Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

PETŐFI NÉPE • 1385. november „A mozgalom volt az életem” — Hetedik, gyermekiként szü­lettem Érsekújváron, 1906-ban —kezdte a beszélgetést Thököly János bácsi, a párt és a mun­kásmozgalom régi harcosa. — Kilencen ivódtunk testvérek, apám a yasjú!tná;l dogozott pá- lyalmunkásíkénit. Én sem jártam több iskolát, mint a többiek, a hat osztály elvégzése után apám a.sztaLosi násnák adott. Jó szak­ma1 volt. becsületesen ki is ta­nultam, s 1924-ben bevonultam katotnának. Pardubicében szol­gáltam ... A munkásmozgalommá! inas­korában ismerkedett meg. Ügy kezdődött, hogy hívták a mun­kásotthonba, s úgy megszerette, — mert könyvet is adjtak —, hogy minden vasárnapját ott töltötte. A könyvnél is jobban .szerette a tornát. Nemcsak sze­ren, de talajon is jó tornász vol t. s nemsokára 6 lett az egye­sület vezetője. — Egyszer, ha jól emlékszem, egy kazánkovács ott az otthon­ban félrehívott. Te — mondta nekem — létrehoznánk egy tor- i «egyesületet a kommunisták­nak is. Csinálunk tornaszereket, vállalod-e? Nyomban ráálltam, a 1924-ben megalakítottuk Ér­sekújváron a Proletár Testedző Egyesületét, amelynek én let­tem az elnöke. Tornáztunk be- szélgeittünlk, politizáltunk. Ez szép is lett volna, de nemcsak ilyen jó napok voltak — szőt­te tovább az emlékezés szálait. — Tüntetések, sztrájkok, s két- három napos elzárások, sőt egy­szer egy hónapra is becsuk­tak... Két év múlva a Szovjetunióba, az ukrajnai Donbaszkba küldték dolgozni. Német, amerikai, angol mérnökök, cseh és orosz munká­sok építették a gyárakat, üzeme­ket. — Szerettem ott, sokat tanul­tam, de azért a szívem csak haza­hozott. Nem tudtam sokáig ott­hon lenni, a párt 1936-ban Spa­nyolországba küldött. Jól emlék­szem: 1936. november 3-án volt az első bevetésem. Magyar sza­kaszban harcoltam Madrid ha­tárában. Egy malomba fészkeltük be magunkat, iszonyú véres ütkö­zetek voltak, ott sebesültem meg először én is és Szalvay .Mihály is. Két és fél évet tölitöttam Spa­nyolországban, kétszer sebesültem meg a polgárháborúban. A 'fa­siszták letiporták a spanyol sza­badságharcot és én sok társaim­mal együtt Franciaországba men­tem. Minket nem csuktak láger­be. meri mi csehszlovák állam­polgárok voltunk, sőt hazautazá­sul! kait még támogatták is. Nem sok jó származott Thökö­ly János hazatéréséből. — 'Délután értem haza Érsek­újvárra, de ugyanezen a napon vonultak be a magyarok a Felvi­dékre.' ‘Hazaérésem után egy óra sem ítélt eh jötték értem a csend­őrök. Először Komáromba., utána. Győrbe vittek. Nem csuklak le, sőt; hazaengedtek. Gondoltaim: János ezt megúsztaü. Hazamen­tem* de három nap múlva bevit­ték a i'endőrségre és véresre ver­tek. Nagyon meleg a helyzet,- döntöttem el magamban, s meg­szöktem hazulról. Nem Érsekúj­váron szálltam fel a vonatra, ha­nem 6 kilométerrel odébb, egy másik állomáson. Újpesten száll­tam le, s próbáltam kapcsolato­kat keresni, összeismerkedtem egy munkással, aki bemutatott Földes Lászlónak, a famunkások szakszervezeti vezetőjének. így kerültem a magyar munkásmoz­galomba. .Egy asztalos iparosnál talált munkát, s 1942-ben megnősült. Az esküvője napját igazán meg­emlegeti. Az elöljáróságról jövet az Ifjú férjet egy járókelő meg­szólította. Foghegyről, hogy sen­ki se hallja, figyelmeztette: ne menjen haza, otthon várják a de­tektívek. Thököly János nyom- Jjan kapcsolt. Néhány napja két röpcédulát osztogató munkás le­bukott. Menekülnie kellett. — .Madarason, feleségem szü­leinél találtam ideiglenes otthont. Bujkáltam egészen 1944 októberé­ig. A felszabadulás után meg­kezdtem a kommunista párt szer­vezését a járásban. Megválasz­tottak járási titkárnak, majd 1947-iben Kunszentmiklóson töl­töttem be ezt. a funkciót, de nőm sokáig. Kecskemétre irányítottak, ott is a járási pártbizottság tit­kára voltam. Az 1947-es esztendő ismét for­• Thököly János bácsi. dulópont volt János bácsi életé­ben. Vadász Ferenc, a párt me­gyei titkára választás elé állítot­ta, Mint régi spanyolos, nem so­kat gondolkodott, bevonult a Kossuth Akadémiára. A hadsereg fejlesztésére, a régi tisztek cseré­jére nagy szükség volt. Thököly János egy hónap múlva főhad­nagyként, az akadémia géppus­kás századának lett a parancsno­ka, Két év múlva őrnagy, 1950- ben alezredes, a várpalotai pa­rancsnoki Iskola parancsnoka. — Jött az ellenforradalom, le akartak tartóztatni, de nem hagytam magam, eljöttem Bács­almásra, szerveztem a partizáno­kat. Szerencsére fegyveres harc­ra nem került sor. Koros is vol­tam, s 1957-ben kértem a lesze­relésemet. Ideköltöztünk, és so­káig az MHSZ elnöke voltam .. . Idén betöltöttem a 79. évemet, de a körzeti pártszervezetbe béjá- rok. Thököly János bácsi több mint 50 évvel ezelőtt kötelezte el ma­gát a párttal, a munkásmozga­lommal, s ha újra kezdené? — A mozgalom volt az életem, ma sem csinálnám másképp! Gémes Gábor SAJTOPOSTA Nyugaloműző gazdik és kutyák Ismerünk házőrző, vadászó, pásztor, nyomozó, vakvezető és luxus célból' tenyésztett ebeket. A ba­jai S. Istvánná jóvoltából megtudtuk a minap, hogy léteznek kizárólag a szűkebb környezet békéjének, harmóniájának megzavarására, az ott lakók nyu­galmának elűzésére .hivatott” kutyák ás. Például a Petőfi Sándor utca 68. számú lakóépület udvará­ban. Olvasónk — többedmagával — immáron 30 esz­tendeje 'költözött az említett címre, tanácsi lakás- kiutalás birtokában. Árvíz sújtotta térségből jött el, s lett honfoglaló. A család harmonikusan laká­lyossá tette cserébe kapott otthonát, ahol az évti­zedek során négy gyermek cseperedett fel, s ma már önálló életet élnek. Mivel az ötödik testvér egészségi állapota nem kielégítő, ő jelenleg is a szü­lőkkel együtt lakik, kik szintén gyakran betegek. Sajnos mindezekre egyáltalán nincsenek tekintet­tel' az ingatlan mostani .gazdái (magánszemélyek), úgyannyira, hogy elhatározták; fondorlatos foosz- szautásokkal űzik el a már nemkívánatos főbérlő­ket. Sajátos módszerük szerint folyamatosan teszik próbára az idegeket, a tűrőképességet, mégpedig kutyák által, melyeket szinte szünet nélkül ugat­(Hogy ebben1 a zajos környezetben egy 70 év kö­rüli, gyengélkedő férfi, valamint a 60-as évei kö­zepét taposó és hasonló állapotú házastársa mikép­pen tud pihenni* azt sejthetjük: altató, nyugtató gyógyszerekkel. Óhatatlan a kérdés: miért történ­het meg ilyesmi? A FOGYASZTÓ IDEGENKEDIK, A DÉMÁSZ NEM... Megváltozik az áramdíj-elszámolás rendje Levélben kereste meg szerkesz­tőségünket a Lajosmiase, Dózsa György u. 121. szám alatt lakó dr. Magyar Károly, és a következőket panaszolta: Meglépő újítást vezetett be az áramszolgáltató nagyközségünk - ben, ahol ezentúl a pénzbeszedők nem olvassák ,le kéthavonként a villanyórák adatait s egyidejűleg nem kaszírozzák a korábban fel­használt energia árát, hanem a fogyasztónak kell bemenni« min­den második hónapban a DÉ­MÁSZ hélyi irodájába, ahol befi­zetheti az előre megállapított dí­jat. Emiatt hosszú ideig tart a sor- banállás a befizötőhelyen, s gyak­ran 'nemtetszés nyilvánul meg a tényleges áramfogyasztástól füg­getlen számlázás miatt is. E tapasztalatokat, véleményeket továbbítottuk a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykő­rösi üzemigazgatóságához, ahol Monbstori József igazgatótól és Berecz Lajos üzemviteli osztály- vezetőtől értesültünk az alábbiak­ról: Számítógépes pénzügyi adatfel­dolgozó, nyilvántartó és inkasszá­ló rendszerre tér át — végrehajt­va az ipari miniszter rendeletét — a DÉMÁSZ. s e programváltás szükségessé .teszi az úgynevezett éves fogyasztói számlázás módsze­rének bevezetéséit, melyet mái- ré­gebb óta eredményesen alkalmaz­nak nemcsak a környező orszá­gokban. de az észak-magyarorszá­gi és a dunántúli áramszolgáltató működési területén is. Az új intézkedés értelmé­ben a ténylegesen fel­használt villamos energia meny- nyiségét csak évente egyszer olvassák le a mérőműszerekről a vállalat munkatársai, a díjfizetés­re azonban továbbra is kéthóna- ponként kerül sor. Ilyenkor az ér­dekelt az előző évi fogyasztása alapján kiszámított — ezt a DÉ­MÁSZ végzi — részdíjat köteles befizetni, s ez öit egymást követő alkalommal történik meg, hatod­szor azonban már a végszámla birtokában rendezi a tartozását. 100 forintnál magasabb túlfize­tés esetén a különböaetet visz- szakapja a fogyasztó, egyéb elté­réskor .pedig a szükséges korri­gálás a részszámlán .jelentkezik m'ajid. Természetesen ez utóbbi számla a villamos készülékek teljesítményének növekedése, il­letve csökkenése miatt, vagy egyéb okból bármikor módosít­ható, fogyasztói kérelem alap­ján, ami azt is bizonyítja, hogy nem átalánydíjról van' sízó. A megyében elsőként Lajosmi- zsén tért át az áramszolgáltató az új elszámolási rendszerre, melyről minden fogyasztó kapott írásos útmutatást. Ez tartalmaz­za azt is, hogy a befizetéskor előforduló kellemetlenségeitől megóvja magát az, akii az OTP- nél, vagy a takarékszövetkezet­ijén nyitott átutalási számla se­gítségével egyenlíti ki a villany­számláján levő tartozást. Ami a lajosmizsei „premiert” illeti, még néhány nyitott kér­dése van. Például: Mi lesz azok sorsa, akik a megadott határ­időig önhibájukon kívül nem tudják személyesen befizetni díjtartozásukat, mert betegek, vagy éppen a cudar tél miatt képtelenek bejuni a távoli kül­területről? Postai csekk segítsé­gével miért nem rendezhető a számla? Nos, ezekkel kapcsola­tosan így nyilatkoztak az illeté­kes vezetőik: „Nyilvánválőan lesznek fogyasztók, akik sérel­mesnek tartják e változást, ezért annak minden részét nem te­kintjük véglegesnek.” Fizetett a posta ÜZENJÜK Gyülekezés a május 1-i felvonulásra Érsekújváron 1923-ban. KÖNYVESPOLC — KISLEXIKONOK Augusztus 21-én füstölögtünk * amiatt, mert a bajai Hortobágyi Sándor.ne még nem kapta kézhez volt férje munkaadója, a Folyam- szabályozó és Kavicskotró Válla­lat bajai hajójavító üzemigazga­tósága által idejében kiutalt, ja­nuárra esedékes gyermektartás­díjat. Szeptember 9-én már azt közöltük, hogy a cég — mely ed­dig hiába kerestette az eltűnt fo­rintokat — cikkünk nyomán 'ki­fizette olvasónknak a hiányolt összeget, de továbbra sem mon­dott le a rejtélyes ügy kibogozá­sáról. Röviddel ezelőtt újabb fejle­ményekről értesültünk, ezúttal a Szegedi Postaigazgatóság helyet­tes vezetőjének, dr. Lénárd Lász­lónak közléséből. Íme a részle­tek: Az úgynevezett .tudakozódási eljárás során derült fény arra, Agrárökonómia A Mezőgazdasági Könyvkiadó új kisszótára a mezőgazdasági vállalatokkal és irányításukkal kapcsolatos gazdaságtudományi fogalmak különböző agrárökonó­miái tudományterületeken hasz­nált jelentésének meghatározásait értelmezését, az adott fogalmak rövid definícióit, tömör leírását adja. Alapvetően a gazdaságoknál, termelőszövetkezeteknél, az irá­nyításban dolgozó szakemberek számára készült, ezért a széles körű fogalomrendszerből azok kerültek a szótárba, melyek meg­alapozó jellegűek és a gazdasági irányításban nagy gyakorisággal előfordulnak. A kötet külön előnye, hogy tar­talmazza az 1985-ben életbe lé­pett rendelkezések legfontosabb fogalmait, szabályait is. Etológia Ősszel, ha elrepülnek költöző madaraink, vagy tavasszal, ha visszatérnek a fészkükhöz, ki nem csodálta meg az állatok tájékozó­dási, navigációs képességét; vagy hogy az első havi tartásdíjat a nevezett édesanyja vette át. E tény ismeretében Hortobágyiné módosította panaszát, mely sze­rint valójában a februári díj hol­létéről nem tud semmit. Ezzel kapcsolatosan is tudakozványt indított útjára a vállalat, törté­netesen a Posta Csekkleszámoló Hivatalába, ahová összefutnak a kifizetett pénzes - utalványok megmaradt szelvényei. Közöttük hosszabb ideig tart, sőt üehetet- len .megtalálni azt az egyet, ímely nagy valószínűség szerint elve­szett. Éppen ezért az említett hi­vatal máris átutalta a vállalat számlájára a kérdéses utalvá­nyon feladott 800 forintot, s ez­zel eleget tett kártérítési kötele­zettségének. A késedelmes intézkedésiből eredő kellemetlenségért elnézést kért a posta. VÁLASZ CIKKÜNKRE Nem mulasztott a kéményseprő nyáron a méhek jól szervezett munkáját, munkamegosztásukat; esetleg a vadak illatjelzését (jó tápláléklelőhelyre, illetve az oda vezető útra vonatkozó „közlései­ket”)? Egyre több tudományos és ismeretterjesztő könyv, film en­ged bepillantást állataink életébe, szokásaik, viselkedésük megisme­rését segítve. Az állattenyésztéssel, -tartással, vadászattal, vadgazdálkodással foglalkozók, de az amatőr állat­barátok is egyre több szakkifeje­zéssel találkoznak az állatok vi­selkedésével kapcsolatos szakiro­dalomban. Számukra készült a Natura kiadásában a kislexikon; felhasználva a zoológia, a pszi­chológia, az állatlélektan, a fizio­lógia fogalmait. K. M. Október 14-i Sajtóposta rova­tunkban szóvá tettük a csengődi Hargitai Béla sérelmét: maga kénytelen tisztítani a kéményt, mert hosszabb ideje nem járt la­kásában a kéményseprő! Ez ügyben felkérésünkre vizs­gálatot folytatott a Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kiskőrösi tüzeléstechni­kai kirendeltsége, melynek veze­tőijétől, Engler Jánostól kaptuk az alábbi választ: Az említett tulajdonos a régi gyakorlatot hiányolja, amikor még havonta megjelent a házak­ban (lakásokban) a kéménysep­rő, s dolgozott, há arra szükség volt. Csakhogy az évek óta érvé­nyes szabály értelmében az úgy­nevezett folyamatos, kötelező munkát meghatározott időközön­ként szükséges elvégezni: az egye­di és .gyűjtőkéményeket, vala­mint azok csatornáit, kéménytol- dóit, szikrafogóit legalább fél­évenként, a bekötőnyílásaiit és koromzsákjait i(akna) pedig leg­alább évente egyszer kell tisz­títani. E feladatokkal kapcsolato­san nem mulasztott a területi ké­ményseprő, Halász Mihály, hi­szen 1985. február 23-án megje­lent a panaszosnál, aki aláírásá­val igazolta a nála elvégzett munkát. A mostani felülvizsgálat során kiderült, hogy a szóban forgó ké­mény állapota, tisztasága meg­felelő és csupán kis szeneslapát- nyi (tehát minimális 'mennyisé­gű) összegyűlt kormot talált a szakember, amit természetesen eltávolított. Végezetül felhívta ol­vasónk figyelmét arra, hogy sür­gős esetben a kötelező sepréseken túl is rendelkezésre áll a ké­ményseprő, aki hívásra a legrö­videbb időn belül a helyszínre érkezik. A szerk. megjegyzése: Megyeszerte több ezer család fűt szénnel, brikettel, fával stb., kiknél aszerint lesz rövideb'b vagy hosszabb idő múlva nagyon kormos a kémény, hogy milyen annak szerkezeti felépítése, illet­ve milyen minőségű a felhasznált tüzelőanyag. Ügy tudjuk, sokhe­lyütt nem elég az évenkénti két­szeri-háromszori kéményseprés. Arról, mikor indokolt e szakmun­ka gyakoribb végzése, s hogy ilyenkor ki és hol értesítendő, célszerű volna, ha az illetékes vállalat röplapokon tájékoztat­ná az érdekelteket. Dutai Györgynek, Kiskörösre: Azt írja, a lakásában minap járt taná­csi tisztviselő a helyi fürdő megna- gyobbításához kérte az egyetértését, ezzel szemben ön, a távoli tanyán lakó, a szakorvosi rendelő, vagy a gyógyszertár bővítését, esetleg egy városi kórház építését találta Indo­koltabbnak. Erre azt a választ kap­ta, hogy csak az a biztos: valameny- nyl összeget mindenképpen fizetnie kell. Nos, feltételezzük, a település­fejlesztési hozzájárulással kapcsola­tos beszélgetésen vett részt, melyen nem volt a legszerencsésebb dolog csupán egyetlen javaslattal előrukkol­nia a hatóságnak, ehelyett úgyne­vezett alternatív programokról kellett volna szólnia. Meg például arról: ilyen hozzájárulást kizárólag akkor kötelező fizetni, ha mellette voksol* a lakosság legalább 50 százaléka, plusz egy fő, s hogy ez a kötelezettség nem terjed ki a családtagonként 2500 fo­rintnál kevesebb havi jövedelemmel rendelkezőkre. „Előre is köszönöm” jeligére, Ke- celre: Panasza szerint idén augusz­tus közepe óta neveli egyedül két gyermekét, akik után csak szeptem­ber hónapra kapott saját jogon Ma> forint családi pótlékot, októberre azonban egy fillért sem. arra hivat­kozással, hogy az esedékes összeget elköltözött élettársának folyósították, tévedésből. Ez ügyben —1 közléséből ítélve — két szabálytalanság is fellel­hető. Mindenekelőtt az, hogy önt nem a házasságban élő kétgyermekesek­nek járó 1420, hanem az egyedülálló szülő esetében megállapítandó havi 1680 forint családi pótlék illeti meg. A másik hiba, hogy amiatt kell nél­külöznie a tizedik havi ellátást, mert azt arra jogosulatlan személynek juttatták. A pontatlan — de úgy Is fogalmazhatunk: felelőtlen —.ügyin­tézésből eredően ön nem húzhatja a rövidebbet, ezért javasoljuk: levél­ben kérje munkahelye vezetőjétől a családi pótlék helyes. Illetve hiány­zó összegének kiutalását, s ha erre nem kerül sor a legrövidebb időn belül, forduljon orvoslásért a megyei társadalombiztosítási igazgatóság­hoz! Fabicsovics Józsefnének, Katymár­ra: Október 21-én e rovatunkban szól­tunk — olvasói jelzés alapján — ar­ról a gyakorlatról, miszerint a he­lyi TÜZÉP-telepen addig nem érté­kesítenek készpénzért szenet és fát, míg ki nem elégítik az utalvánnyal rendelkezők igényeit. Ezzel kapcso­latosan ön arról értesített bennün­ket, hogy az utalványosok egyálta­lán nem élveznek előnyt, amit bizo­nyít, hogy sokan már április óta vár­ják, hogy a fuvarosoknak átadott értékpapírjaik ellenében megkapják a tüzelőt, de annak kiszállítása egy­re késik. E sajánlatos helyzetnek oka lehet, hogy a szükségesnél jóval ki­sebb mennyiségű ilyen áru érkezik a községbe, s a gondot tetézheti az elosztás—eladás körüli szervezetlen­ség, például a sorszámok hiánya. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611

Next

/
Thumbnails
Contents