Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

1986. január 21. © PETŐFI NÉPE • S Figyelemmel kísérjük a magyar tapasztalatokat A múlt héten megyénkben tartózkodott az Olasz Kommunista Párt négytagú delegáció­ja, Alfonsina Rinaldinak, az OKP KB tagjá­nak, a Modena megyei bizottság első titkárának vezetésével. A testvérmegyei pártküldöttség Bács-Kiskun politikai, gaz­dasági és kulturális életével ismerkedett, megyénk számos városában, községében járt. Ebből az alkalomból kértünk in­terjút a modenai első titkártól. Interjú Alfonsina Rinaldival, az OKP Modena megyei Bizottságának első titkárával * TÉNYEK ÉS REMÉNYEK Tizenhatan a várossá válás útján — Az Olasz Kommunista Párt idén ünnepli megalakulásának 65. évfordulóját. Milyen fela­datai, céljai vannak ma a párt­nak, és milyen eltérő, sajátos tevékenységet jelent ez a mo­denai pártmunkában? — Mi úgynevezett „vörös tar­tomány” vagyunk. Modenában a kommunista párt 52 százalékos szavazati arányt ért el a válasz­tásokon, ezért a megye községei­nek nagyobb részét, s magát a megyét is mi vezetjük, olyan kor­mány alatt, amelynek ellenzéke vagyunk. Mi tehát folytatjuk har­cunkat. a kormánnyal szemben és egyidejűleg kormányzunk is. Ez mindenképpen jellegzetes, Mode­nára jellemző eltérés. Sajátos az is, hogy három, pártunkra adott szavazatra jut egy párttag, tehát a mozgalomhoz tartozás igen szé­les körű. Ezzel a nagy tömegpárt­tal kell tehát dolgoznunk úgy, hogy a párton belüli demokrácia ne csupán üres szólam maradjon. Fontosnak tartjuk, hogy minden tervünkben, javaslatunkban ben­ne legyen a tagok véleménye. Ez egyébként az áprilisban kong­resszust tartó OKP-ra országosan is érvényes. Olyan programot kell kidolgoznunk, amely napjaink kö­vetelményeinek megfelelően pró­bálja a gazdasági, szociális és ál­talában az égető társadalmi kér­déseket megoldani. Sajátságos Modenában az is, hogy a 79 ezer párttagból 35 ezer tagunk nő. Ennek ebben az or­szágrészben már hagyományai vannak. 1921-ben, a párt meg­alakulásakor már nő volt a 'me­gyei titkár. Gondolom, ez a tra­díció is hozzájárült ahhoz, hogy legutóbb engem választottak er­re a tisztségre. — Miben látja a testvérme­gyei és pártközi kapcsolatok jelentőségét, s hogyan kap ez szerepet programjukban? — Az OKP modenai bizottsá­gának delegációjaként vagyunk itt, de emellett pártunk országos vezetésének elhatározását is kép­viseljük, annak érdekében, hogy az 1986—87-es évekre meghosz- szabbftsuk az együttműködést. Va­lóban érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy minden országot meg­ismerjünk. Ügy hiszem, helyte­len lenne a kelet-európai orszá­gokat egy kalap alá venni, azo­nos véleményt nyilvánítani ró­luk. Igenis, külön-külön meg kell ismerni és vizsgálni a létező szo- cializimus országait, azoknak eset­leg eltérő módszereit, valóságát és ennek alapján formálni képet. Különös érdeklődéssel tekintenek az olasz kommunisták azokra a tapasztalatokra, melyeket Ma­gyarország gazdasági, szociális és kulturális területeken szerzett. Figyelemmel kísérjük azokat a kísérleteket, amelyeket a magyar elvtársak a demokrácia és a köz­életben való részvétel erősítéséért folytatnak. Ez gazdasági és intéz­ményi szinten egyaránt figyelem­re méltó. Számunkra a demokrá­cia egyetemes érték, és úgy gon­doljuk, hogy a szocializmus cél­ja az ember felszabadítása, ezért pedig a demokráciával állandóan szembe kell nézni, meg kell ér­te küzdeni. — ön szerint milyen terü­leteken lehetne az együttmű­ködést bővíteni? — Éppen az előzőekben elmon­dottak miatt szeretnénk az együtt­működést kiszélesíteni.- Túl a már létező párt-, intézményi és saj­tókapcsolatokon — amely, ahogy tudom, a L’Unita és az önök lap­ja között évek óta gyümölcsöző — az ifjúsági szervezetek is együttműködhetnének. _Ez‘ annál is fontosabb, mert egy’ társada­lom egészségi állapotának a hő­mérője az, hogy a fiatalok saját jövőjük résztvevőjének, alakítójá­nak tekintik-e magukat. Ha itt bizonytalanságok vannak, attól az egész társadalom jövője láza- sodik vagy hűl le. Ugyancsak gaz­dagítani próbáljuk tapasztalata­inkat az idősekkel kapcsolatban. Hosszú évekig azért folyt a harc országunkban, hogy a nyugdíj tisztességes megélhetést nyújtson, de ez még mindig komoly gond. Ügy véljük, hogy az idős embe­rek ' is folytathatnak gazdasági, társadalmi tevékenységet saját szabad-választásuk alapján. A krízis, a válság gyakran a nyug­díjba vonulás pillanatában jelent­kezik, és itt a szokásrendszerben is meg kell változtatni egy-két dolgot. Ezen a téren sem voltak érdektelenek az önöknél tapasz­taltak. MEGÁLLÓÖBI.ÖKET KEI I KIALAKÍTANI Milyen távolságra állnak meg az autóbuszok a rendelőintézettől? Több kecskeméti olvasónk — levélben, személyesen — ki­fogásolta, hogy az új helyre költözött rendelőintézet tö­megközlekedési járművekkel való megközelítése nem meg­felelő. A kifogás: a rendelőin­tézet bejáratáig több száz mé­tert kell gyalogolni, ez rosz- szabb, mint korábban volt, ugyanis akkor az autóbuszok az egészségügyi intézmény be­járata előtt álltak meg. Sokan kérték: a Kunság Volán ál­lítsa meg az autóbuszjárato­kat a rendelőintézet előtt. A jelenlegi autóbuszmegál­lóktól — a kórház, a mentők előtti, a széchenyivárosi autó- busz-decentrumtól — a ren­delőintézet bejáraita 50—300 méter távolságra van. A tö­megközlekedéssel szemben támasztott követelmények elő­írják: úgy vezessék az autó­buszok nyomvonalát, hogy azok megállóhelyei 300 méte­res úgynevezett „rágyaloglás- sal” elérhetők legyenek. En­nek a követelménynek tehát a jelenlegi megallóhelyrend- szer megfelel. A járatok sűrű­ségével sem lehet baj, ugyan­is a 20-as nyolc, illetve tizen­öt percenként, a 21/1, a 21/2 és a 22-es járat félóránként, míg a decentrumba érkező 6, 12, és 13-as jeli busz félórán­ként, a 14-es Hz/ illetve húsz percenként közlekedik. Kovács Ferenc, a Kunság Volán forgalmi és kereskedel­mi igazgatóhelyettese ennek ellenére hangsúlyozta: ..a vál­lalaton nem múlik a megállók rendelőintézethez közelebbre helyezése, de ehhez — forga­lombiztonsági okok, illetve a keskeny Nyíri úton való köz­lekedés miatt — autóbuszöb­löket kell kialakítani.” A város belterületén a kü­lönböző közúti létesítmények kialakításáért a tanács a “fe­lelős. Ezért felkerestük J rsa Ernőt, a műszaki osztály cso­portvezető mérnökét, és meg­kérdeztük, mikor készülnek el az aiutábiuszöiblök? „A megállóhelyeket a jelen­legi — kórház előtti — és az Akadémia körúti csomópont közötti részen szeretnénk ki­alakítani. Ez valóban köze­lebb lenne a rendelőintézet­hez. A- megállóöblök kialakí­tása nélkül az autóbuszok megállításáról szó sem lehet, hiszen ezzel súlyos balesetve­szélyt, állandó forgalmi rend­ellenességet hoznánk létre. Az öblök elkészítéséhez a terve­ket megrendeltük, kialakítá­sukra a pénzügyi lehetőségek függvényében kerül sor.” Tehát a megvalósításig a rendelőintézetet felkeresők­nek, a betegeknek gyalog kell megtenniük az . 50—300 méte­res távolságot, attól függően, hogy melyik autóbuszt veszik igénybe. Sajnálatos, hogy a létesítmény és környéke ere­deti tervének készítői annak idején nem láttak tovább a rajzasztalukon fekvő papír­nál ... Gémes Gábor csak benyomásokról, lehet szó — ezek viszont pozitívak. Érdekes­nek találtam azokat a törekvé­seket, amelyekkel az itteni elv­társak megismertettek. Különö­sen a gazdaságban, ezen belül is a mezőgazdaságban alkalmazott új módszereket tartom figyelmet érdemlőnek. Például a kisegítő, kiegészítő tevékenységet folytató mezőgazdasági üzemeket megis­merve vált számomra érthetővé, hogyan lehet egyszerre eleget ten­ni a rugalmassági követelmények­nek és kitölteni az egyes nagy­üzemek termelése közötti űrt. Ve­zetőik világosan tátják, hogy a technológiai fejlődési folyafnat, az intenzív gazdálkodás és az azzal járó változások új helyzetet te­remtenek. Nálunk ezt a folyama­tot bitelét vesztett, lejáratott tár­sadalmi körök hajtották végre, vezették. Ma hárommillió munka­nélküli jelzi, hogy ilyen „ered­ményekkel” is járhat ez a válto­zás. Ügy gondoljuk, hogy a tudo­mányos-technikai fejlődés nyomán fellépő gazdasági struktúraátala­kulás minden esetben — még olyan vezetés mellett is, amely az általános érdekeket követi — komoly társadalmi változásokat fog hozni, az osztályoktól egészen az egyén társadalmi szerepéig. Nagyon örültem annak, hogy ezt önök is látják és szembenéznek a kérdéssel. Hámori Zoltán Megváltozott 16 magyar település státusa. Január elsejétől Bácsalmás, Bicske, Boglár- lelle, Budaörs, Szécsény, Szdgetszentmiklós, Sárbogárd, Edelény, Püspökladány, Kisbér, Kunszentmárton, Tiszakécske, Tokaj, Tisza- vasvári, Mezőkovácsháza, Vasvár megszűnt nagyközség lenni, várossá nyilvánították. Ily módon 125-re szaporodott városaink szá­ma. ... De vajon a változás mit jelent az immár várossá lett településeknek? Tapasztalatok szerint a ,/város” cím lendületet ad a fejlő­désnek; élénkül a közélet, több társadalmi munkát vállalnak az ott élők, a helyi üzemek pedig inkább hajlandók anyagilag is támo­gatni egy-egy új beruházást, iskola, óvoda, szakorvosi rendelő építését. i Huszonhét pályázó közül A várossá nyilvánítás igazi hullámait egy 1983-as irányelv indította el. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a Miniszterta­nács felhatalmazásával; valamint az Országos Tervhivatal, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal egyetértésével határozta meg, miként születhet faluból város. Tavaly összesen 27 nagyközség nyúj-tott be pályáza­tot a cím elérése érdekében. A törekvéseket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy egyes települések támogatást kérő külön kérelmek­kel ostromolták az ilyen-olyan szerveket. A bírálók alaposan körülnézték a. jelent­kezők házatáján. Sok mindenre kíváncsiak vol­taik. Egyebek között arra, hogy a nagyközség központjának van-e városias jellege, milyen a környezet, az épületek külső megjelenése, rendezettek-e az utcák, a terek? Vizsgálták a falú történelmi, társadalmi értékelt, hagyo­mányait, továbbá azt, hogy milyen kapcsola­ta van a vonzáskörzetével, s egyáltalán mi­lyen hatást gyakorol rá? És természetszerű­leg számos más kérdésre is választ kellett adniuk a falu gazdáinak. Az egységes össze­hasonlítás érdekében a statisztikához nyúl­tak a bírálók. A pályázók adatait összehason­lították a hasonló nagyságú városokéval, ösz- szevetették például az összkomfortos lakások arányát, a csatornahálózat hosszát, az egy körzeti orvosra jutó lakosok, az óvodai, a bölcsődei férőhelyek számát és így tovább. Kit illet meg a cím? A döntéselőkészítésben azonban az is sze­repet játszott, hogy a pályázó település vá­roshiányos területről jelentkezett-e? Az Épí­tésügyi és. Városfejlesztési Minisztériumban — Milyen benyomásokat szerzett Bács-Kiskunban? — Először járok Magyarorszá­gon. Nem szeretem azokat az em­bereket, akik néhány napos ki­rándulás után ítéletet mondanak egy országról. Számomra valóban A Halley-üstökös. ft Hazai csillagász és a Halley-üstökös A minden idők leghíre­sebb üstökösé­nek is nevez­hető Halley- üstökös meg­jelenését már több éve váró csillagászok­nak kellemes meglepetés­ben volt ré­szük 1985 őszén, amikor a híresség vég­re szabad szem­mel is látható­vá vált. A ko­rábbi becslé­seket fölül­múlva látvá­nyos csóvát is eresztett már, holott ezt csak január végére remélték a ku­tatók. A nemzetközi sajtóban közzétett képek mindeddig csupán a kométa fejét mutatták, mert annak többi része még nem fejlődött ki, illetve nem volt eléggé fényes. Egy magyar csillagász, dr. Szécsényi- Nagy Gábor, a budapesti Eötvös Loránd Tudomángyegyetem csillagászati tanszé­kének adjunktusa 1986. január 5-én a ko­ra esti órákban fotókat készített a Halley- üstökösről. Felvételeit a Magyar Tudomá­© Szécsényi-Nagy Gábor mikroszkóp segítségéve] ellenőrzi a felvétel minőségét. nyos Akadémia Csillagászati Kutató Inté­zetének Piszkéstetői Obszervatóriumából készítette, a legérzékenyebb hazai távcső­vel. A képek.mintegy 190 millió kilométer távolságból mutatják az üstököst, amely jelenleg már a déli égbolton tartózkodik, és megfigyelése hazánkból, illetve Európá­ból és Észak-Amerikáiból egyre nehezeb­bé válik. Még remélhető a nyomon köve­tése, majd március végén, április elején bukkan fel újra- horizontunk fölött. hallottunk Tisza vas váriról, hogy tudniillik a település külterülete csupán átlagosnak, közepesnek mondható, mégis város lett a fa* luból, mert a környék városhiányos. Igaz, a nagyközségben üzemelő Alkaloida Gyár a .jövőben is sokat segíthet a falu fejlődésében. Talán ilyen vagy ehhez hasonló ellentmondá­sokkal magyarázható, hogy a városra nyilvá­nítás előkészítő szakaszában komoly viták alakulták ki: végül is melyik települést ille­ti meg a város cím? Aztán, amikor a pályá­zatok az Elnöki Tanács, később pedig a kor­mány asztalára kerültek, már egységes volt az álláspont. Az előterjesztő Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese, dr. Laczkó László állítja: min­den kétséget kizáróan a város cím viselésére, s e szerep betöltésére legalkalmasabb telepü­lések státusa változott meg. Az tény, számos szervezet, mint például a Magyar Urbanisztikai Társaság nem kapott meghívást a bíráló bizottságba. A MUT sze­rint valamennyi magyar városi jogú nagy- , községet várossá kellene nyilvánítani, hiszen a mostani 16 szerencsés település jogai sem változnak, illetve változtak meg. Dr. Laczkó László megerősíti: a várossá nyilvánított fa­luk nem kapták meg azokat a privilégiumo­kat, amelyeket a korábbi városok megkaptak, azért, mert a tarifaváltozásokból — mint n közlekedési, netán áramdíj csökkentéséből — bekövetkező különbözetet sem a szóban forgó falu, sem az ország nem nélkülözheti. Ugyanakkor tudvalévő, nem örökéletű meg­különböztetésről van szó, később az új váro­sok is kérhetnek, s a lehetőségek szerint nyil­ván kapnak is majd pénzt ilyen vagy 'olyan forrásból. Egyébként az ÉVM nem tartja szükségesnek, hogy akár a MUT, vagy más szervezet, egyesület részt vegyen a bírálóbi­zottságban. Jelen volt viszont a Hazafias Népfront, s ily módon a legszélesebb nyilvá­nosság előtt zajlott a pályázatok elbírálása — vélekedett dr. Laczkó László. Kötelezettséggel jár Az ÉVM az érvényben lévő pályázati rend­szert megfelelőnek és az ésszerű településfej­lesztés egyik eszközének, tartja, mivel a „vá­ros” címet elnyerő falvaknak komoly köte­lezettségeik vannak a környező települések­kel szemben. Hogy ezeknek sikerül-e eleget tan/ni vagy sem, vagyis, hogy a szóban forgó települések alkalmasak-e a város szerepkör betöltésére — lehetetlenség megjósolni. Egy utólagos összevetés, felmérés adhat majd csak pontos választ. Bár arra még nem volt pél- J da, Hhgy akXr egy települést is visszaminősí­tettek, volna faluvá, megvonva tőle a''„város" címet. II. T. ELŐTÉRBEN A TECHNIKA Kereskedelmi hálózatfejlesztés 1985-iben több, már korábban elkezdett nagybe­ruházás fejeződött be a belkereskedelmi hálózatban. Átadták rendeltetésének egyebek közt a kispesti ’Centrum és a pesterzsébeti Skála Áruházat, s az ország nagyobb városaiban több bevásárlóközpon­tot. összességében mintegy 100 ezer négyzetméter­rel bővült, s ma már meghaladja a 8 millió négy­zetmétert a kereskedelmi és vendéglátó hálózat. A kereskedelemben elsősorban a nagyobb alapterületű üzletek részaránya növekedett, míg a vendéglátás­ban mind több a kisebb, hangulatos söröző, gyors- étkező, grilllbár. Üj vendéglátó láncok is kialakul­tak: a fővárosban már több City-grill, Krumplis Fáni-üzlet működik, s ha a tárgyalások eredmény­nyel járnak, MacDonald-hálózat is lesz. Az idei hálózatfejlesztési elképzelések szerények, a vállalatok óvatosan terveztek, mert még nem tudják pontosan, hoigy milyen anyagi források áll­nak majd rendelkezésükre. Ezért ebben az évben nagyobb beruházást nem kezdenek. Célul tűzték ki a hálózat technikai színvonalának fejlesztését, s a Belkereskedelmi Minisztérium is szorgalmazza a felújításokat, hiszen a- bolthálózat mintegy három­negyed része már elavult. A rekonstrukciókra el­sősorban a forgalmasabb helyeken kerül sor, vala­mint ott, ahol a városrendezés ezt szükségessé te­szi. A technikai eszközök — például a hűtőgépek,' pénztárgépek, bolti mérlegek — cseréje is sokhe­lyütt sürgető feladat. A minisztérium ehhez a ko­rábbiaknál nagyobb központi támogatást nyújt az idén. Tervezik a TÜZÉP-telepek felújítását is, a leg­több helyen ugyanis rendkívül mostoha körülmé­nyek között szolgálják ki a tüzelő- és építőanyago­kat. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősor­ban a szilárd útburkolatok kialakítására, anyag- mozgató gépek vásárlására és az áru megóvását szolgáló építmények létesítésére fordítják. Korsze­rű vásárlási körülményeket nyújtó Fészek Áruház eddig 14 van, de számos szövetkezet is nyitott ha­sonló jellegű áruházakat. Tervezik a hálózat to­vábbi bővítését, az idén azonban nem lehet számí­tani új létesítmény megnyitására. A kistelepülések bolthálózatának fejlesztése a tanácsok hatáskörébe tartozik. Az ehhez szükséges anyagi eszközök a szakigazgatási szervek rendelke­zésére állnak, ám önállóan döntenek arról, hogy esetleg -r- a -lakosság által is fontosabbnak ítélt — más célokra fordítsák azokat. A Belkereskedelmi Minisztérium számításai szerint az alapellátó háló­zat az elkövetkezendő öt évben a kistelepüléseken, a peremkerületekben és a lakótelepeken összessé­gében 140—170 ezer négyzetméterrel gyarapszik. Számítanak arra is, hogy a magánkereskedők mind több üzletet nyitnak ezeken az ellátatlan helyeken, a működési engedélyek kiadásával a tanácsok is erre ösztönzik őket. \ A tervek szerint a kistelepülések, a peremkerü­letek és az új lakótelepek mellett az üdülőkörzetek kereskedelmi hálózatát is tovább fejlesztik a hete­dik ötéves terv időszakában. A konkrét elképzelé­seket a közeljövőben egyeztetik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents