Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. november 14. A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun 1985 első három negyedévében Ipar A megye szocialista iparának termelése 1985 I—III. negyedévében a lehetőségekhez képest kiegyensúlyozottan nőtt. Az átlagosnál jobban növekedett a nehéz- és könnyűiparban, míg az élelmiszeriparban és az egyéb iparban elmaradt az 1984. I—III. negyedévitől. A termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — 1.4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A termelés bővülése jelentős részben, kétharmadában, a létszám növekedéséből, másrészt pedig a termelékenység javulásából származott. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesitése 1985. január— szeptemberében megközelítette a 19 milliárd forintot, ami összehasonlítható áron 2,2 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül a belföldi eladás nőtt, míg a külkereskedelmi csökkent; főleg az élelmiszer- ipar maradt el az előző év azonos időszakától. Építőipar A megyei székhelyű kivitelezőik saját építési-szerelési tevékenységének értéke ez év szep,- tember végéig 2,6 milliárd forint volt, amely összehasonlítható áron 5 százalékkal kevesebb az elmúlt év azonos időszakában elvégzett tevékenység értékénél. (Ez kis'ebb mértékű az országosan tapasztalt mérséklődésnél.) A csökkenés a minisztériumi kivitelezőknél következett be, ugyanakkor a tanácsi és szövetkezeti kivitelezőknél növekedés tapasztalható. A szeptember végéig főváttal- kozásban befejezett fenntartási tevékenység értéke 506 millió forint volt, így az építőipari termelésen belüli aránya meghaladta a 17 százalékot. A megyei székhelyű kivitelezőknél foglalkoztatott dolgozók száma az elmúlt év hasonló idő- szakónak. szintjén • alakúit ■ <—* • megközelítette a 10 800'; főt —, ugyanakkor az ország összes kivitelezőjénél 5 százalékot meghaladó csökkenés figyelhető meg. A fizikai foglalkozásúak aránya az év első háromnegyedében meghaladta* a 80 százalékot. Agrárgazdaság A háromnegyed év alatt felvásárolt vágóállat 152 ezer 200 tonna volt. 12 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Erőteljes csökkenés a vágósertésnél figyelhető meg, ez 19 százalékkal kevesebb. Egyidejűleg vágómarhából 12 százalékkal nőtt, vágóbaromfiból az előző évi szintjén maradt a központi áru- t alapba történő értékesítés. A felvásárolt tej mennyisége jelentősen, a tojásé mérsékelten, egy százalékkal elmaradt az 1984. I—III. negyedévitől. A megye szocialista ipara által előállított csontos nyershús mennyisége 26 ezer 900 tonna volt, 3,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. E termék külkereskedelmi célú értékesítése • elérte a 7 ezer 400 tonnát, amely 94 százalékban nem rubelelszámolású export volt. Az év első kilenc hónapjában az élőállat exportja jelentősen, egyharmaddal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, meghaladta a 15 ezer 500 tonnát. Ennek a mennyiségnek csaknem háromötödét a sertés tette ki, ami -jelentősen, 61 százalékkal volt több, mint 1984 I—III. negyedévében. Közlekedés A Volán 9-es számú Vállalat autóbuszain 1985. év elejétől szeptember végéig összesen 53 ■millió 154 ezren utaztak, 8 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az utaslétszám legdinamikusabban a szerződéses járatokon növekedett (22 százalékkal), de a menetrendszerű helyi tömegközlekedési eszközök is 14 százalékkal több — 38 millió 800 ezer — utast szállítottak el, mint az előző év hasonló időszakában. A helyközi autóbusz- járatokon 13,1 millióan utaztak, 6 százalékkal kevesebben, mint 1984. I—III. negyedévben. Lassúbb ütemben, de tovább mérséklődött az áruszállítás teljesít- '■ménye/' Ezzel egy időben a teher- gépkőcsik klhaszffáltságá 56 százalékra, az átlagos szállítási távolság 28 kilométerre csökkent. A szántóföldi vetésszerkezetben meghatározó a gabonafélék — 62 százalékos — aránya. A ka- lászosgabona-tfélék vetésterülete mintegy 8 százalékkal meghaladta az 1984. évit, a kukoricáé viszont 6 százalékkal elmaradt ettől. Az állattenyésztésben — a szeptember 30-i állatállományi adatok alapján — valamennyi megfigyelt állatfajtából kevesebbet tartották, mint egy évvel korábban. A .megye szarvasmarha-állománya 125,7 ezer darab volt, 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 49,5 ezer darabos tehénállomány 5,7 százalékkal csökkent egy év alatt. A megye sertésállománya 1985. III. negyedév végén 1 millió 74 ezer 400 darab volt, 10 százalékkal kevesebb az előző év hasonló időpontjának állományánál. Az anyakocák száma 83 ezer darab volt, és az összállománynál nagyobb mértékben, 12 százalékkal csökkent egy év alatt. A juhok száma a nagyüzemekben 204 ezer 400 darab volt, 11,4 százalékkal kevesebb az 1984. szeptember 30-i állománynál. A 6 millió 880 ezer 200 darab tyúkféle 10 százalékkal/ kevesebb az előző év hasonló időpontjának állományánál. A megfigyelt állatfajok állománycsökkenése mind a nagyüzemeket, mind a háztáji, kisegítő ás egyént gazdaságokat jellemzi, ami a jövedelmezőség romlásával hozható összefüggésbe. Az élelmiszeripari feldolgozás számára a mezőgazdaság terményei és termékei viszonylag kedvező feltételeket biztosítottak. A mezőgazdasági üzemek a központi árualapba kukoricából 15 százalékkal, kalászos gabonából egy- százalékkal, zöldségféléből 20 százalékkal és gyümölcsből 48 százalékkal értékesítettek többet, mint az előző év azonos időszakában. A megye szocialista ipara 1985. január—szeptemberben az előző évihez képest több főzelék- és gyümölcskcnzervet termelt, savanyúságból viszont kevesebbet. A főzelékkonzerv és a savanyúság külkereskedelmi célú értékesítése .számottevően, több mint négyötöddel nőtt. míg a gyü- mölcskonzervé egvha,tóddal csökkent 1984. I—III. negyedévéhez viszonyítva. A fö/elékkonzerven belül a paradicsompor exportja ismét növekedett. kai kevesebben dolgoztak, mint 1984 I—III. negyedévében. Tovább folytatódott — a korábbi éveknél mérsékeltebben — az építőiparban, illetve a közlekedés, posta és távközlésben foglalkoztatottak létszámfogyása. A foglalkoztatottakon belül a megfigyelt népgazdasági ágak többségében (a kereskedelem, az építőipar és a vízgazdálkodás kivételével) a szellemi foglalkozásúak aránya tovább nőtt. Pénzgazdálkodás Az év első kilenc hónapjában a lakosság főbb forrásokból származó bevétele — a MNB Bács- Kiskun megyei Igazgatóságának előzetes adatai szerint — az előző évinél mérsékeltebb ütemben haladta meg az egy évvel korábbit. A munkabérek (a termelőszövetkezeti alkalmazottak és a kisvállalkozások munkabére nélkül) az előző negyedéveknél jobban, mintegy 6 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kifizetései csaknem másfél százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest, a termékértékesítésből származó bevételek a korábbi negyedévek mérséklődése után 3 százalékkal haladták meg az előző évit. Mérséklődött a kis- és magánvállalkozások kifizetéseinek bővülése. A társadalalombiztosítási kifizetések — számított nyugdíjak figyelembevételével — 9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. 1985. szeptember 30-án a lakosság takarékbetét-állománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósága és a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége Takarékszövetkezeti Titkárságának adatai szerint — 12,5 milliárd forintot, az egy* évvel korábbinál 11 százalékkal nagyobb összeget tett ki. Kilenc hónap alatt 270 millió forinttal (az elő-, ző évekénél kevesebbel) bővült az állomány. A lakosság hitelállománya meghaladta a 11,1 milliárd forintot,- ■ ez 15,6 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Beruházás Bács-Kiskun megyében a szocialista szervek 1985 I—III, negyedévében 3,3 milliárd forintot költöttek beruházásokra, folyó áron 9 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az anyagi és a nem anyagi ágak pénzügyi teljesítését tekintve módosult az év első hat hónapjának tendenciája: az anyagi ágak kifizetésének 15 százalékos csökkentése szeptember végéig 10 százalékra mérséklődött, ugyanakkor a nem anyagi ágakban a korábbi jelentősebb mértékű növekedés után a III. negyedév végéig legfeljebb szin- tentartásról beszélhetünk. Ez év szeptember végéig üzembe helyezett beruházások értéke 2,5 milliárd forint volt, folyó áron 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A folyamatban lévő százmillió forint feletti beruházások száma a III. negyedév végén 23, amelyek készültségi foka a pénzügyi teljesítés alapján 53 százalékos volt. 1985-ben szeptember végéig négy jelentősebb beruházás fejeződött be, amelyből 3 célcsoportos, egy pedig vállalati konvertálható export-árualapot bővítő volt. Munkaerő-gazdálkodás Az előző évek létszámbővítő tendenciájától eltérően a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 4,1 százalékkal, az állami mező^- és erdőgazdálkodásban pedig ^ 2,3 százaiékKereskedeleni ' A megye boltjai és vendéglátóhelyei mintegy 19,4 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, folyó áron 7 százalékkal többet, mint 1984 hasonló időszakában, összehasonlítható árakon — az előző negyedévek csökkenése után — csaknem 1 százalékos bővülés tapasztalható. Mindez a III. negyedév élénkebb forgalmának tulajdonítható. Az -idényáras cikkek árszintje a III. negyedévben sem érte el a múlt évi szintet, kilenc hónapot tekintve 5,3 százalékkal volt alacsonyabb annál. Ruházati cikkekből 1,9 milliárd forint értékű kelt el, ez 1,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A jelentős árszintemelkedés, a kereslet mérséklődése következtében a forgalom összehasonlítható áron 7,7 százalékkal elmaradt a múlt évitől. A vegyes iparcikkek 10,5 milliárd forintos forgalma folyó áron 7,7 százalékkal, összehasonlítható árakon 1,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1984 I—III. negyedévében. Idegenforgalom Az év kilenc hónapja alatt 122 ezer 600 vendég, (az előző évinél 5,7 százalékkal több) kereste fel a megye kereskedelmi szálláshelyeit. A külföldi vendégek száma mintegy 7400 fővel nőtt, a belföldieké 736 fővel csökkent. Mérséklődött a vendégek átlagos tartózkodási ideje, a belföldieké * Az idénycikkek közül a gyümölcs- és zöldségfélék nagyobb része olcsóbb volt, mint tavaly. A kiskunfélegyházi piacon — szeptemberi felvételünkön — is kiegyensúlyozott volt a kínálat. jobban, a külföldieké minimálisan. A szállodákban az egy évvel korábbinál 2847 fővel kevesebben szálltak meg. Az egyéb szálláshelyek iránt viszont nőtt az érdeklődés. Lakásgazdálkodás Bács-Kiskun megyében 1985 három negyedévének végéig 1698 lakás épült, a ' használatba vett lakásoknak 95 százaléka magánerőből valósult meg. A felépített állami lakások döntő hányadát — több mint háromnegyedét — a megye három városában, Kalocsán, Kecskeméten és Baján adták át lakóiknak. A megyében teljesülnek az idei (és a VI. ötéves tervben meghatározott) lakásépítési elképzelések. Az új lakások zömét az év hátralévő részében adják át az építők. A háromnegyed év alatt megszüntetett 274 lakás 12 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A községekben némileg több, a városokban lényegesen kevesebb lakást szüntettek meg, mint a múlt év hasonló időszakában. Az OTP 1985 I—III. negyedévében 1868 lakás felépítéséhez, illetve vásárlásához nyújtott hitelt, 130-cal kevesebbhez, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett kedvezményes alapköl- csön összege megközelítette az 556 millió forintot. Oktatás A születésszám folyamatos visz- szaesése tükröződik az óvodák igénybevételénél, kihasználtságánál. Az idén Kalocsán és Kiskunfélegyházán megszüntettek 1—1 óvodát, Kecskeméten pedig átmenetileg szünetel 2 intézmény. Ugyanekkor Lászlófalván bővítés révén 25 új hellyel gyarapodott az óvoda. A gyermeklétszám csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot is: a jelenlegi oktatási évben minden 100 óvodai helyre 102 gyermeket írattak be (két évvel korábban még 109 százalékos volt a kihasználtság). Ezzel egyidejűleg az elutasított igénylők száma az előző évekének egytizedét sem éri el. A 22 899 óvodás gyermekkel 1668 óvónő foglalkozik, s közülük mindössze 55 a képesítés nélküli A megyében 68,5 ezer általános Iskolai tanuló kezdte el az 1985/86-os tanévet, megközelítően 600-zal több, mint egy évvel korábban. A növekedés a legutóbbi 1—2 esztendőben jóval mérsékeltebb volt, mint a 80-as évek kezdetén, hiszen jelenleg már az 1978—79-ben született kisebb létszámú generáció kezdte meg iskolai tanulmányait. Ez tükröződik az 1. osztályos diákok számának és arányának folyamatos csökkenésében is. Az idei tanév kezdetén 24,8 ezer általános iskolás részesült napközis ellátásban, az összlétszám 36 százaléka. Az 1984/85. tanév végén a megye középiskoláinak 9154 nappali tagozatos tanulója volt. A korábbi évekhez hasonlóan a diákok 98 százaléka eredményesen fejezte be a tanévet, mindössze 151 tanulót kellett osztályismétlésre irányítani, többnyire az I. és II. évfolyamosok köréből. A középiskolai tanulmányok befejezésével 2059-en tettek érettségi vizsgát. Az érettségin megjelentek 96,5 százaléka sikeresen vizsgázott, 72 diákot utasítottak javító vagy ismétlő vizsgára. Az 1985/86. tanévet 9,5 ezer középiskolás kezdte el, 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tanulók nagyobb hányada (52 százaléka) gimnáziumba jár még jelenleg is. A szakközépiskolások száma jóval erőteljesebben nőtt, mint a gimnáziumi tanulóké. Az I. évfolyamos tanulók között — ebben a tanévben először — megfordult az eddigi arány: a 2638 új középiskolás 52 százalékát szakközépiskolákba vették fel. Ezt a profilváltozást tükrözi a középiskolai hálózat fejlesztése is. A legutóbbi] tanév óta új középiskola nem épült, de. a meglévőkben bővítésekkel 29 osztálytermet alakítottak ki, s ebből 26-ot szakközépiskolákban (például: Baján, Kiskőrösön.) Ezzel egyidejűleg meg is szüntettek jó néhány termet (egyéb célú igénybevétel miatt), s ezt figyelembe véve összességében 3 gimnáziumi és 10 szakközépiskolai osztályteremmel több áll rendelkezésre, mint az előző tanévben. BÉCSI GYŰJTEMÉNYBEN IS KUTATOTT Az első kiskunsági vasútvonal históriája Vasúttörténész főmérnök Felföldi Károly, a 650 kilométeres vasútvonal megfelelő műszaki állapotáért felelős MÁV-fő- mérnök akkor határozta el, hogy „utánanéz” az első Duna—Tisza közi vasútvonal építésének, amikor néhány esztendeje nem tudott válaszolni az érdeklődők kérdésére: mikor avatták fel a kecskeméti pályafőt? Nagy elfoglaltsága ellenére szakított időt a vonatkozó levéltári kötetek, kötegek tanulmányozására. Elhatározta ugyanis, hogy csak eredeti forrásokból szerzett információknak ad hitelt. Meglepődött, amikor a kecskeméti levéltárban is eddig publikálatlan, értékes vasút- és kortörténeti adatokat tartalmazó jegyzőkönyveket, feljegyzéseket talált. Kutatott az Országos Levéltárban is. A szakmai újság szerkesztője fölkérte: összegezze új ismereteit. A cikkek fölkeltették a szakmatörténet iránt érdeklődők figyelmét. Meghívták a fővárosba, ismertesse, miként épült a Ceglédtől délkeleti irányba haladó vasútvonal. Már a szabad• Kecskemétre került a felújításra váró első magyar, 303-as sorozatú gyorsvonati mozdony. (Mindössze kettő maradt meg ebből a típusból.) (Tóth Sándor felvétele) ságharc előtt „bejárták a pályát” a szakemberek, de a harcok, majd a kezdeményező Magyar Középponti Vasút csődje miatt később kezdődött, bontakozott ki az építkezés. A MÁV vezérigazgatója — elismerve Felföldi Károly kutatásainak jelentőségét — tette lehetővé, hogy egy hétig a bécsi Verkehrs Archívban tanulmányozhassa az ott őrzött iratokat. Odakerültek a csődbe jutott Magyar Középponti Vasúttól az építkezést átvevő, befejező Délkeleti Államvasutak iratai is. Följegyezték, hogy naponta átlagosan 2500-an dolgoztak az épülő pályaszakaszon. A dokumentumok föltüntetik a kiadásokat, a felhasznált anyagokat; az 1853-ban felavatott kecskeméti és kiskunfélegyházi pályaudvart is leírják. H. N. NAGYBARACSKAI TAVAK 4 Hulladékból halhús Nemrégen még elképzelhetetlen volt, ma már valóság: állati hulladékból halhúst állítanak elő. Az eredmény egy lelkes szakembernek, Kollát Máriának, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Bajai Vízgazdálkodási Intézete adjunktusának a nevéhez fűződik, aki három évvel ezelőtt fogott a kísérlethez. A Nagybaracskai Haladás Tsz- ben 15x30 méteres tavacskákat alakítottak ki, amelyekbe ponty- és harcsaivadékot helyeztek megfelelő arányban. Táplálásukra hígtrágyát és húshuHadékot (tüdőt, májat, vért) használtak fel. A húst, a vért megfőzték és darált állapotban, etetőtálcában adagolták, heti három alkalommal. Ily módon kimagasló eredményeket értek el. A kísérletek tanúsága szerint 18 forintért állítottak elő 1 kilogramm harcsát, amelynek 160 forint a piaci ára. A hal gyorsan és jól hasznosítja a táplálékot, hiszen míg a hagyományos módszerrel három év alatt érték el a ponty piaci súlyát, most kétnyarasfcént IkerülA legészakibb szőlő Szovjet és bolgár szakemberek új szőlőfajtát kísérleteztek ki, melyet Barátságnak neveztek el. Rínom íze és bő terméshozama mellett legfőbb erénye jó fagytűrő képessége. Az országos borászati és szőlészeti tudományos kutatóintézet vezetője, Borisz Muzicsenko megjegyezte, hogy a világ legészakibb szőlőtermesztése a Szovjetunióiban folyik. Télen a mínusz 30 fokos hideg sem ritka. Ezért a Novocserkaszkban működő inhet a vásárlóhoz. S aki megkóstolta, állítja, hogy olyan jó ízű halat nem evett. A számítások szerint a hígtrágyák és a húshulladék hasznosítása révén hektáronként négy tonna hal állítható elő. — A termelőszövetkezet gesztorságával megalakult Haltenyésztő és Termelő Egyszerű Gazdasági Társaság 210 hektáros halastavat építtetett Nagybaracs- kán — mondta Varga Pál, a Haladás Tsz elnöke. — A társaság tagja a MOHOSZ, a Rémi Dózsa és a Nagybaracskai Haladás Tsz. Nagy reményeket fűzünk a halivadék- és halhústermelés új formájához, hiszen ha nagyobb területen is megvalósítható lesz, több és talán olcsóbb halhúshoz jut a megye, az ország. A piackutatás a kísérletek eredményességével egyidőben megkezdődött. Termelőszövetkezetünk Baján boltot nyiit, s már több helységben is árusítják a baracskai tórendszerben megtermelt halat. B. I. tézet a fagyálló fajták kinemesítésére szakosodott. Az orosz szőlőültetvények közel 200 ezer hektáron fekszenek és évente 1 millió tonna termést adnak. Az intézetben gyűjtötték össze a Szovjetunió legnagyobb hibrid- alapját, közel 1000 tövet és itt van a több mint 2000 fajtát számláló gyűjtemény is. Az intézet munkatársai 57 új szőlőfajtát kí-f sérleteztek ki. Közülük több érmet is nyert nemzetközi kiállításokon. *
