Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-19 / 297. szám
4 » PETŐFI NÉPE m 1985. december 19. Érdekeltségi rendszer Kalocsán December 9-i számunkban Több termék, kevesebb energiával című írásunk szerzője dr. Varga Sándorra, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság igazgatójára hivatkozik, mikor leírja : az ország az idén egy százalékkal használhat fel több energiát, mint tavaly. Utalva a mostanit megelőző zord télre, megállapítja: az a cél, hogy „a termelésben felhasznált energia az idén kevesebb legyen, mint a múlt évben.” A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat megtette és megteszi a magáét az ügy érdekében. • Mátrai Tibor gyáregységvezető az alig pár hónapja felszerelt gőzszabályozó működési elvét magyarázza. ENERGIKUS ENERGETIKUS Javuló minőség, csökl^nő ráfordítás Elsődleges az üzemi eredmény A sütőipari vállalat 1984-ben 22 millió forint nyereséget ért el. A nyolcvanas évek elején viszont 35 millióra is rúgott ez az ösz- szeg. Mindezt előre kell bocsátani ahhoz, hogy szemléletes legyen a lassan véget érő év első hónapjában bevezetett érdekeltségi rendszer hatása. Mint azt Simon Ignác, a vállalat üzemgazdasági osztályvezetője elmondta, januártól az üzemegységeket önelszámoló egységként kezelik. Tevékenységüket az üzemi eredmény alapján ítélik meg. A gyáregységvezetők szabadabban, megítélésük szerint dönthetnek — az eredmény érdekében — a munkahelyi átszervezésekről, termék- váltásról, korszerűsítésről. Fő ösztönző az úgynevezett érdekeltségi pénz, amelyet — a kitűzött vállalati eredmény időarányos teljesítése eset én — 'negyedévenként fizetnek ki a dolgozóknak. A fizikai munkát végzőik körében 1200 forint az egy főre jutó összeg. Ki többet, ki kevesebbet -kap, aszerint, hogyan ítéli meg a munkahelyi vezető a tevékenységét. Az üzemvezetők esetében jaz összeg tízezres nagyságrendű •is lehet, ami szintén differenciáltan kerül szétosztásra. A vállalati terv túlteljesítése esetén százalékonként emelkedik az érdekeltségi pénz is. Felső határ nincs! Hogy ez a rendszer mennyire ösztönző, arról beszéljenók a számok: a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat ez évre tervezett eredménye a tavalyinál kétmillióval több, vagyis 24 millió forint volt. Ezt az összeget az első félévre teljesítették. A módosított 30 millió forint nyereség a ■harmadik negyedév végére valósággá vált. Az ismét módosított ev végi eredményterv több mint 40 millió. Úgy tűnik, ezt is elérik. Jelentős megtakarítás A termelés minden mozzanata során érvényesül az ösztönző hatás. Különösen figyelemre méltó az energiamegtakarítás: a háromnegyedéves értékelés szerint a tavalyinál, 15 százalékkal kevesebb tüzelőolajat használt fel a vállalat ebben az évben. Májer Istvánná energetikus szavának — minit munkatársaitól megtudtam —, súlya, munkájának eredménye van. Javaslatai alapján a sütőüzemek kemencéit hőmérőikkel, automata hőszabályozókkal, elektronikus gőzszabá- tyozókkal szerelték fel. Így elérték, hogy a sütőalagutákban a szükségesnél ne emelkedjen magasabbra (pazarlóbbra) a hőmérséklet. Érdekévé vált a kemence kezelőinek, hogy kihasználtan üzemeljenek az olajégők, a gőzfejlesztő kazánok. Ésszerűsítették az üzemcsarnokok világítását is. Egy-két egyszerű átkötéssel elérték, hogy ne kelljen a mennyezet összes armatúrájának világítani, ha az egyik „sarokban” dolgoznak. A végzett munka alapján Mátrai Tibor gyáregységvezető egyetért velem, mikor — a vállalat központjában folytatott beszélgetésem alapján — azt állítom, hogy üzemében elég keményen valósult meg az érdekeltségi pénznek a munka alapján történő szétosztása. Az általa irányított gyáregység hét település ellátásáról gondoskodik. Hét-nyolc tonna kenyeret sütnek naponta. Az első félév után az itt dolgozók munkájuk eredményeképpen a kitűzött érdekeltségi összeg 150 százalékát kapják meg. Az üzemvezető a szakszervezeti bizalmival egyetértésben döntötte el: ki, milyen mértékben részesedik belőle. Gerbert Fülöp csoportvezető és munkatársai január óta — mivel pénzben megtestesült érdekük — a dagasztás során jobban ügyeinek a tészta keménységére, a felhasznált anyagok arányára, mennyiségére (100 kilogramm kenyérhez 74 kilogramm liszt keli). Jobban vigyáznak a mérésre, hiszen kenyerenként egy-két dekagrammon egy műszak alatt mázsák múlhatnak. Sinkovicz Pálné munkaideje alatt háromezer darab egy kilogrammos kenyeret szed ki a kemencéből. Hogy ezt hatékonyabban tudja végezni, tevékenységét összehangolja kolléganőjével, aki a futószalag elején veti be a nyers vekniket. A vásárlók ? A kenyér alapvető élelmiszer. Lennie kell, mégpedig, jó minőségben. Előállításakor a gazdasági érdek nem szükségszerűen elsődleges. A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat eredményének nagy részét az édesipari tevékenység adja. Az érdekeltségi rendszer bevezetése óta a kenyér- és péksütemény-előállítás jövedelmezősége is sokat javult. Csökkenő ráfordítással többet, jobbat termelnek. A vásárlók véleménye Litausz- ki Jánosnál, a kiskőrösi nagyáruház élelimiszerosztályának vezetőjénél jól mérhető. Szerinte a kenyér jó, reklamáció nincs. Gyakran előfordul, hogy átutazók — szegediek, pestiek — két-három kilót is vásárolnak egyszerre. Én is vettem másfelet. L. Szabó László * Ifj Lauko Józsefné sütő szakmunkás egy műszak alatt 3000 kenyeret vet a kemence futószalagjára. (Méhesi Éva felvételei) A MÉM Statisztika és Gazdaságelemző Központja az idén is összeállította a mezőgazdasági nagyüzemek rangsorát a hatékonysági mutatók alapján. A termelőszövetkezetek között a petőfiszállási Petőfi Tsz. a 78. helyet foglalja el múlt évi gazdálkodásával, bekerülve ezzel a „százasok klubjába”. Eredményeiért megkapta a MÉM Elismerő Oklevelét. László Imrével, a szövetkezet elnökhelyettesével az idén vásárolt Commodore 64-es személyi számítógép mellett beszélgetünk, hogy egészen pontos adatokat mondhasson. AZ ELSŐ SZÁZ KÖZÖTT A PETŐFISZÁLLÁSI TSZ Alaptevékenység — gazdaságosan Egyesülések után — A szövetkezét életében az elmúlt néhány év jelentős változásokat hozott — sorolja László Imre. — Egymás után kapcsolódtak munkánkba a környező gazdaságok, zömmel szakszövetkezeteik. Az idén például a kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezettel egyesültünk. A több mint hatezer hektárunk talaja humuszban igen szegény. Csupán egy harminc hektáros táblában lehet 0,8 százalékot mérni, ez itt a legmagasabb érték. Mégis úgy döntöttünk, hogy a szövetkezet megmarad az alap- tevékenység mellett. Pedig volt melléküzemáguk is. Az egyik szakszövetkezettől örököltek egy lakatosüzemet, ahol 15—20 emberrel az ÉLGÉP-nek gyártottak bérmunkában malmi berendezéseket. Megpróbáltak egy kicsit többet kihozni belőle, de nem sikerült. Ezért három szövetkézét társulásába „adták”, így eredményesebben működik. — A növénytermesztésben, de a szövetkezet egész gazdálkodásában is alapelvünk: ha valami egy évben nem „jön be”, akkor a következő esztendőben még foglalkozunk vele — folytatja az elnökhelyettes. — így volt ez a zab-, a cirok- és a dohánytermesztéssel is. Megvizsgáltuk, mi az oka a gazdaságtalanságnak. A felsorolt növényeknél bebizonyosodott: nem érdemes termeszteni. A növénytermelési szerkezetben ma a búza, a rozs, a kukorica, a siló és a lucerna, valamint a dinnye szerepel. Az utóbbi kivételével egyik sem kézimunka-igényes növény. És ez nem véletlen. Tagjaik száma 1980-ban még 729 volt, például ez a harminchárom hektáros tábla. Tíz tanyát keli rajta kerülgetnünk. De hamarosan így is befejezzük az őszi talajmunkákat és beköltözünk a műhelybe. Segítünk felkészíteni a gépeket a jövő évi feladatokra. Szabó József harminc esztendős, és már tizenhárom éve dolgozik a Petőfi Tsz-ben, illetve az egyesülést megelőzően a helyi Aranyhomok Szövetkezetben. A 84-es év nemcsak a gazdaságnak, néki is sikeres volt: zárszámadáskor átvehette a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. — Az elismerés mellett az is fontos, hogy mennyit visz haza az ember a borítékban — mondja. — Lényeges, hogy mindenki úgy keres, ahogy dolgozik. Én átlagban öt és fél ezer forintot kapok havonta. — Az én keresetem kicsit szerényebb — folytatja a beszélgetést Szabó Zoltán. — Persze fiatalabb vagyok Józsinál öt évvel, s még csak kilenc éve dolgozom. Gépen sem régen vagyak. A szak- szövetkezetben segédmunkásként kezdtem, s csak későhb tettem le a vezetői vizsgát. Nemrég ülök a voiánnál, mégis úgy érzem, nagyon hozzám nőtt a traktor. átalakító keresztezések folynak. Hogy itt miért ragaszkodnak ehhez a „régi” fajtához, az is kitűnt az állattenyésztési főágazat- vezető szavaiból: — Nálunk a sajátos körülmények között csak ez a fajta megfelelő. A 80-as egyesülések után volt- tejelő- és húságazatunk is. Egy év múlva felszámoltuk a tehenészetet, azonban az idén a Kiskunság Tsz ismét „behozta” ezt az ágazatot. Szelekciós módszert alkalmazunk, a meglevő állatok szaporulatát válogatjuk, és reméljük: a legjobb tehenek utódaiból jó termelő tehenészet alakul, s elérjük a négyezer literes fejési átlagot. Ez pedig genetikailag „benne van” ezekben az állatokban. A húsmarhatartás fejlesztésében korlátot jelent, hogy legelőterületeink mély- fekvésúek. Az 1680 hektáros gyepből mindössze 600 legeltethető, ennek fűfajtái sem a legjobbak. Mivel épület nélkül, tarlót is etetve tartjuk a húsmarhákat, így kifizetődő, és távlati terveinkben az állományfejlesztés mellett döntöttünk. Milliók a fólia alól * Az erős gépek könv- nyedén boldogulnak a laza földdel. az idén alig több mint 690. Közülük több mint 360 a nyugdíjas, járadékos. így olyan termelésszerkezetet kell kialakítani, amelyben csökkenteni lehet a fizikai munkát. — A gépállományt ennek megfelelően változtatjuk —■ magyarázza László Imre. — A vontatott munkagépeket önjárókkal váltottuk fel. Igaz, még most is elég heterogén a géppark, de lehetőségeinkhez képest úgy igyekszünk vásárolni, hogy az' újabbakkal munkaerőt helyettesítsünk. Fivérek a T—150-esek nyergében A többnapos borult idő után szinte vaikít a napsütés. A 011-es tábla szélén két T—150-es traktor pilótájával, Szabó Józseffel, és öccsével, Zoltánnal beszélgetünk. — Csupán egy-két napig álltunk a mélyszántással az eső miatt — mondja az idősebb testvér. — Ezek a homokos, laza földek hamar beisszák a vizet. A munka ennek ellenére nem megy valami szaporán, mert itt van Elköszönünk. A testvérek felkapaszkodnak a gépmonstrumok vezetőfülkéjébe. A T—150-esek feldübörögnek, s elindulnak egymás után. Mögöttük az eke- vasak mély barázdákat vésnek a sárga homokba. Szarvasmarha szabadtartással Utunk a szarvasmarhatelepre vezet. Jaksa Ferenc főágazat-ve- zető kedvtelve nézegeti az állatokat. — A szövetkezetben meghatározó szerepe van az állattenyésztésnek. A külterjes tartással jó közepes termelési színvonalat értünk el. A borjúszaporulat 123 százalékos. Csak magyartarkákat tartunk — ismerteti helyzetüket. Petőfiszállás házaihoz ma már szinte „hozzánőttek” a fóliaépítmények. öt évvel ezelőtt kezdtek az itt lakók zöldséget hajtatni. Ez idő alatt a kétszeresére, ötvenmillió forintra nőtt a szövetkezet háztáji ágazatának árbevétele. László Imre az értékesítés megszervezéséről mondja: — A legtöbbet a felvásárlásban segíthetünk a zöldségtermesztő tagoknak. Kétfelé is kötődünk: egyrészt a Zöldérthez, másrészt egy itteni társuláshoz csatlakoztunk. Búcsúzáskor — már kézfogás közben — szinte mentegetőzésképpen jegyzi meg az elnökhelyettes: — Soha nem törekedtünk semmiféle helyezés elérésére. Természetesen örülünk ennek az eredménynek, de úgy érezzük, hogy még fontosabb a folytatás. • Jól érzik magukat a magyartarkák a verőfényben. (Gaál Béta fel vételei) Ez meglepő, ugyanis csaknem valamennyi tehenészetben fajtaG. E.—G. B. AZ ÜZEMI ELŐREJELZÉS HASZNA Kerekasztal-beszélgetés a növényvédelemről A MAE Bács-Kiskun megyei Szervezetének növényvédelmi szakosztálya, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás, valamint a kecskeméti Agroker Vállalat a napokban kerekasztal-beszélge- tésre hívta meg a mezőgazda- sági üzemek növényvédelemért felelős szakembereit. A kötelező üzemi növényvédelmi előrejelzést 1982 óta rendelet írja elő. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a szakemberek nem „naptár szerint”, rutinszerűen indítják a permetezőgépeket, hanem az adott táblában élő rovar- és gombakártevők jelenléte, illetve fejlődésük ismeretében. így a korábbi gyakorlatnál sokkál hatékonyabban, és főleg kisebb költséggel dolgozhatnak. Beszédes példák is elhangzottak. A hetvenes évek elején Bács-Kiskun megyében évente 14—16-szor permetezték a szőlőt. Most már elegendő 7—9 alkalommal védekezni. Sőt, ott, ahol valóban jól végzik az előkészítést, és okszerűen permeteznek — így Kecelen a Szőlőfürt Szakszövetkezetben, illetve a Kecske- mét-Szikrai Állami Gazdaságban. —, ott kellő védelmet nyújt a 4—6 permetezés is. Ennek környezet- és költségkímélő hatásáról aligha kell beszélni. De a jól végzett üzemi előrejelzést bizonyítja az is, hogy például korábban a gazdaságokban 10 alkalommal is kevertek a tartályokba szőlőmolyt pusztító vegyszert. A helyi meteorológiai- előrejelzés és a kihelyezett szexcsapdák „adatait” vizsgáivá, már elegendő a kártevő ellen az egyszeri védekezés is. A beszélgetésben részt vevő több, mint ötven szakember dr. Benedek Páltól, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának' osztályvezetőjétől érdekes előadást hallhatott az elmúlt években hihetetlen mértékben elszaporodott akinázómolyokról, réti- molyról. valamint a vetés- fehérítő bogárról. Cz. P. FENYŐKITERMELÉS A MEGYÉBEN Jövőre telepítés is • A nyárlőrinci erdészetből is érkeztek fenyőfák. Folyamatosan szállítják a fenyőfákat az elárusítóhelyekre. A Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság három erdészetében, Bátaszé- ken, Hajóson és Pandúrban összesen huszonegyezer, zömében lucfenyőt, kevesebb ezüst-, erdei és feketefenyőt vágnak ki. A kitermelést tisztítófűrésszel munkahelyenként egy-egy dolgozó végzi, öt— tíz ember pedig csomagol, kötöz, illetve a fák méretét állapítja meg. A kivágott fák több mint felét az áfészeknek szállítják Paksra, Bátaszékre, Csátaljára, Bácsalmásra, Dunavecsére, valamint a bajai Zöldértaek és a kalocsai Városi Tanácsnak. A kisebbik részt magánkereskedők árusítják Szekszárdon, Mohácson, Baján, Tasson, Sükösdön, Kun- szentmiklóson. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 69 000 hefktános vegyes erdejének körülbelül fele a fekete- és erdei fenyő. Kimondottan „karácsonyfa”-telepük nincs, de 1986-tól folyamatosan telepítenek évente 15 hektárral. Ezek a fák nyolc év múlva lesznek „vágásérettek”. Az idén a kerekegyházi, kiskőrösi és harka- kötönyi erdészetből összesen ötezer fenyőfát vágnak, a tűzifakitermelés során végzett tisztítással. Ezeket a Konzum Kereskedelmi Vállalatnak szállítják. A megyei tanács adatai szerint az idén mintegy százezer fenyőfát vásárolhat a lakosság Bács- Kiskunban. A két megyei erdő- gazdaságon kívül Zalából érkezik nagyobb szállítmány, de az őstermelők is jelentős mennyiséggel jelentkeznek a piacon.
