Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: átme­netileg jobbára borult, párás, helyen­ként ködös idő várható. Szórványos eső, később havas eső valószínű. Megélénkül, időnként már erős lesz az északi szél, egyúttal megszűnik a köd, északnyugat felől az ország nagy részén csökken a felhőzet, kisüt a nap. A nappali hő­mérséklet 5 és 10 fok között alakul. TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! perón NÉPE AB MSZMP BÁCS-KISKUN M KOT KI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 290. szám Árt: 1,80 Ft 1985. december 11. szerda Kádár János Ausztriába utazott • Az MSZMP főtitkárát Losonczi Pál búcsúztatja a Keleti pálya­udvaron. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára Ru­dolf Kirchschlägernek, az Osztrák Köztársaság Szövetségi elnökének meghívására tegnap rövid látoga­tásra Ausztriába utazott. Kísére­tében van Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes. Nagy János, hazánk bécsi nagy­követe a helyszínen csatlakozik a kísérethez. • , Kádár János búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Po­litikai Bizottság tagjai, Kótai Gé­za, a KB külügyi osztályának ve­zetője, Várkonyi Péter külügymi­niszter, Kamara János belügymi­niszter, a Központi Bizottság tag­jai, Urbán Lajos közlekedési mi­niszter. Jelen volt dr. Peter Wilfling követtanácsos, az Osztrák Köz­társaság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Kádár Jánost és kíséretét az esti órákban Sopronban Győr- Sopron megye, valamint Sopron város párt- és tanácsi vezetői fo­gadták. A vendégek az éjszakát Sopronban töltötték, ahonnan ma reggel folytatják útjukat. Lázár György Belgrádban tárgyal Cázár György, a miniszterta­nács elnöke Milka Planincnak, a jugoszláv SZSZK szövetségi vég­rehajtó tanácsa (kormánya) elnö­kének meghívására kedden a ko­ra délutáni órákban hivatalos ba­ráti látogatásra Belgrádba érke­zett. Kíséretében van Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter, Horn Gyu­la külügyminisztériumi államtit­kár, Dunai Imre külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Györke Sándor belgrádi magyar nagykö­vet, aki Jugoszláviában csatlako­zott a küldöttséghez. A vendégeket a jugoszláv fő­város topcsideri pályaudvarán Milka Planinc, a szövetségi vég­rehajtó tanács elnöke, Nedeljko Mandics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, Szvetozar Rikano- vics, a szerb köztársasági kormány alelnöke, Budimir Loncsar, a szö­vetségi külügyi titkár (külügymi­niszter) helyettese és Milov an Zi- dar, budapesti jugoszláv nagykö­vet fogadta. Lázár György röviddel megér­kezése után felkereste a belgrádi emlékközpontot, ahol kegyeletét leróva virágcsokrot helyezett el Joszip Broz Tito sírján, majd pe­dig beirt az emlékkönyvbe. Ezt követően Új-Belgrádban a föderáció palotájában megkezdőd­tek a magyar és a jugoszláv kor- mánv elnökének tárgyalásai. HOMOKRA AJÁNLJÁK — BIZTATÓ KÍSÉRLET IZSÁKON Talajjavító bakonyi kőzet A Homokhátság gazdaságai­nak többségében gyengék a ter­mőhelyi adottságok. Ha a talaj humusztartalma eléri az egy szá­zalékot, az már jónak számít — mondta tegnap a Kiskunsági Me­zőgazdasági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének szék­házában Kovács László, a TE- SZÖV titkárhelyettese azon a tanácskozáson, amelyen a szak­emberek az új talajjavító anyag­ról, az alginitről hallhattak. Dr. Solti Gábor, a Magyar Ál­lami Földtani Intézet tudományos főmunkatársa arról szólt, hogy az alginit nemcsak a mezőgazdaság­ban jelent újdonságot. A geoló­gusoknak is meglepetést okozott, amikor kiderült: a Bakonyban, a Kemenesben nagy mennyiség­ben található ez a kőzet. Érdekes­ség, hogy a világon egyedülálló összetételben fordul elő a magyar alginit. Felhasználásával a nép­gazdaság több ágazatában pró­bálkoztak, és ugyancsak először a világon — és egyelőre csak itt — az agrár jellegű kutatásokat is megkezdték. A kőzet iránti ér­deklődést mutatja, hogy a nem­zetközi földtani szervezet is beállította kísérleteinek sorába a magyar alginit kutatását. A mezőgazdaságban a fő cél a kőzetnek a talajok javításában való felhasználása. Bács-Kiskun- ban az izsáki Sárfehér Termelő­szövetkezetben végeznek kísér­leteket az alginittel. Napraforgó- és panadicsomparcellák — az idei csapadékszegény időjárás elle­nére — jelentős terméstötobletet hoztak, és e növények aszály okozta tünetei elenyészőek vol­tak a kezeletlen kontrallparcel- lákhoz viszonyítva. A felkért hozzászólók a szak­területükön végzett kísérletek eredményeiről adtaik számot. A Nyugat-magyarországi Állami Gazdaságok Szakszolgálati Ál­lomásának igazgatója a talajvizs­gálatokat és a tenyészedényes kí­sérleteket mutatta be. A Dél-so­mogyi Mezőgazdasági Kombi­nát meliorációs igazgatója, mint a talajjavítást kivitelező vál­(Folytatás a 2. oldalon.) FINNORSZÁGBAN KARÁCSONYRA VÁRJÁK A JONATÁNT • A kecskeméti Zöldért- kiren- deltségen válogatják a jonatánt. • A múlt pénteken útnak indított vagon ma érkezik a finn fővárosba. Almaexport jlopC. Kiskunból — Helsinkiben már el sem tudják képzelni a karácsonyt magyar jonatán nélkül — mondta Gyenes István, a Hungarofruct Bács-Kiskun megyei kirendeltségének ve­zetője. Kecskemétről eddig 267 tonna almát küldtek az észak­európai országba. A finn piac érdekessége, hogy az impor­tált, tehát külföldön termelt almát, december elseje után „engedik be”. November vé­géig, magyar szemmel nézve, nem a legjobb minőségű sa­ját termelésű gyümölcs áru­sítható az üzleteikben, a pia­cokon. így ösztönzik a finn gyümölcstermelőket. Decem­ber első napjaiban azonban megjelennek a külföldi al­mák. Jellemző, hogy egy-két napig a lakosság „kiéhezet­ten” keresi az ízletesebb al­maféléket. (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP küldöttsége hazaérkezett Izraelből Tegnap hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely Romány Pál­nak, a Központi Bizottság tagjá­nak, a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság első titkárának vezeté­sével részt vett az Izraeli Kom­munista Párt Haifaban tartott XX. kongresszusán. A delegáció tagja volt Südy Zoltán,' a KB külügyi osztályának munkatár­sa. A kongresszust követően Ro­mány Pál Tel Avivban megbeszé­léseket folytatott Meir Vilner- rel, az Izraeli KP főtitkárával. A találkozón, amelyen részt vett David Henin, az IKP PB tagja, a KB titkára, valamint George Tu- bi, a KB titkára is, kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik: helyzetéről, foglalkoztak a nem­zetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseivel, véleményt cseréltek a pártközi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeid ről. ENSZ Terrorizmus­ellenes határozat NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés hétfőn sza­vazás nélkül elfogadott határoza- tábaft elítélt minden terrorcse­lekményt, bárki, bárhol hajtsa végre azt. A közgyűlés által elfo­gadott dokumentum azonban nem tartalmazza a terrorizmus pontos meghatározását, nem foglalkozik azzal, hogy a terror- cselekményeket egyének, cso­portok, vagy államok hajtják végre, és nem tér ki arra, mi váltja ki a terrorizmust. A közgyűlés gyakorlatilag már több mint egy évtizede fog­lalkozik a terrorizmus kérdésé­vel, és ez nem az első határoza­ta ebben a témában. A terrorcse­lekményeikkel* 1 kapcsolatos állás­foglalásról a vita még a mün­cheni olimpiát követő időszakban kezdődött meg, s a' világszervezet jog« bizottsága rendszeresen tár­gyalt erről, 1979 óta az erre a cél­ra létrehozott bizottság — amely­nek munkájában Magyarország is részt vesz — kétévenként ter­jeszt jelentést a közgyűlés elé. A bizottsági és a közgyűlési vitá­ban rendszeresen felmerült a ter­rorizmus meghatározásának kér­dése, az a probléma, hogy mi mi­nősíthető terrorizmusnak, s egyes esetekben mi az ilyen cselekmé­nyek kiváltó oka. A mostani ha­tározat nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Illő környezet Környezetünk szokásaink, ízlésünk, kulturáltságunk tük­re. A rendetlen műhelyek, iro­dák, raktárak, eladóterek, a piszkos jármüvek bizonyít­ványok rólunk, akárcsak a gondozott üzemcsarnokok, iro­daépületi folyosók, szobák, a tisztán szolgálatba állított tömegközlekedési eszközök. De hol van erre ember s ener­gia? Talán éppen ott a baj, hogy egyből ez a kérdés vetődik fel mindannyiunkban, magyará­zatot keresve; csak az a bök­kenő, hogy ettől még nem lesz rend, tisztaság. Milyen szo­katlan, már-már feltűnő, ha olyan helyre lépünk be, ahol minden a ,.helyén van”. Azon­nal látszik az ilyen munkahe­lyeken — és ebben termelő­üzemek éppúgy adnak példát, mint iskolák, tanácsi irodák, egészségügyi intézmények —, hogy akik ott dolgoznak, azok­nak fontos, milyen környezet­ben telnek napjaik, éveik. Lépjünk tovább. Bizonyos, sokan vagyunk olyanok, akik feszengve álltunk, ültünk már ilyen, olyan, amolyan vá­róhelyiségekben, főnöki elő­szobákban, s tagadhatatlan, némelykor a nevethetnék ke­rülgette az embert, annyira ki­ütközött a felszíni máz alól az erőlködés, t; fontoskodás. Amint az sem ritkaság, hogy már az előszobában látottak hallot­tak meggyőzik a várakozót: itt rendben, szervezetten men­nek a dolgok, ki-ki tudja a feladatát, a bútorok a munkát szolgálják, s nem azért kerül­tek ide, hogy hirdessék; aki­nek az előszobájában ilyesmi áll, az nem akárki. Ez a kiva­gyiság — bár a Miniszterta­nácsnak, a célszerű takaré­kosság jegyében több határo­zata is van a közületi költeke­zés kordában tartására — ne­hezen kivesző, lassan gyógyu­ló betegség. Némelyek mintha színhá­zasán játszanának, a kulisz- szák — fényűző bútorok, vas­tag szőnyegek, dús levelű szo­banövények — mögé rejtik a szellemi szegényességet, föld- hözragadtságot, bíznak ab­ban, hogy megtéveszthetik azt, aki kívülről jön. Az ott dolgozók, vajon hogyan véle­kednek e színházasdiról? El­kerülve a félreértést: a tüntető kopottság, a nemtörődömsé­get bizonyító szegényesség természetesen nem azonos az egyszerűséggel, a célszerű séggel, a hivalkodás mellőzé­sével. De hát nincsen középút? De létezik, hiszen az ország­ban például ezerhétszáz ál­lami iparvállalatr ipari szö­vetkezet, kisvállalat, kisszö­vetkezet, 1527 tanácsháza, 2500 művelődési otthon, negy­ven színház van, hosszú tehát a sora azoknak, akik fogadnak, és akiket fogadnak valahol, va­lamilyen környezetben. Ez a környezet legtöbbször átla­gos, se nem vonzó, se nem ta­szító, híján van az eredetiség­nek, de rendezett, elfogadha­tóan gondozott. Ezért szúr sze­met a kivagyiság, vagy éppen a lomtárral vetekedő terem, amelybe belökték a méregdrá­ga, korszerű mérőműszere­ket, nem sokat törődve vele; a kisebb vagyon, amit kifizet­tünk értük, illőbb elhelyezést érdemelne. i Az illő elhelyezést — s per­sze, nem kizárólag a mérőmű­szerekre, számítőtfépekre, ha­nem elsősorban az emberekre ügyelve — nem az „adjuk meg a módját" elvének tisztelete diktálja, hanem a szükségsze­rűség felismerése. Szükség- szerű ugyanis, hogy adott kör­nyezethez adott munkama­gatartás, teljesítmény-színvo­nal tartozik. Vannak persze ki­vételek, de ezek azok, amelyek erősítik a szabályt. M, O. HÉTFŐTŐL A KÓRHÁZ MELLETT Költözik a rendelőintézet A kecskemétiek régóta figyelik az új megyei kórház mellett folyó építkezést. Tudják, tudjuk — lapunk hasábjain is hírt adtunk már róla —, a kórházhoz hasonló, élénksárga épületben kap majd helyet az új rendelőintézet. Nos, a munkák befejeződtek, a héten elkezdődött a költözködés is. Emellett természetesen valamennyi szakrendelés zavartalanul folyik a régi, Komszomol téri intézményben —* péntek estig. Hétfő reggeltől azonban már az új, Nyíri úti rendelőintézetben is fogadják a betege­ket. Az Akadémia körút felől meg­közelíthető épület földszintjére kerül az ideggyógyászati, idegse­bészeti, gégészeti, szemészeti, reu­matológiai szakrendelés, vala­mint a fizikoterápia, a vizgyó- gyászat és a cukorbeteg-gondozó. Az első emeleten lesz a nőgyó­gyászai, az onkológia, a felnőtt szivbeteggondozó, és a kórházi beutaló központ. Itt történik majd — kéthetente — az orto- pédcipő-mintavétel is. A máso­dik emeletre költözik a röntgen, a baleseti és az általános sebé­szet, az urológia, az ortopédia és a laboratórium. Az új rendelőintézet a 29—800 as teleíonszámon hívható. Aki­nek módjában áll, feltétlenül ér­demes a szakrendelésre indulás előtt — akár előző nap — fel­hívnia az intézményt, ugyanis újabb négy rendelésen vezetik be a meghatározott időpontra szóló behívás rendszerét. A bal­eseti, illetve az általános sebé­szetre, a reumatológiára és a fi­zikoterápiára járók után hétfőtől az ideggyógyászatra, gégészetre, urológiára és nőgyógyászatra ké­szülők is megmenekülhetnek az előzetes bejelentkezés révén a több órás várakozástól, hiszen csaknem percnyi pontossággal tudják közölni velük: a nap fo­lyamán mikor kerülnek sorra. A kórház közelsége, szakem- - bér- és műszaki ellátottsága a korábbinál gördülékenyebbé te­szi a rendelőintézeti munkát. E magától értetődő — s valószínű­leg mindenki által elfogadható — tény ellenére bizonyára sokan lesznek — különösen a vonattal, busszal érkező vidéki betegek kö­zött —, akik nem fogadják szí­vesen, hogy a kényelmesen, gyor­san megközelíthető, központban lévő intézmény helyett most már a városszéli új rendelőbe kell menniük. Az ő fáradalmaikat — és az átszállások okozta plusz- költségeiket — kívánja csökken­teni a Volán a 21/1. jelzésű he­lyi buszjárat sűrítésével. A körjá­rat az autóbuszpályaudvari meg­állóból december 16-tól hétköz­napokon félóránként indul a Széchenyiváros felé, és körülbe­lül tíz perc menetidő után érin­ti az új kórházat és a rendelőin­tézetet. A központból a Széchenyi térről induló — egyelőre válto­zatlan gyakorisággal közlekedő -T- 20-as, 6-os, 12-es és 13-as bu­szokkal érhető el a Nyíri úti in­tézmény. A Komszomol téri régi ren­delőintézetben maradó fogászat, gyermek ideggondozó, gyermek szivgondozó, család- és nővédel­mi tanácsadó, tüdőbeteg-gondozó és véradóállomás változatlan ren­delési idővel üzemel tovább. A felnőtt ideggondozó ugyancsak de­cember 16-tól — szintén a ko­rábbival megegyező rendelési idő­ben — az Izsáki úti régi megyei kórház felújított pavilonjában kezdi meg működését. Sx. K.

Next

/
Thumbnails
Contents