Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ PETŐFI NÉPE AB MIZMr BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 9. szám Áfa: 1,80 Ft 198«. január 11. szombat Gromiko fogadta a jugoszláv külügyminisztert Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken Moszkvában fogadta Raif Dizda- revics jugoszláv külügyminisz­tert, aki hivatalos baráti látoga­táson tartózkodik a Szovjetunióban. A megbeszélésen a két politi­kus bonyolultnak minősítette a jelenlegi nemzetközi helyzetet, amelyben felelősségteljes dön­tésekre van szükség. Hangsú­lyozták, hogy rendkívül nagy szükség van a háborús veszély megszüntetését célzó, a világűr militarizálását megakadályozó, a fegyverkezési hajszát megállí­tó kollektív erőfeszítésekre. Andrej Gromiko és Raif Diz- darevics egyetértett abban, hogy csak akkor biztosítható a nem­zetközi kapcsolatok radikális ja­vítása, ha a genfi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón született megállapodásokat gyakorlati in­tézkedések követik és sor kerül a korunk kulcsfontosságú problé­máinak megoldását szolgáló konstruktív lépésekre. Shultz támogatást sürget a szövetségesektől Kadhafi megismételte: Líbiának nincs köze a merényletekhez WASHINGTON Shultz amerikai külügyminisz­ter csütörtök délutáni sajtókon­ferenciáján több ízben is utalt arra a lehetőségre, hogy az Egye­sült Államok a gazdasági szank­ciókon túlmenő intézkedéseket is foganatosít Líbia ellen, ame­lyet „a terroristák közvetlen tá­mogatásával” vádolt. A miniszter azonban nem volt hajlandó az esetleges katonai lépésekről szól­ni, bár egyáltalán nem zárta ki azok lehetőségét. Shultz koráb­ban az amerikai kormányzaton belül a leghatározottabban sür­gette a fegyveres akciókat a ter­roristák „megbüntetésére”, most azonban azt mondotta, hogy a Reagan elnök által foganatosított gazdasági intézkedések megfe­lelnek és „bizonyos eredményt hoznak”. A miniszter elsősorban az Egyesült Államok európai szövet­ségeseit sürgette az amerikai lé­pések támogatására, azt hangoz­tatva, hogy az Egyesült Államok „a helyes lépést” tette meg s ezt Washington partnereinek is előbb-utóbb fel kell ismerniük. „Megtesszük azokat a lépéseket, amelyeket szükségesnek tartunk annak érdekében, hogy véget ves­sünk a terrorizmusnak" — mon­dotta, kijelentve, hogy az Egye­sült Államok „kész minden olyan lépésre, amely hatékony és amely szükséges”. „Az erő nem mindig a legjobb eszköz, de néha szük­ség van alkalmazására” — fenye­getőzött az amerikai külügymi­niszter. Egy kérdésre válaszolva közöl­te: szerdán találkozott Dobrinyin szovjet nagykövettel és a két or­szág közötti tárgyalások alakulá­sáról folytatott vele eszmecserét. Shultz úgy ítélte meg, hogy a megbeszélések hasznosan folyta­tódnak minden olyan témakörben, amelyről szó volt Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan genfi találkozóján, de nem volt haj­(Folytatás a 2. oldalon.) DUNAPATAJ JELES SZÜLÖTTE Emlékezés Újhelyi Imrére 3. oldal KÉP és HANG A rUli éo ft ídevíslé atbm »Gomboltál |W 5—6. oldal Csütörtök, 2. műsor, 21.45: Egészen normális őrület. NSZK sorozat, XI/2. rész.. Ké­pünkön: részlet a filmből. Az OTP és a megye vezetőinek tárgyalása Az Országos Takarékpénztár és a tanácsok között az elmúlt időszakban rendszeres volt az együttműködés, ami elősegítet­te a megyei és a helyi fejlesztési tervek megvalósítását, a la­kásépítési területek előkészítését, valamint az otthonhoz jutá­si igények jobb kielégítését. Ennek a kedvező ténynek a tu­datában ültek össze tegnap délután. Kecskeméten Bács-Kis- kun megye párt- és tanácsi szerveinek, valamint az Országos Takarékpénztárnak a vezetői, hogy áttekintsék a tavalyi, va­lamint a hatodik ötéves terv teljesítését, és egyeztessék az új tervidőszakra Vonatkozó elképzeléseket, javaslatokat. I A megbeszélésen részt vett dr. Tisza László, az OTP vezérigaz­gatója, Romány Pál, az MSZMP B ács-Kiskun Megyei Bizottsá­gának első titkára és dr. Gajdé­ért István, a megyei tanács elnö­ke. A tanácskozáson Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója elmond­ta, hogy lényegében valamennyi üzletágban sikerrel teljesítették a tervet. A hitelállomány jelen­tős mértékben emelkedett — egyebek között a lakásépítésnek köszönhetően — amit a betétállo­mány növekedése ellensúlyoz­ni tudott. A továbbiakban a pénz­intézet úgy törekszik nyereséges * gazdálkodásra, hogy a lakosság zökkenőmentes kiszolgálására még nagyobb hangsúlyt fektet. A megyei tanács képviseleté­ben Sándor Béla, az építési és vízügyi osztály vezetője tartott összefoglalót az 1985. évi eredmé­nyekről, és az idei feladatokról. •Elmondta, hogy továbbra is szük­ség van az eddig kialakult köl­csönös és előnyös együttműködés fenntartására, valamint arra, hogy az OTP még nagyobb mér­tékben vegyen részt, a megye egé­szére vonatkozóan, a fejlesztések megvalósításában. T. B. NŐ AZ ELEKTROMOS FOGYASZTÁS Kikapcsolt ésszerűsítés? A tavalyi kemény tél és az energiakorlátozások után — ért­hető módon —, az eddig megszo­kottnál nagyobb izgalommal fi­gyelik szakemberek és laikusok a hőmérő higanyszálát. Az or­szágos lapokban nemrég olvas­hattuk az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Fel­ügyelet igazgatójának nyilatko­zatát, s megtudtuk, hogy van elég olaj és földgáz. A bányászat 1985- toen 5 millió 250 ezer tonna sze­net szállított a belkereskedelem­nek, s az ország kevesebb villa­mos energiát használt fel a nép- gazdasági tervben előirányzott­nál. A decemberi enyhe időben azonban nem nyertük vissza azt, amit január—februárban elve­szítettünk, sőt a hideg november miatt ezen a télen sem fogyasz­tottunk kevesebbet az átlagosnál. Az energiafelügyelet szegedi területi központjától, dr. Albert Vilmostól azt kérdeztük, hogy a fentebb ismertetett országos hely­zettől mennyiben térnek el a Bács-Kiskun megyei viszonyok. Megtudtuk, hogy az általánosan elhangzott információk szűkebb hazánkra is igazak. Speciális vi­szont az, hogy a megyében a fű­tőanyag-fogyasztás az átlagosnál jobban . függ a hőmérséklettől. Ennek az az oka, hogy kevés az ipari, technológiai célú hőfel­használás, az energiát mind a la­kosság, mind a vállalatok nagy­részt helyiségfűtésre fordítják. Jelenleg nincs olyan hideg, hogy energiakorlátozástól kellene tar­tani. A villamosenergia-ellátás sta­bil, áramkorlátozások veszélye nem áll fenn. Aggodalomra ad viszont okot az a tény, hogy Bács- Kiskun megye egy megawattnál nagyobb ipari fogyasztói (körül­belül 15 ilyen van) az 1986-os év­re vonatkozóan villamosenergia­igényük növekedését jelezték. Kivétel a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat, ahol a fogyasz­tás várhatóan csökkenni fog, energiaracionalizálási törekvése­ik eredményeképpen. Termelé­sük növelését más üzemeknek is energiafelhasználásuk csökken­tésével, vagy szinten tartásával kellene megoldani. Pénteken megkezdte tanácskozását a MEBOSZ XXVI. kongresszusa Budapesten a szakszervezet székházában. A negyvenezer mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozót 321 küldött képviseli. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke is. A kongresszust Varga György, a MEDOSZ titkára nyitotta meg. Megemlékezett a földmunkás­mozgalom 80. évfordulójáról: 1906. január 7-én alakult meg a Magyarországi Földmunkások Or­szágos Szövetsége. A szakszervezet központi veze­tőségének írásos beszámolójá­hoz Dobi Ferenc főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Mint elmond­ta, a MEDQSZ-hoz tartozó ága­zatok az elmúlt öt évben sikeres erőfeszítéseket tettek a lakosság jó ellátásáért, az export növelé­séért, és növekvő mértékben já­rultak hozzá a népgazdaság fize­tőképességének megőrzéséhez. A vállalatok, gazdaságok általá­ban jól éltek a gazdaságirányítási rendszer által biztosított új lehe­tőségekkel, és a korábbinál rugal­masabban alkalmazkodtak a pia­ci követelményékhez. A mezőgaz­dasági termelés színvonala több területen immár kiállja a nem­zetközi összehasonlítást. Ked­vezőtlen viszont, hogy a terme­lésben felhasznált anyagok, gé­pek árának növekedése tartósan meghaladta a termelői árakét, s így szűkültek a termelés helyi fejlesztésének lehetőségei. Nőtt a veszteségesen gazdálkodó üze­mek száma. Nehéz helyzetbe ke­rültek az erdészetek, mivel nye­reségük — jórészt a kedvezőtlen külső tényezők miaitt — folyama­tosan csökkent. S bár az erdésze­tek dolgozói fegyelmezett munká­val igyekeztek úrrá lenni 'a hely­zeten, erre önerőből a továbbiak­ban kevés a lehetőségük. A szak- szervezet álláspontja szerint is megoldásra vár az erdészeti gaz­dálkodás anyagi alapjainak új­raértékelése. A vízügyi ágazatban a tervezettet meghaladó mérték­ben bővült az ivóvíz- és a csa­tornahálózat, ám a szennyvízmű­veik teljesítménye elmarad a kí­vánttól. A MEDOSZ segíti az új válla­latirányítási rendre való átállás folyamatosságát. A tapasztala­tok általában kedvezőek, de ar­ra is intenek: a gazdasági veze­tés jog- és hatáskörét szabályozó jogszabályokat — a gyakorlati eredmények figyelembevételével — korszerűsíteni kell, amit a szakszervezet is szorgalmaz — mondotta a főtitkár —, majd ar­ról szólt, hogy egyes mezőgazda­sági termények felvásárlási ára erősen ingadozik, ami csökkenti a termelői kedvet, akadályozza az előrelátó gazdálkodást A MEDOSZ támogatja a felvá­sárlási rendszer mielőbbi átszer­vezését, korszerűsítését. A beszámoló megállapította: a falvakban élők helyzete jobb a korábbinál. Felszámolták a múlt­ból örökölt cselédlakásokat, és örvendetes módon . sikerült bőví­teni a kulturális élet kereteit. A gazdaságok művelődési csopor­tokat, önképzőköröket tartanak fenn, és előbbre léptek a könyv­tári munkákban is. Még jobb lenne a helyzet, ha a továbbiak­ban a társszakszervezetek szo­rosabb együttműködéssel segí­tenék a falusi lakosság életkörül­ményeinek javítását. < A vitában szóba kerülték a vál­lalatirányítás korszerűsítésével kapcsolatos törekvések. A hozzá­szólók kifogásolták, hogy az igaz­gatóválasztásoknál jelenleg mél­tánytalanul hátrányos helyzet­ben vannak a kívülről jelentke­Export Dunavecséről A Budaprint dunavecsei gyárában aa idei termékek fele dán és ausitriai meg­rendelésre készül. Az első, tízezer darabos ágyneműté­tel január végéig kerül az osztrák és dán boltok pol­caira. Képeinken az ágyne­mű összevarrásit és a kész­áru csomagolását látjuk. (Straszer András felvételei) zök. Mint helytelen gyakorlatot vetették föl, hogy a vállalati ta­nácsok ülésein gyakran mlndösz- sze egyetlen javaslat hangzik el egy-egy témakörben, így túlságo­san szárnyaszegett a vitakedv. Ki­fejtették, mivel a mezőgazdaság­ban az átlagosnál nagyobb az alacsony nyugdíjúak aránya, to­vábbra is szükség van — túl a központi intézkedéseken — a vál­lalatok, gazdaságok megkülön­böztető támogatására. Helyes az a gyakorlat, hogy az üzem — a kollektíva helyeslésével — al­kalmanként, vagy akár rendsze­resen is anyagilag segíti az idős­korúakat. A tsz-ekben 10. éve működő szakszervezeti alapszervezetek te­vékenysége beváltotta a hozzáfű­zött reményeket; megújítói a szo­cialista brigádmozgalomnak, és (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdte tanácskozását a MEDOSZ XXVI. kongresszusa Kereskedőnok Magyarországon hozzávető­legesen négyszázezer — Bács- Kiskunban mintegy 14,5 ezer nő dolgozik a fcereikedelem­ben. ügy tartják: meglehe­tősen rossz körülmények kö­zött. * A baj jószerivel már akkor kezdődik, amikor az új üzlet felépül. Nyitás előtt ugyanis kiderül: kicsi a mozgástér, a raktár. Így például az italok egy része ládástul kiszorul az eladótérbe, ahol a vevők kény­telenek kerülgetni, de az el­adók is mérgelődnek miatta. Ám e tekintetben az öreg üz­letekben sem jobb a helyzet. Évekkel ezelőtt kezdődött a konténerprogram. A kereske­delemszervezők azt vallották: ez a szállítási és raktározási módszer lényegesen megköny- nyiti az eladók munkáját. A cukorral, liszttel, sóval, dará­val, morzsával telt nehéz „do­bozt" csak be kell tolni az el­adótérbe, s máris vevőközeibe kerül. A konténer azonban nem terjedt el eléggé. Sokféle áru örtllesztve érkezik a bol­tokba, maguk az eladók emel­getik, méricskélik, töltik zacs­kókba. Továbbá, mivel az árak majdnem naponta változnak — hiszen mind több termék lesz szabadáras —, újra és újra kell árazni az egyes cikkeket. Ez a munka többnyire hétvégek­re esik; a „kereskedőnők" hét­végi otthoni munkáját is -ne­hezíti. Egyáltalán: még soha senki nem számolta ki, hogy az eladók voltaképpen hány ki­lót emelnek naponta. A keres­kedelem gépesítése igen hiá­nyos, sok helyütt már a pénz­tárgépek is elavultak. Minden esetre, a kereske­delemben dolgozó nők közül sokan éppen a nehéz fizikai munkára hivatkozva változ­tatnak munkahelyet. A mun­kaerő-elvándorlás megközelí­tőleg 40 százalékos. Bács-Kis- kunban 30 százalékos a fluk­tuáció.) Különösen sok a szak­képzett kereskedő, aki hátat fordít e pályának, s jó néhá- nyuk másutt, szakképzetlen dolgozóként áll munkába. Az elvándorlás okai között szerepel a kedvezőtlen munka­idő-beosztás, a fnem min­dig kielégítő szociális körül­mények, és nem utolsósorban az alacsony jövedelem. Elsőd­leges — például vegyi — szak­mai ártalom nincs a kereske­delemben, de feltűnően sok az izületi, az idegi, és az ér­rendszeri megbetegedés, ami évtizedek során fejlődik ki. Hogyan igyekeznek mind­ezeken segíteni? A szociális körülményeken a vállalatok általában csak az­zal tudnak javítani, hogy köz- étkeztetést biztosítanak, hogy hévízi beutalójegyeket osz­tanak szét a dolgozók között. A létszámhiányt — főként a nagy forgalmat hozó ünnepek előtt — nyugdíjasok foglalkoz­tatásával próbálják csökken­teni. A kereskedelemben 4770 fo­rint az átlagjövedelem. Azt tartják, ez nincs arányban az elvégzendő munkával. Az új kereskedelmi beruházások hi­tellel terheltek, ezért a költsé­gek is jócskán megemelkedtek, a jelenlegi 8—10 százalékos ár­rés néha csak a működésre elegendő, haszon alig Van be­lőle. A kereskedők szerint a kereskedelmi vállalatokat job­ban kellene támogatni, kivéte­les pénzügyi szabályzókkal is, annak ellenére, hogy már most is élveznek bizonyos kedvez­ményeket. Ezt az Igényt a ke­reskedők szakszervezete, a KPVDSZ is támogatja, kielé­gítését a továbblépés feltéte­lének tartja. A megoldás nehéz, de a ke­reskedők, és különösen a „ke­reskedőnők” helyzetét min­denképpen könnyíteni kelle­ne. H. T. I i I i B. F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents