Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

I\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 13. szám Ára: 1,80 Ft 1986. január 16. csütörtök Település­fejlesztési hozzájárulás Soltvadkerten S. oldal Hazai fajták külföldre 3. oldal HOLNAP PREMIER A holdbéli csónakos 5. oldal MEGSZABADÍTANI AZ EMBERISÉGET A FÉLELEMTŐL A Szovjetunió hosszú távú külpolitikai programja Az SZKP KB főtitkárának nyilatkozata Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyilatkozatban fejtette ki az SZKP és ,a szovjet állam hosszú távú, a 2000. évig szóló külpolitikai programját. A nyilatkozat, amelyet szerdán közölt a TASZSZ szovjet hírügynökség, részletesen kifejti azokat a lépéseket, amelyeket a Szovjetunió vélemé­nye szerint meg kell tenni a béke megóvásáért, a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezéséért. A Szovjetunió azt javasolja, — hangzik a többi között az SZKP KB főtitkárának nyilatkozata —, hogy 1986-tal kezdjék meg annak a programnak a megvalósítását, amelynek nyomán az emberiség megszabadul a nukleáris kataszt­rófa félelmétől. 5—8 év alatt a Szovjetunió és az Egyesült Államok felére csök­kenti az egymás területének el­érésére alkalmas nukleáris fegy­vereit. A megmaradó hordozó- eszközökön legfeljebb 6000—6000 robbanótöltetet hagynak meg. Kölcsönösen lemondani Magától értetődik, hogy ilyen csökkentés csak abban az eset­ben valósítható meg, hogy ha a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mik kölcsönösen lemond a táma­dó kozmikus fegyverek létrehozá­sáról, kipróbálásáról és telepíté­séről. A Szovjetunió számos al­kalommal figyelmeztetett arra, hogy a támadó kozmikus fegyver létrehozása szerteföszlatja a föl­di nukleáris fegyverek csökken­tésének reményét. Az első szakaszban döntenek az európai övezetben telepített kö­zép-hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták — ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek — felszámolásáról. E döntést végre is hajtják, ami az első lépés len­ne abba az irányba, hogy az eu­rópai kontinenst mentesítsék a nukleáris fegyverektől. . Ennek során az Egyesült Álla­moknak kötelezettséget kell vál­lalnia, hogy nem adja át hadá­szati és közép-hatótávolságú ra­kétáit más országoknak. Angliá­nak és Franciaországnak pedig olyan kötelezettséget kell vállal­nia, hogy nem növeli az ebbe a kategóriába tartozó atomfegyve­reit. Kezdettől fogva szükséges, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok megállapodjanak: beszüntetnek mindenfajta nuk­leáris robbantást. A két ország­nak felhívással kell fordulnia a többi országhoz, hogy azok mi­nél hamarabb csatlakozzanak ehhez a moratóriumhoz. A nukleáris leszerelés első sza­kasza a Szovjetunióra és az Egye­sült Államokra vonatkozik, mert példát kell mutatniuk a többi nukleáris hatalomnak. Ezt telje­sen nyíltan kifejtettük a genfi találkozó idején Ronald Reagan- nék, az Egyesült Államok elnö­kének — mondotta Mihail Gor­bacsov. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a továbbiakban folytat­ja azokat a csökkentéseket, ame­lyekben még az első szakaszban megállapodott, lépéseket tesz iközóp-haltótávolságú nukleáris fegyverei felszámolására és befa­gyasztja harcászati nukleáris esz­közeit. Valamennyi atomhatalom Miután a Szovjetunió és az Egyesült Államok a második sza­kaszban felére csökkerttette meg­felelő fegyverzetét, újabb radiká­lis lépésre kerül sor: vailameny- írvyi atpmhatalom megsemmisíti harcászati atomfegyveréit, vagyis a legfeljebb 1000 kilométeres ha­tósugarú eszközeit. Ebben a szakaszban a csapás­mérő űrfegyverek betiltásáról szó­ló szovjet—amerikai megállapo­dásnak többoldalúvá kell válnia azzal!, hogy kötelező érvénnyel csatlakozik hozzá valamennyi ve­zető ipari hatalom. Tilalmat mondanának ki az új fizikai elvekre épülő nem nuk­leáris fegyverzetek létrehozására. Ezelknek a fegyvereknek a rom­bolóképessége megközelíti a nuk­leáris és más tömegpusztító fegy­verek hatását. A harmadik szakasz 1995-:ben kezdődne, és ebben a szakaszban befejeződik a még megmaradt va­lamennyi nukleáris fegyver fel­számolását 1999 végére a Földön (Folytatás a 2. oldalon.) A közlekedési osztály munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülé­sén elsőként azt az előterjesztést tárgyalta meg, amely a megye 1986. évi tervét és a költségvetést tartalmazza. A testület elfogadta a pénz­ügyi és a tervosztály előterjesztését, s úgy döntött, hogy azt — végle­ges jóváhagyás végett — a megyei tanács legközelebbi ülése elé ter­jeszti. Második napirendi pontként került a végrehajtó bizottság elé a köz­lekedési osztály munkájáról készült beszámoló, amely az 1983. július 1-ével létrehozott új osztály hatáskörét, feladatait, szervezetét és a személyi állomány helyzetét taglaló bevezetés után rátért a feladatok végrehajtásának értékelésére és a VII. ötéves terv előkészítő munká­lataira. A beszámoló megállapítja, hogy az osztály közreműködött a kiemelt fejlesztési célok megva­lósításában. így a többi között a Pálmonostora—Gátér közötti út, a kígyósi bekötőút, több jelző­lámpás csomópont kialakításá­ban, kerékpárutak építésében. Folyamatban, illetve előkészítés alatt van a kiskunhalasi felüljá­ró, a kecskeméti Kiskörút építé- s®> Kecskemét-Alsó pályaudvar bővítése és a gyalogos-felüljáró kialakítása, a Soltvadkerten át­vezető 53. számú út községi sza­kasza, a fajszi komp korszerűsí- tése, a tompái kamionparkoló és további kerékpárutak építése. Az eredményesebb területfej­lesztés érdekében több pályáza­ti rendszer működtetésében vet- tek részt különböző módon: út- építő társulások, tanácsi hidak korszerűsítése, üzemanyag-meg­takarítást célzó pályázatok stb. Kiterjedt az osztály munkája a testületi döntések előkészítésére, a pályázó helyi tanácsok és kö­zületek támogatására, mozgósí­tásra, szakmai segítésre, a for­rások koordinálására, a pályáza­tok megvalósulásának ellenőrzé­sére. Mindezek során megközelí­tően 400 millió forinttal bővült a megyében a közlekedés fejlesz­tését szolgáló források összege a VI. ötéves tervben. A hatósági munkában kiemel­kedő mennyiségű volt a gépjár­mű-közlekedés területén intézett ügyek száma. Ezt a munkát — a hatósági, igazgatási tevékenysé­get — nagyban nehezítette a szakterületen fellelhető jogi sza­bályozatlanság, a rendeletek és a valóság közötti gyakori ellent­mondás. Sajnos, ez a gond az út­ügyi hatósági szabályozásban is megtalálható. Legkritikusabbnak tekinthető a jármű műszaki-forgalmi szak­terület. Konkrét példa erre: a megyében igen elterjedtek a las­sú járművek (csettegők, munka­gépek sitb.), s ezzel összefüggés­ben egyre nagyobb számban je­lentkezett az Ilyen járművek • Közlekedési jelzőlámpa-szere­lés. (Archív felvétel) üzembentartásával, az adózásra, járművezetésre, műszaki vizs­gáztatásra vonatkozó szabályok megkerülése. Főhatósági intéz­kedés hiányában az osztály a műszaki előírások szigorítá­sával a jelenség visszaszorítására intézkedett. A megnyugtató azon­ban az egységes és általános sza­bályozás lenne. De a feltárt hiá­nyosságok megszüntetése igen vontatott, a szabályozás az élet változásait csak nagy késéssel követi, ami nehezíti a hatósági munkát. (Folytatás a 2. oldalon.) •fi • • Kádár János látogatása a Taurusban ♦ Kádár János, az MSZMP főtitkára a gyűlésen beszél. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára tegnap a Taurus Gumiipari Vállalat fő­városi központjába látogatott. A vendéget délelőtt a gyár ka­pujában Grósz Károly, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Gál János, a VIII. kerületi pártbizottság el­ső titkára. Tatai Ilona», a Taurus vezérigazgatója, Mészáros József- né, a vállalat pártbizottságának. Dán Gábor, a vállalat szakszerve­zeti intéző bizottságának, vala­mint Győri Judit, a vállalat KISZ-bizottságának titkára fo­gadta. Az MSZMP főtitkára az igazga- tőlsági épüllet tanácstermében ta­lálkozott a Taurus'párt-végrehaj- tóbizotitságának tagjaival, a vál­lalat vezetőivel. Tatai Ilona vé­szár igazgatónő a több mint 10 000 dolgozót foglalkoztató vállalatról elmondta, hogy az 1882-ben ala­pított gumigyár Biz utóbbi 25 év­ben komplex ipari és kereskedel­mi tevékenységet folytató nagy­vállalattá fejlődött — hát terme­lő gyárainak évi árbevétele meg­közelíti a 14 milliárd forintot, s termékeik több mint 40 százalé­kát exportálják. Kiemlelte: mai eredrrtónyes tevékenységük forrá­sa a gyár történelmi múltján kí­vül mindenlelklelőtt az itt dolgozó kollektíva szellemi ereje, aiUcotó- munkája. Mindig volt erejük szembenézni hibáikkal, és vállal­ták a szükséges változtatásokat: újszerű szervezési, irányítási módszerek bevezetését, a műsza­ki megújulást. , Mészáros Józsefne a vallalat 1600 párttagjának tevékenysé­géről szólva a kiegyensúlyozott politikai hangulatot terveik va­lóra váltásának egyik legfőbb biztosítékaként jellemezte. Az ismertetőt követően Kádár János elismeréssel szólt a válla­lat vezetőinek és dolgozóinak tevékenységéről, és reagált több, a tájékoztatókban felvetett, a Taurus irányítóit és munkásait különösen foglalkoztató kérdés­re. Ezután a vendégek a Taurus Abroncsgyár Acélradíál Gyár­részlegét keresték fel. A több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató gyárrészleget, amelynek tevékenysége a legjel­lemzőbb a vállalatra, Sivó Imre gyárvezető mutatta be. Abban az üzemrészben, ahol mintegy 25 alkotórészből összeállítják a nyersabroncsot, Kádár János — akit a helyiségbe lépve virágcso­korral köszöntöttek — a régi ma­sinákat felváltó, tavaly készült mikroprocesszoros berendezést nézte meg. A főtitkár üdvözölte a gép mellett dolgozó Hullán Fe­rencet, a Béke ifjúsági szocialis­ta brigád vezetőjét, aki bemu­Az ülésszakon kiemelten fog­lalkoztak a KGST-tagállamok fel­ső szintű gazdasági értekezletén, és az 1984 novemberi magyar— szovjet kormányfői tárgyaláso­kon meghatározott feladatok tel­jesítésével. A tárgyalások végez­tével egyezményeket írtak alá a mikroelektronika, az agráripari komplexumok és a közfogyasztá­si cikkek gyártása területén ki­alakítandó együttműködésről. Áttekintették a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kö­zötti 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés hosszú távú fejlesztési prog­ramjának teendőit. Hangsúlyoz­ták, hogy a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fontos szerepet tölt be mindkét gazdaságban, kü­lönösen nagy jelentősége van a magyar gazdaság számára. A népgazdasági tervek közel­múltban befejezett koordinációja megalapozza gazdasági kapcsola­taink további fejlődését. Az egyez­tetett kölcsönös áruszállítások ér­téke öt óv alatt eléri az 51 mil­liárd rubelt. Az ülésszakon megerősítették, hogy a KGST-tagországok tudo­mányos-műszaki haladására ki­dolgozott, 2000-ig szóló komplex programban szereplő feladatokat a magyar—szovjet műszaki-tudo­mányos együttműködésbe beépí­tik. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés fontos részét ké­pezi az egyes ágazatok között lát­tatta működés közben is a beren­dezést. Az itt gyártott kerekek egyébként 120 ezer kilométert gurulhatnak, majd újrafutózás után ezt a teljesítményt megis­mételhetik. Hullán Ferenc befe­jezve az abroncs összeállítását, megkérte Kádár Jánost, hogy jegyezzen be néhány sort a bri­gádnaplóba. Ezt követően a párt főtitkára részt vett a dolgozók röpgyűlé- sén, az épület második emeleti üzemcsarnokában. A gyűlés résztvevőit Borbély István szocialista brigádvezető Ezután Kádár János szólt a résztvevökhöz. Bevezetőben meg­köszönte a meghívást, a barátsá­gos fogadtatást, s üdvözölte a Taurus tízezres kollektíváját, majd utalt arra, hogy ezekben a hónapokban sokat hallhattunk ar­ról, mit kell tennünk, melyek a feladataink. — A múlt év tavaszán lezaj­lott XIII. pártkongresszus és a decemberben törvényerőre emelt VIf. ötéves terv mindannyiunk számára megfelelő programot adott. E cselekvési program reá­lis, a fejlődést szolgálja. Politi­kánk következetes és világos, amelyet támogatnak a dolgozó tömegek. S szilárdak a szocialis­ta népgazdaság alapjai, amelyek­rejött 36 gyártásszakosítási és kooperációs, valamint gazdasági egyezmény. Ezek a megállapodá­sok az egyre fejlődő árucsere­forgalom megalapozását szolgál­ják. A magyar exportnak 38 száza­léka, az importnak 14 százaléka bonyolódik le ezeknek a szakosí­tási ós kooperációs egyezmények­nek a keretében. 1990-ig meg­hosszabbították többek között az autóipari termékek, az autóipari részegységek, a hidramechanikus sebességváltók, a vegyi cikkek, a festőberendezések, a hűtőberen­dezések, a műszerek és komplex laboratóriumok, az orvosi műsze­rek, a szerszámgépek szakosított és kooperációs gyártásáról szó­ló egyezményeket. 1990-ig meg­hosszabbították és kibővítették a magyar—szovjet agrokémiai egyezményt. Folyamatban van to­vábbi egyezményeknek a követ­kező ötéves tervidőszakra törté­nő meghosszabbítása, esetenként bővítése, új megállapodások elő­készítése. Egyidejűleg folyik a hosszú tá­vú ágazati együttműködési prog­ramok kidolgozása. A mostani ülésszakon aláírták a műtrágya- ipari, a vegyipari, a szerszám­gépipari, a járműipari, a kőolaj- és vegyipari gépgyártási, az elektronikai, a műszeripari, az erősáramú ipari ágazati progra­mokat. Az ülésszakon egyezményt ír­tak alá arról, hogy a két ország műszaki-tudományos szakembe­köszöntötte, s röviden szólt az Abroncsgyár idei terveiről, és arról a kihívásról, amit számuk­ra a termékek iránti megnöveke­dett bel- és külföldi kereslet je­lent. A vállalat életének fontos állomásaként értékelte, hogy a Taurus idén janpár elsejétől vál­lalati tanács irányításával mű­ködik. Az új forma lehetővé te­szi, hogy a dolgozókhoz egyre közelebb kerüljenek a vállalat egészét érintő kérdések, beleszól­hassanak saját ügyeikbe, felada­taik szervezésébe, irányításába. re tervünket építettük. Ez bebi­zonyosodott az elmúlt öt év sorén is, amikor a gazdasági életünkre nehezedett óriási nyomás köze­pette a teherpróbát kiálltuk, s bi­zonyos mértékig fejlődni is tud­tunk. A továbbiakban az építőmun­ka nemzetközi feltételeiről szól­va emlékeztetett: a két társadal­mi rendszer harcának békés ver­senyben kell eldőlnie, és — mély meggyőződésünk szerint — a pél­da erejével győz majd a szocia­lizmus. Ebből következik állás­pontunk: nem engedjük, hogy az imperializmus erőfölényre tegyen szert. Mi a békét tárgyalásos úton, a vitás nemzetközi kérdések olyan (Folytatás a 2. oldalon.) rei együttműködnek az energia­felhasználás ésszerűsítése érde­kében. Ennek keretében hulladék­energiák, a mezőgazdasági hul­ladékok energetikai célú hasz­nosítását, zárt körű vízrendsze­rek kialakítását szolgáló megol­dásokat kívánnak kidolgozni. Űj egyezmény született az elektroni­kai ipari mérőberendezések koo­perációs gyártására. Az árufuvarozás terén a nö­vekvő feladatok megoldására vas­úti határforgalmi egyezményt, a megnövekedett timföld- és alu­míniumszállítási feladatok telje­sítésére pedig timföld- és alumí­niumszállítási egyezményt írtak alá. Az ülésszakon a magyar fél korábbi kezdeményezésére tár­gyaltak az áruszállítási feladatok jobb teljesítése érdekében átfogó fuvarozási egyezmény létrehozá­sáról. A felek eredményesnek ítélték magyar vállalatoknak szovjet ipari üzemek rekonstrukciójában végzett munkáját. Az együttmű­ködés folytatásaként legújabban szovjet mezőgépgyártó üzemek rekonstrukciójába kapcsolódnak be magyar vállalatok. A követ­kező öt esztendő során mintegy 150 millió rubel értékben végez­nek ilyen munkát. Ennek kereté­ben felújítják a Ívovi, az odesz- szai és a moszkvai mezőgépgyá­rat. Alekszej Antonovot fogadta Lá­zár György, a Minisztertanács el­nöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és •Havasi Fe­renc, a KB titkára. A szovjet miniszterelnök-he­lyettes — Marjai József társasá­gában — ellátogatott a Medicor és a Tungsram gyárba. A szov­jet delegáció tagjai az ülésszak alatt külön tárgyalásokat folytat­tak magyar partnereikkel és több vállalat vezetőivel. Alekszej Antonov és a delegá­ció tagjai szerdán elutaztak Bu­dapestről. A küldöttséget Marjai József búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren, jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapes­ti nagykövete is. (MTI) EGYEZMÉNYEK ALÁÍRÁSÁVAL Befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával tegnap befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság 34. ülésszaka. Tárgyalásaik eredményeként az ülés jegyzőköny­vét Marjai József és Alékszej Antonov miniszterelnök-helyettesek ír- táik alá. Jelen volt Ballai László, az MSZMP KB ga'/daságpolitikai osz­tályának vezetője, Kapolyi László ipari, Urbán Lajos közlekedési. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, szovjet rész­ről Borisz Balmont szerszámgépgyártási és szerszámipari, Vlagyimir Lisztov vegyipari, Alekszej Petriscsev műtrágyargyártási miniszter, va­lamint a két ország gazdasági irányító szerveinek több vezetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A dolgozó tömegek támogatják cselekvési programunkat

Next

/
Thumbnails
Contents