Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

1985. december 20. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1985. december 18-i üléséről KONZERVIPARI BERENDEZÉSEK EXPORTRA Üj üzemrész Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházi Április 4. Gépgyár termékeinek körülbe­lül fele külföldi megrendelő ré­szére készül. Legfontosabb part­nerük a Szovjetunió, ahova évek óta szállítanak különböző —‘ nagy értékű — konzervipari berendezéseket. Nemcsak az exportra fordíta­nak gondot, igyekeznek az im­portot, különösen a tőkés beho­zatalt csökkenteni. Ezzel a cél­lal egy új beruházásba kezdtek, és a jövő év elejére befejezik a fenéksajtoló üzem építését. Az eddig az NSZK-ba készített MAXIMUM 1200 milliméteres edényfenekeket fogják itt gyár­tani acéllemezből. • Már a gépek alapozását vég­zik az új fenékgyártóüzemben, és hamarosan helyükre kerülnek a modern NSZK gépek is. (Pásztor Zoltán felvételei.) • A folyamatos sterilizálóból havonta egyet készítenek szov­jet megrendelésre. Korszerűbb takarmányérték-számítási módszer JANUÁR 1-TŐL: (Folytatás az 1. oldalról.) zást helyeztek üzembe, mint egy évvel korábban. A termelő ága­zatokban nőtt az elhasználódott állóeszközök aránya, ami jelen­tős üzemeltetési, fenntartási többletköltséggel jár, és megkö­veteli a termelés elvárt ütemű megújulásának jobb előkészíté­sét, új források feltárását. © Az 1986-os gazdasági év legfontosabb feladatait a VII. ötéves népgazdasági, vala­mint a megyei gazdaság- és terü­letfejlesztési terv időarányos ré­szének végrehajtása határozza meg. A gazdálkodó egységek növel­jék jövedelemtermelő képességü­ket. A termelés bővülésének azonban csak olyan termékek esetében van értelme, amelyek eleget tesznek a korszerű köve­telményeknek, nemzetközileg pi­acképesek és javítják a lakosság ellátását. A termelőtevékenység középpontjában — a középtávú célkitűzéseknek megfelelően — a minőségi munka álljon. Céljaink elérése megköveteli az emberi munkával való haté­kony gazdálkodást. Ezt kell szol­gálnia az ellenőrizhető teljesít­ményekhez kapcsolódó érdekelt­ségi rendszer megvalósításának, a munkafegyelem erősítésének. A vezetői munka minősítésénél az adottságokhoz viszonyított teljesítmény értékelése mellett ez a követelmény, a hatékonyság érvényesítése legyen a meghatá­rozó. A vállalatok és szövetkezetek kutató-fejlesztő tevékenység eredményeit adaptáló munkája irányuljon a belső tartalékok fel­tárására, a jövedelemtermelő ké­pesség fokozására, a külső és belső piacon jól értékesíthető, korszerű termékek gyártására. Ennek érdekében működjenek együtt kutató-fejlesztő és szer­vező intézetekkel. A termelő vállalatok elsősorban a megyei tudományos központokkal, ok­tatási intézményekkel fűzzék szorosabbra kapcsolataikat. A megye ipari üzemei a nép­gazdaság szükségleteinek meg­felelően, a körültekintően fel­mért piaci igényekre alapozva növeljék termelésüket, külpiaci értékesítésüket. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kiemelt központi fejlesztési programokhoz való kapcsolódás­ra, a termelési szerkezet korsze­rűsítésére, az anyag- és energia­takarékosságra, valamint a bel­ső irányítási és ' érdekeltségi rendszer célszerű alakítására. Az ipari és a mezőgazdasági nagy­üzemek bővítsék a kooperációs kapcsolatokat egymással, vala­mint a kereskedelemmel. A népgazdaság egészéhez ha­sonlóan kiemelt szerep hárul a gépiparra. Ezen belül a megye hosszú távú iparfejlesztési kon­cepciójának és középtávú tervé­nek megfelelően elsőbbséget él­vez az élelmiszeripari és mező- gazdasági gépgyártás, az elekt­ronikai és műszeripari termelés és a járműprogramhoz kapcsoló­dó megyei tevékenység. Az ala­csony hatékonysággal termelő megyei gazdálkodó egységek hely­zetének rendezését — központi intézkedésekkel is — meg kell gyorsítani. Az építőiparban követelmény a lakásépítési költségek növeke­dési ütemének csökkentése. Ez feltételezi az építési munka szer­vezettségének érdemi növelését. Különösen az új építési és érté­kesítési formák bevezetését, el­terjesztését az építőszervezetek és a piac kapcsolatának erősítését indokolt szorgalmazni mind az állami-tanácsi, mind a szövetke­zeti és magán építőiparban. A mezőgazdasági termelés fel­adata a belső ellátás változatlan színvonalú biztosítása és a nép­gazdaság külső egyensúlyának megőrzéséhez szükséges export- árualap megteremtése. A növénytermesztésben a ho­zamok emelése mellett általános cél a termelési költségek éssze­rű csökkentése. A gabonaféléken belül a kukorica termőterületé­nek és terméshozamának növe­lése a fő feladat. A napraforgó vetésterülete mérsékelten növe­kedjék, a cukorrépa-termelés a feldolgozóipar igénye szerint ala­kuljon. Az állattenyésztés minden ága­zatában alapvető feladat a jöve­delmezőség megteremtése. A faj­taszerkezet jobban igazodjon a kereskedelmi igényekhez, te­remtse meg a kereslet—kínálat összhangját. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, ami további központi intézkedé­seket is igényel, de a mezőgaz­dasági termelőkkel kapcsolatban levő vállalatoknak is van tenni­valójuk a szaktanácsadástól a felvásárlás jobb szervezéséig. A kistermelés teljesítményé­nek növekedését segítse elő ) a nagyüzemek termelést szervező munkája, színvonalának emelke­dése, az anyagi-műszaki ellátás javulása, a jobb állategészség­ügyi és növényvédelmi szolgálat. Továbbra is ütemesen folyta­tódjon az erdőtelepítés, növeked­jék a feldolgozásra alkalmas fa­fajták aránya, bővüljön az elsőd­leges feldolgozás. A változó külpiaci és belső igényeket figyelembe véve az élelmiszeripari üzemek gyorsít­sák a termékszerkezet átalakí­tását. Törekedjenek a magas cu­kor-, zsiradék-, kalória- és alko­holtartalmú termékek arányának csökkentésére és a korszerű táp­lálkozási igényeknek megfelelő fehérje- és vitamindús, rostos élelmiszerek előállítására. A gabonaipar készüljön föl a gabonatermesztés növekedésé­ből származó többlettermék fo­gadására. Folytatódjék az ÁHV kiskunfélegyházi vágóhídjának rekonstrukciója. A Kalocsa Kör­nyéki Agráripari Egyesülés bő­vítésével erősíteni indokolt a tér­ségi együttműködést, megteremt­ve a profilszélesítés alapjait. A több pillérre épülő gazdálkodást más területeken is szükséges tá­mogatni. A mezőgazdasági nagyüzemek — a szőlő-, bor ágazathoz ha­sonlóan — a tartósítóiparban és más ágazatokban is fejlesszék a saját élelmiszer-feldolgozást. Ez alkalmas lehet az egyre csökke­nő jövedelmezőségű kiegészítő és melléküzemági tevékenység pótlására. A közlekedés és hírközlés fej­lesztése a termelés feltételeinek javítását, a lakosság alapellátás­hoz való hozzájutásának bizto­sítását szolgálja 1986-ban is. Jobban előkészítve folytatódjék a tanácsi útépítés, az összekötö- és bekötőutak építése, valamint a korszerűsítés. A közlekedésbiz­tonság javítása további kerék­párutak építését igényli. At kell adni a forgalomnak a Kiskunha­lason épülő közúti felüljárót. A megye telefonhálózatának bőví­tése és újabb települések bekap­csolása a távhívó-hálózatba el­engedhetetlen, elemi követel­mény. A kereskedelem a munka szín­vonalának emelésével, az áruvá­laszték különböző jövedelmi ré­tegek igényeihez való igazításá­val, a termeltetés és a kishatár- menti csere bővítésével javítsa az ellátást. Fordítsanak több gondot a kulturált, higiénikus ki­szolgálásra, az udvarias eladó— vevő kapcsolatra. 1986-ban épüljön fel 3800— 4000 új lakás. A magánlakás- építés feltételeinek biztosítása mellett az OTP-lakásépítést ta­nácsi kijelölésekkel és szociálpo­litikai eszközökkel növekvő mér­tékben kell a rászoruló családok lakáshoz juttatása érdekében igénybe venni. A lakáshoz jutás támogatásában az eddigieknél vállaljanak nagyabb szerepet a munkáltatók. A lakosság biztonságos ivóvíz- ellátása alapvető feladat legyen. Folytatni kell a vezetékes föld- gázhálózat bővítését és a tanyák villamosítását is. Tekintettel a középiskolás kor­osztály növekvő létszámára, Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén fokozott ütemben folytatódjék a megkezdett középiskolai tante­remépítés. Az augusztusi határ­időre történő megvalósítás min­den tanteremépítésnél követel­mény. Mielőbb kezdődjék meg a kecskeméti Katona József Szín­ház felújítása. A megye minden településén támogassák a rászoruló hátrá­nyos helyzetűeket. A szociális gondozásban kapjon kiemelt fi­gyelmet az alacsony nyugdíjjal és járadékkal rendelkező idős em­berekkel való törődés. A beruházások nagysága vár­hatóan a korábbi évek szintjén alakul. Előtérbe kerülnek a ter­melőalapokat megújító, az ed­digi tevékenységet kiszélesítő fej­lesztések. Az erőforrásokat a fo­lyamatban levő fejlesztések be­fejezésére kell összpontosítani. Éves célkitűzéseink megvalósí­tása. a VII. ötéves tervben elő­irányzott féjlődés megalapozása valamennyi vállalattól, szövet­kezettől , intézménytől és tanács­tól tevékenységének felülvizsgá­latát igényli. Átgondoltan, de ké­sedelem nélkül meg kell kezde­ni a színvonalasabb gazdálko­dási követelményeknek megfe­lelő termelési szerkezet, irányí­tási és érdekeltségi rendszer ki­alakítását. Ebben a politikai munka eszközeivel vállaljanak vezető szerepet megyénk kom­munistái, pártszervei és -szerve­zetei. Segítsenek tudatosítani, hogy a gazdaság fellendülése, az életkörülmények és az életszín­vonal javulása a minőségi mun­ka széies körű elterjesztésétől függ. A párt központi, megyei és helyi vezető testületéinek határo­zatai és irányelvei alapján moz­gósítsanak a célkitűzések meg­valósítására. Álljanak ki a mun­kafegyelmet, munkahelyi rendet következetesen fenntartó veze­tők mellett, segítsék az alkotó munkahelyi légkör kialakítását, A társadalmi szervek és szer­vezetek sajátos eszközeiket hasz­nálják fel az 1986. évi feladata­ink végrehajtásának segítésére, a munkaverseny-mozgalom cél­jai a hatékony termelés bővíté­sére ösztönözzenek. A vállalati szakszervezeti szer­vek a vállalati irányítás új rend­szerére való átállás zavartalan­ságát — a pártszervezetekkel együtt — gondos előkészítéssel biztosítsák. Fordítsanak nagy fi­gyelmet az új vezető testületek­kel való hatékony együttműkö­désre, a helyes, munkamegosztás­ra, a munkahelyi demokrácia tartalmának javítására. Emellett továbbra is tegyenek eleget ér­dekvédelmi. érdekképviseleti fel­adataiknak. A megyei pártbizottság fel­hívja a megye munkásait, a pa­rasztságot. az értelmiségieket, a megye összes dolgozóját, hogy ere~ je, tudása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az 1986. évi feladatok megvalósításáért. m. A pártbizottság Terbe Dezső megyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta az 1985. évi képviselői és tanácstagi vá­lasztások politikai tapasztalatai­ról szóló jelentést. A megyei pártbizottság átte­kintette a választások politikai tapasztalatait és megállapította, hogy a módosított választási rendszer keretei között lezaj­lott országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások a korábbi­nál nagyobb társadalmi érdek­lődés mellett, jelentős politikai sikerrel zárultak. A lakosság éretten és felelősen élt megnö­vekedett jogaival, bizalomra bi­zalommal válaszolt. A választó- jogi törvény új feladatokat, más­fajta politikai, szervezési és ká­dermunkát igényelt, mint amit három és fél évtizede alkalmaz­tunk, ismertünk és megszoktunk. A választási kampány és a sza­vazás végeredménye bizonyítot­ta, hogy megyénk lakossága tá­mogatja a párt politikáját, egyet­ért a népfront választási felhí­vásában megfogalmazott nemze­ti programmal. A választások tapasztalatai, ta­nulságai túlmutatnak a válasz­tási kampány eseményein, s a jövőre, a politikai munkánk egé­szére vonatkozó következtetések levonására adnak lehetőséget. A szervezőmunkáért felelős párt­szervek és -szervezetek, a taná­csok dolgozói a választási mun­ka előkészítésében, irányításá­ban, összehangolásában, a lakos­ság tevékenységének szervezésé­ben, jó együttműködésben, ered­ményesen dolgoztak. A választási politikai munka tapasztalatokban leggazdagabb, legtanulságosabb szakasza a jelölések lebonyolítása volt. A választási rendszer új meg­oldásai közül már az előkészítés során is a legnagyobb érdeklő­dést az általános kettős, illetve többes jelölés váltotta ki. A kö­telező kettős jelölések rendszerét a lakosság egyetértéssel fogad­ta és ez egyértelműen növelte a választások politikai értékét. A HNF választási felhívásának megfelelően olyan közmegbecsü­lésnek örvendő férfiak és nők kaptak bizalmat, akik tettreké- szek és megfelelnek a választá­sok során megfogalmazott na­gyobb követelményeknek. A meg­választott képviselők és pótkép­viselők, tanácstagok iránt nagy bizalom nyilvánult meg. A megyei pártbizottság fontos­nak tartja, hogy a jelölő- és vá­lasztási gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok, a jelöltek­nek a választókerület fejlesztésé­hez kapcsolódó programjai fo­lyamatosan hasznosuljanak a népképviseleti testületek mun- Káj áfociTi A párt- és népfrontszervek kí­sérjék figyelemmel és segítsék az először mandátumhoz jutott képviselők és tanácstagok mun­káját. A fiatal képviselőknek és tanácstagoknak a KISZ nyújtson segítséget. A pótképviselők és póttan ácstagok közéleti - tevé­kenységére továbbra is számíta­ni kell. Folyamatos tájékoztatá­suk elengedhetetlen ahhoz, hogy barmikor bekapcsolódhassanak a munkába. Megbecsülésük kinyil­vánítása legyen természetes, a szavazóik iránti tisztelet megnyil­vánulása. IV. A megyei pártbizottság meg­tárgyalta és elfogadta a hatáskö­ri listájának módosítására, vala­mint a pártbizottság és szervei 1986. évi munkatervére vonat­kozó javaslatokat. Az állattenyésztést segíti az új takarmányértékszámítási mód­szer, amelynek bevezetését 1986. január 1-től rendelte el a MÉM. A külföldön már használt és szé­les körben elterjedt eljárás a ta­karmányoknak azt az energia- tartalmát veszi alapul, amelyet az állati szervezet valóban hasz­nosítani tud. Ily módon értéke­lik a különféle takarmányokat, és ennek megfelelően állapítják meg az állatfajok, s azokon be­lül is a fajták és a különböző n/e- mű és korú állomány eleségadag- jait. Az energiatartalom szerinti szá­mítással lényegesen pontosabban lehet meghatározni a valóban szükséges táplálóanyagok meny- nyiségét és azok egymáshoz való viszonyát. A módszer azért is Ismert tény, hogy a nyári be­utalók igen keresettek, és még kapósabbak a karácsony és a szilveszter idejére érvényes ked- veaményes jegyek. Üdülési szo­kásaink, ha lassan is, de fokoza­tosan változnak. A mintegy száz­tíz, egész éven át fogadóképes SZOT-üdülőben kéthetes csopor­tokban egyszerre 12 ezer kedvez­ményes beutaltat helyezhetnek el. Tekintettel az év végi beutalók iránta nagy érdeklődésre, a SZOT- üdülők egy részében tavaly elő­ször vezették be a megosztott turnusokat; külön csoportba ke­rültek a karácsonya vendégek és külön a szilveszterező beutaltak. A vendégek számára az is ked­vező. hogy a kétágyas szobára érvényes házaspárt beutalókkal — az üdülővezetők előzetes ér­tesítése és jóváhagyó visszaiga­zolás után — a szülők a gyerme­küket, vagy a nagyszülőik az uno­kájukat is magukkal vihetik az korszerű, mert valamennyi állat­fajnál felhasználható. (A koráb­bi, úgynevezett Kellner-féle szá­mítást például a baromfiállomány takarmányozásánál nem is hasz­nálhatták, annyira más elvekre épült az iáé tartozó állatfajok ta­karmányozása.) Mivel a módszer nemzetközileg ismert, egyúttal a külföldi gyakorlat átvételét is lehetővé teszi és szakszerűbb ösz- szehasonlításra kínál lehetőséget. Az új módszer terjedését ki­adványok segítik. Ezek egyebeik között a takarmánykeverő üze­mek munkáját határozzák meg, és lehetőséget adnak természete­sen a mezőgazdasági üzemek ál­lattenyésztőinek is arra, hogy szinte azonnal átállhassanak az új számítási eljárásra. A forga­lomba hozott takarmányok cso­óv végi pihenésre. (Ez alól kivé­telek a gyógyüdülők és szanató­riumok.) A kedvezményes gyer­mek térítési díjat a helyszínen kell kifizetni. Az általános iskolások a téli szünidőben szüleik nélkül is pi­hen hetnek^ ők hét gyermeküdü­lőbe utazhatnak december 27.— január 2. közötti időszakban. Mintegy ezer általános iskolás töltheti így el a téli vakáció egy részét. A beutalókat a közleke­dés, az egészségügy, a kereskede­lem, az élelmezésipar, a posta, a vasút szakszervezeti alapszervei kapták. A félreértések elkerülése vé­gett: aki mostanában szeretett volna év végi SZOT-beutalót igé­nyelni, az sajnos, már nem kap­hat. Valamennyi üdülőben telt ház lesz, már önköltségen sem tudják a jelentkezőket elhelyez­ni. De januárban minden bizony­nyal lesznek majd üres szobák is. magolóanyagán a jövőben az új értékek láthatók. Több mint 100 éven át hasz­nálta a magyar állattenyésztés a Német Oskar Kellner által kidol­gozott módszert, amely lényegé­ben a zsírtermelő képességhez viszonyította a különböző takar­mányok értékét. Ez az úgyneve­zett keményítőérték-számítás év­tizedekkel ezelőtt kitűnően segí­tette az állattartók munkáját, lé­vén, hogy akkoriban a zsírter­melés is cél volt. A modern ál­lattenyésztésben azonban mind­inkább igyekeznek csökkenteni a húsok zsírtartalmát és éppen például a helyes takarmányozás­sal előzik meg azt, hogy az állo­mány túlságosan elhízzon. Emiatt is szükség volt a Kellner-számí­tás felváltására. (MTI) Lakások és közösségi épületek gázszerelési munkáit RÖVID HATÁRIDŐVEL VÁLLALJUK. Részletes felvilágosítással állunk az érdeklődők rendelkezésére: MÁRVÁNY Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat Tüzeléstechnikai Építésvezetősége. 6000 Kecskemét, Hosszú u. 21. Telefon: 22-659 1031 ÉV VÉGI SZÓT-ÜDÜLÉS Telt ház Galyatetőtől Sopronig

Next

/
Thumbnails
Contents