Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) Rugalmas helyi politika Ugyanakkor a közelmúltban megjelent jogszabály a nem la­kás céljára szolgáló építmények adóját lényegesen megemelte. Az új adó a tárnicsok pénzeszközeit nem gyarapítja, mert a központi költségvetés várhatóan az adónö­vekedéssel azonos összegben csökkenteni fogja az állami tá­mogatást, ami elsősorban a je­lentősebb üdülőterülettel rendel­kező helyi tanácsok számára hoz változást. A településfejlesztési hozzá­járulás szervezésének eredményé­ről még nem lehet végleges ké­pet adni, de az a tendencia jól érzékelhető, hogy a falvak lako­sai sokkal inkább megszavazzák, mint a nagyobb települések la­kói. Rugalmas helyi politizálás­ra van szükség, nehogy a hozzá-, járulás visszalépést jelentsen az önkéntes társulásoknál, a társa­dalmi munkánál, mivel az elma­radását semmilyen központi vagy megyei támogatás nem fogja kár­pótolni. Ugyanakkor a tanácsóknak mód­jukban áll 1986-tól nemcsak a számlavezető OTP-tői, hanem más pénzintézetektől is hitelt kérni, továbbá kötvény utján is bővít­hetik átmenetileg pénzeszközei­ket. Ahol szükséges, ott éljenek ezekkel a lehetőségekkel. A bevételekről szóló fejtege­téseket azzal zárom le, hogy azt kell látnunk: a felhasználni ter­vezett több mint 6 milliárd fo­rint nincs még a tanácsok szám­láján, s azért, hogy ott legyen, jól kell dolgoznunk: vállalatnál, téesznél, tanácsnál egyaránt. Mi­közben a testület elé a tőlünk telhető gondossággal elkészített elosztási javaslatot hozunk, an­nak teljesítése alapvetően a be­vételek realizálásának függvénye, azaz előbb meg kell termelni, aminek a felhasználási tervéről ma dönteni fogunk. Feltárni a tartalékokat A megye intézményhálózatának működtetésére, felújítására ter­veztük a kiadások túlnyomó több­ségét. A körülbelül 180 millió fo­rint ár_ és díjbevétellel meg­emelt szinten ez 4,8 milliárd fo­rintot tesz ki. A fenntartás problémái érzé­kelhetőek lesznek, több helyi ta­nács ezért már a korábbi számí­tásaihoz képest visszafogottabb fejlesztési ambíciókkal tervez, mert biztonságban akarja tudni intézményeit. Amit a költségve­tés a kiadások szakadatlan nö­vekedése miatt automatikusan biztosítani tud, az az ellátás te­rületeitől függően 2—3 százalékos mértékű többlet. Ez persze ke­vés. Ezért továbbra is fel kell tárni a szakmai munka és a gaz­dálkodás ésszerű megszervezé­séből adódó tartalékokat, takaré­kossági lehetőségeket és azokkal kell az ellátást javítani. Az egészségügyben számotte­vő javulást hoznak az ellátás színvonalában az elkészült új, nagy fejlesztések, illetve rekonst­rukciók, Kecskeméten, Kiskun­félegyházán a kórházakban, illet­ve szakorvosi rendelőben. Foly­tatódnak az előző tervidőszakban megkezdett szakmai programok, amelynek egyik fő célja a statisz­tikában vezető halálok megelő­zése. Javuló körülmények A szociális gondoskodás terü­letén bővül az étkeztetést és a házi gondozást igénybe vevők kö­re, növekszik a rendszeres és a rendkívüli szociális segélyek elő­irányzata. Még ebben az évben a családsegítő központok tapaszta­latai alapján megkezdődik a csa­ládok gondozásával összefüggő intézményi és irányítási rend­szer átfogó korszerűsítése. A me- , gvcszékhelyen a szociális intéz- »monyegyüttes idén elkészülő el­ső ütemében minőségileg is új, komplex ellátás bevezetésére ke­rül sor, amely alapos felkészülést és szervezést követel meg á szak­terület irányítóitól. Az oktatási és a kulturális el­látás, főleg az iskolai fejlesztések következtében, számos új intéz­mény belépésével javult és javul. A költségvetés ezek fenntartásá­ról gondoskodik, és ez nem kis eredmény. Az oktatási szakmai programok keretében az általá­nos iskolákban folytatódik a nyelvoktatás korszerűsítése és a felzárkóztató foglalkozások szer­vezése, bővül a nemzetiségi isko­lákban a nyelvoktatás, a kiemel­kedően tehetséges tanulók szá­mára külön szakköröket alakí­tanak, gyarapodik a sportcélok­ra fordítható pénz is. Nő a fizi­kai dolgozók gyermekeinek kö­zépiskolai továbbtanulását segítő ösztöndíj, a pedagógusok korsze­rűsített továbbképzésben vesz­nek részt. Javulnak a gyógypedagógiai el­látás feltételei és a szakmai prog­ram több millió forinttal növeli a gyermekvédelemre, a nevelő- otthonban ellátottak gondozá­sára, önálló életkezdésére fordí­tott kiadásokat. Bővül a nevelő­szülői hálózat, s megteremtik a hivatásos nevelőszülői státuszt. A gyermek- és ifjúságvédelemben a hangsúly a megelőzésen van, ezért az ezzel foglalkozó gyer­mekvédelmi felelősök több fel­adatot kapnak nagyobb díjazásért. Értékeink megbecsülése Az állóeszköz-fenntartás és -felújítás szintén olyan területe a költségvetésnek, hogy a szükség­letekhez képest a ráfordítható pénz sosem elég. Az igen jelentős állóeszközvagyonnal komplexen, okosan kell gazdálkodni, különö­sen az épületekkel. A gazdálko­dásban nagyobb teret kell kap­nia az olyan szemléletnek, amely az új beruházással egyenrangú feladatnak tekinti a már megle­vő értékek megbecsülését, meg­óvását. A felújítandó nagy intézmé­nyek körében olyan mérvű fel­adatok előtt állunk, hogy nem kerülhető el a felújítási eszközök centralizálója. Átmenetileg — a tervidőszak elején — szüksé­ges intézkedés az, amellyel a he­lyi tanácsok felújítási előirány­zatainak 20 százalékos mértékű átcsoportosításához kérjük a me­gyei tanács egyetértését. Olyan intézmények — kórházak, szo­ciális otthonok — felújításának támogatásához szükséges lépés ez, amelyek területi feladatokat látnak el, azaz szolgáltatásaik a városok és környékük egész la­kosságára kiterjednek. A megye 1986. évi fejlesztési terveit fő vonásaiban két dolog határozta meg: egyrészt a folya­matban levő beruházások és nagyrekonstrukciók, másrészt a középiskolai fejlesztések demog­ráfiai kényszere. A fejlesztési kiadásoknál erős szelekciót, a célok közötti vá­lasztás elkerülhetetlenségét je­lenti a fontossági sorrend. Ennek kell érvényesülnie a helyi taná­csok gazdálkodásában is. A kisebb, néhány millió forint értékű fejlesztéseket nem számít­va az áthúzódó beruházások ál­lománya körülbelül 800 millió fo­rint értékű. Ennek mintegy ne­gyedrésze az, ami nem tervezet­ten húzódott át előkészítési hi­bák, lassú kivitelezés, szervezet­lenség, többletköltségek és más okok miatt. A folyamatban levő fejlesztések döntő többsége azon­ban tervezett, normális átmene­tet jelentett a VII. ötéves terv­időszakra. A megyei tanácsnak a VII. öt­éves tervkoncepcióról szóló ha­tározata szerint az áthúzódó be­ruházások körében csak a megyé­vel egyeztetett, már korábban is­mert és elismert olyan fejleszté­sekhez terveztünk kiegészítő tá­mogatást, amelyekhez a saját források nem elegendők és a he­lyi tanács eszközeit túlnyomórészt a feladat befejézésére fordítja. Lakás, telek A főbb kiadási célok közül el­ső helyen a lakásellátásról szól­va 1986-íban a szükségesnél ki­sebb az állami lakásépítés, vi­szont az 1987. évi átadásra ter­vezettek építését már meg tud­juk kezdeni. A magánerőből va­ló lakásépítés és lakáshoz jutás sokoldalú segítésével, a közpon­ti támogatások mellett egyre na­gyobb szerepet betöltő helyi ta­nácsi támogatással az igényjogo­sultak közül újabb 500—600 csa­lád juthat önálló otthonhoz. Ennek feltétele, hogy az esz­közöket koncentráltan, a munkál­tatókkal összefogva a valóban legrászorultabb családoknak jut­tassuk. Az első lépés a döntő, az első lakás vagy telek elérése. Kedvező változás, hogy a helyi tanácsokkal folytatott tervegyez­tető tárgyalások után a megye még további 8 millió forint ked­vezményes hitellehetőséget kapott éppen a tavalyi eredményes fel- használást elismerve, amely tar­talékként szerepel a javaslatban, de a tanácsok rendelkezésére áll. A közoktatás fejlesztésében az általános iskolák építése mérsé­keltebb ütemben folytatódik, a fő figyelem és az eszközök többsé­ge a középiskolákra irányul. A tervosztályvezető szóbeli ki­egészítője után megkezdődött a napirend vitája. Elsőként Szertá­réi Sándor megyei tanácstag, a számvizsgáló bizottság elnöke kért szót. Elmondta, hogy a bizottság igen alapos és körültekintő mun­kával elemezte az előterjesztést, s arra a következtetésre jutott, hogy a helyi tanácsok a feszített bevételi tervet csak akkor tud­ják teljesíteni, ha maximálisan felkutatják és kihasználják rej­tett tartalékaikat. Ugyanakkor utalt arra, hogy milyen tartalé­kok és módszerek keresése és alkalmazása vezethet eredmény­hez. Mérő Lászlóné megyei tanács­tag javasolta, hogy a megyei ta­nács a VII. ötéves terv végleges kidolgozásánál vegye figyelembe a helyi kezdeményezéseket, a tár­sulások elképzeléseit és azokat hozza szinkronba a tervvel. Magony Imre megyei tanács­tag arról beszélt, hogy 1985-ben a helyi tanácsok megtanultak gaz­dálkodni, felismerték, hogy saját fejlesztéseiket csakis saját erő­ből valósíthatják meg. A mosta­ni előterjesztés — mondotta — ennek továbbfejlesztéséhez adott jó érveket és szempontokat, ame­lyekre éppen azért van nagy szükség, mert a bevételi tervek eléggé feszítettek. Tobak Csaba megyei tanácstag elmondta, hogy a terv megvaló­sításához nemcsak a megyei ta­nács apparátusának, a testület tagjainak, de az egész lakosság­nak is megfeszített munkájára van szükség. Mivel több hozzászóló nem volt, a felvetett kérdésekre, ja­vaslatokra Gaborják József adott választ, majd a napirend vitáját ár. Gajdócsi István foglalta ösz- sze/ Elmondta a megyei tanács el­nöke, hogy bár igaz: a tervek fe­szítettek, de megvalósításuk nem lehetetlen, különösen akkor, ha tudjuk, hogy Bács-Kiskun'ban a lakosság mindig is cselekvőén tá­mogatta az értelmes célokat. Már­pedig az 1986. évi terv csakis ilyen feladatok megoldását tar­talmazza. Beszélt arról, hogy té­vedés volna, ha bárki is azt gon­dolná, mintha a mostani év köny- nyebb lenne a korábbinál. Éppen ezért sokszorosan meg kell gon­dolni — s erre az előterjesztés számos példát tartalmaz —, hogy mire költjük azokat a forintokat, amelyekért a megyében élő em­berek derekasan és becsületesen megdolgoznak. Csakis az ő érde­keiknek megfelelően, a lakosság életkörülményeinek szinten tartá­összesen 66 középiskolai, illetve szakmunkásképző-iskolai osztály­terem építése van folyamatban, vagy kezdik meg a beruházást, ebből 18-nak az ez évi elkészülé­sével számolunk. Együtt a lakossággal A társulások támogatásában minden igényt nem lehetett me­gyei eszközökből kielégíteni a pénz ütemezése, azaz az 1986-os év alacsony szintje miatt. Az a helyes azonban, ha a lakosság igényeinek és hozzájárulási szán­dékainak figyelembevételével folytatódik a helyi szervezés, a fejlesztések előkészítése, mert egy-egy utca kövezése, aszfalto­zása nem függhet csak attól, hogy megyénknek van-e még céltámo­gatási kerete, vagy sem. Ahogy a középtávú tervben sem fogjuk tudni minden ismert gon­dunkat megoldani, ugyanúgy egy éves terv sem adhat megnyugta­tó választ mindenre. Bizakodóak lehetünk mégis, mert tudjuk, hogy előbbre fogunk lépni. Ha választóink, a lakosság ugyan­úgy fog támogatni, mint eddig, akkor elérjük a kitűzött célokat és lesz miről beszámolnunk a zár­számadáskor. sa és javítása érdekében szabad gazdálkodnunk. A megyei tanács ezután az elő­terjesztést, a vitaindítót néhány apróbb módosítással elfogadta, a határozattervezetet pedig határo­zattá emelte. Az ülés további részében a tes­tület elfogadta, illetve tudomásul vette a megyei tanács és a vég­rehajtó bizottság 1986. évi mun­katervére tett előterjesztést, tájé­koztatót, jóváhagyta a ■ megyei népi ellenőrzési bizottság 1986. évi ellenőrzési tervét. Ugyancsak elfogadta az 1971—79 közötti megyei tanácsi határozatok hatá­lyosságának felülvizsgálatáról szóló előterjesztését. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke javaslatot ter­jesztett a megyei tanács elé, amelyben kérte, hogy a testület — megköszönve 25 éves munká­ját — mentse fel a megyei NEB társadalmi elnökhelyettesi tiszt­ségéből dr. Szűcs Endrét, akit a múlt év novemberében az SZMT elnökévé választottak meg. Ugyanakkor a KNEB elnöke ja­vasolta, hogy a megyei népi el­lenőrzési bizottság társadalmi el­nökhelyettesévé Nagy Gábort, a megyei tanács nyugalmazott osz­tályvezető-helyettesét válassza meg. A testület a javaslattal egyetértett. Interpellációk A legutóbbi tanácsülésen Buk- ros János megyei tanácstag a fájsz—dombori kompátkelőhely üzemképp eségének helyreállítá­sával kapcsolatban interpellált. Most írásban kapott választ, amely szerint a munkálatok már elkezdődtek, befejezésük 1986. májusában várható. A tanácstag és a testület a választ elfogadta. Tóth Istvánná kiskunhalasi ta­nácstag a Kiskunhalasi Sütő- és Édesipari Vállalat műszaki fel­szereltségének elavultságára hív­ta fel a figyelmet és interpellá­ciójában azt kérte, hogy a me­gyei tanács a VII. ötéves tervben adjon támogatást a rekonstruk­cióhoz, mert anélkül veszélybe kerülne az 50 ezer embert ellá­tó vállalat működése. Losonczi István megyei tanácstag megkö­szönte azt a'segítséget, amelyet a megyei tanács nyújtott Borota község telefonellátásának javítá­sa érdekében, támogatva a helyi erőt, hozzájárulást. Az interpellálók felvetéseikre a törvényes határidőn belül választ kapnak. Gát Sándor Vita, hozzászólások Körzeti megbízottak, önkéntes rendőrök Országos jelentőségű értekezle­teken, belügyminisztériumi tájé­koztatók alkalmával hosszú év­tizedek óta hangzik így el a ki­jelentés: hazánkban a közbizton­ság szilárd. A jóleső megnyug­vással tudomásul vett tény mö­gött ott van a rendőrség szerve­zete, amelynek tagjai az év min­den pillanatában azon örködé­nek, hogy a békés alkotómunká­hoz szükséges rendet, fegyelmet, a kiegyensúlyozott közállapoto­kat továbbra se nélkülözzük. Az elmúlt 30 évben két szolgálati te­rület, a körzeti megbízotti és az önkéntes rendőri, meghatározó szerepet töltött be a rendőrség szerteágazó munkájában. A jelenlegi körzeti megbízotti szolgálat kialakulása felé egy 1952-ben hozott belügyminiszteri rendelet tette meg az első lépést, amikor az ország valamennyi őr­sén létrehozta a területfelelősi szolgálatot. 1955 közepéig ők elő­hírnökei voltak a mai kmb-s há­lózatnak. Már ekkor is akadtak önkéntes segítőik, akik segéd­rendőrként a megelőző, felderítő munka legfőbb támaszát jelen­tették. Bács-Kiskun megye székhelye az úttörők között is úttörő volt, amikor 1954-ben kísérleti jelleg­gel vállalta az újfajta szolgálatot. A városi kapitányság akkori mű­ködési területét 42 körzetre osz­tották, ahová 1954. február 1-től körzeti megbízottakat jelöltek ki. Egy-egy őrsön az állomány fele teljesített ilyen szolgálatot. Már akkor megkötés volt, hogy a vá­rosban négy—hatezer lakosra jus­son egy-egy körzeti megbízott. Ez a szolgálati forma új lendületet adott a közbiztonságért tenni aka­ró társadalmi összefogás kiszéle­sedésének. A körzeti megbízotti rendszer a 60-as évek kezdetén már az egész országot behálózta. A szol­gálatok alapvető feladatai az el­múlt harmincéves időszak alatt sem változtak, bár sokszínűbb, tartalmasabb lett a munka. Ma is meghatározó, hogy a körzeti meg­bízott a lakosság széles rétegeire támaszkodjék, s a helyi párt-, ál­lami és társadalmi szervek aktív segítségével szervezze és mozgó­sítsa a társadalmi erőket a jog­sértések megelőzésére, a bűnözés elleni közös fellépésre. A bizalom kialakulásának feltételei között jelentős tényező, hogy az adott területen miként érvényesül a szocialista törvényesség. Ezzel egy sorba tartozik az is, hogy a kmb-s miként érzi magáénak és intézi a lakosság ügyeit, hogyan lép fel a törvényeinket megsértőkkel szem­ben. Mennyire hatékony a bűn­megelőző és felderítő munkája, milyen tanácsot, segítséget ad a hozzá forduló állampolgárnak. A rendőröknek és társadalmi segí­tőiknek még hosszú ideig lesz munkájuk a bűnözés visszaszo­rításában, és főként megelőzésé­ben, hiszen egyelőre évente nyolc­kilencezer közvádas bűncselek­mény válik ismertté a megyében. A további tennivalókat mégin- kább aláhúzzák az utóbbi évek­ben tapasztalható kedvezőtlen jelenségek a bűnözés összetételé­ben, az elkövetési módszerekben. A körzeti megbízottak és az önkéntes rendőrök az elmúlt harminc év során végzett mun­kájukkal kivívták a társadalom elismerését, az állampolgárok tisz­teletét. Ez a megbecsülés egyben záloga annak, hogy a jövőben is sikeresen tevékenykedjenek ha­zánk közrendjének, közbiztonsá­gának erősítéséért, a lakosság nyugalmának, a gazdaságfejlesz­tő munka légkörének biztosításá­ért. T. B. ÚJ MÓDSZEREK - JOBB EREDMÉNYEK Takarékos évet zárt a kecskeméti Fogtechnikai Vállalat • Modern öntőgéppel készülnek az ezüst-palládium hidak. A Fogtechnikai Vállalatnál ta­valy új, pontosabb, jobb munká­ra ösztönző premizálási rend­szert vezettek be. Már az első év­ben bebizonyosodott, hogy ered­ményesebb, mint az előbbi volt. Az egy főre eső árbevétel elérte a 224 ezer 400 forintot, húsz szá­zalékos energia- és tíz százalé­kos anyagmegtakarítást értek el. A takarékosság különösen fon­tos, hiszen a felhasznált anyagok zömmel csak valutáért szerezhe­tők be. 1985-ben kivehető fogakból tíz­ezer darab készült, sajnos, még csak mintegy ötödé volt a korsze­rű fémlemezes megoldású. Fix fogakból 25 ezer darabot csinál­tak, szinte kivétel nélkül a leg­korszerűbb öntési technikával. O Negyvenkét fogtechnikus zsúfolódik össze a szűk műhelyekben. Re­mélik, hama’rosan új helyre költözhet a vállalat. (Pásztor Zoltán felvételei) T udományos kutatások a mezőgazdaságban A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége szer­dán ülést tartott; a testület a három ágazat területén végzett alapkutatásban érdekelt Szövet­kezeti Kutató Intézet tevékeny­ségét elemezte. Megállapította: a tudományos intézmény vizsgáló­dásai jól segítik a termelőszövet­kezeti mozgalom előtt álló, rész­ben újszerű feladatok megoldá­sát. Az intézet összehasonlító elemzései, amelyek például a 30 —40 évvel ezelőtti állapotokat vetik egybe a mai falusi élettel, a korszerű mezőgazdasági terme­léssel, lehetőséget kínálnak ered­ményeink átfogóbb értékeléséhez is. Az elnökség arra hívta fel a kutatók figyelmét, hogy lehető­ség szerint kitartóbban keressék a napjaink által felvetett gon­dok, problémák megoldására szá­mításba jövő lehetőségeket. Az újszerű problémák megoldá­sában az alapkutatásnak és a hozzá kapcsolódó gyakorlatias kísérletező munkának ugyanis a jövőben várhatóan az eddiginél összetettebb, sokrétűbb feladatai lesznek. Az elnökség négy-öt új téma­körben kérte fel az intézet veze­tőit átfogó kutatások elvégzésé­re, felkarolására. (MTI) 0 Borszéki Lajos átveszi a kitüntetést. • Megyei tanácstagok az ülés szünetében. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents