Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
Ez már történelem Kecskemét 1946 januárjában Tildy Zoltán miniszterelnök, akit a városhoz meleg baráti kapcsolatok tűznek, hétfőn délelőtt megérkezett Kecskemétre Vas Zoltán miniszterelnökségi államtitkárral. Meg. hallgatta a .polgármester, maid Garzó Lajos rendőrezredes jelentését a kecskeméti helyzetről, főként a közbiztonság megszilárdítása vegeit folyamatba tett intézkedéseikről. Megbeszélése további folyamán részit vett Ponomarjov őrnagy, városparancsnak is. aki szintén részletes és megnyugtató tájékoztatót adott. Az egyházak és a pántok jelenlévő megbízottainak kérdéseit, és kéréseit Vas Zoltán tolmácsolta, aiki megjelenésével és jóindulatával igen hálás szolgálatot tett. A kecskeméti osztálymérnökség területén, tehát Kecskemét közvetlen' környékén a német gaztevők ötven épületet robbantottak fel, 26 hidat, 70 kitérőt. A vasutasok óriási munkával a rombolások 80 százalékát már helyreállították. A földig lerombolt kás- nyíri állomás helyén már emeletes épület áll, most fedik be a teljesen kiégett Izsáki állomást. Köncsög, Tiszaug k észen áll és már megkezdték a má- riavárosi állomás építését. A budapesti népbíróság január 7-én kezdi tárgyalni az újvidéki tömeggyilkossáa tetteseinek ügyét. A per két fővádlottja: Grassy József vezérőrnagy, a hírhedt volt kecskeméti ezredparancsnok és Zöldi Márton, a kecskeméti téglagyári gettóbeliak elhurcolásának legfőbb irányítója, volt SS-őrnagy. A város katonai ügyosztályán most állították össze az orosz hadifogságban levő kecskeméti hadifoglyok névsorát, akiknek szarnia több mint négyezer. Egyik részükről tudják, másik részükről csak sejtik, hogy Keletre került. Ha figyelembe vesszük, hogy békében 8-10 ezer katonáköteles volt Kecskeméten, a fenti számot rendkívül nagynak kell tartanunk. Ebben a számban nemcsak a hadifoglyok, hanem az eltűnt és elesett katonák is .benne vannak. Kecskemét törvényhatósági bizottsága ünnepség keretében iktatta be hivatalába a város úi főispánját, dr. Szádeczkv Kardos Lászlót. Az ünnepség vendége volt Szeder Ferenc képviselő, a Nemzeti Főtanács tagjai, dr. Pongrácz Aladár és Házy Árpád alispán. Ott volt Ponomarjov városparancsnok is. A város villanyellátása az utóbbi hetekben fennakadás nélkül folyt. A villanytelep szene most elfogyott, s ígv az a veszély fenyeget, hogv délután öt órától teljes sötétség borul a városra. A hót közepén érkezett ugyan három vagon szén, de ez csak pár napra elég. Zsigmond Zsigmond detektív egyszer már átesett az igazoláson, mivel azonban újabb bejelentést tettek ellene, egy másik bizottság újból tárgyalás alá vette ügyét. A .tárgyaláson kiderült, hogy Zsigmond 1944 októberének végén, amikor a Vörös Hadsereg már a város kapui előtt állt, csendőri utasításra ugyan, de hivatali hatalmát messze túllépve, részt vett a baloldali emberek összefogdosásában és egy esetben még azt sem engedte meg. hogy a pék a nép kenyerét bevesse. hanem a péket elvitte, minek következtében a kenyerek megsemmisültek. Az Igazoló Bizottság a detektívet állásaitól megfosztotta. A Népbíróság hat havi börtönnel, tíz év politikai jogvesztéssel és részleges vagyonelkobzással büntette dr. Németh László kecskeméti ügyvédet, mert mint MÜNE-tit- kár, a baloldali érzelmű ügyvédek ellen aktív tevékenységet fejtett ki. Tildy Zoltán miniszterelnök a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén benyújtotta a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat benyújtása alkalmával Tildy Zoltán miniszterelnök a 'következőket mondotta: „Él a hit bennem, hogy az e törvénnyel is megszilárdított demokratikus államrendünk biztosítani fogja népünk jogait, gazdasági, szel - leírni és szociális fejlődését, és hogy ha majd 1949-iben. amikor a debreceni köztársasági határozat kimondásának századik emlékünnepét tartjuk, a súlyos sebeitől meggyógyult, belső békés munkában élő és a szabad nemzetek társaságában megbecsült helyet nyert, boldogabb magyar nép hódolhat az első elnök: Kossuth Lajos emléke előtt.” Köztudomású, hogy a kecskeméti zálogház mindenkor élérik forgalmat bonyolított le. és jelentős értékeket helyezett el benne a lakosság különösen 1944 tavaszán. A város kiürítése alkalmával, mint hírlik, a zálogház értékeinek legjelentősebb részét elszállították Kecskemétről. Eddig senki nem tudja hová, és azt sem, hogy mi történit a „megmentett” értékekkel, szőnyegekkel, ruhaneműkkel. Szeretnénk a Postatakarékpénztártól, a zálogház kezelőjétől feleletet kapni ezekre a kérdésekre, mert sok zálogcédulaitulajdo- nosnak nem közömbös, hogy értékei hova jutattak. W. D. Gimnázium a város szélén Érvek a Széchenyiváros mellett ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1984- JANUÁR AHOGY A VEVŐ KÉRI Munkahengerek — dollárért Tegnapi lapszámunkban — amellett, hogy az új gimnázium építésének szükségességét senki sem vitatja — néhány kritikus észrevételt adtunk közre. Ez ügyben kértünk tájékoztatást és indoklást Fischer Istvántól, a városi tanács elnökhelyettesétől, aki a következő érveket sorakoztatta föl az új gimnázium széchenyi- városi „telepítése” mellett: A városi tanács műszaki osztálya 1983 októberében készítette el — a szükséges koordináció után — a telepítési javaslatot. Ezt megelőzően kikérték a Városszépítő Egyesület Városépítési Szakbizottság véleményét is, ami ugyancsak a Széchenyiváros mellett foglalt állást. Ez egyébként összhangban van a városrész rendezési és beépítési tervével, s egyetértettek vele a megyei tanács illetékes osztályai is. A Széchenyiváros könnyedén elbírja a gimnáziumot. Gondoljunk csak arra, hogy hasonló — mintegy negyvenezres — lélekszámú városainkban nem ritka a két—három középiskola sem. A gimnázium egyébként mint iskola és mint munkahely is a lakótelep életét gazdagítja. 1984-ben és 1985-ben elkészült az új gimnázium beruházási programja és. ki vitel! terve. A munkaterületet tavaly novemberben átadták, s a kivitelező Dutép a szerződés szerint megkezdte az alapozást, s eddig mintegy négy és fél millió forint értékű munkát végzett. Az új iskola tehát már kivitelezés alatt állt, amikor — a múlt óv végén — döntés született arról, hogy az ONI Zója utcai épületét középiskolává alakítják. A város lakosságának negyede, a diákságnak pedie még nagyobb hányada él a Széchenyi - városban. Az ott lakó gimnazisták tehát az iskolába járással nem fogják terhelni a reggeli órákban amúgy is zsúfolt tömeg- közlekedést, nem beszélve arról, hogy a kifelé áramló diákok — a csúcsforgalom idején munkába igyekvőkkel ellentétes irányba utazva — növelik a buszok kihasználtságát. A Széchenyiváros mellett szól még az is, hogy csak minimális szanálásra volt szükség, s a lakótelep miatt a terület teljes egészében közművesített. Mindezek ellenére mondhatja bárki: gimnáziumnak a belvárosban a helye. De hol? Egy ekkora intézménynek 1,2—1,5 hektárnyi területre volna szüksége, ami azt jelenti, hogy legalább 18—20 lakóépületet és 30—40 lakást szanálni kellett volna. A belváros mellett természetesen más területek is szóba jöttek. Így a Hunyadiváros, ahol igaz, hogy keveset kellett volna szanálni. viszont — mivel kevésbé beépített terület — a tanulóknak szinte teljes létszámban buszra kellett volna ülnie reggelenként. Hiányoznak a közművek is. Szinte ugyanezek az érvek sorakoz- tathatók a Vacsihegy körzete ellen is, a keleti és déli iparterü- leti körzetek, valamint Kiskecs- kemét térsége pedig számításba 6em jöhet Mivel az új gimnáziumban egyszerre csak a négy első osztály kezdi meg a munkát, a fennmaradó, egyelőre üres tantermekkel enyhíteni lehet majd a lakótelepi általános iskolák zsúfoltságán, a délutáni tanítási gondokon. Mindezek az érvek indokolják tehát, hogy a város új gimnáziuma a Széchenyivárosban épüljön. A tervek szerint 1987 szeptemberében szólal meg először a csengő az iskolában — talán éppen az utolsó pillanatban. H. K. E. Lapunk rendszeres olvasói tudják, hogy az Űjpesti Gépié'emgyár kecskeméti gyáregységében hidraulikus muinkahenge- reket ikésziitenek, s ezek jelentős része tőkés exportra kerül. Számosat közülük mint Volvo vagy Fiait munkagépek alkatrészeit később építkezéseinken vagy szántóföldjeinken láthatjuk viszont. Ezeknek a nagy világ cégi-lenek dolgozni komoly rangot jelent, hiszen ők aztán igazán megválogathatják, hotgy kiknek adják megrendeléseikét. Csak azok maradhatnak versenyben^ akik gyorsan és pontosan teljesítik a vevő kéréséit, s nem esnek kétségbe akkor sem, ha a megbízó speciális igényekkel áll elő. Dömötör Tibor gyáregység- igazgató tavaly a tavaszi BNV-n — Halló! Ingatlanközvetítő? — Igen, tessék! — Garázst keresek. Tudnának segíteni? — Pillanatnyilag kettő van a „tarsolyunkban”. Mindkettő szé- ahienyivárosi dlkergarázs egyik- egyik fele. Száznegyvenezerért kínálják őket a tulajdonosok. — Ennél olcsóbb nem is szokott lenni? — Esetleg a Hunyadi város ban. Ott „csak” száz-százhúszezerre tartják. — S ha nekem a városközpontban lenne rá szükségem? — Fizethet érte száznyolcvanezer forintot is. De belvárosi garázsközvetítésre alig kérnek meg bennünket: akkora a hiány, hogy pillanatok alatt elkel. — Az önök kimutatásai szerint milyen a kecskeméti kereslet és kínálat aránya? i— Átlagban két eladóra „jut” nyolc vevő, pontosabban: garázst kereső ügyfél. Ha Katona Károlynénak, a megyeszékhelyi ingatlanközvetítő iroda vezetőhelyettesének szavai lecsillapították is — sajnos, különben sem komoly — vásárlási szándékaimat, a tehetősebbek érdekében mégis megpróbáltam utánajárni: az említetten kívül milyen úton-módon — és menynyiért — juthat ma valaki Kecskeméten garázshoz? * * * Nos, aki most fog hozzá a kereséshez, már lemaradt a közelmúlt — talán páratlannak is mondható — nagy lehetőségéről. Véget ért ugyanis a Népfront Lakásszövetkezet garázsépítő akciója. — Mennyibe kerültek a garázsaik? — kérdeztem a szövetkezet műszaki ügyintézőjét. — Attól függ, melyikre gondol — kezdte Tóthné Gede Éva. — A Hunyadivárosban és a Műkertvárosban két különböző módszert alkalmaztunk. Az első esetben ki- saijátíittattulk a szükséges terű e- tet, vevőket toboroztunk rá — a többi között újsághirdetéssel —, majd elkésizítettük a terveiket és előregyártott elemekből felhúztuk a garázsokat. Mintegy kétszázat, melyek egyenként körülbelül 45 ezer forintba kerültek. A műkertvárosi garázsokhoz — tízezer forintért — csak területet és tervieket adtunk. Minden mást — saját erőből, kétkezi munkával — a leendő tulajdonosok végeztek. — S miért nem folytatják az effajta garázsépítést? — Nincs hol. A város belső részletben méregdrágák a telkek, nem éri meg őket garázsként hasznosítani. A külső területeken lehetséges kisajátítás pedig hihetetlenül sok bonyodalommal jár: előfordult, hogy egy telekért 12 örökössel kellett „megküzdenünk”. * * « Nem táplál hiú reményeket garázsra váró ügyfeleiben az OTP sem: — Nagyon sok gondunk van az elosztással, ha az igazságosságra törekszünk — mondta Dudás Ede, a pénzintézet megyei igazgatója —, hiszen végül is mindenki készpénzzel fizet. Az újonnan átadott OTP-s házak garázsaira az első beköltözők a legesélyesebbek. De figyelembe kell venni azt is, hogy sok ház alatt — várospolitikai meggondolásból — egyáltalán nem épül garázs, így az ott lakóknak nincs más lehetőségük, minthogy távolabbi városrészben keressenek gépkocsitárolót. Elosztani viszont csak annyit tudunk, amennyi van ... — Az idén mennyit? ismeikedett meg a nyugatnémet, cukorrépa-betakarító gépeket gyártó KLEINE cég képviselőivel. s a találkozásból üzleti kapcsolat alakult ki. Az őszi betakarítási szezonban a KLEINE már ki is próbálta a kecskeméti n iunkahengereket, s az idei nyálon értékesítendő gépeit már ezekkel szerelj fel. A feladat gyors megoldása feladta a leckét a szakembereknek, hiszen a megrandlelö csak a fő műszaki paraméterekeit adta meg, a konstrukció végleges kialakítása és a technológia kidolgozása a kecskemétiekre várt. A munka eredményeképpen ötféle különböző méretű új munkahengentápus jött létre, s a konstruktőrök, technológusok, szerszámszerkesztők és szakmunkások együttműködése nyomán mindegyik vál— A Széchenyivárosban várhatóan az ősszel készül el égy százhetvenhárom lakásos tömbünk, 45 garázzsal. (Megjegyzem: ugyanitt százhuszonkilenc tanácsi lakást is átadnak, mintegy harminc tanácsi bérgarázzsal.) — Hogy alakítják ki az árakat? — A magánpiaci értékeket figyelembe véve — valamint azt, hogy a garázs mégsem annyira létszükséglet —, immár évek óta kissé emeltebb árral adjuk őket — a lakások javára. Mi ugyanis az egész épületre szerződünk a kivitelezővel. Az egyes helyiségek árát szabadon határozzuk meg,- az adott kereten belül. * öt—'hat éve alkalmazzuk ezt a módszert, noha jól tudom, a lakásárakban mindez alig észrevehető. — Mennyibe kerülnek így az új széchenyiváros! lakótömb garázsai? — A tizenhárom-tizenöt négyzetméteres szólógarázs körülbelül nyolcvan—nyolcvanöt ezer forintba, a huszonkét négyzetméteres pedig száznegyvenezer körül lesz. — Nem tervezi az OTP, hogy különálló garázsokat is épít? — Nem, mert nagyüzemi módszerekkel túl költséges lenne. A legjobb forma a szövetkezeti ösz- szefogás, vagy a magánerő. Mi magunk is értékesítettünk ehhez — tizenöt-húszezer forintért — telkeket a vacsihegyi lakótelepen. De talán máshol is meg lehetne — és véleményem szerint: meg kellene — ennek a lehetőségét teremteni, esetleg a környezetbe harmonikusan illeszkedő garázs-övezeteket kialakítani. Részben, meat a gépkocsi nemcsak védelemre szoruló magántulajdon, hanem — közvetve — társadalmi érték, részben pedig ezen a vidéken a garázs egyben a család terményeket, gazdasági eszközöket tároló helyisége is. Amire — ugyancsak köztudott — a lakótetozat gyártásra kész. A nyugatnémet felhasználó erre az évre 1,5 millió forint értékű megrendelést adott fél, márciusra kéri az első ötszáz darabot, Dömötör Tibor két hete tudja, hogy a kipróbált öt változat mellé egy hatodikat is rendeltek, hasonlóan rövid 'határidőre. A sokat emlegetett rugalmasság ebben az esetiben gyakorlati követelménnyé vált, nem elég csak beszélni róla, cselekedni kell. Március 15-ig elkészül majd két újabb mintadarab, s Nyugat- F.urópa szántóföldjein a KLEINE cukorrépa-betakarító gépek az ősszel nemcsak ötféle, hanem hatféle kecskeméti munkahen- gerreü felszerelve dolgoznak majd. B. F. I. lepi ötvenöt négyzetméteren nincs lehetőség. * • * — Tanácsi bérgarázs. Vajon ehhez is olyan nehéz hozzájutni, mint a tanácsi lakáshoz? — Nem hiszem — mondta mosolyogva dr. Deák Erzsébet, a városi tanács lakásgazdálkodási osztálya kisajátítási, telek- és helyiséggazdálkodási csoportjának vezetője. — Most is van öt szabad garázsunk a Széchenyivá- rosban. Elég sok a használatbavételi díj: négyzetméterenként háromezer-háromszáZharminc- nyolc forint. (Az ikergarázsok 41,6 a szólók pedig 17 négyzetméteresek.) A havi bérük pedig — az eddigi száznyolcvanról — két éven belül ötszázhúszra emelkedik. Tavaly ősz óta mindössze három tanácsi bérgarázs cserélt gazdát. Versenytárgyaláson, egy fillér ráígérés nélkül — mert nem volt ellenfél. * » * Néhány szobával arrébb a tervosztályon, Kosi Zoltán főmérnök lepedőnyi rajzokat tereget elém: |— Ezek a Széchenyiváros leendő egészségügyi centrumán kívül eső iterülétek beépítési térvei. Megvalósulásukkal — ha meg nem is oldódik — enyhül a kecskeméti garázsínség. Alkotójuk nagyobb közterületet hagyott a házsorok között — ma ezeket a körbeépített, négyszög alakú részeiket általában játszóterekként hasznosítják —, melyekre garázsokat tervezett. A föld felszínén épülnek majd ezek, de tetejüket — valamennyiét, összefüggően — talaj borítja. Megbontva igya sík vidélk kopár egyhangúságát és — például — kitűnő szánkózási lehetőséget teremtve télvíz idején. Ezzel az eljárással minden második felépülő lakáshoz tartozik garázs. — Mikor épülnek fel ezek a lakótömbök? NAPSZÉL TEHO-GYORSMÉRLEG Nemrég kezdődött meg a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos felmérés Kecskeméten. A népfrontaktivisták e napokban is járják a várost, gyűjtik a véleményeket. Végleges kép tehát még aligha lehet. Egy-egy városrészben azonban már körvonalazódtak a javaslatok. He- tényegyházán a megkérdezettek több mint 80 százaléka szavazott a teho-ra, s jelentősen meghaladja az igenek aránya a 60 százalékot a Hunyadivárosban is. A végleges eredmény birtokában a tanács dönt majd — amiről szintén beszámolunk olvasóinknak. HÚSÁRUHÁZ A DOBÓ KÖRÚTON ötszáz négyzetméter alapterületű húsáruházát alakít ki a Kon- zum Kereskedelmi Vállalat és a B ács hú s Kecskeméten, a Dobó körúton. A tervek szerint a bajai vállalat valamennyi termékét — tőkehúst, töltelékáruit, konzer- vet és tartósított húsárut — kínálják majd itt a vevőknek, és ki alakítanak egy gyorsbüfét is. A megnyitóra május 1-én Ikerül sor. MŰVÉSZEK AZ ALKOTÓTELEPEN A következő hónapban, február folyamán a műkertvárosi alkotó- telepen nyolc művész alkot: Bodor Zoltán, Alexin Andor. Har- nóczi Dóra, Séday Éva, Uaocsay László festők, Csákvári Naav Lajos szobrász, Kapócsy Judit iparművész és Tavaszy Noémi arafi- kus. SLÁGER-SIKER A Tisza Füszért Kereskedelmi Vállalart Kecskeméten, a Luther- udvarban az elmúlt esztendő utolsó napjaiban megnyitotta különlegességeket kínáló Sláger élelmiszerboltját. A kis alapterületű üzlet forgalma a várakozásnak megfelelően alakult. A vállalat vezetőink tájékoztatása szerint a citroméi látás folyamatos és bőséges lesz a továbbiakban is. szakaszosan kínálnak itt narancsot és banánt is. A hat hete nyílt üzlet „slágere” a kagylókonzerv és a körszeletes ananászbefőtt. ROMAEST KECSKEMÉTEN A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban február 8-án. szombaton este 6 órai kezdettel Romaestet tartanak. Az eseményre a sátoraljaújhelyi hagyományőrző együttest látják vendégül, mintegy példaként a megalakítandó kecskeméti cigány hagyományőrző-csoport tagjainak. Minden érdeklődőt várnak. MÚZSA — AJÁNDÉKBA A Komszomol tér felé járó kecskeméti polgárok már jó ideje gyönyörködhetnek Inga Szav- ranszkaja moszkvai szobrász Múzsa című alkotásában. A művésznő korábban járt városunkban, s az itt szerzett kellemes benyomásoknak köszönhetően megajándékozta Kecskemétet ezzel a szoborral. A művet körülölelő környezeten még van némi alakítani- való. Az avaitóünnépség várhatóan március végén lesz, amin részt vesz Inga Szavranszkaja is. Szerkeszti: Ballal József — Előreláthatólag még ebben az ötéves tervben. Szabó Klára A KÁBEL TÉVÉ HÍREI Sokan hiszik azt, hogy a Kecskeméti Városi Televízió egy csodálatos üvegpalotát jelent, sok fős személyzettel, korlátlan lehetőséggel. Nos, ennek épp az ellenkezője igaz: a létszám négy fő, helyük még ideiglenes, míg elkészül a stúdió a Luther-ud- * varban. Ezért is olvasható az adások előtt a felirat: „kísérleti” a műsor. Jelenlegi körülményeik között ez a jelző pontosan kifejezi a produkciók készítésének hogyanját. Egyelőre háromhetente sugároznak műsort — az Erdei Ferenc Művelődési Közipont egy második emeleti műszaki helyiségéből (kevésbé előkelőén, de pontosan fogalmazva: pár lépésnyi műhelyéből). Az első félévben az elképzelések szerint a következő öt év városfejlesztési terveit ismertetik meg részletesen a nézőkkel. Legközelebb, február 10-én a lakásépítésről, telekosztásról lesz szó. Ezzel kapcsolatban telefonon is lehet majd kérdéseket feltenni, ezekre az adás végén élőszóval válaszolnak az illetékesék. Garázshelyzet — 8:2 a hiány javára O ,.Garázstalansági” helyzet a városközpontban. (Straszer András felvétele)
