Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 295. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 17. kedd Magyar küldöttség utazott a KGST 41. ülésszakára Lózár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének vezetésével kül­döttség érkezett hétfőn Moszkvá­ba, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 41. (rendkívüli) ülésszakára. A magyar delegáció tagjai közül Lázár Györggyel együtt érkezett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Moszkvában csatlako­zott a küldöttséghez Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, ha­zánk állandó KGST-képvlselője, Tétényi Pál, az Országos Mű- Szaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. A magyar küldöttséget a vnu- kovói repülőtéren Nyikolaj Rizskor, az SZKE KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke, Alekszej Antonov miniszter­elnök-helyettes, a Szovjetunió ál­landó KGST-képviselője, Venyia- min Dimsic miniszterelnök-he­lyettes és Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára fogadta. Országos tanácskozás a művelődési otthonokról Népművelőik, könyvtárosok, ta­nácsi dolgozók, szakszervezeti ak­tivistáik és tömegszervezeti kép­viselőik részvételével országos ta­nácskozás kezdődött hétfőn Bu­dapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában a művelő­dési otthonok helyzetéről, szere­péről és fejlesztésük távlati cél­jairól. A konferencián részt vett Rátkai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes. Benkő Éva, a Népművelési In­tézet igazgatója a tanácskozást megnyitó beszédében hangsúlyoz­ta: az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások történtek ha­zánk gazdasági, társadalmi és kulturális életében. E változások egyrészt hatottak a közművelődés intézményhálózatára, másrészt módosították a lakosság életmód­ját, szokásait, közművelődési igé­nyeit. Mindezek hatására folya­matosan módosul a művelődési otthonok tevékenységi köre, mű­ködési feltétele, s változnak a ve­lük szemben támasztott követel­mények. A konferencia e gondolatok je­gyében összegzi a művelődési ott­honok működésének tapasztala­tait, s várhatóan ajánlásokat dol­goz ki e fontos közművelődési in­tézmények további fejlődésének elősegítésére. A tanácskozást szé­les szakmai vita előzte meg, s az elhangzott 154 hozzászólást a Népművelési Intézet írásos anyagban foglalta össze, s a ta­nácskozás résztvevőinek rendel­kezésére bocsátotta Az országos tanácskozást elő­készítő vita írásban közzétett ösz- szefoglalója megállapítja: A hat­vanas évek gazdasági fellendülé­sének hatására a megyeszékhe­lyek többségében — sok helyütt a jelentősebb településeken is — nagy művelődési központok épül­tek, amelyek azóta az eredmé­nyes közművelődési munka, az újító kísérletezés bázisai lettek. Ezzel szemben a kisebb települé­sek intézményeinek teljesítmé­nye fokozatosan lemaradt a nagy művelődési központoké mögött, így jelentős egyenlőtlenségek jöt­tek létre közöttük. Ezért elsősorban a tanyák, a városi külső területek, a lakóte­lepek lakói maradtak ki a műve­lődési otthonok nyújtotta lehető­ségekből. A köziművelődési in­tézmények gondjai az utóbbi év­tizedben — s különösen a nyolc­vanas éveiktől kezdődően — el­mélyültek. Az országos átlagban valamelyest emelkedő összegű ál­lami támogatás nem arányosan, hanem intézmény- és település- típusonként, differenciáltan nőtt. A támogatás mértéke azonban nem tartott lépést a művelődési otthonok költségeinek emelkedé­sével. A tanácskozás ma fejeződik be. Ahol már 1986-ot írnak A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál az év végén is szor­gos munka folyik. Már az 1986-os évi előszállításokra termelnek. A Szovjetunióba még az idén 1206 tonna csirkét szeretnének szállítani. Ennek egy része már vagonokba rakva útban van a megrendelőkhöz. Más szocialista országokkal is folynak a tárgyalások előszállításokra a jövő évi megrendelés terhére. A két ünnep között is folyamatosan dolgoznak és szállítanak a boltokba, hogy ne legyen hiány az ünnepek -alatt. (Pásztor Zoltán felvétele) KÁDÁR JÁNOS ÉS LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA GEORGE SHULTZOT CÉL: A NÉP ÖSSZEFORROTTSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSE Magyar—amerikai külügyminiszteri tárgyalások ■ A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Shultz amerikai kül­ügyminisztert fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára is. George Shultz külügyminiszter magyarországi programja tegnap reggel kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött: az Amerikai Egye­sült Államok diplomáciájának irányítója — aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívásának eleget téve vasárnap este érkezett Budapestre — koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezt követően a külügyminisz­tériumban megkezdődtek a hiva­talos magyar—amerikai külügy­miniszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és George Shultz a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, folytatott eszmecse­rét. A két külügyminiszter meg­állapította, hogy a magyar—ame­rikai kapcsolatok rendezettek, fejlődőek, s további lehetőségek kínálkoznak az előrelépésre. Mindketten szükségesnek ítélték a kétoldalú párbeszéd folytatá­sát. A tárgyaláson a magyar kül­ügyminiszter hangsúlyozta a gaz­dasági együttműködés bővítésé­nek fontosságát. A nemzetközi helyzetet érintve az érdeklődés homlokterében a világgazdasági helyzet, valamint a genfi csúcstalálkozó állt. Egyet­értettek abban, hogy a világgaz­daság aktuális problémái közös erőfeszítéssel oldhatók meg, s szükség van e téren az együttmű­ködés útjában álló akadályok fel­számolására. Várkonyi Péter és George Shultz kiiemelte Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan gen­fi találkozójának fontosságát, és reményüket fejezték ki, hogy a további tárgyalások elvezetnek a fegyverzetkorlátozáshoz és a többi időszerű kérdés megoldá­sához. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a délelőtti órákban parla­menti hivatalában fogadta George Shultzot. A találkozón véleményt cseréltek a magyar—amerikai kapcsolatokról, valamint a mind­két fél érdeklődésére számot tar­tó időszerű nemzetközi kérdések­ről. A megbeszélésen jelen volt Vár­konyi Péter, valamint Házi Ven­cel és Nicolas Salgo. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára teg­nap délután a Központi Bizottság székházában fogadta George Shultzot, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét. A nyílt, szívélyes légkörű ta­lálkozón áttekintették a nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdé­seit. Véleménycserét folytattak arról, hogy a genfi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó eredménye­ként kialakult kedvezőbb felté­teleket miként lehetne kihasznál­ni a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti kapcsola­tok kölcsönös előnyökkel járó bővítésére. A megbeszélésen át­tekintették a magyar—amerikai kapcsolatok alakulását és to­vábbfejlesztésük lehetőségeit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter és Házi Vencel, hazánk washingtoni nagy­követe, illetve Nicolas Salgo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete Az amerikai diplomácia irányí­tója délután ellátogatott a Nem­zeti Múzeumba, s megtekintette a magyar koronázási ékszereket. Az Átrium Hyatt Szállóban hét­főn este tartott félórás sajtóérte­kezletén az amerikai külügymi­niszter „értékesnek” és „sikeres­nek" minősítette budapesti láto­gatását, mindenekelőtt Kádár Já­nossal, az MSZMiP főtitkárával folytatott megbeszéléseit. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusának állásfoglalása A Hazafias Népfront VIII. kongresszusán elfogadott állás- foglalás elöljáróban visszatekint a népfrontmozgalom fél évszáza­dos történetére, hangoztatva a Komintern VII. kongresszusán meghirdetett, a fasizmus elleni küzdelemben kovácsolódott ösz- szefogás szellemi örökségének fontosságát. Rámutat: a Hazafias Népfront a mai megváltozott fel­tételek között — az alkotmány­ban is rögzített feladatainak meg­felelően — őrzője, örököse és folytatója a fél évszázados nép- frontpoliti'kának. Az állásfoglalás a továbbiak­ban megállapítja: a népfrontmoz­galom az eltelt öt esztendőben erősítette a párt szövetségi poli­tikáját és fejlesztette a nemzeti összefogást. Tevékeny résztvevő­je volt a közéletnek, eredméhye- sen ellátta közjogi feladatait. A jövőben fokozódó mértékben kí­ván szerepet vállalni az ország­építésben, a társadalmi viszonyok szocialista irányú fejlesztésében. Céljának tekinti népünk össze- forrottságának erősítését, az ál­lampolgárok mozgósítását az or­szág feladatainak megoldására. Arra törekszik, hogy munkája nyomán a társadalom minden osztályából és rétegéből egyre többen és mind nagyobb ered­ménnyel vegyenek részt a közélet­ben, a közakarat mellé közcse- ldkvést is teremtve. Csak a köz­akarattal párosult közös cselek­vés teheti ugyanis lehetővé, hogy az MSZMP XIII. kongresszusénak hazánk további építését szolgáló határozatai a nemzet programja­ként megvalósuljanak. A haladás állandó feltétele A dokumentum ezután leszö­gezi. hogy a népfront a szocialis­ta nemzeti egység érvényesítésé­nek átfogó kerete, politikai tö­mörülése a szövetségi politika je­gyében. Befolyása és kezdemé­nyező szerepe a magyar társa­dalomban, a közéletben növekvő jelentőségű. Múltjának, jelenének tapasztalatai alapján a jövőre nézve is érvényesnek tartja, hogy a politikai, a társadalmi egyen­súlynak és fejlődésnek nélkülöz­hetetlen feltétele az emberek kö­zösségi szándékú és szellemű fe­lelős tevékenysége. A nemzeti egységre törekvés, a szövetségi politika ápolása nem taktika, ha­nem a haladás állandó feltétele és tényezője. A társadalomban végbement, új ellentmondásokat is teremtő változások miatt a népfront az eddiginél is fontosabb kötelességének tartja, hogy — a párt politikájának szellemében — a közösségi ■ együttműködést sa­ját eszközeivel, önállóan formál­ja, észrevételeivel és javaslatai­val erősítse a társadalmi közmeg­egyezést, a különböző osztályok és rétegek politikai szövetségét közös céljaink elérésére. A szövetségi politika helyes ér­telmezése és alkalmazása teszi le­hetővé, hogy világnézete miatt senki sem szenvedhet hátrányt sem a munkában, sem a közélet­ben. Az egyházak, a vallásos em­berek részt vesznek az ország építésében, közéleti tevékenysé­güket a népfront segíti — emeli ki az állásfoglalás. Kitér arra is, hogy a nemzetiségek 'jól érzik magúikat közös hazánkban, dol­goznak érte, boldogulnak benne. Ott vannak képviselőik a társa­dalmi és az állami élet -vezető tes­tületéiben, s ez is előmozdítja egyenjogúságuk fejlődését. A do­kumentum fontos feladatként említi a cigányság társadalmi be­illeszkedésének felgyorsulását, majd megállapítja, hogy a nép­front intézményes közéleti cselek­vési lehetőséget kíván nyújtani az ifjúság különböző rétegei szá­mára, s részt vállal az idősko­rúak érdekeinek feltárásában és képviseletében is. Feladatának te­kinti, hogy segítse a nemzedékek közötti egység és egyetértés fej­lesztését. A szocialista demokrácia fejlesztése A Hazafias Népfont közjogi funkciójának keretében nagy je­lentőségű az a tény, hogy a moz­galom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészíté­sében. A legjelentősebb feladatok közé tartozik a szocialista de­mokrácia fejlesztése és gyakor­lati érvényesítése a politikai irá­nyítás és intézményrendszer to­vábbi alakításában. Egyre na­gyobb hangsúlyt kap a mozga­lomban a társadalompolitika: a helyi önkormányzatok erősítése, a településfejlesztés, a nőpoliti­ka, az időskorúak problémái, az értelmiség-, a szociálpolitika; ki­emelt jelentőségű az életmód, a családvédelem, az ifjúságpoliti­ka, a művelődés, a környezetvé­delem — végső soron a nemzet egészét érintő — ügye. A társadalompolitikai feladato­kat áttekintve a dokumentum szól arról: jövőnk megalapozásá­nak elsőrendű feltétele, .hogy a népesség évek óta tartó csökke­nését mérsékeljük, mielőbb szün­tessük meg. Ezután hangsúlyoz­za, hogy az indokolatlan társadal­mi egyenlőtlenségekre s bizo­nyos újratermelődő társadalmi igazságtalanságokra figyelemmel a népfrontnak is többet és elmé­lyültebben kell foglalkoznia a nehezebb sorsú rétegek és csalá­dok gondjaival, a szegénység problémáival. (Folytatás a 2. oldalon.) [ KIÁLLÍTÁS, KOSZORÚZÁS, HANGVERSENY Kecskemét nagy szülöttjére, Kodály Zoltán­ra emlékeztek tegnap egész napos ünnepség- sorozat keretében, születésének százharma­dik évfordulóján. A róla elnevezett ének—ze­nei iskolában már reggel kilenc órakor lelkes énekhangok visszhangoztak az épület falai között, amikor a legkisebbek adóztak a zene­szerző emlékének, őket követték a sorban a felsős diákok és a gimnazisták, amikor a ti­zenegy órakor elkezdődött ünnepi műsorban szerepeltek. Az alkalomhoz illően Kodály- művekkel gyönyörködtették a díszterem zsúfolásig megtelt kö­zönségét. Sipos Erzsébet, P. Pár- dányi Judit, Smuta Attila és Kiss Katalin karnagy sikert aratott kórusaival. A magasfokú szerve­zettség elismerést váltott ki a jelenlevő zenebarátok körében. E műsor keretében nyitották meg Tavaszy Noémi grafikusmű­vész kiállítását. A népszerű alko­tónak ez a száznegyvennyolcadik önálló bemutatkozása a nyilvá­nosság előtt. Dr. Losonci Miklós művészettörténész mondott be­szédet a művésznő jelenlétében. „Hogy a haza megmaradjon, ah­hoz népben és nemzetben kell gondolkodni" — idézte Veres Pé­tert, aki egykor a zeneszerzőről szólva hangoztatta ezt. Majd utalt Kodály életművének óriási jelentőségére, annak történelmi­népi gyökereire, forrásaira. Ez­zel összefüggésben méltatta Ta­vaszy Noémi alkotói törekvéseit. • Az egyesített nagy kórus Berzsenyi— Kodály: Magyarokhoz című kánonját adta elő. (Méhest Éva felvétele) — Aki eddig a többi között Ady Endre és Bartók Béla szellemé­ben végezte művészi munkáját — mondotta —, az jelenleg a Ko­dály Zoltán hatására fogalmazó­dott grafikáival lép a kecskemé­ti közönség elé. Itteni nagyszerű kapcsolataira jellemző, hogy li­nómetszetekből álló Kodály-soro- zatát Bács-Kiskun közönségének ajánlotta fel, ragaszkodása jelé­ül. A zenepedagógus egykori szü­lőháza helyén épült vasútállomás falán elhelyezett emléktáblát a Mester születésének évforduló­ján évente megkoszorúzzák. Az egybegyűlt közönség előtt ezúttal Palotás József, a helybeli zeneis­kola igazgatója mondott ünnepi beszédet. „Egyre inkább érezzük életé­nek, életművének kivételes jelen­tőségét, s mindinkább rádöbbe­nünk tanításainak idótállására és mindenkori időszerűségére — hangsúlyozta. Kecskemét városa immár több mint fél évszázada egyértelműen kiáll halhatatlan fiának tanítása mellett. Ez is magyarázza, hogy éppen itt jött létre az ország legelső ének-ze­nei általános iskolája, amelyet azóta mintegy százötven követett a sorban. Végezetül kiemelte Ko­dály példamutató közéletiségét, ami további avatott méltatásokat érdemelne. A születésnapi rendezvényso­rozat az este hat órakor kezdő­dő hangversennyel ért véget az ének-zenei iskolában, amelyen a növendékek léptek közönség elé. V. M. Kodály-ünnepségek Kecskeméten ____ _____________________________________ _______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents