Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

2 « PETŐFI NÉPE • 1985. november 14. A Magyar Szocialista Munkáspárt közlemény Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) lenini nemzetiségi politika követ­kezetes megvalósítása. Kádár János és Erich Honecker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedéssel állapították meg, hogy kétoldalú kapcsolataink a barátság és az egység jegyében folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési program előmozdítja a korszerű technoló­giák bevezetésének meggyorsí­tását, az ipari kooperáció fej­lesztését. © A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy. hazánk a békés egymás mellett élés szel­lemében változatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű or­szágokkal folytatott párbeszéd­ben, a kapcsolatok bővítésében. A kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlesztése az enyhülési fo­lyamatnak szerves része, hozzá­járul a nemzetközi. légkör javu­lásához. Kádár János elvtársnak Nagy- Britanniában tett hivatalos lá­togatása, megbeszélése Margaret Thatcher kormányfővel az elmúlt éviben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbeszéd folytatá­sát jelentette, és kifejezte a tö­rekvést egy békésebb világ meg­teremtésére. A tárgyalások meg­erősítették a két félnek a kapcso­latok bővítésére irányuló szándé­kát, hozzájárultak az ehhez szük­séges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Japán­ban tett látogatása, tárgyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszter- elnökkel alkalmat teremtett or­szágaink helyzetének, egymás ál­láspontjának jobb megismerésé­re, és fontos lépés volt a kétol­dalú együttműködés fejlesztésé­ben. O A Központi Bizottság meg-' erősítette pártunk és né­pünk szolidaritását az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok népeinek a politikai és gazdasá­gi függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küz­delmével. Ezt juttatta kifejezésre a Lo- sonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársaság elnökével, Jósé Edu­ardo dos Santossäl, valamint a Zimbabwei Köztársaság vezetői­vel, Robert Mugabéval és Ca­naan Sodindo Bananával folyta­tott tárgyalások megerősítették hazánk szolidaritását a dél-afri­kai agresszió és megszállás ellen küzdő országokkal és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, úgy­szintén a korábban kiépített .kap­csolatok továbbfejlesztésének kö­zös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köz­társaság elnökének magyaror­szági látogatása államközi kap­csolataink fejlesztését szolgálta. © A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a nemzet­közi helyzetre továbbra, is ked­vezőtlenül hat a megoldatlan kö­zel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás aláásta a térség né­peinek biztonságát, és növeli a nemzetközi feszültséget. A Ma­gyar Népköztársaság változatla­nul a közel-keleti válság olyan átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel min­den érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggo­dalommal figyeli a Dél-afrikai Köztársaságban kialakult helyze­tet, elítéli a faji megkülönbözte­tés és elnyomás rendszerét, a jogaiért küzdő többség ellen al­kalmazott rendőri terrort. Támo­gatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámolásáért küzdő ha­ladó és demokratikus erőket. II. A Központi Bizottság áttekin­tette a VI. ötéves terv teljesíté­sének tapasztalatait, és megálla­pította : A terv fő céljainak megfelelő­en, népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, megőriztük a népgazdaság stabi­litását, alapvető szociális vívmá­nyainkat. A tapasztalatokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerkezetének és a gaz­dálkodás hatékonyságának lassú ütemű javulasa miatt az egyen­súlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg, és a nemzeti jövedelem a terve­zettnél mérsékeltebben növeke­dett. A Központi bizottság, kiindul­va a XIII. kongresszus határoza­tából, mérlegelve az ország lehe­tőségeit, a VII. ötéves terv leg­főbb gazdaságpolitikai céljául a gazdasági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly meg­szilárdítását, az életszínvonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek megvaló­sításához elengedhetetlen a ha­tékonyság fokozásának, a műsza­ki haladásnak és a termelési szer­kezet korszerűsítésének a meg­gyorsítása. A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásaink jobb hasz­nosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglal­koztatást. Ez megköveteli a cél­tudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállala­tok és a dolgozók érdekeltségé­nek növelését a teljesítmények fokozásában. A termelő ágazatok­ban nagy figyelmet kell fordíta­ni a korszerű, versenyképes, jö­vedelmező termékek gyártásá­nak bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, illetve visszaszorítására. A ter­melés fejlesztésének a gazdasá­gos' kivitel bővítését és a belföl­di kereslet megfelelő kielégítését ' kell szolgálnia. A nemzeti jöve­delem hazai felhasználásában nör vekedjen a felhalmozás aránya. A beruházásokban, nagyabb súly- lyal szerepeljenek a termelő ága­zatok, főleg a feldolgozóipar és az élelmiszer-gazdaság. Az irányítás további korszerű­sítése, valamint a népgazdaság fejlődésére lényeges hatást gya­korló központi programok meg­valósítása járuljon hozzá a gaz­daság hatékonyabb működésé­hez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse jobban a népgazdaság korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség erő­sítését. Meg kell gyorsítani a gyártmányfejlesztést, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást, csökkentő korszerű technológiák elterjesztését. Magasabb színvo­nalra kell emelni termelési kul­túránkat. O A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy az 1986—90- es évekre szóló VII. ötéves nép- gazdasági terv fő előirányzatai a következők legyenek: , az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában összesen Évi átlagban Nemzeti jövedelem 15—17 kb. 3 Ipari termelés 14—16 2,5—3 Építés—szerelés 12—15 kb. 2,5 Mezőgazdasági termékek termelése (1986—90 között az 1981—85-höz viszonyítva) 7­-10 Belföldi felhasználás 13­-16 2,5­-3 Lakosság fogyasztása 8­-10 1,5­-1,8 Egy főre jutó reáljövedelem 9­-11 1,7­-2 Egy keresőre jutó reálbér kb. 5 kb. 1 Kivitel összesen 16­-18 3­-3,5 Behozatal összesen 16­-18 3­-3,5 A szocialista szektor beruházásaira 1200- forint fordítható.-1250 milliárd O Az ipar vállaljon nagyobb / részt a népgazdaság jöve­delmezőségének fokozásában, ex­portjának bővítésében. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal se­gítse elő a- népgazdaság más te­rületein is a színvonalas tevé­kenységet, a jövedelmezőbb ter­mékértékesítést. Folytatódjon az ipari vállalatok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak kor­szerűsítése. A vállalatok és a szö­vetkezetek gazdálkodjanak job­ban a rendelkezésre álló eszkö­zökkel és a munkaerővel. A pia­ci szükségletekhez igazodva újít­sák meg termékszerkezetüket, fordítsanak nagyobb figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szolgál­tatásokat. Az igények kielégíté­séhez növekvő mértékben járul­jon hozzá a kisüzemi, kisegítő tevékenység, valamint a magán­kisipar. Az építőipari termelés igazod­jon jobban a kereslethez. Javí­tani kell az építkezések minősé­gét, a termelékenységet, az esz­közök gazdaságos kihasználását; csökkenteni a kivitelezési időt és az építkezési költségek növekedé­sét. Az új lakások építése mel­lett nagyobb figyelmet kell for­dítani a lakásállomány felújítá­sára. A mezőgazdaság, az erdőgazda­ság és az élelmiszeripar -terme­lése az exportlehetőségekkel és a hazai igényekkel összhangban, bővüljön, csökkenjenek a ráfor­dítások. A gabonatermés a terv­időszak végére érje el 17,5—18 millió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető, versenyképes áruk bővítésére kell alapozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, feldolgo­zottsága. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését továbbra is támogatni kell. A mezőgazda- sági nagyüzemek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szervezettebb együttműködést valósítanak meg a háztáji, a ki­segítő gazdaságokkal, a kister­melőkkel. A közlekedési ágazat a szállí­tási igényeket a szervezettség ja­vításával, a kapacitások egyenle­tesebb és fokozottabb kihasználá­sával elégítse ki. Kiemelt figyel­met kell fordítani a vasút korsze­rűsítésére, az országos úthálózat bővítésére. Folytatódjon a buda­pesti metróhálózat építése. A hír­közlésben a legfontosabb feladat a telefonhálózat rekonstrukciója és bővítése. O A beruházások szolgálják a gazdaság hatékonyságá­nak növelését, mindenekelőtt a féldolgozóipar korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség ja­vítását, a nem termelő ágazatok­ban pedig a legfontosabb társa­dalmi igények kielégítését. A vállalati beruházások állami tá­mogatása ösztönözze a kjemqlt népgazdasági feladatok megoldá­sát. A paksi atomerőmű kivitelezés alatt álló egységei lépjenek üzem­be, kezdődjön el a további bőví­tés. Az államközi szerződésnek megfelelően épüljön a Bős-Nagy­marosi vízlépcsőrendszer. A külgazdasági kapcsola­tok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításához. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gaz­daságossága. A behozatalnak fő­ként a versenyképes áruk terme­lését és a .műszaki haladást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szocialis­ta országokkal folytatott együtt­működés továbbra is meghatáro­zó nemzetközi gazdasági kapcso­latainkban. A közös fejlesztések távlati energia- és nyersanyag- beszerzési céljainkat szolgálják. A. KGST keretében aktívan, részt veszünk az integráció kibonta­koztatásában, a hosszú távra szó­ló együttműködési programok megvalósításában, a műszaki-tu­dományos haladás meggyorsítá­sában. Szorgalmazzuk a vállala­tok, intézmények közvetlen kap­csolatainak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlődő or­szágokkal szélesíteni kell a köl­csönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a más országok piacain való közös fellépést. O A VII. ötéves terv terme­lési előirányzatainak tőké­sítésével megalapozottan emel- • ni kell az életszínvonalat, javíta­ni az életkörülményeket. Az el-i osztási folyamatokban jobban érvényre kell juttatni a teljesít­mények elismerését, a társadal­mi igazságosságot és az arányos közteherviselés elvét. A jövedel­mekben nagyobb súllyal szerepel­jenek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesítménytől, a vállalati munka eredményeitől. A szociálpolitika fő feladata változatlanul az, hogy a szociális jellegű egyenlőtlenségek mérsék­lésével erősítse a létbiztonságot. A juttatásokban kapjon nagyabb szerepet a rászorultság. Növe­kedjen a gyermeknevelés költsé­geihez való állami hozzájárulás. Meg kell őrizni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermekgondozási segély helyett a gyermekgondozási díjat kell fo­kozatosan általánossá tenni. A nyugdíjak reálértékét egyre bő­vülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javítását elsősorban a szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztésével kell megalapozni. — A tervidőszakban 320—340 ezer új lakás épüljön fel. Foly­tatni kell a felújításokat, korsze­rűsíteni a lakásgazdálkodást, jobban megszervezni a terület- előkészítést és a telekellátást. A lakásépítésen belül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a lakások többsége — állami, vállalati és tanácsi támogatással — személyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a lakáselosz­tásnál és a lakásépítés támogatá­sánál elsősorban a fiatal házaso­kat és a kis jövedelmű többgyer­mekes családokat segítsék. — Törekedni kell a bölcsődei és óvodai igények minél telje­sebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztályok oktatási feltételei­nek javítása. Folytatódjon az ál­talános iskolák fejlesztése, a kö­zépfokú iskolahálózat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közművelődés támogatásával elő , kell segíteni az általános kultu­ráltság növelését. — Javítani kell az egészségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésé­re, az orvostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az időskorúak ellátását szolgáló in­tézményhálózatot bővíteni kell. — Az áruellátás jobban igazod­jon a kereslethez. A fogyasztói ár­színvonal emelkedése a korábbi­nál mérsékeltebb legyen. Javíta­ni kell az árak ellenőrzését, erő­síteni a fogyasztók érdekvédel­mét. O A terület- és településfej­lesztés segítse elő a helyi adottságok és erőforrások jobb hasznosítását, mérsékelje a gaz­dasági fejlettségben és az életkö­rülményekben levő indokolatlan különbségeket. A települések ará­nyosabb fejlesztése érdekében bő­vüljön a városok és környezetük közötti termelési, ellátási és igaz­gatási együttműködés. Nagyobb figyelmet kell fordítani a közsé­gek népességmegtartó képességé­nek erősítésére. O Tovább kell folytatni a gaz­daságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesztését; a döntési rendszer váljon haté­konyabbá. Légyen összhangban a vállalati önállóság növelését szol­gáló új. vállalatvezetési formák­kal. Növekedjen a tanácsok gazda­sági, pénzügyi, döntési önállósá­ga, felelőssége. A községek, a kis­városok a korábbinál nagyobb arányban részesedjenek a közpon­ti pénzalapokból. A tanácsok mun­kájukban — a tervezésben, a vég­rehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak na­gyobb mértékben a lakosságra. A Központi Bizottság a VII. öt­éves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Miniszter- tanácsnak, hogy a tervet véglege­sítse, és az erről szóló törvényja­vaslatot jóváhagyásra terjessze az országgyűlés elé. A VII. ötéves népgazdasági terv megvalósítása nagy követelmé­nyeket támaszt a politikai mun­kával szemben. A pártszervezetek fejlesszék a gazdasági munkát segítő és ellen­őrző tevékenységüket, szerezze­nek érvényt gazdaságpolitikai el­veiknek. Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv céljainak el­érését, a helyi feladatok helyes meghatározását és megoldását, a társadalmi aktivitás és kezdemé­nyezőképesség széles körű kibon­takozását. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget, a Ha­zafias Népfrontot, az összes tö­megszervezeteket, tömegmozgal­makat, hogy segítsék a VII. öt­éves népgazdasági tervben fog­laltak valóra váltását. Karolják fel a jó kezdeményezéseket, moz­gósítsanak az országos és a he­lyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocia­lista munkaversenyt igazítsák a változó körülményekhez és köve­telményekhez. A tömegpolitikai munka, a te­levízió, a sajtó, a rádió mutassa be a VII. ötéves népgazdasági terv céljait, propagálja ország­építő programunkat, mozgósít­son megvalósítására, támogassa a kibontakozást szolgáló törek­véseket. A Központi Bizottság felhívja a párt tagságát, minden honfitár­sunkat, szocialista hazánk vala­mennyi állampolgárát, hogy ere­je, tudása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az anyagi és szellemi javakban egyaránt gaz­dagabb élet feltételeit megterem­tő VII. ötéves terv végrehajtá­sáért. (MTI) A Pravda az európai biztonságról (Folytatás az 1. oldalról.) hez tartozik — írja a Pravda, s hozzáteszi, hogy e tekintetben kü­lönösen nagy az európai országok felelőssége. A továbbiakban a cikk emlé­keztet azokra a szovjet javasla­tokra, amelyek a fegyverkezési hajsza beszüntetését, a leszere­lést célozzák, illetve a népek bé­kéjének és biztonságának szava­tolását szolgálják. A szovjet kez­deményezéseknek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy új helyzet jöjjön létre a katonai biztonság terén Európában is — írja a cikk. A továbbiakban arra emlékeztet, hogy a Szovjetunió a többi közptt egyoldalú morató­riumot vezetett be a közepes ha­tótávolságú rakéták telepítésére, sőt, az európai zónában lévő SS —20-as rakétáinak számát olyan szintre csökkentette, mint ami­lyen az tavaly június előtt volt. Vagyis az SS—20-as rakéták közül kivonta azt a mennyiséget, amelyet válaszul az amerikai kö­zepes hatótávolságú rakéták nyu­gat-európai telepítésére állított hadrendbe. Ezzel szemben — folytatódik a Pravda szerkesztő­ségi cikke — az Egyesült Álla­mok a katonai szembenállás szint­jének csökkentése helyett tovább növeli atomfegyvereinek számát Ny ugat-Eu répában. Eu r ópa - el 1 e - nességét leplezendő állítja tel­jesen hamisan Washington, hogy a Szovjetunió „hétszeres fölény­ben” van. Ügy tesz, mintha a nyu­gati fél számára a francia és az angol közepes hatótávolságú ra­kéták nem is léteznének, míg a Kelet részéről az európai egyen­súlyba beszámítják az összes szovjet rakétát, bárhol is legye­nek azok. Ha azonban összevet­jük a NATO erősen túlzó szám­adatát, amely szerint 441 SS—20- as rakéta van a Szovjetunió egész területén, a csupán Nyugat-Eu- rópában levő 218 amerikai raké­tával szemben, akikor sem jön ki a Szovjetunió állítólagos hétsze­res fölénye. Az európai katonai szembenál­lás szintjének csökkentését szol­gálná atomfegyvermentes folyo­só létesítése a NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó or­szágok között húzódó közép-eu­rópai vonal mentén. A Pravda a továbbfakban arról ír, hogy miközben az Egyesült Államok a rendkívül veszélyes, két összetevőjű (bináris) vegyi harceszközök gyártására utal ki pénzösszegeket, addig a Varsói Szerződés Európa atomfegyver­mentesítését szorgalmazza, az NDK és Csehszlovákia kormá­nyai pedig vegyifegyverektől mentes közép-európai zóna létre­hozását sürgetik. Hasznosnak minősíti, ha érde­mi kapcsolatok jönnének létre a Közös Piac és a KGST között. A cikk szerint még sok imindent le­het tenni az úgynevezett huma­nitárius kérdések terén és a kul­turális értékek cseréjében. ANDREJ GROMIKO BESZÉDE Sok függ a csúcstalálkozótól Ha Washingtonban kedvezően fogadnák a Szovjetunió legutóbbi békejavaslatait, számottevően javulhatna a nemzetközi helyzet, erősödhetne aNmdászati bizton­ság és növekedhetne a kölcsönös bizalom — jelentette ki szerdán Gorkijban elmondott beszédé­ben Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tág­ja. a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. A szovjet államfő a gorkiji te­rületi tanács küldöttei és a terü­let párttisztségviselői előtt a leg­fontosabb nemzetközi problé­mákról és a Szovjetunió belső kérdéseiről szólt. Washington most a csapásmé­rő űreszközök létrehozására he­lyezi a fő hangsúlyt — mutatott rá Gromiko. — A közvéleményt azzal próbálja félrevezetni, hogy ezeket a fegyvereket védelmi esz­közöknek tünteti fel. Washington­ban arra is gyakran hivatkoznak, hogy a csillagháború ma még csak elgondolás, és kutatási sza­kaszban jár. Ez persze a legki­sebb mértékben sem igaz. Az űr­fegyverek létrehozására már ed­dig is több milliárd dollárt sza­vaztak meg, s tették ezt akkori, amikor a Szovjetunió és az Egye­sült Államok tárgyalásokat folytat az űrfegyverkezési .hajsza megakadályozásáról, a földi fegyverkezés beszüntetéséről. Andrej Gromiko utalt arra, hogy világszerte nagy várakozás előzi meg Mihail Gorbacsov é? Ronald Reagan jövő heti talál­kozóját, amelytől igen sok függ:J A Szovjetunió nem pusztán sza­vakban meghirdetett jó szándék­kal, hanem konkrét és jelentős javaslatokkal készült a genfi ta­lálkozóra. Amint azt Mihail Gor­bacsov párizsi látogatása idején bejelentette, a Szovjetunió meg­állapodást javasolt az Egyesült Államoknak a csapásmérő űr- fegyverek kölcsönös betiltásá­ról, s az egymás területét elérő atomfegyvereik alapos, 50 száza­lékos csökkentéséről­Az SZKP, a Legfelsőbb Tanács és a szovjet kormány a Szovjet­unió minden békés terve mellett sem mondhat le arról, hogy szün­telenül gondoskodjék az ország biztonságáról. Minden erővel növelnünk kell az .ország védel­mi képességeit — hangoztatta Gromiko, hozzátéve, hogy a Szov­jetunió képes bármilyen fenye­getésre megfelelő választ adni. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ munkájáról tárgyalt a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról.) repe van az intézménynek az információk áramoltatásában a hálózaton belül. A népművelők tájékoztatása érdekében közve­títi az országos szervektől ka­pott kiadványokat, felhíváso­kat. Az intézmény közreműködik a közművelődési tevékenységet is folytató egyesületek munkájá­ban, támogatja ezek megalakulá­sát, működését. Másik, ugyancsak fontos része a munkának a mű­velődési otthonok tevékenysé­gének szolgáltatásokkal törté­nő kiegészítése. A fő alapelv itt az, hogy olyan műsorokkal, kiál­lításokkal stb. kell megjelenni, amelyek szervesen illeszkednek a településeken elkezdett fo­lyamatokba, azokra valóban szük­ség van, esetleg új folyamatokat, indíthatnak el. A szolgáltató tevékenység má­sik területe a különböző jellegű és tartalmú vándorkiállítások létrehozása, beszerzése és „moz­gatása”, a hozzá kapcsolódó ese­mények és a feldolgozást segítő formált terjesztése. Két év óta lehetőség van arra, hogy a kiste­lepüléseken élő fiatalok színház- és hangversenylátogatását — az Állami Ifjúsági Bizottság és az Országos Közművelődési Ta­nács anyagi támogatásával — szervezetten végezze az intézmény. A testület az ismertetettnél jó­val bővebb és szerteágazóbb be­számolót alaposan megvitat­va számos ötlettel, javaslattal, az elsősorban kistelepüléseken dolgozó művelődési otthonok vezetőinek jobb anyagi megbe­csülését is szorgalmazó indít­vánnyal egészítette ki az írásos beszámolót, amelyet a végrehajtó- bizottság elfogadott, és a munka hatékonyabb, körültekintőbb elvégzését szolgáló határozatot hozott. A továbbiakban a megyei, vá­rosi úttörő- ,és építőtáborok hely­zetéről készült jelentés szerepelt napirenden, amelyet ugyancsak számos észrevétellel, javaslat­tal kiegészítve elfogadott a testület, amelynek tagjai ezután tájékoztatót hallgattak meg a me­gye lakosságának és intézmé­nyeinek tüzelőanyag-ellátottsá­gáról. Megállapították, hogy bár a helyzet az egy hónappal ez­előttihez képest némileg javult, még mindig vannak — különösen a kistelepüléseken — feszítő gondok. A tes'tület felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a le­hetőségekhez képest nagyobb figyelmet irányítsanak a falvak­ban élő emberek tüzelőigényé­nek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kielégítésére is­A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának ülése egyéb ügyek tárgyalásával folytatódott és bejelentésekkel ért véget. G. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents