Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
1986. január 2. © PETÖFLNÉPE • 3 Bizakodó évkezdet (Folytatás az 1. oldalról.) egy „tallérral” fogadta a rendező bizottság. A két nappal korábban várossá avatott Tiszakécskén a Tisza étterem és a hógolyr^ásra is kiválóan alkalmas Randevú tér volt a szilveszteri mulatság központja. Az éjféli malacsorsolás nyertese Antal Ferenc áfész-dol- gozó lett. Igazán szerencsés embernek mondhatja magát, miivel az előző évben szintén az Antal családból került ki a nyertes. A megye déli részén, Bácsalmáson a tanács vezetői kedves gesztussal éjfélkor, a Himnusz és a Szózat hangjai után hangos hirdetőn köszöntötték az ifjú város lakóit. Vasúton és szülészeten Harmincöt kilométerrel távolabb, Baján, a vasútállomáson aligha maradt ideje az óesztendőt búcsúztatni a szolgálattevő tizennégy vasutasnak, mert 1 óra 15 perckor útnak indították Kiskunhalas "felé az első tehervona- tot. öt perccel korábban Kecs-. keméten, a megyei kórház Il-es számú szülészetén dr. Korányi László adjunktus világra segítette a megyeszékhely első idei újszülöttjét, a 3950 grammal, 53 centiméter „hosszúra” nőtt Szabó Rékát. (Késő délutáni érdeklődésünkre elmondták, az édesanya és a kislány jó egészségnek örvend.) A Bács-Kiskun megyei Rend-* őr-főkapitányság ügyeletesétől • Egy újévi malac a sok közül, s aki nyerte: Károlyi Tibor, a sakkmester. megtudtuk, hogy éjszaka Kalocsán egy személygépkocsi ütközött egy kerékpárossal, aki megsérült. Ugyanebben a városban a kórház elől elloptak egy új Wartburgot is, ezt azonban az intézkedő rendőrök néhány kilométerrel odébb rövidesen megtalálták. Lakitelek-Tőserdőn egy üdülőbe és Kiskőrösön egy tanyába hatoltak be illetéktelenek, egyébként az éjszaka eseménytelen volt. Kecskeméten érdeklődtünk a mentősöknél is. Mészáros István szolgálatvezető, aki reggel 7 órakor vette át az ügyeletet, elmondta, hogy az éjszaka csendes volt, az utak állapota nehezítette ugyan munkájukat, de időben a hívások helyszíniére értek. Náluk nagyobb mozgás szerdán délelőtt 10 órakor kezdődött. Egy idős néni leesett a székről, nehezen lélegző asztmás beteget hoztak be ... Mindenki a helyén volt Mint megtudtuk, az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat diszpécserének, Szabó Lászlónak alig volt ezen az éjszakán dolga, mindenesetre a gyors hibaelhárításkor nagy segítséget jelent a második éve működő URH- rádiós szolgálat. A DÉMÁSZ szerelői tegnap délelőtt a kecskeméti Kinizsi utca egyik családi házához siettek, ahol „akadozott” a villanyellátás. A DÉGÁZ megye- székhelyen szolgálatot teljesítő ügyeletese, Nagy István elmondta, hogy tegnap délelőtt négy meghibásodott gázkazánt kellett újraindítani. A megyei tűzoltóparancsnokságon Varga István tűzoltó zászlós eseménytelen éjszakáról és dél- előttről számolhatott be. A legtöbb közlekedőnek, úton levőnek a havazás okozott gondot. A közúti igazgatóság szegedi koordinációs üzemmérnökségének kecskeméti ügyeletesétől megtudtuk, hogy a megyében hóakadály nincs, a fő- és mellékutakon 23 sószóró és 24 gumilapos hóeke, valamint négy vontatott eke folyamatosan dolgozik. Az év első napján kevesen vállalkoztak utazásra — ezt erősítette meg Volenszki Pálné is, aki reggel 7 órától a Volán kecskeméti autóbusz-pályaudvarán lépett szolgálatba, mint ügyeletes diszpécser. A nap krónikájához hozzátartozik, hogy estefelé már munkába indultak a pékek. Ezt mondta Sólyom József, a bácsalmási sütőüzem portása is, aki posztját reggel 6 órakor foglalta el. Ebben a sütödében este 10 órakor kezdtek hozzá 54 mázsa kenyér sütéséhez. * * • Az év első napját fehérbe öltözve kezdte meg az ország. A természet jóvoltából „tiszta lappal” vágunk neki 1986-nak, és rajtunk múlik, mit tudunk terveinkből megvalósítani az idén. Készítették: Czauner Péter Lovas Dániel Tóth Sándor és lapunk helyi tudósítói • Ejfélt várva a Szőlőfürt fogadóban. • A Közép-Magyarországi Tejipari Válladat kecskeméti üzeméből szerdán reggel Kiskunhalasra és a megyeszékhely kórházaiba, vendéglátó egységeibe indítottak útnak árut. Kátai László raktáros és Molnár János gépkocsivezető készítette össze az árut. ® A megyei rendőr-főkapitányság ügyeletesei: Mentzel Imre őrnagy és Németh Lajos törzszászlós (balra). • Szabó Zoltán, a Közúti Igazgatóság dolgozója már az óesztendőben megkezdte a sószórást. (Jobbra) • Kecskemét első idei újszülöttje, Szabó Réka boldog édesanyjával. © Az ország gázfogyasztásának húsz százalékát a szanki gázmező adja. A Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat -Kiskunsági üzemének kiskunhalasi főgyűjtő- állomásán az év minden napján dolgoznak. Éjjel és nappal. Hétköznap és ünnepnap egyaránt mintegy 280 ember ügyel a berendezésekre, hogy folyamatosan, megfelelő minőségű és mennyiségű gáz kerüljön az országos hálózatba. A diszpécserközpontban ellenőrzik a termelés folyamatait. hogy szükség esetén rögtön beavatkozhassanak. Puha László müszakvezető újévkor is dolgozott. Mikor gyarapodnak a falvak? Ismert régi mondás: A parasztembernek a bőre alatt is pénz van. Miből táplálkozik ez a vélekedés? Az egykori szegénységet rövid idő alatt egy viszonylagos jólét váltotta föl, s ennek külsődleges jegyei is tapasztalhatók. Üj házak épülnek a falvakban, kicsinosodnak a régiek is, villany már szinte mindenütt van. és a fürdőszoba sem számít újdonságnak. Nem tagadható, ehhez valóban pénz kellett, amelynek nagy részét az egyre jövedelmezőbben gazdálkodó termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban kereshették meg a falusi emberek. A bevezetőben említett mondás azonban mégis leegyszerűsített és hibás általánosítás. Ez egyébként statisztikai adatokkal is igazolható. 1980-ban az iparban 4127 forint volt az egy főre jutó átlagkereset, s a termelőszövetkezetekben »3737 forint, vagyis csaknem 10 százalékkal kevesebb. A különbség pedig azóta nőtt: 1984-ben 5615 forint volt az ipari, 4857 forint a termelőszövetkezeti átlagkereset. így az eltérés 13,5 százalékos. Ha jól megy a tsz-nek Ez önmagában is tekintélyes, ám ez viseli meg kevésbé a mezőgazdaságban dolgozókat, hiszen fáradságos munkával, de pótolhatják a különbséget. Állatokat hizlalnak a hátsó udvarokban, zöldséget, gyümölcsöt termelnek a háztájiban vagy a házikertekben. Mindez azonban tengernyi munkával jár, az állatokhoz hajnalban kell kelni, ünnepnapon is mellettük kell szorgoskodni, s a növények gondozása is leginkább a hétvégi pihenőnapokra esik. Ezt persze megszokták a parasztemberek, ezért emiatt keveset is méltatlankodnak. Sokkal inkább dohognak azért, hogy eleve hátrányos helyzetben vannak a városon élőkhöz képest. A legtöbb falutól ugyanis távol van a kulturális központ, hiányosak a szolgáltatások, több gonddal jár a gyerekek iskoláztatása. A hátrányt, a falu és a város közötti távolságot a közlekedési költségek emelkedése pedig tovább növelte. Egyre kevesebben és kevesebbszer engedhetik meg maguknak az emberek, hogy beszaladjanak a közeli városba friss húsért, vagy a távolabbi megyeszékhelyre utazzanak színházba, moziba. Persze vannak az átlagosnál jobb helyzetben levő falvak, ahol az említett hátrányok szinte ismeretlenek. Nádudvaron például nemrégiben kulturális központ épült, vagy Bábolnán is az élet igényeit követik a szolgáltatások. Qe eltekinthetünk az említett hírneves példáktól. A Lajosmi- zse melletti Felsőlajos még ennél is kisebb község, de az emberek vezetékes vizet ihatnak, s a gázláng melegével fűthetnek. Gyarapítható tehát a falu, de ehhez mindenekelőtt pénz, gazdasági erő kell. A krómi- kából ismertük, hogy egykor Nádudvar is osztozott az alföldi falvak sorsában, Gyer- melyen is őrzik a múltat a szalmás házak, Felsőlajos pedig januártól vált önálló községgé. Közös tehát a múltjuk, s abban is hasonlítanak egymásra, hogy mindegyik településen előbb a termelőszövetkezet állt talpra, fejlődött erőteljesen, s ezt követte a gazdaságot befogadó és tápláló falu épülése. Tyúk—tojás dilemma ? A sorrend nem keverhető össze. A falvak fejlődéséhez ugyanis kevés a tanácsok pénze, ezért támaszkodniuk kell a községben működő gazdaságok anyagi támogatására. Építeni kell erre, de napjaink gyakorlata szerint nem mindenütt számíthatnak a falvak a gazdaságok segítésére. Legtöbbször ez nem a vezetők szándékától függ, hanem a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok bankszámlájától. A gazdaságok fejlődéséhez is kevés a pénz, különösen a beruházásra fordítható összeg rendkívül szerény. Az pedig érthető, hogy a szakemberek elsősorban a gazdaság jövőjével törődnek, hiszen ez a kötelességük. Az sem vitatható, hogy a gazdaságok legszigorúbb magánügye az, mire költik pénzüket. A fejlesztésre fordítható összegek elosztásának azonban társadalmi hatása is van, hiszen ha minden forint kell a termelés bővítéséhez, nem fordíthatnak pénzt a falvak fejlesztésére. Másképpen fogalmazva, a községek formálódásának mindaddig nem lesz nagyobb anyagi bázisa, ameddig a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fejlődése nem gyorsul föl. Ehhez persze először anyagilag maguknak is talpra kell állniuk, s a gyorsabb változások lehetőségét megteremtő technikát, technológiát kell meghonosítaniuk. Sokan erre azt mondják, hogy ez a probléma a tyúk vagy a tojás dilemmához hasonlítható: mert pénz kellene, hogy megváltozzék a technika, fejlődni kellene a technikának, hogy pénzt fialhasson. A gazdaságok és a falvak helyiben járása pedig nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak hátrányos, hiszen a falusi lakosságnak csupán a 37 százaléka dolgozik az agrártermelésben. Falun élnek munkások, értelmiségiek is, akik a szabadabb, egészségesebb életmód vagy más személyes ok miatt választották ezt a településformát. Kétszeres kiadás Mindez nem sajátos magyar jelenség. A nálunk fejlettebb országokban is tapasztalhatók a falu és a város közötti mozgások: az elmúlt évtizedekben kétirányú változás is megfigyelhető volt. Előbb a falusi ember költözött a városba -a nagyobb munkaalkalom-választék, és a jobb ellátás reményében, majd a városiak mentek a nyugalmasabb falvakba. E vándorlás azonban kétszeres kiadást jelentett a vándorlónak és az országnak egyaránt. Előbb ugyanis a városi ellátást kell a nagyobb lélekszám- hoz Igazítani, majd a falusi infrastruktúrát kell mindenképpen fejleszteni, másként aligha várható a visszaáramlás. E folyamatok világszerte jól megfigyelhetők, s e tapasztalatokból okulva kellett végiggondolni: nem hagyható-e ki a kettős áramlás Magyarországon, nem lehetne-e most megőrizni a községek lélekszámút? Ezért is vált sürgető feladattá a falvak népesség- megtartó erejének erősítése. V. F. J. Szilveszteri maradék Okos Olivér kérdezte meg állítólag újságíróktól: minek köszönhető, hogy minden nap pontosan annyi esemény történik a nagyvilágban, amennyi kedvelt lapjába — természetesen Bács-Kiskun napilapjába — belefér. Ki tudja? Talán a kérdésfeltevés is pontatlan, hiszen ki- kimaradoznak néha közlemények. Így történt ez 1985 szilveszterén is, ezekből közlünk néhányat. A LENINVÄROSIAK kErelme Fölháborodva tiltakoznak Kecskeméten a hajdani Rávágy tér környékén élők némely árpádvárosi intézmény és lakos gondatlansága miatt. Többször előfordult, hogy a késő esti órákban is világítottak lakó- és hivatali helyiségekben, ezzel alaposan megzavarták a sötétséghez szokott járókelők tájékozódását. Az ablakokon kiszüremkedő fény könnyelműségre csábította az alkonyattól pirkadatig tartó feketeséghez szokott környékbelieket. Ügy lépkedtek a nagy építőipari vállataitnól elnevezett sétányon, mintha igazi utcán közlekednének. Csak magukat, meg a félrevezető „világosítókat” okolhatják kéz- és lábsérüléseikért. (Igazuk van a kérelmezőknek. Ha a tisztelt illetékesek másfél éve azt akarják, hogy olyan sötétség legyen errefelé, hogy a kanál is megálljon benne, ilyen egyéni akciókkal ne okvetetlenkedje- nek. (A szerk.) SPORTBARATSAG Ellentmondó híreket kapott sportrovatunk. Megbízhatónak vélt forrásúk szerint a KSC vezetősége majd-majd tettlegességig fajuló vitában tárgyalt arról, hogy négy vagy hat legjobb játékosukat adják-e át a KTE megerősítésére. Más értesülések szerint a lila-fehér játékosok a kék-fehérek szilveszteri hangulatának megalapozására fölajánlották legutóbbi prémiumukat. ELMARADT ÉRTEKEZLET Egyszer volt, hol nem volt, a Cifra palotán innen, ai Bakéren túl egy értekezlet. Pontosabban lett volna. A szervezőket senki se bántsa a kudarc miatt. Megtették a szükséges előkészületeket. A szokásos kifli helyett pogácsát és sóssitanglit pakől- tattak az asztalokra (laiz elnökségnek természetesen rántott húsos szendvicseket, szalvétával!), Coffia is került elegendő, műbőr kötésben küldték ki már iaz értekezletet megelőző napon kézbesített kimutatásokat, jelentéseket, ajánlásokat, értesítették a helyi sajtót, a távirati irodát, az újságíró-szövetséget, a vállalati faliújság szerkesztőjét. A szokásosnál két számmal kisebb pulóverben feszítettek a kávét felszolgáló hölgyek... S mégis kárba veszett a tömérdek előkészület. Tucatjával kapták az utólagos lemondó leveleket. Nem vehetek részt a fölösleges értekezleteket • csökkentő értekezleten, 'mert abban az időben más, fontos értekezlet(ek)- Ire vagyok hivatalos. A szervezők nem adták föl. Számítógép bevetésével kiderítették, hogy a következő év február ÍO-án egyetlen értekezletet sem szerveztek. Majd ákkor megbeszélik a dolgokat... SZERKESZTŐI ÜZENET A posta is tévedhet. Helyteleníti, hogy az egyik 117 mondatos postai útmutatóban csak tizenhatszor fordul elő az udvarias kell felszólítás. Kérjük megértését. TÁVIRAT , A mezőtúri Gyalog Magdát is meghívták az egyik népzenei találkozóra. A jeles citerás a rend kévéért táviratban közölte a rendezőkkel. „GYORSSAL ÉRKEZEM GYALOG.” cáfolat ; Jánoshalma tanácsa még nem választotta díszpolgárrá Ilkei Csabát, a Südi-jelenség című kötet szerzőjét. ARÁNYOSÍTÁS A VVV (azaz a Vidékieket Váltadé Vállalat) elhatározta, hogy a megfelelő képviseleti arány kialakítása érdekében egy vidékit is kooptálnak (valamely választott szervbe a választók megkérdezése nélkül új tagok felvétele, Idegen szavak szótára) a 101 tagú elnökségbe. * TÉVEDÉS K. város tanácsa elnézést kér a tisztelt polgártársaktól a főutcán tapasztalt visszásságok miatt« A gondos tervezés ellenére már másnap átadták az előző napon felbontott járdaszakaszt. A felelősséget a munkacsoport vezetője vállalta. Megijedt az éppen ott ácsorgó televíziós közvetítő kocsitól. Ráhajtotltak ... Már az utolsó lapált aszfaltot is elsimították, amikor kiderült, hogy a közben lakó, kamionos körökben is messze földön isipert Inci Fincinél töltött kellemesnek mondott órákat » stábfőnök. [JÖVENDÖLÉS Lapunk rendkívüli és külön tudósítójától szerzett értesülések szerint 1988 is decemberben fejeződik be. (Szolgáltató rovatunkban erről bővebben.)
