Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

1986. január 3. • PETŐFI NÉPE • 3 A MAGÁNLAKÁS-ÉPÍTÉS A KNEB SZEMEVEL 1. A testreszabott otthonok ára A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a magán­erős lakásépítés helyzetét, s a kormány kötelezte az illetékes minisztériumokat, tanácsokat, országos hatáskörű szervezeteket a tapasztalatok hasznosítására, a szükséges intézkedések megté­telére. Aki építkezett, már megjárta a poklok-poklát, aki csak most kez­di, még nem tudja pontosan, mi­re vállalkozik. A telekátírás, az építési engedély, illetve az OTP- hitel megszerzésének procedúrá­ja legfeljebb ízelítő az olykor több éves, némelykor kilátásta­lannak tűnő idegtépő küzdelem­ből. Amikor alapoznak, falaz­nak, szerelnek, vakolnak, burkol­nak, a gondok súlya már anya­giakban is mérhető. 94 négyzetméter Hányféle és milyen tömegű anyag kell egy családi házhoz? Csak az tudja, aki már építke­zett. Hol a fuvareszköz, hol a megbízható szakember, hol pe­dig valamilyen anyag hiánya bénítja a munkát. Olykor elke­rülhetetlen a félmegoldás, a meg­alkuvás, amely mindig többe ke­rül, és rendszerint silányabb meg­oldást eredményez. A magánerős lakásépítés fel­tételrendszere kedvező irányban változott 1983-ban. Az elapadó központi lakásépítési forrásokat a VI. ötéves tervidőszakban sike­rült lakossági pénzeszközökkel, nagyfokú öntevékenységgel és hi­tellel pótolni. Egyre többen vál­lalták a pokoljárást, s így nem következett be törés a lakásépí­tésben. Bár még végleges adatok nincsenek, minden jel szerint öt év alatt elkészül 370 ezer lakás, ami nagy eredmény a nehéz gaz­dasági helyzetben. (A VI. ötéves terv 370—390 ezer lakás építésé­vel számolt.) A magánerő foko­zott részvételével arányosan ja­vul a lakásállomány összetétele. Amíg az állami és OTP-beruhá- zásokbán épülő lakások átlagos alapterülete 54—56 négyzetméter, addig a magánerővel épített otthonoké 94. A nagyobb áldozat jutalma, a hagyományos egyedi megoldás előnye a testreszabot- tabb lakás. A VI. ötéves tervnek azt a cél­ját, hogy az induló 1981-es lakás­igényeket a — főváros kivételé­vel — a tervidőszak végéig min­denütt kielégítsék, csak az olyan új településeken sikerült elérni, mint Leninváros és Dunaújvá­ros. A kiemelt nagyvárosokban viszont (például Debrecenben, Miskolcon) jelentős az elmara­dás. Növekvő terhek Az 1983. évi nagyarányú saját- erős lakásépítkezést visszaesés követte. Az okok nyilvánvalóak. A lakásépítési költségek évente átlagosan mintegy 8—8,5 száza­lékkal növekednek, a telekárakat közmű-útépítési hozzájáruláso­kat is figyelembe véve 10—13 százalékkal. Így a felemelt ösz- szegű OTP-kölcsön á kiadások­nak mind kisebb hányadát fe­dezi. A munkahelyi támogatás pedig nem bővült az igényekkel arányosan. Az évről évre növekvő saját- erő-igény 1985-re lakásonként 250—500 ezer forintot tett ki. Változatlan pénzügyi és hitel- feltételek esetén a. készpénzigény 1986-ban elérné a 300—700 ezer forintot. (Csupán az 1986-tól ér­vényes új hővédelmi szabványkö­vetelmények költségnövelő ha­tása egy 90 négyzetméter alapte­rületű lakásnál mintegy 90—115 ezer forint.) Ilyen nagy összeget már egyre kevesebb család tud előteremteni. Hathatós szülői tá­mogatás nélkül a fiatal házasok egy része csak igen hosszú idő után juthat végleges lakáshoz. Köztudott, hogy az állami bér­lakásépítések aránya erősen le­csökkent. (11 százalék volt 1984- ben, s azóta sem változott szá­mottevően.) Igaz, a tanácsok 1984- től elkülönített forrásokból tá­mogathatják az arra rászorulók sajáterős lakásépítését, ám a ke­retek nagyobb része kihaszná­latlanul marad. Túl szigorúak az előírások. Az alacsony jövedel­mű családok, amelyek igénybe vehetnék a sajáterős építkezést, nem vállalhatják. (Paradox hely­zet: a nagy értékű lakásokat bát­rabban szétosztották, mint a sze­rényebb pénzösszegeket.) A ta­nácsok csak elvétve élnek az ösz- szetettebb támogatás, például a közműves telekjuttatás lehetősé­gével. Még mindig a telek A telek egyébként a magán­erős lakásépítés tartósan legszű­kebb keresztmetszete. Az állami telekkínálat 1983—1984-ben — főként a kisvárosokban — fedez­te a szükségletet, a nagyvárosi gondok azonban csak átmeneti­leg mérséklődtek. Érzékelhető­en elsősorban a családíház-épí- tésre alkalmas alapközműves (vízzel, villannyal ellátott) te­lekkínálat bővült. De nem min­dig a vonzó régiókban. Kovács József Következik: 2. Az építkezők védelmében. EGYMILLIÓ PÁR CSIZMA A komlói Carbon Könnyű­ipari Válla­lat cipőüze­mében min­den korábbi teljesít­ményt felül­múlva egy­millió pár csizma ké­szült a múlt évben. A mecseki bá­nyászváros üzemében szovjet és angol meg­rendelésre dolgoznak. KÉPERNYŐ AJ oha a Híradóban nem mu­lasztották el bemutatni, hogy a Fórumban és az Atrium Hyatt-ben micsoda különlegessé­giekkel várják a vendégeket, úgy láttam, hogy Kecskeméten a Ló­verseny Utcaiak többsége — ne­héz szívvel, bizonyára — lemon­dott U kulináris élvezetekről, s mégis inkább a tévékészüléke előtt töltötte a szilveszterit. 'Kriti­kusok véleménye ide vagy oda. a dok>,g úgy áll, hogy a tévé de­cember 31-a műsora igenis össz­népi ügy — már csak azónt is, mert a többen azok vannak, akik nem a Hyatt-ben múlatják az ó- évet, ihanem otthon. S merít ezt a tévé is pontosan tudja, minden évben más-más trükkel operál. A Szilveszteri Műsor (nagy betűkikel) egyben a Nat<ry Attralkcló ás. Ha jó — jó a tévé. Ha nem — nem. S mert a tévé minden éviben megkapja a magáét, hogy megint milyen umulmiais, színvonaltalan produk­cióval rukkolt ikd, ezért minden évben változtat a stratégián. Em­lékezzünk csak, mára az est fő­fő szenzációja lett a Szuperbola mely évekkel ezelőtt szerényen este 6 körül kezdődött. Az idén öt neves személyiség kapott mű- sonszerkesztöi megbízatást, me­lyet azonnali tovább is adott a nézőknek. S itt veszett — veszhe­tett — el az egész. Ahelyett, hogv egyvalaki — akár a saját ízlése alapján — válogatott volna, min­den Ízlésnek meg akartak felelni a jobb sorsra érdemes vállalko­zók. Ebből aztán a világ legkönV^ nyebben elfelejthető — és elfe­lejtendő — műsora virágzott ki Szilveszter ’85 és szökkent szárba, amely vi­szont minden oldalról védhető azzal a jelszóval: „ezt mind a nézők kérték”. Ripacskodó haj­danvolt-sztárok, poéngyilkos öregfiúk: mesterkélt, erőltetett, langyos műsor. Szörnyű dolog, ha igaz, hogy több ezer levélből csak ennyire futotta, mert a Bu­daipest Kongresszusi Központból sugárzott adás minden eddigi szilveszteri produkciót mélyen alulmúlt. Még szerencse, hogy előtte olyan kitűnő műsorokat láthat­tunk! Kezdődött Véntes Éva női Parabolájával, mely képi megol­dásaival is csupa szellem volt (gondoljunk a kezdősnlttre: a képernyő egy sütőiedéli). A Szu­perbola szilveszteri különkiadása ismét azt bizonyította, hogy 1985 Magyarországán mindenről nyíl­tan beszélhetünk — még a Hír- háttiér kitűnő műsorvezetőjéről, Mester Ákosról is, akiről végre kiderült, hogy miért hiányzik újabban a képernyőről. Mihail Gorbacsov magyar a.lteregójának fölfedezése pedig olyan slussz­poén volt amit a világ bármely tévétársasága szívesen bemutat­nia. Az est fő szemzáaiója Hofi Géza volt.. A Piál a Föld című .kon­certje” (éjfél után nem sokkal sugározták az eredeti változatot, látíha/ttiulk. hogy Hofi milyen pon­tosan ügyelt minden kis részlet­re, még Michael Jackson asiatos cütpőjéne is) a politikai kabaré legszebb hagyományait folytatta — kevés az ehhez mérhető telje­sítmény a televízióiban. Ballal József Ésszerű javaslat Kellemes füst illata ter­jeng a cukrászdában. Akár egy legénylakáson. Kiiszom o kávémat, és ha­tározottan a szeme közé né­zek: — Akarja, hogy összehá­zasodjunk? A kérdésem annyira vá­ratlan, hogy ő alig tudja le­tenni a csészéjét: — Miket beszél? Alig is­merjük egymást! Először va­gyunk együtt. — Annál jobb! Az embe­rek csak ismerkednek, is­merkednek, aztán megunják egymást. — De ön szinte semmit sem tud rólam! — folytatja ugyanolyan hullámhosszon. — Mit kellene tudnom? — vetem oda könnyedén. — Hi­szen itt van előttem! — Na és azt tudja, hogy már kétszer elváltam? Igaz, nem az én hibámból, de még­is .. Sokan elővigyázatosak lennének ilyen esetben. — Hallottam erről valamit — mosolygok. — Ezért hatá­roztam el, hogy ön elé állok javaslatommal. Mivel már kétszer elvált, ez annyit je­lent, hogy nem válik túlsá­gosan nehezen. Képzelje csak el, milyen emberek vannak! Húzódoznak, évekig nem akarnak válni... Remélem, most már belit)a, hogy nincs semmi akadálya a házasság- kötésünknek!.., Konszt&ntin Kos/tov Fordította: Adamecz Kálmán SZÁMÍTÓGÉPES VETÉLKEDŐNK RÉSZTVEVŐI Vendégségben a katymári szakkörösöknél A tanítás már régen vé­get ért ezen a decemberi napon a katy­mári általá­nos iskolában. A falu sötétbe burkolózott. A nagy iskolaépületben csupán egy teremben, a fizikai előadó­ban égnek a lámpák. Négy óra is elmúlt, de harminc gyermek, a számítógépes szakkör tagjai se­hogy sem akarnak hazaindulni. Hogyan is mennének, mikor mos­tanra várják két tanáruk, egy diáktársuk és egy igazi, saját szá­mítógép érkezését! A diákokkal együtt „tűkön ül” Pál László, a község tanácselnöke is. — Már meg kellett volna ér­kezniük — mondja Pál László kicsit idegesen. — A feleségem kocsival vitte Kecskemétre Ma­riann lányunkat és Erős Erzsébet tanárnőt. Mariann a szakkör tagjaként részt vesz a „Barátom a számítógép" vetélkedőn, s a második fordulóban díjat nyert. Azt ment átvenni. A tanárnő pe­dig számítógépet vásárol az is­kolának. Ha sikerül a vétel, nagy lépést tehetünk előre. Fontos, hogy a gyerekek ne csak hallja­nak a számítógépről, hanem dol­gozhassanak is vele. Mire ez a korosztály munkába áll, minden valamirevaló munkahelyen kom­puterekkel fogják végezni az ad­minisztratív és a manuális ter­vező munkák legnagyobb részét. • A Petőfi Népe és a TIT ver­senypályázata második fordulójá­nak nyertese Pál Mariann. Hirtelen kivágódik a terem aj­taja. S egy szőke kissrác robban be rajta: „Megjöttek!” Pár pilla­nat múlva valóban megjelenik a három várva-várt jövevény, ke­zükben csomagokkal. Óriási zsi- valy tölti be a fizikai előadót. Mindenki egyszerre akar kérdez­ni. A tanácselnök csendet vezé­nyel, majd megkezdik a becses dobozok kibontását. Sorban ke­rülnek elő a Commodore—20-as részei. Aztán behoznak egy nagy­képernyős tv-t is. Ehhez akarják csatlakoztatni az új szerzeményt. A szorgoskodó tanácselnököt tü­relmetlen, kíváncsi gyermekko­szorú övezi. Közülük Pál Ma- riannt, a nyertest hívom félre né­hány szóra. — Tanév elejétől tizenegy tár­sammal én is rendszeresen be­küldőm a Petőfi Népében közzé­tett számítógépes pályázatra a megoldásokat — magyarázza lel­kesen az ötödikes kislány. — A napokban aztán az egyik klub­társam szólt, hogy a nyertesek között szerepel a nevem az új­ságban. Ma pedig beutaztam édesanyámmal és a tanár néni­vel Kecskemétre, hogy kiválasz- szam az ajándékot. Egy könyvet és két adattároló kazettát vá­lasztottam. Játékprogramokat szeretnék támásoltatni, s most, hogy végre a szakkörünknek sa­ját gépe is van, mi magunk is készíthetünk programot. Közben a televíziókészülék kö­rül némi k^is bonyodalom támad: meglehetősen régi típus, s így nem lehet hozzácsatlakoztatni a számítógépet. Sebaj! Máris sza­ladnak egy másikért. Ezt a kis szünetet használom ki, hogy el­beszélgessek Erős Erzsébettel, a szakkört vezető tanárnővel. — Csupán a 85-ös tanév elejétől dolgozom ebben az iskolában — mondja. — Rögtön szeptember­ben be is indítottam a szakkört. Két nyolcadikos diákunk a nyá­ron Szegeden részt vett egy szá­mítógépes táborban, s elmesél­ték társaiknak az ottani tapasz­talataikat. Lelkesedésükkel ma­gukkal ragadták a többieket. Így igazán nem volt nehéz mozgósí­tani a tagokat, hogy oldják meg a pályázati feladatokat. Eleinte még gép nélküli példákkal kel­lett megbirkózniuk. Most azon­ban már komputerre van szük­ség a megoldáshoz. A kecskemé­ti BÁV-nál alig több, mint ti­zenhatezer forintért sikerült meg­vásárolni ezt a COMMODORE)— 20-ast. Időközben két új tv is érkezik, de mindkettő banándugós. Pró­bálják „átépíteni” a csatlakozót, de a képernyő továbbra is üresen villog. A könyvtárban van egy modern készülék, de most nincs itt a kulcs. A tanácselnök össze­néz feleségével, s felnyalábolja a számítógépet: — Irány a lakásunk! — adja ki az utasítást. Nekik új típusú színes készülékük van. S lehet, hogy egy kicsit szűkén lesznek egy-két órát a lakásban, de en­nek a telkes harminc gyereknek ma még látnia kell, mit tud a gépi' “ Gaál Béla A Béke akropolisza Koinsztantyin Ivanov moszkvai építész elkészítet­te a Béke akropoliszának tervét. Ez nem egyszerű­en egy grandiózus építészeti létesítmény terve, ha­nem annak a gondolatnak az építészeti megvaló­sulása, hogy az emberiségnek össze kell fognia a háború ellen. A tervező elgondolása szerint a Béke akropolisza kulturális világközpont lenne, amely szimbolizálná a világ valamennyi országának együttműködését a béke és a társadalmi haladás érdekében. A tervek szerint a komplexum terüle­tén az egész világot érintő problémákkal — a kör­nyezetvédelemmel, a népesedéssel, a világ nyers­anyagkészleteivel stb. — foglalkozó kutatóintéze­tek számára is épülnének létesítmények. A Béke akropolisza helyszínül szolgálhat világtalálkozók, fesztiválok, nemzetközi kiállítások megrendezésé­hez. 1987-ben Bulgáriában, a nemzetközi építészeti pályázaton a Szovjetuniót képviselő tervek között lesz majd Konsztantyin Ivanov Béke-akropolisza. EURÓPA VEGETÁCIÓJA Térkép — nemzetközi együttműködéssel Európai országok tudósai — köztük magyar biológusok — re­konstruálták Európa ősi vegetá­cióját; térképen ábrázolják azt a növénytakarót, amely a föld- történet jelen korának kezdetén borította kontinensünket. Az el­ső ilyen átfogó, részletes térkép próbanyomatait már elkészítet­ték, nemrég vizsgálta meg a nem­zetközi szerkesztőbizottság a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai és Botanikai Kutató Intézetében. A kelet- és nyugat- európai országok tudományos aka­démiáinak, egyetemeinek pro­fesszorai, kutatói már harmadik alkalommal egyeztették itt ter­veiket, elképzeléseiket, amelye­ket a Csehszlovák Tudományos Akadémia koordinál. A térképet a következő évben adják ki, a kelet-európai országokét Lenin- grádban, a nyugat-európai orszá­gokét Grenoble-ban nyomtatják majd. Ezeket a Lengyel Kartog­ráfiai Intézetben szerkesztik egy­be. Nemzetközi együttműködéssel valósítják meg a Nemzetközi Biológiai Uniónak ezt a tudomá­nyos programját — mondotta Borhidi Attila egyetemi tanár, az MTA ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatóhe­lyettese, a térkép egyik terüle­ti koordinátora. A jelenlegi nö­vénytakarót, domborzatot, talajt és éghajlatot vizsgálva követ­keztettek: hol, milyen növény­zet lehetett hajdanában, mielőtt az ember beavatkozott környe­zetébe. Korszerű eszközökkel vég­zett biológiai, geológiai, talajta­ni, meteorológiai mérések ered­ményeit vetítették térképre. A színek sokféle árnyalatával, szimbólumokkal jelzik többek kö­zött az egykori havasi gyep, tund­ra, fenyves, a nedves és a száraz lombhullató erdő, a sztyeppe, a sivatag övezetét, és az ezeken be­lül levő növénytársulásokat. Ez­zel a munkájukkal szeretnek rá­döbbenteni a ma emberét — leg­előképpen a szakembereket — ar­ra, hogy sok helyen az eredeti növényzetnek csak a foltjai ma­radtak. Az erdő- és ásványkiter­melés, az út- és házépítés, az ipartelepítés, a földművelés, a vízszabályozás során kíméletle­nül megnyirbálták, vagy kiirtot­ták a növényzetet. Országunkban főleg az Alföld, azon belül is elsősorban az ősi lápok természetes növényvilá­ga károsodott helyrehozhatatla­nul, de a Dunántúl és a Közép- hegység erdőségei is megfogyat­koztak az utóbbi évezredekben. Az ember civiliaálódása, környe­zetének építése, urbanizálása, jó­létteremtése közben meggondo­latlanul felbecsülhetetlen termé­szeti értékektől fosztotta meg magát, ugyanakkor kedvezőtle­nül befolyásolta életterének klí­máját, termőképességét. Az ősi vegetáció rekonstruálá­sával nemcsak arra figyelmeztet­nek a tudósok, hogy az emberi­ségnek ártunk ezzel a növény-' pusztítással, s hogy legalább a jövőben óvjuk természeti vagyo­núnkat, hanem tudományos in­formációkat is közölnek. A ve- getáci ótérkép ugyanis egyesíti magában mindazokat az informá­ciókat, amelyek a sikeres és ész­szerű tájtervezés és tájgazdálko- dás alapfeltételei. Útmutatást ad­nak a szakembereknek ahhoz, hogy felismerjék a még rejtett természeti adottságokat, ame­lyeket figyelembe kell venni gazdasági tevékenységük során. Tájékoztatnak a termelhető bio­massza mennyiségéről, amely a jövőben az egyik fontos, meg­újítható energiaforrás. Országunk vegetációs térképét Zólyomi Bálint akadémikus al­kotta meg 20 évvel ezelőtt. Az ő koncepcióját vették figyelembe a térkép jelkulcsainak kidolgozá­sánál, és a délkelet-európai or­szágok térképeinek elkészítésé­nél. A magyar biológusok végez­ték el Bulgária, Jugoszlávia, Ro­mánia vegetáció-térképeinek egy­séges szemléletű összeszerkeszté­0 Pillanatkép a fizikai előadóból. „Ml lesz a képernyőn?”

Next

/
Thumbnails
Contents