Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1986. január 8.

\ MIBŐL TELIK?

Eszközök

a konfekcióiparnak

Kevesebben, hatékonyabban

• Kóta György: „Komoly gondokat okoz, hogy a távozók döntő többsége szakképzetlen."

zeti főbizalmija. Az igazgató elsiet: fontos telefonhívást vár.

Volt, aki tanult

— Kinőttük, a rongyüzemet — kezdi a beszélgetési Szemesné. — Két ilyen eltérő színvonalú technológia egy gyárban nem mehet sokáig együtt. Ezért aztán lassan egy kisebb csoport a nagyobb fejlődésének a gátjává váLt. Tudjuk ezt, mégis nehéz kimondani. Akik évekig nálunk dolgoztak, bizonyára azért maradtak, mert megtalálták a számításukat. Kötelességünk, hogy az elmenőknek segítsünk az elhelyezkedésben. Persze mindent mi sem tudunk megoldani. Nekik is keresniük kell az új munkalehetőségeket. Néhány rongy- üzemi dolgozónknak felajánlottuk, hogy vállaljon átképzés után háromműszakos munkát a nem- szőtt-üzem ben. Volt, aki hallgatott ránk.

Közülük az egyik Fenyves Jó- zsefné. Oktatójával Tabajdiné Karbély Máriával együtt a művezetői irodában ülünk le beszélgetni, távol a gépek zajától.

— Már fél éve közölték velünk,,. hogy „leépítik'’ a rongyüzemet — mondja Fenvvésné —, nekem is felajánlották, hogy vállaljam a három műszakot és tanuljam meg a gépek kezelését. Nagyon nehéz. Tizennégy éven keresztül dolgoztam a rongyüzemben, s most újból kezdő vagyok. Itt a gép nem áll meg. Észnél kell hát lenni. A három műszakkal viszont többet lehet keresni, s a pénzből sosem lehet elég. Szerencsére a lányom már tizenöt éves, önálló. Így tudom vállalni a műszakba járást.

— Én is a rongyüzemben kezdtem — veszi át a szót Tabajdl- né —, onnan jöttem át a nemszőttbe. Itt a gyárban elvégeztem két éve a szakmunkásiskolát is. Tanultam, mert éreztem, tudtam, ennek van jövője. Már akkor is rebesgették, hogy megszüntetik a háztartási rongy feldolgozását. Sajnálom azokat, akiknek el kell menni. De hozzátartozik az igazsághoz, hogy sokuknak nemhogy a nyolc általánosa, de még a három-négy osztálya sincs meg. Van olyan is, aki csak három keresztet tud a papír aljára (mi. Gondolhatja, hogy ezeket az embereket" nem lehet ilyen komoly, drága gépekre betanítani.

A megszűnő üzemben

A beszélgetés végére visszaérkezik az igazgató. Készséggel vállalja, hogy elkalauzol a megszűnő üzembe.

A rongyüzem előtt szétszerelt szállítószalagokat ciháinak a meg-megújuló széllökések. Ezek a gépek költözésre várnak. A TEMAFORG kisszállást üzemében akarja folytatni a háztartási rongy feldolgozását.

A csarnok barátságos melegében mozgalmas kép fogad: hosz- szú szállítószalag mellett asszoVasalógépeket, szabászgépeket és spe- eiális varrógépeket gyártanak a Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyára sárospataki egységében. 1985-ben több mint 530 millió forint értékben szállítottak termékeikből, főként a Szovjetunióba.

„Gépesített napszámos

A kertbarátmozgalom, a kiskerthobbi egyre népszerűbb hazánkban. A legkülönbözőbb foglalkozási ágakban tevékenykedők szívesen töltik a kertekben szabad idejüket. Népgazdasági Jelentőségét az adja, hogy a kiskerttulajdonosok egy része önellátó, nem szorul a piacra, egy része pedig értékesíti a termelt gyümölcsöt, zöldségfélét. A ház körüli termelésből minden korosztály kiveszi a részét.

Ám az emberi szorgalom egymagában nem elég a tervek, célok megvalósításához. Az időjárás szeszélyeit nem lehet „kijátszani”, de a korszerű gépek, berendezések használatával előbbre lehet jutni, hamarabb el lehet végezni a munkát. Más termelőeszközt igényelnek azonban a fejlettebb technikát ismerő fiatalok, mint a nyugdíjas korosztály. Az utóbbiak számára egészségtani lag előnyös a „pepecselő" tevékenység, leköti Idejüket, és jó közérzetet teremt. Az erejük teljében lévők azonban a gépiek segítségével rövidebb idő alatt kívánják elvégezni a munkát.

E meggondolások vezették a kerti kisgépek tervezőit, amikor konstrukc lóikkal előálltak. Az elképzeléseik alapján készülő gépek a nagygazdaságokban pótolják a fogyo munkaerőt, a háztájiban, a kiskertekben pedig alkalmazásuk egyre Jobban jövedelmez.

Képünkön: egy Ilyen népszerű

kis gépet, a japán Honda gyártmányú — F—400 típusú — kertitraktort láthatjuk. A 2,6 kW-os (3,5 lóerős) egyhengeres, oldalt szelepeit motorral rendelkező kis traktorral szinte minden kerti munka elvégezhető. A 144 köbcentiméteres motorhoz kapcsolódó sebességváltónak két előre, és egy hátrameneti fokozata van. A négyütemű motor szinte zajtalanul, nagy biztonsággal működik. A hozzá kapcsolt utánfutóval a kis traktor részt vehet a közúti forgalomban is, ha ellátják a szükséges világítóikellé- kekkel,

• ÜJ hőkezelő Berendezést szerelnek az üzem tmk-sai, olasz sze relők irányításával. (Gaál béU felvételei)

• Talán az utolsó felvétel a kunszentmtklósi házUertásironev-feldolgozásról.

nyok válogatják és vágják a kupacokban odakészitett legkülönbözőbb színű és formájú rongyokat. A szalag végén fiatalemberek tapossák, majd bálákba préselik a szétszurtírozott anyagot. Kóta György ismét magamra hagy. Rám bízza: beszélgessek szabadon azzal, akivel csak akarók. Megszólítok egy szimpatikus fiatalasszonyt. Baranya Sandáménak hívják.

— Még hetvenben kerültem a céghez — emlékezik —; akkor Pesten kaptuk meg a képzést. Azóta egyfolytában itt dolgozom. Nem hittem volna, hogy valaha is el kell mennem. Igaz. felajánlották, hogy vállaljak három műszakot, de nem tehetem. Két gyermekem van. A kisebbik, a fiú még csak elsős, és nagyon eleven. A lányom pedig tizenegy éves. Állandó köztük a perpatvar. A férjem a munkája miatt sokat van távol, litt kell hagynom a gyátat. mert felügyelet nélkül maradnának a gyerekek.

Rövid hallgatás után szomorúan folytatja:

— Nem tudom, hova mehetnék dolgozni. Egyműszakos állást máshol is nehéz találni. Pedig kellene valami, mert egy keresetből négyen nem tudunk kijönni. Majd csak lesz valahogy! — teszi hozzá, de látszik, nem túl bizakodó.

Utoljára ismét az igazgatói irodába vezet az utaim. Elmondom Kóta Györgynek, leivel beszélgettem legutóbb. A nap folyamán mast először látok fáradt arcán átfutni halvány mosolyt.

— Megkeressük valahogy a módját, hogy Barianya Sándornét megtartsuk — mondja —, a pár egyműszakoa helyiből neki feltétlen jutni fog. Egyébként ő elvégezte a szakmunkásiskolánkat, es Kiváló Dolgozó kitüntetést ka- pott. Nem felejlju-k cl, tó hogyan dolgozott korábban. Később pedig. ha nagyobbak lesznek a gyermekei, biztosan tud műszakot is vállalni.

* * *

Ügy tűnik. Baranya Sándorné sorsa végül is egyenesbe kerül. De mi lesz a többiekkel? Naponta felmerülő, komoly kérdés ez, amellyel szembe kell nézniük ai elmenőknek és a gyár vezetőinek egyaránt.

Kunszentmiklóson az amúgy sem túl régi falak között egy újabb, modernebb gyár születik. Azt tartják: minden „szülés” gyötrelmekkel jár, de ugyanakkor csodálatos dolog is. Tény, hogy az 1986 januárjában távozók legtöbbje ennek csak a gyötrelmeit éli át. Azért, hogy a felmondásaikat megkapok ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe, mind a gyárnak, mind pedig az érintett dolgozóknak — a területi irányitő szervek segítségével — közösen kell keresni a megoldást.

Gaál Béla

1. Kiszámítható jövedelmek, kiszámíthatatlan különbségek

Nincs nugy jövedelemben különbség a jól és a rosszul működő vállalatok, szövetkezetek között. A( dolgozók keresete szintén nivellált. nem ösztönöz eléggé a teljesítmény növelésére. Mégis a lakosság fogyasztása, vagyoni helyzete erőteljesen differenciált. Egyesek jól élnek, mások szegényesen, vagy rosszul. Mi okozza az elosztás és a fogyasztás ellentmondását? Több dolog is közrejátszik ebben.

Sokan anyagilag eleve hátrányos helyzetűek. A régi nyugdíjasok és a több- gyermek családok egy főre jutó átlagjövedelme például közismerten alacsony.

Tájékozatlanság,

gyanakvással

A hátrányos helyzet, csakúgy. mint a tehetősek •setében az ingó és ingatlan vagyon, Öröklődik. Közismert például, hogy azok a fiatal házasok, akik nem kapnak otthonról támogatást, nehezen indulnak, különösen a lakásvásárláshoz kevés a pályakezdő jövedelem. A családi segítség, az örökség viszont ugyancsak hosszabb távon meghatározó lehet egyesek életvitelében.

Az anyagilag hátrányos helyzet tehát indokolható az alacsony nyugdíjjal, az eltartottak nagy számával. De mi a jómód forrása, ha a jövedelmek többnyire nivelláltak? Az örökség, a segítség maga is felhalmozott jövedelem. A kérdés tehát nem megkerülhető: miből telik egyeseknek lényegesen többre, mint másoknak? Valahogy a jövedelmek mégis csak differenciálódnak. Ha csupán kivételekről lenne szó, könnyen meg tudnánk magyarázni a dolgot. Újítás, találmány, a vezető beosztás lehet például a többletjövedelem forrása. és lehet a butiké a virágüzlet, az orvosi hálapénz is. De a jómód — szerencsére — nem annyira elszigetelt jelenség, mint a jól jövedelmező munka, az átlagot jelentősen meghaladó fizetés. Akkor pedig miből futja autóra, hétvégi házra és sok másra? A felületes szemlélő végképp nem érti a dolgot. A szélsőség önmagában is feszültségforrás. A tájékozatlanság és a kicsinyes irigység pedig indulatokat, társadalmi feszültségeket szül. Eltúlozzák az ügyeskedéssel, a munka nélkül szerzett jövedelmek körét és mértékét, s terjesztik a gyanakvás, a bizalmatlanság légkörét.

Átlag alatt és felett

Létezik á személyi jövedelmeknek a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos differenciálása — méghozzá tömeges méretekben — amelyet a felszínes szemlélődök nem vesznek figyelembe a fogyasztás, az életszínvonal alakulásának vizsgálata során. Még akkor is ügyeskedésre, munkával nem arányos jövedelemszerzésre gondolnak, amikor nem arról van szó. Mindez egyértelműen és meggyőző módon bizonyítható.

A havi átlagbér 1984-ben 5163 forint volt, a havi átlagkereset pedig 5 441 forint. A havi átlagnyug- díj-szint 1984-ben 3 266 forintot tett ki. Ne csináljunk pontos kasszát! Elég, ha ehhez még hozzágondoljuk a gyermekgondozási segély, a családi pótlék, a táppénz, a járulékok, illetve a szociális segélyek ösz- szegét, akkor együtt van mindaz, amit a főállású munkatevékenységért a szocialista szektorban, illetve a szociális etlátás keretében kifizetnek. Ezek az úgynevezett fix családi bevételek, vagy legalábbis kiszámítható jövedelmek.

A jelzett összegekből nem lehet „nagy lábon" élni. Mégis csupán a felsorolt források igénybevételével is esetenként igen eltérő a fogyasztás. Nemcsak az átlagtól való eltérések miatt, hanem attól fügigően is. hogy például hány kereső jut egy családra. Az a többgyerekes család, amelynek már minden tagja dolgozik, nem tekinthető anyagilag hátrányos helyzetűnek. Vagy a régi nyugdíjasok sem egyformán élnek. Az a leghátrányosabb helyzetű, aki egyedül él. és egyedül viseli a lakás, a háztartás minden kiadását. Mert a termeléshez hasonlóan a családoknak is varrnak olyan fix költségei, amelyek a keresők és az eltartottak számától többé- kevésbé függetlenek. Ilyen például a lakbér, a fűtés, a tv-előfizetés, javitási költségek.

Előtérben a „mellékes”

Hogyan reagál a lakosság a családi költségvetés esetleges hiányaira? A kérdés nem mondvacsinált. Az ország nehéz gazdasági helyzetét a termelő és a fagyasztó ember egyaránt érzékelhette. Az utóbbi években a fogyasztói árak gyorsabban emelkedtek, mint a 'bérek. Az átlagon felüli nyugdíjak reálértéke csökkent. Az elért fogyasztási színvonal csökkentését, vagy a kitűzött célok módosítását a családok csak végső soron > vállalják. Ezért mindenekelőtt a jövedelmek növelésére törekednek. Miután a fő források gyengébben buzognak, a „mellékes" került előtérbe. Kovács József

Következik: 2. Döntő szerepet a fómunkaidőnek!

Pár esztendeje még országszerte hosszú listákkal teleírt táblákat láthattunk a gyárak kapuja mellett. „Felveszünk: esztergályost, maróst, lakatost, segédmunkást...” A táblák sok helyütt ma is ott függnek, üresen hirdetve: napjainkra alaposan megváltozott a munkaerőhelyzet. Olyannyira, hogy egyre többször hallani, hogy egy-egy vállalatnál „elengednek” dolgozókat.

A közelmúltban Kunszent- miklósról, a Textilhasznosító Vállalat helyi gyárából kaptunk hasonló jelzést. Rövidesen 80 dolgozójuknak mondanak fel.

Ahogy az igazgató látja

Kata György, a Jcunszentmik- lósi gyár igazgatója:

— Tavaly januárban már felmond! unk harminc dolgozónknak, előtte felvettük a kapcsolatot a helyi üzemekkel és különböző budapesti gyárakkal. Igyekeztünk mindenkinek új munkahelyet találni. Legtöbben itt, az akkumulátorgyárban, a vasútnál és a fővárosiban, a Vegyi Műveknél helyezkedtek el. Nemrégiben bejelentettük a nagyközségi tanácsnál, hogy 1986 januárjában ismét elbocsátunk nyolcvan dolgozót. Ez a szám azonban csökkent, mert (huszonöt fő mostanra már máshol talált ltelyet magának. Volt, aki Tasson, volt aki pedig a helybeli „akkugyárban" állt munkába. A fennmaradó ötvenöt ember elhelyezése érdekében tárgyal ásban vagyunk különböző környékbeli tsz-ekkel és üzemekkel. Ebben a munkánkban nagy segítséget kapunk a kunszent mi klósi tanács munkaközvetítő Irodájától és a megyei tanács munkaügyi osztályától is.

Rövid időre elhallgat az igazgató. Homlokán elmélyülnek a ráncok. Látszik, neki is számtalan nehezen megválaszolható kérdést tartogatnak a közeli napok. Majd töprengve folytatja;

— Komoly gondokat okoz. hogy a távozók döntő többsége szakképzetlen, így % ^rtljetö, vjía nem lopkodnak utánuk a vállalatok. Mégis meg kell válnunk tőlük, mert profiltisztítást hajtunk végre. Megszüntetjük a háztartási rongy feldolgozását, s ezzel egyelőben továbbfejlesztjük az úgynevezett nemszőtt termékek gyártását. A műszaki szűröket egyre nagyobb mennyiségben kéri tőlünk a külföldi partner. Mi pedig eleget akarunk tenni a kérésnek, mert így tudunk magasabb műszaki színvonalat kiépíteni gyárunkban. Most el kell küldenünk embereket, de elképzelhető, hogy hamarosan újakat veszünk fel. Rögtön hozzáteszem: magasabban képzett szakmunkásokat, mérnököket és közgazdászokat. Az új, fejlettebb technológia igényeinek megfelelően.

Sokat hallattam már a „nemszőtt”-üzemről, s így igazán kedvemre való, mikor felajánlja az igazgató, hogy bemutatja a tá^ gas, világos csarnokot. A hatalmas gépsorok között alig pár ember — nagyrészt nő — szor_ goskodik. A műveletek során az automata berendezések műanyag szálból szűrőanyagot (“fantázianevén Terii lt) és töltőfriezt készítenek. Ez utóbbit divatos steppelt kabátokba yarrják majd be konfekcióüzemekben, könnyű, melegítő bélésnek. A Terfil-gyár- tó gépsor szomszédságában kékre. szürkére festett hőkezelő berendezést szerelnek az üzem tmk-sai olasz szakemberek Irányításával. Ez a gép is rövidesen az új technológiát szolgálja.

A csarnokbeli látogatás végeztével Szenes Ernóné Irodájának ajtaján kopogtatunk, ö a nem- szőtt-üzem adminisztratív vezetője. s egyben a gyár szakszerveKUNSZENTMIKLÓS: FÉLSZÁZ FELMONDÁS