Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

forgalmi fogadókészség színvonalá­nak emelését. •A VII. ötéves tervidőszakban fontos követelmény a lakossági szolgáltatá­sok fejlesztése, ezen belül a hagyo­mányos szolgáltatások színvonalának megőrzése, lehetőség szerint javítása. Ennek érdekében a vállalatok és szö­vetkezetek bővítsék közvetlen lakos­sági kapcsolataikat. A kisiparosok számának csökkenése különösen a községekben gond. Ezért a helyi ta­nácsok átgondolt adópolitikával ösz­tönözzék a kisipar működését. A la­kossági szolgáltatásokon belül nö­vekszik a tartós fogyasztási cikkek ja­vítására irányuló igény, ennek érde­kében meg kell teremteni a biztonsá­gos alkatrészellátás feltételeit. Az idegenforgalom megyei fejlődé­se szempontjából meghatározó a szálláshely-kapacitás bővülése és a kereskedelem hétvégi kínálatának növelése. A pusztai idegenforgalmat bővíteni és feltételeit javítani kell el­sősorban Bugacpusztán. A Kecske-- mét. Baja, Kalocsa városközponti tu­rizmust további rendezvények gazda­gítsák. Az idegenforgalom fejlesztése érdekében indokolt megkeresni a kül­földi tőke bevonásának lehetőségét. Törekedni kell az eddig kevésbé fel­tárt megyei idegenforgalmi körzetek megismertetésére, széles körű hasz­nosítására (Kiskunmajsa, Solt, Tisza- kécske térsége). A megye természeti erőforrásai között jelentős termálvíz­készletek vannak. Új típusú társulá­sok létrehozásával, az anyagi eszkö­zök koordinálásával, kellő felszerelt­ség mellett gyógyidegenforgalom is kialakítható. 3 A VII. ötéves tervidőszakban is ki­emelt feladat a lakásellátás javítá­sa, a mennyiségi és minőségi igények mind teljesebb kielégítése. Ennek ér­dekében a tanácsok, az OTP és a ta­karékszövetkezetek, valamint az épí­tőipar fontos feladata a lakásépítés változatlan ütemű folytatása. Ezen belül a legrászorultabb igénylőknek az állami támogatás lehetőségeit ki­használva bérlakást kell juttatni. A szociális bérlakások építésével elsősorban a többgyermekes csalá­dok, a pályakezdő és családalapító fiatalok, valamint a fiatal házasok- la- káshozjutási feltételeit kell fokozato­san javítani. Ebben vállaljanak az ed­diginél nagyobb szerepet az alapok bővítésével és a tanácsokkal való jobb együttműködés révén a munkál­tatók is. Minden településen fontos feladat a személyi tulajdonú lakásépítés fel­tételeinek a javítása. A lakásépítéshez szükséges közműves területek előké­szítésével, a differenciált igényeket kielégítő telekkínálattal fenn kell tar­tani a lakosság magánlakás-építés iránti érdeklődését, mivel a községi lakásigények továbbra is döntően ezúton elégíthetők ki. A terv­időszakban növekszik a változato­sabb beépítési formák iránti igény, előtérbe kerül a városbelsők rekonst­rukciója. Nagy hangsúlyt kap a lakásépítési költségek ütemének mérséklése. En­nek érdekében a lakásépítési folya­mat minden résztvevőjével szemben követelmény a gondos és takarékos műszaki előkészítés, az ütemes kivite­lezés. Segítse ezt elő az új vállalkozási formák keretében az építtetők és kivi­telezők közvetlen kapcsolata is. A la­kásépítéssel és különösen a fenntar­tással, karbantartással kapcsolatos terhek mérséklése érdekében foko­zódjék a lakosság öntevékenységén alapuló lakásszövetkezetek szerepe. Fokozódó jelentőségű feladat a la­kásállomány minőségi színvonalában meglévő különbségek mérséklése, ezért gyorsabb ütemben kell csök­kenteni a lakásállomány korszerűsíté­sében mutatkozó lemaradást. A terv­időszakban közel 2000 tanácsi keze­lésű lakás felújítása szükséges. Elsőd leges az elmaradt felújítások pótlása. Folytatódjék a komfortnélküli, fél­komfortos lakások korszerűsítése. A lakásmobilitás minden formáját — a jelenleginél szervezettebb keretek között — élénkíteni kell. 9 A lakosság közműves víz- és szennyv/zcsaforna-ellátottságá­nak, valamint a szennyvíztisztító ka­pacitás fejlesztése a tervidőszak egyik kiemelt feladata. Az ellátási feszültsé­gek területi jelentkezése miatt első­sorban a városokban és a városiasodó településeken kell a vízszolgáltatás biztonságát növelni. A tervidőszakban nagy figyelmet kell fordítani a meglévő vízművek re­konstrukciójára, szükség szerinti bő­vítésére. A mennyiségi igények kielé­gítése mellett biztosítani kell a vízmi­nőség javítását, ennek érdekében a községekben meg kell oldani az ivó­víz arzén- és gázmentesítését. Ki kell dolgozni a vízkészletek védelmére al­kalmas módszereket. Fontos feladatunk a víztermelés, valamint a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás közötti aránytalanság növe­kedésének a mérséklése. Környezet- védelmi érdekekből is törekedni kell az ipari üzemek vízszennyezésének csökkentésére, az előtisztító kapaci­tások fokozatos kiépítésére. Az eddi­gieknél nagyobb figyelmet kell fordí­tani a kommunális szolgáltatások fel­tételeinek javítására, színvonalának emelésére. A tervidőszak terület- és település- fejlesztési döntéseiben növekvő sze­lepet kell biztosítani a környezetvé­delmi szempontoknak és követelmé­nyeknek. Egyes területeken a környe­zetszennyezés azonnali visszaszorítá­sa, felszámolása, más területeken a jelenlegi helyzet stabilizálása, a to­vábbi szennyezés növekedésének mérséklése tűzhető ki reális célként. Erősíteni kell a természeti értékek vé­delmét, a már bekövetkezett káros hatások visszaszorítása mellett a megelőzésre kell törekedni. A kör­nyezetvédelmi feladatok megoldásá­ban a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gazdálkodó szerveze­tek és tanácsok erőforrásainak bevo­nására, a társadalmi és tömegszerve­zetek közös erőfeszítéseinek koordi­nálására. 10 A tervidőszak oktatási feladatai közül kiemelkedik a középiskolai tanterem-fejlesztési program. A kö­zépfokon továbbtanulók kialakult magas arányát figyelembe véve a kö­zépfokú oktatási intézményekben ta­nulók száma a következő években mintegy 3500 fővel nő. A jelenlegi intézményi feltételek mellett elenged­hetetlen legalább még további 100 —110 tanterem kialakítása. Ezt az igényt nagyrészt új tantermek építé­sével kell kielégíteni, de élni kell az ésszerű átalakítás lehetőségeivel is'. Az általános iskolák fejlesztése vál­tozatlanul fontos feladat. A tervidő­szak első felében a tanuló-létszám magas szinten marad. Ezért a váltva tanítás a szükségtantermek magas aránya, a zsúfoltság csökkentése ér­dekében 140 tanterem építése szük­séges Az óvodák bővítése a gyorsan fejlődő településekre koncentrálód­jék. A tervidőszak végére el kell érni, hogy valamennyi ellátásra szoruló 3 —6 éves gyermek óvodába járhas­son. 11 Az egészségügyi ellátás fontos feladata az alapellátás fejleszté­se, tárgyi feltételeinek biztosítása, a betegségek megelőzése. Az orvosi körzetek számának lényeges növelése nem szükséges, felszereltségüket vi­szont javítani kell. Több nagyközség­ben kerüljön sor egészségügyi köz­pontok létesítésére, amelyek képesek ellátni a vonzáskörzet lakosságát. Folytatódjék a megye kórházainak fejlesztése, a kórházi ágyak száma — áthúzódó beruházások eredmé­nyeként — mintegy 110 ággyal bő­vüljön. A fekvő- és járóbeteg-ellátás területén a fejlesztési eszközök nö­vekvő hányadát kell az intézmények felszereltségének, műszerezettségé­7 PETŐFI NÉPE 1985. december 7. szombat nek javítására fordítani. Bővíteni kell az üzemegészségügyi hálózatot, és ezzel egyidejűleg szükséges az üzem­orvosi ellátás színvonalának emelése is. Kísérletek tapasztalatait is felhasz­nálva ki kell terjeszteni a családsegítő 'központok hálózatát és működését. 12 A VII. ötéves tervidőszak egé­szében legalább az előző öt év reálértékét elérő beruházásoknak kell megvalósulnia a megyében, hogy alapvető céljaink teljesülhessenek. A tervidőszak során kapjanak kiemelt figyelmet az exportárualap bővítését és az ésszerű importkiváltást szolgáló, országos programokhoz kapcsolódó, korszerű termelést és termékszerkeze­tet megteremtő, a gyártmányok ver­senyképességét fokozó, a termelés biztonságát javító és bővítő jellegű rekonstrukciós beruházások. A beru­házási eszközök célszerűbb kihaszná­lása érdekében a meglévő ágazatok­hoz kapcsolódó, alacsonyabb beru­házás-igényű fejlesztésekre kell töre­kedni. Alapvető fontosságú feladat a beruházási munka szervezettebbé té­tele. A minőségi munka e téren is kö­vetelmény. Az átlagnál gyorsabban kell növelni a termelőszféra, elsősor­ban az élelmiszergazdaság termelési alapjait, feldolgozó kapacitását. ■ Az infrastruktúra fejlesztésén belül a szűk keresztmetszetek feloldása, a termelés igényeinek kielégítése miatt kapjon nagyobb hangsúlyt a termelő infrastruktúra (közlekedés—hírköz­lés, vízgazdálkodás stb.). Tovább kell folytatni a megyében az energiagazdálkodás racionalizálá­sát szolgáló program végrehajtását, elsősorban az abszolút energiameg­takarításra való törekvés előtérbe he­lyezésével. Határozott előrelépés szükséges a hulladékok és mellékter­mékek energianyerés céljából történő felhasználásában, valamint a termál- energia hasznosításában. Az energia- ellátásban — a rendelkezésre álló for­rásoknak megfelelően — elsődleges feladat a Baja—Kalocsa térségi föld­gáz-hálózat kiépítése, újabb települé­sek lakosságának ellátása. 13 A tervidőszak első felében ki kell bontakoztatni a tanácsi gazda­ságirányítási rendszer átfogó korsze­rűsítéséből adódó rugalmasabb gaz­dálkodás, a nagyobb helyi önállóság és felelősség előnyeit. Gondoskodni kell a feladatok megvalósításához szükséges tanácsi bevételekről a költ­ségvetési intézmények és szolgáltatá­sok biztonságos működtetéséről. A fejlesztési célok között elsőbbséget kell adni a középfokú oktatási beru­házásoknak, a lakáshelyzet javításá­nak és a társulati úton megvalósított infrastruktúra - fejlesztés támogatásé - nak. A településfejlesztési hozzájáru­lás céljait a lakossági igények leg­messzebbmenő figyelembevételével kell meghatározni, arra is tekintettel, hogy ne essen vissza a társadalmi munka és a lakossági összefogás más formája. 14 A településhálózat tervszerű fej­lesztésében továbbra is alapvető célkitűzés és feladat az egyes telepü­lések — tényleges területi szerepkö­rének megfelelő — differenciált és komplex fejlesztése. A településfej­lesztésben erősíteni kell a térségi szemléletet, a vonzásközpontok és körzetük együttműködését, a több te­lepülés érdekeit szolgáló összehan­golt cselekvést. A négy városjelölt megyei nagyközség (Bácsalmás, Ti- szakécske, Kunszentmiklós, Kiskun­majsa) középfokú ellátásának fejlesz­tését a támogatások elosztásánál a tervidőszak során külön is biztosítani kell. “I 5 A megye sajátos településszer­kezetéből következően különös figyelmet kell fordítani a külterületen élők helyzetének javítására. Ennek ér­dekében folytatódjon a tanyavillamo­sítás. Az alapfokú kereskedelmi ellá­tás színvonalának emelését a külterü­leti bolthálózat mennyiségi és minő­ségi bővítésén túl több mozgóbolt segítse. Fontos feladat a megyében élő időskorúak életkörülményeinek javí­tása. Különösen azoknak a régebben megállapított nyugdíjjal rendelkezők­nek és járadékosoknak és egyedülál­lóknak a helyzete rossz, akik tanyán élnek. A jelenleg meglévő szociális otthonok túlzsúfoltak, a várakozók száma nagy. Indokolt tehát a házi szociális gondozás fejlesztése, de új szociális férőhelyek létesítése is. Töb­beknek és nagyobb összegű segélye­ket kell nyújtani. Az idősek és más, alacsony jövedelmű rétegek helyze­tének javítását szolgálja a kis kiszere­lésű, olcsó áruféleségek választéká­nak bővítése. A nyugdíjasokkal való törődés nemcsak állami feladat, e té­ren az eddigieknél lényegesen többet kell tenni volt munkahelyeiknek. A megyei pártbizottság felkéri a megyei tanácsot, hogy készítse el a megye VII. ötéves gazdaság- és terü­letfejlesztési tervét. A gazdálkodó egységek és a helyi tanácsok közép­távú terveikben támaszkodjanak az itt megfogalmazott irányelvekre. Az elkövetkező időszak feladatai­nak megvalósítása a megye egész la-- kosságától helytállást igényel. A me­gyei pártbizottság felkéri a megyében működő szakszervezeti szerveket, KISZ-szervezeteket társadalmi szer­vezeteket, az érdekképviseleti szerve­ket, Kogy vegyenek részt a VII. ötéves megyei területfejlesztési tervben fog­laltak megvalósításában, a gazdasági építőmunka feladatainak megoldásá­ban. Megyei programjaikkal kapcso­lódjanak a területfejlesztési terv célja­ihoz, karolják fel a jó kezdeményezé­seket, mozgósítsanak a megyei és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok végrehajtására. A szocialis­ta munkaversenyt igazítsák a helyi körülményekhez és követelmények­hez, azok változásaihoz. A feladatok megvalósításában fe­gyelmezett munkával, meggyőzéssel, példamutató magatartással, kezde­ményezéssel járjanak elöl megyénk kommunistái és a megye gazdasági fejlődéséért, kulturális felemelkedé­séért felelősséget érző pártonkívüliek. A pártszervezetek igazítsák a követel­ményekhez munkamódszerüket, fo­lyamatosan értékeljék a célkitűzések végrehajtását, kritikusan és önkritiku­san tárják fel a hiányosságokat és se­gítsék az akadályozó tényezők elhárí­tását. Álljanak ki a munkafegyelmet, munkahelyi rendet megkövetelő ve­zetők mellett, segítsék az alkotó mun­kahelyi légkör kialakítását. Céljainkat szolgálja a tömegpoliti­kai munka. A megye lakossága előtt világossá kell tenni, hogy az életszín­vonal és az életkörülmények javítása, megyénk országon belül elfoglalt he­lyének javítása csak együttes mun­kánk eredményeként képzelhető el. A megyei pártbizottság felhívja a megye munkásait, a parasztságot, az értelmiségieket, 'a megye összes dolgozóját, hogy ereje, tudása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon a terv megvalósításáért. Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1985. november 26-i HATÁROZATA a megye VI. ötéves tervének várható teljesítéséről és a VII. ötéves tervidőszak társadalmi-gazdasági fejlesztésének fő irányairól

Next

/
Thumbnails
Contents