Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-14 / 11. szám
1986 január 14. « PETŐFI NfiPE • 5 VALAMENNYI NYELVI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLJA -I fiatalokról - fiataloknak Bölcsész- és jogászhallgatók Bácsalmásról • ünnepélyes aktus: az „okmányok” aláírása. (Straszer András felvételei) Októberben már olvastak A Nyugtalan fényöcske című olvasmányt bogarásszák a tanulók. néma olvasással. Most látják először a szöveget, ujjuk követi a sorokéit, szájuk hangtalanul formálja a hangokat. A kiskunhalasi Általános Művelődési Központ Általános Iskolájának egyik első osztályában vagyunk, olvasásórán. Míg a gyerekek csendesen dolgoznak, van időnk néhány szót váltani Hugyi Imrénq tanítóval. Nem véletlen, hogy éppen ide vetődtem: ebben &7. osztályban ugyanis a nebulók — a köztudatban Lovász- féle néven ismert — integrált rendszerű intenzív olvasástanítási módszerrel tanulnák, — öt nap az előkészítő időszak, majd ezután betűcsopor- toáan óránként hát betűivel ismerkedtek a gyerekek. A legközelebbi alkalommal ezt gyakoroltuk, s jött a következő hat betű. Meglepődtem, hogy a kicsik milyen könnyen vették az akadályokat. Nem fizóképet tanultak tehát, hanem a kezdet kezdetétől ténylegesen olvasnak, betű- összekapcsolási gondjaik nincsenek. Igen rövid idő után meg tudták különböztetni egymástól a magánhangzókát és a mássalhangzókat, s a kisbetűk után rögtön megismerkécitek az írásjelekkel its. Egy hónap alatt a kis ábécé teljes készlete a birtokukban volt. Szinte egyik napról a másikra megtanultak olvasni, a szülök hitetlenkedve jöttek be, hogy a gyerek otthon áz újságokat bújjál. — Ügy látom, speciális tankönyvből tanulnak... — Igen. Dr. Lovász Gabriella tíetüvásár című könyvéből. Nagyon szeretik a gyerekek, A szövegek — amelyek például december elején már körülbelül olyan terjedelmesek, mint a második osztályos olvasókönyvben \ annak — hozzájuk szólnak. Ezt az egy könyvet használjuk, a egyben ez a munkafüzét is, amiben egyebek mellett az írást is tanulják. A betűket négyzetekbe rajzolják. Attól tartok, ha a másodikos könyv nem készül el, vissza fognak fejlődni a tanulók. A nagybetűket — névadóval — Milyen ,.mankót” kapott a pedagógus az új módszer kezdeti lépéseihez? — A továbbképzés mellett egy útmutató könyvecskét is, ami rengeteget segített. Nagyon sok óravázlatot közöl, s ötleteket ad ahhoz, hogy például milyen lemezeket, Vagy játékokat használjunk a tanítás során. A nagybetűk tanulásánál elsősorban a nevekre építünk. Játékos formában névadó ünnepélyt tartunk, ahol az anyagfkönywezetőtől kezdve valamennyi szerepet a gyerekek játszanak. Mondanom sem kell, borzasztóan élvezik. Lovász Gabriella egyébként azt javasolta, hogy a pedagógusok legalább két éven át tanítsanak elsőben, ennyi idő kell ahhoz, hogy igazán belejöjjenek az új módszer alkalmazásába. — Kíváncsi vagyok, mire jutottak a gyerekek időközben az olvasmánnyal. — Ez rögtön káderül. Minden nap új szöveggel Ismerkednek. A leghosszabb szavakat közösen átnézzük, majd nekilátnak a néma olvasásnak. Az eddigi tapasztalataim alapján mindig ezzel volt legnagyobb gond: az értő néma olvasással. Miként lehet rájönni — úgy, hogy a gyerekek is élvezzék —, mennyit értettek meg a szövegE1 lesett pillámat az osztálybeli névadóról. b(>l? Nem a tanító kérdez, hanem írásvetítőről olvassák a mese tartalmát firtató kérdéseket, s alatta a különféle jelekkel ellátott válaszokat, amelyek közül a helyeset kell kiválasztani. Egy- egy diáik minden segítség nélkül olvassa a kivetített mondatokat: Hová vágyott a fenyőcske? A Nap közelébe. A Hold közelébe. A csillagok közelébe, és a többi. A megfelelő jelet maguk írják a munikatankönyvtoe. Az eredmény: az osztályból három tanuló kivételével valamennyien tökéletesen megértették az olvasmányt, azaz hiba nélkül válaszoltak. — Néhány hónapos munka utón mi a véleménye: jó-e a módszer vagy sem? — Viita folyik arról, hogy melyik a legjobb olvasástanítási mód. A szdképes nem, az biztos, bál’ a jó nevelő azzal is elboldogul. Ez, amit, most én csinálok, naponta sokkal több felkészülésit igényel, dö ez alatt a viszonylag rövid idő alatt én is annyi sikerélményhez jutottam, mint a gyerekek. Ügy érzem, nem hiába dolgoztam. Intenzív és kombinált hjost evezzünk egy kicsit a szakima vizeire. Dr. Lovász Gabriella a módszerével tanító pedagógusoknak írt tájékoztatójában olvashatjuk, hogy társadalmunkban a feizó- és írásbeli kommunikáció minősége egyre jobban romlik, s egyre kevesebben tudják a gondolatcsere mindkét eszközét helyesen lalkalmazni. E hiányosság tartósságáért elsősorban az ajsó tagozatos anyanyelvi nevelés módját éri a legtöbb vád. Az egyik legcélravezetőbb megoldás: az’ integrációban történő anyanyelvi oktatás — írja a kutatás vezetöjé. A gondolatcsere nyelvi eszközei — a beszéd, az írás, az olvasás — együttesen alkotják a nyelv egészét — ez az anyanyelv integritása. A kutatók szerint az általános iskola alsó tagozatainak nevelése sikkor hatásos, ha az egységes célt — az anyan yelv alapkészségeinek elsajátítását — egy egységes eszközrendszer szolgálja Az intenzív—kombinált olvasástanítási módszer egy ilyen im- tegráát rendszer bevezető, de — az első osztályban — önmagéban is önálló része. Az olvasás elsajátításán kívül egységesen szolgálja valamennyi nyelvi tevékenység fejlesztését. Az olvasás- t ámítás folyamatát már a kezdeti szakaszban is, minden mozzanatában átszövi a többi nyelvi funkció gyakoroltatásával. A módszer tehát intenzív és kombinált jellegénél lógva képes arra, hogy az olvasás megtanulása során az egyéb nyelvi funkciók egységes elsajátítását is hatékonyan befolyásolja. A 2 igazgatón és a nevelőn múlik Dr. Gyapai József nének, a Bács-iKiskun megyei Pedagógiai Intézet munkatársának tájékoztatása szerint tavaly szeptembertől megyénk tizenhat első osztályában láttak neki az olvasásnak és a betűvetésnek ezzel a módszerrel. A szakfelügyelők tapasztalatai alapján a gyerekek már októberben—novemberben olvastak. — Az 1986/87-es tanévben várhatóan még több helyen kezdik az olvasástanításit a Lovász-féle módszerrel. A pedagógusok körében rendkívül élénk az érdeklődés. A továbbképzésekre eddig hatvanam jelezték részvételi szándékukat. Lovász Gabriellától tudom, hogy más megyékben nem tapasztaltak ekkora kíváncsiságot. ösztökélt is bennünket, hogy Rács-Kiskun legyen a módszer bázismegyéje, s második oszály- bam is vállaljuk a tanítást. S irt jön a de: a legutóbbi információm szerint erre még nincs minisztériumi engedély. — Min, illetve kin áll vagy bukik az, hogy hol, milyen módszerrel tanítják az elsősöket? — Bárhol bevezethetik, az igazgatón és a nevelőn múlik. A szeptemberi tankönyvi gényt már felmértük: eddig 28 iskola rendelte meg ezt a fajta könyvet. Csak az nem biztos, hogy a nyomda vállalja az előállításit ... Kormos Emese Szeged — diákváros. Kissé elcsépeltnek tűnik ez a megállapítás, mégis tény: a paprika, a Plck-szala- mi és a szabadtéri Játékok mellett tatán erről a leginkább híres ez a gyönyörű Tisza-partl település. A maga 6—7 ezer egyetemistájával, főiskolásával hazánk egyik felsőfokú oktatási központja. Bács-Kls- kun megyéből Is nagyon sokan tanulnak a különböző tanintézetekben. Három elsőéves hallgatóval beszélgettünk — még a vizsgaidőszak előtt — az egyetemről, a diákéletről, s arról, hogy milyenek az elképzeléseik a jövőt Illetően. Jágity Zsuzsa és Patkó Gábor a JATE Állam- és Jogtudományi Karára járnak, Szőnyi Zsuzsa bölcsészijelölit. Valamennyien a bácsalmási Hunyadi János Gimnáziumban érettségiz tek. — Miért éppen ide felvételiztelek? Jágity Zsuzsái: — Nékem már régi vágyam, hogy jogász legyek. Egyik rokonom jóvoltából ismertem és szerettem még ezt a pályát. — Nálam más a helyzet — mondja Gábor. — Nagyon érdékelnek a gazdasági kérdésiek is, ezért csak nehezein tudtam dönteni. — És Szőnyi Zsuzsa? — Az én választásomban inkább a két tantárgy szeretet e volt a döntő. Mindjenképpen magyarral és történelemmel szeretnék foglalkozni az iskola elvégzése után is, bér ez nem jelenti azt. hogy feltétlenül tanítani fogok. — Mindezek ellenére nem ez a jellemző — vág közbe Jágity Zsuzsa. — Csoporttársaim közül sokan csak haladéknak tekintik ezt a 4 és íél évet. Elég általános az a szemlélet, hogy meg kell szerezni valahogy a diplomát, s utána „majd csak lesz valahogy”. POLIFON : Egy műfajban, több szólamban Bővített formában, huszonnégy oldalon jelent meg a — korántsem csupán „könnyű”— zenei szaklap, a Polifon negyedik száma. A jazz-nek szánt oldalakon olvashatunk egyebek között az odesszai jazz-klub munkájáról, Al Di Meola budapesti koncertjéről és a tizenirmegyedik debreceni fesztiválról. Egészoldalas beszélgetésit közöl a tap Philip Tagg götefoorlgi zenetudóssal, aki — a MTA Zenetudományi Intézetének vendégeként — a modern populáris zenét tanulmányozta a közelmúltban hazánkban. Végleg eloszlatja az ex-Piramisról „szájhagyomány útján” terjedő félreértéseket (pletykákat) a Som Lajossal készített interjú. A folyóirat megszokott stílusában közöl kriitíkákait zenei életünk színvonalas és kevésbé értékes produkcióiról. Néhány a véleményekről is árulkodó címek közül: Kopaszodó Hair (a híres amerikai musical félresikeredett — első — magyar változatáról). Hamlet félkézből (Nagy Feró lemezéről), Sokadik bőr (a Varga Miklós Band első albumáról), Dili Roll) (természetesen a Dolly Raliról)... A tizenéves lányok bizonyára örömmel Olvasnak az Első Emelet sikerének titkairól, g a Ti násztár '84 felfedezettjeiről. Helyét kapott még a lapban — a (teljesség igénye nélkül — a Dire Straits, a Depeche Mode, 'Madonna, s egy szomorú aktualitás szülte megemlékezés, a 15 éve elhunyt Jimi Hendrixről. Összeállította: Szabó Klára — Mennyiben tud egy csoport, egy évfolyam közösséggé szerveződni? — Naigyon jó a viszony a csel- pontún kon belül — vélekednek egyöntetűen —, úgy hisszük, nyugodtan beszélhettünk már, egy kisebb közösség kialakulásáról. — Bár az az igazság — kot- nyeleskedík közbe Gábor —, hogy mindenki inkább csak a saját baráti körével van állandóan, s ebből a sziempantból nyújt többet a kollégium. Mivel egy- másrautaltabbak az emberek, ezért szorosabb is a kapcsolat közöttük. — Maholnap kezdődik a vizsgaidőszak ... Egymásra méznek és elmosolyodnak. — Ne ds mondd! — szólal meg Jágity Zsuzsa. — Iszonyúan félünk tőle. — Biztosan keményebb lesz, mint a felvételi, bár nem lesz akkora a tét — mondja Gábor. — Nekem annyival lesz nehezebb — kapcsolódik be a beszélgetésibe a „bölcsész Zsuzsa” —, hogy boraasztó sok a kötelező olvasnivalónk. — Szegeden számtalan lehetőség adódik művelődésre, szórakozásra. Ismeritek már a várost erről az oldalúról? — Sajnos, még nem nagyon tudunk szelektálni a programok közt — véli Szőnyi Zsuzsa. — Éppen ezért nehéz tartalmasán megszervezni a szabadidőnket. — így van — szól Gábor —, de én például már vettem filmklub-bérletet a Vörös Csillag moziba. Nagyon örülök, hogy Wim Venders-filmeket is játsza-_ mák. Befejezésül: hogyan képzelitek el magatokat az egyetem elvégzése után, mit szeretnétek elérni ez idő alatt? Jágity Zsuzsa: — Először Is szeretném eredményesen elvégezni az egyetemet; másodsorban jogi pályán malradni, talán mint bíró. Szőnyi Zsuzsa: — Célom megfelelni a bölcsész, a művelt ember követelményeinek vagy ata- t.ári pályán, vagy másutt. Piatkó Gábor: — Tele vagyok nagy elképzelésekkel. Olyan pályán kívánok dolgozni, ahol a jog kapcsolódik a gazdasághoz. — Akkor, ha beleegyeztek, öt év múlva ismét találkozunk é:t beszélgetünk ezekről a dolgokról. Egyszerre bólintanak. Bunduia Cstib» „MI NEM SZÓLHATUNK. Ösztöndíj—más nézőpontból Többször írtunk taivaly a szakmunkástanulók új ösztöndíj-elosztási rendszeréről, több módszert ismertettünk: hol, hogyan próbálták igazságosan elosztani a rendelkezésre álló pénzösszeget. Legutóbb olyan szakmunkásképzőben jártunk, ahol a többi iskolához képest egészen új megoldást alkalmaztak: ez ötös érdemjegyből kiindulva ötven egységre osztották a forintokat, majd az egységnyi mennyiséget visszaszorozták az elért tanulmányi átlaggal. (így például többet kaphatott az, akinek 3,1 lett a félévi, év végi bizonyítványa, minit az, akinek csak kerek közepesre sikerűit. Szemben azokkal az iskoláidat, ahol — mondjuk — 3-tól 3,5-ig egyenlő ösz- szeg járt.) Bizonyos összeget pedig a szorgalom, közösségi munka stb. jutalmazására tartalékoltak. A módszer szinte tökéletes ... Dolgozatírás előtt kopogtattam be az egyik harmadikos fodrász- osztályba, ahol a fiatal tanárnő engedélyezte, hogy kívánságomra a gyerekek pár mondatban írják le, .hogyan vélekednek ók, az érintettek az új rendszerről. Véleményüket — érthető okokból — most név nélkül közüljük. „Maszek fodrásznál dolgozom, N-ben ő a légjobb fodrász. Az Idén a tanulmányi átlagomhoz képest 680—700 forintot kellene kapnom, de sajnos, nem fizet egy forintot Sem. Ha viszont névnapja vagy szülinapja van, még elvárja a nagy ajándékokat. (Nála a kis ajándék a kristály- poharaknál kezdődik, ami 1300— 1500 forint körül van.) „Nem tudjad, mikor van a tanulónak téli, meg tavaszi szünete, és azt sem, meddig, tart a műszak. De most már kibírom.” „Gebines fodrásznál dolgozom. Másodikban az ösztöndíjain 200 forint volt, most — hármas átlagra — 500 lett. Szerintem erz nagyon kevés egy hart nadike tanulónak. Női fodrászat!: »an dr>l- gozom, 'reggel 7-től este 7 —a óráig, és ott azért kaijok egy kis pénzt, de tavaly a férfi fodrászatban a főnököm m«ig a borravalót is él szed te V őlerr if és ett sem nyolc órát dkűg' óztam, hanem 8-tól 12-flg, é: > rjélutám 2 tői 9-ig.” „Fodrásztanuló vág yo) c, maszeknál dolgozom, t iolua nem kaptam ösztöndíjat. A n'/uék sajnos, úgy egyeztek mei 4 vele, hogy nem kell fizetnie, c snk vegyen fel tanulónak. Pedif r ha vállalatnál 'lennék, a jé » átlagomért körülbelül 760 forir »tot kapnék." És így tovább... A harminc diák közül egyetlen , egy volt elégedett az ösztöndíj ával. Az egyik kiolány tokon ifcus tömörséggel csak ennyit írt a 1 papírjára: „Kisiparosnál vágyó' * gyakorlaton. így ösztöndíjat r em kapok." De van olyan maisa* *k, aki nemhogy ösztöndíjat nem ad, 'hanem még a liovi 30 tori ntos sztk-t is a diákkal Ifizetteti „ A módszer t ehát, szinte tökélete«, de minit kiderült — legalábbis ebben iaz osztályban — csak elméletb en. Ám a gyakorlati megval ósulás buktatóiról már nem a rendszer kidolgozó# tehetnek. Vedószínűleg nem is tudnak azok ról. Nérni fam1 taziával az is elképzelhető, hofjy nemcsak ennek az iskolá nak e zek a tanulói szenvednek hátrányt amiatt, hogy gyakoi 'latul oat nem állami cégnél végzik, A kisiparosoknál tanuló .leendő szakmunkások jogairól — kötelességeiről — legközelebb f iatalokinak s;tóló összeállításunk! »an a figyelmünkbe ajánlott illetékesekt/il kérünk tájékoztató ist. Koczó-kö, gyapot, jégeső Az évfordulók útjelzők az emberiség, az ország, a település életében. Tájékoztatnak, mutatják a megtetlt utat, alkalmat adnak a kezdeményezésiek, események újragondolására. Ezért is olvassák szívesen — tudtommal — megye- szerte lapuink évfordulós cikkeit. Így sem szoríthatunk helyet minden tonte® évfordulónak. Száz esztendeié készíttette az élső kecskeméti keramiitnt Kóczó Sándor városi mérnök. A várasd körkemence körül elterülő agyag némely faja a kezdődő megalvad ás lg hevítve kemény, üvegszerű anyaggá tömörül, ezt Ismerte föl a kísérletező szakember. A Mihó utcában próbálták ki az új umaaburkotó, mutatós, szilárd „Koczó-köveket”. A századforduló körül több főutcát ezzel burkoltak. Az utóbbi évtizedekben majd mindenütt felszedték, mert csúszóssága miatt balesetveszélyesnek tartottak a jellegzetes kecskeméti kenamiitot. Eltávolításukkal szürkébbé, színtelenebbé vált a hírős várót*. Szívesen vettük volna, ha sárgás kockakövek élénkítenék a szürke főtér burkolatát. Á Járdaszegélyek, a gyalogjáró mezőket elválasztó csíkok litt és a megyeszékhely más részein készülhetnének keramifból is. A Joggal bírált úgynevezett ötvenes éveket sokam kritizálják a gyapot termesztése miatt. Általában megfeledkeznek arról — mint ez* a megyei pártbizottság első titkára egy előadásában említette —, hogy már korábban Is kísérleteztek a fontos ipari növény meghonosításával. Már 1934-ben (!) lelkendezett a Kecskeméti Közlöny. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara egyik vezetőjének javaslatára főként Ágasegyháza és Alpár környékén kísérleteztek a gyapottal. A következő év elején több cikkben is tudatták: „Üj csodát termett a kecskeméti föld!” Illetékes textilipari szakemberek véleménye szerint ugyanis a magyar gyapot minősége vetekszik a legjobb külföldiekével. Ügy gondolták, hogy ötmillió dollárt takaríthatnak meg, ha sikerül 200 ezer holdon termesztetni. Számításaik szerint a gyapot háromszor jo bban fizet, mint a búza. Valami hiba csúszhatott az elképzelést Jkbe, mert a következő ével eben alig esett szó az új os< »danövériyrőd. Feltehetően a csekély termésátlagok: miait t kedvatlenedtek el. Az is le hetséges, hogy a város egyi k legszamorúbb esztendején ek természeti csapásai miatt adták föl terveiket. Májús elején minden elfa- gyott, f* hónap végén iszonyú jégveré s pusztított, majd irtózatos k .ánikula. szörnyű aszály juittatitt 1 koldusbotra a termelőket. A kényes gyapot aligha v< szelte át a kegyetlen megpj 'óbúltatásakat. Bl» ony nem a legjobb hangulat baji vettek részt a városi vezet ők a Calais—isztambuli út kecskeméti szakaszának avat óünnepségén, 1935. Szeptern bér 12-én. H. N.
