Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
ális támogatás a felmerülő költségek egyre kisebb hányadát fedezi. A nyugdíjak alsó határának emelése ellenére különösen kedvezőtlen a régebben megállapított nyugdíjjal és járadékkal rendelkezők helyzete. 15 A megye településhálózata a tervidőszak során a korábbiaknál arányosabban fejlődött. Lassult a városbaáramlási folyamat. Népesség- megtartó és -eltartó képességüket azok a települések őrizték meg elsősorban, amelyekben a társadalmi öszszefogás, a helyi gazdálkodó egységek és a tanácsi vezetés összehangolt’ tevékenysége ennek gazdasági alapját megteremtette. A tanyák felszámolódása, a tanyai lakosság csökkenése a korábbi évekhez képest mérséklődött. Ebben szerepet játszott a hagyományos és a — főleg mezőgazdasági nagyüzemi központok körül kialakuló — újabb falusias jellegű, külterületi lakott helyek, tanyaközpontok jobb ellátása, támogatása. A megye gazdaságának fejlesztését és az életkörülmények javítását a népgazdaság VII. ötéves terve és a helyi adottságok határozzák meg. A gazdasági építőmunkában elsőszámú feladat a jövedelemtermelő képesség fokozása, a minőségi tényező előtérbe kerülése. Csak ezek segítségével teremthető meg a külső és belső egyensúly, az élénkülő fejlődés és a lakosság életszínvonalának és élet- körülményeinek érzékelhető mértékű javulása. Kitűzött céljaink elérésének alapvető feltétele a tartalékok széles körű feltárása és kihasználása, a takarékosság és a munkavégzés színvonalának emelése. Ennek érdekében javítani kell a gazdálkodó egységeken belül a szervezettséget, a munkafegyelmet, korszerűsíteni kell az irányítási és szervezeti rendszert. Olyan belső érdekeltségi és ösztönzési rendszer kidolgozása szükséges, amely elismeri a tényleges teljesítmény-különbségeket, erősíti a munkahelyi közösségek és a dolgozók tulajdonosi szemléletét. Ehhez jó alapot nyújt az új vállalatirányítási rendszer. Elengedhetetlen a vezetési színvonal növelése is. Ennek során bátrabban kell élni a fiatalok bevonásával a vezetésbe. Ugyancsak szükséges a szakemberek folyamatos továbbképzése és az önképzés lehetőségeinek bővítése, mert csak így biztosítható a korszerű eljárások, berendezések alkalmazása és működtetése. A termelés bővítésének legfontosabb szempontja a versenyképesség legyen. Az eddigieknél határozottabb piacismeret szükséges, és az igények ismeretében rugalmas termelésiszer- kezet-alakítást kell folytatni. Az előrelépés feltétele a termelő egységek közös érdekeltségére alapozott együttműködések szélesedése. Alapvető követelmény valamennyi gazdálkodó egységgel szemben a szerződéses fegyelem betartása. Az életkörülmények javításában a lehetőségek széles körű kihasználásával határozott előrelépés szükséges. Ennek érdekében tanácsi szervek használják ki a megváltozott szabályozás adta lehetőségeket. A szociális elosztásban a korábbiaknál jobban érvényesüljön a rászorultság. 1 A megye lakossága várhatóan 6 —7 ezer fővel tovább csökken. A már megvalósított és a VII. ötéves tervidőszai<ban tervezett intézkedések ellenére az élveszületések előző ötéves szintje várhatóan nem nő, mert Új lakóházak Izsákon, a Kecskeméti utcán A gombatermesztés új módja Jelentős a megyében a szénhidrogén-bányászat Májliba feldolgozása a Kecskeméti Baromfiipari Vállalatnál 5 PETŐFI NÉPE 1985. december 7. szombat a szülőképes korú nők száma tovább csökken. A halálozások jelenlegi szintje is csak akkor nem emelkedik, ha az intenzív egészségügyi felvilágosító munka eredményeként mérsékelhető lesz a középkorú férfilakosság magas halandósága. A népességcsökkenés a megye egyes térségeiben különböző mértékben jelentkezik, a megye déli részében várhatóan nagyobb mértékű lesz. A községek népességmegtartó -képessége várhatóan erősödik, de a városbaáramlás folyamata — bár mérséklődik — nem áll meg. A megye munkavállalóinak száma az első időszakban csökken, az évtized vége felé várhatóan nő. A teljes foglalkoztatás megyei szinten megvalósítható, de a differenciált gazdaságfejlődés következtében számolni kell létszám-átcsoportosítással mind az egyes népgazdasági ágak, mind a megye egyes térségeit illetően. A köz ségekben jelentkező — várhatóan növekvő számú — szabad munkaerő lekötésére minden lehetőséget meg kell ragadni. Ennek során is ügyelni kell azonban a helyi viszonyok közötti hatékony fejlesztésre és a környezet- védelmi szempontokra. Az esetleges foglalkoztatási problémák megoldása központi intézkedéseket is igényel. Erősíteni kell a Megyei Munkaügyi Szolgálat tevékenységét. A munkaerő ésszerű hasznosítása egyaránt követelmény valamennyi munkahelyen. 2 Megyénk ipara az országos és megyei párt- és állami határozatok alapján a termékek minőségének javításával, a termelés bővülésével, a kivitel dinamikus növelésével, a hatékonyság javításával, a hazai kereslet magasabb színvonalú kielégítésével járuljon hozzá a népgazdaság egyensúlyának javításához és megszilárdításához. Ennek érdekében a VII. ötéves tervben folytatódjon 'megyénk iparában a szervezeti rendszer korszerűsítése, a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése. Minden munkahely, kisebb-nagyobb kollektíva közvetlenül érezze tevékenysége jelentőségét, legyen érdekelt szűkebb közössége munkájának eredményében. A megye ipari termelése 14—16 %-kal, ezen belül a gépipari ágazat termelése ezt meghaladva növekedjen. Az előirányzott termelésnövekedésnél nagyobb mértékben nőjön az export. A megye üzemei vegyenek részt a központi gazdaságfejlesztési programok és a KGST-integráció keretében meghirdetett programok megvalósításában. Készítsenek saját fejlesztési elképzelést a tudomány részvételével termelési adottságainknak megfelelően: — az elektronika társadalmi- gazdasági alkalmazására és elterjesztésére, — a biotechnikai gép- és berendezések gyártására, — a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiák kor‘ szerűsítésére, — az energiagazdálkodás ész- szerűsítésére, — a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítására. Az iparfejlesztés VII. ötéves tervi feladatai végrehajtását új és ösztönző hitelfeltételekkel és preferenciákkal kell elősegíteni és beilleszteni a megyei pártbizottság 1984-ben elfogadott iparfejlesztési koncepciójába. Készüljön megyei program a térségi munkaerő-tartalékok feltárására, az infrastrukturális feltételek javítására, a kitelepülő fővárosi üzemek fogadására. Megyénk ipari egységei és a mezőgazdasági üzemek bővítsék kooperációs kapcsolataikat. Ez is segítse a melléküzemágak technikai-technológiai megújítását. A bányászatban fokozni kell a szénhidrogén - kutatás hatékonyságát, és — változó arányok mellett — biztosítani kell a geológiai adottságoknak megfelelő nagyságrendet. Ha a pénzügyi feltételek lehetővé teszik, a helyi igények kielégítése érdekében Néhány mg.-i termelt részesedése az országos termelésből %-ban Búza kukorica Cukorrépa Napraforgómag Paradicsom Fűszerpaprika Szóló 7,7 tb á,7 40, ti 40,6 44,3 30,0 25,9 $3,0 5&ß A VI. ötéves megyei gazdaságfejlesztési terv céljait olyan körülmények között kellett megvalósítani, amikor a népgazdaság fejlődésében az ország külgazdasági helyzetének javítása, nemzetközi fizetőképességének megőrzése volt a fő feladat. Ez alapvetően meghatározta Bács-Kiskun megye fejlődését is. Az eredetileg feltételezettnél lényegesen rosszabb külgazdasági feltételek miatt az export növelése mellett is csak a belföldi felhasználás szigorú mérséklésével sikerült a célokat megközelíteni. A terhek nagyobb része a gazdálkodó szervekre hárult, de nem volt elkerülhető a lakosság növekvő áldozatvállalása sem. A külső egyensúly javult, hazánk pénzügyi helyzete nemzetközi összehasonlításban is megszilárdult, ugyanakkor a gazdaság szerkezeti változásai nem gyorsultak fel. A kialakult helyzetben Bács- Kiskun megye gazdasági fejlődésének üteme is lassult, és az országos átlag körül alakult. A területfejlesztési tervben kitűzött célok többsége megvalósult, a megye gazdasága összességében a tervezett irányban fejlődött. A megye gazdálkodó egységei eredményesen segítették az egyensúly megszilárdítását. A jövedelem- termelő képességet a szigorú szabályozás mellett is sok vállalat és szövetkezet növelni tudta, ugyanakkor nőtt az alacsony hatékonyságú és veszteséges vállalatok száma is. A VI. ötéves tervidőszakban az irányítási rendszer korszerűsítése során több önálló gazdálkodó egységgel gyarapodtak településeink. Számos ágazatban (pl. boripar, baromfiipar, mezőgazdasági gépgyártás) megszűntek a középirányító szervek. A változatlanul tröszti, nagyvállalati keretek között működő vállalatok egy részénél azonban nincs megfelelő előrelépés a belső szervezeti rendszer változásában. Az ipari szövetkezetek száma — a kisszövetkezetek belépésével — több mint 30 %-kal nőtt. A Halasi Kötöttárugyár a SKÄLA- COOP leányvállalata lett. Az IGV jogutód nélküli felszámolása során a kiskőrösi gyárat a Telefongyár, a kecskeméti gyárat pedig az MMG Automatika Művek vásárolta meg. A szervezetfejlesztés terén kiemelkedő az Április 4. Gépipari Művek kéz-' deményezése, a leányvállalati rendszer kialakítása. A szervezet-korszerűsítés napjainkban is tart. A dolgozók aktív közreműködésével megkezdődött az új vállalatirányítási formákra való áttérés. A járási hivatalok megszűnésével új elemek jelentkeztek a tanácsi gazdálkodásban is. Az elosztási politika következetes megvalósítása nyomán a lakosság életkörülményeinek indokolatlan területi különbségei mérséklődtek. Arányosabbá vált a városokban, falvakban élő lakosság tehervállalása, részben a településfejlesztés eszközeinek átrendezésével, részben a lakáshoz iutás és lakásgazdálkodás új rendszerének bevezetésé'.'?!• Az életszínvonalat befolyásoló legfontosabb iáiSS- dalmi-gazdasági programok — lakásellátás, általános iskolák, egészségügy, közműves vízellátás fejlesztése — teljesülnek. A célkitűzések megvalósításában jelentős része volt megyénk kommunistáinak, a pártszerveknek és -szervezeteknek, akik és amelyek a termelés és ellátás valamennyi területén a központi, megyei és helyi párthatározatok szellemében kivették részüket az építőmunka szervezéséből, koordinálásából és megvalósításából. Nekik és a megye valamennyi dolgozójának, akik eredményesen vettek részt a VI. ötéves terület- és gazdaságfejlesztési célok megvalósításában, a megyei pártbizottság elismerését fejezi ki. “I A megye lakónépessége öt év alatt az előzetes számításoknál nagyobb mértékben, 9 ezer fővel csökken. Ebben egyaránt szerepet játszott az élveszületések számának csökkenése és a halálozások növekedése. A megye vándorlási vesztesége néhány száz fő évente. Az aktív keresők száma — 269 ezer fő ■— lényegében nem változott a tervidőszak során. Az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben csökkent, a mezőgazdaságban viszont — főleg az ott működő különböző melléküzemágak vonzó hatása következtében — nőtt a foglalkoztatottak száma. Szinte valamennyi nép- gazdasági ágban emelkedett a nem fizikai foglalkozásúak száma, köztük a felsőfokú végzettségűek aránya, ennek hatása azonban csak igen kis mértékben mutatkozott meg a vállalati irányítás és gazdálkodás korszerűsítésében. A gazdaság összes teljesítményéből nőtt a munkaidőn kívüli szervezett munkavégzés — gazdasági munkaközösségek és más kisvállalkozások — teljesítésének aránya. Az új vállalkozási formákból származik az aktív keresők jövedelmének 7—8%-a. 2 A VI. ötéves területfejlesztési terv a megye ipari termelésének a korábbi tervidőszakokhoz képest mérsékeltebb, de az országos átlagot meghaladó — évi 4% körüli — növekedésével számolt. Várható, hogy a tervnél valamivel lassúbb, öt év alatt 13—14%-os növekedéssel zárjuk a tervciklust. Az öt év alatt elkészült beruházások eredményeként több vállalatnál korszerűsödött az állóalap, javult az eszközfelszereltség és a gépesítettség. Ezek mellett azonban számos vállalat elavult technológiával működik. Az ipar termékszerkezete lassan, vállalatonként és ágazatonként igen különböző mértékben korszerűsödött. (Pozitív példaként többek között a Dunavecsei Fémipari Vállalat, a Petőfi Nyomda, a Finomposztó Vállalat és a BLÉVISZ említhető.) Számos gazdálkodó egységnél kidolgozták ugyan a termékszerkezet korszerűsítésének programját, a megvalósítást azonban gyakran tőkeszegénység, vagy a vállalati struktúrából, beruházási korlátozásokból fakadó kötöttség akadályozta. Az elmúlt időszakban a megye iparában gyártott termékek külpiacon értékesített mennyisége több mint 20%-kal növekedett. (Növelte exportját pl. a Mezőgép Vállalat, az Április 4. Gépipari Művek, a Kéziszerszámgyár, a Habselyem Kötöttáru- gyár megyei gyárai, a „fémmunkás" Vállalat Kecskeméti Gyára, s kiemelkedő tőkésexport-növelést hajtott végre a Dunavecsei Fémipari Vállalat és a Petőfi Nyomda.) Az ipari szövetkezetek nem rubelelszámolású exportja csökkent, rubelelszámolású értékesítésük viszont az átlagot meghaladóan nőtt. A fizetőképes kereslet hullámzóan alakult, ami komoly bizonytalansági tényező volt a tervezésben is. A megye iparában egyre nagyobb részarányt képviselő szénhidrogénbányászat dinamikusan növelte teljesítményét, a kitermelt kőolaj és földgáz mennyisége országosan is számottevő (13—14%). A gépiparban tovább korszerűsödött a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártás, az atomerőművi berendezések előállítása. Fejlődött a műszeripar, termékskálája bővült. Emelkedett a járműipari, vízgépészeti gépek és berendezések gyártási színvonala. Jelentősen korszerűsödött a szerszámgépgyártás. A gépipari termékek megyei felhasználói ugyanakkor elégedetlenek a minőséggel és a pontossággal, továbbra is től<és importgépek beszerzése útján látják lehetségesnek a termelés korszerűsítését. A könnyűipari vállalatok egy része eredményesen alkalmazkodott a változó piaci feltételekhez, divatigé- nyékhez, az ágázat jelentősen bővítette termelési kapcsolatait. Az elképzelésekkel ellentétben alig fejlődött a háttéripari tevékenység, nem segített kellően a kisvállalkozási formák engedélyezése sem. 3 A szocialista építőipar saját építési-szerelési tevékenysége 1980hoz képest — a foglalkoztatottak számának mintegy 10%-os csökkenése mellett — 3-—4%-kal nő. Az építési feladatok ellátásában nagy arányt képviselő Dutép helyzete az elhibázott vállalkozáspolitika és a hosszabb ideje lappangó belső szervezetlenség miatt a tervidőszak végére megrendült. A tanácsi és szövetkezeti építőipar változatos fejlődést mutat. Tevékenységükben egyre nagyobb részt kap a felújítás és korszerűsítés. A nem építőipari ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek a kivitelező építőiparral közel azonos nagyságú nélkülözhetetlen építési tevékenységet végeztek. 4 A megye mezőgazdasága dinamikus ötödik ötéves tervteljesítés után megalapozott célkitűzésekkel kezdte az új tervciklust. Az ágazatot érintő kedvezőtlen természeti és köz- gazdasági hatások következtében azonban a termelés a tervezettnél mérsékeltebb ütemben fejlődött. Ennek ellenére jó színvonalon biztosította a belső ellátást és jelentős mértékben hozzájárult az exportfeladatok teljesítéséhez. Jól gazdálkodott a rendelkezésre álló erőforrásokkal, a tervidőszak elején rugalmasan, az utólsó két évben már nagy nehézségek árán alkalmazkodott csak az időjárás és az állandósult, folyamatosan nehezedő közgazdasági környezet változásaihoz. Különösen súlyos helyzet alakult ki a megye homokhátsági területein és gazdaságaiban. A mezőgazdaság bruttó termelése változatlan áron számolva meghaladja az elmúlt tervidőszak teljesítményét, de a tervezett 12—15%-kal szemben csak 6—8%-kal nő. A szántóföldi növénytermelésben a célkitűzések megvalósítására jelentős erőfeszítések történtek, az ágazat teljesítménye azonban a kedvezőtlen hatások következtében összességében 12%-kal elmarad a tervezettől. A gabonafélék területe nem változott, de ezen belül a kalászosok aránya nőtt, a kukorica területe viszont — elsősorban jövedelmezőségi okok miatt — csökkent. Kalászosokból jelentős termelésnövekedés következett be. ' A zöldségtermelés a kedvezőtlen közgazdasági szabályozás eredményeként a nagyüzemekben visszaesett, amit a kistermelés csak részben ellensúlyozott. A szőlőtermelés az új telepítések eredményeként korszerűsödött, növésű;::: :?.rmésbiztons^ és javult a minőség. Az 1985. évi fagykár azonban katasztrofális helyzetet teremtett. A központi intézkedések segítik a helyreállítást, de a nagymérvű veszteséget csak részben pótolják. A gyümölcstermelés a tervidőszakban jelentősen visszaesett. A megtermelt termékek (elsősorban az alma) a tároló-, göngyöleg- és szállítókapacitás hiánya miatt rosszul értékesültek és ez jelentős veszteségeket okozott. Az üzemek erre a termelés erőteljes visszafogásával, a tePETÖFI NÉPE 1985. december 7. szombat 2
