Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
1 • PETŐFI NÉPE 0 1986. január 30. MÁR KÉT ÉS FÉL EZER Mintaés márkaboltok A jelesebb boltok vitrinjei előtt mindig állnak. Szívesen nézelődnek, mert a mutatóból odabenn is van jócskán kínálat. A jelesebb értékítéletet ezúttal nem a szakmabeliek fogalmazzák így egyöntetűen, hanem maguk a vásárlók — a valójában legérdek,eltebbek. Az ipari mintaboltokról van szó, melyeknek száma az utóbbi esztendőkben örvendetesen nőtt. Legtöbb a könnyűiparban Jelenleg immár több mint két és fél ezer minta- és márkabolt van országszerte. Köztük számos, a kereskedelemmel közösen üzemeltetett egység. Forgalmuk részesedése az országos bolti forgalomból ugyan növekvő, összességét tekintve azonban egyelőre még csekély, átlagosan hat százalék. Ezen belül viszont az egyes ágazatokban szerepe, ily módon forgalmi részesedése is igen eltérő. Miképpen súlyát maguk a vállalatok is eltérően ítélik meg. Sok helyütt ez az értékesítési forma immár természetes eleme a vállalat kereskedelempolitikájának, míg másutt nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget. A lakosság által is jól érzékelhető módon legnagyobb tekintélye a könnyűiparnak van. Csupán 1985 első felében tizenhárom cég nyitott új üzletet. Ebben az egyetlen iparágban több mint félszáz mintaboltot jegyezhettek ez idő tájt. Például mintabolt- hálózatán keresztül értékesíti belkereskedelmi kínálatának mintegy negyven százalékát a Budapesti Harisnvagyár. egyötödét az Elegant Május 1. Ruhagyár, egyharmadát a bútoripar. E saját, avagy közös üzemeltetésben, érdekeltségben fenntartott egységekben kiváltképp érzékelhető, hogy zsebre megy a .játék''. Kevesebb hát az egymásra mutogatás, mikor is a kereskedelem azt mondja, hogy a kért portékát azért nem adhatja, mert nem gyártja, nem akarja gyártani az ipar. Illetőleg, hogy az üzem arra hivatkozik, miszerint azért nincs, mert nem kell a kereskedelemnek. Az effajta vitákban, mint köztudott, mindenképp a kedves vevő marad alul. Közös üzletek A könnyűipari mintaboltok gyarapodását más ágazatok eltérő ütemben követik, igaz rendeltetésük sem azonos. Viszonylag kevés található a műszeriparban, a híradásiparban, a gépiparban, a kohászatban, a vegyiparban. Bár az előrelépés e területeken is egyértelműen tapasztalható, örvendetes viszont, hogy immár több gyártó és forgalmazó cég vállalkozott — szintén közös üzemeltetésben, érdekeltségben —, hogy végre egyhelyütt kínálja az egymáshoz illő portékákat, függetlenül attól, hogy más-más cég produktuma. Az első fecskék között a tavaly megnyílt Graboplast- Texért áruház, valamint a Budapesti Bútoripari Vállalat, valamint a Texért közös boltja. Aligha képezheti vita tárgyát: ezek az üzletek. áruházak megnyitása a vásárlók számára is kedvező fejlemény. Amint az Ipari Minisztérium közelmúltban végzett felmérése is hangsúlyozza: a különféle értékesítési lehetőségek közül a nagykereskedelmi kínálatnak mintegy nyolcvan százaléka, s ez —a mintaboltok számának gyarapodása ellenére — változatlanul meghatározó. Mégis igen fontos, hogy a piacérzékeny, rugalmas értékesítési formákat ösztönözzék, ezen belül is a termelői saját, továbbá a már említett közös üzemeltetésű boltokat, nem utolsósorban pedig, hogy a meglévő hálózatot továbbfejlesszék. Rövidül az síru útja Szükséges ez mindenekelőtt azért, mert ezekben az üzletekben kétségtelenül gyorsabban tesztelhet a fogyasztó, az új termékekről közvetlen információt szerezhet a gyártó cég, melynek nyomán, a piac szavára gyorsabban alakíthatja, módosíthatja gyártmányszerkezetét, tech n ol óg iá j át. Szintén lényeges: ugyanakkor az ipari mintaboltok oly módon is javítják a lakosság áruellátását, hogy rövidül az áru útja a gyártótól a fogyasztóig. Példák erre Bács-Kiskunban is vannak, hiszen szűkebb hazánkban is több mintabolt várja a vásárlókat. Közülük az Alföldi Cipőgyáré a kecskeméti Rákóczi úton évek óta közismert. A gyár termékeinek bemutatására és értékesítésére üzletet nyitott a budapesti Múzeum körúton is. Tavaly nyár óta árusítanak a Kiskunhalasi Állami Gazdaságnak a Szig- ma Kereskedelmi Vállalattal közös kiskunfélegyházi márkaboltjában. A Dionysos-üzlethálózat- hoz tartozó — egy régi szabóműhelyből átalákított — üzlet gazdag termékskálájával, közte fürj- tojás-likőrjóvel, hamar népszerű lett a város főútvonala mentén. A Szigma Kereskedelmi Vállalatnak nem ez az egyetlen közös üzemeltetésű márkaboltja a megyében. Kezdeményezésére nyitott minta szerint árusító üzletet Baján és Kiskunhalason a Kanizsa és a Szatmár Bútorgyár. Novemberben pedig Kecskeméten, a széchenyivárosi Március 15. utcában átadott újabb márkaüzlet (ezúttal a Zala Bútorgyáré) jelezte: a Szigma nem zárkózik el, ha ily módon is továbbépítheti kereskedelmi hálózatát. A Zala-bolt (képünkön) forgalma tavaly elérte a 6 millió forintot. Ebben a hónapban körülbelül 2 millió forint bevételre számítanak. A gyárban készülő ösz- szes lakberendezési tárgyra vesznek fel előjegyzést. Leginkább a Verona hálószobabútort és szekrénysort, a Freddy szekrénysort, valamint az Aranka sarok- garnitúrát keresik a vásárlók. A JÖVŐ SZAKMUNKÁSAIT NEVELIK Tanulóképzés a Kunság Volánnál A világos, jól felszerelt fan- műhely egyik szögletében beszélgetünk Sáfár Józseffel, a Kunság Volán tanműhelyvezetőjével, aki majdnem húsz éve tanítja az ipari tanulókat az autóvillamossági szakma rejtelmeire, s több mint tíz éve a tanműhely vezetője. — Jelenleg 135 ipari tanulónk van, de gyakorlaton itt 104-en dolgoznak a műhelyekben, a másod- és harmadéves autószerelők. a harmadéves karosszéria- lakatosak, illetve az autóvillamossági szerelők 1—3. évfolyama. A gyakorlati oktatáshoz a személyi, a tárgyi feltételek megfelelőek mind a három szakmánál Szerszám, műszer, bemutató eszközök, világos, jól fűtött műhelyek állnak rendelkezésünkre. — Ezek szerint nincs gond sem az elméleti, sem a gyakorlati oktatással — vetem közbe —, hiszen itt már csak a tanú- lóknak kell lelkiismeretesen, alaposan dolgozniuk. — Amit hiányolok az elméleti felkészítésben, az főleg a szakmai tárgyaknál mutatkozik. Ilyen például az elektrotechnika, a gépjármű-szakismeret. A gyakorlatban ezek a fiatalok jól megállják helyüket, elméletben pedig gyengék. Valahogy nem képesek összehangolni az elméletet a gyakorlattal. — A dolog egyáltalán nem Ilyen egyértelmű. Az autóvillamossági szerelők második évfolyamánál. a csoportos képzésnél, akármilyen furcsa nők (tűnik, nem tudunk munkát adni. Gyakorlatilag egy-két gépkocsitípust ismernek, de a hibák megkeresését. elhárítását csoportosan nem gyakorolhatják, mert bérautókat javítunk, « s előadásra nincs idő. Szeretnénk segíteni egyrészt a tanulók, másrészt a vállalat gondjain. Nemrégiben készítettünk egy javaslatot, amely szerint a vállalati dolgozók szepiélygépkocsijvainak diagnosztikai vizsgálatát végeznénk el, természetesen megszabott ősz- szegért. Ez gazdagítaná a tanulók típusismeretét, és munkát jelentene számunkra, a befolyt összegből pedig a (tanműhely felszerelését lehetne gyarapítani, másrészt jutalmazni a jól dolgozó fiatalokat. Szó esett a gyakorlati munkáról. De vajon milyen az autószerelők, a villamossági szerelők. (illetve a karosszéria-lakatosok elméleti képzettsége? Ezen a Kunság Volánnál próbálnak oly módon is segíteni, hogy kiváló szakmunkásokat bíznak meg a tanulók oktatásával. Szó, ami szó, e mesterek keze alól kikerülő szakmunkások valóban' megismerik a jár-' műveket, a mesterfogásokat. Sáfár József éppen a szakma sze- retete miatt, ebben is talál „kifogást”. E kiváló szakmunkásokból — s ez nem az 6 hibájuk —, hiányzik a pedagógiái szemlélet, éppen ezért azon gondolkodom: jó lenne őket pedagógiailag itoválbbképezni, megismertetni velük legalálbb az oktatás alapvető módszereit. — A vállalatnál» évente 20 autószerelő, 6 viillamotssági szerelő és 7 karosszérialakatos fejezi be tanulmányait. A 607-es és a 623-as tanintézetiekkel naigyon jó a kapcsolatunk, tőlük két oktató — Farkas Antal és Molnár Károly — dolgozik itt nálunk, akik szívügyüknek tekintik a jövő szakmunkásainak neveléséi... Gémes Gábor Mono TARTÓSÍTÁS HÁZILAG ÉS NAGYÜZEMBEN A húsfüstölés kémiája A hús rövidebb ideig való tárolásához már az elegendő, hogy jó huzatos helyen tartsuk, mert ilyenkor a felülete kiszárad, és ez megakadályozza a penészesedéit. Régebben akként is tartósították a húst, hogy vékony szeletekre vágva napon szárították. Egy másik szárítási mód az volt, hogy tűz fölé aggatták a húsokat. Ilyenkor azonban nemcsak a nedvességet hajtották ki belőle, hanem az égő fából elpárolgó olajok és gyanták hatásának is kitették. Időközben rájöttek, hogy maga a füstölés is konzervál, ugyanis a baktériumok nem bírják a gyantagőzöket. Amikor ezt felismerték, akkor a húst már nem a lángok fölé akasztották, hanem csak füstölték, hiszen így is érték felületét a tartósító hatású füstkomponensek. Háromszáz vegyület Nyugatnémet kutatók alapos elemzései alapján kiderült, hogy a tartósító füstben körülbelül 300 különböző vegyület mutatható ki. A legfontosabbak: fenolok, kar- bonilek, savak, furénok, alkoholok, észterek, laktonok és policik- likus szénhidrogének. Különös jelentősége van a füstölésben az ízképzés és tartósítás szempontjából a fenoloknak. Mivel azonban ezeknél rákkeltő hatásra utaló jelek is ismertek, egyenként analizálták őket. Megállapították, hogy a füstöléskor keletkező fenolok és összetételük többek között a füstképzés alatti parázs- hőmérséklettől, a füstölés idejétől, az alkalmazott faféleségtől és a fűtőeszköz szerkezetétől függ. Fenolokban különösen gazdagnak mutatkozott a lucfenyővel fejlesztett füst. Más puhafák, fenyőféleségek füstjéből is általában több fenol keletkezik, mint a keményfák, így a bükk és a tölgy elégetése során. Rájöttek, nem mindegy, hogy a fenolt mennyire és miként veszi magába a hús. A különböző összetételű húskészítmények e tekintetben eltérőek. Gondban voltak még a kutatók a policiklilkus szénhidrogénekkel is. Azok között ugyanis szintén vannak rákkeltő hatásúak. Mivel e vegytiletek amúgy sem gyakorolnak befolyást az ízre. olyan füstölési eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknél a keletkező policik- likus aromás szénhidrogének mennyisége csökkenthető. Fontos szabályok A füst konzerváló alkatelemei a hús mélyebb részeibe akkor tudnak behatolni, amikor már száradásnak indult. Először tehát a füstölő magasabb részébe kell akasztani a füstölésre szánt húsokat, miután előzőleg két-há- rom napié a levegőn szikkadtak. Az a jó, ha a füstölési hőmérséklet kezdetben nem emelkedik a 40 Celsius-fok fölé. A forró füst károsan hat a húsokra, mert a hő hatására a felületen kéreg keletkezik, amely az amúgy is csak lassan a mélybe hatoló füstnek az útját állja. Ilyenkor a konzerválás helyett a meleg hatására szétesési folyamat indulhat meg a hús belsejáben, hiszen a baktériumok a füstöléstől nem szenvednek kárt, sőt szaporodni kezdenek. Szabályként elfogadható: a tiszta keményfával történő rövid füstölés során csak igen csekély mennyiségű ártalmas vegyület kerül — a jók mellett — a húsokba. Nagyüzemlleg ma már füstfejlesztő generátor állítja elő a szabályozható hőmérsékletű füstöt, amit azután ventillátorral fújnak be a húsfélékkel megtöltött kamrákba. ^ Ízesítés aromával A fűrészforgács megfelelő módon való elégetésének kondenzá- tumaként lohet készíteni olyan füstaromát, füstoldatot, amit — a káros alkotórészektől való teljes megtisztítás után — csak hozzá kell keverni a húskészítmények anyagához. E módszer egyelőre csak töltelékáruk, eyorsan fogyasztandó termékek füstízesíté- sére alkalmas, mert az aromák csak ízt adnak, de tartósító hatásuk minimális. M. I. TERVEK — PÁLYAÍVEK A próba most kezdődik Mielőtt Horváth Mátéról, a bajai Finomposztó Vállalat igazgatójáról ejtenénk néhány szót, be kell mutatnunk lapunk olvasóinak e nagy hagyományú textilipari cég jelenlegi helyzetét, mert csak így, az első számú vezető lehetőségeinek és feladatainak ismeretében értékelhetjük helyesen riportalanyunk elénk tárüló képességeit és jellemvonásait. Ma a Finomposztó Vállalat legnagyobb erénye az, hogy még létezik, s a hetvenes évek közepén jól-rosz- szul végrehajtott könnyűipari rekonstrukciónak köszönhetően (és annak ellenére) nekivághat az 1986-os évnek is. Ez nem kis dolog. Fejlesztés után — nehéz helyzetben Annak idején elkerülhetetlen volt. hogy az elavult gépeken durva posztót és takarót gyártó cég — hitelből —, nagyarányú fejlesztésbe fogjon. A beruházás eredményeképpen honosodott meg Baján is a fésűs termékcsoport, a fonásban és szövésben egyaránt. Hozzáértő szakemberek véleménye szerint ennek (köszönhető, hogy a textilgyártás a város iparában megtarthatta hagyományos, kiemelkedő szerepét. A bennfentesek azonban azt is tudják, hogy a fejlesztés felemásra sikeredett. Az utolsó technológiai műveletnek, a szövet minőségét döntően befolyásoló kikészítésnek a korszerűsítésére már nem jutott elegendő pénz. A termékekért kapható árban a piac így nem ismerte el a beruházási ráfordításokat, s a vállalat nehéz (helyzetbe került. 1978-ban, . nem tudott törleszteni, a tartozásnak lezt.a részét 1985-re, a lejárat utolsó évére ütemezték át. A közben eltelt időben a vezetés szeme előtt nem lebeghetett más cél, mint évről évre elkerülni a veszteséget, és az alaphiányt. Ez rendre sikerült is, de a dolgozók közben elfelejtették, hogy mi is az a nyereségrészesedés. A taktikai jellegű feladatok megoldásán túl kevés idő jutott a jövőbe tekintő stratégia kidolgozására. Mára elmondható, hogy a hiteleket visszafizették, de a beruházás keretében vásárolt gépek tízévessé „öregedtek”. Az elmúlt öt évben mindössze 13 millió Ft-ot fordíthattak fejlesztésre, ami a körülbelül egymilliárdos összes vagyonnak alig több mint egy százaléka. A vállalat élén 1984 óta Horváth Máté áll. Hogyan került ide? Az önállósodás jó iskolája ben ne essen vissza a termelés. Ezt sikerült megoldani, s talán ekkor figyeltek fel rám. Nekem mindenesetre jó iskola volt, s később már nem mondhatták rám, hogy csak az íróasztal mellől tudok szervezni. Ezután — a szakképzettségemnek megfelelően —, átkerültem a számviteli vonalra, s később a vállalat főkönyvelője lettem. Mivel korábban itt jöttek-mentek az igazgatók, 1984-ben az illetékesek olyan valakit kerestek erre a posztra, aki kötődik a gyárhoz és a városhoz. Én Katymáron születtem, Baján nőttem fel, itt kosárlabdáztam, tudták, hogy rám hosszú időre számíthatnak. Felkértek hát. s én elvállaltam. — Ha elvállalta, nyilván bízik valamiben. A beszélgetés, amely eddig sem álmos mederben folyt, itt felélénkült, Horváth Máté lendületes magyarázatba kezd: — Ha csak kévés‘dokómr” lett volna rá, hogy valamiben bízzak, akkor is elvállaltam volna, mert izgatott a feladat. Ennél persze jóval többről van szó. A közelmúltban nyugdíjba ment a régi vezetők nagy része, s — az ő előrelátásuknak köszönhetően —, egy jól képzett, de még fiatal gárda vette át a helyüket. Tele vagyunk energiával, sok jó ötletünk van. Megkezdtük a termékszerkezet korszerűsítését, bevezettük a konfekciógyártást. „Treff” szabadidőruháink máris nagy sikert arattak, új „Akác” takarónk pedig vásárdíjas lett. Sul- zer-Morat körtkötő gépek kölcsönzésével korszerűsítettük eszközeinket, a folyamatban lévő közel-keleti tárgyalásoktól pedig a tőkés export növelését reméljük. A csapatmunka alapja: a bizalom — A vezetői munkában mit U'rt a legfontosabbnak? — Elődeimnek, a körülményeknek és a szerencsének köszönhetően — mondja szerényen. — A Finomposztóban ugyanis az elmúlt tíz évben a vezetés — noha gondja volt elég —. nagy figyelmet fordított az utánpótlás nevelésére. Közgazdasági szakközépiskolai érettségivel, leszerelésem után, 1970-ben kerültem 'ide. A szervezési osztályon kezdtem dolgozni, s akkori főnököm, Kiss Gyula három fiatalt is biztatott a tanulásra. Így együtt kezdtem Teleki Zoltánnal, aki a Nett Konfekcióipari Vállalat főmérnöke, s dr. Szoboszlai Attilával, az Újpesti Cérnagyár igazgatójával. Vitték tehát valamire, akik innen startoltak. Én a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát végeztem el, a szervezési osztályon végzett munka pedig lehetőséget adott arra, hogy a vállalat tevékenységének szinte minden részletével megismerkedjem. A fiatal gárda önállóan dolgozhatott, 1974-ben már az akkor induló kötődé számára egy speciális műszakrendet dolgoztunk ki. Részt vettünk a különböző telephelyek megszervezésében, Hercegszántón például a technológiai munkarend kidolgozásában. 1976- ban osztályvezető lettem, ekkor kezdődött a cégnél a számítástechnika alkalmazása. A nehéz 1978-as év után' Kádár László lett a vállalat igazgatója. Az elődei által követett káderpolitikát ő is folytatta. Noha iskolai végzettségemet tekintve nem vagyok textilipari szakember, megbízott az ominózus kikészítőüzem vezetésével. A nagy feladatot az üzem átköltöztetésének megszervezése jelentette, úgy, hogy köz— A kosárlabdázásban megtanultam, hogy az eredményekhez egy jó csapat kell, mert egyedül semmire sem mész. A csapatmunka alapja pedig a bizalom. A társakat mindig fokozott erőibedobásra sarkallja, ha bíznak bennük. A mi nagy mérkőzésünk most kezdődik, hiszen az adósságokat kifizettük, előbbre kell lépnünk. Az Országos Vezetőképző Központ segítségével vállalati filozófiát, marketingstratégiát dolgoztunk ki, vagyis előre nézünk. Boltokat nyitottunk, iparművészeket alkalmazunk. Jelszavunk: „A vevő a király”. A színvonalasabb munka, a jobb szervezés alapja, hogy értsük egymást, időben és pontosan cseréljünk információkat. Ehhez, az alkotó légkörhöz is bizalomra van szükség. — Csak a textiliparban? — Nem, azt hiszem másutt is ugyanígy csinálnám. A textil- munkáisnők csodálatos asszonyok, de ennek a hangoztatása ma már kevés. Nekünk a divattal egvütt. vagy ha szükséges előtte kell járnunk, s a vezetésben is a legkorszerűbb módszereket követnünk. — Mit csinál, ha nem igazgató? — Van egy fiam és egy lányom, a lakásunkhoz tartozik egy 150 négyszögöles kert. A szaibad időm velük, ebben a környezetben telik el. Régebben sokat fotóztam, ma már kevesebb időm jut rá. Balal F. István
