Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

<

198 fi 1 ír.

PL* .1 NÉPE • 5

ÍRÓ és utókor Katona József és Juhász Gyula

A könnyeit mély kútba pcrmetelő, a megi\emcrtés közönyében fulladozó Juhász Gyula újraszenvedte saját sorsában a drámaíró megpróbáltatásait. Igazolva látta a Bánk bán mellőzésében: e tájon dudvák fojtogatják az igaz magyarság nemes növényeit.

„Több művészetet!" kérte-kö- vetelte a színháztól az 1908 9-es nagyváradi évadot beharangozó cikkében az akk,or 25 esztendős tanár-újságíró.

Nagyváradi kritika

Dicsérő szavakra először a Bánk bán október (i-i előadása lelkesítette. Tóth Elek (1873—1944) szereplörmálása mindenekelőtt. ..Bánk bán alakítása igazi ünneppé avatta . . . jelenetröl-je- lenetre nagyobb érdeklődéssel, sőt csodálattal néztük megdöbbentően emberi, előkelőén egyszerű ábrázolását. Semmi parádé, semmi sallang, csupa lélek és bensöség volt. És az igazi Bánk bán a becsületes, a becsületében megsértett nagyúr, a jóra törő és balvégzetébe zuhanó ember.

„Nagy nemzeti tragédiánkra" hivatkozva mutatta be a drámai műfaj sajátosságait a szakolcai gimnázium 1911 12-es évkönyvében. „ . . . a költő egészen mellőzi az elbeszélést, a leírást, a többi műfajoknál meglévő magyarázatot, egész személyiségét megtagadva eltűnik előttünk: a puszta drámai forma áll előttünk: emberek beszélgetése (a dialógus) révén játszik előttünk az egész költemény.” A népszínmű méltatásánál kiemelte, hogy „a színpadon hangot adott az elnyomott jobbágynak, hőssé tette a népet, amely Katona Bánk bánjában, mint Tiborc, Kisfaludy Károly vig játékaiban. mint környezet csupán (és többnyire komikus) statisztaként szerepelt".

A Bánk bánról Szegeden

A Vidéki színészek című cikkében (Független Magyarország, 1913. január 12.), majd öt év távlatából ismét fölidézte a ceglédi (az írásban tévesen kecskemétinek vélt) Tóth Elek Bánk bánalakítását. „A szívem megdobbant, a szemem fátyolos lett, ahogy ez a régi, régi alak frissen elémtop- panó erejével és bánatával las- sankint magával vitt az igaz művészet világába”. Talán ennek az

SZÁZEZER NÉZŐ ÉVENTE

# Méltató,ja.

előadásnak, talán egy későbbi Bánk bánnak a hatására irta — közvetlenül a Milyen volt.. . gyönyörűségei után — a Bánk bánt. A „Távol táj havas hantjai alatt" pihenő költő ..nem érzi, hogy mar volt föltámadás”: „a tündöklő színen komor varázzsal Ragyog, csillámuk a tragédia, Mely zord költője végzetére rávall, S hallgatja mind. a víg ma száz fia".

A szegedi színház t920. október hatodiki Bánk bán előadásában általánosítható hibákat kifogásolt. A szereplők — különösen a ..szárazon, lélek és igazság nélkül" Bánk bán szövegét felmondó művész — ........hamis hangnemben

t

árogatóztak”. Külön színházi törvényt" javasolt az álpátosz visszaszorítására. Kifogásolta az összevissza díszleteket, a rendező nevének az elhallgatását. Egyet- értett Toldy Ferenccel és Hevesi Sándorral: bizonytalan a főhős

jelleme.

A jogászegyletben tartott előadása után elment a kecskeméti színházba. „A telt ház lázas érdeklődéssel, és hangos lelkesedéssel gyönyörködik a Cigánybáró

Tízéves az iskolamozi

Pedagógusokon és diákokon kívül csak a moziüzemi vállala’t dolgozói ismerik igazán az iskolamozi létrejöttének körülményeit, céljainak fontosságát. Azt. hogy a kecskeméti és környékbeli fiatalok — óvodástól a főiskolásig — olcsón és folyamatosán ismerkedhetnek meg a tananyaghoz kapcsolódó, illetve filmtörténeti jelentőségű alkotásokkal.

T. Nagy Károlyné, a moziüzemi vállalat területfelelőse hosszú ideje foglalkozik az iskola'mozi közönségének szervezésével, számos teendője között a jövő nézőinek nevelését tartja az egyik legfontosabb feladatának.

— Pontosan tíz évvel ezeíott kerestem meg először a kecskeméti és környékbeli tanintézetek vezetőit, kulturális ügyekkel foglalkozó pedagógusait. Elmondtam — azóta is mindig azt teszem —, hogy a következő tanévre milyen filmeket kínálunk.

— A nézővé nevelés értelemszerűen az óvodában kezdődik. Hogyan kínálják a filmeket a legkisebbeknek?

— Vetítőszolgálatunk helyükbe viszi a mesefilmeket. A kínálat mindig korukhoz illő: rövid rajzfilmek, mesefilmek, amelyeket türelmesen és őszinte tetszés- nyilvánítások közepette néznek végig. A részükre kiválasztott filmek között vannak megunha- tatlanok. Ezért arra külön figyelünk, hogy ezek mindig a készletben legyenek. Természetesen vannak új mesefiLmek is. Az óvónők a kicsik igényeinek ismeretében igénylik a filmeket. Vetítőszolgálatunk egyébként azokat az iskolákat is felkeresi, ahol igénylik a helyben vetítést. Ilyen például a leninvárosi, és több város-i környéki iskola.

— Mit kérnek az általános és középiskolások, a szakmunkástanulók?

— Az általános iskolákban már hagyomány, hogy a politikai évfordulók megünnepléséhez a filmvetítés is hozzátartozik. A múlt ovbén, április 4-én, Kis József: Hazánk című alkotást, november 7-én pedig a Győzelmi parádé-1 mutattuk be nekik. Így lesz ez pz idén is. A filmek megtekintése után a gyerekek a saját iskolájukban folytatják a megemlékezést. A Városi moziban minden szerdán, az Árpád moziban minden pénteken van napközisprogram. Az általános és középfokú .anintézetekben soha idejét nem múló az érdeklődés a Pál utcai fiuk. az Aranyember, a Kőszívű

ember fiai és más megfilmesített ifjúsági és klasszikus regény adaptációi iránt. Sajnálom viszont, hogy a filmrendezők mostanában nem vállalkoznak generációk kedvelte regények megfilmesítésére. A középiskolásoknak filmklub keretében mutatjuk be a tananyaghoz kapcsolódó alkotásokat. Tanévenként két programot állítunk össze, öt-hat film tesz ki egy klubműsort. Szeretném elmondani. hogy különösen jó a kapcsolatunk a két kecskeméti szakmunkásképzővel. A 623-as intézetnek mozija van, s a 607-es intézmény kollégiumába is rendszeresen járunk vetíteni.

A műszaki főiskola hallgatói számára a kecskeméti mozik csütörtöki műsorából válogatunk, hétfőn pedig archív filmeket vetítünk. E programhoz kapcsolódnak az óvónőképző hallgatói. A kertészeti főiskolán Szalay János irányítja a filmbemutatókat. Ebben a tanévben a magyar animációs filmekből készített összeállítást. ö rendszeresen szervez alkotó—közönség találkozókat is.

— További terveik ... ?

— A fellelhető rövidfilmekről most jegyzéket készítünk — felölelve minden irodalmi, földrajzi, kémiai és egyéb alkotást — a szakfelügyelők számára, hogy ők válogassák ki mindazt, amit a gyerekek számára fontosnak tartanak. Az 1986—87-es tanévben ez a válogatás kerül a Sulimozi műsorába.

— Ügy látom, sikeres ez a munka ...

— Valóban. Évi átlagban százezer ifjú látogatónk van. Ezért nem tartjuk véletlennek, hogy a Pannónia Filmstúdió január végén Kecskeméten tartja a Mátyás, az igazságos című filmjének dísz- bemutatóját.

Selmcci Katalin

« Kecskemét nag.v szülötte.

előadásában .. . A Bánk bán költőjének városában is mostoha a dráma sorsa, bár a műsor nemzeti jellegét erősen betartja az új igazgató, de lehetőleg operetteket ad”.

Jól ismerte tehát Juhász Gyula a kecskeméti viszonyokat. Az 1922 július 26-án közölt képzeletbeli költői levélben ekként tájékoztatta Petőfi Sándort: „Tudod. most kurzus van az alföldi szép nagy rónasagon és Kecskemét hírős város megint, de nem azért, amiért régen, amikor Katona Józsi volt a drámaírója, hanem, mert Zsitvay és Pékár a képviselője".

Héjjas Iván városában

Már útibeszámolójának címével — Héjjas Iván városában — is ítélkezett. „A hírős város valamikor, nem is olyan régen, két dologról volt nevezetes. Arról, hogy a legnagyobb magyar drámaíró benne látta meg a napvilágot (igaz, hogy benne is temetö- dött el a szárnyaszegett. porba- hullt géniusz) azután arról, hogy neki volt a leggazdagabb termése és legnagyobb kivitele jófajta gyümölcsökben". A továbbiakban megemlített még néhány hí- rösséget. majd a jelen sivárságát ecsetelte. A színházat még a másutt nézők ezreit vonzó operettek sem töltik meg, a művésztelepről az új kurzus elkergette a képírókat: hátrafelé mozog a föld Kecskeméten. „A város mostanában szabadult föl a lidércnyomás alól, amely az orgoványi hősök miatt ülte, meg, és amelynek hangos, majd néma terrorja alatt állottak azok is, akik elítélték és szégyenlelték az ismert eseményeket. Mert a nép zöme józan és higgadt, a magyar paraszt minden erényével és hibájával . . . Hogy a régi dicsőségből is lássunk valamit, fölkeressük a legnagyobb magyar drámaíró szülőházát. Nem igen tudnak róla, nagynehezen tudnak odatalálni. A szobában, ahol a Bánk bán költője született, raktár van, prózai összevisszaság, semmi sem emlékeztet a nagy névre”.

A Magyarság művészestélyén, 1926. január elején Kaszab Anna jelenlétében szavalta el Juhász Gyula Katona József sírjál*, című forradalmas szonettjét. „E földön még az ő vetése érik”.

t

Közigazgatási bohózat

A politika, a hatalom elmaradott, elnyomott országokban taposhat a kultúra berkeibe. Juhász Gyulát fölháborította a Bánk bán korszerűsítő átigazítását javasoló Hevesi Sándor ellen indított

kecskeméti hajsza. Hatóságilag akarták megtiltani a dráma dramaturgiai indítékú felfrissítését! Először a Délmagyarország hasábjain foglalkozott „komolyan és becsületesen” a magyar remek csorbáinak kiköszörülését akadályozó hivatalos felzúdulással-. (A Bánk bán revíziója, 1928. november 16. Itt említem meg: cikkem írásánál nagy'hasznát vettem a Péter László szerkesztésében,kiadott Juhász Gyula ösz- szes művei jegyzeteinek.)

Fölirat és körirat címmel közölte a Délmagyarország 1929. január 11-én Juhász Gyula, a tolakodó beavatkozás lesújtó tanulságait általánosító cikkét.

........ A híres Kecskemét, amely

b

ölcsőjét rengette, és sírját megásta Katona Józsefnek, feliratban tiltakozott a kultuszminiszter színe előtt a Bánk bán új rostája ellen, amellyel Hevesi Sándor doktor akarta új, diadalmasabb életre kelteni a legjobb magyar szomorú játékot... Kecskemét városa nem elégedett meg a kultuszminiszterhez intézett fölirattal, hanem egyúttal körirattal fordult a törvényhatóságokhoz, így a szegedihez is ... a tekintélyes tanacs komolyan és behatóan foglalkozott ezzel az írásművei, söl többek hozzászólása után ö maga is úgy határozott, hogy föliratot szerkeszt a kultuszminiszterhez, amelyben állást foglal a Nemzeti Színház érdemes igazgatójának terve ellen! De vajon mi köze lehet egy városi tanácsnak egy lisztes esztétikai és dramaturgiai tervhez, amelynek lényegét és természetét nem is ismeri, mert még nem is ismerheti?”

A továbbiakban Az ember tragédiája átigazításával, és más példákkal bizonyította, hogy „ma az egész művelt világ színházaiban a régi köntösöket újakkal cserélik föl. Élesen ostorozta a hivatali akarnokoskodást. Ne csináljanak „a legnagyobb ma- i gyár tragédiából közigazgatási bohózatot”. ■

Fene fátum

Novellát is írt Juhász Gyula „a pusztába kiáltóról”, életművéről előadást is tartott a szegedi munkásotthonban. Sorsával számtalanszor bizonyította: az ostoba kurzus a huszadik században is úgy nyomorgatja legjobbjainkat, mint a nyílt cenzú- rás világban. Tragikus fejek címmel már 1912-ben sorozatot tervezett — mint erről Babits Mihálynak beszámolt — a magyar - kultúra kálváriás nagyságairól, köztük Katonáról. A színházi művek bemutatásához előzetes engedélyt követelő Maday Gyula tanárképviselő szemébe vágja: a cenzúra tiltotta el a Bánk bánt a színpadról! Gyulai Pál egyik legfőbb érdemének mondja: ,,Ö volt, aki Katona József művét a legjobb magyar tragédia polcára emelte”. (1926. január 26.) A magyar írók „fene fátumáról” keseregvén (1927. január 26.) is Katona az egyik példa.

Üjra és újra figyelmeztet: megismétlődhet a drámaíró tragikus sorsa, a magyar színész újra az utcára kerülhet. Mint például Kecskeméten. „Üres házak előtt játszottak jó ideje a nemzet kecskeméti napszámosai, hiába adtak tragédiát és komédiát, klasszikust és modernet, hiába, hiába, a nagy érdemű publikum állandóan és kitartóan távollétével tündökölt ... az új Megyerieknek és Dérynéknek az utcán kellett ki- állniok, énekelni és tányérozni a magyar kullúrfölény szent nevében”. (1927. május 20.)

Heltai Nándor

Tökúgyanaz

— A tök — mármint a sült tök -r egvre inkább kiszorult az utcákról, a- terekről, s helyette benyomul a nyelvbe. De menynyire izetlenebbül!

A gépesített, villamos kukori- capattogatónál 'két diáklány állt', a sorban előttem, az ö szavaikat, hallgattam.

— Aztán kiment a trafó a kerületben. a teremben löksötét lett. Oltárt zrí volt. képzelheted.

— Nálunk tökugyanaz. Bejött a diri. tökjó fej. egv zseblámpával: hazamehetnek.

— Tökszerencsétek volt!

— Hát. . . Elmentünk a moziba. a Balfácánra. Tökhülye film. tökre röhögtük magunkat. .— Fél kuki lesz. meg egv csomag pirított tökmag. — ide is tök- ugyanaz!

Itt leállt a magnóm: közben megkapták a csemegét (én is a magam nyelvi csemegéjét). így nem élvezhettem tovább elmés csevegésüket.

Ha lett volna egy kis időm. s nekik is, talán együtt is elkalandozhattunk volna a farmernál is divatosabb és kopottabb ..foko- zószó” szinte regényes múltjában.

Kezdetben vala a tökfilkó. meg a tökfej, illetve a tökfejű. S hogy miért éppen erről a Ikobakos növényről kapta, haszontalan, együgyű. bárgyú, bugyuta, tökéletlen embertársunk a nevét?

A tökfilkó kétségkívül a kártyázásból került mintegy kétszáz éve, nyelvünkbe, ahol b piros (szín), a zöld és a makk mellett van tök is. ámbár ezen eltűnődhetnek a lapok forgatói: miért éppen ezt a nevet kapta ez a figura. mikor apró csörgők vannak rajta (mint a régi udvari bolondokon). Valójában már ez a kártyabeli tök is félreértés szülötte: nemet neve ugvanis Schelle, azaz .csörgő', de a Schellé-mek tan másik, kevésbé szalonképesen csengő jelentése is. s — tévedésből? — ez lett nálurfk kartyaműszóvá csörgő helyett . . . ..kártyához, ülték (a z.siványok) és keményen tökfilkóztak” —

olvashatjuk 1817-ben a híres Zsi- ■vanyokról szóló történetben. (A sz'áv — végső soron eörög) eredetű filkó jelentése: .fiú. legény . s mint tudjuk, az egyik kártya- figura. a ..tök felső" neve.)

• Ám a tökkelütütt. a tökfejű már jóval régebben él nyelvünkben: ..Hasonló tökkelütött agya Vctltt Akte inon nevű Filosofus- nak" — olvassuk már 1724-ben.

S itt legföljebb csak belejátszott a kártyás szóhasználat i(,dokkéi üti a z,öldet”) a kifejezésbe. A dolog nyitját Orczy Lőrinc XVIII. századi verse adja kezűnkbe: éppen a rossz diákról ilia:

Egy könyvből, másikból ír oc- cupatiót.

Üres tök fejjel vár két hó va- catiót.. .

A tökfej bizony üres volt belül, nem volt benne semmi. Az azonosítás alapja pedig az volt. hogy a ki váj t. belül üres tökhé jat már igen régóta használták különféle célokra: részben a vadászásnál, vadfogásnál, részben madárijesztőnek, de szemet, szájat vágva rá, gyertyát rakva belé, még ijesztgető kísértetnek is. Vadkacsázáskor egy kivágott tökhéjat tett a vadász a fejére, s a vízbe ereszkedve így közelítette meg a vadkacsát.

De használták cinkefogásra is az üres, ki vájt tökhéjat: a gyengén feltámasztott, belül még tök- magot tartalmazó csapdába a cinegék bebújtak, s szemecskélés közben rájuk borult a „töksötétség”. Ezért írja Csokonai:

Ollytói nem ás Itanúlok,

Kinek kobakja korpavár.

S a cinke is tart tőle már, (Egyébként a török eredetű kobak jelentése is: lopótök, amely — mint ismeretes — szintén üres belülről.)

Így aztán már könnyű megértenünk a tökrészeg kifejezést is, amelyre csak 1847-ből van adatunk. Igaz ugyan, hogy a részeg ember fej'e éppen nem üres, hanem nagyon is tele van. de úgy viselkedik mégis, mintha üres tökhéjat viselne a1 nyakán. S ha van tökrészeg, miért ne lehetne tök józan is? „Amíg részeg vagyok. ne félts semmitől; de ha egyszer tök-józanon látsz, akkor imádkozzál értem..." — olvashatjuk a nagyvárosi élet írójánál. Ambrus Zoltánnál. S ha már volt tök részeg, tökjózan — ennek a mintájúra .megszülethetett a tökhülye, a tökmindegy, a tökugyan- az és a! többi.

S az is valószínű, hogy a .teljes' jelentésű tökéletesnek („tökéletes sötétség borult ránk”) is szerepe volt az új „fokozó szó” elterjedésében. De nem unalmas egv kicsit mindig tökugyanazt hallani ?

Szilágyi Ferenc

LISZT-ÉV, 1986

f* A Liszt-ház 1798-ban épült.

— Gyerekek, viselkedjetek kötetlenül! Teljesen lazán. Értitek? Mintha otthon lennétek, vagy az ifiparkban. Mindegy, hogy mit mondotok. Ez a műsor, az „Én, Ok, Akárki” a tizenévesek műsora. Itt mindenki laza. Mindjárt indul az adás, de ezzel ti ne törődjetek ...

— Leókám! Mi a jófene lesz már ott? Ne menjünk el nyaralni a Lidóra, amía tisztába telszed a csecsemőidet?

— Pillanat, főnök. Azonnal indulhatunk.

— Fejezd be gyorsan a pótmamaszolgálatot, mert a lámpák már a paksi erőművet eszik.

— Ne törődjetek vele. gyerekek. A főnök Sürget. Az a dolga. Nekünk meg az, hogy lazák legyünk. Ha valaki görcsös, beremeg a kamera ... hihi. Na jó. Amikor Neadjis- ten együttes befejezi a műsorát. és d „Cicamica jaj. hová lett a tavalyi nagylemezem” című szám után meghajolnak, akkor te, kis szőke, mondj valami olyasmit, hogy: nahát, ez

jólesett. Ne ezt! Véletlenül se ezt! Csak valami ilyesmit. Lazán, szabadon, kötetlenül. Te még ott... te, te. Szóljanak már annak a pólóina esnek! Kösz. Szóval te meg erre mondj valami effélét, hogy: hű, de bemelegedtem ettől a jó rockzenétől. — Még egy másodperc, főnök! Figyelsz, póló? Ne ezt mondd. Én itt csak tippeket adok. Felejtsétek el, hogy mit mondtam. Rögtönözzetek kötetlenül. Bármit kitalálhattok, csak körülbelül ez leaven a lényege. Világos?

Ezután elindul az adás. (Mi ezt látjuk.) A Neadjisten együttes játszik, a cicamicák meghajolnak. A kamera rákocsizik a kis szőkére, aki azt mondja: — Nahát, ez jólesett. Rögtön utána eay pólóina néz szembe velünk a képernyőn: — Hű. de bemelegedtem ettől a jó rockzenétől — lihegi teljesen kötetlenül— Milyen volt, főnök?

— Kitűnő! Leókám! Tudnak ezek a gyerekek akkor is, ha nem babusgatod agyon őket.

Mester Attila

Weimarban él a történelem

Az ezeréves tüning’al város barokk, reneszánsz és klasszicista stílusban épült házai, kastélyai régi pompájukban fogadják a látogatót, az ódon utcákat járva érződik Geothe és Schiller, Bach és Liszt szellemének sugárzása. Az Hm folyó völgyében lévő. 65 ezen lakosú város jelentős kulturális. tudományos és oktatási központ az NDK-ban.

Weimar 1986. évi programjai kögött a legnagyobb szabású a Liszt Ferenc-ünnepségsorozat les/ Az egész világon ismert zongora- művész, zeneszerző születésének 175. és halálának 100. évfordulójára készülnek.

A Liszt egykori házában lév 5 emlékmúzeumba évente több mlint 50 ezren látogatnak el a föld minden részéről. A német zenei élet fejlődésében jelentős szerepet betöltő Liszt Ferenc emlékének nemcsak a magyarok, hanem a weimariak is nagy .tisztelettel adóznak. Közösen a berlini magyar kulturális intézettel az N.DK számos városában — Berlinben, Eisenachban, Lipcsében — különböző kiállításokat rendeznek. Az évforduló alkalmából Liszt-emlékérmet bocsátanak

• Lorenzo Bartolini firenzei művész mellszobra a fiatal Liszt Ferencről.

ki, Liszt és kora címmel egy reprezentatív képes album is megjelenik. A nagy művész kezdeményezésére még 1872-ben alapított Zeneművészeti Főiskolán, májusban, Hans Rudolf vezényletével ünnepi Liszt-koncertet rendeznek, ahol fellépnek a Weimarban tanuló magyar zeneművészeti növendékek is. Most először adják elő Liszt Goethe Faustjára komponált kórusművét.

H. A.

*