Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

1 • PETŐFI NÉPE *» 198C. január 20. A kommunisták érdekei SAJTÓ POSTAI Lj Tudjuk, hogy társadalmunk az érdekviszo­nyok szempontjából sem homogén — bár több mozgásait tekintve ebbe az irányba fej­lődik. A politikai gyakorlatban a kommunis­táknak számolniuk kell társadalmunk össze­tett érdekviszonyaival, hiszen az emberek tevékenységét végső soron érdekeik határoz­zák meg. A pártot és szervezeteit tömegesen érik azok a társadalmi hatások, amelyek az egyes osztályok, rétegek, társadalmi csopor­tok közös, általános érdekein túl, azok sajá- tos. részérdekeihez kötődnek, s amelyek'nem­egyszer egymással is ellentmondásban állnak. E hatások a pártszervezetek tevékenységében, a párttagok gondolkodásában, a felmerülő kérdések elemzésében, illetve a rájuk adan­dó válaszok tartalmában egyaránt megjelen­nek. A szocializmus viszonyai között megvan­nak a feltételek a társadalmat alkotó osztá­lyok, rétegek, csoportok és egyének alapvető érdekei egységének kialakításához. Ezt a szocializmus természete, társadalmi, politikai és gazdasági viszonyai teszik lehetővé. Az ér­dekek összehangolásának lehetősége azonban nem automatikusan jön létre, hanem az ér­dekviszonyokkal számoló tudatos tevékenység révén. Ebben pedig az kulcskérdés, tudunk-e olyan célokat kitűzni, olyan döntéseket hoz­ni, amelyekben a különböző társadalmi hely­zetű emberek ráismernek saját érdekeikre, s amelyek megvalósításáért éppen ezért sze­mélyes elkötelezettséget erezve magasfokú v cselekvőkészséget tanúsítanak. Az elmúlt évtizedek jelentős társadalomtu­dományi felismerései közé tartozik az érdek- viszonyok szerepének melyebb megismerése, s a politikai gyakorlatban való fokozott fi­gyelembevétele. A pártnak az érdekviszonyok feltárásában, egyeztetésében — vezető szere­pének lényegéhez kötődő — alapvető funk­ciója van. Az érdekek sokféleségét, össze­tettségét jobban figyelembe vevő ‘politikai gyakorlat azonban vissza is hat a pártra, érin­ti munkáját, vezetési stílusát, de konzekven­ciákkal jár a pártdemokráciára, ezen belül a pártban folyó vitákra is. Úgy tűnik, hogy ezt eddig nem vizsgáltuk, nem vettük figye­lembe kellőképpen a párt belső életében, po­litikai gyakorlatában Részben ezzel függ össze, hogy a különbö­ző érdekekkel kapcsolatos kérdésekről nem a pártszervezetekben folynak az érdemi viták, hanem más fórumokon. Nem fejlődött még ki markánsan a társadalomban, illetve a pártszervezet működési területén ható külön­böző érdekek feltárásának, rangsorolásának párton belüli mechanizmusa. Pedig a párt szervezeti felépítésénél, szervezeteinek min­den fontos területen való jelenléténél, és tag­ságának szociális összetételénél fogva egy­aránt alkalmas arra, hogy közvetlenül is ér­zékelje társadalmunk valóságos érdekviszo­nyait, szüntelenül újratermelődő ellentmon­dásaikkal együtt. A párttagok szociális össze­tétele azt mutatja, hogy a pártban különböző társadalmi helyzetű emberek vannak, akik az alapvető közös érdekek mellett személyükben is hordoznak eltérő részérdekeket. A felme­rülő kérdéseket az általuk képviselt érdekek­től motiváltán szemlélik. A pártnak alapvető érdeke, hogy a társadalom érdekviszonyai ne csak társadalmunk politikai rendszerének különböző szervezetein keresztül áttételesen, hanem a párton belül közvetlenül is felszín­re kerüljenek. Ez fontos feltétele annak, hogy a pártszervezetek politikai cselekvésük során jól érzékeljék, s megfelelően vegyék figye­lembe az érintett érdekeket. Ezért keresni kell annak módját, hogy az érdekviszonyok felszínre kerülését és megismerését a párton belül is céltudatosabban ösztönözzük. Az érdekek sokféleségében mit képviseljen a pártszervezet? Az egyéni, a csoport-, vagy a társadalmi érdeket? Egyiket sem hagyhatja figyelmen kívül, de azt mindig a konkrét kö­rülmények alapján kell meghatároznia, hogy mit és milyen súllyal vegyen figyelembe. Alapállása, irányadó célkitűzése mindig a tár­sadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek össz­hangjának megteremtése, vagy közelítése le­gyen. A pártszervezet képviseli a társadal­mi érdeket is, hiszen ezt fejezi ki a párt poli­tikája, amelynek helyi képviselője, megvaló­sítója. De a pártszervezet része a vállalati munkakollektívának is. Érzékeli és képviseli annak napi és távlati érdekeit, de nem mond­hat le arról sem, hogy a hozzá forduló és sé­relmet szenvedett emberek jogos érdekei mel­lett kiálljon. Felmerül a kérdés: nem vezethet-e az érdek- viszonyok erőteljesebb figyelembevétele po­litikai gyakorlatunkban a pártegység ese­tenkénti gyengüléséhez? Úgy vélem, nem. Abból kell kiindulni, hogy a társadalom, s benne a párttagok érdekviszonyainak össze­tett jellege, sokfélesége realitás, amely léte­zik és hat akkor is, ha felszínre jutását nem szorgalmazzuk. Céltudatos feltárásuk, elem­zésük viszont a párton belül lehetővé teszi hozzáértő kezelésüket, hatékonyabb felhasz­nálásukat a politikai gyakorlatban. Takács István SIKERESEN TELJESÍTETTÉK AZ ÖTÉVES TERVET Jakabszálláson növekedett az alaptevékenység bevétele 19H5 volt a hatodik ötéves terv utolsó eszléndeje. Népgazdaságunk valamennyi ágazatában készül a számvetés: ki mit végzett az el­múlt öt esztendőben? A mezőgaz­dasági üzemek nagyon nehéz terv­időszakot zártak. Több éven ke­resztül aszály, jégverés, pusztító vihar, tavaszi fagy húzta keresztül a gazdák számításait. Mind­emellett a szabályozók változásai, a költségek növekedése, a piaci le­hetőségek gyakori, kedvezőtlen for­dulatai sem könnyítették a terme­lést. Ennek ellenére a jakabszal- lási Népfront Szakszövetkezet jő eredményekkel zárta a hatodik öl­éves tervet. A szövetkezet vezetői a terv elkészítésekor mintegy vezérelv­ként tűzték ki, hogy a fejlesz­tésié fordítható összeget a leg­ésszerűbb felhasználás céljából a hatékonyan gazdálkodó ágaza­tokba kell befektetni, olyan ága­zatokba. amelyek hosszabb távon biztonságot jelenthetnek. Az így ny ert, javakból végül is az alap- tevékenységüket akarták erősí­teni. A tervnek megfelelően bőví­tették műanyagüzemüket, ahol dugókat gyártanak. Ezek na®' részére a saját termelésű pa­li n'ka, valamint a kooperációban készített pezsgő és bor palacko­zásához van szükség; így védik ki azt, hogy a „dugóhiány” hát­ráltassa a szőlő- és gyümölcsfel­dolgozással, -értékesítéssel kap­csolatos terveik megvalósításét. A kurrens cikkből — mármint a dugóból — egyébként jut a piac­ra is. Annál inkább, mivel a meglevő két gép mellé 1984-ben újabb ötöt vásároltak, igv nagy­mértékben növelni tudták ter­melésüket. A műianyagüzem ér­ői Korszerű körülmé­nyek között, modern új gépen dol­gozik I.u- gossi Dezső- né a szövet­kezet mü- anyagii ze­niében. (Mé­hes! Éva felvétele) bevétele 1980Jban 182 ezer. a múlt év végén pedig már tizen­ötmillió forint volt. Baromfitenyésztésük hasonlóan fejlődött. Korszerűsítették, bőví­tették broilercsirke-nevelő tele­püket, az új beruházás költsé­geit a rémi Dózsa Tsz-szel. a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lattal és a kecskeméti Gabona.- f-irgalmi és Malomipari Válla­lattal közösen viselték. A tevé­kenységre gazdasági együttmű­ködési szerződést kötöttek a partnerek. A rémi tsz adja a na­poscsibét. a gabonaipar, a tápot, a feldolgozó veszi át a broiler - csirkét. Anyagi érdekük, hogy ki-ki a legjobbat nyújtsa e közös munkában. Mindennek meg is lett az ered­ménye. A teljes kapacitással működő telepen az országos át­lagnál jobbak az úgynevezett faj­lagos mutatók, amelyek a jó mi­nőségű, hatékony munkát bizo­nyítják. A broilercsirke-nevelés bevétele 1980-ban nem egészen kétmillió forint volt, 1985-ben pedig megközelítette a 35 millió forintot. A kedvezőtlen időjárás és a költségek emelkedése ellenére a jakabszállási szakszövetkezetiben növelték a szántóföldi növény- termesztés, valamint az áruto- jás-termelés bevételét. Ez utóbbit az 1980. évi 20 és fél millióról 1985 végéig 32 millió forintra. S bár egyik-másik tevékenységük­ben nem teljesítették a tervet — a kertészetben például —, egé­szében véve sikeres öt esztendőt tudhat maga mögött a Népfront Szakszövetkezet. Bruttó jövedel­mük 1980-ban harminckilenc­millió forint volt. az 1985. évi — nem végleges számítások szerint — elérte a 61 milliót. A. M. Sárközy Péter: Biogazdálkodás szántóföldön------------ --------------------------------­K ÖNYVESPOLC A mezogii/r! i.ság kemi/ólá ** sí — a műtrágyák, a sze­lektív gyomirtó szerek — való­sággal átalakították a növényter­mesztést. Magyarországon 1930- btin egv hektárra hat kilogramm műtrágya-hatóanyag jutott. ma csaknem 300 kilogramm. de többszörösére nőtt a rovar-, gom­bé-. atkaölő és gyomirtó szerek felhasználása is. Milyen határig tűni el „bántatlanuí” a sokféle kémiai sokkhatást, a termőföld? Hogyan viseli el a vegyszerek ó/önét a környezet és a megter­melt növényt elfogyasztó em­ber? Egyre nő az ökológiai, mais, né­ven biogazdálkodás híveinek száma, akik kiskertjükben igye­keznek a szintetikus szerek használatától tartózkodni, helyet­te a betegségekkel szemben, el- lenállóbb növényeket termelik, illetve az úgynevezett integrált ni; vény védelmet igyekszenek ki­alakítani a vegyszerek használa­ta helyett (pl. a rovarok termé­szetes ellenségeit szaporítják el stb.). Sárközy Péter közérthető, ki­tt ró stílusban megírt könyve el­sősorban a nagyüzemi növény­termesztés vegyszertuikurékos le­hetőségeit tekinti át (ökonómiai megfontolások, a termelésfejlesz­tés lehetőségei, a napenergia hasznosulása a biogazdálkodás­ban, a vegyszer taka lékos mód­szerek stb.), amely feltétlenül éidekes és hasznos olvasmánya lesz a kiskerttulajdonosoíknak. Külön érdeme a szerzőnek és a Mezőgazdasági Könyvkiadónak, hogy a biogazdálkodás nagyüze­mi leható.légeinek áttekintésére elsőként vállalkozott a hazai szakirodalomban. K. M. Hol a szemüveg? Különös történetről értesített bennünket a Tisza- alpár, Ady Endre u. 19. szám alatt lakó Novak Mi­hály. A részleteket abban bízva hozzuk nyilvános­ságra, hogy talán fény derül a szőrén-szálán eltűnt fontos használati tárgy sorsára. Azon a december 17-i, keddi estén a kiskunfél­egyházi MÁV-állomáson levő vonaton ült olvasónk, hogy Lakitelekre utazzon, ám a szerelvény késve in­dult, ezért leszállt róla, majd más járművel ment haza. Közben rádöbbent, hogy a vasúti kocsiban 1 elejtette olvasáshoz nélkülözhetetlen szemüvegét. Másnap első dolga volt, (hogy megkeresse. Ehelyett azonban arra a következtetésre kellett jutnia: ez korántsem egyszerű. Azt megtudta, hogy a vonaton az őt név szerint nem ismerő falubeliek a megtalált okulárét a jegy­vizsgálónak átadták, ö a félegyházi állomás infor­mációs szolgálatánál hagyta azt. remélve, ott mi­előbb megtalálja a gazdája. Az ügyeletes vasutas azonban állítja, hogy szemüveggel nem találkozott. A ..nyomozás most holtponton van. s Novak Mi­hály. jobb hí ján, csak azon morfondírozhat: az utas elvesztett holmijával kapcsolatosan van-e megőrzé­si kötelessége, vagy egyéb felelőssége a MÁV-nak? Esete azt sejteti, ilyen téren nem lehet minden rend­jén. legalábbis Kiskunfélegyházán. Akadozik a tápellátás Tompán, as. Attila u. 229, szám elatt lakik Tót Sándor, aki má­sok nevében is papírra vetette a következőket; Sertéstenyésztéssel foglalkozom, mint a környezetemben Laíkó töb­bi család, s ay. utóbbi időben egyre gyakoribb a közös gondunk amiatt, hogy akadozik a helvi tápellátás. Az elmúlt év végén legalább 10 napon át hiába ke­restük a tápot, melyet távoli he­lyekről voltunk kénytelenek be­szerezni, s a szállítás drága. Az eset annál is furcsább és érthetetlenebb, mert az üzletet a községi Szabadság Tsz. működteti és látja el áruval. A kereskedő szerint megrendelése pontatlan teljesítésével van a baj. amit mi nem vonunk kétségbe. Mégis az a véleményünk, ha a korábbiaknál nagyobb mennyiségű tápot raktá­rozna. nem fogyna el olyan ha­mar. Sokszor olvassuk, halljuk, hogv a központi szervek, mennyi re fon­tosnak tartják a jószágtartást. s ennek fokozása érdekében újabb ösztönzőket is életbe léptettek. Minket, már az is ösztönözne vál­lalkozásunkban. ha a szükséges táptakarmánv mindig rendelke­zésre állna településünk szakbolt­jában. Reméljük, hogy ez miha­marabb igv lesz. Közérdekű kérdések Ervényes-e mindenki szavazata Kérelmezni kell-e a fizetés alóli mentesítést '' Az utóbbi 'döben jó .néhányon — például Bácsborsódról Gonda József, Kiskunmajsáról Ferenczv- né és Szabadszállásról N. G — jelezték szerkesztőségünknek, hogy náluk is megkezdődött a la­kossági vélemény összegyűjtése a településfejlesztési hozzájárulás­sal kapcsolatosan. Olvasóink sze­rint többet kellene tudniuk a ter­vezett gyarapodás—csinosodás konkrét elképzeléseiről (a távla­tokról is), valamint az egy-egv program megvalósításának részle­tes indokairól, hiszen ezek az in­formációk lényegesen megkönnyí- tenék a döntést. Megemlítették azt is, hogv a tervezet készítői gyakrabban lapozgathatnák a ta­valyi tanácsválasztási megelőző jelölőgyűlések jegyzőkönyveit, melyek rengeteg kívánságot, ja­vaslatot tartalmaznak. Közös ész­revételük. hogy az emberek ke­veset tudnak arról: érvényes-e mindenki szavazata, s hogv ké­relmezni 'kell-e a fizetés alóli mentesítést? E kérdésiekkel felkerestük a megyei tanács szervezési és jogi osztályának egyik vezető szakem­berét, aki a következőkről tájé­koztatott: — Bár a településfejlesztési hozzájárulás fizetéséről szóló he­lyi tanácsrendelet meghozatalá­hoz szükséges a lakosság több mint leiének előzetes egyetértése, az igenlő nyilatkozatok sorából csakis a fizetésre kötelezettek voles a vehető figyelembe. Az egy főre jutó havi 2500 forintnál ma­gasabb jövedelemmel nem ren­delkezők közül azok szavazata ér­vényes. akik saját elhatározásból vállalják a meghatározott, vagy attól eltérő összeg rendszeres fi­zetését. Ami pedig a mentességet illeti, azt.írásban kell kérniük a tanács pénzügyi -sza k i gazgatá si szervétől mindazoknak, kiknek az*említett határértéknél alacsonyabb a jöve­delmük. Kereseti igazolást nem kér a 'hatóság. Megjegyzendő: ha valakinek az egv főre kiszámolt jövedelme több mint két és fél ezer forint, ő is kérheti a fizetési kedvezményit, sőt a mentessége^, ha anyagi helyzete azt indokolja. Az ilyen tartalmú beadvány a fi­zetési kötelezettség tudomásul vé­telétől számított 30 napon belül nyújtható be a helyi tanácshoz. Végezetül ajnnyfrt: a település­fejlesztési terv — kidolgozásához hasznos forrásként szolgálhat a tanácsi jelölőgyülések anyaga — lakossággal való megismertetése elengedhetetlen, s a mellette való korrekt, tárgyilagos érvelés is. ÜZENJÜK „Fizetett ünnepnap" jeligére, Laki­telekre: Munkaszüneti napokon (Ja­nuar l-én. húsvéthétf&n. április 4-én, május l-én stb.) ;t dolgozónak átlag- kereset jár. vagy — ha betegállomány­ban van — az annak megfelelő táp­pénz. Amennyiben ön nem ezt tapasz­talja a munkahelyén, forduljon pa­nasszal a gazdasági vezetőkhöz. In­dokolt esetben pedig a felügyeleti szervhez. Galambosné Hegedűs Évának, Mat- köpusztára: Jogszabály írja elő, hogy a tévesen kifizetett mumkabér, s egyéb hasonló juttatás csak akkor követel­hető vissza, ha a dolgozót a történ­tekről maximum 60 napon belül írás­ban értesítették. Ellenkező esetben is fennáll az ilyen köitelezettség. ha az érintett személy tudott a téves kifi­zetésről. vagy azt ö Idézte elő. Szeli György Krisztiánnak, Kecs­kemétre: A családi vagy utónév meg­változtatását eredményező ügyintézés a belügyminisztérium hatáskörébe tar­tozik. Az ezzel kapcsolatos igényt személyesen kell előterjeszteni a vá­rosi ügyfélszolgálati irodában, ahol a szükséges személyi adatok forma- nyomtatványra kerülnek. melyhez csatolandó a születési anyakönyvi ki­vonat, valamint 400 forint értékű il­letékbélyeg. A hatóság e kérelmet (tartozékaival együtt) az említett szak­minisztériumba továbbítja, ahonnan — egy hónapnál hosszabb „átfutási idő’' után — közvetlenül az érdekeli, kap választ. Szekeresnének, Kalocsára: A ina- uantulajdonú lakóépület utólagos hő- szigeteléséhez kölcsönt ad az OTP. Kz az összeg — mely után évi l szá­zalék kamat fizetendő — nem halad­hatja meg az építési költség yn szá­zalékát. Szemes Sándornak, Ceglédre: Az. illatait felvásárlás keretében értéke­sítő gazdát csak akkor illeti meg a szerződéses felár, ha van érvényes szerződése. Miután önnel és a többi kistermelővel nem kötött ilyen tar­almú írásos megállapodást a helyi Arany homok Szakszövetkezet. kö­vetkezésképpen nem követelhetik a le­adott sertések, nyulak után a plusz összeget. Amennyiben ezzel kapcso­latosan mulasztott "a gazdaság, re­méljük. leszűri a tanulságot. Megje­gyezzük azonban, hogy a szerződés- kötést az érdekelt állattartók is kez­deményezhették volna. Török Attilánénak. Fülöpszállásra: Enyhén szólva kevésbé tükrözi a ve­vő megbecsülését legutóbbi 3sete. ne­vezetesen. hogy a helyi tüzép-tele- pen vásárolt tüzelőolaj házhoz szállí­tására csaknem két hetet kellett vár­nia. holott azonnali fuvarozást ígér­tek önnek. E sajnálatos késedelem azért következett be. mert az illeté­kes vezető szabadságát töltötte, mely idő alatt szünetelt a munka a szerző­déses üzemeltetésű kereskedelmi egy­ségben. Az évi rendes szabadság igénybevételének törvényes jogát ter­mészetesen mi sem vonjuk kétségbe, de annak a gyakorlatnak a helyes­ségét már igen. hogy az ilyen címen való távoliét tartamára bezárnak egy tüzép-telepet, ráadásul a forgalmas­nak tekintendő téli hetekben. V. Ferencnek, Dunapatajra: Leve­léből arra következtetünk, hogy ön üzemi balesetet szenvedett, hiszen szolgálatának ellátása közben érte sérülés a közúton. így hát betegsé­gének idejére a 100 százalékos átlag- keresetével egyező összegű táppénzt kellett megkapnia'. Ezen túlmenően nem Igényelhet társadalombiztosítási ellátást a betegségével összefüggően, még akkor sem, ha otthoni gyógyu­lásakor rendszeresen volt szüksége ápolóra. Számíthat azonban pénzbeli támogatásra az Állami Biztosítótól, ha rendelkezik például CSÉB-, egy­séges baleset- vagy betegségi és já­radékbiztosítással. Es persze része­sülhet szociális segélyben is, ha azt kéri a munkáltatójától vagy a lakó­helye szerinti tanács szociálpolitikai hatóságától. ' Zsidai Gabriellának, Kiskörösre: A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása értelmében a nászajándék a házas- társak közös vagyonának tekintendő, kivéve, ha az ajándékozó nyilatko­zik, hogy az ajándékozás csak az egyik házasfél részére történt. Az ajándék különvagyon! Jellegét an­nak kell bizonyítania, aki ilyet állít. CIKKÜNK NYOMÁN rjecember 9-én Sajtóposta rovatunkban megírtuk egyik solti olvadónk elgondolkod­tató esetét, nevezetesen, hogv a nemrégen 11 ezer forintért meg­épített cserépkályhája a használat óta füstöl, s már kétszer szétesett legfölül, azonban a megfelelő ja­vításait a sürgetések ellenére sem siet elvégezni az illetékes cég. írásunk nyomán vizsgálatot folytatott a gyártó, a Bács-Kis- kun megyei Kommunális Szolgál­tató Vállalat, s a megállapítások­ról. intézkedésekről ezeket közöl­te szerkesztőségünkkel a tüzelés- technikai ágazatvezető. Oberst Béla: A panasz kissé korrigálandó, ugyanis a cserépkályha teteje nem esett szét. hanem csupán r Átépítették a cserépkályhát megnyílt a cseréppel fedett részé, mégpedig a szakszerűtlen fűtés • bői eredő túlnyomás következté­ben. Persze volt ott konstrukciós hiba is. melyet helyrehoztunk. Ennek során lényegében átépítet­tük a kályhát, a megrendelő kí­vánsága szerint nem az eredeti helyén, hanem a szomszédos fal­hoz rögzítve. Ami munkánk késedelmességé: illeti, az kétségkívül a mi szám­lánkra írandó, viszont megjegyez­zük: ha a tulajdonos már a leg­első, a tavaly szeptemberi garan­ciális javítással sem volt megelé­gedve, munkánkat nem kellett volna elfogadnia, s átépítési igé­nyéi már akkor kielégítjük. A szerk. megjegyzése: A cse'épkályhn értékes beren­dezés' tárgy, végleges helyétől a megépítése elett illik döntenie a le, <ás gazdájának, s nem mikor már a garanciális kötelezettségét teljes ti a kivitelező. Viszont ez utóbbi sohasem menthető lel a köve'elmény alól. hogy munkáját pontosan a technológia: előírás szigorú betartásával végezze! * Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1 a. Telefon: 27-611

Next

/
Thumbnails
Contents