Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

1986. január 11. «* PETŐFI NÉPE • 3 DUNAPATAJ JELES SZÜLÖTTE Emlékezés Újhelyi Imrére Dunapataj jeles fia, Űjhelyi Imre a magyar mezőgazdaság kísérletező tudósa, a szarvas­marha-tenyésztés szakmai ki­válósága volt. Amikor halálá­nak 50. évfordulóján tudomá­nyos tanácskozást tartottak szülőhelyén, és felavatták a Ko­dály Zoltán nevét viselő mű­velődési ház előtti szobrát, több száz tisztelője jelent meg és adózott rokonszenves elfo­gultsággal emlékének. 120 esz­tendővel ezelőtt 1866. janur 12- én született Patajon. Mint ál­latorvos, pedagógus, tudós igaz­A dunapataj i Üj Élet Terme- _ lőszövetkezetben 1980-ban Űjhelyi Imre nevét vette fel az egyik, szarvasmarha-tenyészités- ben dolgozó szocialista bri­gád. A 23 tagú közösség azóta kétszer nyerte el az aranykoszo­rús címet. Németh Lajosné ver­senyfelelős elmondja, hogy az elmúlt év végi értékelés szerint két és fél millió forint értékben túlteljesítették az árbevételi ter­vüket. Jó gondozói munkájuk eredménye, hogy az értékesített húsmarhát 50 százalékban ex-, portra szállították. A fejlesztési tervet teljesítették, csökkent az elhullás is. A szövetkezet majorjában a brigád két tagjával beszélgetek. Nagy Márton és Kiss Sándor kez­dettől fogva tagja a szocialista közösségnek. Megkérdezem, miért határozták el, hogy Űjhelyi Im­re nevét veszik fel? Kiss Sándor: — Nemcsak azért, mert itt Született a községben, és a ma­gyar szarvasmarha-tenyésztés kors zerű s í t és ének m ega lapo zója volt. Nagy érdemeket szerzett a szövetkezeti eszme terjesztésé­ben is. Tejszövetkezeteket szer­vezett. Korszerű szemléletre utal az ezzel kapcsolatos felhívása is, amelyben azt hirdeti, hogy a nqp összefogása hatalmasabb erőt jelent a nagybirtokosokénál. Ebből is látszik, hogy Kiss Sán­dor tájékozott. Szükséges hoz­záfűzni: a hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójával kapcso­latos vetélkedőn részt vett a sző- vertkezet háromtagú csapatával, és első helyezést érteik el. A szel­gató és mezőgazdasági szak­író egyaránt hírnevet szerzett magának. Egyik tanítványa, Scliandl József Kossuth-díjas akadémikus ezt írta róla: „Éle­te az alkotómunka kincseshá­za volt”. Rendkívül sokat tett a tejhozam növeléséért, a szarvasmarhák betegségeinek gyógyításáért, valamint a ve­tőmagvizsgálat korszerűsíté­séért. Összesen 14 tudományos könyve látott napvilágot. Az egykori tízgyermekes duna- pataji család legkisebb fia méltán szerzett hírnevet szü­lőföldjének. lemi tornán a község nagyhírű szülöttének munkásságáról is hangzottak el kérdések. Nagy Márton már nyugdíjas, de nem tud elszakadni a közös­ségtől, hiszen a termelőszövetke­zet alapításától kezdve itt dol­gozik. — Brigádunk nemcsak a ter­melésiben igyekszik helytállni, hanem a társadalmi munkában is. Vállaltuk az idősek napközi otthonának patronálását, segít­jük a gyermekintézményeket. Minden megmozdulásban, amely a község életében történik, részt vesz a brigád valamennyi tagja. Megfogadtuk Űjhelyi Imre ta­nácsát ebben is, azt, hogy közös erővel többre lehet jutni, nagyobb erőit képviselünk — vallja a ta­pasztalt szövetkezeti gazda. K. S. TERJESZTETTE A SZÖVETKEZETI ESZMÉT A névadó brigádja © Kiss Sándor és Nagy Márton silótakarmányt készít elő a növendék­jószágoknak. Gazdálkodás és művelődés Beszélgetés Magyar Ferenccel, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság igazgatójával A lapunkban megjelent rövid információ adta hírül, hogy társulás vette át a lakiteleki művelődési házat, amelynek gesztora a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság lett. Az okok­ról, a döntés hátteréről, s a további tervekről kérdeztük Ma­gyar Ferencet, a gazdaság igazgatóját. — Mikor és miért vetődött fel ez a gondolat? — Először a kérdés második felére szeretnék válaszolni. A Nyárlőrincen szerzett kedvező tapasztalatok adták az ötletet. A község és az állami gazdaság ezer szállal kapcsolódik össze. A XII. pártkongresszus óta gazdaságunk pártvezetősége irányítja a közsé­gi pártalapszervezet munkáját is. A mezőgazdasági nagyüzem anyagilag is segíti Nyárlőrincet. így készült például a crossbar- telefonközpont, a gázbevezetés, a művelődési ház felújítása. S így született meg több mint egy év­vel ezelőtt az a gondolat is, hogy a Kecskemét—Szikrai Állami Gaz­daság, amelynek jelentős ültet­vényei vannak a környéken, ez­által munkáltatói, lakossági kap­csolata. van Lakitelek térségével, kapcsolódjon be az ottani műve­lődési ház munkájába, s a gaz­daság anyagi és szellemi erejé­vel növelje meg annak lehető­ségeit is. — Milyen formát választottak? — Társaság alakult a lakitele­ki tanács, a laki teleki Szikra Tsz és a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság részvételével. A társa­ságnak — a gazdasági életben jól ismert ez a kifejezés — gesztora vagyunk, vagyis feladatunk a működtetés és a munkáltatói jo­gok gyakorlása. — Mi indokolta az új forma bevezetésének időzítését? — A korábbi elképzelések mos­tani megvalósítását az új gazdál­kodási év — amely egyúttal egy középtávú időszak kezdetét is je­lenti — indulása tette szükséges­sé, és ez az anyagi eszközök ter­vezésénél meghatározó. Ügy tu­dunk most indulni, hogy a ko­rábbihoz viszonyított kétszeres összeg, azaz 600 ezer forint áll ;i művelődési ház rendelkezésére. — Az átszervezés hogyan érin­tette a művelődési ház dolgozóit? — Olyan változás, amely bár­kinek egzisztenciális problémát jelentett volna, nem történt. A korábbi igazgató az állami gaz­daság állományába került szak- képzettségének megfelelő mun­kakörbe, és hozzátehetem, egyút­tal kedvező anyagi körülmények közé is. A működés folyamatos­ságát a művelődési ház korábbi helyettes vezetője biztosítja, aki e munkakör ellátására ideiglenes megbízást kapott. Több mint öt éve dolgozik az intézménynél, te­hát gyakorlata van a közművelő­désben. — Az állami gazdaságnak mi­lyen kapcsolata van a művelődés­sel, művészetekkel? — Csak néhányat sorolok a sok közül. Az elsők közt vállal­koztunk a népművészet felkaro­lására, két fafaragó népművé­szünk van, közülük az egyik csak­nem két évtizede dolgozik ná­lunk. A városföldi Dózsa Ter­melőszövetkezettel közösen tart­juk fenn a nyárlőrinci énekkart és citerazenekart. Rendszeresek a tárlatok, továbbiakat is ter­vezünk, elsősorban helyi művé­szek munkáiból. A gazdaság ed­dig is szervezett téli szakmai tan­folyamokat a környező mező- gazdasági üzemek dolgozóinak. Szükségesnek tartjuk ezek bőví­tését, amit a szakcsoportok szá­mának gyarapodása is indokol. Szélesíteni kívánjuk ezek prog­ramját. mind időtartamban, mind témában. A művelődési ház adta lehetőségeket kihasználva szőlő-, gyümölcstermesztési tanfolya­mokat is indítunk a szakcsopor­tok tagjainak. A létesítendő laki­teleki falumúzeumot és a szőlé­szeti-borászati múzeumot ugyan­csak a művelődési ház keretében kívánjuk majd működtetni. — Amikor arról döntöttek, hogy átveszik a lakitcleki művelődési házat, hogyan fogalmazták meg legfontosabb célkitűzéseiket? — Elsősorban a falu művelő­déspolitikájának kialakítását tar­tottuk szem előtt. A színvonal emelésével együtt kívánjuk meg­teremteni a község idősebb és fiatalabb lakóinak művelődési, szórakozási lehetőségeit. Nekünk, az állami gazdaságnak — és gon­dolom a Szikra Tsz-nek is —, nagy segítséget jelent a művelő­dési ház, hiszen megoldja tovább­képzési gondjainkat. De nem kívánjuk erre a célra kisajátíta­ni. Folytatódnak a mozielőadá­sok, továbbra is helye lesz az irodalmi, képzőművészeti és köz­művelődési tevékenységnek — átgondolt tematika, meghatáro­zott éves program alapján. Ügy szeretnénk dolgozni, ahogy az már kialakult más helyeken, ahol megvalósult ez a módszer, ahol a környékbeli lakosság döntő többségének megélhetését biz­tosító nagyüzem közvetlen, meg­határozó szerepet vállal a térség kulturális életében, a szocialista értékek terjesztésében. Váczi Tamás • A kétmázsás „coca” itt még egyben van. • ínycsiklandó a sültkolbász. VÁSÁRI ELŐKÉSZÜLETEK Modena ’86 A Magyar Kereskedelmi Kama­ra Dél-alföldi Bizottsága levelet írt a hozzá tartozó három megye — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád — csaknem valamennyi iparvál­lalatának, ipari szövetkezetének. Ebben a'rról tájékoztatta a veze­tőket, hogy megbízást kapott a magyar kiállítók szervezésére a modenai vásáron való részvétel­re, 1986. április 21. és május 1. között. Kéri a cégeket, fontolják meg az ajánlatot, amely bemu­tatkozási, üzletkötési lehetőséget kínál a magyar vállalatoknak. Háttérinforimációként még csak annyit: a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-alföldi Bizottsága és a Modenai Kereskedelmi, Me­zőgazdasági és Kézműipari Ka­mara között együttműködési megállapodás jött létre. Mindkét kamara támogatja tagvállalatai részvételét vásári rendezvénye­ken, a rendszeres kapcsolattar­tást, valamint a megjelenést har­madik piacon is. Az aláírt szer­ződés azért örvendetes és üdvö­zölendő e hasábokon is, mert a Dél-Alföld vállalatai kiléphet­nek egy bűvös körből — amely — anyagi lehetőségek miatt is — a szegedi ipari, a szabadkai Pan­nónia és a Budapesti Nemzetközi Vásárra terjedt ki. Az MKK te­rületi bizottsága azért kereste az olaszországi kapcsolatot, mivel a rendelkezésre álló informá­ciók szerint a modenai vásár pro­filját tekintve hasonló a Szegedi Ipari Vásárhoz, azonban a kiál­lítás területe nagyobb. A személyes meghívás során egyébként mind a modenai ka­mara képviselője, mind a vásár igazgatója tájékoztatást adott arról, hogy vásáruk fontos nem­zetközi találkozóhely, és al­kalmas a termelők, az üzletembe­rek tapasztalatcseréjére, egymás célkitűzéseinek, törekvéseinek megismerésére, kooperációs kap­csolatok létrehozására. A Magyar Kereskedelmi Kama­ra területi bizottsága a követke­ző ágazatok képviselőinek ja­vasolja a részvételt: fafeldolgo­zó-, textil-, és textilruházati ipar. szövött vagy kötött technológiá­val, olasz modellek szerint kon­fekcionálva, továbbá mezőgép­ipar, mérlegtechnika, mezőgaz­daság és élelmiszeripar, bőr-, bőrdíszmű- és szőrmeipar, kézmű- és háziipar, szolgáltatás. G. I. RÁDIÓJEGYZET Maholnap A rádió Maholnap című ifjúsá­gi folyóiratának csütörtöki adá­sában sok érdekes téma került terítékre. A Faragó Judit szer­kesztette egyórás műsor leginkább elgondolkodtató riportja az volt, amely az úgynevezett (mert ho­gyan nevezzük?) fekete munká­val foglalkozott. Nem az USA- ba illegálisan bevándorolt, s ép­pen ezért éhbérért dolgozó latin- amerikaiakról volt szó, nem is a munkaidőben fusizó magyar sza­kikról. A fekete munka alatt ez esteiben más értendő ... Az egyik megszólaltatott, egy fiatal hölgy, jólöilitözörtlt, és elég jól megfizetett alkalmazottja egy „menő” fővárosi butiknak. Ám „bejelentetlen”, vagyis hiúiba dolgozik jó ideje a kádkereskedő mellett, rettegnie kell az igazolta­tásaktól. hiszen a személyi iga­zolványába nincs beírva semmi­féle munkahely. Rettegnie kell, ugyanis könnyen prostituáltnak vélhetik... Miért nem jelenti be alkalma­zottait az adóhhatóságnál a bu­tikos? A magyarázat egyszerű: ez esetben alkalmazotti adót és SZTK-t kellene fizetnie utánuk. Jobban jár tehát, ha „örök pró­baidősökkel” dolgoztat... Természetesen megkérdezték a műsor készítői a másik felet, az­az az illetékes fővárosi adóható­ságot is. A beszélgetésiből egye­bek mellett kiderült, hogy az al­kalmazotti jövedelemadó a ki­fizetett. nrumikiabér 20 százalé­ka (kellene, hogy legyen). Egyéb­ként — paradox módon — az illetékes csoportvezető szerint nem túl gyakori az efféle fekete munka, de hogy mennyi, azt nem lehet tudni, .mert elegendő meg­fizetett szakember híján, igen, nehezen, körülményesen tud­ják csak ellenőrizni az ilyesmit. (A maszekok legfeljebb 15 száza­lékát évente.) Ha netalán elcsíp­nek valakit, azt 20 ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújt­hatják. — Ha netalán megjelenik egy ellenőr, az már az ajtóiban han­gosan közli, hogy a tanácstól jött, és a tulajdonost keresi — mond­ta a riportban megszólaltatott butikos alkalmazott. — Ilyenkor a kolléganőimmel átmegyünk” vevőbe, vagyis egyszerűen el­intéződik az egész ... Persze ellenőrizni más szervek­nek is kellene, de erre megfelelő rendszereséggel ők sem képesek, ugyancsak kompetens ellenőrök híján. Pedig túlzás nélkül mond­ható, hogy évente milliókra rúg az az összeg, amellyel a 'kisiparo­sok, kiskereskedők, kistermelők egy része ily módon megkárosít­ja az államot. Az efféle fekete munka régi jelenség társadalmunkban, s elkeserítő, hoigy változás, javulás alig mutatkozik. Hiába mondja ki a rendelet, hogy az alkalma­zást követő hónap 15-éig be kell jelenteni az alkalmazottat az adóhatóságnál, sokan évekig dolgoznak úgy maszekok mellett, ahogy a riportban megszólalta­tott hölgy. Nemcsak a főváros­ban, Bács-Kiskun településein is találhatnánk hasonló példákat, hiszen ütőképes ellenőrzési ap- paifátussatl ma még nem, (azaz: még ma sem!) dicsekedhetnek e téren sehol az országban. És a je­lek szerint, sajnos az ilyen feke­te fnunkák is azok közé a prob­lémák közé soroltatnak válto­zatlanul, amelyek megoldására „maholnap" számítani illúzió — erélyes intézkedések nélkül... MIKOR MAGAS \ VÉRNYOMÁS? Országos gondozási program A magas vérnyomásúak országos gondozási programjának kialakításához szervezési módsze­reket ajánlott az egészségügyi szervezetnek a Magyar Kardiológusok Társasagának hipertóniái munkacsoportja. A napokban közzétett szakmai, módszertani útmutatással segíti az orvosokat, az egészségügyi intézményeket, hogy egységes el­járással, eredményesebben küzdjenek e beteg­ség ellen. l»r. Török Eszter címzetes egyetemi ta­nár, az Országos Kardiológiai Inte/.et osztályve­zető főorvosa elmondta: szükséges az egész la­kosság rendszeres, időszakos hipertóniavizsgá­lata, cs a betegségben szenvedők folyamatos ke­zelése, mivel a magas vérnyomás a legelterjed­tebb szív- és érrendszeri betegség országunk­ban, a fe.lnöt lakosság 10—15 százalékát érinti. Az utóbbi 15 évben a szív- és érrendszeri beteg­ségek az elhalálozásoknak 15 százalékát okozták. A javaslatok szerint nagyon fontos, hogy az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók segítsék e betegség korai diagnosztizálását és gyógykeze­lését. Főleg a körzeti orvosok, a gondozónők sze­repe jelentős a szív- és érrendszeri megbetegedé­sek és halálozások csökkentéséért folytatott harc­ban. A társadalmi szervek szintén előmozdíthat­ják e program megvalósítását. Szükséges, hogy mindenki megértse: a magas vérnyomásnak«! állandó orvosi gondozásban kell részesíteni. Cél­szerű, ha azok is ellenőriztetik időnként vérnyo­másukat, akik egészségesnek érzik magukat. A módszertani útmutató ismerteti a magas vérnyomás és az ennek következményeként fel­lépő más betegségek meghatározásának kritériu­mait. Jelenleg ugyanis az orvosok tetszés szerint állapítják meg a magas vérnyomás szintjét. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői csoportja szerint felnőtt korban a magas vérnyomás ér­téke 160 90 higanymilliméterncl kezdődik. Fia­tal — 20—30 éves — korban a 110 90 llgmm, s az ezt meghaladó vérnyomásérték magas. Hipertó­niáról akkor van szó, ha három, különböző al­kalommal elvégzett méréskor 160 90 llgmm a vérnyomás értéke. A betegek 95 százalékánál nem lehet megmagyarázni, mi okozza a magas vérnyomást, viszont • náluk is pontosan kimutat­hatók e betegség szövődményei: az agyi, a szív-, a vese- és az érrendszeri károsodás. A hipertóniával foglalkozó munkacsoport egy­séges módszert ajánlott a vérnyomás mérésére, a betegség korai diagnosztizálásárti, kezelésére és ellenőrzésére. A szűrés célja a 140/90 Hgmm- re, illetve ennél alacsonyabb szintre való foko­zatos csökkentés. Ajánlatos, hogy a betegek ve­szítsenek testsúlyukból, mozogjanak többet, mel­lőzzék az alkoholt, a dohányzást, a vérnyomás- csökkentő gyógyszerek adagjait fokozatosan nö­veljék, s a hipertónia súlyossága szerint azokat egymással kombinálva használják. Kctoh Elek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents