Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-14 / 11. szám

2 • PETŐFI NÉPE 0 1986. január 14. Tisztázni kell a frontokat? BEJRÜT Hétfő reggel óta súlyos harcok dúlnak a libanoni főváros keleti részén a Falanglsta Párt — Dzsema- jel elnök hívei — és a „Libanoni Erők” Elie Hobei- ka fegyveresei között. A keresztény közösség mili- cistái között kirobbant összetűzések nyilvánvaló célja: a történelminek nevezett szíriai—libanoni csúcstalálkozó előtt tisztázni a frontokat. Elie Hobeika, a „Libanoni Erők” vezetője a dél­előtt folyamán közleményt adott ki, amelyben a fe­lelősséget ,,a jól ismert fegyveres elemekre” hárí­totta. A közlemény ugyan egyszer sem említi a Falangista Pártot, de fogalmazásából világos, hogy a Falangista Párt és Dzsemajel elnök embereiről van szó, akik az elnöki palotában és Blkfajában — az elnök rezidenciáin — a „Libanoni Erők” szá­mos tagját tartja fogva. A hétfői bejrúti lapjelentésekből kitűnt: Dzsema­jel elnök az elmúlt tízegynéhány nap politikai kon­zultációi után úgy érezte, hogy ismét kézbe ragad­hatja a kezdeményezést, és háttérbe szoríthatja a damaszkuszi egyezményt aláíró mlliciákat — főkép­pen pedig a keresztény erőkön belüli legfőbb rivá­lisát, Elie Hobeikát. Hobeika — nem kevésbé Berri és Valid Dzsumblatt, a két másik aláíró fél — azonban jóelőre figyelmeztette az elnököt: 11 évi tehetetlenség után ezt az egyezményt a fegyveresek kötötték — azért, hogy meg is valósuljon. A felté­teleket ezúttal a fegyverek diktálják. A csúcstalálkozón Dzsemajel elnöknek ennek tudatában kell tárgyalnia. HELSINKI ___________________ M auno Koivlsto finn köztársa­sági elnök hétfőn Helsinkiben fo­gadta Ivan Arhipovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, a szovjet—finn gazdasági és tudományos kor­mányközi együttműködési bi­zottság társelnökét. Arhipov a bizottság társelnökeinek Ülésére érkezett a finn fővárosba. A meg­beszélésen a szovjet—finn gazda­sági és kereskedelmi együttmű­ködés bővítéséről volt szó. TRIPOLI_____________________ A líbiai külügyminisztérium va­sárnap este nyilatkozatot adott ki, amely szerint minden külföl­di állampolgár, ha úgy kívánja, elhagyhatja az országot. A JANA líbiai hírügynökség által idézett nyilatkozat szerint minden kül­földi, köztük az amerikaiak is, teljes mozgásszabadságot élvez­nek és biztonságban vannaik Lí­biában. Emlékezetes, hogy a Tri- poll-ellenes intézkedések része­ként Reagan elnök utasította a Líbiában dolgozó amerikaiakat, hogy azonnal hagyják el az észak­afrikai arab országot, ellenkező esetben börtönbüntetéssel és nagy pénzbírsággal sújtják őket. WASHINGTON Nyolc latin-amerikai ország külügyminisztere közös nyilatko­zatban tett hitet a közép-ameri­kai válság politikai megoldása mellett. A térségbeli válság tár­gyalásos rendezéséért tevékeny­kedő Contadora-csoport — Mexi­kó, Kolumbia, Panama, Venezue­la — és az azokat aktívan támo­gató limai csoport — Peru, Ar­gentina, Uruguay, Brazília — kül­ügyminiszterei. a venezuleai Ca- raball ed álban elfogadtak egy ok­mányt, amelyben megerősítik: minden meglevő nehézség elle­nére is folytatják diplomáciai erő­feszítéseiket a közép-amerikai konfliktus elmélyülésének elhárí­tása érdekében. A nyolc külügyminiszter meg­erősítette, hogy meg kell valósí­tani a Contadora-béketervezet alapelveit. Felszólította a közép­amerikai országokat, hogy tegye­nek meg minden erőfeszítést egy térségbeli békeszerződés aláírá- sáért. Az Európai Parlament új összetétele Contador a-tanácskozás események sorokban New Yorkban vasárnap meg­nyílt a nemzetiközi Pen 46. kong­resszusa. A nemzetközi Pen Jelenleg 63 ország 83 Pen-szerve­zetét egyesíti; a kongresszuson negyven országból mintegy 700 író vesz részt, köztük a Magyar Pen Club képviseletében Bart István főtitkár. A tanácskozások túlnyomó részét zárt ajtók mö­gött folytatják, de több nyilvá­nos rendezvényt, felolvasóestet is tartanak. A vasárnap esti meg­nyitón az amerikai kormány ne­vében George Shultz külügymi­niszter üdvözölte a kongresszus résztvevőit. BRÜSSZEL Spanyolország és Portugália közös piaci belépése óta e héten ül össze első ízben az Európai Parlament. Az összesen 84 spa­nyol és portugál képviselővel ki­bővült testület összetétele Jelen­tősen megváltozik a baloldal ja­vára. Az új képviselők fele a szocia­lista képviselőcsoportot erősíti. Ennek létszáma így 172-re bővült és az Európai Parlament legna­gyobb képviselőcsoportja lett. Ezt követi a kereszténydemok­rata képviselőcsoport, amely a két ibériai ország 8 képviselőjé­vel 117 tagú lett. A magukat „európai demokratáknak” neve­ző konzervatívak növekedése 13 képviselő, csoportjuk létszáma ez­zel 63. A liberálisok csoportja az ed­digi 31 helyett 42 képviselőt szám­lál. A kommunisták száma az eddigi 43-ról 46-ra emelkedett. A kibővülés előtt a parlament­ben a jobbközép abszolút több­séggel rendelkezett. Ezt a kényel­mes pozícióját elvesztette. Vlsz- szaszerezheti szélsőjobboldali képviselők szavazatával. Ezt azon­ban nem valószínű, hogy vállalja. A TOT ülése A VI. ötéves terv időszaká­ban eredményesen gazdálkodtak a termelőszövetkezetek, előirány­zataikat összességében teljesítet­ték. Az elmúlt egy-két évben adódott gazdálkodási gondok nészben külső tényezőkkel ma­gyarázhatók, ám a .termelésben is föilelhetők olyan hiányossá­gok, amelyeket helyi erővel, a lehetőségek jobb kihasználásával föl lehetne számolni — ezt ál­lapította meg a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa hét­tői ülésén, amelyen elemezték az elmúlt időszak teljesítményét, és megvitatták az idei feladatokat. Lehoczki Mihály, a TOT fő­titkárhelyettes beszámolójában lámutaitott: a közös gazdaságok erőforrásaikat jól hasznosították az elmúlt években, a termelést sikerült úgy alakítani ok, hogy az jól szolgálta a lakossági igé­nyek kielégítését, és jutott kellő mennyiség exportra Is. Az idén a gazdaságok a .tava­lyihoz képest annyiban kedve­zőbb helyzetben vannak, hogy a közgazdasági szabályozó rend­szer több kedvezményt kínál. A sertés- és baromfihús felvásárlá­sa álénak emelése kedvezőbb po­zíciót teremt az állattartásban, és nőtt a kukoricatermelők érde­keltsége Is. Más területen is ki­bontakozhat a fejlődés, ami már nagyon Időszerű, például az ál­lattartó telepek rekonstrukciójá­nál. A főtitkárhelyettes figyel­meztetett arra: nem jól csele­kednek azok a gazdaságok, ame­lyek egy-egy ágazatot úgy szün­tetnek meg, hogy előzőleg nem elemzik a gazdálkodás javításá­éinak lehetőségeit. Ez a maga­tartás ellenkezik a szövetkezeti dolgozók érdekeivel is, A beszámolót követő vitában többen felvetették: a gazdálko­dás értékelési rendszere, annak előírásai • túlságosan gyakran változnak, és ez megbontja a ter­vezés és a megvalósítás egységét. Néha megkésve születnek dönté­sei; a gazdálkodás egészét érin­tő kérdésekről, a hiányosságok­kal, hibákkal kapcsolatban, s az elhúzódó ügyintézés a gyakor­latban is tetemes károkat okoz. Nehezményezték, hogy a felvá­sárlók gyakran a téeszek kárá­ra minősítik a terményeket; a leiektől függetlenül megismételt vizsgálatok az esetek többségé­ben a téeszeknek adnak igazat. Így van ez például a tejterme­lésben, s ez is 'hozzájárult a ter­melői kedv megcsappanásához. Felvetették, hogy a gabona- gyep váiitógazdállkodás bevezeté­sénél — amelytől a gabonater­melésben többleteket várnak —, túlságosan merevek az előírások, olyannyira, hogy nemegyszer egyenesen teljesíthetetlenek. • A tanács megvitatta a terme­li ószövetkezeti munkaerő-foglal­koztatás helyzetét és az élet- és munkakörülmények alakulásál is. (MTI) SZOVJET—JAPÁN KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ Tízéves szünet után ismét szovjet külügyminiszter látogat Japánba a hó közepén, hogy ez­zel is lendületet adjon az utóbbi években mélypontra került két­oldalú viszonynak. Eduard Se- vardnadze a tervek szerint öt na­pot tölt a felkelő nap országában. Tíz év hosszú Idő, különös te­kintettel arra, hogy a két ország közötti kölcsönös külügyminisz­teri látogatások 1978-ig rendsze­resek voltak. Szovjet külügymi­niszter utoljára 1978-ban járt Ja­pánban, míg japán részről leg­utóbb 1978-ban viszonozták a látogatást. Ezt követően megsza­kadtak a rendszeres külügymi­niszteri konzultációk, s az okok ismertek: mindenekelőtt az, hogy a hetvenes évek legvégétől a szi­getország fokozatosan csatlako­zott az Egyesült Államok szov­jetellenes politikájához. Az af­ganisztáni és a lengyelországi események ürügyén washingto­ni nyomásra Tokió Is azovjetel- ienes szankciókat léptetett élet­be, ugyanakkor — ezzel párhu­zamosan — mind erősebben kezd­te hangoztatni nem újkeletű, és a Szovjetunió által határozottan elutasított területi követeléseit. ’ Az évek múltával egyre nyil­vánvalóbbá vált, hogy ezzel a politikával Tokió elsősorban ön­magának ártott, a két ország kö­zötti kereskedelem a nagy lehe­tőségek ellenére Is összezsugoro­dott. A Szovjetunió tőkés keres­kedelmi partnereinek sorában hosszú időn keresztül a második helyen állt Japán 1984 végére az ötödik helyre csúszott vissza. Ilyen körülmények között aligha lelhet csodálkozni azon, hogy el­sőként a szigetország üzleti éle­tének vezetői kérdőjelezték meg a kormánypolitika helyességét, mégpedig úgy, hogy kifejezték készségüket, sőt eltökélt szándé­kukat a Szovjetunióval való gaz­dasági és kereskedelmi együtt­működés bővítésére. A Nakaszo- ne-kormány egy Ideig még habo­zott, szekerének rúdját változat­lanul Washington szovjetellenes Irányvonalához kötötte. Az elmúlt hónapokban viszont némi változás érzékelhető Tokió magatartásában. A kormányfő és más vezető politikusok .minden korábbinál erősebben kezdték hangoztatni a Szovjetunióval va­ló kapcsolatok megjavításának szándékát. Ebben közrejátszott ez Is, hogy a szovjet vezetés — személy szerint Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára — több ízben rámutatott a kétol­dalú viszony normalizálásának, a baráti és Jószomszédi kapcsola­tok kialakításának szükségessé­gére. Egyidejűleg pedig nagyfokú rugalmasságról tett tanúbizonysá­got azzal, hogy bejelentette: Edu­ard Sevardnadze külügyminisz­ter kész Japánba látogatni. A Japán kormány számára to­vábbi ösztönzőt Jelentett Ro­nald Reagan és Mihail Gorba­csov novemberi genfi találko­zója. Miután a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője egyet­értett a kelet—nyugati és a két­oldalú kapcsolatok megjavításá­nak szükségességében, Tokióban felismerték, hogy a csúcstalálko­• Eduard Sevardnadze zó nyomán még kedvezőbbé vál­tak a feltételek a szovjet—japán viszony megjavításához. A Na- kaszone-kablnet ezt követően ad­ta némi Jelét annak, hogy a cél érdekében Japán Is a kész a korábbinál nagyobb fokú rugal­masságra. Tokió ugyanis mind ez ideig a Szovjetunió által nem létezőnek tekintett területi probléma meg­oldásához Igyekezett kötni a kontaktusok megújítását. Az el­múlt hetekben azonban a Japán fővárosban olyan hivatalos nyi­latkozatok láttak napvilágot, amelyekből megfigyelők arra kö­vetkeztettek: a japán kormány kezdi belátni, hogy semmi hasz­na területi követelések elsődle­ges hangoztatásának. Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök és Abe Sintaro külügyminiszter egymás • Abe Sintaro után jelentette ki, hogy Japán nagy várakozásokkal tekint Edu­ard Sevardnadze tokiói látogatá­sa elé. A politikusok egyidejűleg arra is utalták, hogy a jövőben folytatódhat a rendszeres és köl­csönös külügyminiszteri látoga­tások gyakorlata, sőt magasabb szintű találkozókra Is sor kerül­get. A Szovjetunió határozottan le­szögezte, hogy érdekelt a Ja­pánnal való kapcsolatok, a köl­csönösen előnyös együttműködés fejlesztésében. Ezzel összefüggés­ben világossá tette, hogy bőven akad olyan téma, amely közelebb hozza, sőt összeköti a két felet, s ha egyaránt e témák megvita­tását szorgalmazzák — nem pe­dig azokét, amelyek szétválasz­tanak — az eredmény nem ma­radhat el. Pietsch Lajos KÉT HÉTIG AZ ERDEI FERENC MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Az amerikai film világa A Budapesten tavaly megren­dezett Európai Kulturális Fórum­ra emlékeztette a hallgatóságot bevezető gondolataival Fischer István, Kecskemét Város Taná­csának flnökhelyettese, miután felkérték Az amerikai film vilá­ga című kiállítás megnyitására tegnap délután a kecskeméti Er­dei Ferenc Művelődési Központ­ban. Csakúgy, mint a fórum, ez a bemutató is a népek egymáshoz való közeledését, egymás kultú­rájának megismerését szolgálja. Hiszen ezt a kiállítást bemutat­ták a Szovjetunióban, Jugoszlá­viában, Görögországban és 1984- ben Budapesten. Két feliratra külön felhívta a látogatók figyel­mét: Tisztelet a magyar filmmű­vészetnek, illetve Tisztelet az eu­rópai filmművészetnek, amely naggyá tette Hollywoodot. Reagan elnök a kiállítás kö­zönségéhez intézett üzenetében is említi azt a tényt, hogy az eu­rópai és a magyar filmművészet­nek nagy szerepe volt az egyete­mes filmművészet kialakításá­ban. „A Magyarországról érke­zett bevándorlók, mint oly sokan mások is, nagyban hozzájárultak az amerikai filmipar felvirágoz­tatásához. Gondolok itt Lukács Pálra, Kertész Mihályra és Korda Sándorra, akiknek munkáit Önök fel fogják ismerni. Csodálatos te­li A megnyitó résztvevői a kiál­lítás megtekintésére Indulnak. (Tóth Sándor felvétele) hetségükre és a film terén elért kiemelkedő eredményeikre mél­tán büszke lehet Magyaror­szág .. Fischer István megnyitó szavai után Keith C. Smith, az Ameri­kai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője szólt az egybegyűltekhez — magyarul. Mint mondotta, nem híve a statisztikai adatok sorolá­sának, de annyit meg kell je­gyeznie, hogy a tavalyi budapes­ti kiállításnak 62 ezer látogatója volt. Ezen a sikeren felbuzdulva a rendezők úgy döntöttek, hogy visszahozzák a bemutatót Ma­gyarországra vándorkiállításként. Kecskemét a második állomás, s reméli, itt‘is hasonló érdeklődés kíséri, hiszen a város kulturális nyitottságáról, a nemzetközi kap­csolatairól, s a jó hagyományok ápolásáról nevezetes, ö sem fe­ledkezett meg az amerikai film­művészet magyar származású ki­válóságainak méltatásáról, majd végezetül megjegyezte, hogy az amerikai film, egyfajta népművé­szet, s mint a népművészet álta­lában, ez is mindenkihez szól. H. K. E. Községavató Felsőlajoson • Az Ünnepi tanácsülés résztvevői. (Folytatás az 1. oldalról.) Az új község elöljárójának Csordás Lászlót választották meg. Neki nyújtotta át dr. Gaj- dócsl István a község alapító ok­levelét. A frissen megválasztott elöljáró köszönőszavai után fel­szólalt még Visontai István, a szomszédos Ladánybene tanács­elnöke, Ulicska Károly helybeli nyugdíjas és Nagy János, az Al­mavirág Szakszövetkezet elnöké. A községavató tanácsülés a hely­beli óvodások és általános Isko­lások ünnepi műsorával zárult. L. D. VALUTA- (BANKJEGY- tS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN; IM«. JANUAR M-TÖL 10-10 rássa au Vételi Életfád árfolyam 100 agyságr*. forintban Angol font Auiztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank OörOg drachma a) Hollandi forint Japán yen (1008) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár . Norvég korona NSZK márka Olasz Ura (1081) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piaci 8*44,2» 3191,82 91,03 .199,10 fitt ,84 608,89 23,1« 1832.30 226.83 14,017 3288,18 1.1863,28 804.93 1888.68 27,28 281,81 29,10 29,87 2*2.79 698,6.1 459t,18 4068,87 7006,27 3388,2« 98,88 »40,80 897,10 644.21 28.71 1734,30 240.87 14.93 3500,06 16844,52 642,33 1976,78 28,98 381,18 30,90 31.71 3328.43 839,91 4881.34 4329.34 a) vásárolható legmagasabb bankjegysímlst: MS-aa Tokiói vendégváró

Next

/
Thumbnails
Contents