Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AC MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 287. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 7. szombat • • Összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát A Szakszervezetek Országos Tanácsainak Elnöksége tegnap ülést tar­tott. A testület áttekintette a Magyar Szakszervezetek XXV. kong­resszusának előkészületeit, valamint a. kongresszusi dokumentumok kidolgozásában eddig végzett munkát. Az elnökség a továbbiakban javaslatot (fogadott el a SZOT vezető- testületeinek 1986 első félévi munkaprogramjára. Az elnökség december 11-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Romány Pál felszólalása az Izraeli KP kongresszusán Patak Károly, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: HAIFA Az izraeli kommunisták kong­resszusának pénteki napján több küldött fejtette ki véleményét a pártdemokrácia fejlesztésének és a pártépítő munka javításá­nak szükségességéről. A felszó­lalások egyik központi eleme az volt, hogy a pártnak bőven van­nak tennivalói a szövetségi poli­tika megszilárdításában, frontjá­nak szélesítésében, a saját hely­zetüket kellően fel nem ismerő, kizsákmányolt izraeli tömegek, ki­váltképp a keleti bevándorlók és az ifjúság soraiban. Több vendég kapott pénteken szót, közöttük Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára- Beszá­molt szocialista társadalmunk fej­lődésének kérdéseiről, majd han­goztatta: a szocializmust építő magyar nép őszinte érdeklődéssel követi azt a harcot, amelyet az izraeli kommunisták vívnak a dolgozók és néptömegek jobb életkörülményeiért, a társadalmi haladásért és demokráciáért, az arab lakosság jogainak védel­méért. Romány Pál leszögezte: az át-* fogó közel-keleti rendezés csak valamennyi érdekelt fél részvé­telével — a Palesztinái Fels zaba- dítási Szervezet révén a Paleszti­nái arab népet beleértve —, va­lamint a Közel-Kelet minden ál­lama és népe, köztük Izrael érde­keinek tiszteletben- tartásával va­lósítható meg. Alufólia és tetőszigetelő a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyárából * Júniusban fejeződött be a gyáregységben a 36 millió forintos, mély- nyomóhenger-gyártást fejlesztő beruházás. Ennek keretében teljesen felújították a képen látható galvanizáló műhelyt is. Felvételünkön: Mohácsi István ellenőrzi a berendezések működését. A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyárában december 20-án befejezik az idei munkát. Tehetik ezt azért, mert korábban előre ledolgozták a karácsony és szilveszter közötti munkanapo­kat, és már teljesítették éves terv­feladataikat. A kecskeméti gyár 240 dolgozóval idén 480 millió fo­rint termelési értéket ért el. Eb­ből háromszáz millióért tőkés exportra szállítottak. A nyugati piacokon nagyon keresett termék az alumíniumfólia-flitter. Ezek mellett exportálnak még alumí­nium háztartási tálcákat és ház­tartási alufóliát is. Idén az alu­míniumpigment pasztából 1600 tonnányit adtak ed, ami mintegy 400 tormával kevesebb a terve­zettnél. Az elmaradás az ameri­kai piacon bekövetkezett átme­neti túlkínálattal magyarázható. Az így keletkezett kiesést azon­ban a kecskeméti gyár bőven pó­tolni tudta a tervezettnél több alufóiiaflitter eladásával oszt­rák és NSZK piacokon. Belföldre ezer tonnányi alupig- ment alapú terméket, hatmillió kiszerelt háztartási alufóliát, va­lamint három és fél millió alu­mínium ételtálcát készít 10 tí­pusban a gyár. Az építőipar számára két éve kezdték gyártani kooperációban — egy amerikai licenc alapján — az úgynevezett „alumanation” te­tőszigetelő rendszercsaládot. A növekvő kereslet bizonyítja: ér­demes volt megvásárolni ezt a licencet. (Talán ez ig hozzásegít ahhoz, hogy lakótelepeinken ke­vesebb lakás ázzon be a jövő­ben.) A kecskeméti gyár készíti a törzsgyár részére a „fólianemesí­téshez” szükséges festékeket, lak­kokat, mélynyomó hengereket és a gyártásukhoz alkalmas filme­ket is. A filmeket a nyáron üzem­be helyezett új málynyomákészítő fotótechnikai részlegben dolgoz­zák ki. G. B. KGST-ülésszáK “Moszkvában December 17-én Moszkvában megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 41. ((rendkívüli) ülésszaka. A megállapodásnak megfelelően az ülésszakon a KGST-tagországok küldöttségeit az or­szágok kormányfői vezetik. A magyar delegáció vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács (tagja, Rudolf Kirchschlágeiiniek. az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnökének meghívására a közeli napokban rövid látogatásra Ausztriába utazik. Lázár György Jugoszláviába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mil'ka Planinonalk, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának 1985. november 26-1 határozata a megye VI. öt­éves tervének várható teljesítéséről és a VII. ötéves tervidő- szak társadalmi-gazdasági fejlesztésének fő irányairól. (Mel­léklet) ___________________________*______________________ K ÉP és HANG — a rádió és a televízió jövő heti műsora. (5—6. oldal) EREDMÉNYEKBEN IS GAZDAG ÉV Megemlékezések * a magyar sajtó napján • Koszorúzás a Magyar Alföld emléktáblájánál. A Vörös Újság megjelenésének 67. évfordulójára emlékezve ün­nepi ülést tartott tegnap a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­ségének választmánya a MUOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Fodor László, a szövetség alelnöke, a Népszava főszerkesz­tője mondott ünnepi beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, az Aranytoll odaítélésére javaslatot tevő bizottság elnöke átnyújtot­ta a MUOSZ 1985. évi Arany tol­lát tizennégy újságírónak. Az ünnepi ülést követően az újságírószövetség székházának Rózsa Ferenc'-termében megko­szorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forra­dalmár elődök emléke előtt tisz­telegve az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya nevében koszorút helyezett el Lakatos Er-' nő osztályvezető és Karvalics László osztályvezető-helyettes, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatala képviseletében Bányász Rezső államtitkár, a TH elnöke és Gelléri Miklós főosztályvezető; a Népszabadság szerkesztősége nevében Borbély Gábor főszer­kesztő és Cserhalmi Imre, a párt- alapszervezet titkára; a Nyom­da-, Papíripar és a {Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, va­lamint, a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetsége részéről Hárai Tibor és Simon Lász­ló, a két szervezet titkára. A MUOSZ koszorúját Pálfy József (Folytatás a 2. oldalon.) Kihasználják a jó időt A fajszi Kék Buna Termelőszövetkezetben évek óta termelnek különböző gyógynövényeket. A majoránnát száznégy hektáron takarították be az idén. A kellemes őszi időt kihasználva a héten már másodszor vágják ezt az értékes gyógynövényt. A termést megszárítva adják el, a felét külföldre szállítják. (Pásztor Zoltán felvétele) A december a számvetés és a következő évi felada­tok kitűzésének hónapja a gazdasági életben. A köz­vélemény ezúttal is érdek­lődéssel várta, milyen tük­röt. mutat fel pártunk Köz­ponti Bizottsága az idei munkáról és mire szólít, hív 1986-os tennivalóinkat ille­tően. Ami a nemsokára zá­ruló óévről elhangzott az MSZMP KB szerdai ülésén, az egybeesik mindnyájunk tapasztalatával: gazdasá­gunk, a termelő szféránk hatékonysága nem javul kellően, a szokatlanul hi­deg tél, s a világpiaci aka-r dályok is növelték hátrá­nyainkat. Be kell érnünk az idén a tavalyinál mind­össze 0,5 százalékkal na­gyobb nemzeti jövedelem­mel, az ipari termelés más­fél—két százalékos növeke­désével, némileg csökkent építőipari és a tervtől el­maradt mezőgazdasági ter­meléssel. Eszerint nincs is jó hír? Van. Mert míg régebben eredményként könyveltük el az ország fizetőképessé­gének megőrzését csökkentő reálbérek mellett, az idén már enyhén növekvő reál- jövedelemmel értük el ugyanazt. És arról se fe­ledkezzünk el, hogy a terv­től elmaradt mutatók is fej­lődést takarhatnak, bár — megismételjük, sőt aláhúz­zuk — az előrehaladás mér­tékével egyáltalán nem va­gyunk elégedettek. A Központi Bizottság számba vette mindazt az erőfeszítést, amit ki-ki a< maga helyén a mai létbiz­tonságunkért, az elfogadha­tó ellátásért, a fejlett szo­cialista vívmányok megőr­zésére tett. Azért, hogy év-~ ről évre, ha mégoly kis lé­pésekkel is, de előrehalad­junk. Ez az erőkifejtés — okosabb mederbe terelve, gondosabban felhasználva — biztosítéka annak, hogy jövőre a párt szándéka sze­rint kicsit merészebb célo­kat követhessünk, neveze­tesen: élénké bb gazdasági növekedést éfjünk el. Ter­mészetesen a nagyobb for- dulatszám csak a jövedel­mező tevékenység mellett kínál többet: ezért tovább­ra is javítjuk iparunk ter­melési szerkezetét, kiemel­ve a magasabb feldolgo­zottsági fokú termék kibo­csátását — az a drágább ugyanis. Igyekszünk a rá­fizetéses vállalatokat nye­reségessé változtatni, ha fontos cikkeket gyártanak. A mezőgazdaságban is a nagyobb hozamok jelentik a célt, kevesebb anyag és energia felhasználásával. A hatékonyság szót gyak­ran használjuk, talán el is koptatjuk. Mégis olyan kor­parancsot jelez, amelynek engedelmeskednünk köte­lező. A Központi Bizottság­nak a jövő évi tertvre és költségvetésre vonatkozó irányelvei is hatékonyság- centrikusok. Ezt mutatja, hogy a több mint 200 mil­liárdos beruházási munkát elsősorban a korszerű tech­nológiák, a műszaki, hala­dás megvalósítására for­dítjuk, folytatjuk a sok ve­rítéket, bányászerőt kímélő Paksi Atomerőmű és Bős- Nagymarosi Vízlépcső épí­tését. Számottevően javul a telefonellátottság is, hiszen a modern hírközlés ma már termelő erő. Lesz-e látszata az elvárt jobb munkának? Kimondja a Központi Bizottság hatá­rozata, hogy a népgazdaság teljesítményével arányosan javulniuk kell az életkörül­ményeknek. Számokban ki­fejezve: a lakosság reáljö­vedelme, fogyasztása egy százalékkal, pénzbeli jöve­delmük 6, az átlagkereset 5—5,5 százalékkal növek­szik. Mindez a tervezett 5 százalék fogyasztói árszín­vonal-növekedés mellett! Azt jelenti ez mindenek­előtt, hogy az árak nem „emésztik fel" a többletbe­vételeinket. Sőt, gondolha­tunk a szénfalnál dolgozók, a közvetlen termelésirá­nyítók bérének soron kívü­li emelésére is. Méltány­landó, hogy mellettük sor kerül a 70 éven felüli nyug­díjasok megsegítésére is. A több mint 2 millió nyugdí­jas-társadalom leginkább rászoruló rétege jut így tá­mogatáshoz, azok, akiknél a régi nyugdíjuk reálértéke a leginkább csökkent. A gyer­meknevelők gondján enyhít a gyermekgondozási díj ki- terjesztése a gyermek más­fél éves koráig. A legna­gyobb társadalmi probléma, a lakáskérdések megoldá­sát jövőre 63—65 ezer lakás felépítésével kívánjuk szol­gálni. Figyelmeztetett a Köz­ponti Bizottság, hogy mind­ez csak úgy érhető el, ha megszüntetik a munkafe­gyelem lazaságait. Megfe­lelő munkaszervezéssel, jo­gi szabályozással, szemlé­letformálással biztosítani kell a munkaidőalap tel­jes kihasználását, és növel­ni kell e téren a vezetők és a dolgozók felelősségét — állapította meg a párt ve­zető fóruma. Terveink megfogalmazá­sakor nem felejtjük el hoz­zátenni: a tehetségen, erőn kívül mindehhez még béke is kell. Az MSZMP KB en­nek is hangot adott, amikor Kádár Jánosnak, a póri fő­titkárának a Varsót Szerző­dés tagállamai pártvezetői­nek prágai találkozójáról adott tájékoztatója alapján igen jelentősnek ítélte Mi- \ hail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi tárgyalásait. A magyar népet méltán töl­ti el bizakodással az, hogy a két nagyhatalom vezetője az atomháborút lehetetlen megoldásnak ítélte, ki­mondva, hogy azt soha nem lehet kirobbantani. Mind gazdasági céljainkban, mind pedig biztonságunk­ban támaszkodunk a szo­cialista országok közössé­gére, mindent megteszünk a békéért — hangzott a Központi Bizottság fátumá­ról. Ez ugyanis a legfonto­sabb külső feltétele annak, hogy a jobb életet ígérő terveinket — felelősebb és hatékonyabb munkával — valóra váltsuk. Komornik Ferenc Építők kongresszusa \ Az építők székházában tegnap összeült az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szakszerve­zetének XXXIV. kongresszusa, amelyen több mint 300 ezer szak- szervezeti tag megbízásából 400 •küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évben végzett munika tapasz­talatait és a soron következő fel­adatokat. Megjelent a komgresz- szuson Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai; Somo­gyi László építésügyi és városfej­lesztési miniszter, valamint az ágazat munkájához kapcsolódó ál­lami, párt- és társadalmi szerve­zetek számos vezetője is. A szakszervezet központi ve­zetőségének írásos beszámolója és Gyöngyösi István főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt rámutatott: az utóbbi öt év az építő- és az építőanyag-ipar jelentős átalaku­lásának időszaka volt. Ezért a szakszervezet tevékenységében is jobban előtérbe került a vál­tozásokkal járó gondok megoldá­sát, a termelést, a munkahelyi de­mokrácia és az érdekvédelem erő­sítését segítő mozgalmi munka. Az építőipar termelésében ugyan­is — a fizetőképes kereslet ala­kulásának megfelelően — a ko­rábbi 82-ről 78 százalékra csök­kent a beruházási, s ugyanakkor 18-ról 22 százalékra nőtt a fenn­tartási, felújítási munkák ará­nya. Így a más feladatokra szol­gáló nagyértékű gépek egy ré­szének kihasználatlansága növel­te a vállalatok terheit, vesztesé­geit, s nem egy szervezetet sodort nehéz helyzetbe, hiszen az átál­lásihoz szükséges fejlesztési for­rások is beszűkülitek. Ilyen jel­legű változást hozott a magánla- lakás-építés arányának jelentős emelkedése és a paneles lakások háttérbe szorulásával a házgyá­rak kihasználatlansága is. Az ágazatra nehezedő gondok ellenére az építőipar alapvetően kielégítette az építési igényeket Az ütemtervek szerint dolgozott a nagyberuházásokon, az ötéves népgazdasági tervben megjelölt cél alsó határának megfelelően 372 ezer új lakás építését fejezi be az év végéig, s teljesíti a la­kásfelújítás és -korszerűsítés elő­irányzatát is. A vállalatok több­sége rugalmasan alkalmazkodott a gyorsan változó építési Igé­nyekhez, amit a szakszervezeti testületek is erőteljesen szorgal­(Folytatás a 2. oldalon.) Korparancs

Next

/
Thumbnails
Contents