Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-14 / 11. szám
4 • PETŐFI NÉPE » 1986. január 14. A kecskeméti kísérleti állomástól az egyetemi katedráig • Az archív (elvételen dr. Szodfridt István Pólyák Ferenc tanyáján Weöres Sándorral és Károlyi Amyval. (Heltai Nándor (elvétele) 4605 KILOMÉTERES VEZETÉK ÉPÜL Mennyibe kerül a szibériai — Ma senki nem csodálkozik azon — mondja Vlagyimir Csirszkov, szovjet kőolaj- és gázipari vállalatépítési miniszter —, hogy a szibé- T I ÍTT T~m 9 riai gáz a moszkvai és a prágai háziasszonyokat szolgálja, osztrák 1 m J ||ff ajk g2 _ erőművek turbináit forgatja, bolgár és finn Qvegházakat melegít, len- * gyei kohászati üzemeket táplál energiával, magyar és NSZK-beli vegyi kombinátokban hasznosítják. De elegendő egy pillantást vetni a térképre, hogy lássuk, milyen hosszú a földgáz útja Szibériából Európába. Beszélgetés dr. Szodfridt Istvánnal A z Erdészeti Tudomá- nyos Intézet Duna— Tisza Közi Állomását 1964-ben dr. Szodfridt István irányítá- sáv <1 alapították. Az eltelt két évtized alatt a jelenlegi kísérleti állomás külön „iskolát” teremtett az alföldi erdő- gazdálkodásban. Dr. Szodfridt István 1983 óta az Erdészeti és Faipari Egyetem termőhelyismereti tanszékének vezetője. Oktató-nevelő munkája, valamint a Duna—Tisza közéhez való kötődése alkalmanként visszahívja Kecskemétre. A közeli napokban is itt járt a megyeszékhelyen, ekkor elevenítettük fel régebbi élményeit és faggattuk jelenlegi törekvéseiről. — Egyetemista koromban botanikus évfolyamtársam. Csapódy István megszerettette velem a növényeik világát. Azóta is ez kedvenc időtöltéseim. Tagja va- KVök a Magyar Tudományos Akadémia botanikai bizottságának. Jórészt ez a fajta érdeklődés vezetett el Kecskemét környékére. Erdészeti kutatóként dolgoztam az ÉRTI budapesti központjában, a kiváló homok kurta tó, erdész. Babos Imre irányításával. Vele járhattam az alföldi területeket. Itt kaptam kedvet annak alaposabb megismerésére. Bár az erdészek ábhan az időben vonakodtak az Alföldön munkálkodni — hogv úgy mondjam, ez nem tartozott a vonzó perspektívák közé. Mégis szívesen jöttem. Kedvenc íróm, Móra Ferenc művein keresztül már korábban megszerettem az itt élőket. A magam módján pedig mint erdészkutató, tenni akartam valamit az itteni erdőgazdálkodási körülmények javításáért. Ezért örültem, hogy Kecskemétre jöhetek. — Hogyan sikerült a beilleszkedés? — Szeretettel és segítőkészséggel találkoztam. A város akkori tanácselnöke, Reile Géza megkülönböztetett figyelemmel segített minden gondunkban. Telket kaptunk lakásépítés céljára és a hivatal rövidesen elkészült. Ami egyéni beilleszkedésemet illeti, nem volt nehéz, mert mindig is szívesen foglalkoztam társada- lompolti'kaá kérdésekkel, és szerencsére ilyen típusú ember sok van Kecskeméten. Az akkori városi népművelési felügyelő segítségével hamar egymásra találtunk. Megismerkedhettem jeles művésziekkel, többek között Weöres Sándorral, Fodor Andrással. Bekapcsolódhattam a nagyon dinamikusan fejlődő közművelődés áramlatába is. Több kecskeméti kiadvány társszerzője lehettem és ez engem is gyorsan afféle lokálpatriótává avatott. Német és angol nyelvtudásom lehetővé tette, hogy a tájat az idegen szemével is nézhessem, hiszen gyakran kellett külföldi vendégeket kalauzolnom. Mindez érzelmileg a városhoz és tágaibb környezetéhez kötött. Most is nagyon boldog vagyok. ha újra megfordulhatok ezen a vendégszerető vidéken.— Milyen, megfontolás vezette Jelenlegi munkahelyére, Sopronba? — Megvallom, a katedra adta rang soha nem csábított. Annál inkább a bennem felhalmozódott sokféle ismeretanyag átadásának kényszere. Az erdészeknek Sopron az egyetemi évék miatt az ifjúságot jelenti, azért ez is némileg vonzott. Jelenlegi beosztásom örömmel jttílt el, mert tapasztalataimat megoszthatom lelkes fiatalemberekkel, bennük felkelthetem a szakma iránti vonzalmat lelkesedést, és további hívedét' xóborÖSÍlVáitak éz alföldi er- d ^gazdái kod ás. s mára. — öt évig Bács-Kiskunbam a TIT szervezetének elnöke is volt. Milyen a kapcsolata jelenleg a TIT-tel? — A soproni szervezet tagja vagyok, rendszeresen tartok előadásokat különböző érdeklődési körű hallgatóság előtt. Néha úttörőnyakkendős gyermekeknek, máskor a szociális otthon idős gondozottjainak mutatom be diaképek segítségével az erdő szépségét, külföldi élményeimet. Mindig örülök, ha tudásomat, szép emlékeimet megoszthatom másokkal. Állandó előadója vagyok a kapuvári úttörőháznak és a soproni gimnáziumok tanulóinak is gyakran szervezek bemutatót, előadásit. — Kapcsolatban maradt-e Kecskeméttel, illetve Bács-KIs- kun megyével? — Igen. Önömmel mondom, hogy segítettem egy itteni fafaragótáborba csalogatni néhány jeles alföldi művészt. Közöttük Pólyák Ferencet és Tör öcsik Jolánt. Alkotásaik a soproni egyetem gyűjteményét gazdagítják Sőt Törőcsdk Jolán azóta rendszeresen gyakorlatokat tart faipari mémökjelölteknek. Az intarziaművészet fortélyaival az anyagismeretet mutatja be a hallgatóknak. A tanszékem egyik kutatója gomba-oltóanyagát készített a Kiskunhalasi Állami Gazdaság részére, ahol a napokban jártam egy bolgár kollégával, és megcsodálhattam azt a nagyszerű munkát, amit ez a gazdaság — mostoha adottságai ellen- súlyozása érdekében — végez. Az idén NDK- és NSZK-beli hallgatókkal készülök Kecskemétre, és nagyon örülök, hogy újabb híveket toborozhatok ennek a szép és látványos vidéknek és Kecskemétnek, amely most már szakmánk egyik fellegvárának is számit. Dr. Szilágyi Attila Az ötvenéves miniszter tapasztalatból ismeri a zord hidegeket, a fagyos talaj szeszélyeit, mindazokat a problémákat, amelyeket Szibéria jtelent az építőiknek. Csirszkov több mint húsz évig dolgozott a szibériai építkezéseken, s alaposan kiismerte a körülményeket. Gépészként kezdte, majd építésvezető volt. Húszmilliárd rubeles beruházás — Jelenleg a szovjet földgáiz- nak több mint a felét a nyugatszibériai lelőhelyek adják. Az itteni termelés elérte a napi egy- millfiárd köbmétert. A fogyasztók viszont Európában és a Szovjetunió európai részén várják a „kék tüzelőanyagot." A szállítás megoldása tehát kezdettől fogva döntő kérdés, fejlesztése mindenkor időszerű feladat. A Szovjetunióban nemrég fejeződött be az egyetemes gázipar tórténetének legnagyobb építkezése. Működésbe lépett az a gázvezeték, amely a szibériai Urengojból szállítja az értékes energiahordozót a Szovjetunió központi körzetéibe. Felépítése nem egészen öt esztendőt vett igénybe. — Egyedülálló program volt. amely lényegében semmi máshoz nem hasonlítható — vallja a miniszter. — Világviszonylatban a legnagyobb teljesítményű gázszállító rendszert hoztunk létre, amelyen évente akár 200 milliard köbméter gázt is átszivaty- tyúzhatunk. Az építés több mint 20 milliárd rubelt emésztett föl. Ez több, mint amennyit a két (legnagyobb gépkocsigyárunk, a Volgái és a Kémiai Autógyár, vaymrvmll az atomreaktorokat előáiltító Atommas, illetve a Sajkái—Amur vasútvonal építésére együttvéve költöttek. De mégsem lehet pontot tenni az ügy Mestersége a szívügye „Ismerve a elpöjavító szakmát sújtó gondokat, Tóth Pál kecskeméti cipész százezer forintos alapítványt helyezett el az OTP-ben az effajta mesterséget eredményesen tanulók ösztönzésére. A pénz 11 százalékos kamatából tanév végén azok részesednek, akik legalább közepes tanulmányi eredményt érnek el, és gyakorlatilag Is megállják helyüket ebben a szakmában,” (Részlet a Petőfi Népe 1985. október 33-1 Összefogással a szolgáltatások javításáért el- mű cikkből.) Ki ez iaz ember, aki nem saj- náJit ekkora összeget felajánlani egy, már hiailódó szakma újjáélesztéséért? Ügy illene folytatnom, hogy mielőtt bemutatom, kéziét szorítsak vele tiszteletem jeléül azért a memes gesztusért, amit tett. Ám Tóth Pál nem vár semmilyen gratulációra. Olyan ember ő. aki' siránkozás helyett cselekedett, mégpedig példamutatóan, a kihalófélben levő cipész- szakma megmentéséért. Egy lépés az úton, jóllehet kapott érte gúnyos megjegyzéseket is: „Ilyen jól áll? Talán nem jér otthon a pénztől, hogy ennyit kidob?!’’ Azonban nem érzi kidobott pénznek az átadott 100 ezret. Egyszerűen úgy gondolta, hogy amennyi nyugdíjat eddig, 09 esztendős koráig kapott — 300 ezer forintolt —, annak az egyharmadát mintegy „visszafizeti” szakmaszeretetből, a társadalom javára. Húszéves fekete cipő van Tóth Pál lábán. Szinte újnak látszik most is. Saját keze munkája, azé a mesteré, aki 1931, szeptemberében ült először kaptafáihoz. ' Szorgalmasan tanult, és gyakorolt. Később idősebb mesterektől eltesett, vagy néhány liter borért megismert olyan szakmai fogásokat, amelyek nélkül nem tudott volna felsőrészmintát, esőnek jobban ellenálló békanyelveg félcipőt, csizmához nyelvelt, vagy haránit- emelős győgycipőket készíteni bokaisülilyedéses lábra. Volt olyan nap, amikor 20 piár cipőt rendeltek nálla, s ő nem méricskélte az Időt: ha keltett, egy órát fordított arra, hogy valakinek a .lábáról pontos mintát vehessen. vegére. Még ez a hatalmas energetikai folyosó sem oldja meg a szibériai gáz szállításával ösz- sz.efüggő problémákat. A jelenlegi ötéves tervben, 1986 és 1990 között újabb hat vezeték 'húzódik majd Nyugat-Szibériából a Szovjetunió európai részébe. Sót, tervezzük, hogy Urengojból még egy fővezetéket építünk Európa felé. Lelőhely a sarkkörön túl A tervekről szólva, a miniszter nem titkolja aggodalmát és gondjait sem, hiszen ahogy észak felé haliadnak az építők, a nehézségek egyre növekednek. A jamburgi lelőhely a sarkkörön túl, a Taz.ovszkij-félszigeten található. Az itteni tükörsima síkságot keresztül-(kasul átjárják a Jeges-tenger felől betörő, csontig hatoló, iszonyatosan hideg szelek. Télien az 50—60 fokos fagy sem ritka, a rövid, alig két hónapig tartó nyár pedig csak arra jó, hogy tetézze ai gondokat. A nyárral ugyanis betör a vidékre a szúnyoginvázió, az olvadástól pedig a tundra valósággal felduzzad; a télen befagyott mocsarak felengednek, elborítják az egész félszigetet, amely a magasból úgy néz ki, mint egy fortyogó üst. Ennek ellenére programot dolgoztak ki arra nézve. hogy Jamburgot gyorsabban fogják" kiaknázni, mint az urengoji lelőhelyet. — Szó se róla, nem lesz köny- n.vű munka — magyarázza Vlagyimir Csirszkov. — A Jamburg- tól több mint ezer kilométerrel délebbre épült tyumenyi üzemekben 250—300 (tonna súlyú blokkokat állítanak elő, amelyekbe beszerelik az összes szükséges berendezést. Ezeket azután különleges — légpárnás — pontonokon szállítják: Jamburgba. Eddig 24 blokkot juttattak JamJó pár, saját tervezésű cipőjének a modell rajza arról tanúskodik egy albumban, hbgy Tóth Pál alkotó szellemű ember volt fiatalabb korában is- Egy elsárgult. már csak nehezen olvasható kalkulációs jegyzéket mutat. Életének egytik jeles napjára. 1943. október 29-re emlékezteti, amikor a Kecskeméti Ipartestületben (ma Úttörő- és Ifjúsági Ház) mestervizsgázott. Az elméleti feladatot olyan jól oldotta meg, hogy az anyag- és árszámításba egyetlen vesszőhiba sem csúszott. így harminchat társa közül egyedül ő kapott iparkamarai dicséretet és elismerő szavakat a vizsgabizottság elnökétől: „Ügy készüljön jel mindenki a mestervizsgára, mint Tóth Pál úr!" A bizottságiba meghívott mestere, Lugosi István szemében ekkor egy könnycseppet látott megcsillanni. Mesterség? a szívügye. Erről tett tanúságot, amikor — K IOSZ-alapítóként — még 1950- ben, egy kisipargyűlésen sürgette a cipészszakma utánpótlási gondjainak megoldását.. 1953-ban Kec&ketméten ő készítette az első gumitalpú, gojzervanrott cipőt az egyik legkiválóbb lábbelifajtát. S, hogy ma 20 éves cipővel a lábán ült le velem beszélgetni, magasra állított szakmai mércéje eredményének tekinthetem. Vajon, van-e olyan fok ezen a mércén (alul), ahova az egyik percről a másikra beázó, nedvszívó repedt műanyag talpú, levált sarkú és ké- nyelmletlen cipői níket odasorol- batnám? Nem titkolva nosztalburgba. Ezután úgy szerelték, össze őket, mint az építőkockákat. A blokkok révén sajátoa üzem létesül a tundrán, amelyben a födgázt különválasztják a kondenzátumoktól, megszárítják, majd megitisztíttják az idegen anyagoktól, mielőtt a fővezetékbe jutna. Jamburgban összesen tíz ilyen Létesítmény készül el. Az építés meggyorsítása céljából a jövőben 1000 tonnás blokkokat is felhasználnak, amelyekbe egy-egy teljes üzem felszerelése kerül „töltelékként”. Több mint fele a KGST-országokba — Jelenleg a gázexportnak több minit a fele a KGST-orszó- gokha irányul — folytatja a miniszter. Közös erőfeszítéssel a föld alatti fővezetékek szerteágazó hálózatát hoztuk létre. Közülük a legfontosabb szerepeit a Szövetség-vezeték tölti be, amely a hetvenes évek végén épült meg. A vezeték a DélrUrálban levő orenburgi íöldgázikitermelő telepeket költi össze a szocialista országok ipari központjaival, s lehetővé tette, hogy 15,5 milliárd köbméterrel növeljük a szovjet földgázszállítások éves mennyiségét. Tekintettel biz európai szocialista országok növekvő tüzelőanyag-szükségleteire, 1984-ben a KGST havamma ülésszakán határozat született a Jamburg—Ke- let-Európa gázvezeték létrehozásáról. — Műszaki szempontból az új vezeték nem különbözik azoktól, amelyeket a Szovjetunióban most építenek — teszi hozzá a mi - ni.szter. — Széles, 1420 milliméteres átmérőjű, 75 atmoszféra nyomásra méretezett, nagy teljesítményű vezeték lesz. Hosz- szúságát 4605 kilométerre tervezték. A 12. ötéves terv folya- mán működésbe lépő vezetéken évente 30—32 milliárd köbméter gázt áramoltatnak a lelőhelyektől 'a felhasználókig. ,J01 ” ',IJÍ giámat a minőségre és hírnevükre sokat adó mesterek munkája iránt, megkérdem: miként vélekedik erről? — Az én időm bem. nem mondhattuk vagy írhattuk volna egy cipőre, hogy „Nem vízálló", „Kevésbé vízálló’’, stb. A lábbeli arra való, hogy esőben, sárban végigmenjünk benne az utcán. Erre a célra viszont nem jók a ruházati bőrből készült felsőrészek! Ráadásul a cipők ára túl magas. És hiába szépek, mutatósak, a bütyök-, szaknyelven szólva a balmivonal egy-másfél centiméteres előbbre hozásával, azaz a felsőrész kisebbítésével, kényelmetlenek. Lesz tehát dolguk a cipészeknek ezután Is. De kikhez fordulhatnak majd a megrendelőké Kik váltják föl a munkában a régi mestereket? Tóth Pál bizakodó: — Ügy gondoltam, nemcsak alapítvánnyal segítem e szakma megújulását. Szívesen elmegyek általános iskolások közé, hogy a gyerekeknek a cipészszakmáról beszéljek. A szakmunkás- képzőkben megtanítanám a fiatalokat a felsőrész- és mintakészítésre, Ha évente megnyernénk két-három fiút, vagy lányt. Kegy ezt a foglalkozást válaszszák, ez újabb 'lépést jelentene az utánpótlásban. A változatlanul gondokkal küszködő szolgáltatás fejlődéséért Tóth Pál mellett most már mások — többen — is lépjenek, hogy léphessünk — javított, vagy jó cipőben járhassunk — az utcán! Kohl Antal Mi történt A VIZSGÁLAT LEZÁRULT az orgoványi Sallai Tsz-ben? A kecskeméti városi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz 1984-ben érkezett egy közérdekű bejelentés, amely azt taglalta, hogy az orgoványi Sallai Termelőszövetkezetben jogszabályellenes tevékenységet folytatnak egyes dolgozók és a belső ellenőrzés hiányosságai miatt a gazdálkodási fegyelem, s a társadalmi tulajdon megóvása meglehetősen laza. A vizsgálat elkezdődött abban az évben és áttekintette, mi történt 1983-tól 1984 közepéig. A megállapítások nagyobbrészt fedték azokat a 'hiányosságokat, visszaéléseket, amelyeket a bejelentésben leírtak. Annak, hogy miért most térünk ki az akkori eseményekre, egyszerű a magyarázata. A városi NEB tavaly december végén tartott ülésén számoltatta be a tsz elnökét a vizsgálatot követő törvényességi felhívás végrehajtásáról. De nézzük sorjában az eseményeket. Fiktív kilométerek Kifogás érte az anyagbeszerzőt, aki kapcsolt munkakörben gépkocsivezetőként is dolgozott. Az autó üzemeltetésével kapcsolatban a vizsgálatot végző népű ellenőrök megállapították, hogy a menetleveleken megtett távolságokat és az útirányt nem a valóságnak megfelelően tüntette fel és lényegesen többet számolt el a lehetségesnél. Fokozta még ezt azzal is, hogy a papír szerinti szuperbenzin helyett csak normállal üzemeltette a gépkocsit, így minden liternél egy forint ötven fillér volt a tiszta haszon. Az anyagbeszerző gépkocsivezetőnek különösebben nem kellett a lebukástól sem félnie, mert a szövetkezet gépjármű-ügyintézője csak felületesen vizsgálta a menetleveleket. Szándékosságot bizonyítani nem lehetett, de azt a tényt eltagadni sem, hogy kettejük között szoros a rokoni kapcsolat. Összességében a népi ellenőrök 7913 fiktív kilométer „megtételét” állapították meg, amely egy év alatt 43 ezer 600 forint kárt jelentett a Sallai Tsz- nek. Az ellenőrzés Idejéig az 1984-es évből négy hónap telt el, amely alatt ugyancsak folytatódott az említett „utazás”. Egy nem dolgozó munkalapja A közérdekű bejelentés szólt az egyik üzemvezetőről is, aki hatáskörét túllépve másfél hónapi fizetés nélküli szabadságot engedélyezett az egyik beosztottjának, aki ezen idő alatt a saját kombájnjával aratott. Bár a jelenlétet igazoló füzetben a dolgozó úgy szerepelt, mint aki munkát nem végez, a főnöke, — mint időbéres dolgozónak a napi 8 és fél órát elszámolva, valamint az egyéb pótlékokat figyelembe véve — munkalapot állított ki. A fél hónapra járó összeget fel is vette az üzemvezető negyedmagával együtt, ám a teljes hónapi munkadíjat a főagronómus ébersége miatt már nem tudta megszerezni. Még vetődtek fel problémák a marhahús értékesítésével, a szabálytalan pénzügyi manőverekkel, a gyakori pezsgő- és barvásárlásokkal, valamint egyes dolgozók tartozásaival kapcsolatban, akik késlekedtek a szövetkezeti „kölcsön” visszafizetésével. A vizsgálati tapasztalatok arra utaltak, hogy a Sallai Termelőszövetkezetben- a belső ellenőrzés hiányosságai miatt egyes területeken a gazdálkodási fegyelem több kívánnivalót hagy maga után. Hozzájárult éhhez a lazán kezelt személyzeti munka és a fegyelmi felelősség szintjének alacsony volta Is. Miután a közérdekű bejelentésben foglaltak a lényeges kérdésekben megalapozottaknak,' helytál- lóaiknak bizonyultak, a népi ellenőrzési bizottság javaslatot tett, hogy a szövetkezet vezetése szüntesse meg a hiányokat, és számolja fel az újabbak elkövetésének lehetőségét. A rend helyreállt A termelőszövetkezet vezetősége korrekt Intézkedéseinek köszönhetően végül helyreállt a rend. Az eljárás során előbb büntető feljelentést tettek az anyagbeszerző gépkocsi-vezető ellen. A rendőrség a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetését állapította meg. Álláspontja szerint szabálysértés történt, ezért őt a városföldi tanács szakigazgatási szerve (az orgoványi tanács a rokoni szálak kötötte elfogultság miatt nem tárgyalhatta), háromezer forintra bírságolta, gépjármű menetokmányával elkövetett szabálysértés miatt. Az ezzel egyidőben megindult fegyelmi eljárás során a termelőszövetkezet vezetősége visszavonta a Kiváló Dolgozó kitüntetését, és megvonta az 1984. évi eredmény után járó prémiumát, jutalmát. A Kecskeméti Városi Ügyészség az üzemvezető ellen magánokirat-hamisítás miatt indított ügyben megrovást alkalmazott. A téesz vezetősége végül írásbeli figyelmeztetésben, megrovásban és szigorú megrovásban részesítette azokat, akik vétettek a szövetkezeti gazdálkodás rendje ellen. Tuzai Béla ^cyr nö / fi CU • >l fi9V i LÉPJÜNK, HOGY LÉPHESSÜNK! • Tóth Pál 1931-ben ült először kaptafához, de kedvtelésből még mostanában is megjavít egy-két cipőt. (Straszer András felvétele)
