Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

1985. december 19. 9 PETŐFI NÉPE • 5

FORGALMAS BOLTOK BIZOMÁNYOSOK AZ ÜZEMEKBEN

WS8»8fcíS$*$$? k-^iWävtv4 * w Ä ', i' * ,■»'■■ $ '

Közművelődés és könyvterjesztés Kiskunfélegyházán

A könyvterjesztés a kultúraközvetítés egyik legjelentősebb formája. Ezért szervezettségének és hatékonyságának új útjaira is törekedni kell. Ennek megvalósítására az egyedi és egyéni akciók nem mindig elégségesek: társadalmi összefogásra van szükség. Nemcsak a hivatásos közművelődési szakemberek, hanem minden érdeklődő közreműködésére, segítségére is számítva. A félegyházi Integrál Áfész könyvesboltjában felkerestük Palásti Ilonát, a bolt vezetőjét, s a városban folyó, és a hatókörükhöz tartozó könyvterjesztésről érdeklődtünk.

— A községek közül Gátér, Pe- tőfiszállás, Pálmonostora és Jász- szentlászló ellátatlan, Alpáron azonban saját áf ész-könyvesbolt működik, s jó a forgalmuk. Bu- gacon az iskolaszövetkezet keretében eredményes terjesztési munka folyik, és Kunszálláson is voltak már hasonló próbálkozások. Egyszeri árusításra hajlandóak a pedagógusok, de a bizományosi státusztól idegenkednek. Pálimonostorán az iskola pedagógusainak véleménye szerint a szülők körében elterjedt elképzelés, hogy a fiataloknak nem kell a könyv, a tanulás és olvasás helyett inkább dolgozzon a gyerek, abból haszna van. Néhány ilyen, egyedinek felfogható esettől eltekintve, a könyv, már nem csak a szekrénysor dísze. Hatókörünk növelése ^érdekében kimentünk a petőfiszállási búcsúra, s meglepően jó forgalmat bonyolítottunk le. A városi könyvterjesztésre jellemző, hogy egy kivételével minden kiskunfélegyházi üzemben van könyvbizo- mányosunik. Még az óvodákban is szervezünk alkalmanként könyvárusítást.

— Éves viszonylatban milyen arányt képvisel a városi könyv- terjesztésben az áfész-könyves- bolt?

— Az elmúlt esztendőben 8 millió-ötszázezer (forint forgalmat bonyolítottunk le. Ebből a bizományosok 2 millió 800 ezer forint értékű könyvet adtak el. Hanglemez-, kazetta- és tankönyvé,-u- sítással is foglalkozunk.

— Ki, mit vásárol?

— A fiatalok a lemezek iránt érdeklődnek leginkább, főként az újihullámos zenét keresik, míg a könyvek közül elsősorban a kötelező irodalmat. Sokan a képző- művészeti könyveket gyűjtik, vagy a ritkaságokra figyelnek. Például a Révai-lexikon hasonmás kiadására- háromszázan jegyeztek elő. ötszáz forint felett részletre is vásárolhatnak. Vásárlóink között minden korosztály és réteg képviselve van, az idősebbek szeretik a visszaemlékezéseket, háborús történeteket. Az idén sláger volt Cook Láz című könyve, amely napok alatt elfogyott. A Szilvási- és Berkesi-re- gények ma is népszerűek. Az útleírások gyűjtői rendszeres látogatóink. De a tudományos-fantasztikus irodalom, a gasztronómiai, számítástechnikai és a karatekönyvek mind slágerek.

—' A könyvesboltnak milyen kapcsolatai vannak a közművelődési intézményekkel?

— Ez fontos kérdés, mivel céljaink közösek. A megszokott kapcsolaton kívül hiányoljuk a terv- szerűséget és a partnerviszonyt. A Helyőrségi Művelődési Otthonnal eredményes az együttműködésünk. Idejében előrejel- zik közművelődési eseményeiket, s igénylik boltunk közreműködését egy-egy programnál. A könyvtárral is hasonló a helyzet, de ez a kapcsolat nem eléggé tervszerű, s olykor időhiányban szenvedünk, ami problémát okoz egy-egy író műveinek beszerzésénél. Nem minden esetben található meg boltunkban a kért könyv, hiszen mi is készletezési gondokkal küzdünk. Jó lenne, ha a közművelődési intézményék — amikor a tartalmi munkájukról elkészítik éves tervüket — minket is tájékoztatnának a közösen szervezhető akciókról. Itt nemcsak író—olvasó találkozókra gondolunk, egyéb rendezvényekhez is köthető saját eszköztárunkból adódó köz- művelődési és kereskedelmi tevékenységi forrna, s ezzel eredményesebb együttműködés alakulhatna ki közöttünk.

Major Dóra

BACH A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN

Johann Sebastian Bach születésének 300. évfordulóját NDK- szerte megünneplik. A Bach-kultusz azonban nagyon régi hagyományokra tekinthet vissza német földön.. Alakja mindig hálás téma volt a képzőművészetben is. A legrégibb Baeh-emlékmű 1843-ból származik, s Mendelssohn kezdeményezésére készült. A mellszobor, oldalán a féldombor- művekkel ma a lipcsei Dittrich körúton látható. A legújabb mű a halhatatlan géniuszról Bernd Göbel szobrászművész alkotása. A

szobrot a türingiai Arnstadtban állították fel, ahol a zeneköltő egykoron orgonistaként működött. A művész életével, munkásságával, működésével legszorosabban összefonódó német város, Lipcse több jeles képzőművészeti alkotást őriz Baohról. Ilyen a többi között ismert bronzemlékműve a Tamás templom előtt. Carl Seffner munkája l'908-ból. Egy kitűnő márvány mellszobra — Georg Kőibe műve — pedig a lipcsei Szépművészeti Múzeumban látható.

A folyóirat legfrissebb számában Pelle János ad közre részleteket hivatalos irataiból, leveleiből, kéziratból. „Tudom, hogy az ' eljárásom önkényes” — írja bevezetőjében. Az, mégis érdekes az ollózott írás. Kozmács István kecske- 9 méti szerző a 150 éve született Krisjanis Baronst, a lett népdal atyját mutatja be írásában, melynek főcíme: Egy ismeretlen

ismerős. A rövid ismertetőből közelebbről is megismerkedhetünk Baronsszal.

A Való világ rovatban sem kitalált személyek a szereplők, ha valaki magára ismer — ahogy mondani szokás — nem a véletlen műve. Andrassevo Iván és Pál János Prolilét-ra című írása a Nagy Lajos szociográfiai . emlékpályázaton megosztott III. díjat nyert. Megérdemelten, hiszen érdekes, izgalmas fordulatokkal tűzdelt, önéletrajzi ihletettségű írás. Ada- mik Mária szociográfus La- josmizse népességmegtartó erejét boncolja, és sajnos, nem vonhat le kedvező következtetéseket Megtart vagy fogva tart című tanulmányában. Szarvas Zsuzsa néprajzos-muzeológus a háztartás tárgyainak funkcióváltozását és használatuk helyének alakulását követi nyomon Szerelmién. Simon János és Verők János a 75 esztendeje született Erdei Ferencről villant fel képeket.

Városépítés, település- fejlesztés — alternatívák címmel közli a folyóirat Romány Pál beszédé4, amely a Hazafias Népfront Országos Elnöksége Erdei Ferenc Tudománypolitikai K. lub,iának szemináriumán hangzott el Kecskeméten, szeptember 27-én. Sümegi György és Tóth Piroska pedig a Barcsay Jenő festőművésszel való találkozást idézik fel. Egy másik nagyszerű emberről, Tóth Menyhértről beszélgetett Zsellér Jenő Németh Lajos művészettörténésszel. Az interjú címe: Az átlénye- gülés festője.

A Forrás decemberi ösz- szeállítását Barcsay Jenő és Tóth Menyhért alkotásai teszik színesebbé, a versek mellett könyv- recenziók olvashatók. A Krónika rovatban Szabó László (Damjanich János Múzeum, Szolnok) ír a gyermekek életének és játékainak kutatása során szerzett tapasztalatairól, a hírek között pedig az utóbbi időszak aktualitásairól számolnak be a Forrás szerkesztői.

—k —r

A FŐDÍJ: EGY-EGY PRIMO

Barátom, a számítógép

Vetélkedő általános és középiskolásoknak

Vetélkedőnk harmadik fordulójában az előzőeknél jóval nehezebb feladatot kellett megoldaniuk a résztvevőknek. A többség sikerrel vette ezt az akadályt is. Három forduló után a következő tanulók vezetnek a versertyben: az általános iskolások között Késmárki Mátyás és Borsos Ferenc (mindketten a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola tanulói) 60—60 ponttal, százszázalékos teljesítménnyel; a középiskolások mezőnyében Petrov Ferenc (Móricz Zsigmond Gimnázium, Tisza- kécske) vezet 49 ponttal, Horváth Sándor (Katona József Gimnázium, Kecskemét) 47, míg Liptai Mihály (Damjanich Gimnázium, Kunszentmiklós) és Csikai Attila (Katona József Gimnázium, Kecskémét) 45—45 pontot gyűjtött. A többiek Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában érdeklődhetik meg eredményüket levélben vagy telefonon.

A megfejtések beküldői között ezúttal is két tárgyjutalmat sorsoltunk ki. A szerencsés nyertesek: Bodri Csaba (Hunyadi Ált. Iskola, Kecskemét) és Péteri Barna (Katona József Gimnázium, Kecskemét). A SZÜV által felajánlott számítástechnikai ajándékcsomagot postán juttatjuk el a nyerteseknek.

IV. forduló

Az általános iskolások feladata

A Tétapó megsejtette a jövő heti LOTTÓ nyerőszámait, s kitöltött egy szelvényt. Sajnos a hó a puttonyában eláztatta, így csak három nyerőszám olvasható: a 35-ös, a 60-as és a 85-ös.

Szeretne 5-ös találatot elérni. írjunk olyan programot, amely az ehhez minimálisan szükséges lottószelvények mindegyikét kitölti, azaz a hiányzó két tipp lehetséges variációját megadja. A programunk írja ki azt is, hogy hány lottószelvényt kell most a biztos 5-ös találathoz vásárolnunk.

A középiskolások feladata

Az iskolában tanulmányi versenyt szerveznek. A verseny értékelését számítógépre szeretnék bízni, írjatok olyan programot, mely bekéri a versenyzők számát, nevét és elért pontszámát, s kiírja a versenyzőket névsor szerint, a nevek mellé az elért pontszámot, s a helyezési számot. (A helyezési szám azt tükrözze, hogy hányán értek el az adott versenyzőnél több pontot. Tehát több azonos helyezési számú versenyző is lehet, s így ki nem osztott helyezési számok is előfordulhatnak!)

A program hosszára is van megkötés: maximum 25 utasításból álló BASIC-program legyen, mely gépi rutint nem hív.

A programlista elkészítéséhez rendelkezésre áll az egész téli szünet, a megoldásokat 1986. január 8-ig adják postára vagy juttassák el személyesen szerkesztőségünkbe, a következő címre: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. A borítékra kérjük ráírni: Barátom, a számítógép, és küldjék el az újságból kivágott Mikrobi emblémát is. A negyedik forduló helyes megfejtését január 9-t, csütörtöki lapszámunkban közöljük.

MOST JELENT

• Karácsonyi ücvözlel (rézmetszet, 1969.;

• Várakozó asszonyon “ , 1983.)

Borsos Miklóst nemes, klasz- szikus vonalú, egyszerűségükben fenséges szobrok, domborművek alkotójaként ismeri leginkább a nagyközönség. Ám a rajzolás is végigkísérte közel hat évtizedes alkotói pályáját. Most a Szépirodalmi Könyvkiadó tusrajzaiból és rézkarcaiból adott az alkotói periódusokat teljességgel felölelni szándékozó válogatást, noha a rajzokban gazdag, újabb alkotói korszakról teljesebb képet nyújt, mint a korábbiakról. Jó néhány lap először kerül az érdeklődők kezébe.

• Bolognai kép

(tus. 1929 )

A mester által már érett művekként vállalt alkotásokkal, a;: 1928—29-es itáliai és provence-i útiélményeit megörökítő rajzokkal kezdődik az album. Aztán, sorra feltűnnek a jellegzetes borsosi motívumok: a bibliai és; evangéliumi képók, az Odüsszea, a vándor, a hegedűsök, a lovak, és persze a Tihany ihlette alko- tásoik. „Tihany újra éledt, és úji rajzos korszakom indult. A ha-- lászok bárkáikkal, az orvhalé-- szók a nádasban, a pásztorok, az asszonyok a szőlőben dolgozva. végül a legszebb, az öboi.bi; járó llófüröszitő 'katonák, vitorlé,- sok. Részegítő mitikus képek:. Ott és akkor éreztem magiamban ugyanazt, aimit régen Firenze, ben — azt, hogy otthon vagyok:” — vallj® az élőszóban a mester.

Borsos Miklós páj.zait „rajzi* naplónak” nevezi egyik kritikusa. joggal. A belsővé élt lórivá ny — azaz az élmény — és a meditáció, a transzcendens gondolatok megjelenítése égylarámt a beteljesülő életmű alakulásáról, Borsos Miklós világképének formálódásról vall.

A szép kivitelű album a kiadó karácsonyi meglepetése a mű- vészetkedvelőkmek. (Szépirodall- mi Könyvkiadó, 1985.)

A. Jl.

• Hajnali ünnep (rézkarc, 1983.)

UOBS05 M

A nő megkönnyebbülten lépett ki az. orvosi rendelő ajtaján, s széles, „mégiscsak szép a világ” — mosollyal indult hazafelé. Időnként megállt egy- egy kirakat előtt, s titokban végigmérte magát a visszaverődő fényben.

Amikor hazaérit, sugárzó tekintettel közölte férjével, hogy szívének semmi baja, csupán le kell fogynia, s ismét <olyan egészséges lesz, akár a makk.

— És mennyit kell lefogynia az én icipici dalospacsirtámnak? — kérdezte a férfi, aki amíg meg nem hallotta a kulcszörgést a zárban, idegességében fel-alá járkált u szobában.

— Minimum huszonqt kilót — válaszolta a nő, és e.gy pillanatra lesütötte a szemét.

A férfi nem szólt egy szót sem. Kiment a konyhába, pakolni kezdett. Először a fri- dzsitert rámolta ki, majd a kamra következett. Háromszor kellett fordulnia a sze- metesvödörrel, míg végve ételés 'édességtelenítette a lakást.

Miután végzett, a nő homlokon csókolta szerető hitvesét, és ajkaival megkereste a fülét: — Igazad van ... Az egészség mindennél fontosabb — súgta az őszülő tincsek alá.

Az első hét az új viszonyokhoz képest teljesen normálisan zajlott le, lenzámítva egyetlen apróságot: á ház ösz- szes szakácskönyve is a szemétbe vándorolt.

A második hét elején aztán a férfi zseniális gondolattal állt elő: kifejtette szerető dalospacsirtájának, hogy a fogyókúra, természeténél fog■ \ t

A kúra

va, lehetőséget ad az anyagi javak gyarapítására, s mivel az ő anyagi helyzetükön akad elég javítanivaló, így a helyzet megoldását abban látja, ha mindketten rátérnek a bébiétel-fogyasztásra. • Kifejtette továbbá, hogy a bébiétel gyártása államilag dotált, s a mai árakhoz viszonyítva ez a lehetőség egyáltalán nem elhanyagolható szempont, ráadásul vitaminokban és ásványi sókban igencsak gazdag, tápértéke vetekszik a legfinomabb, „normális” ételekével, következésképpen a bébiétel gyártását leginkább a fogyókúrázóknak találták fel.

Az asszony belátta férje okfejtését, így aztán fizetéskor kosárszámra vitték haza a különféle bébikonzerve- ket.

Néhány hónap elteltével az asszony valóban fogyni kezdett, a takarékbetétkönyvük pedig —, ahogy azt a ház ura megjósolta gyarapodni. Kiszámították, hogy két hónap múlva megvehetik a színes tévét, s ha továbbra is ilyen ütemben tudnak félretenni, akkor még legnagyobb álmuk, az autó is megvalósulhat...

Újabb félév elteltével az asz- szöny megemlítette férjének, hogy abba kéne hagyni a bébiétel-fogyasztást, de a férfi hajthatatlan maradt... Igaz, ő is látta, hogy valami nincs rendben, de sajnos, már nem

volt visszaút: őt is elkapta a pénzzel foglalkozó emberek életük végéig tartó mohósága.

Egy hét múlva hullani kezdett a hajuk, és a valamikor oly sudár házaspár centiről centire közelebb került a földhöz. A férfi magához vette a takarékbetétkönyvet, és amikor a felesége sírva fakadt, utolsó, s legnagyobb érvként büszkén az orra alá dugta.

Miután elhullajtották tej- fogaikat, lassan elfelejtettek beszélni is: fogatlan szájukból valami gügyögésféle bugyborékolt elő. De a vég az volt. hogy egyensúlyérzéküket is elvesztették.

A két napig tartó csecsemő- sírásra a házmester két tanú jelenlétében feltörte az ajtót. A csecsemők — egy kisfiú és egy kislány — a szoba közepén ültek, és sírástól kivörösödött szemüket dörzsölget- ték.

A házmester körülnézett, és mindent megértett. „Hiszen ezek éhesek” — villant át az agyán, s azzal kigyalogolt a konyhába, ahol rövid keresgélés után megtalálta a bébiételt. Elkészítette, majd ölébe ül-, tette a két lurkót, és etetni kezdte őket. Azt viszont nem tudhatta, hógy miért ordítanak torkaszakadtukból, kezükkel, lábukkal is tiltakozva minden egyes falat előtt.

Néhány nap múlva az állam gondozásba vette őket, a lakást pedig kiutalták egy négygyermekes családnak.

Az új asszony, miután meglátta a kamrában roskadozó bébiételhegyeket, örömében elájult.

Szikszay Károly

Borsos Miklós rajzai

. A Forrás decemberi száma .