Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám
4 © PETŐFI NÉPE 0 1986. január 21. ERŐSÖDIK A TUDOMÁNYOS SZELLEMI VERSENY Műszaki haladásunk — sorskérdés írta -, dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára A világ az elektronizáció, a biotechnológia, a robotizáció által fémjelzett tudományos- technikai forradalom szakaszába lépett. A technológiák egész sora, gyárak, iparágak válnak egycsapásra korszerűtlenné, s jönnek létre merőben új technológiák, új gyártmányok, új vállalatok. A változások gyorsasága és hatása nem hagy sok időt a meditálásra. Látni kell,- hogy a műszaki-tudományos eredmények alkalmazása alapvetően meghatározza egy ország helyét a nemzetközi munkamegosztásban. Hatására mélyülhetnek az egyes országok között meglévő technikai szakadékok, módosulnak a'" világgazdaságban kivh- vott pozíciók. Kibontakoznak a gazdasági fejlődés új feltételrendszerei. Reform pz oktatásban Külföldi útjaikon a MTESZ égisze alatt utazó szakemberek mindenütt a tudományos szellemi verseny erősödését tapasztalják.' Ez a verseny kíméletlenebb a világpiac minden korábbi konkurencia-harcánál. A fejlett tőkés országok még a lassú növekedés idején is rendkívül dinamikus műszaki fejlesztést hajtottak végre. Megteremtették az új korszakhoz szükséges korszerű infrastruktúrát, ösztönzőrendszert, és piaci viszonyokat. Nagy válság, recesszió idején innovációs befektetésekre koncentrálják figyelmüket. tőkéjüket. Az innovációs készség hallatlan mértékű fokozásával képessé teszik magukat a világpiaci manőverezőkészség ki- * fejlesztésére, a termelési-értékesítési struktúrák rugalmas átalakítására. A kapitalizmus a gazdaságfejlesztési eszköztár felhasználásával óriási 'tartalékenergiát képes mozgósítani. Az USA-ban is nagy szellemi pezsgés tapasztalható Japán világpiaci térhódításának, technológiai előretörtésének hatására. E ki- Ä * hívásra a versenyszellem felélénkülése a válasz. A nyugat-európai országok által elfogadott közös innovációs programok célja Japán és az USA utolérése. Ezt támasztják alá 'frissen szerzett külföldi élményeink is. Angliában nagy offenzívát sürgetnek, szerveznek a technikai rés mielőbbi felszámolására. A , reformot az alapoknál kezdik: a műszaki közép-. és felsőoktatásban. A fejlődő és a gyengén fejlett országok közül is egyre többen ismerik fel; hogy a klasszikus értelemben vett gazdasági fejlődés nem járható út számukra. Igyekeznek megteremteni az új technológiák befogadásá- ra és továbbfejlesztésére alkalmas emberi, környezeti és gazdasági feltételeket. Ennek köszönhetően számos, eddig műszakilag elmaradott fejlődő ország technikai exportra Is képes. r A Szovjetunió és a KGST-országok A szovjet vezetés feladatul tűzte ki a műszaki-tudományos és gazdasági fejlődés még- gyorsítását. A szovjet sajtó gyakran ír arról, hogy anyagi-technikai erőforrásaikat sokszor , olyan termékek előállítására pazarolják, amikre a piacnak nincs szüksége. A szovjet vezetés bírálja azt is,'hogy a .termelékenység és a kiáramló bérek összhangja megbomlott", a teljesítményekkel nincs szinkronban a bérek és jövedelmek növekedése. Ezért a szovjet gazdaságban is a minőségi fejlődést kívánják megalapozni, és a bérek, jövedelmek alakulását függővé teszik a minőségtől és a termelékenységtől. A kibontakozó változásoknak a KGST-országok közötti együttműködésben is éreztetniük kell hatásukat. Milyen következtetéseket tudunk mindebből levonni? A tudományos-technikai forradalom vívmányainak hasznosításában a fejlett tőkés országok előnyre tettek szert a ‘ szocialista országokkal szemben. Olyan technológiai rés keletkezett, amelynek tudatos felszámolása a szocialista országok egyetemes érdeke. Ezért ís parancsoló szükséglet olyan társadalmi légkör megteremtése, amely elősegíti a technikai elmaradás megszüntetését. .Megfigyelhető, hogy minden korszerű technikával rendelkező ország termelési folyamataiban, termékeiben, a szellemi tőke részarányának növelésére törekszik, ezzel tudja termékeinek használati értékét növelni, versenyképességét fokozni. Szemben áll ezzel az a gyakorlat, amely a termelő folyamatokban jobbára a rutinra, a megszokott fogásokra hagyatkozik, s nem képes tömegméretekben a gazdaságnak lendületet adni afc innovációs készség fokozásával. Tudomásul kell venni, hogy amíg korábban a technika előmenetele határozta meg a tudományok fejlődését, ezután pontosan fordítva lesz a helyzet, a tudomány mindenkori erőviszonyai határozzák meg a műszaki arzenál ütőképességét. Korunkra éppen a tudományos teljesítmény nagyarányú növekedése, s a lendület szüntelen fokozódása a jellemző, miközben a technika gyorsan felzárkózik a tudományos pozíciók szintjére, és lökést ad a tudományoknak új magaslatok eléréséhez. A tétovázás rontja pozícióinkat El kell döntenünk, hogy milyen technológiákban leszünk képesek élen járni, melyekben lehetünk csak követők, s melyeket kell megszüntetnünk. Fel kell hagynunk az irodalmi polémiákkal a felelősséggel végzett _ f gyakorlati munka kedvéért, mert a tétovázás tovább rontja pozícióinkat! Ezek után adódik a kérdés, hogy a következő időszakban képesek vagyunk-e elmaradásunk mérséklésére, és egyes szűkebb területeken a gyors előretörésre? Véleményem szerint az elmúlt négy évtized alatt kialakult kutatási és fejlesztési szellemi potenciál garanciát jelent arra, hogy a jövőben a várhatóan még erősebb versenyben meg tudjuk tartani a jelenlegi helyünket, és egyes területeken javítani is tudjuk pozícióinkat. A cselekvéshez kettőzött ösztönzést adhat az a tudat, hogy a szellemi erőforrások hasznosításában számos gazdasági területen a KGST-országok még nem versenyképesek. E helyeken az innovációs készség lendületes fokozása létszükséglet. Tömegesen kell berendezkedniük a termelőknek a csúcstechnológiák fogadására, az ehhez szükséges szellemi alkotómunka kibontakozásához szükséges feltételek megteremtésére. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy társadalmunk leküzdje azokat a tudati beidegződéseket, amelyek az extenziv gazdaságfejlesztés évtizedei alatt keletkeztek. Felzárkózni az élvonalhoz! Politikai döntésekkel, a szabályozórendszer fejlesztésével kell létrehoznunk azt a környezetet, amelyben a vállalatok nagyobb követelményeket támasztanak a műszaki szakemberekkel szemben, akiket — ezzel párhuzamosan — nagyobb erkölcsi-anyagi elismerésben részesítenek. Az innovációs készség tömeges kibontakoztatását, a csúcstechnológia gyorsabb átvételét a kormányzat és a vállalatok együttes cselekvéssora eredményezheti. A MTESZ — kiterjedt fórumrendszerével — érdemben járulhat hozzá ehhez a folyamathoz. . . | TÖBB TEJ, KÖLTSÉGKÍMÉLŐ MELLÉKÜZEMEIT" Számvetés a Vörös Csillag T ermelőszövetkezetben Naprakész elemzéssel A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben nemrég értékelték az ágazatok vezetői az elmúlt évi munkát. A hideg tél, a fagyok okozta károk, a kevesebb csapadék ellenére előreláthatólag a tervezett 510 millió forint árbevételt elérik, a gazdasági eredmény pedig meghaladja az előirányzottat. Dobrovszki Miklós termelési elnökhelyettes , irodájában gz ajtó mellett egy hatalmas sütni való tök foglalja el a szoba sarkát. A súlya — mint később megtudtam — 39,5 kilogramm. — Ez csak azért van itt, hogy mindenkinek elmondhassam —, kezdi az elnökhelyettes —, nem ez volt jellemző az idei termésre. Mert az aszály miatt kevesebb volt a hozam, mint ameny- nyit vártunk. Húsz hektáron termeltük a Kecskeméti Konzervgyárral kötött megállapodás alapján bébiétel-készítéshez. A gondok ellenére a növénytermesztésben elértük a tervezett árbevételt. Az állattenyésztésben is számottevő a fejlődés, ebben a főágazatban a tervezett 75 millió helyett 90 millió forint árbevételre számítunk. Elmondja, hogy a tejelő tehenészetben a fajtajavító keresztezésnek köszönhetőlen az utóbbi években jelentősen emelkedtek a hozamok; Jelenleg 5250 liter a tehenenkénti tejhozam. Az elhullás a megyei átlag alatt van, az abrakfelhasználás pedig nem éri el a központi normákat. — Az állattenyésztés exporttermelő ágazat. Az értékesített hízott libákat — 362 darabot — külföldre szállították. A pecsenyecsirke a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalaton keresztül jut részben külföldre. Saját .keltetőállamásunk van, ahol nemcsak csirkét, hanem libát is keltetünk. Ez utóbbiakat a háztáji gazdaságokban nevelik, illetve hizlalják. A libamáj szintén exportcikk és a pecsenyebárány is, amelyből tavaly 2330 darabot értékesítettünk. Az alaptevékenységen túlmenően a szövetkezet élelmiszer- iparral is foglalkozik. Már évek óta sikerük van a tormaüzem termékeinek, ezenkívül száraztésztát is készítenek belfőlöi ellátásra. Kiegészítő Uzemágük a' vasipar. Lakatosüzemükben nemcsak alkatrészeket gyártanak, hanem egyéb megrendeléseket is teljesítenek. — A melléküzemágaikat azért hoztuk létre — állítja az elnök- helyettes —, mert az évek során bebizonyosodott, hogy csak így tudunk biztosan állni a lábunkon, azaz „lábainkon”. A legfőbb cél volt az elmúlt évben is az energiatakarékosság, a • költségek csökkentése, a minőség javítása minden téren. Az említett feladatok megoldásában a saját üzem- ágak is segítettek bennünket. Ha mi készítettünk el például egy beruházást, vagy akár egy alkatrészt, kevesebbe került, mint ha külső kivitelezőt vettünk volna igénybe. Egyébként is az a cél, hogy a takarékossági program , megvalósításával ellensúlyozzuk a növekvő ipari költségeket. Erre egy példát is elmond. A kombájn javítás, amelyet egy brigád vállalt él, tavaly nem került többe, mint tavalyelőtt, pedig a költségek bizonyos tekintetben emelkedtek. A brigád érdekelve volt, hogy megkeresse a költségmegtakarítás lehetőségeit, mert így több jövedelemihez jutott. Január első munkanapján ösz- szejöttek a termelőszövetkezet vezétői, és megvitatták, miképp lehetne a megkezdett úton továbbhaladni, vagyis az anyagi ösztönzőiket „finomítainii”. A szövetkezet vezetői is érdekeltek abban, hogy a hozzájuk tartozó ágazatok csökkentsék áz energiafelhasználást, a költségeket, és tovább javuljon a termékek minősége. Ettől függ ugyanis az 5 jövedelmük is. „ Fontos, hogy mindig szinte naprakész legyen a gazdasági elemzés, tudják, hol kell javítani a munkán. Ezért például az idén a Commodore 64-es típusú számítógépet közvetlenül a termelés szolgálatába állítják, vagyis a tehenészeti telepen a géppel ellenőrzik a takarmányfelhasználást, a itejhozam alakulását, és így tovább ... Az elnökhelyettes végezetül elmondja: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha a dolgozók anyagilag megfelelően érdekeltek a termelésben, akkor sok ötlettel, újítással igyekeznek elérni a célokat. Ezt segíti a szocialista versenymozgalom is, amelynek az elmúlt évben jelentős eredményei voltak. Kereskedő Sándor A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Félegyházi hintás fiú Mintha egy nyugati rémregény hátborzongató története került volna a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elé. Ilyennek tűnik a 17 éves kiskunfélegyházi fiatalember rendkívül brutális cselekménye. CSEHSZLO VÁKIA Atomerőmű-iskola — „atommérnökök” számára Poharazás Manyi bácsival A fiatalkorú A. J. kisikunfélegyházi családjában nevelkedett öt .testvérével. Túlzottan jól nem fizetett az általuk üzemeltetett körhinta és céllövölde, mégis tisztesen meg tudtak élni belőle Erkölcsi zűrzavarok — az időnként vándorló életmódból is következően — viszonylag gyakran adódtak a családban, ám ettől még nem borult fel a rend. A fiatalkorú A. J. is pontosain járt iskolába, s végül jó eredménnyel végezte el a nyolc osztályt. A szabadabb, sőt a szabadosabb élet azonban mindig jobban vonzotta a legényt, minit — a számára inkább nyűgöt, a családnak biztos megélhetésit nyújtó — hinta. Időnként el-eljáirogatott alkalmi vagy állandó cimboráival annak a faluinak a kocsmájába, ahol éppen dolgoztok. Tavaly június 19-én Páknonos- torán szórakoztatták a falubeli gyerekeket. A, J. & céllövölde felállítása után úgy érezte, aznapra elég a munkából. Kapóra jött, hogy „Manyi bácsi” gúnynevű ismerőse elhívta délután két óra körül a helyi cukrászdába. Négyig fehsem álltok az asztaltól, de addig tekintélyes mennyiségű alkoholt elfogyasztottak. A. J. ezután visszasétált a lakókocsijukhoz és lefeküdt. Fél hat tájban felkelt, majd egy arra járó ismerős házaspárral elment egy másik kocsmába, aihol rátöltött az előző szeszmeny- nyiségre. Ám irövtid idő múlva újra hazament, s ismét ledőlt aludni. Utólag már nem emlékezett arra, hogy miért kelt föl 7 óra előtt néhány perccel, s szánta rá magát egy újabb kiruccanásra. Agyában ott ködlött egy 1981-es látogatás emléke, amelyet egy közelben lalkó idős asszonynál tett. Van eladó zöldség ? A kertjében dolgozgató 74 éves asszony kicsit meglepődött, amikor meglátta a f iatalembert. Ám rögitön eloszlott miniden kételye, amikor az megkérdezte tőle. van-e eladó zöldsége? Ezért rögtön ki is húzott egy szájait, megmutatta: ennek kilóját 8 forintért adja A fiatalember üzletet ajánlott, íhaijd mondta, hogy menjenek be a házba. IÁ néni közben úgy gondolta, hogy a legény az épület bejáratánál hagyta a szatyrát. A kertből fölfelé menet A. J. még azt is megtudakolta, hogy van-e eladó szalonna, Erre válaszként azt kapta, hogy csak egv kicsi. A némi az üvegezett, zárt folyosóról belépett az éléskamrába, s odament a felkötött szalonnához. Ekkor a fiatalember hátulról elkapta az idős asszony nyaikát. Félreérthetetlenül közölte vele szándékát, majd ledöntötte hanyattfekvő helyzetbe a 'kamra földjére. A durva szavakkal előadott .kívánság”'és a testi erőszak nagyon meglepte a nénit. Védekezni próbált, miközben ledőlt az asztalról egy kosár cseresznye. A fiatal férfi természetszerűleg jobb esőben volt, mint az asszony, így rá tudott 'hasalni, a néni kétségbeesetten segítségért kezdett kiáltozni. A legény ettől megijedt, elkezdte az asszony 'torkát szorongatni. Dulakodás körijén egyre fogyott az asszony ereje, egyre nehezebben tűrte a testére záporozó ütéseket. Bárddal a kézben Közben a támadó meglátta, hogy a sarokban áll egy húsvágó tőke, rajta hentesbárd. A másfél kilónyd súlyú szerszámot fölkapta, és két csapást mért a tehetetlenül kiabáló asszonyra. A bárd mindkét esetben eltalálta az arcát, amitől erősen vérezni kezdett- A sérülések elszenvedése után rövid időre el is vesztette az eszméletét. Ezt a néhány percet akarta kihasználni A. J., 'hogy szándékát végrehajtsa. De az eszméletét közben visszanyerő sértett újra kiabálni kezdett segítségért, majd szorongatott helyzetéből hátracsúszással próbált szabadulni. Így a kamrából mindketten átkerültek a nyitott ajtón át a kiskonyhába. Itt a fiatalember az ajtó mellett talált seprő nyelével próbálta megadásra kényszeríteni az asszonyt, kétszer újból fejbevágta. A már teljesen kimerült idős nővel csak azért nem csinálhatta végig,, amit szeretett volna, mert az utolsó pillanatban belépett az egvik szomszéd, aki a kölcsönkért gázpalackot hozta vissza. A férfi a helyzetet gyorsan felismerve megfogta a 17 éves fiatalembert és kivezette a folyosóra, aihol a se- gélykiiáltásokra odasiető helybeliek megkötözték, majd átadták a percek atatt kiérkező rendőrnek. Látszólag motívum nélkül A büntetőjogi áradatomban — szerencsére — kevés ehhez hason - ló példa akad. Igen nehéz arra magyarázatot találni, mi késztette a 17 éves fiatalembert, hogy a nálánál csaknem 60 évvel idősebb asszonynál keressen szexuális élményt. ö maga a tettét erősen ittas állapotával magyarázta. Az orrvosszakértők véleménye szerint a cselekmény elkövetésekor csupán közepesen volt alkoholos, ígv ez nem zavarta abban, hogy a következményeket felismerje. Egyébként sem elmebetegségben, sem tudatzavarban nem szenvedett. A bíróság megállapítása szerint azért akarta végiül is megölni az asszonyt A. J„ ihogy elkerülje a 'rendőrségi leleplezést. Szerencsére a halál a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően — vagyis a fiatal ember akaratán kívüli okból — elmaradt, így cselekménye kísérlet maradt. A fiatalkorú A. j.-t a Bács- Kiskun Megyei Bíróság erőszakos közösülés és emberölés bűntettének kísérletében találta' bűnösnek, ezért őt halmazati büntetésül 7 évi szabadságvesztésre — amelyet a fiatalkorúak börtönében kell letölteni — és 6 éivii köz- ügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Tuza Béla Csehszlovákia, mint a bécsi Nem zetközi Atom energia Ü gy - nökség tagja, részt vesz az atomerőművek biztonságos működésének és a környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatában. A megfigyelés egyik színhelye az atomerőkutotó intézet JaSlovsiké Bohunicében (Apátszentmihályon), ahol az első atomerőművük van. Áz atomerőművek kezelőit Tmava-Nagyszom halton képezik ki. 1979 óta közel 7001 operátor, mérnök és másféle atomerőmű-kezelő szakember végzett itt. Csehszlovákia képes felkészíteni szakembereit az atomerőművek vezetésére és szolgálatára. A gyakorlati „edzéseken” minden pohtosan olyan, mint az igazi atomerőmű vezérlőtermében. Csak a bonyolult gyakorlóberendezések mögött nem az atomerőmű, hanem a számítógépek sora áll- Ez, a program Segítségével, tökéletesen szimulálja az atomerőmű mechanizmusát: a reaktor munkáját, a maghasadás folyamata során az elsődleges körpályán keletkező hő elvezetését és leadását a gőzgene- rátornak, a gőzfejleSztést, a turbinák kerekének forgását, s az általuk hajtott generátor produkcióját. Az atomerőmű vezérlőter- mében több ezer műszer számlapja mutatja a helyzetet. A műszakvezető mérnök az operátorokkal együtt figyeli őket. Hirtelen felizzik az egyik jelzőlámpa: Üzemzavar! — Kikapcsolt áz üzemanyag-ellátó szivattyú! Közben az automatizált berendezés felmondja a * szolgalatot.. . Az ügyeletes mérnöknek azonnal intézkednie kell Most az emberen imúliik minden. S a;z operátor cselekszik. Lecsökkenti a reaktor teljesítményét és keresi a baleset okát. Egyidőben mozgósítja a személyzetet. . . Az eredetileg egyetemet végzett operátor hároméves itteni kiképzés után foglalhatja el helyét az igazi atomerőmű vezérlőt erimében. Itt. a gyakorlófülkében a hangsúl v a magfizika, a maggéptan és az elektronika összefonódásán van. A tanfolyam résztvevőié „atommémök” lesz. De nem örökre. Bár amint itt vógzlett. 'tökéletesen kell ismernie az atórperőmű működését — kétévi vezérlőtermi munka után „jogosítványa” elveszti érvé- nyét, s neki újból meg kell jelennie á trnavai oktatáson. A gyakorlófülke maga is unikum. Egyetlenegy van belőle Csehszlovákiában. Brnó- ban készült, kizárólag hazai alkatrészekből. • A naposlibákat főként a háztáji gazdaságokba szállítják. # A termelőszövetkezet forgácsoló özemében számos alkatrészt készítenek.
