Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

ális támogatás a felmerülő költségek egyre kisebb hányadát fedezi. A nyugdíjak alsó határának emelése ellenére különösen kedvezőtlen a ré­gebben megállapított nyugdíjjal és járadékkal rendelkezők helyzete. 15 A megye településhálózata a tervidőszak során a korábbiak­nál arányosabban fejlődött. Lassult a városbaáramlási folyamat. Népesség- megtartó és -eltartó képességüket azok a települések őrizték meg első­sorban, amelyekben a társadalmi ösz­szefogás, a helyi gazdálkodó egysé­gek és a tanácsi vezetés összehangolt’ tevékenysége ennek gazdasági alap­ját megteremtette. A tanyák felszá­molódása, a tanyai lakosság csökke­nése a korábbi évekhez képest mér­séklődött. Ebben szerepet játszott a hagyományos és a — főleg mezőgaz­dasági nagyüzemi központok körül kialakuló — újabb falusias jellegű, külterületi lakott helyek, tanyaköz­pontok jobb ellátása, támogatása. A megye gazdaságának fejlesztését és az életkörülmények javítását a népgazdaság VII. ötéves terve és a helyi adottságok határozzák meg. A gazdasági építőmunkában elsőszá­mú feladat a jövedelemtermelő ké­pesség fokozása, a minőségi tényező előtérbe kerülése. Csak ezek segítsé­gével teremthető meg a külső és bel­ső egyensúly, az élénkülő fejlődés és a lakosság életszínvonalának és élet- körülményeinek érzékelhető mértékű javulása. Kitűzött céljaink elérésének alapve­tő feltétele a tartalékok széles körű feltárása és kihasználása, a takarékos­ság és a munkavégzés színvonalának emelése. Ennek érdekében javítani kell a gazdálkodó egységeken belül a szervezettséget, a munkafegyelmet, korszerűsíteni kell az irányítási és szervezeti rendszert. Olyan belső ér­dekeltségi és ösztönzési rendszer ki­dolgozása szükséges, amely elismeri a tényleges teljesítmény-különbsé­geket, erősíti a munkahelyi közössé­gek és a dolgozók tulajdonosi szem­léletét. Ehhez jó alapot nyújt az új vállalatirányítási rendszer. Elenged­hetetlen a vezetési színvonal növelé­se is. Ennek során bátrabban kell élni a fiatalok bevonásával a vezetésbe. Ugyancsak szükséges a szakemberek folyamatos továbbképzése és az ön­képzés lehetőségeinek bővítése, mert csak így biztosítható a korszerű eljá­rások, berendezések alkalmazása és működtetése. A termelés bővítésének legfonto­sabb szempontja a versenyképesség legyen. Az eddigieknél határozottabb piacismeret szükséges, és az igények ismeretében rugalmas termelésiszer- kezet-alakítást kell folytatni. Az előre­lépés feltétele a termelő egységek kö­zös érdekeltségére alapozott együtt­működések szélesedése. Alapvető követelmény valamennyi gazdálkodó egységgel szemben a szerződéses fe­gyelem betartása. Az életkörülmények javításában a lehetőségek széles körű kihasználá­sával határozott előrelépés szüksé­ges. Ennek érdekében tanácsi szervek használják ki a megváltozott szabá­lyozás adta lehetőségeket. A szociális elosztásban a korábbiaknál jobban érvényesüljön a rászorultság. 1 A megye lakossága várhatóan 6 —7 ezer fővel tovább csökken. A már megvalósított és a VII. ötéves tervidőszai<ban tervezett intézkedé­sek ellenére az élveszületések előző ötéves szintje várhatóan nem nő, mert Új lakóházak Izsákon, a Kecskeméti utcán A gombatermesztés új módja Jelentős a megyében a szénhidrogén-bányászat Májliba feldolgozása a Kecs­keméti Baromfiipari Vállalatnál 5 PETŐFI NÉPE 1985. december 7. szombat a szülőképes korú nők száma tovább csökken. A halálozások jelenlegi szintje is csak akkor nem emelkedik, ha az intenzív egészségügyi felvilá­gosító munka eredményeként mérsé­kelhető lesz a középkorú férfilakosság magas halandósága. A népesség­csökkenés a megye egyes térségei­ben különböző mértékben jelentke­zik, a megye déli részében várhatóan nagyobb mértékű lesz. A községek népességmegtartó -képessége vár­hatóan erősödik, de a városbaáramlás folyamata — bár mérséklődik — nem áll meg. A megye munkavállalóinak száma az első időszakban csökken, az évti­zed vége felé várhatóan nő. A teljes foglalkoztatás megyei szinten meg­valósítható, de a differenciált gazda­ságfejlődés következtében számolni kell létszám-átcsoportosítással mind az egyes népgazdasági ágak, mind a megye egyes térségeit illetően. A köz ségekben jelentkező — várhatóan növekvő számú — szabad munkaerő lekötésére minden lehetőséget meg kell ragadni. Ennek során is ügyelni kell azonban a helyi viszonyok közötti hatékony fejlesztésre és a környezet- védelmi szempontokra. Az esetleges foglalkoztatási problémák megoldása központi intézkedéseket is igényel. Erősíteni kell a Megyei Munkaügyi Szolgálat tevékenységét. A munkaerő ésszerű hasznosítása egyaránt köve­telmény valamennyi munkahelyen. 2 Megyénk ipara az országos és me­gyei párt- és állami határozatok alapján a termékek minőségének javí­tásával, a termelés bővülésével, a ki­vitel dinamikus növelésével, a haté­konyság javításával, a hazai kereslet magasabb színvonalú kielégítésével járuljon hozzá a népgazdaság egyen­súlyának javításához és megszilárdí­tásához. Ennek érdekében a VII. öté­ves tervben folytatódjon 'megyénk iparában a szervezeti rendszer korsze­rűsítése, a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése. Minden munka­hely, kisebb-nagyobb kollektíva köz­vetlenül érezze tevékenysége jelentő­ségét, legyen érdekelt szűkebb kö­zössége munkájának eredményében. A megye ipari termelése 14—16 %-kal, ezen belül a gépipari ágazat termelése ezt meghaladva növeked­jen. Az előirányzott termelésnöveke­désnél nagyobb mértékben nőjön az export. A megye üzemei vegyenek részt a központi gazdaságfejlesztési programok és a KGST-integráció ke­retében meghirdetett programok megvalósításában. Készítsenek saját fejlesztési elképzelést a tudomány részvételével termelési adottságaink­nak megfelelően: — az elektronika társadalmi- gazdasági alkalmazására és elterjesztésére, — a biotechnikai gép- és beren­dezések gyártására, — a gazdaságos anyagfelhasz­nálás és technológiák kor­‘ szerűsítésére, — az energiagazdálkodás ész- szerűsítésére, — a hulladékok és másodnyers­anyagok hasznosítására. Az iparfejlesztés VII. ötéves tervi feladatai végrehajtását új és ösztönző hitelfeltételekkel és preferenciákkal kell elősegíteni és beilleszteni a me­gyei pártbizottság 1984-ben elfoga­dott iparfejlesztési koncepciójába. Készüljön megyei program a térségi munkaerő-tartalékok feltárására, az infrastrukturális feltételek javítására, a kitelepülő fővárosi üzemek fogadásá­ra. Megyénk ipari egységei és a me­zőgazdasági üzemek bővítsék koope­rációs kapcsolataikat. Ez is segítse a melléküzemágak technikai-technoló­giai megújítását. A bányászatban fokozni kell a szénhidrogén - kutatás hatékonysá­gát, és — változó arányok mellett — biztosítani kell a geológiai adottsá­goknak megfelelő nagyságrendet. Ha a pénzügyi feltételek lehetővé teszik, a helyi igények kielégítése érdekében Néhány mg.-i termelt részesedése az országos termelésből %-ban Búza kukorica Cukorrépa Napraforgómag Paradicsom Fűszerpaprika Szóló 7,7 tb á,7 40, ti 40,6 44,3 30,0 25,9 $3,0 5&ß A VI. ötéves megyei gazdaságfej­lesztési terv céljait olyan körülmények között kellett megvalósítani, amikor a népgazdaság fejlődésében az ország külgazdasági helyzetének javítása, nemzetközi fizetőképességének meg­őrzése volt a fő feladat. Ez alapvetően meghatározta Bács-Kiskun megye fejlődését is. Az eredetileg feltételezettnél lénye­gesen rosszabb külgazdasági feltéte­lek miatt az export növelése mellett is csak a belföldi felhasználás szigorú mérséklésével sikerült a célokat meg­közelíteni. A terhek nagyobb része a gazdálkodó szervekre hárult, de nem volt elkerülhető a lakosság növekvő áldozatvállalása sem. A külső egyen­súly javult, hazánk pénzügyi helyzete nemzetközi összehasonlításban is megszilárdult, ugyanakkor a gazda­ság szerkezeti változásai nem gyor­sultak fel. A kialakult helyzetben Bács- Kiskun megye gazdasági fejlődésé­nek üteme is lassult, és az országos átlag körül alakult. A területfejlesztési tervben kitűzött célok többsége meg­valósult, a megye gazdasága összes­ségében a tervezett irányban fejlő­dött. A megye gazdálkodó egységei eredményesen segítették az egyen­súly megszilárdítását. A jövedelem- termelő képességet a szigorú szabá­lyozás mellett is sok vállalat és szö­vetkezet növelni tudta, ugyanakkor nőtt az alacsony hatékonyságú és veszteséges vállalatok száma is. A VI. ötéves tervidőszakban az irá­nyítási rendszer korszerűsítése során több önálló gazdálkodó egységgel gyarapodtak településeink. Számos ágazatban (pl. boripar, baromfiipar, mezőgazdasági gépgyártás) meg­szűntek a középirányító szervek. A változatlanul tröszti, nagyvállalati keretek között működő vállalatok egy részénél azonban nincs megfelelő előrelépés a belső szervezeti rendszer változásában. Az ipari szövetkezetek száma — a kisszövetkezetek belépé­sével — több mint 30 %-kal nőtt. A Halasi Kötöttárugyár a SKÄLA- COOP leányvállalata lett. Az IGV jo­gutód nélküli felszámolása során a kiskőrösi gyárat a Telefongyár, a kecskeméti gyárat pedig az MMG Automatika Művek vásárolta meg. A szervezetfejlesztés terén kiemelke­dő az Április 4. Gépipari Művek kéz-' deményezése, a leányvállalati rend­szer kialakítása. A szervezet-korsze­rűsítés napjainkban is tart. A dolgo­zók aktív közreműködésével megkez­dődött az új vállalatirányítási formák­ra való áttérés. A járási hivatalok megszűnésével új elemek jelentkez­tek a tanácsi gazdálkodásban is. Az elosztási politika következetes megvalósítása nyomán a lakosság életkörülményeinek indokolatlan te­rületi különbségei mérséklődtek. Ará­nyosabbá vált a városokban, falvak­ban élő lakosság tehervállalása, rész­ben a településfejlesztés eszközeinek átrendezésével, részben a lakáshoz iutás és lakásgazdálkodás új rendsze­rének bevezetésé'.'?!• Az életszínvo­nalat befolyásoló legfontosabb iáiSS- dalmi-gazdasági programok — lakás­ellátás, általános iskolák, egészség­ügy, közműves vízellátás fejlesztése — teljesülnek. A célkitűzések megvalósításában jelentős része volt megyénk kommu­nistáinak, a pártszerveknek és -szer­vezeteknek, akik és amelyek a terme­lés és ellátás valamennyi területén a központi, megyei és helyi párthatáro­zatok szellemében kivették részüket az építőmunka szervezéséből, koordi­nálásából és megvalósításából. Nekik és a megye valamennyi dolgozójá­nak, akik eredményesen vettek részt a VI. ötéves terület- és gazdaságfej­lesztési célok megvalósításában, a megyei pártbizottság elismerését fe­jezi ki. “I A megye lakónépessége öt év alatt az előzetes számításoknál na­gyobb mértékben, 9 ezer fővel csök­ken. Ebben egyaránt szerepet játszott az élveszületések számának csökke­nése és a halálozások növekedése. A megye vándorlási vesztesége né­hány száz fő évente. Az aktív keresők száma — 269 ezer fő ■— lényegében nem változott a tervidőszak során. Az iparban, az épí­tőiparban és a kereskedelemben csökkent, a mezőgazdaságban vi­szont — főleg az ott működő külön­böző melléküzemágak vonzó hatása következtében — nőtt a foglalkozta­tottak száma. Szinte valamennyi nép- gazdasági ágban emelkedett a nem fizikai foglalkozásúak száma, köztük a felsőfokú végzettségűek aránya, en­nek hatása azonban csak igen kis mértékben mutatkozott meg a válla­lati irányítás és gazdálkodás korsze­rűsítésében. A gazdaság összes teljesítményé­ből nőtt a munkaidőn kívüli szerve­zett munkavégzés — gazdasági mun­kaközösségek és más kisvállalkozá­sok — teljesítésének aránya. Az új vállalkozási formákból származik az aktív keresők jövedelmének 7—8%-a. 2 A VI. ötéves területfejlesztési terv a megye ipari termelésének a ko­rábbi tervidőszakokhoz képest mér­sékeltebb, de az országos átlagot meghaladó — évi 4% körüli — növe­kedésével számolt. Várható, hogy a tervnél valamivel lassúbb, öt év alatt 13—14%-os növekedéssel zárjuk a tervciklust. Az öt év alatt elkészült beruházások eredményeként több vállalatnál kor­szerűsödött az állóalap, javult az esz­közfelszereltség és a gépesítettség. Ezek mellett azonban számos vállalat elavult technológiával működik. Az ipar termékszerkezete lassan, vállalatonként és ágazatonként igen különböző mértékben korszerűsö­dött. (Pozitív példaként többek kö­zött a Dunavecsei Fémipari Vállalat, a Petőfi Nyomda, a Finomposztó Válla­lat és a BLÉVISZ említhető.) Számos gazdálkodó egységnél kidolgozták ugyan a termékszerkezet korszerűsí­tésének programját, a megvalósítást azonban gyakran tőkeszegénység, vagy a vállalati struktúrából, beruhá­zási korlátozásokból fakadó kötöttség akadályozta. Az elmúlt időszakban a megye ipa­rában gyártott termékek külpiacon ér­tékesített mennyisége több mint 20%-kal növekedett. (Növelte ex­portját pl. a Mezőgép Vállalat, az Áp­rilis 4. Gépipari Művek, a Kéziszer­számgyár, a Habselyem Kötöttáru- gyár megyei gyárai, a „fémmunkás" Vállalat Kecskeméti Gyára, s kiemel­kedő tőkésexport-növelést hajtott végre a Dunavecsei Fémipari Vállalat és a Petőfi Nyomda.) Az ipari szövet­kezetek nem rubelelszámolású ex­portja csökkent, rubelelszámolású ér­tékesítésük viszont az átlagot megha­ladóan nőtt. A fizetőképes kereslet hullámzóan alakult, ami komoly bi­zonytalansági tényező volt a terve­zésben is. A megye iparában egyre nagyobb részarányt képviselő szénhidrogén­bányászat dinamikusan növelte telje­sítményét, a kitermelt kőolaj és föld­gáz mennyisége országosan is szá­mottevő (13—14%). A gépiparban tovább korszerűsö­dött a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártás, az atomerőművi be­rendezések előállítása. Fejlődött a műszeripar, termékskálája bővült. Emelkedett a járműipari, vízgépészeti gépek és berendezések gyártási szín­vonala. Jelentősen korszerűsödött a szerszámgépgyártás. A gépipari ter­mékek megyei felhasználói ugyanak­kor elégedetlenek a minőséggel és a pontossággal, továbbra is től<és im­portgépek beszerzése útján látják le­hetségesnek a termelés korszerűsíté­sét. A könnyűipari vállalatok egy ré­sze eredményesen alkalmazkodott a változó piaci feltételekhez, divatigé- nyékhez, az ágázat jelentősen bőví­tette termelési kapcsolatait. Az elkép­zelésekkel ellentétben alig fejlődött a háttéripari tevékenység, nem segített kellően a kisvállalkozási formák en­gedélyezése sem. 3 A szocialista építőipar saját építé­si-szerelési tevékenysége 1980­hoz képest — a foglalkoztatottak szá­mának mintegy 10%-os csökkenése mellett — 3-—4%-kal nő. Az építési feladatok ellátásában nagy arányt képviselő Dutép helyzete az elhibá­zott vállalkozáspolitika és a hosszabb ideje lappangó belső szervezetlenség miatt a tervidőszak végére megren­dült. A tanácsi és szövetkezeti építő­ipar változatos fejlődést mutat. Tevé­kenységükben egyre nagyobb részt kap a felújítás és korszerűsítés. A nem építőipari ágazatba tartozó gazdálko­dó szervezetek a kivitelező építőipar­ral közel azonos nagyságú nélkülöz­hetetlen építési tevékenységet végez­tek. 4 A megye mezőgazdasága dinami­kus ötödik ötéves tervteljesítés után megalapozott célkitűzésekkel kezdte az új tervciklust. Az ágazatot érintő kedvezőtlen természeti és köz- gazdasági hatások következtében azonban a termelés a tervezettnél mérsékeltebb ütemben fejlődött. En­nek ellenére jó színvonalon biztosí­totta a belső ellátást és jelentős mér­tékben hozzájárult az exportfeladatok teljesítéséhez. Jól gazdálkodott a rendelkezésre álló erőforrásokkal, a tervidőszak elején rugalmasan, az utólsó két évben már nagy nehézsé­gek árán alkalmazkodott csak az idő­járás és az állandósult, folyamatosan nehezedő közgazdasági környezet változásaihoz. Különösen súlyos helyzet alakult ki a megye homokhát­sági területein és gazdaságaiban. A mezőgazdaság bruttó termelése változatlan áron számolva meghalad­ja az elmúlt tervidőszak teljesítmé­nyét, de a tervezett 12—15%-kal szemben csak 6—8%-kal nő. A szántóföldi növénytermelésben a célkitűzések megvalósítására jelentős erőfeszítések történtek, az ágazat tel­jesítménye azonban a kedvezőtlen hatások következtében összességé­ben 12%-kal elmarad a tervezettől. A gabonafélék területe nem változott, de ezen belül a kalászosok aránya nőtt, a kukorica területe viszont — elsősorban jövedelmezőségi okok miatt — csökkent. Kalászosokból je­lentős termelésnövekedés követke­zett be. ' A zöldségtermelés a kedvezőtlen közgazdasági szabályozás eredmé­nyeként a nagyüzemekben vissza­esett, amit a kistermelés csak részben ellensúlyozott. A szőlőtermelés az új telepítések eredményeként korszerű­södött, növésű;::: :?.rmésbiztons^ és javult a minőség. Az 1985. évi fagykár azonban katasztrofális hely­zetet teremtett. A központi intézkedé­sek segítik a helyreállítást, de a nagy­mérvű veszteséget csak részben pó­tolják. A gyümölcstermelés a tervidő­szakban jelentősen visszaesett. A megtermelt termékek (elsősorban az alma) a tároló-, göngyöleg- és szállítókapacitás hiánya miatt rosszul értékesültek és ez jelentős vesztesé­geket okozott. Az üzemek erre a ter­melés erőteljes visszafogásával, a te­PETÖFI NÉPE 1985. december 7. szombat 2

Next

/
Thumbnails
Contents