Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

1986. január 21. ® . PETŐFI NÉPE « 5 ÉRETTSÉGI, SZAKMA, HIVATÁS " < ' 1 Üj képzési formák a hadseregben GYERMEKÉVEK—GYERMEKÉLET Újságkészítő kunbaracsi úttörőknél Pl . «LT: t) A hetedik és nyolcadik osztályosok együtt készülnek a februári karneválra. (Straszer András felvételei) A Magyar Néphadseregben a korszerű haditechnikai eszközök magas műszaki színvonala az eszközöket kezelő, karbantartó, azok javításával foglalkozó szak­emberektől, a tiszthelyettesektől a korábbinál alaposabb szakmai képzettséget, hozzáértést kíván. Emellett az általános műveltség egyre magasabb fókát igényli tő­lük az a körülmény, hogy a pa­rancsnokságuk alatt szolgálatot teljesítő sorkatonák többsége je­lenleg már középiskolai végzett­ségű. Mindez indokolja a tiszithe- lyettesképzés olyan új formájá­nak megszervezését és kiszélesí­tését, amely a megkívánt katona* és szakmai képzettség mellett — érettségi képesítő vizsga letételé­vel — középiskolai végzettséget is ad. A tiszthelyettesképzés e fejlesztése összhangban áll az MSZMP Központi Bizottságának a közoktatás • továbbfejlesztésére vonatkozó álláisfoglalásával. és a közoktatás hosszabb távú céljai­val. A tiszt hely ebtesképzés re­formjáról a Magyar Néphadsereg Tanintézeti Csoportfőnökségén adtak tájékoztatást. — Mi a tiszthelyettesképzés to­vábbfejlesztésének célja, melyek az irányai és a megvalósítás le­hetőségei? — A tiszthelyettesképzést úgy szeretnénk továbbfejleszteni, hogy az tegye lehetővé általánosan, politikailag és szakmailag művel­tebb, beosztottaik irányítására nevelésére és a parancsnoki fel­adatok jobb ellátására képes, többségében érettségizett tiszthe­lyettesek kibocsátását. Ennek ér­dekében növeljük a. középiskolai végzettséggel rendelkezők számát, akiket egyéves időtartamú kép­zéssel igyekszünk felkészíteni a tiszthelyettesi beosztások ellátásá­ra. A szakmunkás előképzettségű- ek részéire hároméves időtartamú tiszthelyettes-képzés keretében lehetővé tesszük a középiskola' érettségi megszerzését. A négy­éves gépjárműtechniikai tiszthe­lyettes- és szakmunkásképző is­kolát szakközépiskolává fejleszt­jük, illetve a tervezett szakmun­kásképző iskolák helyett szakkö­zépiskolákat hozunk létre. száz oldalon megpróbál­ja regényesen az olvasók elé varázsolni a csaknem évszázados kutatói-felfedezési törekvéseket, amelyekkel a merész újítók, ke­resők — olykor kalandorok — igyekeztek tágítani a régebbi földrajzi, geológiai, történelmi és gazdasági ismereteket. Élvezetes stílusú könyv lapjai­ról lépnek elénk a négy-ötszáz évvel ezelőtti szereplők. Az erő­szakos gyarmatosítás útján — Mexikóban, Kubában, Kanadá­ban, Argentínában, Indiában és másutt — az aranykeresés, a gyors meggazdagodás vágya tüzel­te a mindenre elszánt embereket. Spanyol, portugál és francia cso­portok, érdekközösségek tagjai egyaránt vállalták a kockázatot, a várva várt siker reményében. A szerző egyebek mellett arról is meggyőzi az olvasókat, hogy a kalandorok, könnyű prédát, ol­csó zsákmányt kereső emberek egyben — jórészt akaratuk elle­nére, ösztönösen — tágították a világképet, tudatosították a kora­beli és későbbi emberekben azt, hogy Földünk sokkal nagyobb, tágasabb az addigi felfogásoknál, hiedelmeknél. A kalandvágyó és kincskereső igyekezet így vál­ö s s zéssé gében: az utánpótlás szélesebb körre — többségében szakmunkás vagy ennél magasabb felkészültségűekre — való kiter­jesztése kedvező lehetőségeket te­remt 'a tiszthelyettesképzés ma­gasabb szintre emeléséhez. A ko­rábbitól eltérő, továbbfejlesztett változatot fokozatosan, úgy ter­vezzük bevezetni, hogy a 17—23 éves korosztáfy dk tatását szolgáló formáik — ezen belül a három­éves. középiskolai érettségit adó képzés — már a VII. ötéves terv­időszak elején, a négyévees szak­középiskolai forma pedig 1990-re általánossá válhasson. — A Minisztertanács határoza­tot fogadott el a tiszthelyettes­képző szakközépiskolák létesíté­séről. — Több éves előkészítő munka, az érintett minisztériumokkal és más főhatóságdkikal való szoros együttműködés eredményeként született meg a Minisztertanács határozata.. Ennek értelmében: a- honvédelmi miniszter felhatalma­zást kapott arra, hogy — a Ma­gyar Néphadsereg megfelelő szak- képzettségű tiszthelyettes-állomá­nyának utánpótlása érdekében, az érdekelt miniszterekkel és orszá­gos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — Budapesten ze­neművészet i, Debrecenben elekt­roműszerész, Orosházán gépszere­lő és -karbantartó, Szabadszállá­son gépjárműtechniikai. Szolnokon repülőgép-szerelő és repülőgép- műszerész. Tápiőszecsőn elektro­műszerész és mechanikai műsze­rész, Vácon elektroműszerész tiszt­helyettesképző szakközépiskolát létesítsen és tartson fenn. — Hogyan képzelte a “gyakor­lati megvalósítást? — A tiszthelyettesképző szakkö­zépiskolák feladata olyan tiszthe­lyetteseik képzése, akik a katonai felkészítés irányának megfelelő szakmunkás-képesítést szereznek, és ezzel egyidejűleg szakközépis­kolai érettségit tesznek. A szak­középiskolát a honvédelmi minisz­ter irányítja és tartja fenn; az ál­talános tanulmányi felügyeletet a honvédelmi miniszter, a nevelés és oktatás irányítását a művelő­dési miniszter a honvédelmi mi­niszterrel egyetértésben látja el. A szakiközépiskolákban folyó ne­hatott egyfajta felvilágosító, is­meretterjesztő tevékenységgé. És ezt Emersleben összefüggésbe hozta (első hallásra talán furcsa módon) a humanisztikus törekvé­sekkel, elsősorban arra gondolva, hogy az emberi társadalmak a kölcsönös megismerés útján kö­zelebb kerülnek egymáshoz. A tudós szerző egyik nagy ér­deme, hogy miközben felemlegeti a gyarmatosítók kegyetlenségeit — olykor szívszorító gonoszságait —, a felfedezők, kalandos utazók, aranykeresők sokfajta emberte­lenségét, egyetlen percre sem fe­ledkezik meg arról, hogy mindez egyben — ellentmondásos módon, de érthetően — a fejlődést, a ha­ladást is szolgálta. Az egyes tu­dományágak — csillagászat, tér­képészet, navigáció, geodézia stb. — fejlődése éppen e durva felfe­dező törekvésnek voltak az ered­ményei. Magellan, Cabot, Cortez, Alvarodo, Pizarro és legendás tár­saik egyaránt (leginkább akara­tuk ellenére, alantasabb céloktól vezérelve) hozták-vitték az új és új ismereteket, technikákat, gaz­dasági-kulturális tudnivalókat. Varga Mihály velés ős Oktatás közvetlen szakfel­ügyeletét az illetékes megyei, fő­városi tanácsok művelődési szer­vei gyakorolják. A felvételre va­ló jelentkezés a Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívása alapján törtéhhet — a beiskolá­zásra vonatkozó általános rendel­kezések figyelembevételével1 — minden évben január 31-ig. — Melyek a felvételi feltételek, mit vállal a hadsereg, Illetve mit kell vállalnia a tiszthelyettesi hi­vatást választónak? — Az általános feltételek a kö­vetkezők; magyar állampolgárság; a felvétel évének szeptember el­sejéig betöltött 14. és be nem töl­tött 16. életév; az általános iskola 8. osztályát a felvétel évében vég­zők cselében az általános iskola javaslata, az általános iskolát már korábban el végezet tőknél pedig a 8. osztály sikeres befejezését ta­núsító bizonyítvány. Továbbá: szakmai és katonai alkalmasság, a hivatásos katonai szolgálat vál­lalása. és a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása. A jelent­kező felvételkor a szakköz épisko­lával tanulmányi szerződést köt, amelyben váltatja, hogy tanulmá­nyai befejezése után a Magyar Néphadseregben hivatásos katonai szolgálatot teljesít. A tanulmányi szerződés alapján a szakközépis­kola térítésmentes, bentlakásos el­helyezést, teljes élelmezést és ru­házatot. tankönyveket és tansze­reket. ad. fedezi a vizsgák díját és illetékét (kivéve a javító- vagy a megismételt vizsgáknál). A szakközépiskolába felvett hallgató a képzés első három évé­ben a szakközépiskola növendéke, s őt a közén iskolai katonai kol­légiumok növendékére vonatkozó jogdk illetik meg. és kötelezettsé­gek terhelik. A harmadik év vé­gén a fiatal katonai tanintézeti ál­lományba kerül, ezt (követően jogait és kötelezettséaeit a hall­gatói szolgálatra vonatkozó jogsza­bály határozza meg. A szakközép- iskolában ia képzési idő négv év. A tanulmányi kötelezettségeiknek sikeresen eleget tevők érettségi és szakmai bizonyítványt kapnak, s őket a Magyar Néphadsereg hiva­tásos tiszthelyetteseivé avatják. K. T. I. KRÍM FÉLSZIGET Az ókori Pantikapaion titkai Az 1. e. VI. században a Krímben található Keres helyén a görögök Pantika- paion néven várost alapí­tottak. Alig egy évszázad­dá! később a település a boszpoiruszi királyság szék­helye tett. A moszkvai Szépművé­szeti Múzeum régészeti expedíciót indított a Vá­rosba. Ásatásokat folytat­tak a M i th ri daitlesz^hegyen, ahol egy i. e. IV. századi templom alapjaira és há­romlépcsős lábazatára buk­kantak. A szakértők szerint a templomot a helyi lako­sok nagy becáben tartat­ták. Agyagréteggel fed­ték be a templom marad­ványait, ily módon kon­zerválták az idők és vi­szontagságok ellen a le­hetséges rekonstrukcióig. Az ásatások hdlyén szá­mos Apollót, Aphroditét, Dyonysost és Hénaklészt ábrázoló égetett agyag­figurát találtak. A liakóépítkezésetaet ku­tatva egy nagy amfórad'a- raibra bukkantak a régé­szek. A töredéken talált felirat szerint a vázai az Athéné istennő tiszteletére rendeziett Piainafiinéiniának. az attikai versenynek a győztesét illette meg. Az ősi város élete egyre inkább feltárul előttünk. Bástyák, várfalak, több mint 900 négyzietméter alapterületű középület és egy teljes utca került fel­színre. A? ásíaitások helyén régészeti-építészeti Együt­test létesítenek. Három iskolaépületbe járnak a kunbaracsi kisdobosok, és út­törők, szám szerint hatvanötén. Ügy tűnik, alaposan kihasznál­ják a kis létszámuk minden elő­nyét. Tartalmas, emlékezetes esz­tendőket hagynak maguk mögött, nagyon kevés kivétellel továbbta­nulnak. A legkisebbeknél, az összevont első és második osztályban Bogár Barnabás, a Tudor őrs vezetője kérésünkre gyorsain összefog­lalta tevékenységét: — Vezetem az őrsi naplót, segí­tek a rajfal díszítésében, és elme­gyek a úttörőtanácsba ás ... Ha felnövök, nyomozó szeretnék len­ni. Arra pedig, hogy mi volt emlé­kezetes számukra az elmúlt hóna­pokban, illetve, hogy milyen ese­mények előtt állnak, a hetedike­sek és a nyolcadikosók adtak vá­laszt. Jeruská Mihály tavaly nyári legszebb élménye a kétnapos du­nántúli kirándulás volt, mert lát­hatták Szombathely, Sopron, Sü­meg nevezetességeit, és amit külö­nösen, érdekesnek tartottak, a szentgyörgyi Csillagvárat. Pető János szerint nagyszerű volt, hogy huszonegyen Kecskemétre jár­hattak űszótanfolyamra. A folya­matosan rendezett sportvetélke­dőkre pedig Haraszti János sza­vazott. A beszélgetés eddig némi biz­tatással folyt, de János után egy­re többen kértek szót. — A művelődési otthoniban tánciskolát szerveztek nekünk — mesélte Tolnai Ági —,'tizen­• A kunbaracsi Bogár Barnabás, a Tudor őrs vezetője. Megtisztelő meghívást kapott a múlt esztendő végén a császár­töltési úttörőrőzenekar nyolc tag­ja: Angeli Attila, Dóra Tibor, Frémer Gábor, Götter Róbert, Herhner László, Hidas Zoltán, Tóth Nándor és Valkai Viktor, — sze­repelhettek a Parlamentben az országos fenyőünnepen. Az eseményről Angeli Attila és Hidas Zolj küldött beszámolót, valamint a számukra kiadott be­lépőt, amit tanáraikkal együtt va­lamennyien aláírtak. „Először december 16-án utaz­tunk meghallgatásra, a KISZ Központi Művészegyüttesének székházába. Tudtuk, hogy ekkor dől el: szerepelhetünk-e a Parla­mentben? Jól megfeleltünk, na­gyon örültünk néki! Egy hét múl­va újból Pesten voltunk, Csille­bércen szállásoltak el bennün­ket, onnan indultunk a főpróbák­ra. Nagyon alapos főpróba volt: ötpercenként játszottuk el a szig­nált a Parlament főlépcsőjén áll­va, a rendező kívánsága szerint, sokszor. Fújitunk díszjelet is, kö­szörűvé az érkezőket, majd Tóth Nándor és Frémer Gabi karácso­nyi dalt mutathatott be, és ezzel kezdődött a főműsor. Fellépett egyen járunk Csőszi Sándor órái­ra. Megtanuljuk a löx-trott, az angol keringő, a charleston, a pol­ka lépéseit, és készülünk a feb­ruári farsangra is ... ' — Készülünk a csapatnévadó­próbára ! — mondta Kalmár Ró­zsa. — A csapat tágjai számára rendezett vetélkedőn eldől, ki tud többet Petőfi Sándorról. — Azt is mondjuk el — szólt közbe Jeruska Magdi —, hogy a farsangi mulatságon harmincán— negyvenen öltenek majd jelmezt, a szüléink pedig sok-sok fánkot sütnek, amit eladhatunk, gyara­pítva a csapat pénztárát. De áru­sítunk majd papírkalapokat, mó­kás szemüvegeket, konfettit és zsákbamacskát is. — ... és ki takaf-íl majd a kon- fettíszórás után? — Természetesen mi! — zúgott a válasz kórusban. (Követésre méltó minden úttörőcsapat szá­mára !) Szarka Ilonka szabatos, szép mondatban számolt be a soron kö­vetkező vetélkedőről: — Január utolsó napján szava­lóversenyt tartunk. Mindenki je­lentkezhet, szabadon választott verset mondhat él. Ezen a napon rajvetélkedőt tartunk, majd foko­zatosan szűkítjük a továbbjutók számát, és kiderítjük, hogy isko­lánkban ki szaval a legszebben. — Beszéljünk a Hársonáról! — indítványozta Lázár Marianna. az úttörőtanács titkára, azután ő maga vállalkozott arra, hogy be­Halász Judit, a Bojtorján együt­tes, Vitéz László és a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese. Mi foly­ton készenlétben álltunk,- hogy szükség szerint azt a jelet vagy szignált játsszuk el, amire szük­ség van a műsorban, örültünk, hogy sokszor volt -ránk szük­ség .. . Jutott időnk a Parlamentben* való nézelődésre is. Megismer­kedtünk Sólyom Laci bácsival, az épület gondnokával. Vele nézhet­tük meg a csodálatos országgyű­lési termet. Megkerestük a megye képviselőinek székeit, és egy- egy pillanatra beleültünk a mi­niszterek székeibe ... A műsort a következő napok­ban is bemutattuk, esetenként két alkalommal. A Magyar Televízió is felvette az egészet. Aztán meg­néztük magunkat a januári mű­sorban, és bizony egy kicsit csa­lódtunk, mert fél percnyi sem volt a mi szép szignálunk. De azután hamar megvigasztallód- tunk; hiszen szerepelhettünk a Parlamentben. És ez volt az iga­zi nagy élmény, meg is köszön­tük a szereplésre való felkészí­tést tanárainknak, Angeli Mátyás­nak és Farkas Ferencnek.” számol a 48 példányban „megje­lenő'' csapatújságról. — Mindig szerettük az újságo­kat, csináltunk sajtófigyelőt is a faliújságunkra. Azután egyszer úgy döntöttünk, hogy magunk örö­kítjük meg mindazt, ami a csapat életében lényeges. Az újság leg­nagyobb részét a mi beszámolóink töltik :ki. Amiről most valameny- nyien tudunk, az esztendők múl­va feledésbe merülhetne, ha mi nem írnánk meg. Arra is gondol­tunk, hogy most a mozgalom negy­venedik évfordulóját ünnepel­jük. utódaink pedig biztosan ké­szülnek majd a hatvanadik, a nyoicvanadik évfordulóra. Ne­kik is jó lesz, ha megnézhetik, hogyan éltünk, dolgoztunk a nyólcvanas évek közepén. Évente négy újságszámot készítünk. Be­számolóink mellett mindig van Uelye a rejtvénynek, a humornak is. Társunk, Ubornyák Károly rajtitkár az elmúlt nyáron Zán- kán táborozhatott, jutalomkép­pen; a Harsonába készített sok jó beszámolójáért mehetett el a Balaton-parti gyermekvárosba. * * * Dicséretes kezdeményezések, : élénk mozgalmi élet. Röviden így foglalhatnánk össze a kun'baracsri benyomásokat. Azt kívánjuk a csapat aprajának-nagyjának, hogy • továbbra is ennyi ötlettel, lendü­lettel dolgozzanak, maguk és az őket követők örömére. S— PÁKOLITZ ISTVÁN: Füst Kékezüst vasezüst, kavarodik, i , bodorodik, * terekereg a füst. Fürge szél fodrozik s viszi, hahó, a ragyogó hajnalcsillagig. KISS BENEDEK: Valamikor Valamikor — mikor vala? — valamikor vala jó! Uborkafán termett a'tök, diófán a mogyoró. Valamikor — mikor vala? — valamikor vala szép: hullt a manna és mazsola, a Tejút a földig ért. Csokoládé mint a tenger, a cukor hegyekben állt... Valaha volt — volt valaha? — valaha volt jó világ! Rejt vény fejtőknek Az elmúlt héten közölt rejt-' vény helyes megfejtésle: Jókai (Mór). Művei: A kőszívű ember fiai, Fekete, (gyémántok, Kár- páithy Zoltán stb. A jó megfejtést beküldők kö­zül az alábbiaknak kedvezett a szerencse, részükre könyvet pos­táztunk: Benes Roland, Miske; Voss Ildikó, Kunszientmiklós.; Kiss Éva, Bácsbökod; Szilber Roland, Állampuszta; Blehó Andrea, Kisszállás; Pásztor Edina, Kecel; Kürtösi Irén, Bu­gac, Sereg József, Gara; Erdős Mihály, Tass; Szabó Judit, Vá­rosföld. összeállította: Selmeci Katalin KÖNYVESPOLC Az idei téli politikai könyvnapők- ra jelent meg az Univerzum sorozatban Ot­to Emersleben kötete, Az arany orszá­gai címmel. A Kossuth Könyvkiadó ismételten „letett az asz­talra” egy re­mekművet. Folytatása ez annak, amit az ugyancsak né­met szerző, Walter Krämer abbahagyott az Üj látóha­tárok című monográfiá­jának megje­lentetésével, az 1974-ben bekö­vetkezett korai halála miatt. Emersleben méltó követő­je nagyszerű mesterének, amikor alig több, mint két­I TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Szignál a Parlamentben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents