a szakmában,” (Részlet a Petőfi Népe 1985. október 33-1 Összefogással a szolgáltatások javításáért el- mű cikkből.) Ki ez iaz ember, aki nem saj- náJit ekkora összeget felajánlani egy, már hiailódó szakma újjá­élesztéséért? Ügy illene folytatnom, hogy mielőtt bemutatom, kéziét szo­rítsak vele tiszteletem jeléül azért a memes gesztusért, amit tett. Ám Tóth Pál nem vár sem­milyen gratulációra. Olyan em­ber ő. aki' siránkozás helyett cse­lekedett, mégpedig példamuta­tóan, a kihalófélben levő cipész- szakma megmentéséért. Egy lé­pés az úton, jóllehet kapott ér­te gúnyos megjegyzéseket is: „Ilyen jól áll? Talán nem jér otthon a pénztől, hogy ennyit kidob?!’’ Azonban nem érzi ki­dobott pénznek az átadott 100 ezret. Egyszerűen úgy gondolta, hogy amennyi nyugdíjat eddig, 09 esztendős koráig kapott — 300 ezer forintolt —, annak az egyharmadát mintegy „visszafi­zeti” szakmaszeretetből, a tár­sadalom javára. Húszéves fekete cipő van Tóth Pál lábán. Szinte újnak látszik most is. Saját keze mun­kája, azé a mesteré, aki 1931, szeptemberében ült először kap­tafáihoz. ' Szorgalmasan tanult, és gyakorolt. Később idősebb mes­terektől eltesett, vagy néhány liter borért megismert olyan szakmai fogásokat, amelyek nél­kül nem tudott volna felsőrész­mintát, esőnek jobban ellen­álló békanyelveg félcipőt, csiz­mához nyelvelt, vagy haránit- emelős győgycipőket készíteni bokaisülilyedéses lábra. Volt olyan nap, amikor 20 piár cipőt ren­deltek nálla, s ő nem méricskél­te az Időt: ha keltett, egy órát fordított arra, hogy valakinek a .lábáról pontos mintát vehes­sen. vegére. Még ez a hatalmas ener­getikai folyosó sem oldja meg a szibériai gáz szállításával ösz- sz.efüggő problémákat. A jelen­legi ötéves tervben, 1986 és 1990 között újabb hat vezeték 'húzó­dik majd Nyugat-Szibériából a Szovjetunió európai részébe. Sót, tervezzük, hogy Urengojból még egy fővezetéket építünk Európa felé. Lelőhely a sarkkörön túl A tervekről szólva, a minisz­ter nem titkolja aggodalmát és gondjait sem, hiszen ahogy észak felé haliadnak az építők, a nehézségek egyre növekednek. A jamburgi lelőhely a sarkkörön túl, a Taz.ovszkij-félszigeten ta­lálható. Az itteni tükörsima sík­ságot keresztül-(kasul átjárják a Jeges-tenger felől betörő, cson­tig hatoló, iszonyatosan hideg szelek. Télien az 50—60 fokos fagy sem ritka, a rövid, alig két hónapig tartó nyár pedig csak arra jó, hogy tetézze ai gondo­kat. A nyárral ugyanis betör a vidékre a szúnyoginvázió, az ol­vadástól pedig a tundra való­sággal felduzzad; a télen befa­gyott mocsarak felengednek, el­borítják az egész félszigetet, amely a magasból úgy néz ki, mint egy fortyogó üst. Ennek el­lenére programot dolgoztak ki arra nézve. hogy Jamburgot gyorsabban fogják" kiaknázni, mint az urengoji lelőhelyet. — Szó se róla, nem lesz köny- n.vű munka — magyarázza Vla­gyimir Csirszkov. — A Jamburg- tól több mint ezer kilométerrel délebbre épült tyumenyi üze­mekben 250—300 (tonna súlyú blokkokat állítanak elő, ame­lyekbe beszerelik az összes szük­séges berendezést. Ezeket azután különleges — légpárnás — pon­tonokon szállítják: Jamburgba. Eddig 24 blokkot juttattak Jam­Jó pár, saját tervezésű cipőjé­nek a modell rajza arról tanús­kodik egy albumban, hbgy Tóth Pál alkotó szellemű ember volt fiatalabb korában is- Egy elsár­gult. már csak nehezen olvasha­tó kalkulációs jegyzéket mutat. Életének egytik jeles napjára. 1943. október 29-re emlékezteti, amikor a Kecskeméti Ipartestü­letben (ma Úttörő- és Ifjúsági Ház) mestervizsgázott. Az elmé­leti feladatot olyan jól oldotta meg, hogy az anyag- és árszá­mításba egyetlen vesszőhiba sem csúszott. így harminchat társa közül egyedül ő kapott ipar­kamarai dicséretet és elismerő szavakat a vizsgabizottság elnö­kétől: „Ügy készüljön jel min­denki a mestervizsgára, mint Tóth Pál úr!" A bizottságiba meghívott mestere, Lugosi Ist­ván szemében ekkor egy könny­cseppet látott megcsillanni. Mesterség? a szívügye. Erről tett tanúságot, amikor — K IOSZ-alapítóként — még 1950- ben, egy kisipargyűlésen sürget­te a cipészszakma utánpótlási gondjainak megoldását.. 1953-ban Kec&ketméten ő készítette az el­ső gumitalpú, gojzervanrott ci­pőt az egyik legkiválóbb láb­belifajtát. S, hogy ma 20 éves cipővel a lábán ült le velem be­szélgetni, magasra állított szak­mai mércéje eredményének te­kinthetem. Vajon, van-e olyan fok ezen a mércén (alul), aho­va az egyik percről a másikra beázó, nedvszívó repedt mű­anyag talpú, levált sarkú és ké- nyelmletlen cipői níket odasorol- batnám? Nem titkolva nosztal­burgba. Ezután úgy szerelték, össze őket, mint az építőkocká­kat. A blokkok révén sajátoa üzem létesül a tundrán, amely­ben a födgázt különválasztják a kondenzátumoktól, megszárítják, majd megitisztíttják az idegen anyagoktól, mielőtt a fővezeték­be jutna. Jamburgban összesen tíz ilyen Létesítmény készül el. Az építés meggyorsítása céljá­ból a jövőben 1000 tonnás blok­kokat is felhasználnak, ame­lyekbe egy-egy teljes üzem fel­szerelése kerül „töltelékként”. Több mint fele a KGST-országokba — Jelenleg a gázexportnak több minit a fele a KGST-orszó- gokha irányul — folytatja a mi­niszter. Közös erőfeszítéssel a föld alatti fővezetékek szerteága­zó hálózatát hoztuk létre. Közü­lük a legfontosabb szerepeit a Szövetség-vezeték tölti be, amely a hetvenes évek végén épült meg. A vezeték a DélrUrálban levő orenburgi íöldgázikitermelő telepeket költi össze a szocialis­ta országok ipari központjaival, s lehetővé tette, hogy 15,5 mil­liárd köbméterrel növeljük a szovjet földgázszállítások éves mennyiségét. Tekintettel biz európai szocia­lista országok növekvő tüzelő­anyag-szükségleteire, 1984-ben a KGST havamma ülésszakán hatá­rozat született a Jamburg—Ke- let-Európa gázvezeték létrehozá­sáról. — Műszaki szempontból az új vezeték nem különbözik azoktól, amelyeket a Szovjetunióban most építenek — teszi hozzá a mi - ni.szter. — Széles, 1420 millimé­teres átmérőjű, 75 atmoszféra nyomásra méretezett, nagy tel­jesítményű vezeték lesz. Hosz- szúságát 4605 kilométerre ter­vezték. A 12. ötéves terv folya- mán működésbe lépő vezetéken évente 30—32 milliárd köbméter gázt áramoltatnak a lelőhelyek­től 'a felhasználókig. ,J01 ” ',IJÍ giámat a minőségre és hírne­vükre sokat adó mesterek mun­kája iránt, megkérdem: miként vélekedik erről? — Az én időm bem. nem mond­hattuk vagy írhattuk volna egy cipőre, hogy „Nem vízálló", „Kevésbé vízálló’’, stb. A lábbe­li arra való, hogy esőben, sárban végigmenjünk benne az utcán. Erre a célra viszont nem jók a ruházati bőrből készült felső­részek! Ráadásul a cipők ára túl magas. És hiába szépek, mutató­sak, a bütyök-, szaknyelven szólva a balmivonal egy-másfél centiméteres előbbre hozásával, azaz a felsőrész kisebbítésével, kényelmetlenek. Lesz tehát dolguk a cipészek­nek ezután Is. De kikhez for­dulhatnak majd a megrendelőké Kik váltják föl a munkában a régi mestereket? Tóth Pál bizakodó: — Ügy gondoltam, nemcsak alapítvánnyal segítem e szakma megújulását. Szívesen elmegyek általános iskolások közé, hogy a gyerekeknek a cipészszakmá­ról beszéljek. A szakmunkás- képzőkben megtanítanám a fia­talokat a felsőrész- és mintaké­szítésre, Ha évente megnyer­nénk két-három fiút, vagy lányt. Kegy ezt a foglalkozást válasz­szák, ez újabb 'lépést jelentene az utánpótlásban. A változatlanul gondokkal küszködő szolgáltatás fejlődésé­ért Tóth Pál mellett most már mások — többen — is lépjenek, hogy léphessünk — javított, vagy jó cipőben járhassunk — az utcán! Kohl Antal Mi történt A VIZSGÁLAT LEZÁRULT az orgoványi Sallai Tsz-ben? A kecskeméti városi Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz 1984-ben érkezett egy közérdekű bejelentés, amely azt taglalta, hogy az orgoványi Sallai Terme­lőszövetkezetben jogszabályellenes tevékenységet folytatnak egyes dolgozók és a belső ellenőrzés hiá­nyosságai miatt a gazdálkodási fegyelem, s a társa­dalmi tulajdon megóvása meglehetősen laza. A vizsgálat elkezdődött abban az évben és áttekin­tette, mi történt 1983-tól 1984 közepéig. A megál­lapítások nagyobbrészt fedték azokat a 'hiányossá­gokat, visszaéléseket, amelyeket a bejelentésben le­írtak. Annak, hogy miért most térünk ki az akkori eseményekre, egyszerű a magyarázata. A városi NEB tavaly december végén tartott ülésén számol­tatta be a tsz elnökét a vizsgálatot követő törvé­nyességi felhívás végrehajtásáról. De nézzük sorjá­ban az eseményeket. Fiktív kilométerek Kifogás érte az anyagbeszerzőt, aki kapcsolt mun­kakörben gépkocsivezetőként is dolgozott. Az autó üzemeltetésével kapcsolatban a vizsgálatot végző népű ellenőrök megállapították, hogy a menetleve­leken megtett távolságokat és az útirányt nem a valóságnak megfelelően tüntette fel és lényegesen többet számolt el a lehetségesnél. Fokozta még ezt azzal is, hogy a papír szerinti szuperbenzin helyett csak normállal üzemeltette a gépkocsit, így minden liternél egy forint ötven fillér volt a tiszta ha­szon. Az anyagbeszerző gépkocsivezetőnek különöseb­ben nem kellett a lebukástól sem félnie, mert a szövetkezet gépjármű-ügyintézője csak felületesen vizsgálta a menetleveleket. Szándékosságot bizo­nyítani nem lehetett, de azt a tényt eltagadni sem, hogy kettejük között szoros a rokoni kapcsolat. Összességében a népi ellenőrök 7913 fiktív kilomé­ter „megtételét” állapították meg, amely egy év alatt 43 ezer 600 forint kárt jelentett a Sallai Tsz- nek. Az ellenőrzés Idejéig az 1984-es évből négy hónap telt el, amely alatt ugyancsak folytatódott az említett „utazás”. Egy nem dolgozó munkalapja A közérdekű bejelentés szólt az egyik üzemveze­tőről is, aki hatáskörét túllépve másfél hónapi fize­tés nélküli szabadságot engedélyezett az egyik be­osztottjának, aki ezen idő alatt a saját kombájnjá­val aratott. Bár a jelenlétet igazoló füzetben a dol­gozó úgy szerepelt, mint aki munkát nem végez, a főnöke, — mint időbéres dolgozónak a napi 8 és fél órát elszámolva, valamint az egyéb pótlékokat fi­gyelembe véve — munkalapot állított ki. A fél hó­napra járó összeget fel is vette az üzemvezető ne­gyedmagával együtt, ám a teljes hónapi munkadí­jat a főagronómus ébersége miatt már nem tudta megszerezni. Még vetődtek fel problémák a marhahús értéke­sítésével, a szabálytalan pénzügyi manőverekkel, a gyakori pezsgő- és barvásárlásokkal, valamint egyes dolgozók tartozásaival kapcsolatban, akik késleked­tek a szövetkezeti „kölcsön” visszafizetésével. A vizsgálati tapasztalatok arra utaltak, hogy a Sallai Termelőszövetkezetben- a belső ellenőrzés hiányosságai miatt egyes területeken a gazdálkodá­si fegyelem több kívánnivalót hagy maga után. Hoz­zájárult éhhez a lazán kezelt személyzeti munka és a fegyelmi felelősség szintjének alacsony volta Is. Miután a közérdekű bejelentésben foglaltak a lényeges kérdésekben megalapozottaknak,' helytál- lóaiknak bizonyultak, a népi ellenőrzési bizottság javaslatot tett, hogy a szövetkezet vezetése szün­tesse meg a hiányokat, és számolja fel az újabbak elkövetésének lehetőségét. A rend helyreállt A termelőszövetkezet vezetősége korrekt Intézke­déseinek köszönhetően végül helyreállt a rend. Az eljárás során előbb büntető feljelentést tettek az anyagbeszerző gépkocsi-vezető ellen. A rendőrség a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elköveté­sét állapította meg. Álláspontja szerint szabálysér­tés történt, ezért őt a városföldi tanács szakigazga­tási szerve (az orgoványi tanács a rokoni szálak kö­tötte elfogultság miatt nem tárgyalhatta), három­ezer forintra bírságolta, gépjármű menetokmányá­val elkövetett szabálysértés miatt. Az ezzel egyidőben megindult fegyelmi eljárás során a termelőszövetkezet vezetősége visszavonta a Kiváló Dolgozó kitüntetését, és megvonta az 1984. évi eredmény után járó prémiumát, jutalmát. A Kecskeméti Városi Ügyészség az üzemvezető ellen magánokirat-hamisítás miatt indított ügyben meg­rovást alkalmazott. A téesz vezetősége végül írás­beli figyelmeztetésben, megrovásban és szigorú meg­rovásban részesítette azokat, akik vétettek a szö­vetkezeti gazdálkodás rendje ellen. Tuzai Béla ^cyr nö / fi CU • >l fi9V i LÉPJÜNK, HOGY LÉPHESSÜNK! • Tóth Pál 1931-ben ült először kaptafához, de kedvtelésből még mos­tanában is megjavít egy-két cipőt. (Straszer András felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents