Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
4 • PETŐFI NÉPE « 1986. jan*ár 29. V álla la ti vezetés és a szakszervezet TERVEK — PÁLYAÍVEK Beszélgetés a Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójával A közelmúltban tanácskozott a MEDOSZ XXVI. kongresz- szusa, amelyen hozzászólásra készült dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója. Idő hiányában nem kapott szót. Tervezett felszólalásában több időszerű témát szeretett volna érinteni. Ezekről beszélgetünk az alábbiakban. — Milyen eredményeket ért el a kombinát a mezőgazdasági termelésben? — Kissé csökkenő létszám mellett egyenletesen emeltük a teljesítményeket. Éltünk a termelésszerkezet-váltás, a racionalizálás eszközeivel is. de megőriztük műnk erő-igén yes ágazatainkat, a szőlő- és gyümölcsültetvényeket, és harmonikusan, egymással összhangban fejlesztettük az alap- anyagtermelést és az erre alapuló feldolgozást és értékesítést, öt év alatt a termelés ezer millió forintról 2100 millió forintra nö- veikedett. A vállalati nyereség 71 százalékkal lett magasabb, miközben a létszám 3 százalékkal csökkent. Szociális célokra 77 százalékkal fordítottunk többet, minit az előző ötéves tervidőszak alatt. — ösztönzést jelentett-e a szabályozók változása? .— A szabályozórendszer változásai, az igények növekedése évről évre az előző esztendőkhöz viszonyítva 50—60 millió forinttal csökkentette bevételeinket. Az elvonások jogosságát értjük, és nem vitatjuk. Szükségesnek tartjuk azonban egyenlő feltételek megteremtését a népgazdaság valamennyi ágazatóra vonatkoztatva. — Mit jelent ez az Önök esetében? — Valamennyi általunk használt ipari termékben azonnal megjelennek a továbbhárított költségek. Csak egy példát mondok: az energiaár-változás. A közvetlen fogyasztásra szánt termékeinknél éppen az életszínvonal-politikánk érvényesítése miatt nincs lehetőség ezek továbbhárítására. — Hogyan ellensúlyozzák ezeket a költségemelkedéseket? — A költségnövekedést vállalati teljesítményünk hatékonyságának javításával „tüntetjük” el. Én azt hiszem, jogos feltenni a kérdést, hogy ugyanezt acz elvet nem kellene-e megfogalmazni azoknál a termelő üzemeknél, amelyek számunkra a gémeket, alkatrészeket, csomagoló anyagokat és egyéb eszközöket állítják elő. Tudomásul vesszük, hogy a vállalatok zöme olyan szférában dolgozik, ahol érvényesülnek a verseny szabályai. Hiányoljuk ezt a versenyt, amikor má jelentkezünk vevőként, szeretnénk találkozni a vevők piacának az előnyeivel. Sajnos, örülnünk kell, ha egyáltalán bármilyen 'határidővel és bármilyen szállítási ütemezés mellett hozzájuthatunk a számunkra szükséges anyagokhoz, eszközökhöz. — Térjünk át a vezetés és a szakszervezeti mozgalom közötti kapcsolatokra. — A szakszervezeti ' tagság, a bizalmi testület, a vállalati szakszervezeti bizottság termelést segítő tevékenysége beépül a mozgalmi munkába. A tagság saját tisztségviselőit, képviselőit most is, ugyanúgy, mint az előző időszakban, körültekintéssel, a rátermett munkavállalók közül választotta ki, és szinte kivétel nélkül azoknak szavazott bizalmat, akik érdekeik képviselete mellett partnerei voltak a vezetésnek és megálták helyűiket a termelőmunkában is. Ez növelte tekintélyüket a vezetők előtt és természetesen munkatársaik körében is. A kombinát vezetői az elmúlt időszakban feszített termelési programot, jelentős szociálpolitikai elképzeléseket vázoltak fel, és azt a tagsággal együtt, annak tevékeny részvételével, ellenőrzésével végre is hajították. — Bírálják-e a vállalatvezetést a szakszervezeti vezetők? — Nem titkoltuk eddig sem és a jövőbein sem rejtjük véka alá a tagság előtt az irányítás hibáiból, a külső kapcsolatok esetleges szervezetlenségéből származó gondokat. A partneri viszony arra is kötelez bennünket, hogy a termelőmunka feltételeinek állandó javítására törekedjünk. A munkavállalóktól, a szakszervezeti tagságtól pedig azt várjuk, hogy igényesek legyenek munkájukban, vállaljanak garanciát a hatékonyság további növelésére, a termékek minőségének javítására — fejezte be a beszélgetést dr. Mátyus Gábor. Kereskedő Sándor mmm Az atomfizikától az építésügyig A JÓ MÉRNÖK IS HOLTIG TANUL Ma már nehéz volna utánajárni, hogy ki volt aiz a mérnök, aki elsőként jelentette ki: mi sem vagyunk alábbvalók a papoknál. Ugyanis van egy régi közmondás: a jó pap is holtig tanul. És ugyan miért ne tanulhatna holtig, de legalább aktív korának utolsó éveiig egy mérnök? Hiszen' az ő szakterülete fejlődik leggyorsabban (olykor, és éppen napjainkban italán még az orvostudománynál is gyorsabban), s nem szalbad lemaradni. Némi homály fedi tehát a kezdeményező kilétót. az viszont tény, hogy fél évszázada, a harmincas évek közepén kérték az M. Kir. József Nádor Műegyetem egyes tanárai mérnöktovábbképző intézet felállítását. Nagyot nézhettek; a kérvény olvastán az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, mert hasonlóról még nem is hallottak addig. Némi tétovázás utón mégis megadták az engedélyt a Mérnöki Továbbképző Intézet felállításához — 1937-es keltezéssel. Megéri a vállalatoknak VáLtakozó. sikerrel, az egyes szakok iránti hol nagyobb, hói mérsékeltebb érdeklődéssel, no meg a társadalmi és gazdasági változások megkövetelte sok-sok módosítással, de tulajdonképpen megszakítás nélkül tart a mérnökök továbbképzése azóta is. Maga az intézet mindössze néhány kis szobában működik, a városrésznyire nett műszaki egyetem egyik épületében. Az előtér falát csaknem .betölti a plakát: tájékoztató az 1986. tavaszi tanfolyamokról. Minden szakember megtalálja rajta azt, ami őt érdekli. Hogy ezen belül mi mindent lehet tanulni — arról a korábbi tanfolyamokon végzett mérnökök tudnának sokat mondani. No meg az őket foglalkoztató vállalatok vezetői, akiiik közül Számosán arról számolnak be, hogy a -tanfolyamat végzett mérnökök kitűnően tudják hasznosítani] a gyakorlati munkában a tanultakat. Legnépszerűbb a számítástechnika Élvben a jelentkezőknek kellene fizetniük a tanfolyamok díjait. Am — éppen azért, mert a továbbképzés nagyobb érdeke a vállalatnak mint az egyes mérnököknek — általában átvállalják a költségeket a munkáltatók. Különösen akkor, ha a díj magas. Az alapfokú altomitech- i-ikai tanfolyamok díja például 4130 forint, aminek ellenében 50 elméleti, és 68 gyakorlati órán kapnak a mérnökök továbbképzést. Vannak természetesen olcsóbb tanfolyamok is, a költségek egészen 180 forintig csökkennek. Politikai és nyelvkurzusok Mégsem elsősorban a költségek határozzák -meg a tanfolyamok népszerűséglét. Manapság a legnépszerűbb a számítástechnika. Csupán ezen belül 27 különböző tanfolyamét hirdet 1986 tavaszára a Mérnöki Továbbképző Intézet, s máris több száz jelentkező van az egyikre. Akad ellenpélda is: olyan, kevésbé az érdeklődés homlokterében álló tudományág, vagy technikai kérdés, amelynek tanulmányozására alig húszán vállalkoztak. Ebből szinte teljes biztonsággal lehet következtetni arra, hogy milyen tudományágak felé fordul a műszakiak többségének érdeklődése. De még arra ils, hogy milyen irányú kutatásokra, gyártmányfejlesKtésnje (készülődnek valamelyik üzemben. Ezért ad okot némi derűlátásra az, hogy mind több helyről küldenek — vagy javasolnak, engednek, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti — mérnököket számítástechnikai továbbképzésre. Kiváló szakemberek tartják az egyes előadásokat, illetve vezetik a tanfolyamokat. Jóval a tervezett félév kezdése előtt kérik fel őket. hogy tegyenek javaslatot témáikra és — ha ők nem, vagy csak részben váltatják az előadásokat — előadókra is. Ezeknek a javaslatoknak beérkezése után ül össze az ugyancsak magasain képzett szakemberekből, egyetemi tanárokból álló zsűri, amely válogat a témák között, megállapítja a tartandó előadások, tanfolyamok arányát az egyes szakágaknak és a várható érdeklődés szerint. Üjabb kezdeményezés a szak- politikai mérnöktovábbképzés. Itt -az átfogó témát neves szakmai vagy politikai vezető — a párt országos vezetője, miniszter — adja elő, majd szakelőadók irányításéval tárgyalják meg az egyes résztémáikat. Az utóbbiaknál számos külföldi — osztrák, NDK-beli, jugoszláv — vendégelőadót foglalkoztatnak, szavaikat természetesen szinkrontolmácsok közvetítik az .illető nyelvét nem értő hallgatóknak. Itt csupán egy megkötés van: vállalatonként legfeljebb hárman vehetnek részt egy szakmapolitikai tanfolyamon, összesen általában 300—500 között mozog a szakmapolitikai tanfolyamok hallgatóinak száma, tavaly a vasúti szakmapolitikai— szakmai továbbképző tanfolyamon akkora volt a túljelentkezés. hogy az (idén tavasszal meg kell ismételni az előadásokat. Minden műszaki terület képviselve van a Mérnöki Továbbképző Intézet tanfolyamain, az atomfizikától az építésügyig, az energetikától a vegyiparig. S ami ugyancsak egyre fontosabb: szakmai nyelvtanfolyamok indulnak februáriján orosz, angol és német nyelviből, kezdő és haladó fokon, heti kétszier 3 órában, 16 héten át, és a befejezéskor állami nyelvvizsgával!. Hiszen manapság legalább egy, de inkább két Idegen nyelv ismerete szükséges ahhoz, hogy egy mérnök igazán lépést tudjon tartani a fejlődéssel, olvashassa, megismerhesse a legújabb szakmai irodalmat. Évente nyolcezer hallgatója van az intézet különböző tanfolyamainak. Ami tiszteletre méltó szám, de vajon elegendő-e ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a világ műszaki haladásával? V. E. • A kisebb testű tyúkokkal jobb a férőhely kihasználtsága. Tojásgyár a Búzakalász Tsz-ben Az énsekcsamádi Búzakalász Termelőszövetkezetben kezdetben baromfi-előneveléssel foglalkoztak. Az idők változásával az állatokat hosszabb' ideig tartották, majd megkezdték a tojástermelést. Má teljes a baromfiver- tikum, hiszen már szülőpárokat Is tartanak. Előzetes tesztelés eredményeként a Bólyi Mezőgazdasági Kombináthoz csatlakoztok, és a kisebb testű, fehér héjú tojást rakó Shiayer-hibridet választották. A korszerű tojástermelő telep hát óljában húszhetes korukban telepítik a tyúkokat, és 52 hétig tartják ott. Ezalatt átlag 250 tojást szednek alóluk; a múlt évben összesen majdnem har- mlncegymiiliót. A „termés” legnagyobb része a hazai fogyasztókhoz kerül, de a nyugat-európai és az arab, vtaüaimimt a szocialista országokba is szállítanak. Az ólakhoz közvetlenül kapcsolódik a tojás manipulálására szolgáló egység. Itt a lámpázá- son kívül a válogatást, a súly szerinti osztályozást és a csomagolást is elvégzik az asszonyok. a technika sokat segit a munkájukban, bár a gépek, eszközök nlaigyobbik része lassan betölti a tizedik működési évét. A rekonstrukció remélhetően nem várat sokáig magára, hiszen a támogatós igénybevételére lehetőségük nyílt. Az áUattatttó telepek egyik legnagyobb gondja a takarmányok, tápok minősége. Érsekcsa- rádon a gazdaságban termelik meg a sziemestokarrnányit, és saját maguk állítják elő a tápokat, laz Állattenyésztési és Takarmánynemesítő Intézet vizsgálatai szerint jó minőségiben.. Válogatják a tojásokat. Harminc év után — új munkahelyen Kevés ember külsejére illik annyira a tiszteletet parancsoló jelző, mint Pestality Józsefre, a Baja és Vidéke Áfész közel két méter magas vallás, őszülő, nyílt tekintetű elnökére. Talán ez is befolyásolhatta azokat, akik két esztendeje megkérték: vállalja el az akkor gyengélkedő bajai szövetkezet vezetését. — Nem hiszem, hogy ez volt a döntő szempont — mondja mosolyogva az elnök. — Inkább a harmincéves szakmai gyakorlat szólhatott mellettem. De kezdjük az elején: 1954-ben nem volt könnyű Bácsbokodon elhelyezkedni. Nekem mégis hamar sikerült az áfésznél munkát kapnom, mert közgazdasági technikumban érettségiztem. Bizonyára az is segített, hogy akikor már évek ótó ott dolgozott felvásárlóként édesapám is. Voltam adminisztrátor és pénzügyi előadó. Még alig töltöttem be a huszonnégy évet, amikor főkönyvelő lettem.' Napijai dolgoztam, este tanultam. Időközben elvégeztem a mérlegképes tanfolyamot, a marxista— lehinista egyetemet és a felsőfokú áruforgalmi tanfolyamot. így nem keltett meglepetést, amikor kineveztek a bácsbakodi áfész kereskedelmi osztályvezetőjének és megválasztottak elnökhelyettesnek is. Ebben a beosztásban dolgoztam 1984 tavaszáig. Két esztendeje keresték meg először azzal a kéréssel, hogy vállalja el a Baja és Vidéke Áfész elnöki tisztét. Pestality József ekkor komoly dilemmába került. Harminc éven keresztül egy munkahelyen dolgozott megbecsülésben. Mindenki ismerte és ő is ismert mindenkit. Most pedig 48 esztendősen kerüljön új környezetbe? — A Baja és Vidéke Áfész az 1982—83-as működése alapján a gyenge hatékonyságú áfészek sorába került — emlékszik Pesta- l'ity József. — Az akkori elnök korkedvezménnyel nyugdíjba ment. A vagyonvédelem rendkívül aggasztó volt: az 1982-es és 83-as évben a normán felüli leltárhiány meghaladta a két és fél millió forintot, azaz az áfész összes árbevételének fél százalékát! Ismertem a gondokat. Tudtam, hogy nem lesz „sétagalopp” számomra a közeli jövő, de azt mondtam magamban: Van annyi erőm, hogy kiemeljem a kátyúba jutott szövetkezetét. Ezzel persze másra is vállalkozott. Mivel Bácsbokodon lakik, naponta negyven kilométert kell buszoznia. Saját kocsival nem járhat, mert az üzemanyag tetemes összegbe kerülne. Ezt pedig a jelenlegi rendeletek értelmében senki sem térítené meg. így aztán számtalanszor elátkozta már magát a reggeli tömött buszon zöty- kölődve, kapaszkodva. Szerencsére, mire beérkezik az irodába, elszáll a haragja, s csak a tennivalókra figyel. Ezekből van bőven. — Első és legfontosabb feladat volt a vagyonvédelem területén rendet teremteni — sorolja az intézkedéseket az elnök. — Felülvizsgáltuk az értékelszámolók tevékenységét és szigorítottuk a leltárhiány-elszámolások rendjét. Az új boltvezetőkről alaposabban informálódtunk felvételük előtt. Megszigorítottuk a pénz- és értékkezelők ellenőrzését. Minden szabálytalanságért megkapták az elkövetők a megfelelő büntetést. Sokuktól megváltunk. Az intézkedésekről és azok eredményeiről minden esetben nyilvánosan beszámoltunk a kollektívák előtt. A kívánt .hatás nem maradt el: azok, akik korábban a zavarosban halászgattak, maguktól is elmentek. Én magam sem szerettem ezeket az intézkedéseket, de nem volt más kiút. A számok pedig engem igazoltak. 1985-ben a leltárhiányok az 1982-es és 1983-as évieknek az egyötödére estek vissza! A vagyonvédelem stabilizálása mellett komoly lépéseket tettek az ügyvitel korszerűsítésére. Javították a könyvelők munkakörülményeit, új gépeket vásároltak. A szövetkezet tagságától célrészjegyeket jegyeztettek, melyekből másfél év alatt tizenhárom millió forint „jött be”. Ezzel nemcsak fejlesztési céljaikat tudják megvalósítani, de forgóeszközhiteleket is pótQltak. A felvásárlások két év alatt több mint duplájukra emelkedtek. Nagy jelentőségű ez olyan területen, ahol a toll, a fa, az ócskavas és a zöldség, gyümölcs mellett az ország legnagyobb méhészszakcsoportja működik. De itt található az egyik legkomolyabb gyógynövénytermelő szakcsoport is. — A közelmúltban felajánlották a bácsbokodi elnöki tisztet — mondja Pestality József. — Nem mondom, jól esett, de nem vállalhattam. Igaz, 1984-ben közel ötvenszázalékos nyereségfelfutást sikerült elérnünk. Tavaly — az előzetes számítások szerint — az eredményünk alapján a megyében gazdálkodó szövetkezetek között már a középmezőnybe tornáztuk fel magunkat. Ennek ellenére úgy érzem, még nem tettem meg mindent. Lelkesen magyaráz, érvel. Tele van elképzelésekkel. Alig győzi sorolni a fontosabbnál fontosabb feladatokat: Fokozni kell az érdekeltséget az áruforgalom irányításában. Üj üzemeltetési formákat szükséges bevezetni. Az ügyvitel további korszerűsítése is tervei között szerepel. A felvásárlásnál további lehetőségeket keres a termeltetés fejlesztésére. A különböző kedvezőtlen hatások kivédésére legalább három-négyféle ipari tevékenység beindításán gondolkodik. Az alapellátás megbízható, jó színvonalát külön is kiemeli. — Vannak azért gátoló tényezők — mondja aztán kissé elko- ■morodva. — Dolgozóinknak nagyon alacsony, a keresetük. A szövetkezetünk által alkalmazható bérszabályozók nem hatnak serkentően a vállalkozásra és a hatékonyság növelésére, Ahhoz, hogy áfészünk versenyképes tudjon maradni, más jövedelemérdekeltséget kellene bevezetni. így a jó munkát meg tudnánk ihatni, ez pedig elsősorban vásárlóink és vendégeink érdekeit szolgálná. Gaál Béla JÓ PÉLDA AZ OLIMPOS A Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagozatán összegezték a vegyes vállalatok tevékenységének tapasztalatait. Több mint 50 külföldi részvétellel működő vegyes vállalat dolgozik Magyarországon. A sikeresen működők többségénél a rna- gyar és külföldi partnerek között már korábban jó együttműködés alakult ki. Példa erre a magyar—NSZK Sicontact, vagy a magyar—görög Olimpos Kft. Mindkét esetben az alapítók között már korábban kereskedelmi, majd kooperációs kapcsolat alakult ki. így a partnerek jól megismerhették egymást, és létrejöhetett a vállalkozáshoz szükséges kölcsönös bizalom. A sikeres példák más külföldi vállalkozók érdeklődését is fölkelthetik. Bebizonyosodott, hogy a jól működő vállalkozások egyaránt komoly előnyöket kínálnak a külföldi és hazai partnernek. A tapasztalatok szerint a külföldi vállalatok számottevően szélesíthették magyarországi eladásaikat. Arra is akad már példa, hogy a vegyes vállalat segítségével más szocialista országban is meg tudják szervezni az értékesítést. A magyar vállalatok számára elsősorban a fejlett piaci módszerek átvétele, a korszerű technika behozatala tűnik Igen fontosnak. A Hungarotex a magyar—osztrák Hungarofeder Tollfeldolgozó Kft és a magyar—svéd Sancella cég révén, olyan korszerű marketingmódszereket vehetett át. amelyekhez más módon korábban nem jutott hozzá. A Sicontact segítségével több magyar vállalat igénybe veheti a Siemens 128 országára kiterjedő piaci hálózatát. A Siemens-vezérléssel felszerelt magyar szerszámgépek, illetve portáldaruk exportját a világcég kiterjedt szervizhálózata is megkönnyíti. Hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek a B plusz Z magyar—svájci gyógyszeripari vegyes vállalatnál is, ahol a neves külföldi partner, a Zyma részvétele már önmagában hozzájárul a vállalkozás tekintélyének növeléséhez.
