Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

2 •' PETŐFI NÉPE 0 1985. november 2. Kádár János sajtókonferenciája Londonban (Folytatás az 1. oldalról.) Üj szovjet miniszterelnök­helyettes A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége felmentette miniszterelnök-helyettesi tiszté­ből Zija Nurijevics Nurijevet, aki nyugállományba vonult. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége pénteki ren­deletében miniszterelnök-helvet- tesnek nevezte ki Vszevolod ATnu- rahovszkijt. Vszevolod Murahovszkij uk­rán nemzetiségű. 1926-ban szüle­tett. 1954-től ifjúsági, párt-, il­letve tanácsi munkát végzett. 1978 óta a sztavropoli terület párt- bizottságának első titkára volt. Munkájáért megkapta a Szocia­lista Munka Hőse kitüntetést. Shultz Moszkvába indul Shultz amerikai külügymi­niszter szerint az Egyesült Álla­mok magabiztosan, realista mó­don és konstruktív szellemben” vesz majd részt a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón. A minisz­ter, aki szombaton indul Moszk­vába, hogy a csúcstalálkozóról újabb megbeszélést folytasson, csütörtökön délután sajtókonfe­rencián fejtette ki nézeteit. Megismételte, hogy az Egye­sült Államok Géniben egyaránt tárgyalni akar a leszerelés és fegyverzetkorlátozás kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatokról, az emberi jogok érvényesítéséről és arról, hogy „az államok szüntes­sék meg az olyan kísérleteket, hogy befolyásukat fegyveres erő­vel, vagy szubverzióval terjesszék ki" — vagyis a Reagan elnök ál­tal a múlt héten az ENSZ-ben „regionális problémáknak" mi­nősített kérdésekről. Tagadta, hogy Washington ezeket a kérdé­seket valamiféle „csomagterv­Pénteken Moszkvában meg­beszélést tartott Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp 'Dolgozók Pártja Köz­ponti . Bizottságának főtitkára, az Ideiglenes Katonai Kor­mányzótanács elnöke. A szívélyes baráti légkörű ta­lálkozón áttekintettek több fon­tos nemzetközi kérdést, s az esz­mecsere bebizonyította, hogy a Szovjetunió és Etiópia egyfor­mán ítéli meg a világhelyzet főbb problémáit. Mindkét részről ha­tározottan elítélték az imperia­lista államoknak azt a törekvé­MSZMP főtitkára és Margaret Thatcher miniszterelnök által a külügyminiszterek bevonásával — megkezdett eszmecsere a kelet— nyugati viszonyról, a fegyverzet­korlátozás kilátásairól, a kétolda­lú kapcsolatokról, ezen belül gaz­dasági és kereskedelmi kérdések­ről. Brit részről a találkozót hasz­nosnak minősítették. Brit partnereikkel a Kádár Já­nos kíséretét képező más magyar hivatalos személyiségek is tár­gyaltak. Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke előbb Bernhard Inghammel, a minisz­terelnök sajtóirodájának veze­tőjével, majd Christopher Mever- rel, a külügyminisztérium sajtó- osztályának vezetőjével folyta­tott eszmecserét. Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhe­lyettes John Cassellnél, az orszá­gos gazdaságfejlesztési tanács vezérigazgatójánál és Paul Chan- non kereskedelmi államminisz­ternél tett látogatást. — A magyar—brit kapcsolatok fejlesztésének kölcsönös szándé­kát, s a nemzetközi feszültség enyhítésében meglévő közös érde­keltséget hangsúlyozta Kádár Já­nos pénteken este Londonban tar­tott nemzetközi sajtókonferen­ciáján. Az MSZMP főtitkára bevezető nyilatkozatában kitért arra, hogy Margaret Thatcher tavalyi buda­pesti látogatásának viszonzása­ként kereste fel most a szigetor­szágot. E találkozó folytatása a másfél évvel ezelőtti eszmecseré­nek, miként az akkori, a mosta­ni tárgyalások is építő szellem­ben, jó légkörben zajlottak le, hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a két fél álláspontja természetesen több kérdésben különbözik, hi­szen Magyarország és Nagy-Bri- tannia társadalmi berendezkedése eltérő, más-más szövetségi rend­szerhez tartozik. — A hangsúlyt azonban a ta­lálkozási pontokra helyeztük — sót, hogy a fegyverkezési ver­seny világűrre történő kiterjesz­tésével katonai fölényre te­gyenek szert. Mengisztu Hailé Mariam megerősítette, hogy országa támogatja a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját és ja­vaslatait. Az Afrika szarván kialakult helyzet kapcsán a szovjet és az etióp vezető egyetértettek abban, hogy a térségben lehetséges a jó­szomszédi kapcsolatok, az álla­mok közötti kölcsönös megér­tés kialakítása. A általánosabb afrikai hely­zetet vizsgálva. Mihail Gorbacsov folytatta. — A kétoldalú kapcso­latokat áttekintve megállapíthat­tuk, hogy kapcsolataink teljes kö­rének fejlesztését kívánjuk és ösz­tönözzük: államközi, politikai, gazdasági, kulturális téren és a lakosság közötti érintkezések ese­tében egyaránt; ezek sorában a sajtókapcsolatokat is fontosnak tartjuk, hiszen azok nagymérték­ben elősegíthetik egymás jobb megismerését. Kádár János külön kiemelte a gazdasági együttműködés jelentő­ségét. Utalt arra, hogy az elmúlt két évben nagymértékben bővült a két ország közötti árucsere-for­galom. A tárgyalásokon egyetér­tés alakult ki abban, hogy hasz­nos a kétoldalú kapcsolatok a köl­csönös érdekeltségen nyugvó további fejlesztése. Ez nem egy­szerűen kereskedelmi kérdés: a gazdasági együttműködés a békés nemzetközi viszonyok erősíté­sét is szolgálja — tette hozzá. A tárgyalások másik témaköré­re áttérve a párt főtitkára le­szögezte: fontos kérdés volt, ami­ben szintén egyetértés mutatko­zott, hogy erőfeszítéseket szük­séges tenni egy békésebb világ érdekében. Valamennyi ország kormányának felelőssége és köte­lessége e cél eléréséért cseleked­ni. Ezzel összefüggésben kitért a közelgő genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. Mint mondotta, reméljük, s ez a világ népeinek óhaja, hogy a találkozó pozitív eredménnyel zárul, bizonyos megállapodásokhoz vezet, és a to­vábbiakban jótékony hatással lesz a nemzetközi feszültség eny­hülésére. Ami a Magyar Népköztársasá­got, a mi álláspontunkat illeti, fölöslegesnek tartom itt részletez­ni, mert Szófiában a szövetsége­seinkkel tanácskoztunk, és vilá­gos, egyértelmű nyilatkozatot tet­tünk közzé. E közlemény meg­szövegezésében mi magyarok részt vettünk, és mély meggyőződésből foglaltuk írásba álláspontunkat. Szövetségeseinkkel együtt vall­és Mengisztu Hailé Mariam nyug­talanítónak nevezte a földrész dé­li részén kialakult robbanásve­szélyes helyzetet. Leszögezték: határozott és hatékony intézke­désekkel kell rákényszeríteni a Dél-afrikai Köztársaságot, hogy ne nyomja el a jogaiért harcoló őslakosságot, vessen véget a szomszédos országok ellen inté­zett támadásoknak, s tartsa- be azokat az ENSZ-határozatökat, amelyek függetlenséget bizto­sítanak a törvénytelenül meg­szállt Namíbiának. juk, hogy a két szembenálló szö­vetségi rendszer között jelenleg erőegyensúly áll fenn, ennek megőrzésére van szükség, egyen­lő biztonságra a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén. Kádár János végül köszönetét mondott a vendéglátásért, s fel­idézve az eddigi program egy mozzanatát, tréfásan megjegyez­te: — Amikor a British Museum könyvtárában Marx egykori asz­talánál álltam, eszembe jutott, hogy ő, aki megmondta a szo­cializmust, mennyi munkát adott ezzel nekünk ... Újságírók kérdéseire válaszol­va Kádár János elsőként Magyar- ország és az EGK kapcsolatait érintette. Megállapította, hogy a Közös Piac országai jelentős sze­repet játszanak a magyar külgaz­dasági kapcsolatokban. Hazánk­nak is része volt abban az üze­netben, amelyet a KGST a kö­zelmúltban együttműködési meg­állapodás létrejötte érdekében az EGK brüsszeli központjához in­tézett. A két szervezet közötti esetleges megegyezés azonban nem zárja ki, hogy az egyes KGST-tagországok és az EGK között kétoldalú megállapodások jöjjenek létre, ellenkezőleg, az ilyenek hasznosan kiegészítenék az előbbit. Ami Magyarországot illeti, az EGK-val folyó tárgya­lásai azért szakadtak meg, -mert a szervezet nem volt hajlandó ha­zánknak ugyanazokat a jogokat -biztosítani, amelyek minden GATT-tagországot megilletnek. Kérdés hangzott el Izraelre vo­natkozóan. Kádár János hangoz­tatta. hogy a magyar—izraeli dip­lomáciai kapcsolatok újrafelvé- telének elvi -természetű akadálya nincsen, és a kérdés megfontolás tárgyává tehető, ha izrael a nem­zetközi élet elfogadott normái­nak megfelelő magatartást tanú­sít, másszóval megszűnnek azok az okok, amelyek annak idején a diplomáciai kapcsolatok meg­szakításához vezettek. Megkérdezték Kádár Jánost, elfogadna-e egy meghívást az Egyesült Államok elnökétől. Vá­lasza az volt, hogy elvi kifogása -ilyen látogatással szemben nincs, s ha valóban érkezne meghívás, azt a magyar vezetés a szokásos államközi gyakorlatnak megfe­lelően kezelné. Végül két, részben belpoliti­kai jellegű kérdésre válaszolva a párt főtitkára a következőket hangoztatta: a módosított válasz­tási törvény alapján az idén meg­tartott választások -megélénkí­tették a közéletet. Hogy Magyar- ország tanulhat-e a brit parla­menti demokrácia gyakorlatá­ból ? Erre csak azt tudom monda­ni — jelentette ki —, hogy mi nem elvetjük, -hanem igyekszünk saját valóságukba átültetni mindazokat a jó tapasztalatokat, amelyek másutt beváltak, ame­lyeknek a helyességét a történe­lem igazolta. GORBACSOV—MENGISZTU TALÁLKOZÓ HETI VILÁGHÍR ADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA VASÁRNAP: Moszkvában Mihail Gorbacsov találkozik Radzsi Gandhival. — Magyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások. - Sevardnadze Havannában. HÉTFŐ: Nyilvánosságra hoznák az SZKP újjászerkesztett progran tervezetét. — Az olasz kormányválság Craxi hivatalban marad; savai oldódik meg. — Portugáliában Cavaci Silva kisebbségi kab netet alakít. KEDD: Erich Honecker budapesti látogatása. — A NATO nukleár tervező bizottságának brüsszeli összejövetele. — Vita a nyugatn- met zöldek pártjában a kormányzati felelősségről, a hesseni ko; lícióról. SZERDA: Husszein—Arafat találkozó Ammanban. — Bejrútban k szabadulnak a szovjet túszok. — Ugandában felborul a tűzszün; kiújulnak a harcok. — A dél-afrikai pótválasztásokon a szélsős gesek törnek előre. CSÜTÖRTÖK: Kádár János megkezdi látogatását Nagy-Britan-niába Mengisztu moszkvai útja. — Reagan szovjet újságíróknak nj latkozik a genfi csúcsértekezletről. — Megemlékezésék Indiáb; Indira Gandhi meggyilkolásának első évfordulóján. PÉNTEK: Genf ben egy héttel meghosszabbítják a szovjet—amerik tárgyalások harmadik fordulóját. — A budapesti Európai Kult rális Fórumon befejezi vitáját az első két munkaibizottság. A hét két kérdése: Hogyan alakul a genfi csúcs közeledtével a szovjet—amerikai viszony? Beléptünk a november hónap­ba, a csúcsértekezlet havába. Elkezdődött a politikai vissza­számlálás, hiszen csak bő két és fél hét választ el a genfi Gorba­csov— Reagan-találkozótól. A je­lenlegi -helyzetben önmagában is kiemelkedően fontos esemény jelentőségéit növeli, hogy hat esz­tendei szünet után ismét fel élénkülhet a legmagasabb szintű szovjet—amerikai párbeszéd. A csúcs látók özeibe kerülése tovább fokozza -a diplomácia tempóját. A hét figyelemremél­tó fejleményei közé tar: -zik, hegy Reagan szovjet újságírókat fogadott a Fehér Házban; Ken­nedy óta ő volt az első amerikai élnek. aki ilyen, közvetlen nyi­latkozatot adott. Megegyezési szándékáról szólt, s egyes kom­mentárok szerint Ily módon -akarta ellensúlyozni azt a ha­tást. amelyet a Time magazin­nak adott Gorbacsov-interjú vál­tott ki. Közben, ugyancsak amerikai kérésre egy héttel meghosszab­bították az űrfegyverkezés meg­akadályozásáról, valamint a nukleáris fegyverek korlátozásá­ról folytatott genfi szovjet—ame­rikai megbeszélések -harmadik fordulóját. Az indok, hogy még a csúcs előtt le akarják tenni az as/taílna a szovjet javaslatokra vonatkozó amerikai választ. Moszkva azt indítványozta, hogy vegyék elejét az űrfegyverke­zésnek, ugyanakkor radikális módon, jelentős mértékben, akár 50 százalékkal ii*s csökkentsék a meglevő nukleáris fegyverkész­leteket. Az amerikai válasz hi­vatalos formában még nem is­meretes, de washingtoni lapérte­sülések úgy vélik, hogy az Egye­sült Államok elsősorban a szá­razföldi indítású nehézrakéták területén kíván nagyarányú csökkentést. Ez első hallomásra rokonszenvesen hangozhat, csak­hogy a szovjet rakétaerők, a becslések szerint 72, az ameri­kaiak csupán 49 százalékban alapozódnak e fegyverekre. Az „egyenlő” csökkentés tehát egyenlőtlenséget rejtene magá­ban, folytatódnának az amerikai előnyszerzési próbálkozáisok. Egy-két napon belül talán már többet tudhatunk miután Shultz külügyminiszter Moszkvába uta­zik, ahol — amerikai bejelenté­sek szerint — már a csúcs eset­leges záródokumentumát is egyeztetni szeretné a szovjet féllel. Az előkészületekben értetlen­séget okozhatott egyébként a nem kis visszhangot -kiváltott ENSZ-beli Reagan-beszéd. Eb­ben az elnök felsorolta három, kontinens öt országát (Kambod­zsa, Afganisztán, Etiópia, Angola és Nicaragua), amelynek belső problémái — úgymond — alap­jában veszélyeztetik a békét. Mindegyik esetben tárgyalásokat javasolt a törvényes kormány­erők, valamint az ellenforradal­márok között. A javaslat két nagy bökkenője — -túl a belügyekbe való beavatkozási szándék mel­lett —, hogy Washington ezeket a kérdéseket a legfontosabb probléma, a fegyverkezési ver­seny megfékezése, a nukleáris háború elhárítása érdekében tett lépések elé helyezte, s ami a helyi válságokat illeti, teljesein önhatalmúlag járt él. Hiszen ezetk szerint nem Namíbia gyar­mati sorba kényszerítése, nem a Közel-Kelet alapvető kérdései­nek megoldó»ansága, nem a dél- afrikai elnyomás, nem a salva- dori polgárháború jelenti a ve­szélyt. hogy csupán néhány pél­dát ragadjunk tói, hanem öt or­szág elhatározása, miszerint megvédi belső vívmányait. Viták közepette, a remények és a realitások jegyében kezdő­dött meg a „visszaszámlálás .. Mi jellemzi a dél-afrikai helyzet alakulását? A rendkívüli állapot hónap­jainak eddigi mérlege csaknem négyszáz halott, vagyis minden „hétköznapra” három—négy agyonlőtt, halálosan megsebesí­tett fekete áldozat jut. S a hely­zet javulás helyett tovább rosz- szabbodik, újabb nagyvárosokra terjesztették ki a rendkívüli ál­lapotot, ami egyben foikozza a tö­megtiltakozást. Ilyen körülmények között tar­tottak a héten pótválasztásokat a Dél-afrikai Köztársaságban, szi­gorúan „fehér” alapon, csak fehé­rek szavazhattak és képviselőiket a fehér parlamentbe küldték. Eb-~ bői a szempontból nem volt iga­zi tét, s a Botha vezette nemzeti párt abszolút többségét sem fe­nyegethette veszély. A pótválasztások mégis érde­kes jelzésként szolgáltak. A Bot­ha irányzat ugyanis két tűz közé került. Egyrészt az igazi tűzzel kell szembenéznie, mert a fekete többség harca, az afrikai nemze­ti 'kongresszus, az AND küzdel­me mind nagyobb méreteket ölt s a rendkívüli állapot csupán olaj lehet a tűzre. Másrészt jelentke­zik egy enyhébb „tűz” a szélső­ségesek részéről, akik még azokat a halvány reformokat is elfogad­hatatlannak tartják, amelyek be­iktatásával Botha a helyzet némi enyhítését reméli s jobb, kozme­tikázott képet szeretne mutatni a nyugati világ felé, a fokozódó elszigeteltség oldására. A Botha pártjából kivált Hers- tige (az afrikáner kifejezés ma­gyarra fordítva „igazit” jelent) Nemzeti Párt a pótválasztásokon jelentősen növelte szavazóinak számát s beküldhette első képvi­selőjét a parlamentbe. Minden jel arra mutat, hogy a dél-afri­kai fehér kisebbség jórésze kép­telen tudomásul venni a történe­lem figyelmeztetését. Erre val­lanak a pótválasztási eredmények és a fekete költő, Moloise tör­vénytelen kivégzése. A dél-afrikai barométerek pe­dig a politikai viharok fokozó­dását jelezhetik. Réti Ervin Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet az Angolai Népi Köztársaság elnö­kének meghívására szeptember 27. és 30. között Angolában, a Zimbabwei Köztársaság elnöké­nek meghívására szeptember 30. és október 3. között Zimbabwé­ben lett hivatalos, baráti látoga­tásáról és megbeszéléseiről. Az Elnöki Tanács a beszámolóval egyetértve megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások ered­ményesen szolgálták a hazánk és ezen országok közötti • politikai, gazdasági, kereskedelmi, műsza­ki-tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztését, s hoz­zájárultak a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítéséhez szük­séges lehetőségek feltárásához. Az Elnöki Tanács elnöke tájé­koztatást adott október 19. és 26. között New Yorkban tett. láto­gatásáról is, az ENSZ megalapí­tásának 40. évfordulója tisztele­tére rendezett jubileumi köz­gyűlésről és az ENSZ főtitkárá­val, a közgyűlés elnökével, vala­mint egyes országok vezetőivel folytatott megbeszéléseiről. Az Elnöki Tanács a beszámolót — a világszervezet ünnepi ülésének jelentőségét kiemelve — egyetér­téssel tudomásul vette. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordu­lója alkaLmából adományozandó kitüntetésekről, majd bírákat mentett fel és választott meg. A KISZ KB május 22—24-re összehívta az ifjúsági szövetség XI. kongresszusát Pénteken Hámori Csaba első titkár elnökletével együttes ülést tartott a KISZ Központi Bizott­sága és Központi Pénzügyi Ellen­őrző Bizottsága. A testületek Nyitrai Istvánnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében meg­tárgyalták és elfogadták a KISZ XI. kongresszusának összehívásá­ra és előkészítésének feladataira tett javaslatot. A magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága — a KISZ szervezeti szabályzata alapján — 1986. május 22—24-re összehívta a KISZ XI. kongresz- szusát, amelyen megvitatják a KISZ Központi Bizottságának be­számolóját a XI. kongresszus ha­tározatára és a KISZ szervezeti szabályzatának módosítására tett javaslatokat, a KISZ Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának jelentését, megválasztják a KISZ Központi Bizottsága, Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága és a KB irányításával működő ré­tegtanácsok tagjait és tisztségvi­selőit. Az ifjúsági szövetség leg­felsőbb fórumának munkájában több mint 900 küldött és mintegy 250 hazai és külföldi meghívott vesz részt. A testület módosította a KISZ választási rendjét. Az ifjúsági szö­vetségben a jövőben a küldött- gyűlések, illetve a kongresszus közvetlenül választják meg a tes­tületek tisztségviselőit. A testü­leti tagok egy részét az irányí­tott szervezetek, szervek küldött- gyűlései, illetve a küldöttgyűlé­sek és a kongresszus rétegszek­ciói delegálják. A továbbiakban a Központi Bi­zottság személyi kérdésekben dön­tött. Érdemeik elismerése mellett, más fontos beosztásba kerülésük miatt felmentette KB-titkári funk­ciójából, központi bizottsági, in­téző bizottsági és titkársági tag­ságuk alól dr. Köpf Lászlónét és Nyitrai Istvánt. Ezután Domon­kos Lászlót és Nagy Imrét koop­tálta tagjai sorába, megválasztot­ta az intéző bizottság és a tit­kárság tagjává, a KB titkárává. * * * A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a ifjúsági mozga­lomban hosszú időn keresztül végzett eredményes munkájukért a Munka Érdemrend arany foko­zatával tüntette ki Köpf Lászlónét és Nyitrai Istvánt. A kitüntetése­ket a KISZ Központi Bizottsága ülésén Hámori Csaba nyújtotta- át. Véget ért a brit—magyar kerekasztal-konferencia A Nemzetközi Kulturális Inté­zet és a Great Britain East Euro­pean Center közötti együttműkö­dés keretében október 28. és no­vember 1. között Kecskeméten megrendezték az ötödik brit— magyar kerekasztal-konferenciát „A világban végbemenő politikai, gazdasági változások, ezek hatá­sa az Egyesült Királyság és Ma­gyarország közötti, valamint az összeurópai együttműködésre a következő évtizedben” címmel. A tanácskozásra 16 tagú, politiku­sokból, gazdasági szakemberek­ből és kutatókból álló küldöttség érkezett Magyarországra, köz­tük Peter Rees volt külkereske­delmi államminiszter, John Ro­per és Bruce Millan parlamenti képviselők és Malcolm Ruther­ford, a Financial Times külpoli­tikai szerkesztője. A magyar kül­döttség tagjai között volt Bognár József akadémikus, az MTA Vi­lággazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Simái Mihály akadé­mikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatóhe- helyettese, Bartha Ferenc a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának a vezetője, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese és Garai Ró­bert, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója. A politikai szekcióban elsősor­ban az enyhülési folyamat elő- mozdításáhak lehetőségeivel fog­lalkoztak, míg a gazdasági szek­ció megvitatta a magyar—brit gazdasági és kereskedelmi együtt­működés kilátásait az elkövetke­ző évek világgazdasági folyama­tában. A kerekasztal-konferencia brit résztvevőit fogadta Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke, Berend T. Iván, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának első titkára és Gajdócsi István, a Bács-Kis­kun Megyei Tanács elnöke. A vendégek tiszteletére pénteken a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója fogadást adott, ame­lyen megjelent David Colvin, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság magyarországi ügyvivője. TIZENHÉTMILLIÓ FORINTOS KÉSZLET Nyit a kecskeméti műszaki áruház Hétfő délelőtt 10 órától, hu­szonkét hónapi zárvatantás után, ismét a vevőké a kecskeméti Rákóczi úti műszaki áruház. A Szigma Kereskedelmi Válla­lóinak az idén a megyében ez már a kilencedik új eladóhölye. Átadásával — egy, az utcaképbe jól illő sárga-fehér fa!lú, régi épületben — Bács-Kiskun egyik legszebb üzletében vásárolha­tunk. A tetőtér felől, üveglapo­kon át, kívülről jut természetes fény a korábbinál kétszer na­gyobb. 910 négyzetméter alap- területű áruházba, ahol bőséges a látnivaló, nagy a kínálat. Ti­zenhétmillió forint értékű mű­száki fogyasztás:! cikkel — egye­bek mellett 65 automata mosó­géppel. 125 színes televízióval, 200 hazai kerékpárral,* külföldi varrógépekkel, hanglemezekkel, hordozható rádiómagnó-készülé­kekkel és nem utolsósorban, fél­millió forintért háztartásiigép-al- katrészetókel — várják a vevő­ket. Az áruház bejáratától jobbra bemutatótermet találunk, kerék­párokkal. Balra a kapható, vagy megrendelhető háztartási gépeik választékáról tájékozódhatnak a látogatók. Fönn, a galériában színestévé- és hanglemez-mag­nókazetta részleg kapott helyet. K—1 LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Országos súlyemelő-bajnokság, Szombathely, 75 kg-os súlycsoport­ban országos bajnok: Messzi István (Kecskemét) 340 kg (150, 190), 2. Baranyai János (Oroszlány) 322,5 kg (147,5, 175), 3. Dobó Lajos (Orosz­lány) 315 kg (140, 175).

Next

/
Thumbnails
Contents