Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* PETŐFI mén AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 294. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 16. hétlő Elhunyt Oláh István A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Népköztár­saság Honvédelmi Minisztériuma az alábbi gyászközleményt adta ki. , Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Oláh István elvtárs, had­seregtábornok, honvédelmi miniszter, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának targja, a magyar munkásmozga­lom kiemelkedő személyisége 1985. december 15-én elhunyt. (Oláh István nekrológját lapuink 2. oldalán ismertetjük.) Hazánkba érkezett George Shultz Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására vasárnap a ko­ra esti órákban hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett George Shultz, az Amerikai Egyesült Ál­lamok külügyminisztere. Az ame­rikai diplomácia irányítóját — aki európai kőrútjának újabb ál­lomásaként látogatott Magyaror­szágra — a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter fo­gadta. Jelen volt Házi Vencel, hazánk washingtoni és Nicolas Salgo, az USA budapesti nagy­követe. A hivatalos magyar—amerikai külügyminiszteri tárgyalások ma délelőtt kezdődnek meg a Kül­ügyminisztériumban. Ezüstvasárnapi körkép Aki már hetek óta járja a bol­tokat, hozzászokott a karácsony előtti tülekedéshez, tolongáshoz. A tegnapi ezüstvasárnapi ebben is messze felülmúlta a szokásos hétköznapit, bizonyítva, hogy a hagyományos ünnepi bevásárló­nap semmit sem veszített vonz­erejéből. A bajai Skála Dunatáj Áruház forgalma meghaladta a félmillió forintot. Engedménnyel árusí­tották a női és férfi műszőrme sapkákat, valamint a hasítottbőr­kabátokat. A női csizmák és té­likabátok árleszállítása decem­ber 22-ig tart, tehát beleesik még az aranyvasárnap is. Nagy vá­lasztékuk volt ruházati és mű­szaki cikkekből — lehetett színes tévét, képmagnót is kapni —, va­lamint ólomkristály tárgyakból. Külön a karácsonyi vásárra ren­deltek kínai ezüst ékszereket. A kecskeméti és a félegyházi Centrum Áruház kasszájában összesen hárommillió forintot' hagytak a vásárlók, ebből 2,3 mil­liót a megyeszékhelyiben. A leg­nagyobb rohamot Kecskeméten a divat-, a konfekció-, a vegyes-, valamint a lemézosztály állta, ez utóbbinál még a karbantartók is besegítettek az eladásba. Har­mincszázalékos engedménnyel árusították tegnap a csillárokat, amelyekből a két áruházban ösz- szesen háromszáz darab talált vevőre. Az egy kasszánál ezer fo­rint felett fizető vásárlók blokk­juk ellenében többféle ajándék közül választhattak. Hatszáz ve­vőt ért ilyen kellemes meglepe­tés. Ugyancsak kétmillió-három- százezres forgalmat — a tavalyi­nál mintegy százezer forinttal nagyobbat — könyvelhetett el a kecskeméti Alföld Áruház is. A legnagyobb kereslet a téli ruhá­zat, a női divatcikkek, a játékok, valamint a közvetlen termelői be­szerzésből származó csillárok iránt mutatkozott. A kecskeméti Katona József Könyvesboltban 74 ezer 500 fo­rintos forgalmat bonyolítottak, a • A bajai Dunatáj Áruházban nagy keletje voli a műszőrme­sapkáknak és a pulóvereknek. (Méhes! Éva felvétele) tavalyihoz hasonlóan. A legke­lendőbbek Joy Adamson most megjelent könyve, a Grimm-me- sék, a Sportlexikon, a Femina- könyvek, az új Kabos-lemez, és a klasszikus orgonamuzsikát meg­szólaltató hanglemezek voltak. Az idei kínálat gazdagabb volt az előző évinél a Kéttemplom kö­zi Aranypók-üzletben. A kasszá­ba folyt 152 ezer forintot a vá­sárlók többsége női blúzokra, im­port pulóverekre és férfiingekre költötte. Az Aranypók két ka­rácsonyi meglepetést is tartogat, amiből az egyik a ma kezdődő öt­venszázalékos leértékelés — a másikra a hét közepén derül fény. A vásárlóutca Vidia szaküzle­tében főleg az ajándéknak való „apróságok”, teflon szeletsütők és lábassorozatok, kések és párolog­tatók fogytak. Ebből jött össze a 120 ezer forintos forgalom, ami­ben igaz, benne volt egy színes­tévé is. H. K. E. A LABDARŰGÓ VB-DÖNTŐ SORSOLÁSA Tegnap este a világ televí­ziónézőinek több milliós tábo­ra előtt megtartották az 1986. évi futball világbajnokság dön­tőjének sorsolását. Magyarország a C csoport­ba került. A csoporttársak: Franciaország, Kanada, Szov­jetunió. A magyar csapat első mérkőzését június 2-án játssza a Szovjetunió ellen. A csopor­tokból az első két tizenegy jut tovább, és a legjobb három harmadik helyezett. További részletek a 7. ol­dalon. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A HAZAFIAS NÉPFRONT VIII. KONGRESSZUSA ISMÉT KÁLLAI GYULA AZ ELNÖK, POZSGAY IMRE A FŐTITKÁR Nagy nemzeti összefogás jegyében erősítette a szocializmus pozícióit Vasárnap az Építők Rózsa Ferenc székházában folytat­ta. majd befejezte munkáját a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. A tanácskozás harmadik, zárónapján folyta­tódott a HNF OT és az Or­szágos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának együttes vitája. Az elnökség­ben helyet foglalt Hámori Csaba, a KISZ KB első titká­ra, Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bi­zottság tagjai és társadalmi, politikai életünk számos más kiemelkedő személyisége. Az elsőként felszólaló dr. Ist­ván Lajos főorvos, a HNF Vas Megyei Bizottságának elnöke a megyében élő nemzetiségek hely­zetéről szólt. Pál Józsefné, a Ganz-Mávag mátraterenyei hídgyáregységé- nek daruvezetője szőkébb kör­nyezetének életéről beszámolva elmondta, hogy a mind öntuda- tosabbá váló munkásgárda egyre kevésbé tűri el a tessék-lássék dol­gozókat. Dr. Schöner Alfréd főrabbi, a Budapesti Rabbiság elnöke kije­lentette: a népfrontmozgalomnak az elmúlt évtizedekben és nap­jainkban is a legjellemzőbb vo­nása, meghatározó eleme a „vox humana”, azaz az emberi hang, amely mindennapos valósággá, életünkben tapasztalható realitás­sá vált. Hambuch Géza, a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára kiemelte: a népfront megújulását, a de­mokratizmus további szélesítését, a társadalmi összefogást tűzte zászlajára. Ez a program a nem­zetiségiek érdekeit is hűen fejezi ki, és ezért örömmel csatlakoz­nák hozzá. Pásztor Béla, a veresegyházi tanács elnöke felhívta a -figyel­met arra, hogy az emberek szí­vesen vesznek részt olyan mun­kaakciókban, amelyek értelmét világosan látják. Dr. László Alfréd, a Veszpré­mi Vegyipari Egyetem rektorhe­lyettese részletesen foglalkozott a műszaki pályán dolgozók tár­sadalmi megbecsülésének, az ér­telmiség meghatározó szerepének kérdéskörével. Jakab Sándor, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnöke rámu­tatott, hogy a Magyar Szolidari­tási Bizottság munkája szoro­san kötődik a Magyar Népköz- társaság külpolitikájához. Ratkó József költő, drámaíró, Szabolcs-Szatmár megyei könyv­táros, szűkebb pátriája kulturá­lis felemelkedéséről szólva egy Szabolcs megyei irodalmi, művé­szeti folyóirat létrehozását szor­galmazta. A továbbiakban az ál­lami gondozás, a nevelőotthonok helyzetéről szólt. Wilk László, a Mecseki Szénbá­nyák vájára a városkörzeti nép­frontbizottságok megélénkült munkájáról szólt, hangsúlyozva, hogy tevékenységük része a szo­cialista demokrácia kibontakoz­tatásának. Márkus József Zala megyei ter­melőszövetkezeti dolgozó veszé­lyesnek ítélte, hogy az aprófalvak elnéptelenedésének folyamata még mindig nem állt meg. Kurucz Jánosné, a HNF Kar­cag Városi Bizottságának titká­ra hangoztatta: szervezett, tuda­tos felvilágosító munkával meg kell értetni mindenkivel, hogy mit jelent számunkra a béke. Kárpáti Rudolf ezredes, a Ma­gyar Néphadsereg Művelődési Házának igazgatója hangsúlyoz­ta: vissza kell állítani a testneve­lési óra tekintélyét. Hantos János, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára a társadalom erkölcsi értékeit gazdagító ön­zetlen, önkéntes, másokért vég­zett munka fontosságáról be­szélt. Kállai Gyula és Pozsgay Im­re a kongresszus szünetében ta­lálkozott, és baráti, kötetlen meg­beszélést folytatott a tanácskozá­son részt vevők egy csoportjával, a mozgalom kezdeményezőivei, a Márciusi Front résztvevőivel, a felszabadulás utáni kibontakozás kiválóságaival, azokkal a művé­szekkel, tudósokkal, akik társa­dalmi céljaink megvalósításáért as első vonalban küzdöttek. Ezt követően a kongresszusi vi­ta lezárult, s ismét Pozsgay Im­re emelkedett szólásra, hogy ösz- szefoglalja az elhangzottakat. Vasárnap háromnapos tanácskozás után befejeződött a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa Budapes­ten, a*z Építők Rózsa Ferenc székházának nagytermében. 0 /*' ' ' POZSGAY IMRE VITAÖSSZEFOGLALÓJA Értékes gondolatokkal gazdagodott a mozgalom — Kiterjedt és nagy érdeklődés mellett lezajlott vita volt ez, amelynek során 54-en szóltak hozzá és rajtuk kívül még 62-en kértek szót — mondotta elöljá­róban. — Azoknak a véleménye, akik e három nap során nem ju­tottak szóhoz, ugyanúgy bekerül a kongresszus dokumentumaiba, s a kongresszus útmutatásai, ál­lásfoglalásai között e hozzászólá­sokat is figyelembe vesszük majd. — Ügy hiszem, a kongresszus el­érte célját, s méginikább eléri azt, ha megerősíti az állásfoglalást, amely a jövő feladatainak megol­dását szolgálja, s megerősíti azt a testületet, amely képes lesz e fel­adatokat az ország színe előtt képviselni. A tanácskozás ki­egyensúlyozott, jó légkörű mun­kaértekezlet volt — állapította meg. — Mértéktartóan, arány­tévesztés nélkül, egy nagy nem­zeti összefogás jegyében erősítet­te a szocializmus pozícióit or­szágunkban. A vita tehát nem torzította el a nép hangját, s nem tartalmazott egyetlen olyan elemet sem, amelyik ne e szín­térre való lett volna. — Homlokegyenest ellentétes álláspontok is elhangzottak. De volt néhány alapkérdés, amelyet se a kongresszus, se ^környeze­te” nem vitatott. Ezek pedig ép­pen a szocialista nemzeti egység alapelvei. Az a gondolat hatotta át a tanácskozás munkáját, hogy ebben az országban szocializmus van, amely nem megtűrt életfor­mája, hanem vállalt közösségi létformája ennek a népnek, s amelyben kifejeződik a társadal­mi haladáshoz fűződő érdekünk és nemzeti identitásunk egyaránt. — Mindvégig érvényesült egy másik lényeges, a közmegegye­zéshez hozzátartozó alapelv: biz­tonságunkat, a társadalmi fejlő­déshez fűződő érdekeinket leg­hívebben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal alkotott közösségünk, együttes védelmi és gazdasági szervezeteink, intéz­ményeink fejezik ki. Nyitva ál­lunk a világban mindenfajta jó­szándék előtt, amely nemzeti ér­dekeinket nem sérti, és a békét szolgálja. — Nagy jelentőségű volt az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak a kongresszus iránt tanúsított figyelme. Külön jól esett itt üdvözölni a párt fő­titkárát, Kádár Jánös elvtársat és hallani Lázár György minisz­terelnöknek a Központi Bizottság és a kormány nevében elmondott szavait. Pozsgay Imre ezután néhány, a vitában elhangzó kérdéscso­portra reagált. A javaslatot az új Országos Tanács figyelmébe ajánlva egyetértőleg szólt arról a kezdeményezésről, hogy alkos­sunk más országok haladó erői­vel közös népfrontot a béke vé­delmére. A különböző társadalmi osztá­lyok, rétegek helyzetéről, a köz­tük lévő egyenlőtlenségről el­hangzottakra reagálva leszögezte: Az egyenlőtlenségek megszünte­tésének ma még nincsenek meg a feltételei. Az alapprobléma az, hogy az egyenlőtlenségek nem a társadalmi céloknak megfelelően mutatkoznak, ezért nem előrelen­dítő, hanem inkább visszahúzó erőt jelentenek. Kitért nemzetisé­gi politikánkra, amely visszatérő témája volt a tanácskozásnak. Illyés Gyula gondolatát idézve leszögezte: ebben az országban magyarnak lenni nem származás, hanem választás kérdése. Magya­rok és nem magyarok e hazán belül úgy élhetnek tisztességben egymással, ha ezt az elvet tart­juk szem előtt, s ha ebben kény­szerek nélkül, szabad belátás alapján, állampolgári jogainak teljes birtokában dönthet min­denki. A Hazafias Népfront közjogi szerepéről szólva kiemelte, hogy a mozgalom e feladatát — ahogy az idei választások megmutatták — egyre eredményesebben látja el. A kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott gazdaságpoli­tikai kérdésekkel összefüggés­ben kijelentette: — A nemzeti közmegyegyzés követelményei közé tartozik ma, hogy bármely poszton dolgozzék is valaki, le­gyen illetékes a gazdaság dolgai­ban. A gazdaság közügy, a nem­zet jövője, fejlődési lehetősége múlik rajta. Ezután a mozgalom település­politikai feladataival foglalko­zott, majd a művelődés, a neve­lés kérdéseiről elhangzott számos felszólalásra utalva úgy fogalma­zott: a legfontosabb közművelő­dési intézmény az iskola. Ennek személyiségformáló munkáját egészíti ki a többi. A továbbiakban a természet- és környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta, azt szorgalmazva, hogy a népfront a szocialista nemzeti egység jegyében vállalja ennek az ügynek a képviseletét. Szinte valamennyi kongresszu­si felszólalásból összecsengett — mondotta Pozsgay Imre —, hogy ebben az országban a cselekvő együttműködés politikai feltétele a szocialista demokrácia fejlesz­tése. Egy olyan népi részvétel le­hetősége tárult fel itt, a demok­rácia intézményeinek fejleszté­sében, amely az ország hasznára van, a nemzeti felemelkedést szolgálhatja, ugyanakkor a ren­det és a fegyelmet is erősítheti. A népfront vezető testületéinek fontos feladata lesz folyamatosan vizsgálni: hogyan lehet teljesítő- képességünket a demokráciával is növelni. — Nem kockázat nélküli in­tézmény a demokrácia — foly­tatta. — Vereség érheti az igaz­ságot is, kisebbségbe szorulhat. A kontraszelekciót is támogat­hatja, ha rövid távú érdekekhez kapcsolódik. Konkrétan: a taná­csi önkormányzatok csak akkor válhatnak az igazi demokrácia színterévé, ha működésük gaz­dasági feltételeit, döntési lehető­ségeiket a nemzeti jövedelem nö­vekedésével arányosan megte­remtjük. Pozsgay Imre végezetül hang­súlyozta: a szocializmus nem le­zárt rendszer, s a kommunizmus nem elvont cél, hanem valóságos mozgalom, amelyben kritikailag meghaladjuk nap mint nap azt, amit már elértünk. Ezt érdemes figyelembe venni e fórumon is. Ezen az alapon, a pártunk XIII. kongresszusán elfogadott hatá­rozat nemzeti programként való vállalásával kongresszusunk, a Hazafias Népfront most megala­kuló új testületéi betölthetik azt a hivatást, amelyet a magyar tár­sadalom tőlük elvár. Pozsgay Imre vitaösszefoglaló­ja után határozathozatal követ­kezett. A kongresszus egyhangú­lag elfogadta az Országos Tanács jelentését a legutóbbi kongresz- szus óta végzett munkáról, az Országos Tanács nevében elmon­dott főtitkári beszámolót, a hoz­zászólásokra adott vitaösszefog­laló választ, az Országos Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság jelenté­sét, valamint a Hazafias Nép­front állásfoglalásának és a mozgalom alapszabályának a tervezetét, s egyúttal megbízta az Országos Tanácsot, valamint a megválasztandó országos titkár­ságot: a vitában elhangzottakat mérlegelve végezzék el a doku­mentumokon a szükséges módo­sításokat és gondoskodjanak azok közzétételéről. Miután az Országos Tanács tag­jait a kongresszust megelőző bu­dapesti és megyei küldöttértekez­leteken, valamint a résztvevő szervek testületi ülésein megvá­lasztották, a kongresszusra a megerősítés feladata hárult. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság tagjaira a jelölő bizott­ság tett javaslatot. A kongresszus megerősítette az Országos Tanács tagjait, majd elfogadta a jelölő bizottság ja­vaslatát és megválasztotta az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság tagjait. Ezután a két új testület megtartotta alakuló ülé­sét, amelynek során megválasz­totta a tisztségviselőket, az el-, nökség és a titkárság tagjait, ki­jelölte az országos testületek tár­sadalmi bizottságainak vezetőit, kinevezte az országos titkárság osztályvezetőit, és megerősítette tisztségükben a népfront sajtó­vezetőit. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa Kállai Gyula zár­szavát követően a Szózat elének- lésével ért véget. A népfrontkongresszus pén­tek esti és szombati munkájáról lapunk 3. oldalán számolunk be. A HNF vezető testületéi A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula, arlelnökök: Bencsik István, Bihari István, Czilbere Tibor, Horváth Lászióné, Márton Jánlos, Papp Gyulai, Szemők József és Varga Imre. A HNF OT főtitkára: Pozsgay Imre, titkárok: Garamvölgyi József, Molnár Béla és Riíbánszki Róbert. Az Országos Tanács Elnökségének tagjai: Apró Antal, Asbót Jánosné, Ádám Anitái, Barth a Tibor, Bognár József, Duschek Lajosné, Ernőd Péter, Fekete Gyuúia, Gyúró Ferenc, Hambuch Géza, Hantos János, Horváth Endre, Ispámovits Márton, István Lajos, Jakab Róbentné, Jakab Sándor, Kanyar József, D. Káldy Zoltán, Králiikné Cser Erzsébet, Kodályné Péczely Sarolta, Koncz Károly, Kósáné Kovács Magda, Kovács András, Kovács Bélá, Láng István, Lékai László, Losanczi Pál, Mándiity Marin, Márk György, Mészáros Imre, Molnár Frigyes, Molnár Sándor, Nagy Józsefné. Papp Lajos, Pejáik Emii, Pethő Tibor, Pióker Ig­nác, Polinszky Károly, Rónai Rudolf, Rottler Ferenc, Sarlós Ist­ván, Schöner Alfréd, Sebestyén Nándamé, S. Hegedűs László, Szabó István, Szalayné Pásztor Gabriella, Szentistványi Gyulá- né. Székely György, Szilvasán Pál. Tótfa János, Trautmann Re­zső, Vadász Anna és V. Nagy Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents