Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

1985. november 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Á kommunisták felelős számvetése előtt írta: Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára Az MSZMP szervezeti szabály­zata szerint a pártszervezetek ve­zetőségei évenként beszámoló taggyűlést tartanak, amelyen a párttagság értékeli a vezetőség, a pártszervezet egész éves tevé­kenységét, valamint a vezetősé­gek előterjesztése alapján a kom­munisták munkáját, a pártmeg­bízatások teljesítését, meghatá­rozza a főbb politikai feladatokat. Ezek a taggyűlések az alapszer­vezeti vezetőségek munkájának ellenőrzését, a pártdemokrácia érvényesülését szolgálják. A me­gyei párt-végrehajtóbizottság ez év október 1-i ülésén úgy határo­zott, hogy az 1985. évi politikai munkát értékelő taggyűlésekre a korábbi években kialakult gya­korlatnak megfelelően november 15. és december 15. között ke­rüljön sor. Kivéve az oktatási intézmények és a színház párt- alaipszervezeteit, ahol 1986 má­jusában, a tanév, illetve az évad befejezésekor tartják meg. Nagyobb politikai aktivitás Különös jelentőséget ad az ez évi beszámolási kötelezettségnek, hogy erre első alkalommal kerül sor az MSZMP XIII. kongresz- szusa után, valamint az, hogy befejezzük a V/. ötéves tervet. A kongresszusra, a képviselő- és tanácstagválasztásokra való felké­szülés, valamint a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulójáról való megemlékezés, a négy évti­zed ' történelmi hagyományainak felelevenítése a korábbinál lé­nyegesen nagyobb politikai ak­tivitást, politizáló légkört terem­tett, a megyében is. A közügyek iránti fokozott érdeklődés folyta­tódott a népfront- és a szakszer­vezeti kongresszusra történő fel­készülésben. Fontos tapasztalat, hogy a négy évtized eredményei­nek és gondjainak őszinte felve­tése hozzájárult a társadalom politikai egységéhez, a párt irán­ti bizalom erősödéséhez. A XIII. kongresszus előkészí­tésének időszakában öt esztendőt értékeltünk. Most nem ez a fel­adat. Alapvető célkitűzés, hogy a beszámolók a pártszervezetek jellege alapján foglalkozzanak a kongresszus határozatai, az éves népgazdasági terv végrehaj­tásálnak helyi tapasztalataival. Térjenek vissza az egy évvel ez­előtti taggyűléseken tárgyalt he­lyi intézkedést szükségessé tevő tennivalók értékelésére. Adjanak számot az előző beszámoló tag­gyűlés határozatainak teljesíté­séről. Belső helyzetükből kiin­dulva, valamint a pártmunkával szemben támasztott növekvő kö­vetelmények ismeretében fog­lalkozzanak a gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásának ta­pasztalataival. Az egész országban, a megyé­iben is következetes munka fo­lyik a pártunk XIII. kongresszu­sán elfogadott határozatok vég­rehajtásáért. Gondok közepette a tervezett irányba haladunk, itt a Duna—Tisza közén is. Szerény­telenség nélkül fogalmazhatják meg kommunista közösségeink valós eredményeinket. Ebben az esztendőben az ipari vállalatok jó része eredményesen járult hoz­zá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A me­gye mezőgazdasága a több éve tartó aszály és az ez évi jégkár miatt valamivel elmaradt a ter­vek teljesítésétől. Az életszínvo­nalat befolyásoló programok dön­tő többségben megvalósulnak. A [pártszervezetek kezdemé­nyező szerepéből, az új megoldá­sok politikai támogatásából, a gazdasági vezetés szocialista vál­lalkozói készségének erősítésében elért eredményekből most csak néhányat ragadunk ki. A korsze­rű eljárások bevezetése érdeké­ben biotechnológiai berendezé­sek gyártására vállalkozik az -Áp­rilis 4. Gépipari Művek és a La- josmizsei Vízgépészeti Vállalat. Az igényes cso.magblóanyag-gyár- tás kifejlesztésén dolgoznak a Kőbányai Könnyűfémmű Kecs­keméti Alupigment Gyárában és a Petőfi Nyomdában. A számítás­technikai nevelésben jelentős az előrelépés. Az elektronika és ro­bottechnika alkalmazásának be­vezetésére is megvan a készség. Megyénk kertészeti hagyomá­nyaira alapozva dolgoznak a szakemberek egy széles körű, át­fogó fejlesztési programon, amely az ágazat mennyiségi és minősé­gi termelését növeli. A termék- szerkezet korszerűsítésének ko­rábban megkezdett folyamatá­ban újabb eredményeket értek el üzemeink, a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinát, a Kiskun- halasi Állami Gazdaság, a Kecs­keméti Mezőgép Vállalat, a Kis­motor- és Gépgyár Bajai Gyára, a Dunavccsei Fémipari Vállalat és sorolhatnám tovább. Nagy érdeklődés kíséri a vál­lalati tapácsok és választott ve­zetőségek működését. A gazda­ságirányítás korszerűsítése is azt igazolja: pártunk következetes a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésében. Minél nehezebbek a feladatok, minél sokrétűbbek a társadalmi problémák, annál in­kább szükség van minden alkotó szellemre, kiművelt főre, minden ' dolgos kézre. Fel kell tárni a tartalékokat JÓ módszer, ha az alapszerve­zeti vezetőségek a gazdaságpo­litikai munka értékelésekor nem elégednek meg az eredményeket bemutató számadatok puszta fel­sorolásával, de ne bonyolódjanak bele a termelési folyamatok gond­jainak ismételgetésébe sem. A taggyűléseken az legyen a kö­zéppontban, hogy a párttagok — mindegy, milyen beosztásban — mit tesznek munkahelyükön azért, hogy a párt gazdaságpoli­tikája megvalósuljon. E tevé­kenységben eltérő ugyan az egyes párttagok feladata és felelőssége, de minden kommunista munká­jára szükség van abban,, hogy jó politikai légkör alakuljon ki és fegyelem érvényesüljön a mun­kahelyeken. Ezért indokolt, hogy a megfogalmazott követelmé­nyekről konkrétan és személyre szólóan essék szó. A taggyűlése­ken az üzemek, intézmények tel­jesítését az érvényben levő párt­határozatokban ágazatokra meg­fogalmazott követelményekhez mérjék. A gazdásági munka kö­veteli, hogy az értékelésben, a feladatok megfogalmazásában a figyelem középpontjába a helyi tevékenység, a reális lehetősége­ken és az eredményeken alapuló továbblépés kerüljön. Az országos célok, a megyei és az üzemi, intézményi eredmények egybevetése azt mutatja, hogy a gazdaság szigorú körülmények között dolgozik, és szükséges fel­tárná á további tartalékokat: az energiaracionalizálásban, az anyagtakarékosságban, a mellék- termékek és hulladékok haszno­sításában, az alkotó gondolkodás és cselekvés kibontakoztatásában. A fő cél továbbra is a külgazda­sági egyensúly javítását elősegí­tő folyamatok ösztönzése, erősí­tése, az életszínvonal, az életkö­rülmények érzékelhető javítása. Tudnunk kell, hogy a jelenlegi helyzet jobbrafordításában me­lyek a saját feladataink. Jogos igény, hogy a gazdaság elsődlegessége mellett ne terelőd­jék el a figyelem az ideológiai, a propaganda- és agitációs felada­tokról. A tavalyi beszámoló tag­gyűléseik tapasztalatai arra fi­gyelmeztetnek, hogy az alapszer­vezetek kommunistává nevelő, tudatformáló munkáját az eddi­gieknél is gazdagabban, tartalma­sabban kell végezni, hiszen a vég­rehajtás e pontján kézzelfogható tényékké válnak a döntések és határozatok. A pártegység és a pártfegyelem megőrzéséhez, to­vábbfejlesztéséhez szilárd meg­győződésre, a politika képvise­letében való személyes kiállásra, bátorságra van szükség. A mér­leg serpenyőjében súlyuk, fon­tosságuk van a párt tömegkap­csolatainak, a tömegszervezetek­ben és -mozgalmakban végzett munka minőségének, a kommu­nisták és pártonkívüliek közötti kapcsolatnak. Ebben az évben különleges alkalmak sora nyúj­tott' lehetőséget a kapcsolatrend­szer erősítéséhez, . szélesítéséhez. A legfontosabb eredmény, hogy politikai párbeszéd zajlott le a párt és a tömegek között, azaz gyorsabban hasznosult a XIII. kongresszus határozatainak is­mertetése, mint korábban. Őszintén, demokratikusan A beszámoló taggyűléseken igény, hegy a vezetőség előter­jesztése alapján a párttagság kri­tikusan és önkritikusan értékelje a kommunisták munkáját, a párt- megbízatások teljesítését, a párt belső életét. Ez a gyakorlat a párt munkastílusában nagy je­lentőségű, hiszen erősíti az esz­mei-politikai, cselekvési egysé­get, segíti az alapszervezetek munkáját. Szükséges tehát, hogy valamennyi alapszervezet kör­nyezete politikai, társadalmi, gaz­dasági körülményeivel összr hangban értékelje a kommunis­ták tevékenységét, mert csak ily módon juthat helyes követ­keztetésekre. A kisebb létszámú alapszerve­zetekben a párttagok munkájá­nak, magatartásának, a pártmeg­bízatások teljesítésének értékelé­se a taggyűlésen személy szerint történik. Ez természetesen nem járható út a nagyobb létszámú alapszervezetekben, ahol párt- csoportok működnek. Ezeken a helyeken — ez már el is kezdő­dött — a beszámoló taggyűlést megelőző pártcsoport-értekezle­ten végezzék el ezt a feladatot. Az összesített tapasztalatokról a vezetőség a beszámolóban adjon értékelést, mnelyinek során,ismer­jék el a jól dolgozó parttagok munkáját, marasztalják el a mu­lasztókat és támasszanak konkrét igényeket. Az alapszervezeti vezetősé­geknek érdemes visszamenőleg is értékelniük, hogy év köziben taggyűlés elé kerültek-e azrok ' a tennivalók, amelyek politikai ál­lásfoglalást igényeltek? Ne sik­kadjon el, hogy a feszültséget ki­váltó okokat időben tűzték-e na­pirendre, a kommunisták állást foglalhattak abban, vagy csak utólag, a gazdasági, állami veze­tés elhatározása után kaptak tá­jékoztatást! Óhatatlan, hogy a beszámoló taggyűlésre ,készül­ve ne vetődjenek fel olyan kér­dések, amelyekre az alapszerve­zet legfelsőbb fórumán kell vá­laszt adni: Mi történik a pártta­gok év közbeni felvetéseivel, ja­vaslataival ? Hogyan szereznek érvényt a taggyűlési döntések­nek? Magyarázzák-e azokat, mi­képp mozgósítanak végrehajtá­sukra, mennyiben egységes a párttagság kiállása? Ha taggyű­lésen állami, gazdasági vezetőt számoltatnak be, előzetesen ki­alakítják-e a vezetőség állás-* pontját, ismertetik-e azt a tag­gyűlésen? Mennyire kötődnek a pártmegbízatások a határozatok­hoz? A párttaggá nevelő munká­ban növékedett-e a 'párttagság felelőssége? ... Bevált, jó módszerként ajánl­hatom, hogy a vezetőségek kol­lektíván állítsák össze,, fogal­mazzák meg a taggyűlés elé ke­rülő beszámoló jelentést. Kerül­jék a terjengősséget, de vállalják az igényes, kritikus, elemző elő­terjesztést. Nem formális tanácskozások A beszámoló taggyűlések elő­készítése idejében megkezdődött. Az alapszervezeteket irányító pártvezetőségek munkáját az alapszervezeti taggyűlések előtt összevont taggyűlések,' illetve küldöttértekezletek értékelik. Nem csupán a megye majdnem ezer pártalapszervezete, hanem az őket irányító pártszervek is készülnek a beszámoló taggyű­lésre azon túl, hogy irányítják, segítik, ellenőrzik a felkészülést. A végzett munka hatékonyságá­nak megítélését segíti, hogy a be­számoló taggyűlésen az irányító pártszerv minősíti az alapszerve­zet tevékenységét. Mi szerepeljen ebben? Rövid értékelő összegzé­sükben mondjanak véleményt a párthatározatok végrehajtásáról, a pártszervezet belső életéről, a pártdemokrácia érvényesülésé­ről, saját irányító munkájuk ered­ményeiről, fogyatékosságairól, az alapszervezet fő feladatairól. Az irányító pártszervnek az alapszervezet éves tevékenységé­ről kialakított véleményét a be­számoló taggyűlésen közvetle­nül a vezetőség beszámolójának elhangzása után célszerű ismer­tetni. így a párttagság már an­nak ismeretében vehet részt a vitában. A beszámoló taggyűléseken el­hangzottak alapján a vezetősé­gek vonják le a politikai követ­keztetéseket, határozzák meg a következő év főbb politikai fel­adatait! A XIII. kohgresszus a szocialista építc munka sikeres folytatásának fő követelménye­ként a párt vezető szerepének erősítését, eszmei-politikai befo­lyásának szélesítését fogalmazta meg. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje mun­kája színvonalát, fejlessze mun­kastílusát és munkamódszerét, a párt minden szerve, szervezete, minden kommunista tegyen ele­get e nagyabb követelményeknek. Ez a feladat nem kevés 1 Felté­telezi a munkába vetett hitet, a jövő iránti bizalmat, a párt poli­tikájának helyes megvalósítását, a megújulás képességét. A sorra kerülő beszámoló taggyűlések pártrendezvények, de mégsem képezik csak a párt belső ügyét, nem rutinjellegű, formális tanács­kozások, hanem magas értékeket hordozó cselekvések a jelenért, a jövőért. Meggyőződésem, hogy a megye párttagsága, valamennyi alap- szervezete elmélyült felelősség­gel készül e fontos eseményre, képes az elvégzett munka össze­gezésére, feladatainak okos, kö­rültekintő meghatározására. Iskolafogászati változások A novemberi fogászati és test­ápolási hónap csak az egyik ap­ropója volt a dr. Ligeti Zsuzsan­nával, a kecskeméti rendelőinté­zet igazgató főorvosnőjével és dr. Tajthy Sándorral, a megye sto- matológus főorvosával folytatott beszélgetésünknek. Fontosabb in­dok: a város fogászati ellátásá­nak új rendszere, melyről a la­kosság — mint azt a tegnap kö­zölt olvasói levél is bizonyítja —, még mindig nem tud eleget, s elégedetlen vele. — Mi az oka, hogy olvasóink az utóbbi időben egyszerűen nem találják az iskolafogászatot, s hogy fájós fogú gyermekeikkel ide-oda küldözgetik őket? — Az iskolafogászat, korábbi formájában, teljesen megszűnt Kecskeméten és vonzáskörzeté­ben — kezdte dr. Ligeti Zsuzsan­na. — Szerepét más rendszerű gyermekfogászati ellátás vette át. — Mi ennek a lényege? — A korábbi három gyermek­fogorvos helyett huszonhat kör­zeti fogorvosunk foglalkozik most már az általános iskolásokkal. Tavaly történt meg a fogorvosi hálózat körzetesítése — bevontuk ebbe az üzemi rendelőket is —, s az egyes körzetekhez meghatá­rozott iskolák tartoznak. Azaz: minden alsófokú oktatási intéz­ménynek salját fogorvosa lett. — Ez a fogorvos a tanév kez­detén megvizsgálta minden hoz­zá tartozó iskola valamennyi ta­nulóját — vette át a szót dr. Tajthy Sándor —, s az év folya­mán öt—hat fős kiscsoportokban hívja őket kezelésre a rendelő­jébe. A távolabbi iskolából az intézmény busza hordja a gye­rekeket. Az öt munkanapból egyiken csak a diákokkal foglalko­zik a fogorvos, ilyenkor a felnőtti rendelést más veszi át tőle. Ez­zel a módszerrel — számításaink szerint — minden tanévben min­den gyerek sorra kerül, míg a kőrábbi rendszerben az iskola- fogorvosok csak a tanulók egy- harmadával tudtak a szorgalmi idő alig kilenc hónapjában fog­lalkozni. — De miért nem tudnak erről a szülök? / — Erről nem is fontos tudniuk — mondta Ligeti doktornő. — Az ellátás az iskolákon keresztül, folyamatosan, s kizárólag a már említett berendeléses módszer­rel működik. Amit viszont fel­tétlenül tudniuk kell, hogy ki a lakóhelyük szerint illetékes kör­zeti fogorvos. Ha ugyanis nem akarják megvárni, míg gyerme­kük az iskola fogorvosánál sor­ra kerül — vagy főleg: ha egész éjjel hasogatott a foga — hozzá kell fordulniuk. — Honnan tudhatják meg, hogy ki és hol rendel? — Annak idején — tavaly augusztusban — közölte ezt a Petőfi Népe, a rendelőintézetben is ki van függesztve a területi beosztás, s az általános körzeti orvosi rendelők falán is megta­lálható: melyik utcák lakói tar­toznak a legközelebbi körzeti fogorvoshoz. De szívesen adunk erről felvilágosítást telefonon is. — Mi okozhatta akkor a teg­nap közölt levelet író anyuka kál­váriáját? — Mint minden új dolog, ez is döccenőkkel halad az elején — mondta a főorvosnő. — Asszisz­tensnőnk helytelenül tájékoztat­ta a levélíró édesanyát. .Azokban a rendelőkben, amiket ő felso­rolt, nem is tudták volna fogad­ni a gyerekeket, hiszen azoknak az iskolások folyamatos — hang­súlyozom: tervszerű, berendelé­sen alapuló — ellátása a felada­tuk. A család lakóhelye szerinti körzeti fogorvoshoz kellett volna irányítania a gyerekeket, ahol mindhármukat — lehet, hogy nem is rosszabbul, mint a ma­szek — ellátták volna. A történ­tekért elnézést kérünk, de mivel a levél névtelen volt, nem tud­—juk felelősségre vonni a felületes asszisztensnőt. — Nemrégiben jelent meg la­punk hasábjain egy másfajta pa­nasz is: a vidékről előzetes be­rendelésre érkezett gyermek — munkából einiatt mulasztó szülő­je kíséretében — ugyancsak hiá­ba várakozott a rendelő előtt ... — Az ilyen sajnálatos eseteket is igyekszünk megelőzni a jövő­ben — válaszol a megyei szakfő­orvos. — Minden vidékit távirat­ban értesítünk, ha betegség vagy bármi más ok miatt elmarad a rendelés. A kecskemétiekkel saj­nos — anyagi okok miatt — to­vábbra sem tudjuk ezt megtenni. Szabó Klára SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTT Drozdik Erzsébet — Zsuzsa, Zsuzsa — így hívták társnői a telefonhoz, amikor Droz­dik Erzsébetet kerestem az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyárának A fűződőjében. Éppen ezért — biztos, ami biztos — rákérdez­tem: — Találkozunk szombaton a Szakszervezetek Bács-Kiskun me­gyei Tanácsának küldöttértekez­letén? — Ott leszek. Meglepődtem kis­sé, amikor küldöttnek választot­tak. — Feltehetően meglepi kérésem is: még ma szeretnék interjút ké­szíteni az egyik legfiatalabb kül­döttel ... Zsuzsával. — Szívesen. A sötétedő délutáni órákban ha­talmas víztócsák fénylettek a vá­rosközpontból sDrozdikék felé ve­zető úton. A földes úton víz- és sárfröccsöket fröccsentett óvato­san haladó gépkocsink. Csupa földszintes, előkertes ház sorako­zik a Jósika utcában. Valamikor úgy mondták volna: kisemberek élnek ezen a környéken. Szürke, vastag pulóverben, far­mernadrágban fogad Erzsébet. Édesanyja — MÁV-főellenőr — néhány perce érkezett haza, öcs- cse katona. Mentegetőzöm -sáros cipőm miatt. — Egész délután esett. Jó idő­ben szép ez a környék, különösen tavasszal. Elviselhetők az utak, annak külön is örültünk, hogy autóbusz is jár már errefelé. A Napfény presszóban elhelyezett CB-rádión taxit is rendelhet, aki­nek sürgős a dolga. Állítólag ABC-t is kapunk. — Sietős lábú fiatalnak is lega­lább 40—45 perc innen a Cipő­gyár. — Kerékpárral járok télen— nyáron. Néha buszon, ha a város­központban akad dolgom. Kevés az időm. Újabban viszonylag so­kat túlórázunk. A munka mellett tanulok is. Ha minden jól megy, a jövő nyáron fejezem be a cipő- , ipari szakközépiskolában a har­madik osztályt.' — Ott is Zsuzsának szólítják? — Természetesen. Anyám Zsu­zsát akart, csak a keresztanyám­ra való tekintettel lettem hivata­losan Erzsébet. Mamám is meg­szokta. Ilyen felemásan teljesült az a vágya is, hogy továbbtanul­jak. Kislányként a szövést tartot­tam a világ legszebb mesterségé­nek. Kiskunfélegyházán nincs szö­vőgyár, ezért jelentkeztem a ci­pőgyárban. Keveset tudtam erről a szakmáról. Egyszer kisdiákként jártam ott üzemlátogatáson, de nem nagyon tetszett. Akkor jóval kisebb volt, mint most, s eléggé zsúfolt, piszkos. Egyetlen osztály­társam sem határozta el, hogy a nyolcadik után majd ott dolgo­zik. Végül is egy rokonom ajánlot­ta ezt a gyárat. — Mikor lett a szakszervezet tagja? x \ — Szinte gyerekfejjel. Még nem voltam húszéves, amikor — hat esztendeje — megválasztottak bi­zalminak. Elődöm nem vállalta tovább, így esett rám a válasz­tás. — Megfelelt a bizalomnak? — Nem is tudom ... Nagyobb szerepe lehetne a szakszervezet­nek, így érzem, pedig nálunk rá­termett szakszervezeti titkárok dolgoztak. Talán maguk a dol­gozók is főbbet tehetnének a moz­galom tekintélyéért. Eddig első­sorban a prémiumok elosztásánál nyilvánítottam véleményt, több­nyire eredménnyel. Hálátlan fela­dat a „mindenki teljesítménye szerint kapjon” elv érvényesíté­se. Végül is elégedettek lehettek munkámmal, mert a legutóbbi vá­lasztáson bekerültem a gyáregy­ségi szakszervezeti bizottságba. — Érzékelik-e munkatársaik gondjait? — Ma is gépnél dolgozom, nem könnyű a munkám-. Iparkodni kell, ha az ember keresni akar. Kevesen vagyunk, most is lega­lább tízen elférnének a szalagon. Van bőven megrendelésünk, így sok a túlóra. Nem mindenki vál­lalja szívesen a majdnem rend­szeres többletmunkát. Különösen ilyenkor hiányzik egy vállalati büfé. Képzelje el, kilépőt kell kér­ni, ha egy kiflit vennék. — Ma mit csinált? — Mi már a tavaszra dolgo­zunk. Félcipőket béleltünk, sze­reltünk. A nyugatnémet Remon- te-nak készülő csizmákkal vala­mivel több a pénz. Megvan a 120 —130 százalék. Legutóbb — túl- ~ órákkal — 6000 forintot hoztam haza. — Köszönöm a beszélgetést. Csak arra vagyok még kíváncsi, hogy felszólal-e a szombati me­gyei küldöttértekezleten? — Ezt kérdezte Kiss Bálint gyáregységi igazgató is. Neki is azt mondtam: nem valószínű. Fi­gyelek, tájékozódom. Ha máskor is megtisztelnek bizalmukkal, ter­mészetesen véleménynyilvánítás­sal is szeretném előbbre vinni ügyeinket. Heltai Nándor 740 MILLIÓ DOBOZ GYUFA Wi Hiába a gázön­gyújtók sokasága, a különböző elektromos és egyéb gyújtóeszkö­zök számtalan válto­zata, a gyufa most sem hiányzik a ház­tartásokból, a dohá­nyosok zsebéből. A hazai igényeket a Gyufaipari Vállalat budapesti és szegedi gyára kielégíti. A két gyárban összesen 740 millió doboz külön­böző — normál, le­vél-, reklám. — gyu­fát gyártanak. Ebből csaknem 100 millió dobozzal az NSZK-ba és Hollandiába ex­portálnak. Felvéte­lünk a budapesti gyárban készült. A képen: gyufaszálak mártását ellenőrzi Selyem Judit. V

Next

/
Thumbnails
Contents