Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

1986. január 16. • PETŐFI NÉPE • 3 T elepülésfej leszt esi hozzájárulás Soltvadkerten Megszavazták az üdülőterületen is A településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének előkészületei ko­moly próbatétel elé állították a. helyi tanácsokat. Nem volt könnyű kiválasztani a mozgósító hatású célokat, s megtalálni a választókkal való párbeszéd legcélszerűbb formáját. A soltvadkerti testület kétszer is vizsgázott, hiszen a községhez tartozó üdülőterületen külön szavaz­tak a tulajdonosok a hozzájárulásról. A tapasztalatokról Berkecz László községi tanácselnököt kérdeztük: — Hol tart Soltvadkerten a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése? — Túlvagyunk a vélemények összegyűjtésén, a legutóbbi ta­nácsülésünk értékelte az ered- .mnényt, s már csak a tanácsren­delet megalkotása van hátra. Örömmel mondhatom, hogy a községben a megkérdezettek 61 százaléka igennel szavazott, vál­lalta az évi nyolcszáz forintos hozzájárulás fizetését. A nem szavazatok száma húsz százaiéi; alatt maradt, a többiek különbö­ző fettételektől tették függővé az iglerat, s néhányan nem nyilvání­tottak véleményt. — Milyen értékelés született a tanácsülésen az eredményről? — A lakosok többsége egyetér­tett a javaslatunkkal, s ez min­denképpen siker. Természetes, hogy voltak eltérő vélemények is, hisz ez a demokrácia velejárója, A kitűzött cél azonban — a piac áthelyezése — kedvező fogadta­tásra talált. A vadkertiek Piac­járó emberek, volt olyan lakó­körzet, ahol 99 százalék szavazott igennel a tervre. A tanácstagok, tanácsi dolgozók személyesen jár­ták végig a családokat. — Milyen észrevételeket, javas­latokat gyűjtöttek a beszélgetések során? — A legtöbb visszajelzés a mű­velődési házzal kapcsolatosan ér­kezett. Kiderült, hogy komoly igény van egy korszerű művelő­dési központra. A gazdasási egy­ségek ennek nyomán .jelentős összeget ajánlottak fel, s a VII. ötéves tervben hozzá is fogunk az építéshez. A tanácstagok tájé­kozódtak a szennyvízelvezetés * ügyében is. Érdekli az embereket a csatornaépítés, de amikor meg­tudták a várható költségeket, ami családonként 30—50 ezer forint, a legtöbben visszariadtak. — S mire jutottak az üdülőte­rületen? — Itt lényegesen nehezebb dol­gunk vollt. Az ötszáz üdülőtulai- dotnos közül csak 97 a helyi lakos, 144-en kiskőrösiek, a többiek pe­dig 44 különböző településen él­nek. Először, mintegy próbakép­pen, a kiskőrösieket kerestük meg. Meglepetésünkre csak har­minc igen szavazat érkezett. A második szakaszban azután — alaposabb érvekkel — minden tu­lajdonosnak küldtünk leveleit, a helybelieknek is. — Milyen eredménnyel? — Az igen szavazatok aránya 58 százalék, s a ném-ek száma tíz százalék alatt mradt. Sokan kérték a hatszáz forintos összeg mérséklését, anyagi helyzetükre hivatkozva. A helybeli üdülőtu­lajdonosoknak 90 százaléka ér­tett egyet javaslatunkkal. Volt olyan vadkerti is, akinek nine« ugyan üdülője, de mint lokálpat­rióta, vállalta a hozzájárulás fi­zetését. — Megmondaná a nevét? — Ferenczi Antalnak hívják, S ha már itt tartunk, megemlíte­ném Kőszegi Jakab bácsit is. aki mint kisnyugdíjas mentesíthető a hozzájárulás fizetése alól, de fel­keresett, és vállalta, hogy hozzá­járul a piac korszerűsítéséhez. — Mire fordítják az üdülőterü­leti hozzájárulást? — Közismert a Vadkerti-tó szinte katasztrofális vízhiánya. A hozzájárulásból befolyó évi 200— • Berkecz László tanácselnök: Már csak a tanácsrendelet meg­alkotása van hátra. 300 ezer forilntból és különböző vállalatok, például a Csepeli Vas­es Acélöntődé felajánlásaiból egv kutat furatunk. Ez mintegy más­félmillió forintba kerül. A tó fel­töltésének energiaköltségét pedig a községi tanács vállalja magára. — Mikor lesz mindebből víz a tóban? — Egy hónapja várjuk a víz­jogi engedélyt, s ha megkapjuk, a kivitelező azonnal hozzáfog a munkához. A nyári üdülési sze­zonra már szeretnénk megemelni a víz szintjét. — Jókora dossziékat töltenek meg az üdülőtulajdonosoktól visz- szaérkező levelek. Akad köztük jó néhány igen kritikus hangvéte­lű is. — Tavaly volt olyan nyári hét­vége. amikor nyolc-tízezer ember fordult meg a tónál. A kemping­ben tucatnyi országból több mint ezer külföldi töltött hösszabfo-rö- vddebb időt. Látni kell, hogy egy ilyen üdülőterület fenntartása aránytalanul nagy terhet jelent a ■ községi tanácsnak így van ez a megye többi hasonló helyzetben, lévő településén :s. Igyekszünk minél többet fordítani a tó kör­nyékének fejlesztésére, de anyagi lehetőségeink korlátozottak. Most keressük például a partnert a partrendezéshez, az iszaphomok eltüntetéséhez. — Az üdülők adójának emel­kedése várhatóan hogyan érinti a soltvadkerti tulajdonosokat? — Az iszapkotrás költségeihez sokan járultak hozzá több ezer forinttal. Olyan javaslat hangzott el, hogy ha a rendelet módot ad rá, számítsuk be ezeket az önkén­tes felajánlásokat adócsökkentő tényezőként. Viszonozva a víz megmentéséért tett nemes gesz­tust. Ezzel én magam is egyetér­tenék. — Befejezésül arra kérem, ösz- szegezze tapasztalatait a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás beve­zet ésérőL —Könnyű a dolgom, hiszen ket­tős sikert értünk el: még vidé­kieket is meg tudtunk nyerni, hogy támogassák a község és kör­nyéke fejlődését. Örülök, hogy a megméretésnél a tanács nehéznek találtatott, s egyúttal a soltvad- kertiök is bizonyították tenniaka- r ásókat. A településfejlesztési hozzájárulás bevezetését a tanács és a lakosság összefogásának eredményeként könyvelhetjük el Soltvadkerten. Lovas Dániel —» Issag»^ 0 A nyár üdülési idényre sze retnék meg emelni < Vadkerti­tóban a ví: szintjét.-«Sr % * Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vevővédelem Lezuhant az állványról 1 A vevővédelemről hangzott el fontos állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy mezőgazdasági termelőszö­vetkezet tizenkét havi jótállás­sal, félmillió forintért forrasz­tógépet vásárolt. Alig két hónap alatt a gépet négyszer kellett ja­vítani, és alkatrészeket cserélni. Ezért a tsz az eladó vállalat el­len 40 ezer forint, hibás átadási kötbér fizetéséért pert indított. Az alperes egyebek között azzal védekezett, hogy a gépet a szö­vetkezetben nem rendeltetéssze­rűen használták, sőt, mivel ér­téknövelő javítást végzett,- vd- szontkeresetében 22 ezer forint megfizetését követelte. Az Igaz­ságügyi Műszaki Szakértő Inté­zet véleménye szerint a hibák kivétel nélkül konstrukciós és gyártási jellegűek voltak. Ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság az eladó vállalatot a peresített ősz- szeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint be­bizonyosodott, hogy a jótállással fokozott felelősséget vállaló eladó hibás gépet szállított. Amikor a javításokat végezte, és alkatré­szeket cserélt, rendellenes hasz­nálatra nem hivatkozott, csak a perben állt elő ezzel. Szerződés­szegése miatt hibás átadási köt­bért kell fizetnie. A javításokat jótállási kötelezettsége folytán végezte, ezért az így felmerült költségeit a tsz-re nem háríthat­ja át, tehát viszontkeresetét el kell utasítani. 2 Nagyon súlyos baleset történt egy építkezésnél. A kőművesek állványzaton zsaluzást végeztek, amikor egyikük alól a deszka ki­csúszott, és a szerencsétlen em­ber három méter magasból le­zuhant. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaképessé­ge hetven százalékát elvesztette. A munkaügyi bíróság a válla­latot százezer forint anyagi kár­térítés, 1900 forint havi járadék, 300 forint havi ápolási díj, és 100 ezer forint nem vagyoni kér fi­zetésére kötelezte. A vállalat fel­lebbezésére a megyei bíróság a nem vagyoni kár összegét 50 ezer forintra csökkentette. E dön­tés ellen a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és a munkaügyi bíróságnak 100 ezer forint nem vagyoni kár fi­zetésére kötelező ítéletét hagyta helyben. A határozat indoklása szerint a kőműves a sérülése következté­ben cipőjét sem tudja felhúzni, még a tisztálkodásnál is segítség­re szorul. Rossz időjárás esetén egyedül nem közlekedhet. Bal karja zsibbad, keze megdagad, fogni nem tud vele. Hosszabb ideig sem feküdni, sem ülni nem tud. Hangulata depressziós. Mind­ezekből megállapítható: nemcsak testi hátrány érte, de psziohifeai- lag is károsodott. Ezzel az álla­potával a munkaügyi bíróság ál­tal megítélt 100 ezer forint nem vagyoni kár megtérítése - áll arányban. H. E. PARADICSOMNEMESÍTÉS VILÁGSZÍNVONALON BT A Zöldségtermesztési Kuta- tó Intézet Fejlesztő Vál­lalat fennállása óta híres paradi­csomfajtáiról. Mészöly Gyula és Bálái Béla után immár a „har­madik generáció” nemesítői fog­lalkoznak ezzel a növénnyel. A paradicsomnemesítési csoport eredményei Ibizonyítják, hogy a három tudományos segédmunka­társ, ugyanennyi technikus és fi­zikai dolgozó azt az utat járják, mint elődeik. Munkájukról ár. Farkas Józsefet, a csoport vezető nemesítőjét kérdeztük: — Három „vonalon” futtatjuk tevékenységünket. Elsősorban a hazai szántóföldi étkezési és ipa­ri, valamint hajtatási paradicsom fajtaválaszték-biztosítása a fel­adatunk. Részt vállalunk az egy éve alakult Pannon Mag Válla­lat — amely vetőmagot forgal­maz — munkájából. Többek kö­zött az ipari felhasználási para­dicsomhibridek előállítását szor­galmazzák. Ez azért érdekes, mert a fejlett mezőgazdaságú ál­lamokban már a szántóföldi ter­mesztésben is gyakori a hibridek alkalmazása. Hazánkban azon­ban csupán a hajtatásban terjedt el ez, a szántóföldi paradicsom jövedelmezősége ma még nem bírja el a hibridvetőmag meg­lehetősen magas árát. A harmadik vonalunk a Nö­vénytermesztési és Minősítő In­tézet kiírására megpályázott önál­ló téma, a hazai fajták exportja. Ebben már a múlt évben mutat­koztak az előrelépés jelei, hiszen mintegy 90 tonna magyar paradi­csom-vetőmagot rendeltek kül­földről. Csak összehasonlításként, a .magyarországi ilyen igény évente összesen 3 tonna. A két szám közötti különbség érezhe­tően mutatja a magyar fajták el­ismertségét is. — Húsz éve dolgozik a ZK1- ben. Változtak-e ez idő alatt a ne­mesítés céljai? — A feladat: jó fajták előállí­tása. Ez a legfontosabb. Ezen be­lül azonban ma már nemcsak a hazai termesztés igényeit kell fi­gyelembe venni, hanem látni kell: mit kíván a világpiac. A magyar fajták teljesítőképességét ehhez kell igazítani. E húsz év alatt 14 fajtánk lett államilag elismert. Sőt, a Közös Piac fajtalistáján is szerepelünk már. A nagyobb erő­feszítést az kívánja, hogy ezt a pozíciónkat meg is tudjuk tarta­ni. Ez kemény „taposómalom”, sok a versenytárs. A kutatás egy­re munka- és eszközigényesebb, nehéz lesz tartani a helyünket, de kötelességünk keresni az utat, Hazai fajták külföldre • Munkában a paradicsomnemesítési csoport tagjai. Dr. Buzgó Erzsé­bet, Kertész Józsefné és Könyves Tóth Nóra a kísérleteket értékeli. (Gaái Béla felvétele) hogy megfelelhessünk a kívánal­maknak. Félek azonban, hogy a jövő több nehézséget tartogat számunkra, mint sikert. — Hogyan lehet mégis tovább­lépni? — Nagyon nagy szükségünk lennp komolyabb beruházásokra. Ez viszont meggondolandó, hi­szen nekünk kell megteremte­nünk, „kigazdálkodnunk” azt az összeget, ami a saját tevékenysé­günkhöz szükségeltetik. Éppen ezért ma a kutatóknak nincs ide­jük elmélkedni. Azonnal apró­pénzre váltható eredményt vár­nak tőlünk, ami teljes mértékben érthető. A mérce: jó áron elad­ható, hasznot hozó fajta. Ezt el­érni súlyos tehertétel. Nemcsak magának a kutatónak, hanem az egész csoportnak, sőt — miután ez nem elszigetelt munka — a mi esetünkben például a kon­zervtechnológiai labor munka­társainak és a magtermesztőknek úgyszintén. — Milyen témák foglalkoztat­ják most a csoport tagjait? — Több dolog izgat bennün­ket. A legper&pektivikusabbak ta­lán a tárolható paradicsomokkal kapcsolatos kérdések. Hazánkban is létezik már egy tárolásra is alkalmas hibrid. Több kellene, hiszen óriási az érdeklődés a vi­lágpiacon. A másik, a szántóföl­di folytonnövő paradicsom. So­kan ismerik az úgynevezett pa­radicsomfát, nagy fantáziát lá­tok benne, hiszen kis teriileten viszonylag nagy termést lehetne betakarítani erről a növényről. Márpedig a paradicsom az élel­mezési cikkek sorában az ötve­nedik helyen áll. Nálunk is van ilyen folytonnövő fajta, a Lugas nevű, elterjesztésén kellene gon­dolkodnunk. Álmom a hazai ter­mesztésben a korai szántóföldi termesztés feltámasztása is. En­nek alapfeltétele, hogy olyan hibridet tudjunk előállítani, amely visszahozhatja ezt a mó­dot. Nem nehéz végiggondolni: ez azt jelentené, hogy jóval ko­rábban, és sokkal olcsóbban jut­hatnánk paradicsomhoz, mint a hajtatottakból. És végül; a napokban vetjük az üvegházakba a tavaszi kultúrák magjait. Ez pedig a munkánk folytonosságát jelzi. Nekem pe­dig személy szerint külön örö­met. Vallom, hogy egy kutatónak a kísérletek kell, hogy örömet szerezzenek. Ez pedig mindaddig tarthat, amíg csak egy szál para­dicsommal is foglalkozhatok. Gál Eszter MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK Újszerű szerződéseket kínál az Agrober Növekszik a mezőgazdasági nagyüzemek ér­deklődése a beruházások, a rekonstrukciós bőví­tési lehetőségek iránt. Az Agrober az igények kielégítésére korszerűsítette belső vállalati szer­vezetét, és újszerű szerződéseket is kínál meg­bízóinak. Erről tájékoztatta az MTI munkatár­sát a műszaki igazgató. A vállalat közel 1 milliárd forintos árbe­vétellel zárta az elmúlt évet. Arra számítanak, hogy ha bevételeik összege az idén nem is nö­vekszik, a korábbinál nagyobb arányban lesz megbízatásuk a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar területéről. Az Agrober a korábbinál vár­hatóan rugalmasabban működő vállalati keretet alakított ki. A megyeszékhelyeken 12 olyan iro­dája van, ahol a legjobban felkészült szakembe­rek nemcsak a szűkebb környezet számára, ha­nem országos megvalósításra is készítenek ter­veket és vállalkoznak beruházások lebonyolítá­sára. Két helyén közös vállalat kezdte meg mű­ködését ; ez a forma lehetővé teszi, hogy a válla­lat legnagyobb megbízói, a termelőszövetkeze­tek közvetlen anyagi érdekeltséget is kapjanak a tervezői és kivitelezői tevékenységben egy­aránt. A közös vállalatokban az Agrober tulaj­donjoga 25—30 százalék, ennélfogva a tsz-eknek igen komoly beleszólásuk van a vállalati ügyek intézésébe, öt helyen működik az Agrober-kép- viselet, a megyei tervezési feladatokat látják el, és beruházási koordinációt végeznek. A vállalat az idén gazdagabb szerződési aján­latokat kínál megbízóinak. A tavalyi kedvező tapasztalatok alapján az eredményekben való közös érdekeltség erősítését tervezik. A beruhá­zókkal kötött szerződések pontosan meghatároz­zák a létesítmények kivitelezési határidejét és a ráfordítás költségeit; amennyiben bármelyik fél hibájából nem sikerül teljesíteni az előirány­zottakat, a partner anyagi szankciót alkalmaz­hat. Ám arra is lehetőség nyílik, hogy kedvező teljesítéskor az Agrober akár a tervezési díj 10 százaléka erejéig is többletbevételhez jusson, tehát részesedjék a beruházással kapcsolatos megtakarításból, többletjövedelemből. Közös vál­lalkozásra szintén ajánlatot tesznek. Ennek ér­telmében új eljárások, sokat ígérő tervek meg­valósítására kötnek szerződést vállalatokkal, gaz­daságokkal, majd a sikeres megvalósítás után az Agrober részt kap a közösen elért jövedelem­ből is. Jó példa erre az Aerobot-kazán, amely­nek gyártását a kocsi termelőszövetkezettel kö­zösen oldották meg. Az adatok szerint a korábbinál nagyobb szám­ban terveznek a tsz-ek, állami gazdaságok állat- tartótelep-rekonstrukciókat. A helyi élelmiszer- ipari tevékenység bővítésére is keresik a lehe­tőségeket. Az Agrober — saját kockázatára — esetenként ingyenes előtanulmányokat végez, és gazdasági számításokra is vállalkozik. Amennyi­ben ezek a majdani beruházókat meggyőzik a terv életrevalóságáról, úgy az Agrober vállalko­zik a fejlesztési program teljes lebonyolítására. Útmutató az oktatási törvény alkalmazásához A következő tanévtől az új oktatási törvény a hozzá kapcsolódó rendelkezésekkel együtt már lényegesen befolyásolja a tanintézetek működé­sét, segít nyitottabbá, demokratikusabbá tenni azokat. A dokumentumban foglaltak alkalma­zásához módszertani útmutató összeállításával nyújt segítséget a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa. Az oktatási törvény főbb fejezeteit elemző, a középiskolásokat érin­tő fontosabb rendelkezéseket értelmező útmuta­tót a napokban juttatják el a középfokú oktatási intézményekbe. Az új szabályozás több kérdésben nagyobb önál­lóságra ad lehetőséget. Ahhoz, hogy ezzel élni is tudjanak az iskoláikban, a helyi KlSZ-szervezetek- ben is végig kell gondolni: milyen változtatások szolgálják a leginkább a diákok, a tanintézet és az ifjúsági szervezet érdekeit. A megoldások megtalá­lásához ad ötleteket, javaslatokat a Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács módszertani segédanya­ga. Az útmutató az oktatási törvény 10. paragrafu­sát idézve kiemeli: az intézmények vezetésében az oktatók és a szülők mellett a tanulók közösségei, illetve képviselői is részt vesznek. Kívánatos, hogy az iskolák széles körű kapcsolatokat alakítsanak ki állami és társadalmi szervezetekkel, gazdálkodó szervekkel, így például az MHSZ-szel, a TIT-tel, a Vöröskereszttel, üzemekkel és szövetkezetekkel, ifjúsági házakkal, mozikkal, múzeumokkal is. Részletesen foglalkozik az útmutató a törvény azon fejezeteivel, amelyek a tanulók jogairól és kötelességeiről szólnak. Kiemeli egyebek között: a diákoknak joguk van arra, hogy véleményt mond­janak, illetve javaslatot tegyenek a nevelő-oktató munkával kapcsolatban, tájékoztatást kapjanak az őket érintő kérdésekben, használják az iskolának azokat a berendezéseit, eszközeit, amelyek felké­szülésüket előmozdítják, érdeklődésüket kielégítik. A középiskolások jogai az új törvény alapján egye­bek közt kiegészülnek azzal, hogy véleményt mond­hatnak az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s észrevételeikre érdemi választ kérhetnek. Kezde­ményezhetik szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök létrehozását, tagjai lehetnek iskolán kí­vüli szakmai.' kulturális egyesületeknek, s tátniulmá- nyi szerződést köthetnek. Az oktatás-i Intézmények KISZ-szervezetei hozzá­járulhatnak ahhoz, hogy bővüljön a választható tantárgyak, foglalkozások köre, a diákság érdeklő­désének megfelelő, öntevékeny diákkörök, szakkö­rök jöjjenek létre. A KISZ-esek segíthetnek azzal is, hogy oly módon alakítják ki az iskola létesít­ményei, eszközei használatának rendjét, hogy azok­hoz minden érdeklődő diák hozzáférhessen. A KISZ-foizottságok kezdeményezhetik olyan fórumok létrehozását, amelyeken az oktató-nevelő munkáról, az iskola életéről kifejthetik véleményüket a tanu­lók. A KSZT javasolja, hogy e vélemények össze­gyűjtésének és képviseletének szervezett formáját a KISZ-szervezet alakítsa ki, s a diákiképviselettel közösen működtesse. Az oktatási törvény a KISZ- szervezet feladatának is tekinti olyan iskolai légkör megteremtését, amelyben természetessé válik a kö­telességek teljesítése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents