Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

1986. január 29. O PETŐFI NÉPE • 3 Határőrök Csikérián Szombat délután. A januári napfény beragyogta a tájat, dé az éjszaka hullott havat nem ol­vasztotta el. Hideg, metsző szél fújt nyugatról, Bácsalmás felől. A határőrőrs kapuőre összébb húz­ta magán az őrbundát. Sárik Jó­zsef határőr főhadnagy — aki mindössze harmincéves, és érett­ségi után került a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára — öt éve pa­rancsnoka a csikériai őrsnek. Szívélyesen fogadott, pedig sza­bad idejéből csippentett le, ame­lyet bizonyára szívesebben töltött volna két kisfia társaságában. — Nálunk a szolgálat 24 óráig tart, de látogatót mindig szíve­sen fogadunk . . . Tatabányai va­gyok, a feleségem hajósi, így Bács- Kiskun megyében telepedtünk le, s ma már én is csikériainalk val­lom magam. A munka? öt év alatt négyszer szereztünk címet a szocialista versenymozgalomban, az utóbbi három alkalommal min­dig kiválót. Természetes egyszerűséggel mondta ezt. pedig a kiváló cí­mek mögött rengeteg munka, sok hétköznapi tett rejlik. Mit is kel­lett elvégezniük az őrs határ­őreinek, hogy e címeket megsze­rezhessék? Minden évben a lő­gyakorlatokon kiváló minősítést szerezni, a politikai, a katonai, a határőrizeti kiképzésben és vég­rehajtásban jó eredményeket fel­mutatni, olyan fegyelmet tarta­ni, ahol senki sem lóg ki a „sor­ból”. — Büntetlen határsértés már évek óta' nem történt, igaz ehhez hozzájárultak az önkéntes segí­tőink is. Nagyon jó a kapcsola­tunk a községben élő, dolgozó emberekkel, tsz-tagokkal, volt határőrökkel, a párt-., a tanács, a társadalmi szervek vezetőivel, akik segítenek a szolgálat ellátá­sában, jelzéseket adnak. Mi tár­sadalmi munkával tudjuk ezt a segítséget valamiképpen viszo­nozni, s hogy nem rosszul, azt bizonyítja, hogy tavaly kapta meg az őrs az Érdemes Társadalmi Munkáért plakettet. A községbe­lieknek köszönhető, hogy tavaly egy fegyveres bűnözőt fogtunk el. A határőrök három megyéből, Bács-Kiskunból, Csongrádból, Békésből érkeznek ide. Néhány hét, s az esztergályosokból, hen­tesekből, tsz-gazdákból határozott fellépésű, kiváló katonák formá­lódnak. megerősödnek eszmeileg, fizikailag. Az államhatár felé baktatva recsegett talpunk alatt a jegesre • A rejtett figyelőben Horváth István ha­tárőr és hű társa. Ke­zes. ■IMI fagyott hó. Lovas járőr bukkant elő a bevájt út csupasz akácágai közül. — A két Tóth — jegyezte meg az őrsparancsnok. Tóth Zoltán határőr törzsőrmes­ter 1984-ben vonult be Hódmező­vásárhelyről, a Marx Tsz-iből. Ha­tárőr tisztes tanfolyamot végzett, s a törzsőrmesteri rendfokozatot munkájával érdemelte ki, kiváló határőr és kiváló rajparancsnok. Társa, Tóth István határőr né­hány hónapja katona csupán. A kiskunhalasi Pamutipari Vállalat esztergályosa gyorsan megbarát­kozott a lóval, s ma már jól lát­ja el a szolgálatot... A rejtett figyelő megtalálása csupán számunkra volt könnyű, de így is alaposan meglepett, amikor Kezes, a németjuhász ku­tya mellettem hirtelen morogni kezdett. Horváth István határőr, az orosházi meós, sok éjszakát, nappalt töltött ezen a helyen, s nemcsak a mi botladozásunkat figyelte már messziről. — A KISZ-alapszervezetünk jól működik — mondta, miután je­lentett. — Szoros a kapcsolatunk a községi fiatalokkal, úttörőkkel. A közös rendezvények, vetélke­dők, diszkók és más programok kellemes estéket nyújtanak szá­munkra . .. Hideg van kissé, de ez még nem az igazi. A hajnali fagyok dermesztik meg alaposan a földet — s nevetve tette hoz­zá : meg a határőrt... Amikor visszafelé tartottunk az őrsre, a fiatal parancsnok el­mondta : az úttörőszakasszal Tamawa Zsolt határőr tizedes foglalkozik. A mezőgazdasági gép­szerelő nagyon szereti a gyere­keket, akik hallgatnak rá. Mi lehet egy őrsparancsnok ter­ve, mit vár ettől az esztendőtől? — Májusban értékelik a szo­cialista1 versenymozgalmat. Az természetes, hogy megpályázzuk a negyedik kiváló címet... Gémes Gábor-------------------------------:-------------------------------------------------­G imnázium a város szélén Miért ocla, ahová ? I/’ ecskemót — a megyeszék- 1 v helyek sorában szerényen az utolsóik között kullog az ezer lakosra számított középiskolai he­lyek számát tekintve. Az V. öt­éves tervidőszak az óvodák, a VI. pedig az általános iskolai tanter­mek építése jegyében telt. s ami a középiskolákat illeti: lépéshát­rányba kerültünk. A VII. ötéves tervben Kecskeméten 56 középis­kolai tanterem épül a zsúfoltság enyhítése érdekében, amelyből 14-et máé — a megyei tanács se­gítségével — a tervidőszak kezde­te előtt átadtak: nyolcat a 607. sz. Gáspár András Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben, hatot pedig a Bányai Jú­lia Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában. Az elkövet­kezendőkben pedig fejlesztem fogják a Berkes Ferenc Kereske­delmi Szákközépiskolát Ihat tan­teremmel, a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkásképzőt pedig néggyel. Mindezek mellett két új gimnáziuma lesz a 'város­nak: a Zóia utcai Országos Neve­lő Intézetet 16 tantermes g'trnná- ziummá alakítják, a Széchenyivá- roslbain pedig ugyancsak 16 tan­termes gimnázium épül, ahol — a tervek szerint — 1987 szeptembe­rében kezdődik a tanítás. Az új gimnázium szükségessé­gét — jól ismerve az áldatlan ál­lapotokat — senki sem vitatja,« viszont sokaikban felmerül a kér­dés: miért kerül oda, ahova: a Szóohenyivárosbia. Az új gimnázium pontos helye a most épülő egészségügyi szak­középiskola mögött van — azon a területen, amit az ott lakóik tré­fásan Felsőiajosnaik hívnak. Fel­vetődik a kérdés: Ide, a város legszélére miként jutnak majd el a diákok. Ne csak azokra gondol­junk, akik a városközpontból in­dulnak, hanem azokra is, akik például a Hunyadiivárosból, vagy Kecskemét még távolabbi körze­teiből, s csak többszörös átszál­lással érhetik majd el az intéz­ményt. És a bejárók: a busz és a vasútállomás ugyancsak távol­esik a gimnáziumtól. A középiskolákat hagyományo­san mindig is a városközpontok­ba építették, közel az egyéb kul­turális intézményekhez, éppen at­tól a szándéktól vezéreltetve, hogy az iskola és a közművelő­dés ne szaüoadjon el egymástól. Most Kecskeméten egyfajta kife­lé tolódás figyelhető meg. A bel­várostól már egyébként is kissé távol esik a Bányai Júlia Gimná­zium, s a másik Új gimnázium — az Országos Nevelő Intézet he­lyén — szintén a Széchenyi város kapujában lesz. Ugyancsak a la­kótelep túlsó széléin épül a tizen­két tantermes egészségügyi szak- középiskola és szakiskola —, ahol az idén szeptemberben kezdődik a tanítás, — s mellette a már em­lített gimnázium. Jó-e, ha ennyi­re végletesek vagyunk, s közép­iskoláinkat kiszorítjuk a város peremére? Sokféle aggály, kétely merül tehát föl, Ezekre a fölveté­sekre holnapi lapszámunkban ol­vashatják az illetékes válaszát. Vendéglátók érdekeltsége — vendégek érdeke A közétkeztetés — lega­lábbis a vendéglátó válla­latok számára — nem iga­zán kifizetődő. A költsé­gek nőnek. Vendéglátós szakemberek szerint az egyetlen megoldás a közét­keztetésben alkalmazott 29 százalékos haszonkulcs növelése. Ez talán valóban megoldás. De nem az egyet­len. És nem is a legjobb. A vendéglátóiparban 29 százalékos haszonkulccsal kizárólag a gyermek-, a diák- és az üzemétkezte­tésnél dolgoznak. Más eset­ben ennél jóval maga­sabbal számolnak, osztály­ba sorolástól függően akár 300 százalékkal is. Ha tör­ténetesen növelnék a köz- étkeztetés haszonkulcsát is, az megemelné az árrést. Az árrés növelése viszont majdnem egyet jelent a fogyasztói áremelkedéssel, mivel a kormány arra tö­rekszik, hogy csökkentse a dotációt. Elvben megoldás lehetne, ha áz étkeztetést «igénylő vállalatok maguk állnák a különbözeiét. De ezek a gazdálkodó szerve­zetek már eddig is sok mindennel, például ener­giával, berendezések biz­tosításával segítették a vendéglátó vállalatokat. Valószínű, hogy az ipar- vállalatok, az intézmények további áldozatvállalásra már nem képesek. Így hát az árrés növelése mégis­csak annak a mintegy másfélmillió személynek, felnőttnek, diáknak, gyer­meknek a terhére történ­ne, akik nap mint nap vendéglátós kosztot esz­itek. Pillanatnyilag 65 vendég- látóiparj gazdálkodó szer­vezet van hazánkban. De ebből mindössze tíz foglal­kozik döntő mértékben közétkeztetéssel. Közpon­tilag határozták meg a nyersanyag forintértékét, az általános iskolásokét például 13, a felnőttekét 16 forint napi átlagban. Hogy aztán ezért a pénzért mit kapnak, az már az üzlet- és a konyhavezetőn múlik. Mert határokat szabó elő­írás nincs. Nem szabályo­zott sem az étrend, sem a változatosság, sem a minő­ség. A mennyiség sem. Egy-egy szelet nyers hús súlya gyakorta a hat dekát sem haladja meg. Az ebédhez szükséges nyersanyagokat többnyire a nagykereskedelmi válla­latoktól vásárolják meg az üzletvezetők. A termelők­től való közvetlen vásár­lás hozna ugyan néhány forintot a konyhára, de ez növelné az adminisztráci­ót, s egyébként sem érde­keltek az olcsó alapanyag­vásárlásban, így a szaká­csok javarésze a konzerv- hez nyúl. Az üzemi konyhákon a főzőhelyek, a sütő- és fő­zőedények állapota gyak­ran kifogásolható: nem elég tiszták, elhasználtak, elavultak, és ezért energia- igényesek. Jóllehet min­denki tudja, hogy a ven­déglátós konyhák általá­ban pazarolják az energi­át, változtatásra mégsem kényszerítik az ott dolgo­zókat. Sok helyen felesle­gesen égetik például a gázt, de hogy ne így le­gyen, abban a személyze­tet nem tették anyagilag érdekeltté. Vagy. elkészült annak a hőcsöves főző­üstnek a prototípusa ha­zánkban, amelynek hatás­foka tíz százalékkal jobb, mint a hagyományosé. Igaz, az ára is magasabb. Ezért aztán az olcsóbb, de energiafalóbb hagyomá­nyos üstöt használják ál­talában. Érdekeltség nél­kül nyilván merő ábránd, hogy az üzemi étkezők konyháiba légcirkulációs sütőket, kisfogyasztású, fotocellával be- és kikap­csoló fénycsöveket szerel­jenek fel. Alig akad vendéglátós gazdálkodó szervezet, ame­lyik külső, hivatásos érték­elemzőket kért fel a tar­talékok feltárására. A mi­nimális érdeklődésből ar­ra lehet következtetni, hogy az értékelemzésben, az üzem- és munkaszerve­zés javításában sincs iga­zán érdekeltté téve a ven­déglátós. Van tehát mit javítani a közétkeztetéssel foglalko­zó vendéglátóipari válla­latok gazdálkodásának színvonalán. Valóban kifi­zetődőbbé lehetne — és kellene — tenni az üzem­étkeztetést, de nem feltét­lenül a haszonkulcs, azon keresztül pedig az árrés növelése az egyetlen lehet­séges megoldás. Jó néhány vendéglátós magánvállal­kozás példázza: jobban is lehet gazdálkodni a fogyó­eszközökkel, az energiá­val, a költségekkel. H. T. NÉPESSÉG, TERMELÉS, CSEREARÁNYOK Statisztikai adatok a nemzetközi gazdasági életről TOMPA: Példamutató gondoskodás az öregekről A KSH a rendelkezésre álló ha­zai és külföldi adatok felhaszná­lásával átfogó ismertetőt állított össze a világ gazdasági életéről. A statisztikai Kiadó Vállalat gon­dozásában megjelent kiadvány „Tények és adatok a nemzetközi \Az ladatok szerint a Föld 4 mil­liárd 763' millió lakójának jelen­leg 32,5 százalékai él a szocialista országokban 16,5 százaléka a fej­lett tőkés országokban, 51 száza­léka pedig a fejlődő világ álla- maiilbam. Az elmúlt harminc éviben a fejlődő országokban élő népes­ség száma gyarapodott a leggyor­sabb ütemben, s így arányuk 44,3 százalékról 51 százalékra növeke­dett. A szocialista' országok né­pességének aránya ez idő alatt változatlanul egyharmad maradt, míg a fejlett tőkés országokban élőké 22,2 százai ékről 16,5 száza­lékra csökkent. A gazdasági növekedést mutató adatok szerint a szocialista orszá­gok termelése az ötvenes években kiemelkedőlen gyorsan, évii átlag­ban mintegy 9 százalékkal nőtt: ez az ütem a hetvenes években 6 százalék körülire mérséklődött; ettől kezdve tovább lassult a mennyiségi növekedés, s előtérbe került a termelés minőségének, hatékonyságának javítása, az in­tenzív fejlesztésre való törekvés. A növekedés lassulása ellenére 1970—1984 között több miint két­szeresére emelkedett az európai KGST-országok ipari termelése, míg a fejlett tőkés országokban ugyanezen idő alatt 45 százalékos volt a növekedés. 1973—1980 között évi átlagban 3,8 százalékkal gyarapodott az or­szágok közötti áruforgalom menv- nyisége. Ugyanezen idő alatt az árszínvonal növekedése évi átlag­gazdasági életről” címmel Infor­mációkat közöl a világ számos or­szágának demográfiai adatairól, termeléséről, az emberek életkö­rülményeiről, valamint a nemzet­közi kereskedelemről. ban mintegy 16 százalék volt, el­sősorban az energiahordozók és a nyersanyagok világpiaci árának erőteljes emelkedése következté­ben. A nyolcvanas évék elején a világexport mennyisége lényegé­ben változatlan maradt, a nem­zetközi forgalomba kerülő ter­mékmennyiség csak 1984-iben kez­dett újból növekedni. Ugyaneb­ben az időszakban — 1981 és 1983 között — az árszínvonal étvd átlagban 3,4 százalékkal csökkent világméretekben. A külpiaci forgalom árarányai — a cserearányok — a 70-es évek elejéig előnyösek voltak az ipari­lag fejlett országoknak, hiszen a feldolgozott termékek világpiaci ára jobban emelkedett, mint az alapanyagoké. 1973 után ez a helyzet megváltozott; a főként készterméket exportáló és nyers­anyagokat importáló országok — ide tartozik a szocial'sta és tőkés ál lamok nagy része — hosszabb- növldetofo időn keresztül csere­arány-veszteséget kénytelenek e’- visielnd. Ennek mértéke Japánban volt a legnagyobb. Bár a 80-as évek elején kisebb javulás követ­kezett be. Japán cserearányai 1984-ben még mindig 40 százalék­kal kedvezőtlenebbek voltak az 1970. évinél. A cserearány-romlás Japán után Spanyolországban. Olaszországiban és az USA-ban volt a legnagyobb. Magyarország 1984. évi cserearányai az ameri­kaihoz hasonló mértékben, 26 százalékkal voltak kedvezőtleneb­bek 1984-ben, mint 1970-ben. Házi Jogtanácsadó TÁRSASHÁZ, MAGÁNERŐS ÉPÍTKEZÉS Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az Igazságügyi Miniszté­rium közreműködésével ké­szült összeállításban a társas-^- házépítés, -fenntartás, vala­mint a lakásszövetkezetek; to­vábbá a családiház-építés leg­fontosabb jogi összefüggéseit kívánják ismertetni az olva­sókkal. Cél, hogy a különféle ma­gánlakás-konstrukciók alap­vető vonásainak bemutatásá­val ne csak az általános hely­zetképről, hanem az egyes formák jellegzetes jogi arcu­latáról is tájékoztassák a le­endő magánépítkezőket. Néhány cím a tartalomból: Melyek a magánlakás-építés fő formái? Mit keli tudni az alapító okiratról? Ki látja el a lakóházépítéssel kapcsola­tos szervezési, lebonyolítási feladatokat? Mit kell tudni az építőközösségi szerződés­ről? Milyen előfeltételei van­nak a lakásépítő szövetkezet megalakításának? Ki végez­heti el a műszaki tervezést? Ki jogosult a lakásépítés ki­vitelezésére? Milyen előnyö­ket nyújt a szövetkezeti la­kásfenntartás? Mi a szövet­kezeti lakásfenntartás gazda­sági alapja? Melyek a ked­vezményes felújítási kölcsön felvételének feltételei? Milyen törlesztési időre és mennyi kölcsön nyújtható? Az utóla­gos hővédelemhez igényelhe­tő kölcsön feltételei. A Házi Jogtanácsadó kap­ható az újságárusoknál, elő­fizethető a postahivatalokban. Tompa nagyközség tanácsa 19&0-ban értékelte a település nyugdíjasainak helyzetét. Leg­fontosabb teendői között jelölte meg ai testűiét a nyugdíjasok életkörülményeinek felmérését, a rászorulóik étkeztetésének bizto­sítását, valamint az idősek nap­közi ötthanának létesítését. Az eredményekről a közel­múltban adott számot a testület. Megállapította egyebek között, hogy ai itonrnelőszöveitkezeti ta­gok nyugdíjkorhatárának leszál­lításával a korábbinál nagyobb arányban nőtt a nyugdíjasok szá­ma. A nagyközségben minden' negyedik lakos — a lakosság 26 százaléka, összesen ézerhárom- s zúz húsz ember — nyugdíjas, közülük nyolcszázhetveniegy a nő. A 80 év felettiek száma meghaladja a százharmincat. Az idős emberek többsége külterü­leten, tanyán él. A tanács szakigazgatási szerve 1983 fezén — a tanácstagok, a vöröskeresztes aktivisták és a népfronitbizottsági tagok - bevo­násával — környezettanulmányt készíttetett az idősék családi és szociális helyzetéről, jövedelmi viszonyairól, egészségi állapotá­ról, lakáskörülményeiről. Ennek alapján megállapították, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők száma jelentős, többségűik bete­ges, kiegészítő jövedelem szerzé­sére képtelen. Az alacsony nyugdíj miatt több mint négyszázan igényel­nek anyagi támogatást. A felmé­rések után kilencvenötén kértek rendkívüli, tizenhatan rendsze­res szociális segélyt negyvenkilen­cen napközi otthoni elhelyezést, tizeniketten jelentették be igé­nyüket szociális étkezésre, tizen­ötéin házi szociális gondozást kértek, hatan pedig szociális ott­honi elhelyezésre szorultak. A vizsgálati eredményből az is kitűnt, hogy az emlátatettnél több idős embernek lenne szük­sége valamilyen segítségre; azon­ban az anyagi korlátok gátat szabnak a tanács átfogóbb támo­gatási törekvéseinek. Szociális étkeztetésben azok részesülnek, akik betegek, mun­kaképtelenek, i vagy szociális helyzetük miatt' képtelenek saját élelmezésük megoldására. Rend­szeres szociális segélyt kapnak az olyan idős emberek, akik meg­romlott egészségi állapotuk miatt munkaképtelenek, jövedelemmel nem rendelkeznek, nyugdíjra nem jogosultak, és eltartásra kö­telezhető hozzátartozójuk nincs. öt esztendővel1 ezelőtt tizen­nyolcán, az utóbbi évben har­minckilencen voltak ilyenek. Rendkívüli sízociális segélyt eseti juttatásként adtak a nagyon ala­csony jövedelműeknek, illetve az olyanoknak, akik átmenetileg ne­héz anyagi helyzetbe kerültek. Az 1980-lban segélyezett negyven fővel szemben itaivaly százhat­vanhármán kaptak rendkívüli szociális segélyt. A tanács 1983-ban 509 ezer, 1984-ben 884'ezer, tavaly egy­millió 217 ezer forintot fordított az idős rászorulók anyagi támo­gatására. A házi szociális gon­dozásit — a tanácsi szociális gon­dozónő mellett — a helyi Sza­badság Termelőszövetkezet, va­lamint (az elmúlt esztendő no­vemberétől) a megyei tanács is segíti egy gondozód státus bizto­sításával. A gondozók munkájá­nak szakmai irányítását és ál­landó felügyeletét az egyesített szociális intézmény vezeitője Lát­ja el. Az öregek napközi otthonát je­lentős táraa/Mimi összefogással a gazdaságok, egyes személyek, és a megyei tanács anyagi támo­gatásával sikerült széppé, ottho­nossá tervmi. Az otthonban a kel­lékek gazdag itánhéza — még a színes televízió & — megtalál­ható. Ifit húszán részesülnek el­látásiban. Átmenetileg itt helye­zik el a szociális Otthoni beuta­lóra várókait is. Hétközi otthon is található a nagyközségben, amelynek szolgáltatásait tízen veszik .igényibe napjainkban. A társadalmi és a tömegszer- vezetek segítő közreműködése nélkülözhetetlen az idős korúak- ról való gondoskodás folyama­tossá, tervszerűbbé tételében. Lényeges segítség a helyi úttö­rők patronáló tevékenysége, va­lamint a vörös keresztes alap- szervezeitek gondoskodó közre­működése is. A tanács a következő ötévi iszocii|á!lpolitikali iteendőket az alábbiakban határozta meg: Bővíteni kell a gondozásban önzetlenül közreműködni kész társadalmi aktivisták körét; a szociális gondozást minden rá­szorulóra ki kell terjeszteni. A terv szerint külterületen is növe­lik a szociális ellátásban része­sülök számát; szélesítik a nap­közi és a hétközi otthoni ellá­tottak körét. Mindezek megvaló- ♦ sí lása érdekében még jobb együttműködésre törekednek a társadalmi és tömegsizervezetek- kel, valamint a helyi termelő­üzemekkel Südi Bertalan országgyűlési képviselő HÁROMSZOROSAN KIVÁLÓ ÖRS e Lovasjárőr figyeli a tájat. Elöl Tóth István határőr, mögötte Tóth Zoltán határőr törzsőrmester.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents