Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

/ 2 • PETŐFI NÉPE 0 1986. január 22. Szovjet javaslat a ciprusi rendezésről A világkongresszus hozzájárult a bizalom erősödéséhez Szentágothai János nyilatkozata események sorokban BONN _______________________ — Jugoszlávia és az NSZK üd­vözli a múlt héten Mihail Gor­bacsov által előterjesztett új szovjet leszerelési javaslatot — hangsúlyozza az a közlemény, amelyet Bonnban hoztak nyilvá­nosságra Raif Dizdarevics jugo­szláv és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter tár­gyalásairól. A közlemény sze­rint Dizdarevics és Genscher úgy értékelték, hogy a 2000-re vala­mennyi atomfegyver megsemjni- sítését előirányzó szovjet kezde­ményezés lendületbe hozta a gen­fi szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. TOKIO ~ — Az Aszahi Simbun cimű ja­pán lap értesülése szerint az Egyesült Államokban olyan új nukleáris fegyverek tervezésén és kifejlesztésén dolgoznak, amelyek kipróbálásához nincs szükség nuk­leáris kísérletekre, a tesztelés ugyanis a lézeres nukleáris fú­zión és szuperkomputereken ala­puló technológiák alkalmazásá­val történik. A kutatások a Ka­liforniában lévő livermore-i or- szágos kutatóintézetben folynak LONDON____________________ — Szovjet—angol politikai kon­zultációkat tartottak január 20— 21-én a brit külügyminisztérium­ban. A megbeszéléseken szovjet részről Nyikita Rizsov külügymi­niszter-helyettes és V. Szuszlov, a szovjet külügyminisztérium kol­légiumának tagja vett részt, az angol felet pedig a külügyminisz­térium vezetése képviselte. MOSZKVA A Szovjetunió kedden részletes javaslatot tett Ciprus problémái­nak rendezésére. Az erről szóló nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a Szovjetuniót nyugtalanítja a ciprusi helyzet megoldatlansága, amely azzal fe­nyeget, hogy a szigetorsjág meg­szűnik, mint független, szuverén, területileg sértetlen, egységes és el nem kötelezett állam. Szovjet részről ezért azt indítványozzák, hogy az érdekelt felek közös erő­feszítéssel olyan megoldást talál­janak erre a problémára, amely a következő alapelveken nyug­szik: — A Ciprusi Köztársaságnak független, önálló, területileg sér­tetlen, egységes államnak kell maradnia. Szuverenitásának ki kell terjednie a sziget egész te­rületére. — A ciprusi állam belső beren­dezkedésének kérdéseiről, egy fö­deráció létrehozásának lehetősé­géről magúknak a ciprusiaknak — görögöknek és törököknek. — 'kell dönteniük békés úton. Erről konstruktív tárgyalásokat kell folytatni, amelyeken figyelembe veszik mindkét népközösség tör­vényes érdekeit. Megengedhetet­len minden külső beavatkozás, vagy olyan próbálkozás, amely- lyel idegen döntéseket próbálnak rákényszeríteni a ciprusiakra. Ciprus jövőbeni állami berendez­kedésének biztosítania kell, hogy a két népközösség teljes bizton­ságban, békésen együtt éljen egy­mással. — A rendezésnek elengedhe­tetlen feltétele a sziget demilita- rizálása. Megengedhetetlen, hogy más államok katonai célokra használják fel Ciprust. „ — A ciprusi kérdést az ENSZ keretein belül, a világszervezet határozatainak alapján kell meg­oldani. Spanyol—olasz konzultációk Egy politikailag egységesebb (Nyugat-) Európa megteremtése, a terrorizmus elleni közös fellépés, valamint a spanyol—olasz gazda­sági és kutatási együttműködés fejlesztése szerepelt fő témaként Felipe González spanyol és Bet- tino Craxi olasz miniszter elnök­nek a szicíliai Taorminában ren­dezett kétnapos találkozóján. Központi helyet kapott a megbe­szélésen a Közös Piac, amelynek az év eleje óta Spanyolország is tagja. A megbeszélésekből ki­tűnt, hogy a két kormány min­den fontosabb politikai kérdés­ben azonos nézetet vall. A terro­rizmus elleni küzdelemben pél­dául mind Olaszország, mind Spa­nyolország egységes, nyugat-eu­rópai szinten egyeztetett lépé­seket sürget. A hét végén zárult varsói ér­telmiségi világkongresszus hasz­nos fóruma volt a különböző vi­lágnézetű, politikai beálítottsá- gú, de békét akaró értelmiségiek, tudósok, művészek, egyházi sze­mélyiségek kötetlen eszmecseré­jének — hangsúlyozta — Szent­ágothai János akadémikus, az MTA elnökségének tagja, a ta­nácskozáson részt vett magyar delegáció vezetője, aki az MTI munkatársának kérésére hazaér­kezését követően nyilatkozott az eszmecsere során szerzett tapasz­talatairól. Mindenekelőtt ki­emelte: a kongresszus résztvevői üdvözölték Mihail Gorbacsov- nak a nukleáris fegyverzet lesze­relésére, Illetve az ezredfordulóig megvalósítani tervezett kölcsö­nös, teljes felszámolására vonat­kozó javaslatát. A mintegy ötven országból ér­kezett küldöttek — folytatta — konstruktív, őszinte légkörben .vi­tatták meg a békét és a nemzet­közi biztonságot veszélyeztető főbb tényezőket, s ezek legyőzé­sének lehetséges eszközeit. Hat bizottságban folyt az esz­mecsere, e munkacsoportok fog­lalkoztak a nukleáris konfrontá­cióval, és annak veszélyeivel, az ökológiai egyensúly problémái­val, a kulturális örökségünket érintő kérdésekkel, a világgazda­ság és az új világgazdasági rend globális problémáival, a béké­re neveléssel, s ezen belül a köl­csönös bizalom építésének lehe­tőségeivel. Megvizsgálták, mi­lyen szerepe lehet ebben az isko­láknak, a különböző társadalmi szerveknek és a tömegkommuni­kációs eszközöknek. Szentágothai János emlékez­tetett arra, hogy a kongresszus . a világhoz intézett üzenetében sürgeti: minden területen kezdőd­jék meg a leszerelés, a nukleáris fegyvereket teljesen számolják fel. Az albizottságok által előter­jesztett állásfoglalásokban — amelyeket eljuttatnak több világ- szervezethez — leszögezték pél­dául, hogy a kulturális örökség, függetlenül attól, hogy mely vi­lágrész, mely nemzet sajátja, ér­téket képvisel. Rámutattak arra, hogy a kato­nai kiadásoknak a többszörösére van szüksége a világnak ahhoz, ha meg akarja állítani a környe­zet romlását, a Föld nagy terüle­teinek elsivatagosodását, a tró­pusi esős erdőségek teljes meg­semmisülését, az édesvíztartalé­kok kiapadását, a hagyományos energiahordozók fogyását. A magyar delegáció tevékeny­ségéről szólva az akadémikus el­mondta, hogy igen aktívan vettek részt a kongresszus munkájában: a küldöttség tagjai több javaslat­tal járultak hozzá a tanácskozás eredményességéhez, ley rámu­tattak az alkotó művészek fele­lősségére a béke megőrzésében, s konkrét lépéseket sürgettek a kör­nyezet védelmét szolgáló nemzet­közi összefogás érdekében. Szentágothai János végezetül meggyőződését fejezte ki: a var­sói értelmiségi világkongresszus hozzájárult ahhoz, hogy erősöd­jék a bizalom és a különböző gondolatok kicserélésének kész­sége az eltérő elveket valló part­nerek képviselői között. Pokolgépes merénylet Bej'rútban 0 Ismét pokol­gépes merény­let színhelye volt a libanoni főváros, ezúttal Kelct-Bejrút. * Az autóba rej­tett bomba« 22 embert megölt, több mint szá­zan megsebe­sültek. A ké­pen az egyik áldozat a kocsi- roncsok között. Dél-Jemenben dúlnak a harcok Feldühödtek az amerikai halászok Továbbra is egymásnak ellent­mondó hírek érkeznek Dél-Je- menből, ahol már második hete tartanak a harcok Ali Nasszer Mohammed államfő hívei és a ve­le szemben álló kollektív veze­tés erői között. Brit külügyminisztériumí for­rások szerint Ádenben hétfőn csendesedtek a több mint egy hete különböző intenzitással fo­lyó harcok, vidéken azonban vál­tozatlan erővel tartanak tovább. Adenben még mindig zárva van­nak az üzletek, szünetel a víz- és az áramszolgáltatás. LÍBIA ELLENI SZANKCIÓK Üj-Zéland nem csatlakozik David Lange új-zéLandi mi­niszterelnök bejelentette: or­szága nem csatlakozik a Líbia ellen meghirdetett amerikai gaz­dasági szankciókhoz. Erről a canberral kormány keddi ülésén döntöttek. David Lange a kabinet ülése után új­ságíróknak kifejtette, hogy nem létezik olyan nemzetközi egyez­mény, amely kötelezhetne egy országot egy másik állam elle­ni gazdasági szankciók foganato­sítására. Washington azért hirdetett gazdasági bojkottot Líbia ellen, mert a tripoli kormányt tartja felelősnek a decemberben a bé­csi és a római repülőtéren elkö­vetett véres terroristaakciókért. Ezt a vádat Líbia cáfolta. Az amerikai kormányzat foly­tatja erőfeszítéseit annak érde­kében, hogy az általa meghozott büntetőintézkedésekhez való csat­lakozásra bírja a nyugat-európai országokat. • Feldühödött amerikai halászok tüntetnek New Bedfordban amiatt, hogy szakszervezetükhöz nem tartozó versenytársaik a helyi piacon kívánják értékesíteni zsákmányukat. PORTUGÁLIA • Francisco Sadgado Zenha (balra) és Diogo Freitas do Amaral. (Fotó: AP—MTI—KS) Harc a Belém- palotáért Január ’26-án ismét az urnák­hoz járulhatnak a portugálok. Ezúttal a köztársasági elnöki poszt a tét, s ezért a küzdelem már csaknem egy esztendeje, hogy megkezdődött. A kampány egyik főszereplő­je, a szocialista párti Mario Soa­res tavaly júliusban magára ma­radt minisztereivel, miután a koalíciós partner szociáldemok­raták idejében kiszálltak a süly- lyedő hajóból. A csak nevében szociáldemokrata — valójában jobboldali, konzervatív poli­tikát folytató — pártot már vá­lasztási megfontolások vezérel­ték, amikor cserben hagyta a szo­cialistákat. Októberi szenzáció Mert 1985 is a választások éve volt Portugáliában: Október 6-án tartották a kormányválság miatt előrehozott parlamenti választá­sokat, míg december derekán a helyi közigazgatás Összetételé­ről szavaztak. A múlt esztendei két szavazás bebizonyította a szo­ciáldemokrata ’ párt taktikájá­nak helyességét: a választók egy­értelműen a szocialistákat hi­báztatták az ország társadalmi- gazdasági csődjéért. Az októberi parlamenti választásokon Soa­res i pártja katasztrofális veresé­get szenvedett. A több mint egy évtizedig Por­tugália legnagyobb politikai tö­mörülésének tartott szocialista párt szavazóinak 16 százalékát vesztette el, miközben a szociál­demokraták az első helyre küz-- dötték fel magukat. Az októberi választások politikai szenzáció­jának számított, hogy az Eames államfő hívei által létrehozott, úgynevezett elnöki párt, a PRD (Demokratikus Megújulás Pánt­ja) átütő sikert aratott: megsze­rezte a vaksok 18 százalékát, s ezzel rögtön Portugália harma­dik politikai erejévé vált. A szo­cialisták vesszőfutása a helyiha­tósági választásokon is folytató­dott: Soares ék képtelenek vol- • tak megtartani korábbi pozíciói­kat. Csalódott szavazók A községtanácsi választások legfontosabb tanulsága mégsem a szavazati arányokban kere­sendő, hanem az urnáktól távok- maradók számában. A választó­joggal rendelkező portugálok 36 százaléka (!) nem ment el sza­vazni. Ez a tény komolyan ag­gasztja a baloldali pártok vezeté­sét, hiszen zömmel az ő szavazó­táboruk nem adta le voksát. A parlamentáris demokráciá­ban, a változások lehetőségében megingott bizalom természet­szerűen a jobboldalnak kedvez. Az elnökválasztások tétje te­hát nem kevés: vagy sikerül meg­akadályozni a jobboldal előre­törését, vagy a konzervatívok ke­zére kerül az áprilisi forradalom utolsó végvára, a Belém-palota is. A tét tudatában a jobboldal fél­retette korábbi ellentéteit. A szo­ciáldemokraták és a keresztény- demokraták (CDS, Demokrata Szociális Centrum) közös jelöltje­ként az a Diogo Freitas do Ama­ral indul harcba az elnöki posz­tért, aki az utolsó fasiszta diktá­tor, Marcelo Caetano tanítványa volt. Jelöltek — gondokkal Ugyanakkor a baloldal — mi­ként az utóbbi egy évtizedben mindig — most is megosztott. A kormányzati csődtömeg súlyá­val induló szocialista Mario Soa­res csupán saját pártja mérsékelt támogatását élvezi. A szocia­listák baloldala ugyanis petíció­ban határolta el magát a pártve­zértől, aki szerintük kormány-, főként a társadalmi problémák Iránti érzéketlenségről tett ta­núságot, s a legfőbb felelőse a párt választási kudarcainak. A baloldal többi ’három jelölt­je voltaképpen kettő. A Portugál Kommunista Párt január elején tartott országos konferenciája ugyanis amellett foglalt állást, hogy nem indit saját jelöltet, há- nem azt az egykori szocialista pár­ti politikust, Francisco Salgádo Zenhát támogatja, aki élvezi Eanes elnök és pártja, a PRD pártfogását is. Zenha helyzetét viszont bonyolítja wí a tény, hogy Eanes egykori bizalmasa, Maria de Lourdes Pintasilgo asszony volt miniszterelnök nem hajlan­dó belenyugodni az elnöki döntés­be, és független jelöltként Indul, s ebből következően megnehezíti a baloldali jelölt hetyzetét az el­ső fordulóban. Arra ugyanis senki nem szá­mít Lisszabonban, hogy már az első menetben felszállna a füst... PÉLDÁUL ENERGIATAKARÉKOSSÁGGAL Költségcsökkentés a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelési költségek csökkentésének műsza­ki lehetőségeiről kedden kétna­pos tanácskozás' kezdődött Gö­döllőn, az Agrártudományi Egye­temen. A téma azért különösen aktuális, mert bár a hazai ag­rárgazdaság jó néhány ágazatban nemzetközileg is elismerést keltő eredményt ért el, a kedvező ké­pet rontja, hogy a termékek elő­állítási költsége magas. Amint a tanácskozás nyolc szekciójának előadásaiból kitűnt, elsősorban az energiaköltségek mérséklé­sével lenne célszerű a gazdasá­gosságot fokozni. A kutatóhelyek már jó néhány erre vonatkozó el­járást dolgoztak ki, egyebek kö­zött a terményszárítás techno­lógiájára. Itt a megtakarítás kü­lönösen számottevő lehet, hiszen a mezőgazdaság energiaköltsé­geinek nagy százalékát a szárí­tás emészti fel. A Szolnoki Me­zőgép Vállalatnál kifejlesztett új technológia szerint a termény- szárítóknál a forró levegőt hasz­nosítják többszörösen. Ugyan­csak eredményes kísérleteket folytatnak az Intézmények, vál­lalatok a biobrikett gyártásával. Ennek lényege, hogy az eddig rendszerint veszendőbe ment .me­zőgazdasági melléktermékek szol­gáltatnak értékes tüzelőanya­got. Külön témakör a gépjavítás korszerű megoldása. A mező- gazdasági géppark egy része el­öregedett, s az üzemek közül soknak nem futja új traktor, kómbájn vásárlására. Űj javítá­si technológiákkal viszonylag olcsón növelhető a gépek élet­tartama. Széles körben terjed már a MÉM Műszaki Intézetében kifejlesztett eljárás, amellyel a különösen igénybe vett gépalkat­részekre kopásálló keményfé­met hegesztenek. A tanácskozáson elhangzott előadások műszaki dokumentu­mait kötetbe foglalják össze, s azt az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek rendelkezésé­re bocsátják. Szerződések zöldségre, gyümölcsre (Folytatás az 1. oldalról.) mintegy 65 ezer tonnára kötöttek szerződést a feldolgozóikkal. Különösen a Szegedi Paprika­gyár körzetében mutatkoznak a fellendülés jelel, most ott ígér­nek lényegesen több paprikát a termelők. Bács-Kisikun megyében a Kecs­keméti Konzervgyár, a bajai hű­tőház és a KAGE a terv szerint 103 ezer 600 tonnás konzervzöld­ség megtermelésére, illetve fel­vásárlására köt szerződést. A me­gye mezőgazdasági nagyüzemei várhatóan elegendő mennyisé­gű paprikafélét, zöldborsót és babot vetnek el, viszont a feldol­gozók uborkát és paradicsomot más megyéből Is kénytelenek lesz­nek beszerezni. A konzervgyümölcsből 9500 tonna a megyei felvásárlási terv, a gazdaságok sárgabarackból a vártnál többet ajánlottak fel, vi­szont szilvából kevesebbre szer­ződtek, mint amennyi a feldol­gozók Igénye. A lakossági ellátásból legna­gyobb részben a Bács-Kiskun Me­gyei Zöldért Vállalat veszi ki ré­szét. Az 1980-ra tervezett 50 700 tonna étkezési zöldség és burgo­nya 70 százalékára már megkötöt­ték a termeltetési szerződéseket. Étkezési gyümölcsből 38 ezer 300 tonnára számít a Zöldért. Almá­ból, sárgabarackból elegendőt je­leztek a termelőüzemék, a szil­vát azonban várhatóan a lakosság részére is más megyéből kell majd beszereznie a kereskedelmi szervezetnek. T akarékszö vetkezet 4 százhárom településen (Folytatás az 1. oldalról.) szolgáltatások — kapcsolódó forgalmazás, kezelés és feltétel- rendszer szabályait. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben egy-egy új tevékenység bevezetése rövi- debb idő alatt történjen, mint a múltban. Dönthetnek úgy is a szövetkezetek, hogy egyes köl­csönöket — például áruvásárlási hitelt — nemcsak a tagok kap­hatnak. Ezzel elősegítik a pénz­forgalom növelését, a szövetke­zet munkájának eredményessé­gét, ami a tagságot is érinti, hi­szen osztalékot kap, amelynek mértéke ez év január 1-től az eddigi 9 százalékkal szemben még újabb 3 százalék lehet, ha eredményesen működik a szö­vetkezet. A tavalyi eredmények jól meg­alapozták a takarékszövetkeze­tek munkáját és további kibőví­tését, így lehetővé válik hogy a lakosság Igényeihez alkalmazkod­va tovább fejlesszék szolgálta­tásaikat. A cél az, hogy a megye valamennyi településén segítsé­get nyújtsanak a lakosságnak, erősítsék a banki tevékenységet. K S. ® Plntasilgo asszony és Mário Soares.

Next

/
Thumbnails
Contents